II. János Pál pápa látogatásának ökumenikus, illetve politikai jelentőségét hangsúlyozták a román lapok, melyeknek többsége rendkívül nagy terjedelemben számolt be a katolikus egyházfő bukaresti programjáról. A pápa romániai látogatása megváltoztatta a keresztény világ történelmének menetét - hangsúlyozta a Romania Libera. A Curierul National szerint Bukarestben lépték át a harmadik évezred keresztény egységére nyíló ajtó küszöbét. A román lapok beszámolói általában a délelőtti szentmisére helyezték a hangsúlyt, kiemelve azt, hogy katolikus egyházfő most volt először jelen ortodox liturgián. /János Pál bukaresti útjának sajtóvisszhangja. Ökumenikus és politikai jelentőségű tett. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

II. János Pál pápa magánlevelet intézett Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez. Levelében a Szentatya megértését fejezte ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette magát Bukarestben a hívők hivatalosan szervezett csoportjai között. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind a püspököket, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Pápai magánlevél Jakubinyi érseknek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

"Temesváron megépítették a református gyülekezeti termet, amely a forradalom első áldozata, Újvárossy Ernő nevét viseli. Újvárossy Ernő építőmester volt, aki a gyülekezeti terem építése közben esett a szekuritáté áldozatául. 1989 szeptemberében, három hónappal a temesvári forradalom kitörése előtt találták meg holttestét egy Temesvár melletti erdőben, mondta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült beszélgetésben. Úgy tekintik, hogy Újvárossy a vallásszabadságért, a temesvári gyülekezetért halt meg. A most épülő templomot Új Ezredév Református Központnak nevezték el. A templom ökumenikus és forradalmi emlékhely is lesz, a terveket Makovecz Imre készíti el. "A temesvári Új Ezredév Református Központ regionális fontosságú találkozóhelyévé kíván válni nemcsak híveinknek, hanem testvéregyházainknak is az igaz és hiteles ökumenitás jegyében. Szellemi fellegvára kisebbségben élő, szétszóródott, identitását vesztett ifjúságnak, és szórványban élő magyarságunknak." /Sipos László: Arccal a jövőnek - beszélgetés Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./"

"A mostani RMDSZ-kongresszus súlyos tétje a tisztújítás és a miként tovább kérdése - állapította meg Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Az RMDSZ vezetőségének "szembe kell néznie a kormányzati szerepvállalás súlyos konzekvenciáival és az ezekért reá háruló felelősséggel." A kormányból való egyoldalú kilépésnek nem híve. A püspök az egész RMDSZ-politika kétéves mérlegét szeretné elkészíteni, "és számon kérni mindazt, ami egykor ígéretként elhangzott és ami azóta történt." Ezután lehet hozzálátni egy józan politikának a kialakításához. Most. "Koszovó után, olyan helyzet van kialakulóban, amely egy általános kisebbségügyi rendezés lehetőségét villantja fel. Véleményem szerint Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint Koszovó előtt. Váltig hangoztatom, hogy az autonómia stabilizáló szereppel bír, s úgy gondolom, Romániának jól felfogott érdeke, hogy az autonómiának polgárjogot adjon." /Gui Angéla: Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint Koszovó előtt. Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./"

"Asztalos Ferenc, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet sorsáról elmondta, hogy a parlament két háza által különböző formában elfogadott változatot egyeztető bizottság ülései alatt nyilvánvalóvá vált, hogy "koalíciós partnereink sem támogatnak minket". "Az RMDSZ elleni politikai megnyilvánulások nem a véletlen művei", tette hozzá a politikus, kijelentve: "a román politikai elit azt a kétkulacsos politikát alkalmazza, amiben 80 éves gyakorlata van". A Jugoszláviában folyó háború nem tette fogékonyabbá a román politikusokat a kisebbségi kérdések iránt. /Inczefi Tibor: A koalícióban a helyzet változatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./"

