Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1999. május 21.
Új sajtótermék látott napvilágot Kolozsvárt, az ODFióka, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet lapja. Az új lap interjút közölt dr. Szabó Árpád unitárius püspökkel. Az ODFióka számot adott arról, hogy az elmúlt másfél évben kilenc helyi egyletlapnak összesen huszonöt száma jelent meg, továbbá az ifjúsági egylet 1996 őszétől könyv alakú tájékoztató közlönyeket is kiadott. /Fejér László: Tavasszal érkezett az ODFióka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1999. május 22.
"Az RMDSZ elfogadott állásfoglalásai: a/ AZ RMDSZ Koszovó-nyilatkozata A koszovói konfliktus bizonyítéka annak, hogy a térségben a kisebbségi kérdés nem tekinthető megoldottnak. Az erőszakos asszimiláció és az etnikai tisztogatás az autonómia elvének és gyakorlatának tagadása, valamint a kérdés erőszakos kezelése destabilizálja a régiót. Az RMDSZ határozottan támogatott minden olyan rendezést, amely a válság politikai eszközök igénybevételével való megelőzését célozta. A kialakult helyzetben elkerülhetetlenné és indokolttá vált a nemzetközi közösség, a NATO katonai beavatkozása.Az RMDSZ szerint a román kormány és a parlament helyesen döntött a nemzetközi közösséggel, és azon belül a NATO-val való együttműködés tekintetében. Az állásfoglalás leszögezte, hogy beigazolódott az az elv, amely szerint egy nemzeti közösség csakis a különböző autonómiaformák törvényes biztosításával integrálható egy modern polgári társadalomba. Az RMDSZ támogat minden olyan, a nemzetközi közösség által szorgalmazott politikai megoldást, mely biztosítja a Koszovó autonómiájának visszaállítását és a menekültek hazatérését, támogatja a térség nemzeti közösségeinek belső önrendelkezési törekvései, közöttük a vajdasági magyarság által szorgalmazott autonómiaformák megvalósulását. Elengedhetetlennek tartja a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és az autonómiák gyakorlásának nemzetközi garanciáit. "Határozottan állítjuk, hogy az 1996-os választások után Románia a nemzeti közösségek problémáinak megoldása tekintetében, sajnos, még nem tekinthető modellnek. Az RMDSZ VI. kongresszusa felkéri az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió, a NATO és más nemzetközi szervezetek tagállamait, hogy minden lehetséges eszközzel segítsék a demokratikus megoldások térnyerését. Javasoljuk egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését, amelynek előkészítésén és ülésein a rendezési folyamatban részt vevő országok képviselői mellett a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek küldöttei is jelen vannak" - hangsúlyozza az RMDSZ állásfoglalása. /Az RMDSZ Koszovó-nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ b/ Állásfoglalás az RMDSZ kormányzati szerepéről. Az RMDSZ továbbra is partnere kíván lenni a romániai demokratikus erőknek. Vállalja a reform által megkövetelt népszerűtlen intézkedések felelősségét, de elvárja a kormányprogram kisebbségi fejezetének maradéktalan betartását. "Két és fél évvel a jelenlegi koalíció megalakulása után meg kell állapítanunk, hogy nem alakultak ki az eredményes és tartós jogi garanciákat nyújtó feltételek nemzeti közösségünk megmaradásához. Ennek megvalósításához elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk egy román?romániai magyar reprezentatív kerekasztal összehívását, amelynek az összes függőben levő és vitatott kisebbségi, valamint magyar-román vonatkozású problémák képezik tárgyát" - szögezte le az állásfoglalás. /A kongresszus állásfoglalása a kormányzati szerepről. Román-romániai magyar kerekasztal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./c/ Az RMDSZ kongresszusa a csángókról hozott határozatában leszögezte, hogy a "a romániai magyarság, beleértve a csángómagyarságot is, a magyar nemzet része." "A csángómagyarság vállalja az egyetemes magyarsághoz tartozást és azt a sajátos önazonosságot, amely nyelvében, kultúrájában, hagyományaiban jellegzetes etnikai jegyeket is magába foglal." A Moldvai Csángó-Magyarok Szövetségével együttműködve az RMDSZ "kiemelt helyet biztosít a sajátos etnikai önazonosságot is vállaló csángómagyar közösség egyéni és kollektív jogai védelmének."Szükséges "a csángómagyarság sajátos oktatási programmal működő tanügyi intézményeinek létrehozása és működtetése, önálló kulturális intézmény létesítése, a csángómagyarság körében a működő ifjúsági szervezetek megalakulásának elősegítése és megerősítése." Az RMDSZ támogatja a csángómagyarok azon kérelmét, hogy vallásukat anyanyelvükön gyakorolhassák." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"
1999. május 22.
