"A közelmúltban minden állami művelődési intézmény körlevelet kapott a szakminisztériumtól, miszerint harminc százalékkal csökkentik az idei költségvetésüket. Ebben a helyzetben található az Európában egyetlen kisebbségi operaházként működő kolozsvári Állami Magyar Opera. Simon Gábor igazgató leszögezte, hogy a 30 százalékos költségvetés-megvonás náluk mintegy 80 ember munkahelyének megszűnését jelenti, amikor a társulat jelenleg is minimális létszámmal dolgozik. A zeneszerzők partitúrái eleve megszabják, hogy hány tagú kell hogy legyen a zenekar, a kórus stb., tehát nem képezheti vita tárgyát a létszám. Az egyetlen megoldás az lenne, ha az opera csökkentené a kiadását, és növelné a bevételét. A bevétel növelése érdekében a jegyek árát a hatszorosára, megközelítőleg 180-200 ezer lejre kellene emelni. Részben az anyagiak, részben a színház és az opera iránti közömbösség miatt, a jelenlegi árak mellett is viszonylag kevesen látogatják az előadásokat, ez az út tehát nem járható. Az igazgató meggyőződése, hogy akár belföldi, akár nemzetközi segítséggel és összefogással a romániai kultúrát - ezen belül természetesen a magyart is - meg lehet menteni. /Nánó Csaba: Siralmas állapotban a kultúra.Az Állami Magyar Operának is csökkent a költségvetése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Jakab Istvánt választották meg a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ elnökének, aki sajnálattal állapította meg: az RMDSZ részéről nem tapasztalható tárgyalókészség a MIT irányában. Jakab Istvánt az Ifjúsági Keresztyén Egylet jelölt a tisztségre. Az új elnök a székelyudvarhelyi Nagy Pál utóda. /Bekeményítenek a fiatalok. Jakab Istvánt választották a MIT elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Az Illyés Közalapítvány az elmúlt tíz évben több mint 4300 pályázat megvalósítását támogatta összesen 2 milliárd forintot meghaladó mértékben Romániában ‑ közölte Tibád Zoltán, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára az MTI‑vel. Néhány héten belül megjelenik az a CD‑lemez, amely tartalmazza az Illyés Közalapítvány 1990‑2000 közötti teljes tevékenységét. Idén a romániai szaktestületi pályázatokra majdnem 15 százalékkal több pénz, összesen 185,5 millió forint jut. /Illyés Közalapítvány - Románia. = RMDSZ Sajtófigyelő, ápr. 3. - 64. sz./"

"Ígéretéhez híven Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a református egyháznak a Székely Mikó Kollégium épületét és területét. A legújabb épület kivételével - itt kap helyet ma a kapusház és néhány tanterem - valamennyi építmény, a tornaterem és az étkezde is egyházi tulajdonba kerül. A városi tanács már eljuttatta határozatát a prefektúrára, amelynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy véleményezze a tanácsi döntést. /Farkas Réka: A város visszaadta a Mikót. Hamarosan telekkönyvezhetik a református egyház tulajdonát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A kolozsvári Láthatatlan Kollégium 2000-ben indította el saját folyóiratát. Az Lk.k.t. (Legkisebb Közös Többszörös) már 3-4., összevont számával jelentkezett, hírt adva a kolozsvári irodalomtudományi műhelyről. A folyóirat állja a versenyt a kísérletező kedvű fiatal magyarországi laptársakkal. A legfrissebb szám témája a zsidó és keresztény hagyomány és gondolkodásmód összehasonlítása. /Balázs Imre József: Lk.k.t. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Márc. 30-án ünnepelte meg fennállásának tizedik évfordulóját az Aradi 1-es Iskola Fesztiválkórus minősítésű Vox Juventutis énekkara. Jelen volt dr. Kötő József egyetemi tanár, az EMKE országos főjegyzője, Guttmann Mihály, a Románia Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Major László elnök és László Attila alelnök is. Köszöntötték Horváth Tünde Jagamas János-díjas karnagyot. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, aki ez alkalomra műsorfüzetet is összeállított, nyitotta meg a köszöntők hosszú sorát. A Horváth Tünde karnagy által megzenésített Dalárok énekét a közönség együtt énekelte a kórussal. /Puskel Péter: A Vox Juventutis gyermekkar tizedik születésnapja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./"

"A Temesvári Magyar Nőszövetség ápr. 1-jén ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját. Szász Enikő, a szövetség elnöke összefoglalta az elmúlt öt év eredményei, hangsúlyozta a TMNSZ apolitikus és non-profit jellegét, valamint azt, hogy "nem a nők jogait védjük addig, amíg a kisebbségi jogokkal gond van." A szervezet hatáskörébe a kulturális, szociális, oktatási és karitatív humanitárius tevékenységek tartoznak. /Magyari Sára: Ötéves a Temesvári Magyar Nőszövetség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./"

