Demeter András István, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy távlatosan próbálja a repertoárpolitikát elképzelni, amely négy fő irányvonalra épül. Az első a zenés színház, második az Ars Nova program: a fiatal alkotókat hozza előtérbe, az Európa program a harmadik /egyetemes drámairodalom kiemelkedő alkotásai/, a negyedik irányvonal az ún. Forum Magnum /kapcsolatot teremteni a várossal, új rendezvények, mint például a Csepűrágó-fesztivál/. A program részeként született meg a Felolvasó Színpad vagy Alma Theater ötlete. A tervek között van a magyar bábszínház, ez Temesváron soha nem létezett hivatásos formában. Az igazgató terveihez hozzátette: hét év színházigazgatás láthatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nincs néző, akkor a színháznak kell lépnie, elébe menve a feltételezett vágyaknak. A lap munkatársa említette, hogy támadás érte a színház igazgatóját, mert a temesvári magyar színház repertoárjában nem szerepel klasszikus magyar mű. Demeter válaszában kifejtette, hogy a kortárs magyar drámát akarja beépíteni a repertoárba. /Péter Enikő: Beszélgetés Demeter András Istvánnal, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./

Temesváron okt. 13-14-én az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakával foglalkozó tudományos ülésszakot tartottak. A szegedi József Attila Tudományegyetem két neves tanára - dr. Kristó Gyula akadémikus és dr. Makk Ferenc tanszékvezető - előterjesztése az államalapítás eseményét a legújabb felfedezések fényében tárgyalta. Kristó Gyula nem lehetett jelen, dolgozatát Szabados György tanársegéd olvasta fel. Kristó szerint az államalapítás szinte kizárólagosan Szent István műve. Nem zárható ki, hogy apja, Géza fejedelem keleti rítus szerint keresztelkedett meg. Erre utal a veszprémvölgyi ortodox apátság létesítése, a görög nyelven írt oklevelek kibocsátása, az ortodoxia egyeduralma szűkebb pátriánkban Marosvár (Őscsanád) székhellyel stb. Emiatt lehetséges, hogy a harcok, melyekről azt mondjuk, hogy Szent István a pogányság ellen viselt, jórészt a keleti rítusú egyház kiszorítását célozták. Egyéni, megközelítést tárt a hallgatóság elé erről a korszakról Makk Ferenc. A sok csata, amit István úgymond a kereszténységért vívott, jórészt hatalmi harc volt, a központosított állam kialakításáért folytatott küzdelem. Bizonyítéka ennek az Ajtony ellen viselt hadjárat, aki a legújabb ismeretek szerint keresztény volt (igaz, keleti rítusú), és akit azért kellett megbüntetni, mert megvámolta a király sószállítmányait. - Szent István érdeme, hogy felismerte a nyugat felé nyitás fontosságát, aminek elengedhetetlen feltétele volt vallásilag Rómához csatlakozni. - Miklósik Ilona, Szekernyés János és Vicze Károly a magyar államiság helyi vonatkozásairól tartottak előadást. /Az államiság 1000 esztendeje. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