"A legmagasabb román állami kitüntetést adományozta Teoctist pátriárkának, a román ortodox egyház fejének és Alexandru Todea görög katolikus bíborosnak Emil Constantinescu államfő. A Románia Csillaga érdemrenddel az államfő "a pápa bukaresti látogatásával megkezdett út elismerését és folytatásának ösztönzését kívánta hangsúlyozni", illetve Todea bíboros esetében az államfő külön is elismeréssel kíván adózni annak az embernek, akinek a kommunista rendszer idején elviselt szenvedéseit II. János Pál pápa Péter apostol kínszenvedéseihez hasonlította. A kitüntetést Teoctist pátriárka máj. 21-én vehette át, a mozgásképtelen Todea bíborosnak pedig az államfő személyesen viszi el Besztercére. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"
1999. május 22.
Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár törvénymódosítást javasol, aminek elfogadása esetén a határon túli magyaroknak a jelenlegihez hasonló tartózkodási és munkavállalási lehetőséget biztosítanának. A Határon Túli Magyarok Hivatalában a Külügyminisztérium felkérésére már dolgoznak azon a törvényjavaslaton, amelynek elfogadásával az Európa Unióhoz való csatlakozás után javítani lehetne a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás színvonalát. A tervek szerint Magyarországra nem kellene vízum a határon túl élőknek, ráadásul munkavállalási engedélyt is könnyebben kaphatnának az unión kívüli országok polgárainál. Speciális vízum határontúliaknak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1999. május 22.
Dr. Bura László, az ismert tanár, irodalmár, nyelvész, műfordító Iskolavárosunk, Szatmárnémeti /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve a magyar oktatás négy évszázadát átfogja. /Iskolavárosunk, Szatmárnémeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1999. május 22.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a Romániai Református Egyház Zsinata nevében dr. Csiha Kálmán püspök és dr. Mártha Ivor főgondnok, az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének tagjai által nyilvánosságra hozott nyilatkozat miatt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése ugyanis máj. 7-i rendkívüli ülésén kimondta, hogy "azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggeszti egyházkerületünk részvételét a Zsinatban". Emiatt Csernák Béla és Balogh Barnabás a május 11-i tanácskozáson való önkényes részvételükkel súlyosan megszegték az egyházkerületi közgyűlés idézett határozatát. A kolozsvári tanácskozás a királyhágómelléki elnökség - Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok - távollétében nem tekinthető szabályos zsinati ülésnek. /Tőkés László püspök-elnök, Kovács Zoltán főgondnok-elnök: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./"
1999. május 23.
Magyarországon, Gárdonyban rendezték meg idén a Kárpát-medencében, a katolikus médiaközpontokban dolgozók találkozóját. A továbbképző tanfolyamot többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala szakemberei támogatták. A rendezvény fővédnöke dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök volt. /Médiaközpontok találkozója. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 23./
1999. május 24.
Máj. 22-én Nagy Kálmán íróra, a Kalevala finn hősköltemény egyik jeles fordítójára emlékeztek Kolozsváron. Szintén e rendezvény keretében köszöntötték fel a május 10-én hetvenedik életévét betöltő Kányádi Sándor költőt. Az ünnepségre a Nagy Kálmán nevét viselő kolozsvári Finn Baráti Kör rendezésében került sor. Az ünnepély első részében Varga Domokos író, Kalevala fordító emlékezett Nagy Kálmánra, aki május 5-én töltötte volna hatvanadik életévét. Ezután Kányádi Sándort köszöntötte Outi Karanko, a budapesti Kalevala Baráti Kör vezetője. /Emlékezés Nagy Kálmánra. Kányádi Sándor köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1999. május 24.
