"Okt. 19-én és 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Az Orbán Viktor és Markó Béla megbeszélésen nem volt szó a kettős állampolgárság kérdéséről, mert - a kormányfő közlése szerint - az ebben a kérdésben állásfoglalásra, döntésre hivatott szerv a december elején ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Orbán Viktor a tárgyalások után újságíróknak elmondta: a MÁÉRT decemberi tanácskozásának napirendjén szerepelni fog a státustörvény, a kettős- és a külhoni állampolgárság ügye is. Szerinte a magyarlakta területeken folyó különböző aláírásgyűjtéseket egyfajta igény- és véleményfelmérésnek kell felfogni. "Akik ezeket az akciókat szervezik, a decemberi értekezletre úgy fognak majd érkezni, hogy jobban ismerik az általuk képviselt emberek véleményét állampolgársági és státuszkérdésekben". Markó Béla - aki átadta Orbán Viktornak az RMDSZ választási programját - üdvözölte, hogy okt. 20-án két új határátkelőhelyet avat fel a magyar és a román kormányfő. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ legfontosabb célkitűzése, hogy erős képviselőcsoportot juttathasson a következő négy évre a román törvényhozásba. E törekvésében a magyar kormány erkölcsileg és politikailag is támogatja. Leszögezte: az RMDSZ kormányon és ellenzékben is arra törekszik, hogy a román kormány lépéseket tegyen a nemzeti közösségekre vonatkozó jogi keretek megváltoztatására. /Markó Béla budapesti tárgyalásai. Fogadta őt a miniszterelnök, a külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A tárgyalásoknak nem a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság volt a fő témája, a magyarországi sajtót mégis e két témakör érdekelte. A státustörvénnyel, illetve a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban. "Választások előtt áll Románia, és alkalmas volt a pillanat arra, hogy áttekintsük egyrészt a magyar-román viszonyt, másrészt pedig a magyar-magyar kapcsolatokat" - nyilatkozta Németh Zsolt államtitkár. A magyar-román viszonyról elmondta, hogy számos célkitűzést nem tudtak elérni, ennek ellenére kedvező légkör alakult ki. "Mindenképpen eredményként lehet elkönyvelni, hogy a központi magyarellenes hangulatkeltés e négy év alatt megszűnt Romániában". Németh Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt időszakban lerakták a határokat átívelő nemzeti újraegyesítés első, illetve második lépcsőfokát is. Az első a politikai egyeztetések mechanizmusának a megteremtése volt, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása. A második lépcső a jogi stádium, amely esetében - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - az elkövetkezendő Magyar Állandó Értekezletnek kell kimondania a döntő szót. Markó Béla hangsúlyozta, hogy lassan beérik az az együttgondolkodás, melyet a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a magyar politikai pártok a határon túli magyarság jogállásának - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - kérdéskörében folytattak. /Guther M. Ilona: Román-magyar, magyar-magyar kapcsolatok alakulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Okt. 20-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulója tiszteletére adott fogadáson részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor SZET-elnök, valamint a Szövetség több szenátora és parlamenti képviselője. Okt. 22-én a Rákóczi Szövetség a Műegyetem 56 Alapítvánnyal karöltve kilencedik alkalommal rendezi meg Budapesten az 1956-os forradalom ünnepi programját. Az ünnepség a Műszaki Egyetemen kezdődik, majd fáklyásmenettel folytatódik, magyarországi és határon túli pártok, társadalmi szervezetek és iskolák koszorúznak a Bem-szobornál. /1956-os megemlékezések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./

Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. A nagykövet részt vett az október 6-án részt vett az aradi megemlékezésen, nagy élmény volt számára. Október 23-a jelentőségéről, hogy elbukott a szabadságharc, de következményeit nem lehetett sem kivégzésekkel, sem száműzetésekkel elintézni. - 1956 után Magyarországot az addigi módszerekkel már nem lehetett többé kormányozni, s néhány évtized múlva '56 forradalma hozzá járult a kommunista rezsim bukásához. "Október 23-a a magyar nemzet számára egyetemes ünnep. Azt nemcsak Erdélyben, de minden magyarlakta vidéken illő megünnepelni. Nem állami, hanem nemzeti ünnepünk ez, s mert számtalan - zömében névtelen - hőse van az 1956-os forradalomnak Erdélyben, Romániában is, a megemlékezés róluk ugyanolyan jogosult a Kárpát-medence bármely táján, mint mondjuk Budapesten." A nagykövetség megkoszorúzza a mártírhalált halt Nagy Imre 56-os miniszterelnöknek a Bukarest melletti Snagovban található szobrát. /Ferencz L. Imre: /"A zsarnokságtól megrettenni nem szabad..." Beszélgetés ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN-nal, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

"A Zilahi Napok keretében a vállalkozók fórumára került sor, melynek házigazdája Seres Dénes szenátor volt, s meghívott előadókként jelent meg Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja, Nicu Cehan, az amerikai befektetők ösztönzéséért alakult kolozsvári iroda vezetője, Birtalan József államtitkár, Kerekes Gábor, a Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Vida Gyula parlamenti képviselő. Ez utóbbi szerint az elmúlt tíz esztendőben nem volt határozott vállalkozásfejlesztési akarat Romániában. Árgyelán György arról tájékoztatott, hogy Magyarország kivitelének 83 százaléka irányul a fejlett ipari államokba, a külföldi befektetés összege elérte a 21,8 milliárd dollárt az eltelt évtizedben, a további beruházásokat hivatott ösztönözni a jelenleg létező 75 ipari park; a kis- és közepes vállalatokra jellemzően nyolcszázezer vállalkozás termeli meg a GDP 45 százalékát és foglalja magába a foglalkoztatottak 70 százalékát. Romániából vegyipari cikkeket, fűrészárut, személygépkocsikat szállítanak Magyarországra. Ipari kooperáció keretében a magyar fél beszállítana a Daewoonak, erről már tárgyaltak. Magyarország Romániában a külföldi befektetők listájának a 10-12. helyén áll 160 millió dollárral. Zilah számára értékes hír volt, hogy a délkelet-európai stabilitási paktum keretében indított hitelprogram révén a szilágysági székhely és más helységek vízellátásának javítására a magyar kormány 43 millió dollár kedvezményes kamatú hitelt ajánlott fel. /Fejér László: Továbbra is a vállalkozásfejlesztés a cél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Okt. 21-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott konferenciát az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa. Napirenden az elnök jelentése, a megyei vezetés megválasztása és a novemberben megtartandó országos önkormányzati tanács Maros megyei küldötteinek kijelölése szerepelt. Nem szabad elfelednünk, hogy sikerült megőrizni a marosvásárhelyi tanácsban az RMDSZ-többséget, és sikerült először megszerezni a megyei tanács elnöki tisztségét - hangsúlyozta Virág György, a Maros megyei önkormányzati tanács elnöke. Markó Béla szövetségi elnök beszédében azt hangsúlyozta, hogy a helyhatósági választások még nem zárultak le. A következő állomás a november 26-i választás lesz, s akkor lesz lezártnak mondható, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti frakciót sikerül összehoznia. A saját közösségünkben, folytatta, jókedvű, reménykedő magyarságot kell teremteni, amely anyanyelvét az önkormányzatokban nyíltan használhatja. Tegyék ki a kétnyelvű táblákat, konkrét megoldásokkal válaszoljanak arra, hogy milyen magyarságot akarnak, kérte Markó Béla. Hozzátette, hogy a hátrányos helyzetű régiók fellendítésére támogatást kérnek a magyar kormánytól. - Az erdélyi magyarság azt várja az RMDSZ-től, hogy az önazonosságának megtartását célzó követelései mellett megoldásokat hozzon a magyar lakosság gazdasági gondjaira is - állapította meg dr. Kelemen Attila. Hivatkozva a legutóbbi közvélemény-kutatásra. Borbély László államtitkár az általa képviselt Területrendezési Minisztérium Maros megyei beruházási terveiről számolt be. Elmondta: a Mezőségen beindult víz-, illetve útprogram keretében 2 év alatt mintegy 220 milliárd lej áramlik a megyébe. /Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 21. - 1831. sz./

