Dec. 11-én Budapesten, a Magyarok Házában a temesvári események tizedik évfordulójára emlékeztek. Bátran kijelenthető, hogy az akkori felkelés az európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt - jelentette ki Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetsége elnöke. Szerinte az 1989-es események hozzájárultak az európai nemzetiségi jogok, a kisebbségi jogok és a szabadságjogok állapotának javulásához. Az előadó Tőkés Lászlót a XX. századi európai történelem kiemelkedő alakjának nevezte. A rendezvényen levetítették Chrudinák Alajos eddig be nem mutatott korabeli felvételeit. Mackó Mária népdalokat adott elő, Szabó András színművész pedig Tőkés László Temesvár ostroma című regényéből olvasott fel részleteket. /Budapesti emlékezés a romániai ?89-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Megjelent a Proserved Cathedra Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ gondozásában az 1998-ban útjára indított MONDÁINK sorozat 2. füzete, amely Szent István király és Szent László király korát eleveníti meg a legendák, mondák, verses históriák, krónika-átdolgozások, népi imádságok és történelmi írások tükrében. A Nemes Ildikó és Nemes Emil tanítóházaspár válogatta az anyagot. A kiadvány a legfiatalabb korosztály számára készült, de használhatja a felnőtt olvasó is. /Bencze Mihály: Történelmi mondáink - füzetekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

"Dec. 11-én Constantinescu államfő Helsinkiből való hazatérése után nyilatkozatban üdvözölte az EU-csúcsnak azt a döntését, hogy Romániát is meghívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Történelmi pillanat Románia számára - így foglalható össze az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén a közösség bővítéséről született határozat romániai visszhangja. Ez azt jelenti, hogy Románia tényleges tagjelölt - vélte az államfő. Constantinescu köszönetet mondott a román népnek az EU-csatlakozáshoz nyújtott támogatásért. Constantinescu elnök azt nyilatkozta, három jó hírrel érkezett. Az egyik a 2000 márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdési időpontjának egy hónappal történő előrehozása, valamint a Törökország jelölése. A második jó hírt az előfeltételek nélküli jelölés, a harmadik a vízumrendszer megváltoztatása. - Radu Vasile miniszterelnök közleményben méltatta a helsinki döntést. - A helsinki döntést értékelő külügyminisztériumi állásfoglalás is kiemelte a reform meggyorsításával és a csatlakozás előkészítésével összefüggő feladatok teljesítésének fontosságát. /"Szép nap Románia és Európa számára" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

Dec. 10-11-én Anno Mirabile (A csodálatos esztendő) címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Temesváron a forradalom kirobbanásának 10. évfordulója alkalmából, melyen neves romániai és magyarországi történészek, szociológusok a kommunizmus bukásának történelmi előzményeivel, következményeivel, a térségbeli nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával foglalkoztak. Magyarországról érkezett a konferenciára és előadást tartott többek között Tellér Gyula történész, Molnár Gusztáv szociológus és Szarka László történész. Az utóbbi a magyar nemzet fogalmának meghatározásakor felvetette a szerződéses nemzet fogalmát annak leírására, hogy intézményes kapcsolatrendszer alakul ki az anyaországban és a határon túl, kisebbségben élők között. A tanácskozás végén megjelent Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki Tőkés László református püspök meghívására érkezett a temesvári megemlékezésekre. Dávid Ibolya az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megteremtette azt az intézményes fórumot, ahol nemzetben gondolkodhatnak a határon belül és azon túl élő magyarok. A tudományos tanácskozás munkájához hozzászólva Dávid Ibolya vitatta a szerződéses nemzet fogalmát, amelyből szerinte teljesen hiányzik a kulturális, érzelmi összetartozás eleme. A magyar igazságügyi miniszter volt az ünnepi szónoka a temesvári operaházban tartott szombat esti gálaműsornak is. /Megemlékezés Temesváron. Dávid Ibolya a Magyar Házért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Romániában 1990. március 30-án jött létre a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, kis létszámú, de elit tagsággal. Az RMKDP, mint az RMDSZ társszervezete, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában a Kereszténydemokrata frakciót alkotta egészen mostanáig. Idén június 5-6-án az új párttörvény értelmében az RMKDP átalakult Románia Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommá, amely továbbra is társszervezete az RMDSZ-nek és az SZKT-ban a Kereszténydemokrata Platformot adja. A temesvári RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja ez év december 4-én alakult meg, hamarosan Aradon és más helységekben is bejelentik létrejöttét, jelentette be dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos alelnöke. /Temesváron megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Platform. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