Május 23-án Antall József néhai magyar miniszterelnök síremlékét avatták fel a budapesti Kerepesi úti temetőben. Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke 9 évvel ezelőtt ezen a napon tette le a hivatali esküt. Bolberitz Pál pápai prelátus megemlékező beszédében leszögezte: nem elég emlékezni a néhai kormányfőre, tettekre kell váltani az antalli örökséget. A Melocco Miklós szobrászművész által alkotott síremlék avatásán megjelent és koszorút helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök is. Antall József kormánya nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótták le kegyeletüket. /Antall József síremlék. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
1999. május 24.
"Ion Iliescu volt román államfő a The Washington Postban megjelent cikkében amellett kardoskodott, hogy a NATO-nak távol kellene tartania az oroszokat a Duna vidékétől, illetve a Balkántól. "Ne kényszerítsétek Romániát és más országokat arra, hogy megnyissák határaikat és főútvonalaikat a Koszovóba tartó orosz csapatok és harckocsik előtt" - intette a NATO-t Iliescu. Szerinte Románia bevonásával kell békét kötni Jugoszláviával. /Tartsák távol az oroszokat! Iliescu ellentmondásos cikke a The Washington Postban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
1999. május 24.
Egy héttel az avatóünnepség után letörték a városépítő püspök, Hám János nevének - fémből készült - kezdőbetűit, illetve a születési év első számjegyét. /ám ...ános lett Hám Jánosból! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1999. május 24.
"Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"
1999. május 24.
Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
1999. május 25.
"Máj. 22-én, a csíksomlyói búcsún legalább 150-200 ezer ember vett részt, melyre Magyarországról is nagy számban érkeztek zarándokok, érdeklődők. Sokan gyalog jöttek, a Csíksomlyóba vezető utakon már az ünnepet megelőző napon is mindenütt templomi zászlók alatt menetelő csoportokat lehetett látni. Volt csoport, amely Kolozsvártól tette meg gyalog a mintegy 250 kilométert, de gyalog érkeztek Bákó megyéből a moldvai csángók is, akiknek papjaik odahaza nem engedik meg, hogy magyarul imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perissét érsek, bukaresti pápai nuncius mutatta be. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök szentbeszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt a román egyház ünnepelt - folytatta Czirják Árpád - , most rajtunk a sor. Most az erdélyi magyar katolikus egyház ünnepel. Sok minden meglepetést okoz, de a somlyói búcsú soha nem okoz csalódást. A Szentlélek nem a politikai szelek járásához igazodik. A Szentlélek kegyelmi látogatása soha nem marad el. Ha kitárulkozunk előtte, mindig betölti lelkünket. A csíksomlyói búcsún mi, a kisebbségi magyarok végre nem részmagyarnak, hanem összmagyarnak érezzük magunkat. Képzeletünkben eltűnnek a szentistváni birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak. Az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt. Itt van sok más vallású testvérünk is, az ők imája is erősít bennünket. A Csíksomlyói búcsú a hit, a Mária-tisztelet és az együvétartozás ünnepe. A csíksomlyói búcsún megvalósul Szent István szándéka: a búcsúsok személyében az egész nemzet hódol a magyarok Nagyasszonya előtt, mondta. Élesen részletezte a kisebbségi sors nehézségeit: "Az elmúlt kilenc évben nem történt semmi, nem érjük be az uralkodó nemzet asztaláról lehulló morzsákkal" "A romániai magyarság már mindent kipróbált. Volt ellenzékben, jelenleg a kormánykoalíció tagja, de semmire nem megy. Kilenc év után nincs mire várni, csodát nekünk kell tenni, rákényszerítve a politikusokat arra, hogy a demagóg szólamok helyett végre a közjó előmozdításán fáradozzanak" - jelentette ki. Sok magyarországi politikus, közéleti személyiség is elutazott Csíksomlyóra, többek között Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. /A csíksomlyói búcsú üzenete. Csodát nekünk kell tennünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Daczó Dénes: Csíksomlyó 1999-es ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"
1999. május 25.
