"Túljutott a Nastase-kabinet első száz napján. Egyre nő a be nem tartott ígéretek lajstroma, mégis nő a népszerűségük: Iliescuban 9 százalékkal, Adrian Nastaseban 12%-kal bíznak többen, mint a megválasztásuk utáni időszakban. Úgy látszik, hogy Nyugat-ellenes és baloldali nyilatkozataik népszerűek. Osztják az állásokat. Közben egymás után leváltják a magyar intézményvezetőket. Úgy néz ki, hogy az RMDSZ kezd beletörődni, ebbe, írta a Háromszék. Háromszéken Adrian Casunean-Vlad egy sajtótájékoztatón kijelentette, nem jó az arány Háromszéken az állami intézményekben. Igaz ugyan, hogy a vezetők 70 százaléka román, de az alkalmazottak több mint 60%-a még mindig magyar. /Simó Erzsébet: A konc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

"Márc. 23-24-én rendezték meg a II. Kolozsvári Biológiai Napokat. Mintegy harminc szakelőadást tartottak a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának fiatal illetve idősebb kutatói. A BBTE magyar biológia, biológia-kémia és ökológia szakos diákjai 1995 tavaszán 1995 hozták létre "Öko Stúdium Társaság"-ot, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának keretében ifjúsági tagozatként. Collegium Biologicum című kiadványukban adták közre tanulmányaikat. A fiatal biológus hallgatók elhatározták az Apáthy István Egyesület létrehozását. Apáthy professzor egyike azoknak a kolozsvári személyiségeknek, akikről sokáig nem volt ajánlatos beszélni, ugyanis a világhírű szövettani kutatót nevezte ki a magyar kormány a románok 1918. december 1-i nagygyűlése után Keletmagyarország főkormánybiztosának, azzal a feladattal, hogy mentse, ami még menthető. /Szabó Csaba: Bontják a falat a fiatal tudományos kutatók. Véget értek a II. Kolozsvári Biológiai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartotta honismereti találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Dukrét Géza elnök bevezetője után előadások hangzottak el, majd megtartották a Bizottság közgyűlését és megbeszélték a Bihar megye honismerete című gyűjteményes kötet szerkesztésével és kiadásával kapcsolatos tennivalókat. Az előadások változatosak voltak, többek között Bessenyei István Székelyhíd történetét foglalta össze, Major Miklós falutörténeti dolgozata egy Árpád-kori település, Szilágyzovány históriáját taglalta, Sallay Károly ugyancsak egy Árpád-kori, magyar szempontból elszórványosodó falu, a Szatmár megyei Apa monográfiájából kínált ízelítőt. /Helytörténészeink nem tétlenkednek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"