Nagykárolyban a római katolikus egyháztól annak idején öt épületet vettek el, amelyek közül négyben iskola működött, az 1992-ben újraindult itteni római katolikus líceum számára jelenleg mégsincs megfelelő épület a városban. Ez az intézmény jobb híján a volt börtönépületbe kényszerült, amelynek tantermekké előléptetett 24 négyzetméteres helyiségeiben minden tanulóra kb. 1 négyzetméter jut. Visnyai Csaba igazgató elmondta: az általa vezetett római katolikus líceumban jelenleg 161 diák tanul. /Boross Ernő: Egyházi líceum - volt börtönépületben. Nagykárolyban a római katolikusoknak öt saját ingatlanuk is volt, de mindre keresztet vethetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Nőtt a könyvbarátok száma Nagykároly középiskolásai körében. Az Elméleti Líceum könyvtárosának közlése szerint az 5281 kötetet magában foglaló könyvtárat egy hónap alatt kb. 525 tanuló látogatta meg. Az 90-es évek elején jóval kevesebben (alig 100-an egy hónapban) vettek ki könyveket a könyvtárból, a demokrácia éveiben viszont rohamosan megnőtt a könyvolvasók száma. Azonban csupán 130-140 magyar könyv van a többezer kötetet számláló könyvtárban, s a magyar tagozat diákjai a legalapvetőbb háziolvasmányokat sem találják meg itt. A város többi középiskolájában is ugyanez a helyzet. /Kevés magyar nyelvű könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

A nagykárolyi római katolikus teológiai líceum új nevet kapott. Ettől az iskolai évtől Kalazanci Szent József Teológiai Líceumnak nevezik. A névadó ünnepi szentmisén megjelent a magyarországi Piarista Diákszövetség elnöke, Szűcs Ervin is. Ez alkalommal negyedszer látták vendégül a budapesti Sík Sándor kamarakórust. /Névadó ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

Mugur Isarescu román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 20-án ünnepélyesen megnyitotta a Csanád- Kiszombor közúti határátkelőhelyet. A két kormányfő a román oldalon felállított katonai sátorban tartott megbeszélése után sajtótájékoztatót tartott. Ez a határátkelő az itt élő embereknek, magyaroknak, románoknak és szerbeknek, nemzetiségi hovatartozás nélkül, egyaránt nagyon fontos - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a továbbiakban elmondta: Mugur Isarescut tájékoztatta arról, hogy - a román kormányfő korábbi kérésének eleget téve - méltó sírkertet alakítottak ki a világháborúkban Magyarországon elesett román katonáknak Budapesten, a rákoskeresztúri köztemetőben. A román katonatemetőt október 25-én szentelik fel. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a román fél is hasonló gesztust tesz a magyaroknak, ugyanis magyar katonák is nyugszanak méltatlan körülmények között Romániában. - Csökkenteni lehet a magyarországi baromfi és sertéshús behozatalára kivetett romániai vámokat - állította Mugur Isarescu. - A Csanád-Kiszombor közúti határátkelőhely elsősorban a személyforgalmat szolgálja. /Román-magyar miniszterelnöki találkozó. Határnyitás Csanádon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 21./ Az új határátkelő átadására "elfelejtették" meghívni a megyei RMDSZ szervezet képviselőit, annak ellenére, hogy ők sokat tettek a határállomás megvalósításáért. Isarescu javasolta, hogy az érmihályfalvi határátkelő megnyitása alkalmából ültessenek el egy-egy facsemetét: magyar és román területen. Ezek a két nép közötti barátság szimbólumai lesznek. Isarescu elmondta, hogy beszéltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról. /Pataki Zoltán: Egy órával közelebb Európához! Nagycsanádnál is (végleg) megnyílott a román-magyar határ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

"Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom évfordulója alkalmából okt. 21-én tartott ünnepi megemlékezésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke 1956 az erdélyi magyarság életében címmel tartott ünnepi beszédet. - Mit jelent 1956 a mai erdélyi magyaroknak? Elsősorban a történelem folytonosságát jelenti. Az 1000 esztendős történelem a zsarnokság elleni örök magyar szabadságharc. Részese volt ennek az örök magyar szabadságharcnak a kuruc fölkelés és a kuruc küzdelem, részese volt 1848, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és része volt és részese volt mindenki, aki 1956-ban szembefordult a zsarnoksággal. 