"Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

"Az Oklándon tartott lakossági fórummal tizenkilencedik állomásához érkezett az Udvarhelyszéki RMDSZ vidéklátogató körútja. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke kijelentette, ezeken a találkozókon érezték a leginkább, hogy tevékenységük nem hiábavaló. Néhány nappal ezelőtt az egyik székelyudvarhelyi felelős tisztségviselő úgy fogalmazott: az RMDSZ elszakadt a tagságtól, nem teljesítette a felvállalt kötelezettségeket, a tanügyi törvény rossz, a földtörvény nem az RMDSZ munkájának eredménye. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy megpróbáltak egy jobb, törvényesebb környezetet teremteni Romániában, azonban a jelen körülmények között ennél többet nem lehet tenni. Verestóy elutasította a kritikár: "Akik különböző súlyos vádakkal illetnek bennünket, azok egyszerűen rosszindulatúak, de az is lehet, hogy nem ismerik a valóságot." /Jakab Árpád: Verestóy Attila szerint a kritika is eredményeket jelez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 21./"

A Bernády Közművelődési Egylet /Marosvásárhely/ évek óta együtt ünnepel az Intermezzo kórussal. A kórus 1995-ben alakult, 96-ban vette fel az Intermezzo nevet. Karvezetője, irányítója Fülöp Judit, akiben fáradságot nem ismerő közösségi embert ismerhetett meg a közönség. Református templomban, miséken évek óta fellép a kórus, változatos repertoárjában fő szempont az igényesség. Első kazettájuk a kórus gyerekdalait tartalmazta, megjelent - immár egyházi énekekkel - a második kazettájuk és CD-felvételük. /A szeretet hullámhosszán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

A romániai Magyar Ifjúsági Tanács nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz. A temesvári forradalom tizedik évfordulóján tisztelettel tekintenek Tőkés László püspök és tiszteletbeli elnök akkori temesvári sorsdöntő szerepvállalására. A forradalom eltérítése és kisajátítása mélységesen elkeserítő. Igazságtételként a kommunista rendszer áldozatainak méltányos kárpótlását, a tíz évvel ezelőtti vérengzések felelőseinek megbüntetését szorgalmazzák. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetésével elégedetlenek. Az RMDSZ-t a célszerűtlen megalkuvások eltérítették az öntörvényű politizálás gyakorlásától. Felháborító a szövetség tiszteletbeli elnöke ellen zajló évtizedes rágalomhadjárat, melynek számottevő részét az RMDSZ-en belüli erők biztosítják. A nyilatkozatot a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete nevében Toró T. Tibor elnök, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége nevében Nagy Pál elnök, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet nevében Szabó László elnök írta alá. /A magyar ifjúság elégedetlen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