"Márc. 24-én közgyűléssel befejeződött a csíksomlyói III. Ifjúsági Közgazdász Találkozó. A közgyűlés keretében elnökségi, illetve helyi szervezeti beszámolók hangzottak el, valamint sor került a tisztújításra. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciójának új elnökévé a csíkszeredai (jelenleg Kolozsváron tevékenykedő) Nagy Istvánt választották, alelnökké pedig a kolozsvári Kelemen Juditot és Telegdi Csetri Kingát. A találkozón Vida Gyula parlamenti képviselő A befektetési alapok finanszírozási politikájáról értekezett; Kedves Imre, az Állami Kincstár Hargita megyei igazgatója Az önkormányzati finanszírozásról; Szécsi Kálmán a banki kölcsönök vállalatfinanszírozásáról. A magyarországi meghívott előadó, Szekeres Tibor Finanszírozás a vállalkozó szemszögéből címen tartott érdekes előadást. /Sikeres találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"A 75 éves Kallós Zoltán 1946-ban Kolozsváron tanítói oklevelet szerzett, majd 1950-ig Magyarvistán tanított. 1951 és 1955 között a kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, ezután Lészpeden és a Gyimes völgyében tanított. 1978-ban börtönbüntetésre ítélték, ennek letöltése után tisztviselő volt, 1969-ben szabadfoglalkozású lett. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozik. Nagy sikert aratott gyűjteménye, a Balladák könyve, amelyben négy, néprajzilag jelentős (Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes) táj balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. A Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Életfadíjat, 1996-ban Kossuth-díjat kapott. /75 éve született Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"Márc. 23-án negyedik alkalommal osztották ki Kolozsváron a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) emlékérmeit. A kétévente megrendezésre kerülő díjazáson három hazai műemlékvédő szakembert részesítettek ebben az elismerésben. A szovátai Mihály Ferenc restaurátornak az erdélyi festett mennyezetek és kazetták, templomi faberendezések felújítási munkálataiban kifejtett tevékenységét díjazták. A László Miklósi Keresztes Gyula építész több évtizeden át kifejtett kutatói, felmérési és széles körű népszerűsítői munkásságáért részesült emlékéremben. A kolozsvári László Miklós fényképész műtárgyakért, kiadványok illusztrációiért kapott kitüntetése akár életműdíjnak is tekinthető. Márc. 24-én a KLMT szakmai vitafórumot tartott Szellemi műemlékvédelem címmel. /Műemlékvédők, restaurátorok díjazása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Gidófalva községközpont közel 800 lakója a református gyülekezet tagja. Sepsikőröspatakhoz tartozik a helybeli római katolikus filia, ezen kívül elenyésző a más vallásúak száma. Elekes Tibor lelkipásztor, aki a rendszerváltás pillanatában foglalta el a parókiát, számbavette az eltelt 11 évet. 1990-ben újraalakították a Ifjúsági Keresztyén Egyesületet /IKE/, a nőszövetséget, és egy holland segélyszervezet támogatásával korszerűsítették a lelkészi lakást. Tatarozták a műemlék templomot, új bádogfedőt kapott a harangtorony. Tatarozták és bővítették a kántori lakást, melyben helyet kapott a gyülekezeti terem. Számítógéppel látták el az egyházat és az IKÉ-t. Emlékkopját állítottak Czetz Jánosnak, a magyar szabadságharc tábornokának, Nagy Ferenc lelkésznek, a szabadságharc résztvevőjének, az erőszakos kollektivizálás két helyi áldozatának, továbbá a magyar honfoglalásnak és a millenniumnak. Megfogalmazódott egy Czetz-emlékszoba és -alapítvány létesítésének szükségessége, de emlékeztetni szeretnének arra is, hogy ebben a faluban született az erdélyi színjátszás egyik úttörő személyisége, Gidófalvi Jantsó Pál. /(Kisgyörgy): Élő egyház Gidófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./"

" Márc. 25-én Nagyváradon, a várad-ősi református templomban Népfőiskolai vasárnap címmel Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor tartott előadást Ravasz László püspökről. Barabás Zoltán ismertette a népfőiskola idei programját. Áprilisban A határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiája és lehetőségei címmel tart előadást Elekes Botond, a magyar kulturális tárca főosztályvezetője. Májusban dr. Indig Ottó Nagyváradi sajtótükör - 1990-2000 címmel tart előadást. Júniusban Péter I. Zoltán Örökségünk: Nagyvárad című előadása hangzik majd el. /Népfőiskolai délelőtt Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 26./"

"Márc. 21-én Temesvárra látogatott Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatának vezetősége, ahol a Temes megyei elöljárókkal a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak. A történelmi Bánsághoz tartozó Temes és Vajdaság elsősorban a vámok és megfizethetetlen biztosítási díjak által kialakított mesterséges akadályokat szeretné elhárítani az együttműködés útjából. A találkozó során szakértői vegyes bizottságot hoztak létre. A vajdaságiak szeretnének a temesvárihoz hasonló Európai Információs Központot létrehozni Újvidéken is, ugyanakkor kereskedelmi irodát nyitnának a Bánság fővárosában.. /A Vajdaság szorosabbra fűzi kapcsolatait Temes megyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Elkészült a még terv formájában sokat vitatott-támadott Szent György szobor. A székelyudvarhelyi Harmath István megálmodta modern mű csak az utolsó simításokra vár, de a tartóoszlop a jövő héten már a helyére kerül. A zsűri a 13 közül nem választott ki egyetlen szobortervet sem, a tanácsra hárítva a felelősséget. A város polgárai inkább a klasszikus tervekre voksoltak. Végül a tanács komoly viták után elfogadta a Harmath Istvánét. A művész már jó ideje dolgozik rajta, hogy az április 20-22. között tartandó Szent György Napokon leleplezésre kerülhessen Sepsiszentgyörgyön. /Elkészült a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 26./"