A Korunk folyóirat vetélkedőt szervezett erdélyi magyar középiskolás diákok számára. A vetélkedő két témája: A magyarság ezerszáz éve Európában és Az 1848-49-es szabadságharc európai visszhangja. Kántor Lajos főszerkesztő elmondta, hogy régi hagyomány felélesztéséről van szó, a folyóirat és az iskolák kapcsolatának szorosabbá tételéről. Rövid előadásában Kiss András ny. levéltáros Kolozsvár történelméből villantott fel jellemző mozzanatokat. /Diákvetélkedő a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) elnökéről, Kiss Kálmánról nem lehet tudni pontosan, hogy kicsoda, állapította meg Máthé Éva. Bizonyos politikusok, pártkorifeusok előszeretettel keresik fel időnként Kiss Kálmánt, aki kijelentette: az ő pártjuk bárkivel hajlandó szövetkezni, legfőként az ellenzéki pártokkal, beleértve Iliescu pártját, vagy a Román Nemzeti Egységpártot is, csak az a kikötése, hogy ha a párt ne szidja a magyarokat. Kiss Kálmán a marosvásárhelyi Cuvantul Liberben kijelentette, hogy a RMSZDP a hazai magyarság érdekeit képviseli, legalább 200-300 ezer tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSZ például felülről diktálja, hogy kik legyenek a polgármesterek. /Máté Éva: Akár az ördöggel is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Dec. 10-én Kolozsváron tartotta felolvasóestjét Fekete Vince költő, a Helikon rovatának /Serény Múmia/ és a Székelyföld (Csíkszereda) folyóirat egyik szerkesztője, akinek eddig két kötete jelent meg. Legfőbb sajátosságaként a humort említik. Fekete Vince felolvasta stílusparódiáit - Sántha Attilát, László Noémit, Orbán János Dénest adaptálva. Fekete Vince vallomása szerint voltaképpen hadilábon áll a posztmodernnel. /Szakács Zsuzsanna: Parázskönyv tekercsek, avagy a parázs(könyv) vita. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

"Emil Constantinescu államelnök dec. 12-én, vasárnap találkozott a koalíciós pártok vezetőivel. Megbeszéléseik egyik témája volt a kormányátalakítás, esetleg Radu Vasile kormányfő leváltása. Dec. 13-án a parasztpárt vezetőségi ülésén hét miniszter hivatalosan bejelentette lemondását. A parasztpárt megvonta a politikai támogatást, követelte Radu Vasile lemondását. Ezután három liberális párti miniszter is bejelentette kiválását a kormányból. Radu Vasile dec. 13-án esti nyilatkozatában visszautasította a lemondatására irányuló próbálkozást. Emil Constantinescu széles körű konzultációra hívta a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőit és Radu Vasilét, "a krízis azonnali megoldása" érdekében. /Palotaforradalom a parasztpártban. Inog Radu Vasile kormányfő bársonyszéke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta, hogy Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lemondott, s a Bukarestbe érkező Hajdú Gábor egészségügyi miniszter is követni fogja példáját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./"