Okt. 12-én tartották Gyergyószentmiklóson a Fenntartható fejlődés és vidékfejlesztés a című konferenciát, melyen részt vettek a térség önkormányzati tisztségviselői, a civil szervezetek és szakemberek. Kolumbán Gábor, a megyei tanács gazdasági szakbizottságának elnöke tartott előadást a Székelyföld fejlesztési stratégiájáról. A Székelyföldön létező veszélyek között kiemelte az elvándorlást, a betelepítést és az ortodoxia terjedését, amely durva beavatkozásként változtatja meg a térség kulturális jellegét. Románia az Európai Unióba való felvétele 2010 előtt nem várható, a köztes évek pedig elegendőek lesznek, hogy Magyarország elszívja Erdély magyarságát. A megmaradás hagyományos székely stratégiája ezt a kérdést nem oldja meg. Hangsúlyozta, hogy a perifériából centrumot kell teremteni, intézményesíteni az önkormányzatok közötti együttműködést, fejleszteni kell az egyetemi oktatást, az infrastruktúrát, regionális fejlesztési bankra van szükség. /Gál Éva Emese: Tájban élő közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja /CREST/ Szatmárnémetiben van, az elsők között jött létre, vezetője dr. Héjja Botond. Legutóbbi összejövetelükön nyolc megyéből összesen 160-an cseréltek véleményt. Nagy érdeklődés kísérte a közösségfejlesztéssel foglalkozó témát, szó volt a faluturizmusról is. A másik szekcióban a partneri kapcsolatokról cseréltek eszmét, a harmadikban a humán erőforrásokról. Az ifjúsági szervezetek problémáival foglalkozó fórumon kiderült, hogy csak kevesen tudnak pályázatokat készíteni. Kevesen tudták, hogy nem csak az ismert PHARE-program, az Illyés Alapítvány vagy a Világbank jelentenek forrást, de a fejlett országok nagykövetségeit is meg lehet "szólítani". A nagykövetségek közösségfejlesztési, szociális, környezetvédelmi és hasonló témájú pályázatokat fogadnak el. /Sike Lajos: Jó pályázatokra mindig találni pénzt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Váratlanul elhunyt Kodra István /Szatmárnémeti, 1921. júl. 20. - Szatmárnémeti, 2000. okt. 14./, a szatmárnémeti Szent Miklós magyar görög katolikus egyházközség kántora. 1952-ben id. Ulicsák Béla parókust, szatmári főesperest, püspöki helynököt letartóztatták, a görög katolikus egyházat pedig akarata ellenére beolvasztották az ortodox egyházba, azt kérték Kodrától, hogy vállalja továbbra is a kántori tisztet. Kodra ezt elutasította. Szatmárnémeti különböző iskoláiban tanított, később iskolaigazgató, tanfelügyelő lett. 1990. jún. 1-jétől újra kántor lehetetett, a Szent Miklós templom hívőivel együtt ünnepelhette az ősei anyaegyházához való visszatérést. Kodra István a görög katolikus liturgia és szertartásrend kiváló ismerője volt. /Kodra István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./

Megjelent a Művelődés /Kolozsvár/ közművelődési folyóirat 1968-1975-ös évfolyamaiból összeállított antológia, egyben a június-július-augusztus-szeptemberi összevont szám. A kiadvány a Művelődés-antológiák sorában a harmadik, az első 1990-es újraindulást követő 5 év, míg a második az 1976-1989-es időszakot átölelő kiadványok után. /Antológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Brassóban okt. 14-én megnyílt 0a VII Nemzetközi Fotószalon, melynek témája Kereszténység kétezer éve volt. A kétezredik jubileumi év ezüst érméje volt a fődíj, amelyet II János Pál pápa ajánlott fel. A szervezők külön megköszönték Csiszér Albert római katolikus esperes, pápai prelátus szíves segítségét. Molnár Zoltán marosvásárhelyi fotográfus, a brassói kiállítás zsűritagja elnyerte a brassói fotóklub tiszteletbeli tag címét. /(Tóásó Áron Zoltán): Kereszténység képekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

"Az RMDSZ október 16-án tartotta meg első sajtóértekezletét Bukarestben, a World Trade Centerben működő nemzetközi sajtóközpontban. Markó Béla megnyitó beszédében hangsúlyozta: az RMDSZ választási programja egybeesik Frunda György elnökjelölt programjával, amelyek választ adnak ama három megfogalmazott kérdésre, hogy milyen magyarságot, milyen Erdélyt és milyen Romániát akarnak. Frunda György ismertette választási programját, melynek fő pillére az "állampolgár biztonsága". Hangsúlyozta a privatizáció, valamint a veszteséges vállalatok felszámolásának, illetve átszervezésének szükségességét - az általuk okozott kár a nemzeti össztermék 12%-át teszi ki. Kitért a magyar nyelvű oktatás, valamint a Bolyai Egyetem létrehozása fontosságára. Jelenleg 19 700 magyar diák tanul különböző egyetemeken, közülük 6 000 anyanyelvén. Az RMDSZ elnökjelöltje bízik egy olyan Európa megszületésében, amelynek egyenjogú polgárai lesznek magyarok és románok egyaránt. Románia integrációs helyzetére utalva Frunda György kifejtette, hogy az erdélyi egészséges mentalitásnak, a több évszázados európai kultúrának, valamint a nemzetek együttélésének köszönhetően Erdély a romániai integráció mozdonya. /(Szász Attila): Biztonság minden szinten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