"Március 26-án öt marosvásárhelyi képzőművész mutatkozik be a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Bartha József, Irsai Zsolt, Pál Péter, Sebesi Sándor és Szabó Zoltán kísérletező kedvű alkotó kiállításának címe 46°20' szélességi kör. /Marosvásárhelyi képzőművészek Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./"

"Magyarország és Románia eurointegrációjának előkészítésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről folytattak eszmecserét magyar és román közgazdászok Bukarestben. Ez már a második tanácskozása volt a két ország közgazdászainak. A szeminárium három tagozatában eszmecserét folytató magyar és román közgazdászok a két ország tapasztalatainak és törekvéseinek fényében vizsgálták meg Magyarország és Románia előcsatlakozásával, az integráció lehetséges időpontjával, a két ország gazdasági reformjaival, a csatlakozási tárgyalásokkal, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket. /Magyar-román közgazdász- tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./"

"Márc. 23-án Szegeden Martonyi János külügyminiszter mutatta be a Kulcsok Kolozsvárhoz /Mozaik Kiadó, Szeged/ című kötetet. A kolozsvári születésű és Szegedhez sok szállal kötődő magyar külügyminiszter utalt a két város közötti szellemi rokonságra, az egyfajta sorsközösségre, valamint a sok szálon összekapcsolódó jövőre. A föl nem adható város alcímet viselő könyv azoknak az írásoknak a gyűjteménye, amelyek a kolozsvári Korunk folyóiratban az utóbbi tíz évben a városról, a várossal kapcsolatban megjelentek. - Magyarországnak fontos, hogy az erdélyi magyarság egyénileg és csoportosan is megőrizze önazonosságát - emelte ki a külügyminiszter. /Szegeden a magyar külügyminiszter mutatta be a Kulcsok Kolozsvárhoz című kötetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Tasnádszántón is van már Közösségi Ház, megálmodója, megvalósításának mozgatórugója a 63 éves Hárt János, aki kőműves, ács és gazdálkodó egy időben. A Közösségi Ház ötletét a kisebbségi léttel kapcsolatos megalázások erősítették meg benne. 1945-ben a románok éjjel karókkal felfegyverkezve több magyar ház ablakát, ajtaját törték be, köztük a magyar iskola és a plébánia is kárát szenvedte ennek az akciónak. 1990-ben ez még egyszer megtörtént, megint ablakokat törtek-zúztak. Az 1989-es változás után, amikor magyar előadás volt a kultúrházban, füttykoncert, kiabálás fogadta a fellépőket, így volt ez akkor is, ha iskolai ünnepségen magyar gyermekek léptek a színpadra. Ezért kellett a Közösségi Ház, hogy ebben vegyes faluban legyen egy hely, ahol a magyarság egybegyűlhet. /Fodor István: Tasnádszántó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./ "

"Magyarország és Románia európai integrációjának előkészítésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről folytattak eszmecserét magyar és román közgazdászok Bukarestben. A Román Akadémia és a román Gazdaságkutató Intézet égisze alatt a hétvégén lezajlott kétnapos szeminárium sorrendben már a második tanácskozása volt a két ország közgazdászainak. A szeminárium három tagozatában eszmecserét folytató magyar és román közgazdászok a két ország tapasztalatainak és törekvéseinek fényében vizsgálták meg Magyarország és Románia előcsatlakozásával, az integráció lehetséges időpontjával, a két ország gazdasági reformjaival, a csatlakozási tárgyalásokkal, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket. /Magyar-román közgazdász-tanácskozás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26., Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A kormányfő tagadta ugyan, ám az elhangzott nyilatkozatokból kiderült: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége dolgavégezetlenül távozott Bukarestből. Nem tudtak a kormánnyal megállapodásra jutni. Az IMF szakértői szerint a költségvetés hiánya nem kellene hogy a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékát meghaladja. Ugyanakkor a pénzügyi fegyelmet, a privatizáció látványos felgyorsítását, a kiadások visszaszorítását kérik. A kabinet ennek ellenére elfogadta az idei költségvetést, s annak vitája a héten elkezdődik a parlamentben. A kormány változata szerint az állami költségvetés hiánya 3,8 %, a gazdasági növekedés 4,1 %. A terv szerint a tavalyi 41 százalékról 25 százalékra csökken a pénzromlást. Neven Mates IMF-főtárgyaló pedig világosan megmondta: több ponton nem értettek egyet a kormány pénzügyi politikájával. Az új készenléti hitelszerződésből tehát egyhamar nem lesz semmi. /Az IMF-hitelszerződés még várat magára Az idei költségvetés a parlament elé került. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"

"Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"A bukaresti bíróság 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler nevű bukaresti tudósítóját a Tőkés László püspök által ellenük indított rágalmazási perben. A tudósító 1998 nyarán azt a hírt röpítette világgá, hogy Tőkés László a Szekuritáté ügynöke volt. A püspök védőüdvédje, Kincses Előd szerint a megítélt erkölcsi kártérítés példátlan nagyságú Romániában. Az ítélet nem jogerős, a felek élhetnek fellebbezési jogukkal. /Erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Ovidiu Musatescu privatizációs miniszter kijelentette: hasznos dolognak tartaná, ha a privatizálandó állami egységek iránt érdeklődő vállalkozók valódi kilétének és céljaik kiderítése érdekében a Privatizációs Hatóság a román titkosszolgálat szolgáltatásait is igénybe venné. Erre azért is szükség lenne - mondta Musatescu -, mert igen gyakoriak azok az esetek, amikor a vásárló cégek eredeti módszerekkel kijátsszák az államot, és a megvásárolt gyáregységeket továbbadják. Musatescu figyelmezetett: a Privatizációs Hatóság ki fogja vizsgálni az utóbbi évek privatizációs adásvételeit. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke, Vasile Lupu tiltakozott a román titkosszolgálatnak a privatizációs folyamatokba való bevonása ellen: törvénytelennek, aberrációként jellemezte az elgondolást. /Ellenőrzik a privatizáció múltját. A titkosszolgálat segítségét kérik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A Képviselőház márc. 27-i ülésén Tamás Sándor háromszéki képviselő interpellált, megkérdezve Ilie Sarbu mezőgazdásági, élelmezési és erdőgazdálkodási minisztert, hogy miért nem teszik közzé a miniszter határozatának mellékleteit, amelyek a vissza nem adható erdős területek listáit tartalmazzák. A minisztérium képviselője válaszában kifejtette, hogy ezeket a listákat terjedelmük miatt nem teszik közzé, de leküldték azokat a Területi Erdő- és Vadgazdálkodási Felügyelőségekhez. Tamás Sándor elfogadta, de nem tartotta kielégítőnek e választ, hiszen, mint mondta, az érintettek köre több százezer állampolgár. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 27. - 1937. sz./"

"A Curierul National beszámolt arról, hogy Adrian Paunescu szenátusi felszólalásában kritizálta azt, hogy a magyar kormány könnyítéseket kínál a határon túli magyaroknak, és ezek rokonainak is. /RMDSZ Sajtófigyelő, márc. 27. - 59. sz./"

"A parlament együttes ülésén megszavazta az új idegenrendészeti törvényt, melynek értelmében három napon belül be kell jelenteni a rendőrségen az idegen útlevéllel érkezett rokont, barátot, üzlettársat stb., abban az esetben, ha 15 napnál hosszabb ideig látja valaki őt vendégül. Ezt a rendelkezés a Ceausescu-rendszer gyakorlatára emlékeztet. Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági szakbizottság tagjaként a törvénytervezetet maga is ellátta egyetértő aláírásával. Szabó Károly elmondta, hogy ez a törvény nem szigorúbb, mint sok olyan állam hasonló törvénye, amely ma az Európai Unió tagállama. A szigorítás az ország érdeke fejtette ki. Kétségtelen, hogy a magyarságot egy ilyen rendelkezés érzékenyebben érinti, mint a többséget, miközben az ország szempontjából a pakisztáni bevándorló bejelentése a fontos. Szabó Károly szerint államközi megállapodás még születhet a rendelet külön kezelésére. /Barabás István: Ha érkezik a külföldi unokatestvér. Szabó Károly szenátor az idegenrendészeti törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./"

