Az olvasó kifogásolta Nagy Iván Zsolt budapesti újságírónak a Romániai Magyar Szóban rendszeresen megjelenő magyarországi tudósításait: elfogultak, egyoldalúak, nem objektívak. Az olvasó megjegyezte, hogy az SZDSZ az újságírók zömét megszerezte. Nagy Iván Zsolt cikkei is részei a még meg sem alakult Orbán-kormány elleni kíméletlen lejáratási sorozatnak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, jún. 17./

"A brüsszeli nemzetközi kisebbségi jogvédő alapítvány - International Foundation For Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights szellemi vezetője Nicola Girasoli pápai káplán, a vatikáni diplomácia Brüsszelben tevékenykedő tagja. Girasoli atya személyes kapcsolatot épített ki a moldvai csángókkal. Segített abban, hogy Csicsó Antal, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség alelnöke eljuthatott Brüsszelbe és ott 1997. november 19-én előadást tarthatott a csángó kisebbség történetéről, helyzetéről, gondjairól és kívánságairól. Girasoli két bukaresti kutatóval, Renate Weberrel és Valentin Stannal angol nyelvű kisebb tanulmányt /The Moldavian Csango/ íratott. Ennek a bemutatója volt jún. 17-én Budapesten, Göncz Árpád köztársasági elnök, Karl-Josef Rauber apostoli nuncius, valamint püspökök, papok, közéleti személyiségek jelenlétében. Eljött Csicsó Antal, továbbá kolozsvári magyar egyetemi tanárok és a moldvai csángók egy kis csapata. Ilyen rangos gyülekezet eddig nem foglalkozott a csángók helyzetével, állapította meg beszámolójában Beke György, aki mindig szószólója volt a csángóknak. A megvitatott tanulmány /The Moldavian Csango/ mindössze harminckét oldalas, ez alkalmatlan keret az óriási csángó irodalom áttekintésére. Márpedig erre lenne szükség. A román tudományosságban olyan vélekedések olvashatók, amelyek kizárják egymást. A XVIII. században élt Cantemir fejedelem például magyaroknak nevezi a moldvai csángókat, addig egy nemrég elhunyt középiskolai tanár, Dumitru Martinas nagy botrányt kavart könyvében azt állította, hogy a csángók eredetileg románok voltak. A most bemutatott tanulmányban a szerzők egymás mellé helyezik az ellentmondó tételeket, a magyar szakirodalomnak alig egytizedét vették számba. A jún. 17-i esten először Nicola Girasoli, a kisebbségi kérdés szakértője beszélt a csángókról, majd Renate Weber és Valentin Stan, a tanulmány szerzői következtek. Az esten jelen volt Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzos is, aki felszólalásában részletezte, milyen elfogult ez a kiadvány. Kifogásolta, hogy a különböző "népszámlálások" adatait a csángók vonatkozásában a szerzők hiteles tényeknek fogadták el. Hiszen ők maguk is megjegyzik, hogy Ceausescu alatt a csángók jobbnak látták eltitkolni származásukat. A tanulmány nem idézi az 1859-es román népszámlálás adatait, amelyek szerint Bákó megye katolikus lakosságának 86 százaléka, Román megye katolikusainak 94 százaléka még magyarnak vallotta magát. Csicsó Antal, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke is beszélt röviden. Hézagpótló kiadványról van szó, állapította meg, hiszen a román közvélemény számára eddig ismeretlen megközelítésben tárgyalja a kérdést. Megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki határozottan leszögezte: a csángók magyarok. Könnybelábad a szemem, ha hallom őket, jelentette ki. /Beke György: Aki idegen nyelven imádkozik, az a hitét is elveszítheti. Egy csángókról szóló tanulmány vitája. = Új Ember, jún. 28., Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), júl. 23./ Az A Hét egy hónap múlva számolt be a könyvbemutatóról."

"Dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter kijelentette: fiatal korában kényszer hatására kötelezvényt írt alá a Securitate titkosszolgálat tájékoztatásáról, de senkit nem árult be. Amennyiben bárki azt állítaná, hogy szóval vagy tettel ártott neki, kész az igazságszolgáltatás előtt vállalni a felelősséget, lemondva parlamenti mentelmi jogáról. A miniszter elmondta: 1959-ben antikommunista és szovjetellenes magatartása miatt kizárták a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, ezért felcserként kapott alkalmazást az ország különböző vidékein. A jugoszláv határon lévő faluban, ahol az eset idején dolgozott, gyakori volt a lövöldözés és halálesetek is előfordultak. Egy napon két határőr gépkocsiba ültette és a szomszédos helység rendőrörsére vitte, ahol ötórás kihallgatás után egy pisztolyával játszadozó tiszt íratta alá vele a szóban forgó papírt, amelyen az állt, hogy vállalja: információkkal szolgál a román határok őrzése érdekében. Ennek ellenére a továbbiakban semmiféle információt nem adott, különböző ürügyekkel kitért ez elől. Ezért valószínűnek tartja, hogy később, temesvári orvosként átélt családi tragédiájában szerepe volt a Securitaténak /a miniszter konkrétan nem említette, de ismeretes: fiát máig tisztázatlan körülmények között ismeretlenek a nyílt utcán agyonverték/. "Senkit sem súgtam be, nem tekintem magamat vétkesnek" - jelentette ki dr. Bárányi Ferenc. - Mindennaposak a különböző címen ellene indított támadások azóta, hogy egészségügy-miniszterré nevezték ki. Előbb a Máltai Szeretetszolgálatot támadták, amelynek alelnöki tisztségéről ezért lemondott, majd a napokban az Atac la persoana (Személy elleni támadás) című bulvárlap közzétette azt a kötelezvényt, amelyet a hatvanas években írt alá a Securitate, a kommunista titkosszolgálat kényszerére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

Le kell mondaniuk azoknak a honatyáknak, kormánytisztviselőknek, akikről kiderül,hogy bedolgoztak az egykori Securitaténak. Az utóbbi napokban egymás után közölte a sajtó Adrian Biliau demokrata párti, Iona Ghise RTDP-s, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt/ honatyák, valamint Daniel Daianu pénzügyminiszter Securitate-hűségnyilatkozatát. /Daniel Daianu is bevallotta kollaboráns múltját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

Életének 89. évében, jún. 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesszor. Sepsiszentgyörgyre indult, hogy előadást tartson. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romániában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937-től 1940-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1940-től négy esztendőn át Kolozsvárott egyetemi magántanárként, azt követően nyilvános rendes egyetemi tanárként tevékenykedett. László Gyula 1951-től múzeumi előadói, illetve osztályvezetői beosztásban dolgozott. 1957-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt. A professzor nevéhez fűződik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk publikálása. A honfoglaló magyarság életének legjobb ismerőjeként számon tartott tudós tollából látott napvilágot az Árpád népe című monográfia, az Õseinkről, az Arckép és kézírás, a Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, majd három évvel később Széchenyi-díjban részesült. A Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. /MTI/ A kolozsvári napilapban Benkő Samu írt bensőséges búcsúztatót László Gyuláról. /Benkő Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú László Gyulától. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"Ion Iliescu volt államfő, a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártjának elnöke politikai nyilatkozatában azzal vádolta a Ciorbea-kormányt, hogy szánt szándékkal döntötte gazdasági válságba az országot. A TDP a különböző szélsőbaloldali pártokkal kezdett tárgyalást az erők összefogására: a Szocialista Munkáspártból kivált Szocialista Párt küldöttségével kezdett tárgyalást, majd a parlamentből ugyancsak kiszorult Agrárpárt küldöttségével. - Ugyanakkor a kormányon lévő Demokrata Párt és Szociáldemokrata Párt, valamint az ellenzéki TDP, az onnan kivált Szövetség Romániáért, valamint több szakszervezet vezetőinek részvételével jún. 16-án megalakult a "Szociáldemokrácia 2000" nevű "vita- és kezdeményezési csoport", amely a román értelmiség szellemi-politikai műhelyeként ismert Társadalmi Párbeszéd Csoport egyfajta szociáldemokrata megfelelője kíván lenni kezdeményezői szerint. A kormányon lévő Demokrata Párt és az ellenzéki TDP közötti megállapodás politikai vihart keltett. A Demokrata Párt több tisztázó nyilatkozatban cáfolta, hogy politikai szövetséget készül kötni az ellenzéki párttal, de a sajtóban tartja magát a feltételezés, hogy esetleg a bukaresti főpolgármesteri címért esedékes őszi választásra kialakul a két párt között valamilyen együttműködés. /Szociáldemokrácia 2000. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