Tövisháton december 19-én emlékeztek a tíz évvel ezelőtt történtekre. A krónikások, a videokamerások teljességgel hiányoztak Menyőből, a templomból és a szilágycsehi művelődési házból. A felújított menyői református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Ott kell folytatni a forradalmi változtatásokat, ahol 1989-ben elkezdték, mondta. A sorsfordító napokra emlékezett Baksai Károly egyházközségi főgondnok, Tőkés István teológiai professzor, Seres Dénes szilágysági és Csapó József bihari szenátor, Mátyus Éva, a zsibói RMDSZ-szervezet megbízottja, Molnár Károly akkori szilágycsehi lelkész, a zilahi egyházmegye mostani esperese, Ady Áron akkori egyházközségi gondnok, Varga Jenő szemtanú, Virág Károly akkori szilágyfőkeresztúri lelkész, Gazda István temesvári lelkipásztor. Kovács Zoltán főgondnok a királyhágó-melléki egyházkerület díszoklevelét nyújtotta át Menyő és Désháza keresztény népének a 10 évvel ezelőtti helytállásért. Egyéni kitüntetésben részesültek a désházai polgári őrszolgálat egykori részvevői. Szilágycsehen Csapó József és Tőkés László mondott beszédet. Az ünnepségre románok is eljöttek, ezért Tőkés László románul is emlékeztetett a 10 évvel ezelőtti példás összefogásra. Molnár Kálmán ismertette a Tövisháti emlékezések 1989-1999 című kötetet, amely a zilahi egyházmegye gondozásában jelent meg. /Évfordulós ünnepség Menyőben és Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Értelmiségi találkozót tartottak Kolozsváron, ahol az 1989. decemberi kolozsvári eseményekre emlékeztek. Kántor Lajos szerint annak idején egy nagyhatalmi forgatókönyvnek voltak a részesei, ami azonban semmit sem von le a diktatúra miatt megmozdult tömeg forradalmi megnyilvánulásának értékéből. Balázs Sándor a decemberi fordulatot megelőző hetek-hónapok földalatti mozgalmára, a Kiáltó szó szamizdat (10-12 főnyi, értelmiségiekből álló társaság, Cs. Gyimesi Éva, Csép Sándor, Beke György stb. műve) megjelentetéséről (több mint ezer példányban) és terjesztéséről, majd a Molnár Gusztáv által vezetett Limes-körről beszélt. Vekov Károly 1989. október 6-ra emlékeztetett, amikor a hatóságok megakadályozták Aradon a vértanúk emlékművének megkoszorúzását, de a tömeg a Minorita templomban összegyűlve, a Szózat és a Himnusz hangjai kíséretében ünnepelt. 1989. december 21-én Kolozsvár utcáin is eldördültek a fegyverek. Buchwald Péter a 24-én a Szabadságnál megszervezett találkozóra emlékezett, amelyen a Nemzeti Megmentési Front képviseletében, a magyarság vezető tisztségeire önjelöltként felbukkant a későbbiekben is zavaros politikai vizekben halászó (és jelenleg Debrecenben élő) Vincze János. Somai József említette, hogy december 28-án első ízben hangzott el az igény a Bolyai Egyetem visszaállítására, amelyet aztán a beálló visszarendeződés gyorsan elhallgattatott. A nosztalgiázás helyett az események összeírására kell törekedni. /Kolozsvár magyar értelmisége emlékezett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A magyar-román határ menti együttműködés fejlesztéséhez nyújtandó német segítségről írtak alá nemrég megállapodást a három ország képviselői Nagyváradon. A háromoldalú együttműködésben a magyar Hajdú- Bihar és romániai Bihar megye, illetve Rajna-Pfalz német tartomány vesz részt. A megállapodás értelmében német részről segítenek a PHARE-CBS programok adta lehetőségek kihasználásában. Hatfős munkacsoportot hoznak létre a határon átnyúló projektek kidolgozására. /Magyar-román határ menti együttműködés - német segítséggel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Megjelent Izsák Sámuel kolozsvári professzor A múlt ösvényein (orvosművelődési írások) /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár 1999/ című könyve. A kötetbe foglalt írások nagy része szakfolyóiratok mellett a Korunk, A Hét, a Szabadság hasábjain jelent meg először. /Németh Júlia: A múlt ösvényein. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Megjelent a közel hétezer erdélyi magyar személyiség és több száz intézmény legfontosabb adatait tartalmazó Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 - ez a második kiadása. A nagyváradi Scripta Kiadó 1997-ben jelentette meg az első Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, azzal a távlati elképzeléssel, hogy négyévente frissítik, bővítik a kézikönyv szócikkeit. Az új kötet nemcsak az Erdélyben élő magyar személyiségek adatait tartalmazza, hanem azokét is, akik jelenleg külföldön élnek. /Erdélyi ki kicsoda. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./

Megjelent a temesvári Heti Új Szó által kiadott Mindenki Kalendáriuma 2000. Az évkönyv több mint 300 oldalon sok hasznos tudnivalót tartalmaz. Az egyik fejezete: Az ezredforduló és a magyar államiság ezer éve. /Mindenki kalendáriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