1956-ra a megtorlás következett Magyarországon, és Erdélyben is. A forradalmak sohasem buknak el. "A mi ezer esztendős szabadságharcunk soha, egyetlen pillanatig nem bukott el." Mit jelent 1956 "nekünk, erdélyi magyaroknak"? Ezt a három színt: a pirosat, a fehéret és a zöldet. "Ezt a három színt, amelyet itt tartok a kezemben, most 2000 októberében, amelyet tizenöt, vagy tizenvalahány esztendővel ezelőtt nem tarthattam volna itt a kezemben ezen a színpadon, amely tizenöt, vagy húsz, vagy harminc esztendővel ezelőtt vagy 1956-ban is ott rejtőzött valahol a kabátunk alatt, ott rejtőzött a szívünkben, ott rejtőzött a bőrünk alatt; íme a szabadságharcnak megvan a maga eredménye, a szabadságharcok és a szabadságharcosok előbb-utóbb kivívják azt, hogy itt, Gyergyószentmiklóson, ezen a színpadon teljes nyíltsággal, teljes őszinteséggel felmutathassuk a mi három színünket, a piros-fehér-zöldet, fölmutathatjuk a mi örök szabadságharcunkat mindazok számára, akik számára fontos lehet ez." /Markó Béla: 1956 az erdélyi magyarság életében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./"

"1956. október 23-a a fiatalság ünnepe és az őszinte szó parancsa - fogalmazott Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter a forradalom előestéjére emlékezve, okt. 22-én, Budapesten. - Mádl Ferenc köztársasági elnök a Kommunizmus Üldözötteinek Nemzetközi Szövetsége Budapesten tartott kongresszusán Albániából, Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Németországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, valamint a volt Szovjetunió utódállamaiból részt vevő küldöttei előtt okt. 21-én kijelentette: "Nem könnyű 1956-ra emlékezni, mert egyszerre kell szólni kivételes győzelemről és kivételes, kíméletlen megtiportatásról, dicsőségről és gyászról, elégtétel-szolgáltatásról és hiányérzetről." Mádl Ferenc elmondta: a nemzet ellen vétkezőkből még mindig nem sikerült kicsikarni a bűn megvallását, márpedig akkor végre lenne, kinek megbocsátani. Az államfő a továbbiakban rámutatott, hogy a nemzetért áldozatot vállalók sok tekintetben mind ez idáig nem kapták meg az utókortól az elvárható jogi és erkölcsi elégtételt. Orbán Viktor miniszterelnök a kongresszuson jelen lévőkhöz intézett levelében kifejtette: A kommunizmus generációk, országok és nemzetek életét tette tönkre, megfosztva az embert elemi jogaitól és kiszolgáltatva az államgépezet visszaéléseinek. - Dávid Ibolya igazságügy-miniszter okt. 22-én Szentgotthárdon, a település hősi emlékművénél mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta: "Vissza kívánjuk adni a magyar jogrendszernek azt a becsületét, amelytől az 1956-os rögtönbíráskodásról, illetve az 1957-es gyorsított büntetőeljárásról szóló rendelet megfosztotta". Elmondta: néhány napja írta alá azt a törvényjavaslatot, amely a leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szól. A kormány erkölcsi és jogi rehabilitációban kívánja részesíteni 1956 áldozatait, legyenek akár köztörvényes elítéltek. /Október 23. A magyar nép erejének és igazságba vetett hitének ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"

Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ volt elnöke független képviselőjelöltként indul a novemberi választásokon. Kincses függetlenként is a magyarságot és a demokráciát kívánja szolgálni, programjának az RMDSZ által megszavazott programot tekinti. /Függetlenként indul Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége okt. 20-án, Kolozsváron elemezte az RMDSZ választási előkészületeit. A választási előkészületek megfelelő ütemben haladnak. Frunda György államelnökjelölt támogatására szükséges aláírásgyűjtési folyamata sikeresnek bizonyult, Bihar, Fehér, Hunyad, Felső Háromszék területi szervezetei számottevően túlteljesítették a nekik leosztott aláírás számot. - Az RMDSZ-en kívül csak egy parlamenti párt terjesztette elő átvilágításra listáit a szekusdossziékat vizsgáló tanácshoz. /Az Ügyvezető Elnökség közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Okt. 21-én Kolozsváron tanácskoztak az ország magyartanárai. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes szerint Trianon óta nem volt még Erdélyben a magyartanároknak ilyen fajsúlyú tanácskozása. A mostani változó világban meg kell találni a magyar nyelv és oktatás új szerepkörét. A magyartanároknak fontos szerep jut az oktatási reformfolyamatban. Az összejövetelen az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervről volt szó. A szerzők ismertették az általuk írt tanterv sajátosságait. Kötő József államtitkár közölte, hogy két-három hónap alatt írják ki az új kilencedikes magyar nyelv és irodalom tantervre épülő tankönyv elkészítésének pályázatát. /Szabó Csaba: Magyartanárok országos tanácskozása. Nem tananyag-, hanem követelményközpontú az új kilencedikes tanterv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Romániában az elmúlt tíz esztendő alatt több mint ötmillió abortuszt hajtottak végre, ezzel szemben alig 2,5 millió újszülött jött a világra. Ha ilyen ütemben fogy a lakosság, 2020-ra kétmillióval csökken a népesség - hozta nyilvánosságra az adatokat dr. Pap Zoltán nyugalmazott marosvásárhelyi orvosprofesszor az okt. 21-én Sepsiszentgyörgyön rendezett A gyermek a társadalom tavasza című konferencián. A fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Pro Vita Hominis Társaság a Tamási Áron Színházban tartotta V. szakmai tanácskozását. Jelenleg kétszer kevesebben születnek az országban, mint ahány terhességet kérésre megszakítanak, és ebben Kovászna megye élen jár. Míg országosan 1000 megszületett gyermekre 1100 abortusz jut, Háromszéken 1672 vetélést jegyeznek ugyanannyi születésre számítva. Évente több mint négyezer terhességmegszakítást végeznek a megyében, a születések száma pedig évi 2500. A megnövekedett abortusznak és kevés születésnek köszönhetően tíz év alatt 7000-rel csökkent a megye lakossága. Dr. Kovács Zita, a Pro Vita Hominis Társaság elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, az élet a fogantatástól a halálig tart. /Fekete Réka: Az abortuszpokol tíz éve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Okt. 17-én Kolumbán Gábor, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke közleményében bejelentette: új szövetség létrehozását tűzte maga elé célul, ugyanakkor nem indul függetlenként a parlamenti választásokon az RMDSZ ellenében. Kolumbán a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy levéllel fordult Markó Bélához, de nem kapott választ. Levelében leszögezte, hogy nem kötöttek szövetséget: hallgatólagos egyezség volt 1990-ben, amikor elindult a magyarságért való politizálás Erdélyben. Ezért most új szövetség szükséges, olyan szövetség, amely bizonyos értékeket és elveket tisztázott. Az erőviszonyok most megközelítik a fele-fele arányt, ezt rendkívül komolyan kell venni. Az RMDSZ jelenlegi gyakorlata tipikusan a politikai pártként működő alakulatnak a gyakorlata. A szervezet kérdése alárendelődik a szövetségnek. Kolumbán szerint először egy szövetséget kell megkötni, és utána eldönteni, hogy abban a szövetségben megkötött dolgoknak a kivitelezésére egy vagy több szervezet szükséges. - Ma nincs szövetség az erdélyi magyar politikában, vallotta Kolumbán. /Daczó Dénes: Kolumbán Gábor és az "újra kötött szövetség" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Okt. 20-án Kolozsváron felavatták a Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai új székházát. Dr. Czirják Árpád érseki helynök-plébános mondott megnyitó beszédet, ismertette az újjászületett Nőszövetség szerkezetét. A szövetség ezentúl két szárnyra osztva dolgozik: az idősebb nemzedék a Szent Raffael-körben munkálkodhat, míg az ifjabbakat a Szent Gábor-kör tömöríti. Losonczi Irén, a Nőszövetség leköszönő elnöke után a szövetség két szárnyának frissen megválasztott elnökei, Baum Gizella és Surel Hajnal is beszéltek az ünnepségen. /Sándor Boglárka: Íme, az Úr szolgálóleánya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) országos választmányi ülést tartott okt. 20-án Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában. A 16 tagszervezet képviseletében mintegy harmincan vettek részt a tanácskozáson, melyet a Bihar megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség (MIDESZ) szervezett. Országos viszonylatban egyébként a MIDESZ rendelkezik a legjobb infrastruktúrával, s az egyik legjobban működő tagszervezetnek számít. Megtárgyalták a Magyar Ifjúsági Tanáccsal (MIT), a Magyar Ifjúsági Konferenciával és a Metszéspont ifjúsági információs irodával való kapcsolattartás kérdését is. /MISZSZ-választmányi ülés. Új alelnök kerestetik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./