A Szatmár megyei tanácsnál a meghirdetett 12 helyre 31-en pályáztak, köztük hat-hét magyar nemzetiségű. Ehhez képest egész jó eredménynek mondható, hogy négyen a nyerők közt vannak. Jelenlétük javítani fogja a magyar köztisztviselők arányát, ami mostanáig a 15 százalékot alig érte el. Szabó István, a megyei tanács elnöke ügyelt arra, hogy lehetőleg minden felvett új köztisztviselő ismerje a magyar nyelvet is. /(Sike Lajos: Több magyar köztisztviselő a Szatmár megyei önkormányzatnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Okt. 17-én Kolozsvárra látogatott Fokion Fotiadisz, az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve, bukaresti küldöttségének vezetője, és felavatta a prefektúra épületében helyet kapott Európai Információs Központot. A sajtótájékoztatón Fotiadisz elmondta: az európai uniós tagságra várakozó országokat évente 650 millió eurós vissza nem térítendő hitelben részesítik. Az összeg 60-70 százalékát régiófejlesztésre szánják. Az egyik legfontosabb feltétel a különböző projektek folytonosságának biztosítása, illetve az, hogy a programokat ne hassa át a politika. Fotiadisz realizmusra intette mindazokat, akik azt hiszik, Románia rövid időn belül befejezi a tárgyalásokat. Nem kommentálta Petre Roman azon kijelentését, amely szerint 2007. jan. 1-jén Románia az EU tagja lesz. /Kiss Olivér: Távol még Románia uniós tagsága. Fokion Fotiadisz bukaresti EU-nagykövet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Az RMDSZ brassói szervezetének legutóbbi sajtóértekezletén Kovács Csaba képviselő, a helyi szervezet elnöke minősíthetetlennek tartotta ama rendőrjárőr magatartását, aki a megvert magyar egyetemistáknak azt tanácsolta, keressenek egy taxit, ahelyett, hogy megpróbálta volna felderíteni a tetteseket. /(Tóásó Áron Zoltán): Morális fiaskó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

Okt. 17-én kezdődött a három napos román-magyar ifjúsági találkozó, amelyet a Life Alapítvány az Európai Ifjúsági Együttműködési Ügynökséggel közösen rendezett. Részt vesznek különböző romániai ifjúsági és diákszervezetek, valamint Magyarországról az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Közép-Európai Regionális Ifjúsági Szervezet, illetve az Észak Alföldi Regionális Ifjúsági Iroda. Janina Pasaniuc, a Life Alapítvány elnöke lapunknak elmondta, a találkozó céljának a két ország fiataljai közötti párbeszédet, valamint a hatékony együttműködést tartja. Tárgyaltak a nyelvtáborok és közös kulturális programok szervezéséről, illetve a diákcseréről is. /Román-magyar ifjúsági találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre, aki több erdélyi városban tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. Mint hangsúlyozta, a tervezet válaszol az ellenzői által megfogalmazott - Borbély Imre szavaival élve: "demagóg" - ellenérvekre, miszerint az állampolgárság az adófizetői minőség révén szerzett szavazati joggal is járna, valamint arra, hogy az utódállamok magyarsága áttelepedne Magyarországra. Borbély Imre kitért a tervezetnek a magyarországi politikai pártok körében történt, többnyire kedvező fogadtatására, egyedül a legnagyobb koalíciós partner, a Fidesz-MPP magatartását nevezte nem túl bátorítónak. Borbély Imre elmondta, hogy eddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A Human Reform Alapítvány kezdeményezésére ez év augusztusában Székelyudvarhelyen megalakult a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete. A szervezet október 11-én a Városházán tartotta programzáró, valamint irodaavató találkozóját. Kolumbán Gábor megyei tanácsos tiszteletbeli tagsági oklevelet kapott az egyesülettől. A régió közösségfejlesztőin kívül jelen voltak a magyarországi közösségfejlesztők is. A felszólalók a mobilitás kérdéséről, Székelyföld sorsáról, és nem utolsó sorban a közösségfejlesztési elképzeléseikről tartottak előadást. Elhangzott: a jelenlegi közösségi erő nem olyan erős, hogy megtartsa a fiatalokat. Tájközpontú szemlélettel kellene elindítani a közösségfejlesztést. Balla Zoltán, az egyesület elnöke leszögezte, hogy bárki tagja lehet egyesületüknek. /Szász Emese: Irodaavató és programzáró találkozó. Újabb Székelyföldi kezdeményezés. = Udvarhelyszék (Székelyudvarhely), okt. 18./