Valeriu Stoica igazságügyminiszter felkérte Petre Romant, a szenátus elnökét, hogy függessze fel C. V. Tudor szenátor immunitását, hogy bíróság elé állíthassák. A főügyészség újabb négy büntető dossziét állított ki a szenátor nevére, közülük az egyik Gavril Dejeu belügyminiszter feljelentése. Ezekben Tudort becsületsértéssel és rágalmazással vádolják. A négy új dossziét még hét feljelentés előzte meg. Tudor azonban megtagadta, hogy megjelenjen az ügyészség előtt. Szerinte kijelentései nem rágalmazások, hanem politikai véleménynyilvánítások. /Sikerül-e bíróság elé állítani C. V. Tudort? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"

"Rasvan Popescu kormányszóvivő bejelentette: Radu Vasile miniszterelnök lemondásra szólította fel Dr. Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, tekintettel arra, hogy az elismerte: kötelezvényt írt alá a volt Securitate tájékoztatására. A kormányszóvivő közölte: az RMDSZ-t felkérték, jelöljön ki új személyt a posztra. Bárányi elismerte, hogy fegyveres fenyegetéssel ilyen papírt írattak vele alá 1961-ben, de hozzáfűzte, hogy soha senkit nem adott fel, és nem tekinti magát vétkesnek. Dr. Bárányi Ferenc a román televízióban a szóvivő bejelentése után néhány perccel a műsorvezető kérdéseire válaszolva a stúdióban személyesen elevenítette fel a négy évtizede történteket, és hozzáfűzte: mindig vállalta a felelősséget tetteiért, tehát amennyiben bűnösnek találja az ügyben a miniszterelnök vagy az RMDSZ, benyújtja lemondását. Arról nem tájékoztattak a hírügynökségek, hogy a miniszterelnök hasonló felszólítással fordult volna Daniel Dajanu pénzügyminiszterhez, aki szintén beismerte kollaboráns múltját. Radu Vasile miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy a kormányfő "becsüli dr. Bárányi Ferenc egészségügy-miniszter kései őszinteségét és eddigi munkáját, ám ezúttal nem egyszerűen sajtóspekulációkról van szó, hanem olyan nyilatkozatról, amelyben elismeri, hogy informátori kötelezvényt írt alá a volt Securitatenak". "Ilyen körülmények között, összhangban a kormánykoalíció alapvető elveivel, amelyek között a társadalom erkölcsi reformja áll az első helyen, Radu Vasile miniszterelnök úgy döntött, hogy felkéri dr. Bárányi egészségügy-minisztert, vállalja saját nyilatkozatát a maga egészében és mondjon le" - jelentette be a szóvivő, hozzáfűzve, hogy az RMDSZ-t fel fogják kérni, jelöljön más személyt a posztra. Dr. Bárányi kijelentette, kész lemondani mentelmi jogáról, és bíróság előtt vállalni a következményeket, ha bárki úgy tartja, hogy ártott neki. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e múltjának erről az epizódjáról kinevezése előtt az RMDSZ-t és a kormányt, azt felelte, hogy ezt nem tette meg, szinte megfeledkezett a csaknem 40 évvel ezelőtti ügyről. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI tudósítójának Kolozsvárról telefonon elmondta: jún. 14-én Temesváron találkozott dr. Bárányi Ferenccel, és tőle értesült arról, hogy az Atac la persoana című lapban megjelent a szóban forgó anyag, amely egy 1961-ban fenyegetés hatására a Securitaténak tett kötelezettségvállalását dokumentálja. Takács Csaba megjegyezte: dr. Bárányi egész életútja tanúsítja, hogy a Securitaténak nem kollaboránsa, hanem áldozata volt, és ezt számos romániai magyar személyiség is megerősítheti. Mint Takács Csaba, ügyvezető elnök elmondta, az RMDSZ nem kérte fel miniszterét, hogy mondjon le, de nem zárta ki ennek lehetőségét. Dr. Bárányi már vasárnap jelezte, hogy ha vétkesnek találja az RMDSZ vagy a miniszterelnök, kész megtenni ezt a lépést, amelyet mind az általa vállalt feladat, mind az RMDSZ szempontjából nagyon sajnálatosnak, de természetesnek tart. Takács Csaba megjegyezte: bár nem ért egyet a szövetség vezetése azzal, hogy erről a kérdésről előzőleg nem kapott tájékoztatást dr. Bárányi Ferenctől, az ő 1989 előtti politikai kiállását és a román egészségügyért különböző posztokon végzett tevékenységét nagyra értékeli. Takács Csaba nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy az ügyet azért szellőztették egyes csoportok éppen most, mert reformterveivel dr. Bárányi veszélyeztette érdekeiket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