"Heinrich József főesperes a temesvári Gerhardinum új igazgatója, aki azelőtt 1991-től Ópécska plébánosa volt. Ópécskán, a négyezer lelkes vidéki plébánián kitartással és hittel sikerült felélesztenie a lelki-szellemi életet. A temesvári iskola épületét bírósági döntéssel visszaszolgáltatták a katolikus egyháznak. A tulajdonbavétel a döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől függ, ez pedig még nem történt meg. Időközben márc. 26-án fellebbezési per indult ellenük. Az épületnek csak a felét igényelnék, amely elég lenne a tervezett bővítésre, a bentlakással együtt. Az ingatlan másik felét az egyház bérbe adná, és a bevételt a diákok támogatására fordítaná, mert jelenleg a püspökség állja a gyerekek étkezési és szállásköltségeinek egy részét. A tanulók nem kizárólag magyar nemzetiségűek, vannak bolgár, horvát, német eredetűek is. A lélekszám csökkenése jobban érzékelhető a szórványban, kihat az osztályok egyre zsugorodó létszámára: a múlt évben alig tudták beindítani a IX. osztályt a kevés jelentkező miatt. - Az 1992-ben megindult Gerhardinumnak eddig öt igazgatója volt. A gyakori váltások nem pozitív hatásúak. Martin Roos püspök megkérte, vállalja el a direktorságot. A püspöki kérés az parancs. /Péter Enikő: A püspöki kérés az parancs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"Máramarosszigeten a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) a bejegyzések szerint több szakosztályt működtet, azonban tevékenysége gyakorlatilag az ifjúsági Ki mit tud?-ból, a szavalóestekből, és a minden ősszel megrendezendő Hollósy Napokból áll. Igazi hírnevet csak a vegyes kórus szerzett az egyletnek és Máramarosszigetnek. - A HSME tevékenysége erősen megosztja a helyi magyar közvéleményt. A szigeti magyar pedagógusok egy csoportja azt vetette a szemére Zahoránszky Ibolyának, a HMSE elnökének, hogy a HSME kisajátította a kulturális életet, a Magyar Házat a kör tagjain kívül senki nem használhatja. Az elnöknő kijelentette: amíg "mi fizetjük a fenntartási költségeket, mi vigyázunk a hatezer kötetes könyvtárunkra, senki se várja, hogy ingyen valakinek is a rendelkezésére bocsátjuk." Zahoránszky Mihály alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök, Zahoránszky Ibolya férje elismerte, valóban csak egyetlen utca magyar nevű, de arra hivatkozott, hogy sokak személyi igazolványát át kellene írni. - Egykor hat magyar oktatási intézménye volt a városnak, jelenleg csak a 9-es számú általános (ma George Cosbuc) iskolában, illetve a Dragos Voda Elméleti Líceumban működik magyar tagozat, évfolyamonként egy-egy osztállyal. 1990-ben szerettek volna önálló magyar iskolát beindítani. A tanács megszavazta, sőt miniszteri engedély is volt, azonban a főtanfelügyelő összetépte a miniszteri rendeletet, mesélte az előzményeket Román János, román-magyar szakos tanár, közíró. Az alig 1500-as lélekszámú ukrán kisebbség viszont 1996-ban saját iskolát kapott, éppen a magyarság által kiszemelt sportiskolában. 1996-ban Kötő József akkori tanügyi államtitkár közbenjárására ismét engedélyt kaptak a szigetiek a magyar iskola beindítására. Azonban a megyei tanácsi határozat hiányzott, így nem született meg a magyar iskola. - Soltz László helyettes főtanfelügyelő nem tett semmit, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő sem intézkedett. A helyhatósági választások előtt a Romániai Szociális Demokrácia Pártja azt ígérte az RMDSZ-nek, ha melléje áll a második fordulóban, lesz magyar alpolgármester, lesz magyar iskola, lesznek magyar utcanevek, és szorgalmazza az egyházi ingatlanok restitúcióját. Ebből csak az első valósult meg. . Máramarosszigeten az 1960-as iparosítást követően nagy méreteket öltött az asszimiláció. A lakosság száma az 1992-es népszámláláskor 44.231 volt, ebből 33.878-an románnak, 8247-en magyarnak vallották magukat. Az utóbbi években tömegesen vándorolt külföldre a szigeti magyar értelmiség. Ma alig valamivel több mint másfélezerre tehető a reformátusok száma, a római katolikusok 6500-an lehetnek. /Pataky Lehel Zsolt: Szigetvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"Háromnapos találkozó színhelye volt az elmúlt hét végén Mezőméhes. A környékbeli és távolabbi szórványfalvakból gyűltek össze márc. 29-én a presbiterek, 30-án a nőszövetségek képviselői, ápr. 1-jén, vasárnap pedig a fiatalság. Előadást tartott többek között dr. Papp Vilmos /Budapest/ lelkész, a Károli Gáspár Hittudományi Egyetem tanára, Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és Hermann János királyhágómelléki kerületi tanácsos. Az utolsó napon a fiatalság gyűlt össze, eljöttek Szentmátéból, Cegőtelkéről, Újősről, Nagy- és Kissármásról, Báldról, Frátáról és voltak Somosdról, Mezőpanitból, sőt a mátéi iskola igazgatója is. /Az összetartozás öröme. Szórványtalálkozó Mezőméhesen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./"