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke dec. 10-re összehívta a testület rendkívüli ülését. Előzőleg ugyanis a nov. 26-i TKT-ülés nem fogadta el a megyei elnök jelentését, az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Kincses Előd kifejtette, hogy szabályzatsértő dolog volt félóra alatt az ügyvezető elnöki beszámolóról és a költségvetési jelentésről egyszerre szavazni. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint amióta Borbély Lászlót nem választották be a parlamentbe, azóta lódult meg a világ. Továbbra is a klikk- és lobbiszellem határozza meg az RMDSZ legfelső vezetését. Heves vita folyt. Tőkés András végül indítványozta, hogy a testület szavazás alapján utalja vissza a TKT-nak a testület november 26-i döntéseit, vagyis tűzze napirendre a megyei szervezet alapszabályzat-módosításának újratárgyalását. Ezt a Területi Egyeztető Tanács többségi szavazattal elfogadta. /Lokodi Imre: Lobbifészek a Köcsög utcában? TET kontra TKT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Marosvásárhelyen a hajdani városbíró és várépítő Borsos Tamás mellszobrának elkészítésére a polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra határidő lejártáig mindössze két szobrászművész nevezett be: Deák Árpád marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász és Pokornyi László, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója. A dec. 13-án összeült zsűri szerint a pályamunkák nem érik el a megfelelő művészi szintet, ezért a megrendelők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a pályázatot. /(lokodi): Elutasították a Borsos Tamás-szoborterveket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Dec. 12-én Lukailencfalván /Dózsa György/ ünnepelték a helyi reformátusok, hogy közös erővel felújították, gyülekezeti otthonná alakították az 1948-ban államosított egyházi hajlékot. A ház történetéről, a javításokról Szövérffi István helyi lelkipásztor számolt be. /Simon Virág: Gyülekezeti otthont szenteltek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Kató Béla illyefalvi református lelkész Budapesten a Magyarok Házában átvette a Szabó Dezső-díjat, melyet ötödik alkalommal ítélt oda a Magyar Műveltség Szolgálat. A díjat azok a közösségükért cselekvő magyarok kapják, akik a Szabó Dezső-i jelmondat szerint - minden magyar felelős minden magyarért - a legtöbbet tettek azokért, akikkel együtt élnek, vagy egy helyre tartoznak. Kató Bélával együtt az elismerést átvehette Szörényi Levente, dr. Kovács Elemér (Nagyszőlős - Kárpátalja), Böröcz József (Svájc) és a kanadai Bagossy házaspár. Az emlékokiratot Tatár József, a Magyar Műveltség Szolgálat elnöke adta át. /Fekete Réka: Szabó Dezső-díj Kató Bélának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

"A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./"

Marosvásárhelyen dec. 10-én, az Emberi Jogok Napján a Pro Európa Liga újságírókat, és azokat a tinédzsereket hívott össze, hogy Renate Weberrel, a Helsinki Bizottság romániai képviseletének vezetőjével, valamint Valerian Stannal, a Polgári Szövetség (AC) alelnökével, a Helsinki Bizottság munkatársával találkozzanak. A tájékozódáshoz és az újságírói szókimondáshoz való jogról beszéltek. A politikai jellegű cenzúra megszűnt, de vajon az újságíró teljesen szabadon mondhatja el, írhatja meg véleményét, Renate Weber a dossziétörvényről (a Ticu-törvény megszavazott változatáról) kifejtette, hogy éppen azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnék: mit követtek el a kommunizmus idején, és hol tevékenykednek azóta. Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az állambiztonsági szervek munkatársai kiléte után kutatni annyit jelent - mint aláásni a nemzetbiztonságot. /Máthé Éva: Weber asszony aggodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A Kis-és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ és a Vállalkozók Fóruma Pécsi Ferenc parlamenti képviselő kezdeményezésére nemrégiben beindította a Vállalkozók Klubját, ahol szatmárnémeti és megyei vállalkozók havonta egy alkalommal összeülnek. Legutoljára a 133/1999-es kis-és középvállalkozások törvényét vitatták meg. /Ilonczai Tamás: Hézagpótló kezdeményezés Szatmárnémetiben. Vállalkozók Klubja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

"Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./"

Idén látott napvilágot Demeter László szerkesztésében megjelent Adalékok Barót történetéhez című kötet, közreadta a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót első írásos említésének 775. évfordulóján. A kis a bányaváros múltjáról és jelenéről szólnak a tanulmányok. Barót első írásos említése /1224/ a várost a legrégebbi székelyföldi helységek sorába emelte. /Kisgyörgy Réka: Adalékok Barót történetéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