Okt. 20-án felújított épületben ünnepelte megnyitásának ötödik évfordulóját Nagyváradon a Dávid Galéria. Dr. Indig Ottó, a Dávid Galéria alapítója és tulajdonosa üdvözölte a megjelenteket. A többnyire XX. század eleji festmények, grafikák mellett helyet kaptak értékes porcelán- és üvegtárgyak, régi bútorok, lámpák, falikarok, sőt még gyermekjátékok is. /Szűcs László: Új környezetben jubilált a Dávid Galéria. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./

Megjelent Alsóboldogfalva minimonográfiája Mélybe nyúló gyökerek címmel, szerzője Gálfalvi Gábor. A mini-monográfia betekintést nyújt Alsóboldogfalva történelmébe, szokásaiba, gazdasági-társadalmi szerveződésébe, egyházi életébe és hagyományaiba. /Mélyre nyúló gyökerek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./

A moldvai csángók évszázadai címmel, a csángó magyarok múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt Egerben a Keresztény Ifjúsági Klubban. A megnyitón Halász Péter, a moldvai csángók segítésére létrehozott Lakatos Demeter, az elhunyt neves csángó költőről elnevezett Egyesület vezetője hangsúlyozta: a csángók azon túl, hogy magyarok, azért érdekesek számunkra mert olyan kulturális értékeket őriztek meg, amelyeket a kárpát-medencei magyarság már elfelejtett. A mostani kiállításon népviseletek, népi iparművészeti munkák, kerámiák láthatóak, a csángó múltat archív dokumentumok és térképek segítségével követhetik nyomon a látogatók, illetve fotókon örökítették meg a népcsoport mindennapjait. /Csángó évszázadok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Okt. 23-án Csíkszeredában a Kalász negyedbeli kopjafánál gyűltek össze a volt politikai foglyok és számos városbeli, hogy az 1956-os eseményekre emlékezzenek. Dr. Csedő Csaba polgármester beszédét követően Nagy Benedek tanár, az ötvenhatosok nevében méltatta a magyar forradalom jelentőségét. Koszorúkat helyeztek el: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi ötvenhatosok, a Németh Géza Egyesület, valamint a főgimnázium nevében, úgyszintén közületek képviselői, magánszemélyek. A Márton Áron Főgimnázium kórusa kórusműveket szólaltatott meg, végül az egybegyűltek elénekelték nemzeti imánkat. Hasonló megemlékezésre került sor a csobotfalvi temetőben, ahol a Szoboszlai-perben elítélt és ártatlanul kivégzett három vértanú (Tamás Imre, Tamás Dezső és Orbán István) emlékére emeltek kopjafát 1995-ben. Gergely István plébános könyörgése után az egyházgondnokság nevében Ambrus Károly, a volt politikai foglyok részéről pedig Kelemen Csongor és Máthé Antal emlékeztek 56-ra. /Kristó Tibor: Ötvenhatos megemlékezések Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Székelyudvarhelyen a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ) udvarhelyi fiókjának szervezésében okt. 23-án emlékeztek az '56-os magyar forradalom évfordulójára, a Ferenc-rendi templom melletti emlékműnél. Beszédet mondott Sándor Balázs, a POFOSZ vezetőségi tagja, udvarhelyi elnöke. /Tisztelgés Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./ Okt. 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak kopjafájánál a magyar forradalom kitörésének 44. évfordulóján az RMDSZ felsőháromszéki szervezete tartott emlékünnepséget. Lőrincz Károly volt politikai fogoly, a Szoboszlay-per egyik elítéltje emlékezett az erdélyi, romániai '56-os eseményekre. Az egész országot átszövő szervezkedés kapcsán épp 56 személyt ítéltek el, tizenegy halálos ítéletből tízet titokban végre is hajtottak. Csak az akkori Maros Magyar Autonóm Tartományban 2500-ra tehető azoknak a száma, akiket '56 kapcsán meghurcoltak - tette hozzá. De a mai napig senkit nem követtek meg, még az erkölcsi rehabilitáció sem történt meg - hangoztatta az egykor húsz évre ítélt Lőrincz Károly. /(Ferencz): A megtorlás áldozatai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Okt. 24-én az RMDSZ képviselőjelő- és szenátorjelöltjei Markó Béla szövetségi elnök és Frunda György államelnökjelölt jelenlétében letették a Központi Választási Irodában az államfő-állításhoz szükséges aláírásokat. Frunda György támogatására 321 ezer alásírás gyűlt össze, amelyet törvényesnek nyilvánított a Választási Iroda vezetősége, jóváhagyva ezáltal Frunda György nov. 26-i választásokon való indulását. Frunda György államelnökjelölt kifejtette: reméli, hogy a román nemzetiségű polgárok is nagyobb bizalommal szavaznak majd rá, mind 1996-ban. /Frunda György letette a jelöléséhez szükséges aláírásokat. = RMDSZ Tájékozató, okt. 24. - 1832. sz./