Híres volt Csombord Téli Gazdasági Iskolája. A szakiskola szépen fejlődött, amíg a hatalom elhatározta az anyanyelven történő szakoktatás elsorvasztását, felszámolását, a 70-es években már csupán magyar irodalmat lehetett anyanyelven tanulni, s azt is fakultatív módon. Később a traktoriskolát telepítették a csombordi iskolába, tanulóhiány miatt egyes épületeiben egy olasz vállalkozó varrodát nyitott. Az iskola régi vezetői /Csávossy György és a többi/ elhatározták, hogy Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium keretében indítanak mezőgazdasági profilú osztályt. Később ezt sem engedélyezték. Végül a helybeli református egyházközség keretében találtak megoldást. Pásztori Kupán István lelkipásztor kapcsolatai révén egy svájci szervezet támogatta anyagilag az enyedi egyházat. E szervezet anyagi segítséget nyújtott a tervezett mezőgazdasági népfőiskola beindulásához. Így kezdte működését az iskola pár évvel ezelőtt. A svájci támogatásnak köszönhetően májustól szeptemberig 42 tagú, fiatalokból álló csoport svájci gyakorlaton vett részt. Mezőgazdász családoknál kaptak elhelyezést s a helyszínen dolgozva alkalmazták az előadásokon elsajátítottakat, s svájci tapasztalattal gyarapították ismereteiket. Hazatérésük után szaktanáraik - dr. Csávossy György, Csorba István, Fülöp István, Bakó Irén - előtt számoltak be négy hónapos svájci tapasztalataikról. /Győrfi Dénes: Csombord, Nagyenyed és Svájc összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége, az ASIMCOV, október 12-14-e között másodszor szervezte meg Sepsiszentgyörgyön az ASIMCOV Napokat. A termékkiállítással egybekötött rendezvényen a Kovászna megyei vállalkozókon, kívül magyarországi vállalkozók, neves cégek küldöttei is képviseltették magukat, de jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, továbbá az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának tagjai, parlamenti képviselők, a megyei és helyi önkormányzatok képviselői is. /Éltes Enikő: Vállalkozók és vidékfejlesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"Idén áprilistól Makay Botond lelkész a Resicabányán működő Radio Resita magyar nyelvű adásának mindenese: a bemondó, a riporter, a szerkesztő és a szerző, ami belefér a heti húszperces adásba. Okt. 10-én közölték vele, hogy a választási kampány idejére felfüggesztik a református adásokat, arra hivatkozva, hogy Makay tiszteletes a jelölőlistán szerepel, tilos a hangját hallatni a kampány jellegű műsorokon kívül. - Makay megemlítette, hogy szenátori jelölése kapcsán két hír érkezett. Az egyik szerint esélyes jelölt, a másik szerint Makay Botond komoly veszélyt jelent a demokratizálódás szempontjából, mert a bukott rendszer újraéledő embere. /Makay Botond: "Betiltották" a magyar nyelvű adást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"