A Kolozsvári Írók Társasága dec. 13-án tizenöt írót díjazott 1998-ban megjelent köteteiért. A kolozsvári magyar írók közül Pusztai János Csapdában (regény, Kriterion Könyvkiadó), Kiss János Pillangó az esőben (novellák, Dacia Könyvkiadó), Szántai János Az igazi meg a márványelefánt (gyermekversek, Tinivár Kiadó) részesült a Kolozsvári Írók Társasága díjában. /Díjakat osztott a Kolozsvári Írók Társasága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Dec. 11-én Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban, László Ferenc muzikológus mutatta be a Zenetudományi Írások újabb /1998-as/ kötetét. Ez a sorozat V. kötete, amely egyben a 75. életévét betöltött Benkő András zenetörténészt köszöntötte. A Zenetudományi Írások megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A László Ferenc által szerkesztett könyv a Kriterion Könyvkiadó és a MTA Zenetudományi Intézet kettős kiadásában jelent meg, ami lehetővé teszi a határon túli terjesztést is. Benkő András 1980-tól a szerkesztette a Zenetudományi Írások köteteit, ezzel a nehéz időkben zenetudományos műhelyt sikerült életben tartania. /Kulcsár Gabriella: Zenetudományi Írások Benkő András 75. születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Megjelent a Kalotaszeg (Bánffyhunyad) novemberi száma. Tartalmazza többek között dr. Kozma Dezső: Petőfi szellemi öröksége Kalotaszegen című írását, Buzás Pál: Kalotaszeg irodalma sorozatban Kós Károlyt mutatta be. /Novemberi Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

A kereskedelmi tévék, a sajtó több mint kétharmada balliberális beállítottságú, ezek naponta máglyát raknak Orbán Viktorék alá. A MÁÉRT-ülésen az is kiderült: Horn Gyula elárulta a romániai magyarokat, amikor Iliescuval aláírta ama bizonyos kétoldalú szerződést. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak ugyanis fontos volt, hogy minden szomszédos országnak hajbókoljon az európai uniós tagság érdekében. És ezt károgták az összmagyar találkozó kapcsán is a szoclib médiumok. Hogy ti. az anyaországi uniós csatlakozási érdekeket késleltetné, ha Orbánék - horribile dictu - az érzelmeikre hallgatva kettős állampolgárságot és szavazási jogokat adnának a határokon kívül rekedt magyaroknak. A szög ott bújt ki a zsákból, mikor vehemensen ellenezték az amerikás ötvenhatos magyarok szavazati jogát, még ha azok rendelkeznek is magyar állampolgársággal. Hiszen egyértelmű, hogy az ötvenhatosoktól aztán egy fia szavazatot sem kapna a kommunista utódpárt, a rózsaszínűre kozmetikázott MSZ(M)P! - A MAÉRT-ülésen megszületett, Tabajdiék által kilúgozott zárónyilatkozat semmire sem kötelez. A környező országok, Bulgáriától Horvátországig mind gondolnak a világban szétszóródott állampolgáraikra. Az egyre apadó lakosságú anyaország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy lemondjon a trianoni magyarokról a nyugati igazodásért cserébe. /Az MSZP nem ereszt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

Dec. 9-én kezdődött Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában A jövő iskolája témájú nemzetközi konferencia, amelyen Kárpát-medencei előadók értekeznek a témakörben. Köszöntőbeszédet Kötő József államtitkár és Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke mondott. A jövő iskolája címmel Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője /egyben a Jövő Iskolája Alapítvány elnöke/ tartott előadást, majd Kabarcz Zoltán, a Jövő Iskolája Alapítvány munkatársa Öt ország - öt város címmel értekezett. Dec. 10-én Csíkszentdomokoson folytatódik a konferencia. Megtekintették a csíkszentdomokosi mintaiskolát. Dec. 11-én pályázati értékelés lesz, a megjelentek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt Csíksomlyóban, a kegytemplomban, ezt követi a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Julianus Alapítvány idei díjkiosztó ünnepsége. /Konferencia a jövő iskolájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Beder Tibor Gondolatok a Jövő Iskolájáról című, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza által kiadott ismertetőjét is kézbe lehetett venni. /Becsengettek a Jövő Iskolájában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