Máj. 23-án ünnepélyes keretek között avatta föl székházát az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány Gyergyószentmiklóson, a város legrégebbi, 1840-ben épült, Gábor Áron u. 18 sz. alatti műemlékházában. A megnyitó alkalmával Kiss Portik Irén néprajzos, az alapítvány elnöke saját gyűjtéséből nyitott kiállítást A Gyergyói medence népi építkezésének deszkakivágásai címmel. A műemlékháznak állandó nyitvatartási programja lesz, otthonra lel benne a néprajzoktatás, a kézművességeket, népi mesterségeket gyakorló tevékenység, tárlatok, kulturális rendezvények egész sora. /Gál Éva Emese: Műemlékház avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. május 25.
"Az RMDSZ stratégiája elfogadhatatlan, Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe - jelentette ki Adrian Nastase, a PDSR első alelnöke Temesváron. Szerinte az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán "nem európai, Amerika ellenes megfogalmazások hangzottak el". Toró T. Tibort - mint mondta - "azért küldtek éppen ide Temesvárra, hogy megbontsa a városban és a megyében a toleranciát, az etnikumok közti harmóniát". - Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke párthívei brassói tanácskozásán kijelentette: "Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyékben, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak". /RMDSZ-ellenes kirohanások. Még a levegőt is elvennék a magyaroktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./"
1999. május 25.
Dr. Kalmár László kezdeményezésére 1990-ben öttagú, lelkes csoport létrehozta a Segítő Jobb Alapítványt, azon határon túli súlyos betegek segélyezésére, akik ellátására egyes szomszédos országok még nem rendelkeznek kellő felszereltséggel. Kezdetben ezt teljes mértékben szponzorok segítségével oldották meg. A kormánytámogatás 1993-ban indult be, 120 millió forinttal, s évente átlag 20 millió forinttal növelték. A kormánytámogatás jelenleg az alapítvány költségvetésének a felét teszi ki, a többi adományokból gyűl össze. - A határokon túl - Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Újvidék, Horvátország - kb. 40 előszűrő állomás működik. Mivel a budapesti intézmények nem bírják ki azt, hogy az összes határon túli beteg Budapestre kerüljön, egy részüket Debrecenbe, Szegedre vagy Pécsre irányítjuk, ahol diszpécserközpontokat is működtetünk. Erdélyben kb. 30 orvosi-karitatív előszűrő állomásunk van. - A Segítő Jobb kórházi szintű ellátást nem támogat, mert elméletileg ezt a határon túli országokban is el tudják látni. A közepes és alacsonyabb szintű betegellátás, javul a határokon túl is. - A daganatos betegekre költötték a legtöbbet, ennek egyharmada gyermek. - Gyógyszereket adnak abban az esetben is, ha nincs vagy éppen hiánycikk. - A Segítő Jobb továbbképző tanfolyamokat szervez, illetve különböző ösztöndíjakat ad orvosoknak. A debreceni Ady Akadémia keretében kéthetes nyári egyetemet működtetnek határon túli orvosoknak, 50 fős létszámmal. Kétharmaduk Erdélyből jön, a többi máshonnan. Ez évente belekerül közel kétmillió forintba. - Szakkönyvekkel is segítenek. - Folyamatos javulás tapasztalható a határon túli egészségügyi ellátásban. - Jó volna összehangolni a régió államainak egészségügyét. Ami például Magyarországon jól megoldott - mondjuk az idegsebészet, a gyerekszívsebészet - nem biztos, hogy azt Romániában a nulláról kéne felépíteni. Egyszerűen el kellene cserélni a kapacitásokat. Ehhez bizalom kell, együttműködés. Guther M. Ilona: Interjú dr. Kalmár Lászlóval, a Segítő Jobb Egészségügyi- Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. május 25.
"Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./"
1999. május 25.