December 14-én bemutatkozott a Koinónia Könyvkiadó /Kolozsvár/. Visky András író, a könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Koinónia három fő kiadói elvet tűzött ki maga elé, melyek közül az első a reformátori hagyomány, ennek keretében jelent meg Kálvin János Keresztény élet című munkája, ez a Kis Tükör Füzetek kilencedik könyve. A második kiadói elv a megújuló egyház, amely alatt a XVII. századi magyar és európai református szerzők művei értendőek. A Koinónia elsősorban a brit puritanizmus alkotóit kívánja megjelentetni. A Kis Tükör Füzetek a hitbuzgalmi irodalom átértékelésének szándékát mutatják. A harmadik kiadói elv a hely szellemisége, elsősorban a Kolozsvár kalendárium, továbbá helybeli magányos tudósok műveinek kiadása is. Például: kéziratban maradt fenn Kecskeméthy István kolozsvári teológus professzor teljes Biblia-fordítása, mely a hivatalos tiltás miatt a harmincas évek óta nem jelenhetett meg. /Bodó Kinga: Koinónia-karácsony. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Dec. 17-én Marosvásárhelyen mutatta be a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó karácsonyra megjelent könyveit - Szent Ágoston, Szenczi Molnár Albert: Imádságos könyvecske, Kálvin János: Keresztyén élet. Láng Zsolt marosvásárhelyi író, a Látó szerkesztője bemutatta Visky András gyermekverseket tartalmazó Aranylevél című kötetét. /(lokodi): Bemutatkozott a Kolozsvári Koinónia Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Göncz Árpád köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozta Tőkés Lászlónak, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspökének. Az elismerést dec. 20-án az államfő Orbán Viktor miniszterelnök és Németh Zsolt külügyi államtitkár jelenlétében nyújtotta át Budapesten, a Parlamentben. Tőkés László kimondhatatlanul nagy megtiszteltetésnek nevezte kitüntetését, s köszönő szavaiban úgy fogalmazott: - elsőrendű hivatásomnak ismerem sok megpróbáltatást szenvedett, határon túlra szakadt erdélyi magyar népünk megmaradásának szolgálatát. A püspök hozzátette, hogy a magyar nemzet iránt érzett feltétlen hűséggel igyekszik ezután is szolgálni a közösség igazát, javát, érdekét és boldogulását. /Tőkés László kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 22./

Dec. 20-án Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében bemutatták Balogh Edgár: Számadásom /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999/ című, könyvbe gyűjtött emlékiratait. A műről Kántor Lajos, Balogh Edgár könyvének szerkesztője és a bevezető írója beszélt. A mű szubjektív értékelés az 1956-1993-as időszakról. A könyvbemutatót követő kötetlen beszélgetésen Gáll Ernő, Balogh Ferenc és Jakab Gábor plébános szólalt fel. - Az esten Horváth Andor ismertette a Korunk 11. számát. A szám tematikája a nyolcvanas évek, amelyet az újjászületett Korunk 10. évfordulója inspirált. /Lukács Éva: Könyvbemutató a Korunk Ariadné Klubjában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Dec. 21-én a parlament két házának együttes ülésén Mugur Isarescu kormányfőjelöltként ismertette az új kormány gazdasági programját és beiktatták a kabinetet. Az RTDP parlamenti frakciója bejelentette, hogy nem szavazza meg az új kormányt. A bemutatkozó miniszterelnök nem tett különösebb ígéreteket. Leszögezte, hogy cél a gazdasági reform felgyorsítása és az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkenése. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem hajlandó populista követeléseknek engedni. /Isarescu bemutatta programját. A kormányfő megígérte: nem enged a populista követeléseknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Sem Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, sem Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője ellen nem emeltek kifogást a parlamenti szakbizottsági meghallgatáson. A bizottság tagjai üdvözölték Hajdúnak miniszterelnök-helyettesi tisztségbe emelését. /Nem emeltek kifogást az RMDSZ-miniszterek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Petre Roman, az új kormány külügyminisztere bemutatkozott a parlamentben. Hangoztatta: fontos feladat Románia integrációja az európai struktúrákba és bejelentette: tanácskozni fog Románia l989 utáni külügyminisztereivel, Sergiu Celackal, Adrian Nastaseval, Teodor Melescanuval, Adrian Severinnel és Andrei Plesuval. /Petre Roman külügyminiszteri céljai Elsődleges cél az EU-csatlakozás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Dec. 22-én a Mugur Isarescu miniszterelnök által vezetett új kormány tagjai letették a hivatali esküt Emil Constantinescu államfő előtt. /Az új kormány letette a hivatali esküt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