"Ápr. 1-jén ünnepélyes keretek között írt alá együttműködési megállapodást Kibéden a helyi Seprődi János Művelődési Egyesület és a békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. A békéscsabai egyesület a helyi történelmi emlékek felkutatását, emléktáblák és szobrok felállítását, tartja feladatának. Az 1999-ben alakult Seprődi János Művelődési Egyesület célkitűzései alig különböznek a békéscsabai egyesületétől. Dr. Cserei Pál, a békéscsabai egyesület titkára elmondta, terveikben kölcsönös hagyományőrző táborok szervezése és közös programokra való pályázás is szerepel. /Együttműködési megállapodást írtak alá Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./"

"A média csak eszköz, a bajt azok okozzák, akik a médiában rossz ügyek mentén teszik le a garast, állapította meg Kádár Ferenc. Itt van a negyven magyarországi értelmiségi aláíró esete. Köztük van Kőszeg Ferenc, Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Faludy György és Esterházy Péter - "ők is beálltak a sorba, és aláírták a szégyenlistát, melynek semmi más célja nem volt, mint az, hogy a jelenlegi anyaországi kormányt, a vezető pártot és személy szerint Orbán Viktort lejárassa. Csak azt felejtették el nagy buzgalmukban, hogy ezzel az egész országot, az egész népet és - természetszerűen - saját magukat is lejáratják. Egy keresztény-nemzeti-konzervatív szellemiségű hatalmat járatnak le azok, akik vezető értelmiségiként annak idején szintén ott voltak a barikádokon, a régi rendszer megdöntésében pont olyan vehemenciával agitáltak, mint a jelenlegi hatalom képviselői. És akkor, néhány év múltán legádázabb ellenségeivé válnak tegnapi részben-bajtársaiknak, csak azért, hogy a volt kommunisták mai szószólóinak udvaroljanak? Megint létrejöhet a balliberális torzó, mely netán hatalomra kerülhet? Ezeknek már semmi sem szent? Azért, hogy lejárassanak valakit, köszönetet mondanak a francia kormánynak a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre szökött zámolyi romáknak adott menedékért?" "Köztudott, hogy éppen Franciaföldön mennyi jogtalanság éri az ottani romákat és más kisebbségieket, híres, hírhedt esetek forognak közszájon Európa- és világszerte. A magyar "elit" egy díszes csoportja pedig gratulál a franciáknak!" /Kádár Ferenc: Az értelmiség Janus-arca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalásokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. A csángók már többször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvenhatos választások után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során a csángóság kérdésével külön szakember foglalkozott a tanügyminisztériumban. Eredménytelenül. A csángóagyarok iskoláiban a mai napig még opcionális tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv oktatásáról. Amióta lehetőség van arra, hogy a férfiak munkát vállaljanak Magyarországon azóta a szülők még inkább kiállnak a magyar nyelv tanítása mellett. Egyházi emberek pedig azt szorgalmazzák, hogy ne Magyarországra, hanem inkább Olaszországba menjenek a csángók dolgozni. Bilibók Jenő Pusztinán, a szülei házában tanít magyar nyelvet. Csíkszeredában végezte a középiskoláit, majd Debrecenben történelem szakon tanult. Az egyetem befejezése után hazatért és otthon próbál meg tenni a magyar oktatásért. Bilibók Jenőt a Csángómagyarok Szövetsége alelnökévé választották az elmúlt napokban. Azonban az ilyen otthoni tanítás nem megoldás. Már nem csak a pusztinai gyerekek, de a szomszédos falvakból is járnak ide. A csángó szervezetek közül a Via Spei és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó városában működtet irodát. A Via Spei - Reménység Útja szervezetnek lelkes csapata van. Farkas János elnök a szervezet irodáját is bemutatta. Kétszobás városi tömbház lakást bérelnek, havi