"A szenátus Média és Kultúra Bizottsága levélben kérte a Román Televíziótól a március 19-én és 20-án sugárzott magyar nyelvű műsor kazettáját. Ebben a két adásban sugározták a marosvásárhelyi véres eseményekről szóló dokumentumfilmet. A média-bizottság elnöke - akárcsak 1996 előtt - Adrian Paunescu, akinek a lapjában (Totusi iubirea) a kilencvenes évek elején Hajdu Győző véget nem érő cikksorozatban ostorozta a közszolgálati televízió "románellenes", "hazaáruló" magyar nyelvű műsorát. /Beidézték a magyar adást! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"

"Két magyar és három román programot hagyott jóvá a Phare CBC román-magyar Vegyes Együttműködési Bizottsága Szegeden, tájékoztatott a Phare Határokon Átnyúló Együttműködés programigazgatója, Uszta József . - A magyar fél legnagyobb programja egy üzleti és szolgáltató központ létrehozása Makón a magyar-román határ menti kapcsolatok erősítésének érdekében, erre 2,4 millió eurót biztosítanak. Ennek a projektnek a határ túloldalán a tükörképe lesz egy hasonló központ, amely Temesváron épül 2 millió euróból. A másik program magyar részről a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztését irányozza elő, úgyszintén ennek tükörképe a Maros-völgy környezetvédelmi projektje a román oldalon. A két program csaknem négymillió eurós Phare-támogatásból épül majd meg. A brüsszeli Phare Management Committee várhatóan az év végéig jóváhagyja a támogatandó projekteket. /Magyar-román Phare-projektek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"Márc. 24-én Marosvásárhelyen ülésezett a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformjának Maros megyei csoportja. A Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Sógor Csaba elnökségi tagok, valamint Kolumbán Gábor, az RT önkormányzati szakértőjének jelenlétében tanácskoztak. Toró T. Tibor kifejtette, hogy az RMDSZ-en belül keletkezett törésvonal nem annyira a magyar nemzeti közösséget, mint inkább a politizáló elitet osztja meg. Az elnök szerint a jelenlegi csúcsvezetés és az RT között alapvető szemléletbeli különbség: a politikai elit az anyanyelvhasználat terén kivívott és kivívandó jogokban, másod-, harmadvonalas politikai-gazdasági pozíciók megszerzésében látják a magyarság megmaradásának legfőbb zálogát, addig az RT kizárólag az autonóm közösségi jogok által tartják azt elérhetőnek. Érdemes-e egyben tartani az RMDSZ-t? Borbély Zsolt Attila szerint nem érkezett még el az RMDSZ-szel való szakítás. Kerekes Károly Maros megyei képviselő, aki meghívottként volt jelen, sürgette a neves közéleti személyiségek, egyházi vezetők, az utóbbi évek RMDSZ-politikájából kiábrándult értelmiségiek megnyerését a nemzeti liberális platform célkitűzéseinek támogatására. Ábrám Noémi szerint az erdélyi magyar politizálásból hiányzik a versenyszellem, az RMDSZ diktatórikus, kizáró politikát folytató szervezet, már az RT-t is bedarálta. Kincses Előd úgy vélte, jelenlegi állapotában az RMDSZ nem tekinthető sem a magyar nemzeti közösség önkormányzatának, sem a vezetői által előszeretettel hangoztatott ernyőszervezetnek. Kolumbán Gábor szellemes figyelmeztetett: az RT fordulóponthoz érkezett, egyes tagjainak alapállása között ma már nagy a távolság. Nemcsak az RMDSZ-ben van baj, hanem magában a romániai magyar nemzeti közösségben is. Románia számára sem az Európai Uniós, sem a NATO-tagság nem kerül elérhető közelségbe. A magyar közösség előtt tehát komoly nemzetpolitikai kihívások állnak. Kolumbán szerint ma a magyarság nem ellenőrizheti a politikai elit munkáját. Úgy látja, hogy az RMDSZ-t nem érdemes megújítani. Mert az RMDSZ-en kívül is van élet. /Szentgyörgyi László: Az RMDSZ-en kívül van-e élet? RT-ülés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./"