Marosvásárhelyen sok éve létezik a Dimitrie Cantemir ökológiai magánegyetem. Négy év alatt a városban, a Tudor lakónegyedben elkészül egy magánegyetemi campus. A Cantemir egyetem szeretné szélesre tárni kapuját a nemzetközi kooperáció számára. A jelen levő Bert Billie, belga professzor irányítja azt a programot, melynek keretében a flamand kormány anyagilag támogatja a romániai magánoktatást. Éspedig egy év leforgása alatt 5 millió belga frankkal kíván beszállni ebbe a programba. - Remélhetőleg a közeljövőben igen szoros kapcsolat alakulhat majd ki a marosvásárhelyi Dimitrie Cantemir Egyetem és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola között. Ezt az igényt mind Murgu prorektor, mind Darai Lajos Mihály, az intézmény főigazgató-helyettese megfogalmazta. A Kodolányi János Főiskola magánintézmény, az ott tanuló diákok állami támogatásban is részesülnek, és az ott szerzett diplomák az államiakkal egyenértékűek. Mintegy négyezer diák tanul évente a Kodolányi Főiskola különböző fakultásain: a közgazdasági, turisztikai, újságírói szakon. Darai Lajos Mihály reméli, hogy a lehető leghamarabb diákcserék, tananyagcserék mehetnek végbe a marosvásárhelyi és székesfehérvári főiskolák között. /Máthé Éva: Magánegyetemek kézfogása. Székesfehérvár jó példa lehet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű nemzeti-keresztény platform Katona Ádám révén fejtette ki javaslatait, melyeket az RMDSZ kongresszusa elé tárnak. Az RMDSZ önmeghatározásaként szerepeljen a következő formula: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. Ezt az indokolja, írta Katona Ádám, hogy nincs az RMDSZ-nek önálló külpolitikája. A célkitűzések között szerepeljen: Az RMDSZ arra törekszik, hogy a romániai magyar nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. A Közösségi jogvédelmünk szakaszban szerepeljen: az RMDSZ következetesen küzd a romániai magyarság közösségi jogaiért, illetve közösségi jogsérelmei orvoslásáért, elsőrendű feladatának tartja, hogy ellenőrizze valamely terület, település etnikai összetételének telepítéssel történő megváltoztatására vonatkozó tiltásának szigorú betartását. Ez a javaslat Erdély elrománosításának kormányzati stratégiájára vonatkozik, melynek következetes véghezvitelét bizonyítják a népesedési statisztikák Trianontól napjainkig. - Valamennyi RMDSZ-tisztségviselő készítsen politikai önéletrajzot, amelyben számoljon be az egykori Securitateval való kapcsolatáról. Katona Ádám javasolta még a partiumi területi autonómia kialakításának elkezdését. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Kellő következetességgel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./

Budapesten, a Hadtörténeti Múzeumban Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész és Xantus Géza csíkszeredai (születésű) grafikusművész közös tárlata április 9-június 30. között látható. Miholcsa József műkőből alkotott köztéri szobrai itthonról is ismertek: Kossuth Lajos egész alakos térszobra, valamint Márton Áron büsztje Gyergyószentmiklós büszkesége, Apor Péter mellszobra Torján áll, az Incitato Dálnokon (sőt, egyik variánsa fogantatása helyén, Fortyogófürdőn is) látható. Xantus Géza grafika és festészet határmezsgyéjén egyensúlyozó alkotásai valósággal rárímelnek alig öt évvel idősebb kiállítótársának mondandóira. /Gábor Dénes: Két erdélyi művész közös kiállítása Budán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

A nagykárolyi városi tanács és a Kaffka Margit Művelődési Társaság elhatározta Károlyi Sándor /1668. március 20. - 1743. szeptember 8./ szobrának felállítását, jelentette be Kovács Jenő polgármester. /Szobor Károlyi Sándornak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Gyergyószentmiklóson tartották meg a vándor-gyerekkórusok találkozóját. Domokos Pál Péter indította el 1935-ben a gyerekkórusok találkozóját, ez azonban a háború után megszűnt. Az 1989-es változás után Páll Ibolya zenetanárnő indította el újra a mozgalmat. A mostani találkozón 14 kórus vett részt. A vándorzászlót a borszéki kórus nyerte el, jövőre ők lesznek a házigazdák. /Török Magdi: Borszékre került a vándorzászló. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 11./