ötven dollárért. A lakásban modern számítógépes technika van. Farkas János arról tájékoztatott, hogy az elmúlt év egyik legsikeresebb programja az "Ismerjük meg falvainkat" elnevezésű volt, amelyben a csángófalvak fiataljai találkoztak egymással. - Farkas szerint semmiképpen nem jelenthet megoldást a csángók kitelepítése, mert csak a fiatalok mennének el és ők sem biztos, hogy jól éreznék magukat más vidéken. Szóba került a gyimesfelsőloki iskola is. A szervezet vezetői szerint, akik oda elkerültek nem biztos, hogy hazajönnek. A megoldás az oktatás megvalósítására és a közösségi házak építése lenne, ahol lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani. - Az RMDSZ-szel való együttműködés sem mondható kifogástalannak. A csángószervezetek támogatói között van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. A támogatásaikból működnek a szervezetek. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy a csángóknak szánt mintegy százezer forintból közel nyolcvan százaléka máshol marad és csupán húsz százaléka jut a moldvai szervezeteknek. - A két szervezet az elképzelés szerint a közeljövőben közös irodát alakít ki. - Az újságíró beszámolt Kostelek falu helyzetéről. A faluba nem jár az autóbusz. Legközelebb Csügésre kell két órát gyalognia annak, aki el akarja érni az autóbuszt. A falut közigazgatásilag elcsatolták 1952-ben Csíkszépvíztől. Ágashoz csatolták, ahonnan harminc kilométere van a falu. A színtiszta magyar faluban csak román iskola van. Salamon Antal katolikus plébános vállalta gyermekek magyar nyelvű tanítását, harminc gyermek jár hozzá betűvetést és olvasást tanulni. A többi Bákó megyei településhez képest sikerként könyvelhető el, hogy itt a többszöri kérésre 1999-től opcionális tantárgyként lehet tanítani a magyar nyelvet, igaz - csak összevont csoportokban. A magyar tankönyvekkel itt is gondok vannak. Az ötvenhat tanulóból mintegy harmincan tanulnak magyar nyelven. /Daczó Dénes: Csángó-magyaroknál Sógor Csaba szenátorral. 1. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., II. rész: ápr. 4./ A Csík vármegyéhez, majd a Maros Autónom Tartományhoz tartozó Kóstelek falut 1968-ban csatolták Bákó megyéhez. A színmagyar faluban a magyar oktatást beszüntették. /Kósteleken még tanítják a magyart, de... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./"

"A parlamenti szakbizottságok befejezték az idei költségvetési törvénytervezet vitáját, és eljuttatták módosító indítványaikat a költségvetési és pénzügyi szakbizottsághoz, a bizottságok ápr. 3-án kezdték ezek elemzését. Közel 400 módosító indítványt terjesztettek elő. A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) felügyelő parlamenti bizottság az SRI költségvetésének 600 milliárd lejjel való kiegészítését, illetve az SIE különböző adósságainak az eltörlését kérte, ami közel 30 milliárd lej megtakarítást jelent ez utóbbi számára. Székely Ervin Bihar megyei képviselő elmondta: az RMDSZ szerint elsősorban minél nagyobb decentralizációra, a helyi önkormányzatok kompetenciájának növelésére kellene törekedni. Ezért az RMDSZ szerint a helyi tanácsok költségvetését 25%-kal kellene növelni az országos költségvetés rovására. Nem készül kimutatás arról, hogy egyes megyék milyen mértékben járulnak hozzá a költségvetéshez, és mennyit kapnak vissza belőle. Kifogásolható, hogy a költségvetés jelentős hányadát az idén is a támogatások teszik ki. Ráfizetéses vállalatok támogatása helyett beruházásokra kellene fordítani a pénzt - hangsúlyozta a képviselő. Mindezt kifejtették az RMDSZ-küldöttség és a Mihai Tanasescu pénzügyminiszter közti megbeszélésen. /Székely Kriszta: Több száz módosító indítvány a költségvetési törvénytervezethez. RMDSZ: növelni a helyi önkormányzatok hatáskörét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Az RMDSZ számos módosítást javasolt és 50 konkrét kérdést tett fel különböző, általánosságban elosztott összegeket illetően - tájékoztatott Winkler Gyula RMDSZ képviselő, a parlament pénzügyi bizottságának tagja. A kérdések többnyire arra vonatkoznak, hogy a befektetésekre, kiadásokra szánt pénzek milyen megoszlásban kerülnek el az ország különböző megyéibe, mivel az RMDSZ fontosnak tartja, hogy világosan eldőljön, milyen vidékekre költik el ezt a pénzt. A költségvetésben jelenleg a jövedelemadó 35%-át juttatják vissza a helyi önkormányzatoknak, 10%-át a megyéknek, 15%-át a megyei tanácsoknak. Az RMDSZ-képviselők javaslata szerint 40% illetné meg a helyi önkormányzatokat és 20% a megyei tanácsokat. /Javaslatok a költségvetéshez. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./"