Varga Attila képviselő, alkotmányjogi szakértő hangsúlyozta, az RMDSZ-nek továbbra is fenn kell tartania az alkotmány 1. cikkelyével szembeni kifogásait, mert a nemzetállamként való meghatározás elavult. Emellett sérelmes a nemzetállamként való meghatározás, tette hozzá Varga, mert egy sor, a kisebbségekre nézve hátrányos jogi következménnyel jár. Arra a kérdésre, hogy van-e az RMDSZ-nek átfogó, a román alkotmány módosítására vonatkozó koncepciója, Varga elmondta, jelenleg nincs olyan szakértői csapat, amely ezzel a kérdéssel célirányosan foglalkozna. Az RMDSZ már az alkotmány megszerkesztésekor megfogalmazta javaslatait és kifogásait. Ezek ma is bármikor elővehetőek. Ezek a kifogások és javaslatok, véli Varga Attila, kiegészítendőek azokkal az új elemekkel, amelyek az elmúlt tíz év tapasztalatából következnek. /A nemzetállam már térségünkben is idejétmúlttá vált. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezeti a tervezett lelkipásztori találkozókat a gyergyói, csíki és székelyudvarhelyi főesperesi körzetekben. A Hargita Népe munkatársának elmondta, hogy most tért haza Rómából, ahol a püspökök jubileumán és a magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton vett részt. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak vezetőinek újabb találkozója volt okt. 16-án. Mostani körútja miatt nem vehetett részt a tanácskozáson, viszont Fogyó Ferenc általános helynök képviselte. Az RMDSZ annak idején elvállalta a magyar történelmi egyházak érdekképviseletét, mivel a katolikus egyház papjai nem vállalnak parlamenti tevékenységet. Arról beszélnek, hogy esetleges visszarendeződésre lehet számítani. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye azt teszi, amit a magyarországi katolikus püspöki kar is tesz hasonló helyzetben: kérik a híveket, hogy mindenki vegyen részt a választásokon, mert keresztény embernek nem lehet közömbös az, hogy kik kerülnek a törvényhozásba. A hívek nézzék meg azt, "hogy kit választanak, mert csak olyanra szabad szavazatot adni, aki mind a nemzeti, mind az egyházi érdekeinket szem előtt tartja." /Bajna György: Jakubinyi György érsek Hargita megyei körúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A teljes körű állampolgárság történelmi jussunk - jelentette ki okt. 17-én Csíkszeredában Borbély Imre. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának elnöke az MVSZ-nek a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására vonatkozó törvénytervezetét ismertette a megjelentekkel. - A tervezet nem biztosít szavazati jogot és nem ad lehetőséget az áttelepedésre, hisz a külföldön élőkre vonatkozik - hangsúlyozta a régióelnök. A tervezet szerint alanyi jogon nyeri el a külhoni állampolgárságot az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, felmenője magyar állampolgár volt és a trianoni utódállamok valamelyikének polgára. - Elmondta, hogy eleddig 100 ezer támogató aláírás gyűlt össze. /A külhoni állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi tagozata az idén a harmadik tanévnyitóját tartotta, emlékeztetett dr. Kandikó József főiskolai főigazgató. Ősztől Brassóban is indítottak román nyelven egy ilyen főiskolai kart, és felvettek olyan hallgatókat vizsgáztatás nélkül, akik hasonló profilú tanintézetekből kibuktak. Ez az új kar hallgatókat fog elvonni a magyar nyelvű oktatástól, amellett a romániai felsőoktatásról rossz bizonyítványt állít ki. /Komoróczy György: Közgazdasági egyetemi kart Székelyudvarhelyre. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Csíkszeredában a toleranciáról szervezett szemináriumot a Csíki Alapítvány, melyre a Kárpát-medence több magyarlakta területéről érkeztek vendégek. A résztvevők a csíkzsögödi és a Petőfi Sándor Általános Iskolát keresték fel, ahol a nagyobb osztályokban az interetnikai és interrassziális toleranciáról, az erőszak-ellenességről beszéltek a diákoknak. A szemináriumon Demeter Annamária, a Hargita Megyei Roma Szövetség elnöke a roma fiatalokat érintő megkülönböztető és kiközösítő intézkedésekről tartott beszámolót. /Tanítható tolerancia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Okt. 17-én Bukarestben sikeres magyar rendezvényre került sor: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Kht.-a és a szegedi Mac-Line Kft. szervezésében megtartották a magyar élelmiszergazdaság bemutatóját. A rendezvényre abban a reményben került sor, hogy a román kormányzat visszaállítja az importvámokat a korábbi szintekre, ami lehetőséget teremtene az üzleti élet fellendüléséhez. /Hecser Zoltán: Magyar-román üzleti találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Okt. 15-én emlékezett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban felégetett Gálfalva és Katorzsa helyén épült Gyergyóújfaluban felszentelték az emlékművet, melyre felvésték azok nevét, akik életüket adták a szabadságharc, majd az első és a második világháborúban (54 honvéd, 182 hadfi, 72 katona). Kolumbán Imre, a község polgármestere megköszönte a magyarországi testvértelepülés, Nagybaracska küldöttségének a fehér márványból faragott millenniumi keresztet. A nagybaracskaiakon kívül jelen volt Szilágyi (Délvidék - dr. Risányi Endre polgármester vezette) küldöttsége is. /Bajna György: Emlékezés és emlékeztetés Gyergyóújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