"A NATO koszovói beavatkozása teljességgel új kontextusba helyezi a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ez a fordulat Molnár Gusztáv szerint az, hogy "a NATO egyértelműen az emberi és kisebbségi jogokat részesíti előnyben a nemzeti szuverenitással szemben" (Szabadság, április 28.) Ezért kulcsfontosságú, hogy ne simuljanak bele a román kormánypropagandába, írta Borbély Zsolt Attila. Most elhivatott, bátor vezetésre van szükség. Kincses Elődöt tartja alkalmas vezetőnek. Bízik abban, hogy az RMDSZ kongresszusán "kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni..." /Borbély Zsolt Attila: Sorsforduló. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./ A cikk a kongresszus előtt született."
1999. május 25.
Az elmúlt évben 11 000 kötettel gyarapodott a Maros Megyei Könyvtár könyvállománya, ebből a magyar nyelvű kötetek száma alig 3000. A könyvtár igazgatója azzal magyarázta ezt az aránytalanságot, hogy a magyar importkönyvek jóval drágábbak mint a hazai román könyvek. Valójában itthon is szép számban nyomtatnak magyar nyelvű könyveket, melyeknek helyük lenne a könyvtárban. - Az intézmény saját rendezvényei között szinte nincs olyan, melyen magyar meghívottak is szerepelnek, arról nem is beszélve, hogy a Teleki Tékának máig sincs az intézmény rangjához méltó felirata. /Nemcsak a pénzen múlott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. május 25.
Május 14-én elhunyt Antal Pál, a marosvásárhelyi bábozás atyja, mestere, a bábszínház alapító rendezője. Antal Pál 1925-ben született Gyimesközéplokon, Marosvásárhelyen végzett pedagógiai főiskolát, 1949 óta dolgozott megszakítás nélkül a ma Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház nevet viselő intézményben, keze alatt kiváló bábosok számos nemzedéke nevelődött. /Függöny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./
1999. május 25.
"A magyarországi borsodi kisközség, Köröm határában lévő Rákóczi emlékműnél - azon a mezőn, ahol 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc megnyitotta az Ónodi Országgyűlést - rendezte meg máj. 22-én a tíz évvel ezelőtt alakult Rákóczi Szövetség második nemzetközi találkozóját. A Rákóczi emlékének ápolásával, a határokon túl élő magyarság gondjainak felkarolásával foglalkozó, ma már 56 egyesületben háromezer tagot számláló civil szervezet küldötteit és a velük érkezett hagyományőrző csoportokat elsőként Tóth Tibor körömi polgármester köszöntötte. Németh Zsolt államtitkár beszédében leszögezte: a szövetség kiemelkedő érdemeket szerzett a határon túl élő magyarság törekvéseinek felkarolásában, illetve gondjainak megoldásában, valamint a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatainak erősítésében. "Nyolcvan éve élünk olyan helyzetben, amelyben a nemzet és az ország nem azonos. Ez a 80 év csaknem úgy telt el, hogy nem, vagy csak néha tudtunk beleszólni sorsunkba. Nem olyan régen sikerült úgy alakítani mások segítségével is a politikát Romániában és Szlovákiában, hogy az ott élő magyarság is beleszólhat az állam, az ország ügyeinek intézésébe, és megpróbálja saját arculatára is alakítani a viszonyokat" - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. /A Rákóczi Szövetség nemzetközi találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./"
1999. május 26.
Máj. 25-én a szenátus elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. Az ellenzéki szenátorok tiltakozó kivonulása után a testület 74 pró szavazattal és egyetlen tartózkodással (George Pruteanu személyében) elfogadta a tervezetet, amely többek között a nemzeti kisebbségeknek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatát is szabályozza. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a jóváhagyott dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által 1997-ben kibocsátott 22-es sürgősségi kormányrendeletben foglaltakat. A törvényt értelmében lényegesen bővül a helyi tanácsok hatásköre. A törvény - többek közt - egyharmaddal csökkenti a helyi tanácsosok számát, szabályozza a kapcsolattartást a különböző régiók helyhatóságai között, pontosabban behatárolja a prefektus hatáskörét, és harmonizálja a többi közigazgatást érintő törvényt, lásd a regionális fejlesztésről szóló, a helyi közpénzek, a koncesszió, illetve a patrimónium törvényét. Mindenekelőtt pedig természetesen szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. - A képviselőháznak is meg kell vitatnia és elfogadni a törvénytervezetet. /Székely Kriszta: Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt Az ellenzék tiltakozásképpen kivonult a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
"Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt alelnöke azzal vádolja Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, hogy a szövetség kongresszusán való felszólalásával "nemzeti széthúzásra és területi szakadásra ösztökélt". A Teodor Melescanu vezette párt alelnöke szerint Tőkés nyilatkozatai "egy külföldi erők által megrendezett forgatókönyv része, és távol állnak a román nemzeti érdekektől". A képviselő kérni fogja az ügyészségtől, hogy "kezdjék meg az alkotmányos rend elleni akciók" kezdeményezőinek a kivizsgálását. /Melescanuék alkotmányellenes akciókkal vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"
1999. május 26.