"Romániának idén 1,123 milliárd dollárt kell törlesztenie külföldi államadóssága után - jelentette a Román Nemzeti Bank. - A központi bank arany- és devizatartaléka 3,7 milliárd dollárt ért március végén, ebből 2,823 milliárd dollár volt devizában. A kormány tavaly 1,31 milliárd dollárt törlesztett a hazai és a külföldi államadósság után. /Idei adósságtörlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"A budapesti magyar-román külügyi tárgyaláson elsősorban a kétoldalú kapcsolatokat tekintik át, a regionális biztonsági politika és együttműködés kérdéseit és a két ország európai és euroatlanti integrációját meghatározó módon érintő elemeket, jelezte Mircea Geoana külügyminiszter a vele készült interjúban. A román-magyar kapcsolatok a két kormány teljes nyitottságát tükrözik a párbeszédre. Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a CEFTA-tagországok közül, a kétoldalú kereskedelem volumene tavaly csaknem egymilliárd dollárra emelkedett. Arra a kérdésre, hogy Románia beleegyezik-e a csíkszeredai és a konstancai magyar főkonzulátusok megnyitásába, Geoana kitérően válaszolt: a román küldöttség kész a magyar féllel ezt is megvitatni. A tárgyalások eredményeinek értékelését korainak tartja. A romániai magyarság közösségi és egyházi vagyonának a visszaszolgáltatásával kapcsolatban a román külügyminiszter a kérdés összetettségére hivatkozott, hozzátéve: ezt az ingatlanok visszajuttatásának átfogó folyamata keretében lehet rendezni. A romániai állami magyar egyetem létrehozásáról kérdezte Geoanát Tibori Szabó Zoltán. Geoana szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a multikulturális fejlesztést tervezik, ezt az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is támogatásáról biztosította. Az új magánegyetem működési engedélyét az Országos Akkreditációs Tanács bocsátja ki. - Az RMDSZ és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja viszonya építő jellegűnek minősíthető. - Mircea Geoana /sz.1958/ 1990 óta diplomata, az európai ügyek igazgatója a külügyminisztériumban. 1992-ben elvégezte a párizsi közigazgatási akadémiát, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. 1999-ben elvégezte a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Harvard egyetemi vezetői továbbképző programját. 2000. decemberétől Románia külügyminisztere, ebbeli minőségében ez év januárjától az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Mindkét fél gyakorlatias és átlátható megoldásokra törekszik. Interjú Mircea Geoana külügyminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Mihail Popescu tábornok vezérkari főnök szerint a hadsereg képes nem katonai jellegű kockázati tényezőket is kezelni, amikor azok a nemzetbiztonságot fenyegetik: a hadsereg támogatja a Belügyminisztériumot és a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ abban, hogy föllépjenek a nemzetbiztonságot fenyegető jelenségek, folyamatok ellen. Popescu ebbe a kategóriába sorolta az etnikai és a vallási szélsőségességet is, ezek mellett pedig a terrorista cselekményeket, a szervezett bűnözést vagy a természeti katasztrófákat. Popescu közölte, hogy tavaly a vezérkarnál és az alárendelt egységeknél több mint 4800 tisztet, altisztet és polgári alkalmazottat helyeztek tartalékos állományba, 26 ezerrel csökkentve a teljes létszámot. /Átfedések a fegyveres egységek feladataiban? A vezérkari főnök ajánlja magát. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./"

"A magyar-román kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, ez közel 30 %-os növekedést jelent 1999-hez képest - közölte Halász János, az ITD Hungary bukaresti képviselője. A Romániába irányuló magyar export értéke 574,2 millió dollár volt, 22,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Magyarországra importált román áruk értéke ugyanakkor 48,5 százalékkal 328,56 millió dollárra bővült. A magyar exportból az ipari termékek 75,7 százalékkal, az agrártermékek pedig 24,3 százalékkal részesedtek. A Romániából származó behozatalban az ipari termékek részesedése 90,9 százalékra mérséklődött a korábbi 92,2 százalékról. A magyarországi tőkeberuházás értéke 2000-ben meghaladta a 200 millió dollárt, ezzel Magyarország a külföldi tőkebefektetők romániai listáján a 12. helyet foglalja el. Ugyanakkor jelentősen növekedett