Okt. 23-án, az 1956-os magyar forradalom 44. évfordulójának alkalmából megkoszorúzták a Bukarest melletti Snagov településen Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök emlékoszlopát. A magyar kormány nevében Íjgyártó István nagykövet, az Erdélyi '56-os Bajtársi Társaság részéről Kacsó Tibor elnök, valamint a társaság két tagja, Veress Sándor és Lay Imre, továbbá a helyi polgármesteri hivatal képviselői koszorúztak Nagy Imrét és társait az 1956-os forradalom leverését követően Romániába hurcolták, majd az akkori román vezetés kiadta a forradalom miniszterelnökét Magyarországnak. /Snagovi koszorúzás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Forgalomba került az ötszázezer lejes bankó, valamint az új ezerlejes fémpénz. /Ezerlejes érme és ötszázezres bankó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

A tények mondanak ellent annak a román állításnak, hogy Magyarország zavart okozna Románia agrárpiacán magasan szubvencionált exporttermékeivel - jelentette ki Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője. Szerinte a román gazdasági illetékesek pontosan tudják, hogy Magyarország - az Európai Unióval kötött megállapodása értelmében - nagyon sok termék esetében csökkentette, illetve teljesen megszüntette a termelők szubvencionálását és e termékek többségénél exportprémiumot sem biztosít. Románia rendre diszkriminatív intézkedéseket alkalmaz a magyar mezőgazdasági és agráripari termékekkel szemben, arra hivatkozva, hogy a tömeges magyar import zavarokat okoz a román piacon. A diszkriminatív intézkedések ellenére is jelentős Romániában a magyarországi agrárbehozatal. Idén az első félévben Románia összesen 61,4 millió dollár értékben importált élőállatot és állati termékeket, ebből a magyar import 13,2 millió dollár volt. A növényi termékek 141,6 millió dollárnyi importjából a magyar részesedés 17,3 millió dollárt tett ki. Élelmiszereket, italokat, dohányt összesen 201,4 millió dollárért importált Románia, a magyar behozatal értéke 20,2 millió dollár volt. /Magyar válasz a Magyarország elleni vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Sepsiszentgyörgyön okt. 6-7-én Magyar műveltség Erdélyben - 2000 címen tartottak konferenciát hazai és magyarországi közéleti személyiségek részvételével, az erdélyi magyarság létét, értékteremtő magatartását faggató kérdésekre kerestek választ. "A konferenciának valós tétje kell legyen, az erdélyi magyar műveltség átvilágítása. Különösen fontos ez a mai, globalizálódó világban, amely hajlamos mindent kényelemes szürkében látni" - fogalmazott Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a konferenciát megnyitó beszédében. Egyed Ákos Történelmünk a jövőnk címmel arról beszélt, hogy az egyneműsítés térhódítását a történelem kisajátítása készíti elő. A jól megalapozott történelmi tudat biztonságot ad, a hamis állításokkal átszőtt pedig az identitás torzulásához vezethet. Csetri Elek Gyulay Lajos marosnémeti grófnak, a legnagyobb (száznegyven kötetes) magyar napló írójának a gondolatvilágát ismertette: a reformkori magyar értelmiség belátta, hogy önmagunkban kevesek vagyunk, egész Európában kell gondolkodnunk. Tamás Gáspár Miklós /Budapest/ eszmefuttatásának nem titkolt kicsengése annak a mai magyarországi közérzetnek a megvilágítása volt, mely szerint Erdély ma is visszahúzza Magyarországot: "Magyarországon ma morálisan helyeslik, ám mégis félnek a készülő státustörvénytől". Péntek János nyelvészprofesszor bemutatta, hogy elveszti fontosságát a mai erdélyi szellemi életben az érték fogalma, jelentős veszteségek érik az értelmiségi réteget a tehetségek fel nem kutatása, valamint a Nyugat elszívó hatása miatt. A legnagyobb gond a felelősségérzet hiánya - vonta le a következtetést Péntek János. Salat Levente kifogásolta, hogy az elmúlt tíz év szellemi termékének aránytalanul nagy része a történelem felé irányul. Szerinte a stratégia nélküliség, mely e téren jellemzi a kisebbségi közgondolkodást, hosszú távon megbosszulja