Magyarországon jún. 18-án összeült az új országgyűlés. Göncz Árpád köztársasági elnök javasolta az országgyűlésnek, hogy Orbán Viktort válassza meg miniszterelnöknek, aki elfogadta a kormányalapítási megbízást. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Az RMDSZ Operatív Tanácsának Bukaresten tartott jún. 19-i dr.Bárányi Ferenc bejelentette, hogy lemond egészségügyi miniszteri tisztségéről. Jún. 19-én az RMDSZ Operatív Tanácsa megvizsgálta a dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter bejelentése nyomán előállt helyzetet, és erről a következő közleményt adta ki: Dr. Bárányi Ferencet 1961-ben a Securitate kötelezettségvállalás aláírására kényszerítette. A Securitatéval való együttműködést rövid időn belül megtagadta, és végig ellenszegült a kommunista diktatúrának, a nehéz pillanatokban is bizonyítva a demokrácia iránti elkötelezettségét, és 1989. után is következetesen ragaszkodott a demokrácia elveihez. Értékeljük dr. Bárányi Ferenc eddigi politikusi és miniszteri tevékenységét, úgy gondoljuk, hogy elkötelezettje az egészségügyi reformnak, és nagy szakmai hozzáértésről tett bizonyságot. Mindezek ellenére az RMDSZ Operatív Tanácsa dr. Bárányi Ferenc lemondási szándékát tudomásul vette, és egyetértett vele, mivel úgy értékeli, hogy Románia kormányában a miniszterelnök és a miniszterek, valamint általában a kormánytagok között a lehető legteljesebb bizalomra van szükség, és ha ez a bizalom megcsorbul, hatékony együttműködés nem képzelhető el. Az RMDSZ a megürülő egészségügyi miniszteri tisztségbe a lehető legrövidebb idő alatt jelöltet állít. Az RMDSZ Operatív Tanács elemezte az előállt helyzet okait, és a következő megállapításokra jutott: 1. Javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának, hozzon határozatot arról, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője záros határidőn belül tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz főződő viszonyát illetően, és vállalja átvilágítását. 2. Felkérjük Románia miniszterelnökét és a koalíciós partnereket, hogy határozottan igényeljék minden kormánytag mielőbbi átvilágítását. 3. Felhívjuk az archívumok felügyeletét biztosító szerveket, beleértve a Román Hírszerző Szolgálatot, akadályozzák meg, hogy a személyi dossziék szelektív kiszivárogtatás által a politikai diverzió eszközévé váljanak. 4. Véleményünk szerint mindaddig nem tudjuk felszámolni a totalitarizmus negatív örökségét, amíg a tisztségviselők és közéleti személyiségek átvilágítását törvény nem szabályozza. Éppen ezért felhívjuk Románia Parlamentjét, hogy a Securitate átvilágításáról szóló törvény elfogadását tekintse prioritásnak. Az RMDSZ az önmaga számára felállított politikai gyakorlatot a politikai partnerek számára is követendőnek tartja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./

"Az RMDSZ nevében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jún. 19-én az alábbi közleményt adta ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári és Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának épületére helyezett uszító feliratról. Szövetségünk elítéli mindazok provokatív megnyilvánulásait, akik az utóbbi nyolcéves időszakban gyakran folyamodtak ilyen diverziós módszerekhez, azzal a nyílt szándékkal, hogy megrontsák a románok és a magyarok, s ezen belül e két nemzetiséghez tartozó diákok és tanárok között fennálló viszonyt. Meggyőződésünk, hogy ezek a provokatív cselekmények rendkívül károsan befolyásolják Románia, valamint a kormánykoalíció elsődleges bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Felkérünk minden felelős politikai tényezőt, valamint az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne hagyják magukat elragadni ezen uszító szándékú megnyilvánulásoktól, és egyben tiltakozunk az ellen, hogy e kezdeményezéseket éppen azoknak tulajdonítsák, akik a legtöbbet veszítenek e hangulatkeltés eredményeként. Meggyőződésünk, hogy e törvénysértő cselekedet az etnikumközi gyűlöletkeltés újabb eszköze, és ezért felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló kivizsgálásokat. Ehhez az RMDSZ is megteszi a szükséges intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./ Előzmény: jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Horea úti épületének falára ismeretlenek plakátot ragasztottak a következő felirattal: "Aceasta cladire este a UDMRULUI. Büdos Olah, cara-te de aici". A plakátot bemutatták az egyetem vezetőségének. /Plakát és tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Nyilvánvaló provokáció, ezt mutatja a rossz magyarsággal írt szöveg."