a romániai tőke magyarországi jelenléte: értéke tavaly megközelítette a 30 millió dollárt. /Magyar-román kereskedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy csaknem egy időben mind a két házban az akkreditációs törvényt módosító törvénytervezet vitája folyt. A szabályzat értelmében viszont egyazon törvényt a két házban egyszerre nem lehet tárgyalni. A képviselőházban Anghel Stanciu nagy-romániás bizottsági elnök hét társával együtt kezdeményezte az akkreditációs törvény módosítását, és letett egy törvénytervezetet a képviselőházban. A szenátusban pedig még a választásokat megelőzően nyújtott be hasonló tartalmú módosítást célzó törvénytervezetet Vadim Tudor és a PDSR-s Ioan Solcanu. A szenátusban ez a törvénytervezet nem került napirendre, most viszont elővették. A képviselőházban Anghel Stanciuék kezdeményezése napirendre került, az RMDSZ-nek több szintű politikai egyeztetés eredményeként sikerült elfogadtatni akaratát az PDSR-vel, és a szakbizottságban ők is elutasították a törvénytervezetet. A tervezet szerint egyetemet, főiskolát csak úgy lehet létrehozni, ha román fakultás vagy román nyelvű szak is működik az illető intézményben. Ezzel akarták meggátolni a magyar magánegyetem akkreditációját. A képviselőházban tehát sikerült megakadályozni a törvénymódosítást. A szenátusban viszont az ott benyújtott tervezete minden ellenállás nélkül, a PDSR teljes támogatásával elfogadta a szakbizottság. Asztalos kifejtette, hogy hiba történt: az RMDSZ-es szenátor csak az utolsó percben vette észre, hogy milyen törvénytervezet vitája kezdődik. Nem tudta előkészíteni a megelőző stratégiát. Mindenképpen egyeztetni kellett volna a kormánypárttal, végső soron akár Markó Béla közbenjárását is lehetett volna kérni. Azóta találkozott a PDSR és a RMDSZ csúcsvezetése. Az RMDSZ kérésére a kormánypárt ígéretet tett arra, hogy a tévedést korrigálják. /Oláh István: Egy műhiba hárítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"A Tisza Vízgyűjtő Programrégió eurorégiós program, melyhez nyolc magyarországi, egy szlovákiai, négy romániai megye - Temes, Arad, Bihar, Szatmár -, Kárpátalja és a Vajdaság csatlakozott. Ezzel az egész Tisza vízgyűjtő területét lefedve tudták az Európai Unió vízügyi chartájának megfelelő folyóvízi menedzsmentet létrehozni. A megyék közötti együttműködési megállapodások aláírására néhány héten belül sor kerül. Magyarország alvízi országként a Tisza összes mellékfolyójának befogadója, létérdek tehát a rendezett viszonyok kialakítása a Tisza határokon túli szakaszain is. Erre a legjobb példa a Tisza tavalyi ciánszennyezése. - Amennyiben sikerül az EU-s feltételeknek eleget tenni, az Unió szakbizottságai komoly támogatást nyújtanak. /Tisza Vízgyűjtő, EU-csatlakozás. Hamarosan aláírják az együttműködési egyezményeket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./"

"Rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Borboly Csaba a Csíki Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnöke ápr. 2-án, amelyen bejelentette: a Csíki Területi RMDSZ-elnöktől értesítést kapott, hogy egy órán belül el kell hagyniuk a Területi RMDSZ épületét. Az előzmények: a CSTIT 1999-ben alakult meg, hogy a Csík körzeti ifjúsági szervezeteknek támogatást nyújtson. A szervezethez mostanig több vidéki ifjúsági egyesület is csatlakozott. A CSTIT kezdeményezésre hirdették meg a tavalyi helyhatósági választások során, az "Itthon fiatalon" mozgalmát. E szlogennel több fiatal is részt vett az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. A megmérettetés során a Megyei Önkormányzati testületben, a csíkszeredai tanácsban valamint több vidéki önkormányzatban is képviselőjük van. A Területi Küldöttek tanácsában, valamint az RMDSZ csíkszeredai Képviselők Tanácsában is jelen vannak. A CSTIT megalakulásától a Területi RMDSZ székházban kapott irodát, amelyet azóta használnak. Az elmúlt hét végén a szervezet ülést tartott, amelyen eldöntötték: a közelgő területi RMDSZ-tisztújítás során (április 6-án) Ráduly Róbert Kálmán jelöltet támogatják a területi elnökségre. Borboly Csaba véleménye szerint Biró Albin területi RMDSZ elnök kilakoltatási felszólítása az ifjak Rádulyt támogató döntésével hozható összefüggésbe. Ők az elnök döntését végrehajtják annak ellenére, hogy ezt írásban nem volt hajlandó letenni. * Biró Albin RMDSZ-elnök viszont azt mondta, hogy az ügy túlpolitizált. Nem történt egyéb, "minthogy felszólítottam a vendégeimet, hogy