"Csaknem háromévi holland és helyi együttműködés nyomán Koronkán máj. 9-én felavatták a református egyházközség gyülekezeti központját. A parókia 30 négyzetméternyi gyülekezeti teremmel, teakonyhával, négy kétágyas vendégszobával, társalgóval és fürdővel bővült. Az avatáskor fénymásolót és könyvadományt is ajándékoztak a gyülekezetnek, hogy Koronkán falufolyóirat is születhessen. /Járay Fekete Katalin: "...mint élő kövek, épüljetek lelki házzá..." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./"

Hetedik könyvét mutatja be Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Erőss Attila. A Juventus Kiadó gondozásában megjelent Remények bölcsője, álmok temetője című vers-, próza- és színműkötetet Mészáros József költő, irodalomtörténész méltatja. /Remények bölcsője, álmok temetője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Beregszászon a napokban megalakult a LIMES társadalomkutató műhely, amely több szempontból elemzi majd a kárpátaljai magyarság helyzetét. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola mellett létrehozott intézet vezetője, Soós Kálmán, a történettudomány kandidátusa, főiskolai tanár elmondta: a műhely elsődleges céljaként az ukrajnai magyarok körében folyó humán kutatások megszervezését, az intézet köré csoportosuló kutatók munkájának összehangolását, publikációs tevékenységük elősegítését nevezte meg. Soós a LIMES tevékenységét négy fő irányban szeretné kibontakoztatni, amelyek kárpátaljai magyarsággal kapcsolatos oktatási, történelmi, nyelvi és szociológiai kérdések kutatását ölelnék fel. /Magyar kutatóintézet Beregszászon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

"Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

A szenátus máj. 11-i ülésén elfogadta a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozza: azokban a helységekben, ahol az összlakosság több mint 20%-át valamely nemzeti kisebbség teszi ki, ezek anyanyelvét is lehet használni mind írásban, mind szóban a helyi hatóságoknál. Ezekben a helységekben ugyanakkor a helységnévtáblákat és a hivatalok névtábláit a nemzeti kisebbség anyanyelvén is feliratozni lehet. A közönségkapcsolatot tartó hivatalnokok között pedig olyan személyeket is alkalmazni kell, akik ismerik az ottani kisebbség anyanyelvét. /Használhatjuk majd anyanyelvünket a közéletben? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A Romániai Református Egyház Zsinata máj. 11-i üléséről nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat szerint a református egyház zsinati egységét meg kell őrizni. Nem kívánnak beleszólni a Királyhágómelléki Egyházkerület belső ügyeibe. Figyelembe véve a Királyhágómelléki Egyházkerület május 7-én tartott közgyűlésének határozatát, a zsinat máj. 11-re összehívott ülését jún. 10-re elnapolja. Ezt a további tárgyalások kedvező kimenetelének reményében teszi. /A Romániai Református Egyház Zsinata 1999. május 11-i ülésének nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Az infláció áprilisban 4,8 százalékos volt márciushoz, 17,1 százalékos az év elejéhez viszonyítva és 38,7 százalékos az elmúlt 12 hónap viszonylatában. Az év első négy havában elért 17,1 százalék kérdésessé teszi a kormány célkitűzéseit, nevezetesen az egész évre számított 32-35 százalékos inflációt. /Inflációs helyzetkép. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