"A Szatmár megyei tanfelügyelőségre a napokban megérkezett ama korábbi minisztériumi rendelet megerősítése, mely szerint a kisebbségi gyerekek román osztályokba járva is tanulhatják anyanyelvüket, amennyiben erre ők vagy szüleik igényt tartanak. Erdei Líviusz főtanfelügyelő helyettestől elmondta, hogy csak kevesen élnek e lehetőséggel, még ott is, ahol egy iskolában 20-30 vagy akár több magyar diák tanul; több osztályból is lehet ugyanis ilyen csoportot létrehozni. Megyei szinten 3000-nél is jóval több magyar gyerek jár az elemi I-VIII. román osztályaiba. Sőt, még Szatmárnémetiben is van olyan román osztály, ahol a tanulók fele magyar! /Sike Lajos: Román osztályban is tanulható a magyar nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"
1999. május 26.
A Wildt József Tudományos Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésében - a Soros-alapítvány támogatásával - a matematikatanárok számára állandó jellegű továbbképző tanfolyam működik Kolozsváron, a Báthory István Líceum tantermeiben. A továbbképzési tanfolyam két félévre oszlik. Az előadókat a Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítja. Általában Erdély legtevékenyebb matamatikatanárai gyűlnek itt össze. /Szabó Csaba: Állandó matematikai továbbképzés Kolozsváron Közeledik a tanfolyam első félévének vége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
Désen új rádióadó kezdte meg működését, a Radio Fir magán rádióadó. A jövőben huszonnégy órásra szeretnék kiterjeszteni az adásidőt. Ezen a héten beindul egy magyar nyelvű műsor is! /Máté Kálmán: Magyar nyelvű adás is lesz Halló! Itt a dési rádió! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
"Új tizenhat oldalas független hetilap indult Zilahon "Repere Transilvane" címmel. A magyarellenességgel teletűzdelt helyi román újságokhoz szokott zilahi magyar olvasó számára kellemes meglepetés az új sajtótermék, melynek egy oldala magyar nyelven jelenik meg, Fejér László szerkesztésében. /Kerekes: Új román-magyar lap Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./"
1999. május 26.
Megjelent a békéscsabai Typografika Kft. képes-szöveges útikönyvsorozata második kötetének első része. Ez a Csíkszék egyik felét - Közép- és Felcsíkot, valamint a Gyimes-völgyet - mutatja be, a várhatóan őszire elkészülő második része pedig Alcsíkkal, Kászon-székkel és a Tölgyesi-szorossal foglalkozik. A Typo-Go útikönyvek című sorozat közelmúltban napvilágot látott első darabja Segesvár történeti, építészeti, városképi értékeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A kötet Máthé Andrásnak, Segesvár időközben elhunyt RMDSZ-titkárának írása és Barabás Ferenc 53 fényképe mellett két térképet is tartalmaz. - A békéscsabai útikönyvsorozat a tervek szerint sorra veszi mind a hat székely széket, ám programjában a legjellegzetesebb magyarországi városok és tájak bemutatása is szerepel. /Pünkösdi útikönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
A Magyar Kisebbség című társadalomtudományi folyóirat legújabb száma /1999/1/ felkerült az internetre, megtalálható http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/ Az év végéig szeretnék visszamenőleg feltenni az eddig megjelent összes lapszámot. /A Magyar Kisebbség a világhálón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./