A magyar kormány úgy döntött, hogy az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására a magyar költségvetésből elkülönített kétmilliárd forintot az erdélyi magyar történelmi egyházak védnöksége alatt álló alapítványnak juttatja. Tibori Szabó Zoltán cikke szerint a szakma megállapította: mivel egyetemre nem elég az összeg, a támogatást olyan kiegészítő intézmények létrehozására kellene fordítani, amelyeket az állami és a majdani magánegyetem hallgatói egyaránt használhatnak. Tibori támadta a jelenlegi magyar kormányt, amely - szerinte - egyes RMDSZ-en belüli csoportokat pénzelve, meg akarja változtatni a szövetségen belüli erők arányát. A Fideszhez, írta Tibori Szabó Zoltán, nem Markóék állnak közel, hanem a velük szemben álló Reform Tömörülés. Az újságíró azt állította, hogy a kétmilliárddal a magyar kormány határon belüli és kívüli politikai klientúrájának a pénzelése folyik. Feltette továbbá a kérdést: "ha a magyar szellemi elitet nyugati egyetemeken készítik fel, nekünk miért ajánlják erre a célra magyarországi felsőoktatást"? Az újságíró megjegyezte: Orbán Viktor Oxfordban tanult, hozzátette: Soros pénzén. /Tibori Szabó Zoltán: Szavak és tettek = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság tudósítója, aki a Horn-kormányt sohasem támadta. Ellenkezőleg, segített nekik az egyik támadássorozatukban. Amikor a Magyarok Világszövetségét támadták, Tibori Szabó Zoltán /akkor a Szabadság főszerkesztője/ azt írta, hogy szerinte a szövetségben "csak a svihákság világméretű". /Világméterek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22. - átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 4./ A cikk felháborodást keltett, Szabó Piroska, a lap szerkesztője is vitába szállt saját főszerkesztőjével /júl. 1./ Tibori Szabó Zoltán válaszában /Szabadság, júl. 6./ mindent visszautasított. Szerinte az MVSZ jobboldali, mégis az összmagyarságot képviselni akaró szervezet kíván lenni. A svihákságot az MVSZ-re vonatkoztatta, közölte. - A VET védnöki testülete, a magyar történelmi egyházak vezetői nyilatkozatot adtak ki /júl. 11./, ebben kiemelték, hogy aggodalomra ad okot a Szabadság főszerkesztőjének hangja, aki sértő minősítésekkel igyekezett a Világszövetség kongresszusáról hamis képet nyújtani az olvasóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1996. júl. 17./