A Partiumi Közlöny új számában részletesen közlik a CE Szövetség melletti állásfoglalásokat, amelyek egyben kiálltak dr. Adorján Kálmán tiszteles mellett, akit az egyházkerület elmozdított zilahi lelkészi állásából. A tiltakozó állásfoglalások, levelek Magyarországról, az Egyesült Államokból, és Hollandiából is érkeztek, továbbá az Erdélyi Református Egyházkerület 26 lelkésze is aláírta az egyik tiltakozó ívet. A magyar, román és angol nyelvű tiltakozások szövege az ún. Zilahi Kálvin Szövetségtől származik. /Partiumi Közlöny - a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja (Nagyvárad), jún. 19./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott elmenni az Operatív Tanács ülésére, viszont közzétette a szövetségi elnökhöz az üggyel kapcsolatban intézett levelét. Ez mintegy elvi álláspontját is tartalmazza azt követően, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén ismét felelevenítette a Tőkés által a Securitaténak - szintén nyomás hatására - tett deklarációk ügyét, bemutatva egy ezzel kapcsolatos iratot. (A püspök, aki közismerten a román kommunista hatalom ellenfele és fellépésével bukásának előmozdítója is volt, 1994-ben már kommentálta az ügyet, kifejtve, semmi olyat nem írt le, ami bárkinek ártott volna.) Tőkés László időzített és célzatos, a törékeny kormánykoalíció további gyengítésére irányuló akciónak tekintette az egészségügyi minisztert terhelő titkosszolgálati irat váratlan nyilvánosságra hozatalát. "Országunkban megváltozott formában tovább működik a hírhedt Securitate" - hangsúlyozta, ezért szükségesnek tartja a kommunista múlt káros örökségének felszámolására irányuló összpontosított kormányzati, parlamenti, össztársadalmi fellépést. Dr. Bárányi Ferenc védelmében Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az orvos annakidején döntő szerepet játszott a Securitate által hajszolt Szőcs Géza elrejtésében, illetve megmentésében, és utalt az 1989 decemberi eseményekben családjával együtt játszott szerepére is. Hozzáfűzte, hogy ettől függetlenül és ennek ellenére a kíméletlen politikai játékszabályok szerint az ügy következtében a miniszter súlyosan kompromittálódott, még akkor is, ha a volt diktatúra természetszerű következményeként az egész kormányra, parlamentre és a politikai-társadalmi közéletre az egykori román titkosszolgálattal való együttműködés gyanújának árnyéka vetül. Dr. Bárányi Ferenc fájdalmas esete különösképpen időszerűvé teszi társadalmunk és közéletünk megtisztítását - írja Tőkés, hangsúlyozva, hogy a történtek fényében az eddigieknél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a Ticu Dumitrescu szenátor által kidolgozott, a "szekus" dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvény kezdeményezésének. Politikai téren elengedhetetlenül fontos és halaszthatatlanul sürgős a társadalmi és politikai közélet szereplőinek intézményes átvilágítása. Az RMDSZ-en belül Tőkés javasolta, hogy a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

A hatalmas esőzések következtében több erdélyi folyó szinte teljes hosszában kilépett medréből. Kiöntött a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő, árvíz van a Körösök felső szakaszán, a Szamos, a Maros és az Olt is árad. Különösen veszélyes a Nyárád, a Maros és az Olt erdélyi szakasza. Vízakna az áradás miatt ivóvíz nélkül maradt, víz alatt áll az országút Nagyszeben, Medgyes és Segesvár között, járhatatlan a Hétúr és Segesvár közötti országút. Válságosra fordult a helyzet jún. 18-ra virradóan a Szilágyságban és Kolozs megyében is. Kolozsváron ivóvízszolgáltatási korlátozásokat kellett bevezetni. Gyulafehérvár, Balázsfalva és Marosújvár környékén is árvíz van. Észak-Moldvában is áradnak a folyók. /Országos helyzet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

"Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./"

Az árvíz, a viharos időjárás az elmúlt héten 16 ember halálát okozta. Az árvíz 10 ezer hektár termőterületet és 1200 lakóépületet öntött el. /Lapzártakor. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