"Fey László kifogásolta, hogy az RMDSZ programtervezetében az áll: az érdekvédelem elvi alapját többek között "az európai keresztény értékrend" képezi. "De ki lehet-e, ki szabad-e zárni az RMDSZ-ből a Mózes-hitűeket, a baháj vallás híveit vagy az ateistákat?" - tette fel a kérdést. A Reform Tömörülés még tovább megy: a programba a "hagyományos keresztény értekrend" megfogalmazás bevezetését javasolja. "Ha jól értem, ezzel a kereszténység fogalmát a történelmi egyházakra szűkíti le, ezáltal kizárja a neoprotestáns egyházak és vallásközösségek híveit is. A program előkészítő bizottság ezt a kiegészítést elfogadásra javasolja. Miért? Mi megy itt végbe? Vallásháború az RMDSZ-en belül? Az RMDSZ egy nemzeti kisebbség érdekvédelmi szervezetének vallja magát. Milyen hitele lehet, ha nem fogadja el a vallási másságot, nem tartja tiszteletben a saját felekezeti kisebbségeinek a jogait, vallási alapon diszkriminál? Egyáltalán, minek kell belekeverni a vallást a politikában? Azt javasolom, hogy az illető szövegben az európai értékrend megfogalmazás szerepeljen. Ebben mindnyájan egyetérthetünk." /Fey László: Egy kisebbség kisebbségei? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

"Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a pápa Bukaresten személyesen nyújtott át neki egy levelet, amelyben az egyházfő többek között azt írta: "Jóllehet a körülmények nem engedik meg, hogy eme egyházmegye nagyérdemű közösségét is meglátogassam, szeretném biztosítani Önt arról, hogy gondolataimmal és szívemmel az Ön lelkipásztori gondjaira bízott híveket mind átölelem Krisztusban, és remélem, hogy a legközelebbi alkalommal Nagyváradra is elmehetek." Tempfli József annak idején felvetette, hogy Nagyváradon interetnikus és felekezetközi pápai találkozót lehetne rendezni, mert a városban négy püspök van, két román és két magyar, illetve élnek itt más nemzetiségű hívek is. A püspök hozzátette: "ha a pápa erdélyi útja megvalósulna, három mártír püspökünk - Bogdánffy Szilárd, a szatmári Scheffer János és a görög katolikus Romzsa Teodor nagyváradi boldoggá avatására is sor kerülhetne." /Tempfli püspök a pápalátogatásról: Legközelebb Nagyváradra is? = Bihari Napló (Nagyvárad), 1999. május 12./"

"A szabad hitoktatás elvileg 1990-ben indult meg az iskolákban. Valójában azonban csak 1991-től van szervezett iskolai katekézis, amely megalapozta a mai iskolai hitoktatás gyakorlatát. 1993-ban jelent meg a vonatkozó tanügyi törvény, amely kategorizálta az I-IV. osztályban, majd az V-VIII-ban és a középiskolában fakultatív módon oktatható vallási ismeretek rendjét, státusát, óraszámát - tájékoztatott dr. Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Fakultásának dékánja. 1999 őszétől a középiskolákban az igazgatók dönthetnek arról, hogy mit és miképpen oktatnak az iskolákban: a konkrét "hagyományos" hittant vagy valamely valláserkölcsi megközelítésre támaszkodó, esetleg filozófiai megalapozottságú erkölcsi tárgyat. - A hitoktatók között vannak olyan tanárok, akik teljesen betagozódtak a tantestületbe, mások helyettesítő munkakörben dolgoznak. A gyulafehérvári főegyházmegyében - de a többiben is - voltaképpen csak most kerülnek sorra a hitoktató tanszemélyzet körében a véglegesítő, majd fokozati vizsgák. Diplomán most már államilag elismert oklevelet értenek, olyat, amilyet a Babes-Bolyai Tudományegyetem ad ki, nem pedig olyant, amellyel a gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Főiskola Levelező Tagozata igazolta a képzést. - A levelező tagozat működése már 1990-ben megindult, eleinte csak egyfajta egyházmegyei szinten szervezett önképzés formájában, később célirányosan a hitoktatóképzésre koncentrálva. Azonban 1995-ben a levelező tagozatot az állami felsőoktatási rendszerben nem ismerték el. 1997-ben akkreditálták a szabályos pasztorálteológiai főiskolát (a gyulafehérvári teológiát) a lateráni hittudományi egyetemhez, de ebben a konstrukcióban nem találtak helyet a levelező tagozat számára. A levelező tagozaton végzettek diplomája csak akkor érvényes, ha Kolozsváron letették az úgynevezett szelekciós vizsgát, és megkapták a teljes jogú BBTE licenciátusi egyetemi diplomát. Ilyen diplomát eddig mintegy 80-at adtak ki. Körülbelül 70-80 százalékuk aktív hitoktató. Dr. Marton József elmondta, hogy a következő évtől egészen új módon kezdik a teológiai felnőttoktatást. Hároméves képzéseket indítanak. Képzést indítanak mindenhol, ahol legalább húsz fő jelentkezik egy évfolyamba. /Joó Kristóf: Intézmény és diplomagond. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