"Budapesten a Magyarok Világszövetsége képviselői beszámoltak a jövő évi , május 21-23-a között tartandó V. MVSZ-világkongresszus előkészületeiről. A Magyar Állandó Értekezlet megalakítása miatt a Magyarok Világszövetsége céljait újra kell fogalmazni, hangzott el ismertetésekor. Ugyanakkor a szervezeti megújulás sem kerülhető el. A világkongresszus központi gondolata az élet szentsége, a család, a gyermek, és a magyarság jövője lesz. A 80 millió forintba kerülő találkozóra az MVSZ saját forrásból 50 milliót különített el, a fennmaradó 30 milliót pályázati úton, egyéb alternatív forrásokból szeretnék megszerezni. A találkozó fővédnökeinek Orbán Viktor miniszterelnököt, Áder János Országgyűlési elnököt és Göncz Árpádot, a Magyar Köztársaság elnökét kérték fel. A kongresszuson tisztújító gyűlés is lesz. Az MVSZ-nek szervezetileg is át kell alakulnia. A magyarság ugyanis még tovább osztódik: lesznek olyanok, akik az Európai Közösségbe tartoznak majd, és olyanok is, akik e közösségen kívül maradnak. Az elnök hangsúlyozta: világszövetségnek az lesz a szerepe, hogy e kétféle magyarság között is összekötő kapocs legyen. A legnagyobb feladat a "magyarok kataszterének" megteremtése. Ebbe beletartozik a magyarországi népszámlálás, de Csoóri Sándor szerint el kell indítani egy hosszabb folyamatot, amely nyomán kiderül: ki az, aki magyarnak vallja magát. - Az MVSZ tervei között van a Magyar Videotéka, mely az elmúlt 60 év fontos magyar filmjeit tartalmazza. A gyűjtemény 130 darab 90 perces kazettából állna és 5 kontinesen lenne elérhető. A másik fontos terv, az identitáskötet elkészítése, mely 14 magyar esszéíró írásait tartalmazná. /Megújuló MVSZ? 2000-ben tisztújítást terveznek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Kolozsváron ünnepség keretében második alkalommal vehették át diplomáikat a Gábor Dénes Főiskola végzős diákjai. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs igazgatója elmondta, hogy idén beindult a csíkszeredai tagozat is, tehát Erdélyben a GDF-nak hét tagozata van, 550 hallgatóval és 120 oktatóval. Nagy eredménynek számít, hogy a megszerzett oklevelet a Nemzetnevelési Minisztérium elismeri. Különbözeti vizsgák nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak a hallgatók, melyet a bukaresti számítástechnikai kar ad ki, informatikus mérnök megnevezéssel. További nyolc román nyelven letett különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a GDF által kiadott diplomát. /Csomafáy Ferenc: Átvették a diplomákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Erdélyi magyar népzene címmel kazettára és CD-re készített hangfelvételt a magyarországi Fonó Records, melyet a sepsiszentgyörgyi Tempo Kiadóval közösen forgalmaznak a Corvina könyvesboltokban. A kazetta Panek Kati előadásában mutat be gyimesi és moldvai balladát, keservest, magyarózdi, magyarszováti, kalotaszegi és magyarlapádi dalokat. /Karácsonyi ajándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./

"Ion Iliescu megjelent dec. 18-án a Vatra Romanesca marosvásárhelyi kongresszusán és bejelentette, hogy pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja választási szövetséget kötött a nyíltan magyarellenes Vatra Romanescaval. Iliescu a sajtónak azt állította, hogy ő maga is a VR alapító tagjai közé tartozik. "Utólag viszont, hogy az ország elnöke lettem, nem engedtem meg magamnak, hogy nyilvánosságra hozzam e minőségemet, abból a pártból is, amelyet én hoztam létre, vissza kellett vonulnom... " Bögözi Attila találóan jegyezte meg: most már tudjuk, kinek volt benne a keze 1990-ben a szélsőséges magyarellenes szervezet létrehozásában. És milyen hevesen tagadta ezt a tényt az akkori hatalom! /Bögözi Attila: Aki az ördöggel is cimborálna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

Tízéves a Hargita Népe napilap, 1989. dec. 23-án jelent meg az első száma. /Tízéves a Hargita Népe. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Az utóbbi években a temesvári könyvesboltokból fokozatosan eltűntek a magyar nyelvű könyvek. Ezt a hiányt pótolja a Heti Új Szót is kiadó Reflex KFT, amely a Temesvári Magyar Házban működik. Itt az újságírás, az RMDSZ képviselői iroda, az RMDSZ Temes megyei irodái, a TEMISZ iroda mellett, a könyvárusítás is folyik egy ideje. A kommunizmus feletti győzelem tizedik évfordulójára szervezett hatnapos ünnepségsorozat keretében - dec. 14-én - megnyílt a temesvári Mária-téren, a Református Egyház épületében bérelt önálló magyar könyvesbolt. /Magyar könyvesbolt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

A Csíki Játékszín /Csíkszereda/ társulata a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen bemutatta a Ludas Matyit. /Ludas Matyi Csíkországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Dec. 22-én negyedik alkalommal adták át a Bálint András Alapítvány nívódíját, melyet a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Kinga, a Cimbora című folyóirat szerkesztője kapta. A díjátadó ünnepségen mutatták be Bálint András cikkeinek válogatását /Menetközben, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999/. A kötet előszavát Gálfalvi György írta, a cikkgyűjtemény végén Ferencz Imre és Ferenczes István búcsúztatója olvasható. /Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