"Verestóy Attila szenátorral készített interjút Gál Mária /Kolozsvár/, aki Verestóyt a román pártokkal való koalíciós alkudozás frontemberének nevezte. Milyen feltételekhez kötötte az RMDSZ koalíciós részvételét, hangzott a kérdés. Verestóy válaszában kifejtette, hogy igényelték az anyanyelv használatát és az adminisztrációban való részvétel jogát, az anyanyelvi oktatás biztosítását. Bizonyos állami tisztségek /belügy, a hadsereg vezetése, az igazságszolgáltatás magasabb fokai/ még mindig elérhetetlenek az RMDSZ számára, a román állam "még nem tudott túljutni a nemzetállami szindrómákon". A mostani koalícióban az RMDSZ teljesen fölösleges, ugyanakkor kapott tíz államtitkári helyet. Verestóy hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek csak saját választói elvárásainak kell eleget tennie. "Az RMDSZ-en belüli feszültségek tagadhatatlanul léteznek" - ismerte el. Sokan mondják, hogy az RMDSZ alig ért el valamit a kormányzati szerepvállalással. Erre Verestóy azt válaszolta, hogy szerepvállalásuk eredményeképpen a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem minden karán folyik magyar oktatás, megszületett két sürgősségi kormányrendelet, kiemelte, hogy a gazdasági életben "több ezer magyar került olyan vezető beosztásba, ahol döntéseivel befolyásolni tudja az egész közösség sorsát." /Gál Mária /Kolozsvár/: Verestóy Attila: "Románia még nem tudott túljutni a nemzetállam-szindrómán". = Népszava, jún. 20./"

Jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói több órán át tanácskoztak, hogy kialakítsák egységes álláspontjukat a létesítendő magyar egyetemmel kapcsolatban. Másnap, jún. 17-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kolozsvárra érkezett, háromórás megbeszélést folytatott Szilágyi Pál rektor-helyettessel, Horváth Andor, Péntek János és Néda Árpád egyetemi tanárokkal. Időről időre föltétlenül szükséges, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást, nyilatkozta Markó Béla. Egyetértett a professzorokkal abban, hogy a bölcsészkart nem szabad szűken vett bölcsészkarnak tekinteni, hanem egy tágabb értelembe vett, humán tudományokat magába foglaló fakultásnak. Amennyiben a politikai akarat megvan a koalícióban, akkor az 1999-es tanévtől megindulhat a magyar egyetem Kolozsváron. /Markó Béla és a kolozsvári professzorok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

Murvai László /Oktatási Minisztérium, Kisebbségi Osztály/ három tanév adatain keresztül mutatta be a kisebbségi anyanyelvi oktatás változó helyzetét. Az 1948/49-es tanévben 14 kisebbség rendelkezett iskolahálózattal /magyar, német, ukrán, szerb, szlovák, cseh, orosz, örmény, bolgár, horvát, görög, zsidó és lengyel/, továbbá 1955-ben tatár nyelvű iskola is indult. 1948-ban a kisebbség az összlakosság 14,3 %-át alkotta, iskolahálózata az országos iskolahálózat 14 %-át adta. Ebben a tanévben 261 ezer gyermek járt kisebbségi iskolába /az ország tanulóinak 12 %-a/. 1989-ig azután fokozatosan megszűnt az orosz, török, görög, örmény, zsidó, lengyel, horvát és tatár iskolahálózat. A 278/1973-as rendelet értelmében a legtöbb anyanyelvű kisebbségi iskolában kötelezően román tannyelvű osztályokat is indítottak. A tantárgyak egyre nagyobb százalékát kezdték el románul tanítani. 1985 és 1990 között egyetlen tantárgyból sem adtak ki anyanyelvű tankönyvet /kivéve az anyanyelvi irodalom könyveit/. Az 1989/90-es tanévben a kisebbségi iskolahálózat aránya 9,7 %, 4,3 %-kal kevesebb, mint 1948-ban. Román iskolákban tanult az összes kisebbségi gyermekek 41 %-a. Az 1996/97-es tanévben az ország iskolahálózatának 5 %-a működött a kisebbségek nyelvén /az 1992-es népszámlálás szerint Románia lakosságának 10.58 %-a nemzeti kisebbség/. /Murvai László: Kaleidoszkóp a romániai nemzetiségi oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