"Magyarhermány kéttagozatos iskolájában 178 gyermek tanul. A román tagozatra a falu pünkösdista cigánygyerekei járnak, a magyar tagozaton kevés a gyermek. A tavaly öten végeztek, az idén heten. Mindannyian továbbjutottak líceumba, szakiskolába. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még osztályonként tizenöt-húszas létszámmal dolgoztak. A tanítói-tanári kar igyekvését jelzi, hogy ketten a békéscsabai távoktatásban vesznek részt. Az iskolaépület falára háromnyelvű - magyar, román és német - bronztáblát szándékoznak elhelyezni, jelezvén, hogy Gábor Áron Magyarhermány területén, a bodvaji vashámorban öntötte az első ágyúkat. Toró Tibor, Temesváron élő, magyarhermányi származású fizikusprofesszor kerített pénzt az emlékjelekre. - 1880-tól 1950-ig 40-50 gyermek tanult a magyar tagozaton, 3-5 román cigány járt az akkor divatos betűvető tanfolyamra. 1950-ben az iskola átalakul I-VII. osztályos általános iskolává a magyar tagozaton, és I-IV. osztályos román tagozatot is létesítenek. 1970-ben a magyar tagozat VIII. osztállyal bővül, megalakul az V-VIII. osztállyal működő román tagozat is. 55-50 gyerekkel egy magyar óvodáscsoport és egy román-magyar vegyes csoport indul. A jelenlegi iskola elképesztő zsúfoltságú, nincs egy raktárhelyiség, a padlásra halmoztak össze mindent. A faluban még a községi tanács termét s a gyógyszertárat is tanteremként használják. Az egykori nagy tantermeket szekrényekkel, rögtönzött deszkafallal választották el, hogy a tagozatokat külön működtessék. Tulajdonképpen "lehallgató" tanítás folyik. - A falu ortodox templomát is a falu magyar gazdáival építtették föl, van tehát ortodox vallású hívek nélküli templom. - Magyarhermánynak magyarországi testvértelepülése is van: Mezőgyál. Minden évben kölcsönösen felkeresik, ajándékokkal kedveskednek egymásnak. /Lehallgatásos oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./"

"Emlékköny jelent meg Nagybánya Festőtábor címmel, az 1996-ban útjára indított magyarláposi nyári képzőművészeti alkotótábor rövid múltjáról. "1996 nyarán, az adottságok szerencsés egybeesése folytán, a bányavidéki Magyarláposon művészeti alkotótábor született" - írta Tőkés László püspök az emlékkönyv előszavában. A tábor célja a nagybányai festészet plein air hagyományainak ápolása és fejlesztése, a nagybányai művésztelep modellként való elismerése, valamint a Kárpát-medence magyar és más nemzetiségű művészeivel való kapcsolattartás. Az emlékkönyv tartalmazza a három eddigi tábor résztvevőinek, meghívott előadóinak névjegyzékét Budapesttől, Szabadkán át Sepsiszentgyörgyig, majd egy-egy oldalt szentelve mindegyik művésznek, bemutatja azok rövid életrajzi adatait, fényképeit és egy-egy, a táborban készült alkotását. A könyv Tiszakécskén jelent meg. /Díszkiadás a Nagybánya Festőtáborról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./"

Hosszú heteken át tartott a Marosvásárhely-Szeged honismereti vetélkedő. A csapatoknak a társváros történetéből, műemlékeiből kellett vizsgázniok írásban, szóban és gyakorlatban is. Közben mindkét félnek alkalma nyílt megismerni, hogy hol és hogyan él a másik. /Vég nélküli vetélkedő? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12.)