hagyják el az épületet." - indokolta a kilakoltatást. Ráduly Róbert Kálmán képviselő szerint a hatalommal való visszaélésnek tekinthető az, ahogyan a szervezettel eljártak. /(Daczó Dénes): Váratlan kilakoltatás - RMDSZ tisztújítás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"A határon túli magyarok jogállásáról szóló magyarországi törvénytervezetnek egyik fontos része a munkavállalás kérdésének szabályozása. Ennek részleteiről nyilatkozott Péter Pál, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági bizottságának tagja. A törvény kimondja: mindenki, aki határon túli magyar igazolvánnyal rendelkezik alanyi jogon, egy évben három hónapig hivatalosan munkát vállalhat Magyarországon, és nem kötődik az úgynevezett munkavállalási kvótákhoz, amelyeket államközi egyezmények szabályoznak. A három hónapot a magyar kormány rendelettel meghosszabbíthatja. /Papp Annamária: Nem szakmához kötött a külföldi munkavállalás Magyarországon. Péter Pál gazdasági alelnök a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Zilahon tartottak egy magyar-magyar, azaz partiumi magyar és csángómagyar találkozót, Simonfy Irén, a Szilágy megyei EMKE elnöke kezdeményezésére, melyen sok fiatal érdeklődő volt jelen. László László történész előadásából megismerhették a jelenlevők a moldvai csángók eredetét, történelmét. A pusztinai származású Nyisztor Tinka néprajzkutató életútja kiváltságosnak mondható, csángómagyarságában ugyan is a néhány kiemelkedő közéleti személyiséghez tartozik. Román nyelven végezte a középiskolát, Sepsiszentgyörgyön szerzett darukezelő szakmát, majd számítógépkezelő lett. A rendszerváltást követően Budapesten az ELTE néprajz szakán diplomázott, jelenleg svájci ösztöndíjasként készíti doktori disszertációját a keleti táplálkozási szokásokról. Jelenleg nyáron nyolcvan csángó gyermek tanulja anyanyelvét, a hazatérők tanítanak. - Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért, a Vatikán viszont arra hivatkozott, hogy nem jutott el hozzájuk az irat, pedig Budapesten a pápának is átadták az írásos kérést. A moldvai csángók 1968-ig imádkoztak, énekeltek magyarul, noha a zsinat megengedte az anyanyelvű misézést, a moldvai papok román nyelvre változtatták az imádságot. 1990-től a papok vezették be a köztudatba a "román katolikus" fogalmat, hogy a csángók tudatlanságát kihasználják. - Elgondolkoztató, hogy a moldvai katolikus falvakban a folkloristák egyetlen román népballadát sem tudtak gyűjteni. Ellentmondás, hogy miközben Brassóban az Európai Nyelvek Éve rendezvényeit tartották hazai kisebbségek képviselői részvételével, pár száz kilométerrel távolabb, Bákóban éppen a csángósággal szembenálló "kulturális szervezkedés" zajlott. Megalakult az A. D. Martinas nevével fémjelzett egyesület. A kommunista diktatúra idején Adrian Paunescu lapja, a Flacara 1986. február 28-i számában méltatta azt a D. Martinast, aki könyvében igyekezett bizonyítani a csángók román eredetét. Annak idején a méltatók kiemelték: "a IX. kongresszus újító forradalmi szelleme tette lehetővé a könyv megjelenését". - A kommunista pártkongresszus szelleme él tovább Moldovában bizonyos művelődésinek mondott egyesületben. /Fejér László: Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Petru Serban Mihailescu kormányfőtitkár átiratban értesítette Nagyvárad önkormányzatát, hogy a Nastase-kabinet nem hajlandó törölni a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatandó ingatlanok listájáról a városvezetés által kért két épületet. Az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületeit a városvezetés "az azokban működő oktatási intézmények érdekeire" hivatkozva szeretné magáénak tudni. A nagyváradi önkormányzat a következő ülésén dönt arról, megpróbálja-e peres úton visszaszerezni a két egyházi ingatlan tulajdonjogát. /Pengő Zoltán: A kormány áthúzta a város számításait. A magyar egyházaké maradhat a nagyváradi önkormányzat által visszakövetelt két ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Szeptembertől új alternatív tankönyvek jelennek meg. Az ápr. 10-én kezdődő vándorkiállítás ezeket mutatja be. Az új tankönyvek két hétre minden iskolába eljutnak, így a pedagógusok tanulmányozhatják őket. A középiskolásoknak meg kell vásárolniuk a tankönyveket, az általános iskolások térítésmentesen kapják meg azokat. /Vándorkiállításra készülő alternatív tankönyvek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./"