"Nincs a szótárban: Hunyad - közli a számítógépben levő magyar helyesírási program. A Magyarországon készített segédprogram nem ismeri a Vajdahunyad elnevezést sem. A Magyar Távirati Iroda szótára sokkal bőségesebb, itt ugyanis megjelenik például Cluj-Napoca. - Hunyad megye lakosságának 15 százaléka még ma is magyar. "De kit érdekel ez ma, kit érdekel Hunyad, Hunyadi az új Európa ajtain kopogtató anyaországban?" - tette fel a kérdést Szondy Zoltán újságíró. /Szondy Zoltán: Hunyad nem létezik... = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./"

Okt. 15-én szervezte meg Gyimesfelsőlokon a falunapot a Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület /GIM/ a Polgármesteri Hivatallal közösen. Az ünnepi szentmise után a kultúrotthonban Berszán Lajos, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum igazgatója és Ferencz Laura Kinga, a GIM elnöke köszöntőt mondott. Bemutatták a Gyimesfelsőlokról készült képeslapot, fellépett a hely Vadhajtás néptánccsoport. A falunapon lovasbemutató és más rendezvények is voltak. /Ferencz Laura Kinga, Gyimesfelsőlok: Jól sikerült falunapok Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Terényi Ede kolozsvári zeneszerző Kalevala című zeneművét mutatták be a hét végén Budapesten, a Paulay Ede utcai Új Színház stúdiószínpadán. /A Kalevala Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

A Szabadság okt. 18-i száma a napilap háromezredik száma. A háromezer szám majdnem tizenegy év alatt született meg. A magyar nyelvterületről és Romániából egyaránt elsőként jelent meg a napilap a világhálón. /Balló Áron: A háromezredik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az elmúlt évtizedben a Szabadság három belső munkatársa hunyt el: Krizsán Zoltán olvasószerkesztő, rendszeresen közölt színház- és filmkritikákat. Bazsó Zsigmond falu, a mezőgazdaság iránt elkötelezett újságíróként marad meg az emlékezetben. Maga is faluról, Magyarfenesről ingázott be napi rendszerességgel a szerkesztőségbe. Pálfi Mircea, a szerkesztőség titkára tördelési, szerkesztési munkája mellett apró fricskáival - Hallottuk címmel - jelentkezett. /Akik távoztak közülünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./