"Teoctist pátriárka a pápát üdvözlő beszédében kifejtette: "Alkalma lesz megismerni a román népet, szenvedéseit és vágyait, amelynek arcán még láthatóak a legutóbbi fél évszázad megpróbáltatásainak nyomai." Teoctist hangsúlyozta, milyen ősi a román nép: a kereszténység erre a területre korán eljutott "majdnem ugyanabban az időszakban, amikor Rómába". /A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), máj. 13./"

"Máj. 12-én folytatta munkáját az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletet egyeztető bizottság. Elfogadták a nyolcadik és a kilencedik osztályt követő képességvizsgát szabályozó szakaszt: a tanulóknak vizsgázniuk kell román nyelv és irodalomból, illetve a kisebbségek esetében magyar nyelv és irodalomból, matematikából és egy választható tantárgyból, amely lehet vagy a románok története vagy Románia földrajza. Heves vitát váltott ki az érettségit szabályozó cikkely, amely szorosan összefügg a bizottság által ugyancsak szerdán elfogadott szakasszal. Ez a cikkely ugyanis a középiskolai oktatásban három fő ágazatot különböztet meg: az elméleti (humán, illetve reál profilok), a technológiai (szakiskolai profilok) és valamilyen elhivatottságot feltételező (sport, művészetek, pedagógia és katonai profilok) ágazatokat. Az érettségit szabályozó szakasz mindhárom ágazat esetében kötelező érettségi tantárgyakat állapít meg, a többi az ágazat jellegének és ezen belül a profilnak megfelelően változik. A vizsgatantárgyak a következők: elméleti ágazat, humán szak: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem vagy földrajz, egy szak-, illetve egy más jellegű tantárgy, a kisebbségek esetében a magyar nyelv és irodalom; reál szak: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, egy szak-, valamint egy másik tantárgy, a kisebbségek esetében pedig magyar nyelv és irodalom; technológiai ágazat: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, egy szak-, illetve egy más jellegű tantárgy, a kisebbségek esetében magyar nyelv és irodalom; az elhivatottságot feltételező ágazatnál: román nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem vagy földrajz, egy szaktantárgy, valamint egy másik tantárgy, a kisebbségek esetében pedig magyar nyelv és irodalom. /Papp Annamária: Ülésezett az egyeztető bizottság. Elfogadták az érettségit szabályozó szakaszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"Bréda Sándor Csaba olvasói levelében Tőkés László püspököt támadta, aki - szerinte - egyházi ellenfeleit nemzet- és egyházellenes erőknek tünteti fel. Tőkés László püspöki hivatását "felhasználja politikai és "nemzetféltő" nézeteinek népszerűsítésére is."Bréda szerint a "békesség helyreállítása érdekében új, visszaélésmentes választás szükséges." /Bréda Sándor Csaba, Szilágykraszna: Kik bomlasztják erdélyi magyar nemzeti közösségünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13. - Postafiók rovat/"