"Vajon Bárányit más mércével mérik-e, mint másokat, kérdezte vezércikkében Gyarmath János főszerkesztő, hozzátéve, hogy miközben Bárányi Ferenc és mások ellen hajsza indul egyetlen kikényszerített aláírás miatt, olyanoknak, akik kétségtelenül tagjai voltak a Securitaténak, hajuk szála sem görbül, sőt ott ülnek a parlamentben "szakemberekként", máig ott vannak a hadseregben, a belügyben, a titkosszolgálatokban. Maga a magyarellenes vonaláról ismert Adevarul is elsietettnek tekinti vezércikkében, hogy Radu Vasile Bárányi lemondását sürgette, és egy interjúban egyenesen értetlenségét fejezi ki, miért is kellett a miniszternek elismernie aláírását - igaz, ez elsősorban azt szolgálja, hogy annál nagyobb vehemenciával indítson támadást Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen, aki évekkel ezelőtt már elismerte, hogy kényszer hatására ő is tett nyilatkozatokat a Securitatenak. /Gyarmath János: Bárányit más mércével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./"

Az erdélyi IKE kiadásában, az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával új sorozatként megjelent Kolozsváron az Ifjú-Erdély, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület negyedévi kiadványának első /április-június/ száma. Adorjánai Zoltán a főszerkesztő, Brassai Zsombor a helyettese, dr. Buzogány Dezső a felelős szerkesztő. Nem lesz könnyű újraindítani az Ifjú Erdélyt, melyet az egyetemes magyar művelődéstörténet is számon tart, sok kiváló munkatársa volt, köztük Wass Albert, Gagyi László, László Dezső, Jancsó Elemér, Debreczeni László, Szabédi László, Makkai László, Csetri Elek, Szabó T. Attila, Vita Zsigmond, Gellért Sándor és mások. /Makay Botond: Az Ifjú-Erdély - ötven év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ Az Ifjú Erdély 1923 és 1944 között jelent meg.

"Tizenhárom országból mintegy négyszázötven határon túli magyar fiatal érkezik jún. 22-én a magyar fővárosba a "Vendégségben Budapesten" címmel meghirdetett egyhetes rendezvényre, melyet a Fővárosi Önkormányzat szervez. Az immár harmadik alkalommal összehívott Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójára valamennyi szomszédos országból, valamint Németországból, Svájcból, Észtországból, Lettországból, Litvániából és Izraelből várnak vendégeket. A találkozót 1996-ban rendezték meg először, akkor még csak 5 ország hozzávetőlegesen kétszáz meghívottja vett részt az eseményen. Az ez évi program kedden az Orczy-kertben kezdődik, ahol Varázslatos Szent Iván-éj: Nyári napforduló ünnepe címmel különböző népszokásokból láthatnak dramatikus előadást a fiatalok. Jún. 23-án az ifjúsági találkozóra érkezett vendégegyüttesek - néptánccsoportok, kórusok, mesemondók - gálaműsort adnak a Petőfi Csarnok nagytermében. A meghívottakat Göncz Árpádné, a rendezvény fővédnöke és Schiffer János főpolgármester-helyettes köszönti. A következő napokon a találkozó művészeti együttesei a Budapesti Búcsú keretében újból fellépnek a főváros számos pontján, például a pesti rakparton és a Vörösmarty téren. A fiatalok a felsorolt programokon kívül ellátogatnak a Parlamentbe, a Budai Várba, a Városligetbe, a Fővárosi Nagycirkuszba, éjszakai sétahajózáson és könnyűzenei koncerten vesznek részt, valamint megismerkednek Budapest belvárosának nevezetességeivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./"

"A kormány a jövő hétre halasztotta a magyar egyetem kérdésével foglalkozó bizottság megalakítását, miután a kormány jún. 19-i rendkívüli ülésén vita alakult ki arról, hogy ez a bizottság a koalíció vezetőinek jún. 10-i közleményének megfelelően az egyetem létrehozásának "módozatait" fogja tanulmányozni, vagy - mint a kormány egyes tagjai szorgalmazták az ülésen - annak "célszerűségét és módozatait". Tokay György kisebbségvédelmi miniszter szerint módozatokról van szó, a másik tábor beszúrná a célszerűség szót. Andrei Marga oktatási miniszter részletes közleményt adott ki, amelyben megkérdőjelezte a magyar egyetem célszerűségét. Radu Vasile miniszterelnök szerint a bizottság "a romániai magyar nyelvű szakok helyzetének értékelésére" jött létre. Andrei Marga szerint a bizottság tagjainak a fele román kell, hogy legyen. Marga újból kiállt a multikulturális megoldás mellett. /Vita a korményban az egyetemet kezdeményező bizottságról. Újabb szószegése koalíciós partnereinknek? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