"A tiszántúli és az erdélyi református egyházkerületek hagyományosan jó kapcsolatainak további ápolásáról egyeztetett ápr. 3-án Debrecenben a két egyházi szervezet püspöke. Bölcskei Gusztáv és Pap Géza első hivatalos megbeszélésén áttekintették, milyen közös álláspontot képviseljenek a nemzetközi egyházi szervezetekben. A státustörvény kapcsán Pap Géza kolozsvári püspök reményét fejezte ki, hogy még nem késő a segítség, különös tekintettel a sokgyermekes családok támogatására. Elmondta: Erdélyben rendkívüli mértékben apad a református hívek száma, csupán Kolozsváron évente négyszázzal csökken a számuk. Pap Géza kifejtette: nem kíván politizáló püspök lenni, "abból van bőséggel". - Engem Erdély püspökévé választottak, s az ott élő 400 ezres reformátusság lelki gondozója, felügyelője kívánok lenni - hangsúlyozta. /Tiszántúl-Erdély - egyházkerületi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"A torontói Sigma Publishing Könyvkiadónál 2000-ben napvilágot látott Izsák József: Tamási Áron monográfiája, amely a harminc évvel ezelőtti hazai megjelenés után ezúttal második, bővített kiadásban látott napvilágot. /Tamási-monográfia Kanadából. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./"

"A Korunk márciusi számát a zenének szentelte. Az erdélyi zenei élet olyan fontos személyiségeit szólaltatta meg, mint Terényi Ede, Angi István, Simon Gábor, Csíky Boldizsár. /Korunk-szám a zenéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Temesváron rendezték meg a III. Határon Túli Műszaki Magyar Diákok Tudományos Diákkonferenciáját. A Temesvári Műegyetem a mérnökképzés romániai fellegvára azon kevés hazai felsőfokú intézmények egyike, amelynek okleveleit határainkon túl is elismerik. Dr. Borbély Endre egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára hangsúlyozta, hogy a diákkonferenciák fontos láncszemei az iskolában tanultak és az élet elvárásai közötti kapcsolatteremtésnek. A határon túli magyar diákok nem anyanyelvükön tanulják a szakmát. Emiatt nem tudják szabatosan kifejezni magukat, egy dolgozat megvédésénél ez komoly problémát jelent. Ezért missziót teljesítenek a határon túli diákköri konferenciák, amelyek megnyilatkozási lehetőséget biztosítanak a Kárpát-medence egyetemein tanuló magyar nemzetiségű hallgatóknak. Ezek a találkozások igen rövid múltra tekinthetnek vissza, de a konferenciák színvonala egyre emelkedik. - A magyarországi és erdélyi egyetemek hallgatói elmélyültebben, alaposabban "ássák" bele magukat a szakmába. A világ elitintézeteinek felszereltsége ugyanis elkényelmesíti a diákokat. A mieinknek jobban meg kell küzdeniük a tudás megszerzéséért. Borbély ezt egy adattal támasztotta alá, amelyhez Amerikában jutott hozzá: a Temesvári Műegyetem mérnöki karában minden hetedik alkalmazott magyar vagy magyar származású szakember. /Diákköri konferenciák a Kárpát-medencében. A kapcsolatteremtés fontos láncszemei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./ A tudományos diákkonferencián kiderült, hogy Temesváron is tanulnak magyarok az orvosi egyetemen. Dr. Matekovits György egyetemi docens, neves temesvári közéleti személyiség meggyőzte a magyar hallgatókat, hogy vegyenek részt a mostani diákkonferencián. Temesvár egyetemeinek mintegy 1000-1200 magyar hallgatója van, köztük vannak a magyar orvostanhallgatók. /Először szerepelnek temesvári orvostanhallgatók tudományos diákkonferencián. Sok sikert, medikusok! = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./"

"Ápr. 4-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatásra Budapestre utazott. - Minden feltétel megvan a kétoldalú kapcsolatok további töretlen fejlődéséhez, és ahhoz, hogy valódi partneri kapcsolat jöjjön létre Magyarország és Románia között - jelentette ki a Martonyi János külügyminiszterrel folytatott hivatalos megbeszélést követő sajtótájékoztatóján. A tárgyaláson nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a határok átjárhatóságának javítására. A román fél folytatja konzultációit a magyar kormánnyal a romániai magyarság helyzetét illetően, a romániai magyar főkonzulátusról pedig szélesebb körű tárgyalásokra van szükség. Kovács László MSZP-elnökkel való tanácskozásán Mircea Geoana sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány eddig nem konzultált hivatalosan Romániával a készülő státustörvényről. A román külügyminisztert Orbán Viktor kormányfő is fogadta. /Mircea Geoana látogatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"