"Egy hónappal elhalasztották az RMDSZ Történelmi Máramaros területi szervezetében a tisztújító közgyűlést. A választást márc. 31-ére tűzték ki, de a gyér érdeklődés miatt április utolsó szombatjára odázták el. Az elnöki posztra hárman is pályáznak, a 21 választmányi mandátumra viszont kevés jelölés érkezett. Az elnöki tisztségért Zahoránszky Mihály jelenlegi elnök, szigeti alpolgármester, Gersmaier József, a Reform Kör támogatottja és Medvecz Miklós indul, utóbbi kevés eséllyel, mivel a Demokrata Pártból igyekszik átnyergelni. Zahoránszky Mihály korábban kijelentette: nem tud egyszerre eleget tenni területi elnöki és alpolgármesteri teendőinek, ezért nem jelölteti magát, ám ha valaki ajánlja őt, megtiszteltetésnek veszi. /(pataky): Történelmi Máramaros. Érdeklődés hiányában elmarad. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./"

"Temesváron rendezték meg a Határon Túli Műszaki Magyar Diákok III. Tudományos Konferenciáját. A résztvevőket dr. Delesega Gyula egyetemi tanár, a Temesvári Tudományos Diákkonferencia elnöke köszöntötte. Idén háromszor annyian neveztek be, mint tavaly, több anyaországi egyetemi tanár is elfogadta a meghívást. Borbély Endre docens a Budapesti Műszaki Egyetemről bejelentette: a diákkonferencia díjazottait meghívja kéthetes budapesti tartózkodásra, az ottani diákköri konferencia idejére. A főszervező Balla Réka és Bakk Jutas ugyanis bejelentették: a III. Temesvári Tudományos Diákkonferencia fő jellemzője, hogy "áttörte a földrajzi határokat". Jöttek Kolozsvárról, Budapestről, Brassóból, Marosvásárhelyről, Jászvásárról, Nagyváradról, Nagybecskerekről és Brünnből. Kárpátaljáról - érthető okokból - nem volt jelentkező. /Sipos János: Tudományos diákkonferencia felső fokon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"

"Piskitelep valamikor színtiszta magyar település volt. Ma az itteni magyarság többsége idős nagyszülő, a gyermekek, az unokák pedig már nem tudnak vagy nem akarnak megszólalni anyanyelvükön. A magyar tannyelvű elemi tagozat már rég megszűnt, pillanatnyilag annyira kevés a gyermek, hogy még egy összevont I-IV. osztályt is nehezen lehetne beindítani. Azonban él itt egy maroknyi közösség, amely szilárdan ellenáll a beolvadásnak. A dévai RMDSZ, Orbán Mária elnöknő kezdeményezésére, lakossági fórumot szervezett a piski polgármesteri hivatalban. Akkor felmerült, hogy jó lenne újraalakítani Piskin az RMDSZ-szervezetet, amely at 1989-es fordulatot követően megszületett. Márc. 23-án lakossági fórumra gyűlt össze a piski magyarság, és megalakították a helyi RMDSZ-szervezetet. Elnökké Székely Imrét választották. /RMDSZ-szervezet alakult Piskin. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"

"Irodalmi gyűjtemény jelent meg a Temesvári Magyar Diákszervezet kiadásában. A diákírók, -költők verseit, prózai írásait tartalmazó kiadványt, a prOfun immár hatodik alkalommal jelent meg. A prOfun alig notesz-formájú kiadvány, a borító Péter Alpár munkája. Összesen hét diák: Csetre Borka, Andrássy J. Géri, Hadnagy Lóri, Kobi Brian, Péter Alpár, Fischer Botond, Eszteró M. Rose irodalmi alkotásait tartalmazza a kiadvány. Az ifjú szerzők egy része álnéven írt, és a beszélgetés ideje alatt sem vállalták munkáikat! A szervezők néhány temesvári felnőtt írót /Anavi Ádám, dr. Bárányi Ferenc és Illés Mihály/ hívtak meg estjükre. /Magyari Sára: Megjelent a prOfun hatodik kiadványa. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./"