magát. Úgy látta, hogy túl sok energia és pénz megy el a történelmi kegyhelyek ápolására, mindeközben hiányoznak a szellemi műhelyek. Horváth Andor előadása a Salat Levente által kifejtett pesszimista Erdély-képnek egy másfajta megvilágítását nyújtotta. A határok által töredezetté változtatott tér elveszti jelentőségét, delokalizálódik. A hálózat törvénye (a sűrű háló bekebelezi a ritkát) megnehezíti a dolgot, ám gyarapíthatóak azok a fizikai és szellemi javak, melyek részt vesznek benne. Bárdi Nándor /Budapest/ szerint az elmúlt nyolcvan évben a romániai magyar elit nemzetépítő folyamatának lehettünk tanúi. Bakk Miklós politológus az RMDSZ megújulási stratégiáit vette számba, Bíró Béla publicista annak okait kutatta, miért viselkedik a romániai magyarság etnokulturális társadalomként. Tény, hogy legalábbis Sepsiszentgyörgyön sem politikailag, sem kulturálisan nem alkot összefogó közösséget a magyarság, ennek alátámasztásául pedig a legjobb példa - fejtette ki Bíró Béla - a Lábas Ház körül kialakult huzavona. Történt ugyanis, hogy a minisztériumi rendelet értelmében az említett műemléképületet a Keleti Kárpátok Múzeumának a rendelkezésére bocsátották. Tiltakozásul Albert Álmos polgármester felfüggesztette a helyi román színház igazgatói állására kiírt versenyvizsgát, válsághelyzetbe sodorva így a román közösség kultúrintézményét. Az előadó elmondta, e tekintetben szerinte Sepsiszentgyörgy polgármestere semmiben sem különbözik Kolozsvár legendássá vált Funarjától. Molnár Gusztáv /Budapest/ politológus szerint a romániai demokrácia fejlődése azért akadt el, mert nem tudta beolvasztani a nyugattól átvett mintákat. Az elkövetkező tíz évben remény sincs arra, hogy Románia elérhesse az áhított EU-csatlakozást. Ebből a civilizációs katasztrófából Erdély is csak akkor lábalhatna ki, ha az itt élők elismernék, a konszociációs demokráciát kell működőképessé tenni. Ehhez pedig - zárta előadását Molnár Gusztáv - az erdélyi románság együttműködésére van szükség. Kelemen Hunor művelődési államtitkár a romániai magyar kulturális élet intézményeinek évtizedes munkáját, fejlődését tekintette át. Csíki László a megújuló irodalom másságáról beszélt, arról a nemzedékről, amely immár nem kisebbségiként, a reménytelenséggel átszőtt irodalomfilozófia hordozójaként alkot, hanem önmaga kíván lenni. Bogdán László megállapította, hogy időről időre újra kell értelmezni az erdélyi magyar irodalom lényegi kérdéseit. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója az erdélyi könyvtárak egyre rosszabb helyzetét vette számba. /Farkas Kinga: Magyar Műveltség Erdélyben - 2000. = Erdélyi юapló (Nagyvárad), okt. 24./

"Máramarosszigeti Dr. Bernády György - Marosvásárhely város újjá építő volt polgármestere majd főispánja a helybeli református kollégium volt főgondnoka stb. szül. 1864 megh. 1938" - ez áll a marosvásárhelyi Bernády-síron. Oldalakat tölthetne ki a stb. felsorolása. Legfőbb műve: elindította Marosvásárhelyt a korszerűsödés útján; nevéhez fűződik a csatornarendszer, az utcák aszfaltozása, a páratlanul szép Városháza és Kultúrpalota felépíttetése. Emlékének ápolása érdekében jött létre 1992-ben a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, létrehozva a Bernády Házat, mely a város mai "magyar háza", ahol szinte minden nap, de hét végén biztosan könyvbemutatók, szemináriumok, vitanapok és egyéb rendezvények zajlanak, és egymást érik benne a képzőművészeti kiállítások. Okt. 20-án, az idei Bernády Napok keretében ifjúsági vetélkedőt tartottak. A zsűri elnöke, Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa hirdette ki az eredményt: első lett a bolyais Királykút együttes. Az estet a marosvásárhelyi színis növendékek közreműködtek. Felléptek a helyi Művészeti Líceum diákjai, vonósnégyese, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonaegyüttese. Ezután Majd Borbély László államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke második alkalommal adta át a Bernády emlékplakettet egy olyan személyiségnek, aki sokat tett a városért. tavaly Fodor Imre volt a kitüntetett, az idén Frunda György szenátort érte ez a megtiszteltetés. /(Máthé Éva): Bernády Napok. Ezúttal a fiatalokat vonták be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"