Dec. 20-án tartotta meg Merő Béla, a Tomcsa Sándor Színház /Székelyudvarhely/ művészeti vezetője a társulat munkájának éves értékelését. Előadásaikat mintegy 7500 személy látta, idén 540 személy váltott bérletet. A költségvetés jóváhagyása után a tizenhárom fős társulat munkához látott. Ebben az évben 63 előadást tartottak, köztük öt bemutató is volt. A turnékat is belevéve tizenhatezer ember látta az előadásokat. - Udvarhelyen negatívumok is vannak, nem minden sikerült úgy, ahogy tervezték. A társulatot a következő év elejére két fesztiválra is meghívták, egy szűkebb stáb pedig az Egyesült Államokból, Svédországból és Ausztriából kapott meghívást. Természetesen a magyarországi turnék sem maradnak el. Időközben létrejött a Színházpártoló Egylet is. A Magyar Kulturális Nemzeti Örökség Minisztériuma 700.000, az Illyés Alapítvány pedig 400.000 forinttal támogatta a társulatot. Egy magyarországi vállalkozó, Rábaközi István a jövő év elején 800.000 forinttal támogatja a színházat. /A színháznál nem minden sikerült úgy, ahogy eltervezték. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

Garda Dezső könyve /Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban, Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999) témakörét egyetlen székely székre, Csík-Gyergyó-Kászonra szűkítette le, és elemzése 1750-ig terjedő időszakról szól. Bereczki Károly recenziójában vitatta, hogy Garda általános mondandókat sajtolt ki a könyvben közölt statisztikáiban, megfeledkezve arról, hogy a Székelyföld társadalma a középkor során legalább annyira differenciált volt, mint manapság. Viszont Garda Dezső a csík-gyergyói tájat irigylésre méltó statisztikai alapossággal mutatta be. Garda Dezső történelemkönyvéből is egyértelműen megfejthető az a talány, hogy miként maradhatott tömbmagyar népnek a székely. Székelyföldön a sajátos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai viszonyok egyfajta autonómia létrejöttét eredményezték, amely máig közkincse a székely társadalomnak. A nemzettudat máig való fennmaradását alapozták azok a falutörvények is, amelyeket bőven elemez könyvében Garda Dezső. Ha meg is bontották sokszor ezt a belső székely rendet, szellemi világa máig sugároz, és tartalma lehet egy majdani, a civilizált európai jogrendbe épülő székely autonómiának. Ez a tanulsága Garda Dezső nagyszerű könyvének! /Bereczki Károly: A megtartó székely társadalom. Főnépek, lófők, gyalogkatonák könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./ Ugyanerről a könyvről: dec. 15.

"Máig sem tisztázott annak a másfélmilliárd forintnak a sorsa, amit az Antall-kormány annak idején létrehozott Kézfogás, később Új Kézfogás Közalapítvány hétéves pályafutása során a határon túli magyarok vállalkozásaira áldozott. A különböző gazdasági ágazatokban tevékenykedő cégek ugyanis feneketlen zsákként nyelték el a magyar költségvetésből származó pénzeket. A visszaélésektől sem mentes alapítványra időközben ráragadt a "kézmosás" név, az idén megfogalmazott új támogatási stratégia azonban remélhetőleg elriasztja a kalandor vállalkozókat." /Krónika (Kolozsvár), dec. 23./"

Fábián Imre gyűjtését tartalmazza a Bihari találós mesék, találós kérdések, mesetalányok /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad, 1999/ bővített kiadása. Öt évvel ezelőtt - ugyancsak a Literator Könyvkiadónál - jelent meg (ugyanilyen címmel) a hetvenes évek közepétől gyűjtött anyag. Faragó József néprajzos irányításával a gyűjtés valóságos mozgalommá terebélyesedett - hatvankét település több száz adatközlőjének és gyűjtőjének neve található a forrásjegyzékben. /A humor gyógyírként erősítheti az embert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./