"Dec. 11-én Csíksomlyóban, a Jakab Antal Tanulmányi Házban osztották ki a Julianus Alapítvány ezévi díjait, amely egy Julianus-szoborból, díszoklevélből és száz márkából állt. Az Alapítvány 1993 óta évente díjazza azokat, akik a szórványban élő magyarság érdekében cselekednek. A díjazottak: Tőkés László püspök, Zoltáni Csaba baltimore-i kutató feleségével együtt hozott létre egy alapítványt az amerikai, szórványban élő magyarok megsegítésére, Madarász Ilona óradnai pedagógus 1990 után nagyon sokat tett az ott élő magyarok identitástudatának felébresztéséért, hétvégi iskolát szervezett, segítségével többen tanulnak magyar középiskolában és egyetemen. Szabóné Jozefi Edit és Szigeti János két felvidéki község polgármesterei, akik a leváltott magyar iskolaigazgatókkal való igazságtalan bánásmódért szerveztek tiltakozó megmozdulásokat, petíciókat írtak, ezek által a tanintézmények vezetői visszanyerték beosztásukat. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díjat 2000 januárjában fogja átvenni Csíkszeredában. /(Hátsekné Kovács Kinga): A Julianus Alapítvány díjazottai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ A szórványban élőkért tevékenykedők a jövő emberei, a jövő pedig azokkal tart, akik hinni tudnak benne, hangsúlyozta Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke. Az alapítvány évente szórványtábort szervez, kétévente megrendezi a Lármafa Találkozót, valamint a Csipike Nemzetközi Gyermektalálkozót, illetve évente díjazza a szórványmagyarságért cselekvő személyiségeket. "Ott élnek ők kisebb-nagyobb nyelvi oázisok közepén - vagy olyan helyeken, ahol a fogyó anyanyelv is lassan csak nyelvemlék marad -, körülöttük a többség arroganciája, a nyomasztó nyelvbénulás, a szüntelen hit- és nyelvváltás fájdalma, a meggyőzés és változtatás lehetetlensége, a többség színes, mágikus liturgiájának csábítása. Ebben próbálnak ők értéket felmutatni: az őrködés hitét és a másság értelmét." - fejtette ki Beder Tibor. - A lap közölte az 1993 óta díjazottak névsorát. /Julianus-díjak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 15./"

Dec. 14-én Alexandru Athanasiu ideiglenes román miniszterelnök vezetésével tanácskozást kezdett a kormány az ország vezetésében kialakult súlyos válság megoldásáról. Az ülésen nem jelent meg Radu Vasile felmentett miniszterelnök, aki továbbra is az ország kormányfőjének tekinti magát. Az ideiglenes miniszterelnök kijelentette, hogy megbízatása csak a folyó ügyek intézésére szól, ez a kabinet sem törvényjavaslatokat, sem kormányrendeleteket nem fogadhat el. Ion Diaconescu parasztpárti elnök szerint az ő pártja állít új kormányfőjelöltet. /Átmeneti kormány Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Emil Constantinescu államfő dec. 14-én több órán át tárgyalt a koalíció vezetőivel, és a 17 tagú kormány tíz lemondott miniszterével, majd úgy döntött, hogy visszahívja tisztségéből Radu Vasile kormányfőt, aki kormánya többségének lemondása ellenére sem akart megválni hivatalától. Az államfő az ideiglenes kormányfő feladatával Alexandru Athanasiu szociáldemokrata politikust bízta meg, aki Vasile kormányában a munka- és szociális ügyek minisztere volt. A tíz lemondott miniszter az államfő kérdésére az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalában marad. - Radu Vasile kormányfő tiltakozott Emil Constantinescu államfő őt visszahívó döntése ellen, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást, mondván, csak a parlament határozhat a lemondatásáról. - A parasztpárt dec. 14-én felfüggesztette Radu Vasilét a pártban betöltött minden vezetőségi tisztségéből. Ionut Gherasim parasztpárti képviselő viszont kijelentette, hogy a tagságnak több mint a fele, köztük 43 honatya támogatja Radu Vasilét. A párt főtitkári tisztségétől senki sem foszthatja meg őt a kongresszuson kívül. A demokrata párti miniszterek nem mondtak le. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./ Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke a kormányválságot kommentálva kijelentette: precedens nélküli helyzet állt elő. Szerinte az egész ország előrehozott választásokat kíván. Miron Mitrea RTDP-képviselő szerint Vasile menesztésének a procedúrája alkotmány- és nemzetellenes, ellentmond a jogállam szabályainak. - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke szerint viszont Radu Vasilénak tisztségéből való visszahívása alkotmányos. /Ellenzéki vélemények RTDP: az egyedüli megoldás az előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./