Május 13-án avatták Szatmárnémetiben, a székesegyház előtt Hám János püspök szobrát. Szatmárnémeti belvárosát ma is meghatározzák azok az épületek, amelyeket Hám János püspökségének harminc esztendeje alatt, 1828-tól emeltetett. Szimbolikus jelentése van annak, hogy egy másik építő püspök kezdeményezte és állíttatta a szobrot, hisz Reizer Pál megyéspüspökre éppen úgy ráillik az építő jelző. A szobor a szatmári születésű művész, a ma Kecskeméten élő Lakatos Pál munkája. Ugyancsak ő alkotta a városban felállított Kölcsey-szobrot. Varga Lajos műépítész tervezte a talapzatot, s a katedrális stílusjegyeihez igazodó virágtartókat. Tökéletesen harmonizál a kéttornyú katedrálissal, és belesimul a környezetbe új értékkel gazdagítva azt. Benedek Piroska, a CBS márványfeldolgozó igazgatója, aki már több más szobor állításánál segített, a világhírű észak-amerikai Vermontból hozatott szépen erezett márványt. Poósz István és csapata az Eterna kft.-től mesteri hozzáértéssel kivitelezett mindent. Reizer Pál püspöknek és az RMDSZ-nek is évekig kellett küzdenie azért, hogy a hatalom megadja az engedélyt a szobor felállítására. Az avatóünnepség szentmisével kezdődött. Reizer Pál püspök a nagy előd érdemeiről szólva külön kiemelte példamutató iskolaalapító, a szegényeket, a betegeket felkaroló tevékenységét. /Sike Lajos: Magyar püspök szobra Szatmárnémeti főterén! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ Hám János 1827-től 1857-ig, haláláig volt szatmári püspök.

"Bitay Ödön az RMDSZ-kongresszus küldötteihez írt nyílt levelében azt javasolta, hogy az RMDSZ alakuljon át párttá, a jövőben Romániai Magyar Néppárt legyen. Bitay helyzetértékelése szerint az RMDSZ hanyatlása nyilvánvaló, ez "csak fokozódott 1996 decembere, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nyomán". A kormányrendeletek nem is pótolhatták a "céljainkat szentesítés útján jogerőre emelő törvényeket." Bitay hiányolta, hogy a felelősségre vonásnak még a lehetősége sincs meg az RMDSZ-ben. A nyílt levé írója egységet romboló cselekedetnek nevezte a tiszteletbeli elnök által kezdeményezett RMDSZ-fórumokat. /Bitay Ödön: Nyílt levél az RMDSZ VI., csíkszeredai kongresszusán részt vevő küldöttekhez = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

Május 7-9-e között Média - keresztény szellemben címmel zajlott tanácskozás Nagyenyeden, a Gyulafehérvári Főegyházmegye szervezésében. A tanácskozásra meghívást kapott minden felekezet, valamint különböző világi lapoknál dolgozó, az egyházért felelősséget érző, keresztény szellemben író és munkálkodó szerkesztő, újságíró. Elhangzott: az egyházi lapok szerkesztői anyagi alapok hiányában képtelenek jól működő tudósítói hálózatot létrehozni, az egyházi kiadványok terjesztése nehézkes. Világi lapok esetében a szerkesztők olykor idegenkednek egyházi, teológiai jellegű híreket, írásokat közölni. Szükség lenne arra, hogy püspökségenként sajtóreferensek, szóvivők legyenek. Feladat egy keresztény sajtóstratégia kidolgozása. /Somogyi Botond: Média - keresztény szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

"Megdöbbentő a világ bántó, súlyos félretájékoztatása. "Most, midőn a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének kutatója elismeri nekünk - annyi hallgatás, halogatás után ez már nem "bizalmas" -, hogy a Magyarország szomszédos országaiba kényszerült magyar kisebbségek ügye még ma sincs benne a nemzetközi kisebbségkutatás programjában, "többek között a magyar tudományosság", "a politikai döntéshozók" mulasztása miatt. A magyar nemzet határon túlra szorult részeinek feltérképezése annyi hazug, alattomos évtized után miért is lenne fontos éppen most, Bosznia, Koszovó idején (főleg a szerbek folytattak s folytatnak intenzív etnikai földrajzi térképezést), hiszen a Kolozsvárra ellátogató magyar szakember őszinte véleménye szerint is:"például Erdélyben a békés egymás mellett élés uralkodik"...Mi aztán tudjuk: mennyire uralkodik!" Lászlóffy Csaba sok idézettel mutatta be a félretájékoztatást. /Lászlóffy Csaba: A történelmi emlékezet zavarai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"