A bukaresti bíróság jún. 19-én elutasította a Funar által vezetett, az RNEP-ből kivált Szövetség a Románok Egységéért (román rövidítéssel AUR, aminek jelentése arany) bejegyzését e néven. Elutasította a bíróság a Funar által a Tabara-vezetés ellenében szervezett párttanácskozások és az azokon hozott határozatok elismerését is. Funar a Szabadság szerkesztőségébe is eljuttatott közleményében azzal vádolta volt pártját, hogy nemzetellenes, RMDSZ-barát, amikor a kormányzásban részt vevő RMDSZ románellenes akciói a végsőkig fokozódnak. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának /MKT/ június 20-i ülésén köszönetet mondott azoknak, elsősorban a megye képviselőinek, hogy benyújtották az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Varga Attila képviselőházi frakcióvezető vitatta ezt az eljárást, mondván, a frakció döntése mindenkire kötelező /az RMDSZ csak jún. 26-án akarja beterjeszteni a tervezetet/. Az MKT nyilatkozatában védelmébe vette képviselőit, akik az MKT határozatának tettek eleget azzal, hogy jún. 16-án nyújtották be a tervezetet. Vekov Károly felszólalásában egyenesen veszélyesnek nevezte a határidők állandó kitolását. Az MKT határozattervezetet hagyott jóvá, ebben felszólították az SZKT-t, kérje fel a kormánykoalíció tagjait, "elsődleges kérdésként hozzák létre azt a román és magyar szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely július 15-ig véglegesítse az egyetem újraindításával kapcsolatos javaslatokat". A határozat szerint a koalíciós pártok július 30-ig "egyértelműen és nyilvánosan" jelentsék ki, hogy támogatják-e vagy sem a magyar egyetem létrehozását. Az MKT szerint, amennyiben a parlament szeptember 30-ig nem emeli törvényerőre a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ ki kell lépnie a kormányból. Ha pedig legkésőbb október 31-ig a parlament nem fogadja el az egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet, az RMDSZ a koalíciót is el kellene hagyja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

Jún. 20-án Kolozsváron, a Soros Alapítvány előadótermében tartotta meg közgyűlését az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Az árvíz miatt öt fiókszervezet küldöttei nem lehettek jelen. Bíró Károly elnök vázolta a társaság célkitűzéseit és az elért eredményeket. Az EMT jelenleg több mint nyolcszáz taggal, kilenc szakosztállyal és hat fiókszervezettel működik. Több éves előkészület után a napokban került nyomdába Műszaki Szemle című szakfolyóiratuk első két száma. Az EMT évente hat tudományos konferenciát szervez. Tisztújítás történt, a választás eredményeként Bíró Gábor maradt az elnök, Köllő Gábor a tudományos elnökhelyettes, Nagy Károly a gazdasági elnökhelyettes, Égly Károly kiadói elnökhelyettes, Szalma-Győrfi Noémi ügyvezető főtitkár. /Ördögh I. Béla: Tisztújító EMT-küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Nagy tömeg gyűlt össze jún. 20-án Kolozsváron, a Donát út 142. előtt, ahol lerakták az új református templom alapkövét. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta, hogy ez a 33. templom, amelyet 1989 után Erdélyben emelnek. A templomot Makovecz Imre tervezte. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 20-án Budapesten tizenegyedik alkalommal adták át a Magyar Örökség kitüntető címet. A kitüntettek közül hárman posztumusz kapták a Magyar Örökség Díjat: Kecskés Tollas Tibor költő, a Nemzetőr /München/ főszerkesztője volt, Csendes Zoltán és Szabédi László egyetemi tanárok, akik öngyilkosságukkal tiltakoztak a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem önállóságának megszüntetése ellen. Õróluk Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke mondta a laudációt, melynek szövege a Magyar Nemzetben olvasható. /Magyar Nemzet, jún. 22./

Radu Vasile miniszterelnök kinevezését követő első hivatalos külföldi útja a lengyel fővárosba vezetett. Jún. 22-én a megbeszélések után a két kormányfő, Radu Vasile és Jerzy Buzek kiemelkedően jónak látta a Lengyelország és Románia közötti politikai viszonyt, ám a kulturális és gazdasági kapcsolatok szintjét elégtelennek minősítette. A legnagyobb hangsúly a gazdasági együttműködés fejlesztésére került. A román kormányfőt három napos lengyelországi látogatása során fogadja Aleksander Kwasniewski államfő, Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, valamint a lengyel törvényhozás két házának vezetője. /MTI/