Jún. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa, melyen meghívottként részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. A találkozón résztvevő képviselők támogatásukról biztosították az önálló kolozsvári magyar egyetem létrehozására vonatkozó törekvéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

Jún. 5-én tartotta szokásos havi ülését az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnöksége. Az önálló magyar felsőoktatás újraszervezésével kapcsolatban a testület megállapította, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek - számarányának megfelelően - joga és szüksége van a történelmi hagyományokkal rendelkező kolozsvári székhelyű Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, a székelyföldi főiskolai hálózat központjaként működő Marosvásárhelyi Egyetemre, valamint a Partiumi Egyetemre. Az udvarhelyszéki elnökség ez alkalommal is kinyilvánította a három Hargita megyei területi szervezet közötti kapcsolat javításának szükségességét, valamint ezirányú együttműködési készségét, és szorgalmazta a megyei költségvetés vitáját megelőző egyeztető tárgyalások lebonyolítását. A széki RMDSZ közleményében foglaltakkal az ugyancsak június 5-én ülésező székelyudvarhelyi RMDSZ is támogatólag egyetértett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

Az ENSZ Emberjogi Bizottságának Kisebbségi Munkacsoportja máj. 23-25-e között Genfben ülésezett, melyen a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságát Demény Attila zeneszerző, rendező képviselte. Demény Attila jún. 3-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a genfi munkálatokról. Demény Attila hozzászólásában kifejtette, hogy a román kormány nem szakított radikálisan az asszimilációs hagyományokkal, miközben megpróbál formálisan megfelelni a nyugati elvárásoknak. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem a jól csengő multikulturális címkét kapta, mely külföld felé a probléma megoldását sugallja. Gyakorlatilag azonban a kisebbséget érintő döntések továbbra is a többség kezében vannak. Felhívta a figyelmet a kolozsvári zeneakadémia helyzetére, amelyet 1995-ben, noha több mint egyharmaduk magyar volt, az egyetemi szenátus az addig kétnyelvű akadémiát egynyelvűvé változtatta. A hallgatók, a tanárok, a magyar intézmények tiltakozását elutasították, az egyetemi autonómiára hivatkozva. /Demény Attila Genfben a Bolyairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Pruteanuval az élen a szenátus külügyi bizottságának hat tagja levelet intézett Emil Constantinescu elnökhöz, amelyben elégedetlenségüknek adnak hangot az oktatási miniszterrel szemben, olvasható a Ziua lapban. /Távirati stílusban rovat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

A Kolozs megyei RMDSZ máj. 30-i ülésén született határozatnak megfelelően az RMDSZ benyújtja az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet. Kötő József oktatási államtitkár elmondta, hogy kiváló anyagként szolgál ehhez Jenei Dezső tervezete. Ezt vitte magával Bukarestbe és ezt tette az RMDSZ parlamenti csoportja elé, hogy egyeztessenek, melyik csoport nyújtsa be a tervezetet. Ez a tervezet átfogó, de mielőtt benyújtják, a felsőoktatási tanácsnak kell azt megvitatni jún. 11-én. Ezután nyújtják be az egyetemalapítási törvénytervezetet a parlamentben. Kötő József reméli, ha a törvénytervezet megszületik, Marga miniszter nem fog ellene cselekedni. Az újságíró kérésére Kötő kitért a tanítóképzőkre is: az új törvény értelmében főiskolákká válnak. A tanítóképzők jún. 15-ig választhatnak, melyik egyetemnek kívánnak kihelyezett főiskolai karává válni. A Sulyok István Református Tanárképző Főiskola megindította akkreditációs kérelmét, a többi magyar tanítóképző a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatává kíván válni. Az 1998-as tanév még a régi formában indul, egy év van tehát, hogy eldöntsék, hol induljanak tanítóképző főiskolák. /Zsehránszky István: Nem egyértelmű örömünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a marosvásárhelyi Népújság jún. 4-i számában a kialakult magyarellenes, önálló egyetem-ellenes hangulat várható fejleményeiről kijelentette: "ha ki kell lépnünk a kormányból, az nem az RMDSZ, hanem valóban a román demokrácia kudarca lesz". Feltette a kérdést: "ha nem velük, akkor majd még kivel tudunk mi szövetségre lépni a román politikai életben?" Markó szerint ha nem sikerül, "akkor sem kell majd úgy tennünk, mintha minden összeomlott volna". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Szász János elutasította Aczél Endre cikkének /Nemzet és politikai nemzet, Népszabadság, máj. 29./ állítását, miszerint a határon túli magyarság a román, szlovák stb. politikai /állam/ nemzet része. Ezt Gheorghiu-Dej, majd Ceausescu akarta elérni, most pedig Aczél Endre. Szász János leszögezte: "a határon túli magyarok egyszerűen magyarok és egyben a román, szlovák stb. állampolgárok, az illető állam polgárai, és nem a román, szlovák nemzet részei." /Szász János: Politikai nemzet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

Orbán János Dénes volt a főszerkesztője az Előtetolt Helyőrségnek, aki társaival, Fekete Vincével és Sántha Attilával készítette a folyóirat számait 1994 és 1997 között. Transzközépnek nevezték őket. Ebben az évben még nem jelent meg új szám. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

A kormány máj. 27-én hozott, 1074. számú határozatával több közalapítvány okiratát módosította, amint ez kiderült a Magyar Közlöny legújabb, 44. számából. A határozat szerint az Illyés Közalapítvány kuratóriumi tagsága alól - megbízása lejártával - felmentették Burgert Róbertet, Entz Gézát, Kardos Bélát, Tóth Istvánt és Vígh Károlyt. Egyidejűleg 1998. május 16-tól 1998. szeptember 30-ig Beke Katát, Gellért Kis Gábort, Illyés Mártát, Jászkúti Lászlót, Kávássy Sándort, Keresztes Sándort, Komlós Attilát, Laborczi Gézát, Németh Zsoltot, Pozsgay Imrét, Székelyhídi Ágostont és Szűrös Mátyást kéri fel a kurátori teendők ellátására. A kuratórium elnökének Szűrös Mátyást, a kuratóriumi titkári feladatok ellátására Beke Katát kérték fel. A határozatban a kormány a felügyelő bizottsági tagsága és elnöki tiszte alól felmentette Lábody Lászlót és a kuratóriummal megegyező időtartamra a tagsági teendők ellátására Donáth Lászlót, Papp Juliannát és Petróczi Sándort kéri fel. A kormány a felügyelő bizottság elnöki tisztének betöltésére Petróczi Sándort kérte fel. A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy váratlanul történt a felmentés, mert azok, akiknek távozniuk kellett, nem akarták elfogadni a Tabajdi Csaba államtitkár által támogatott személyt. /Magyar Nemzet, jún. 5./

Jún. 5-én kiosztották a Romániai Írószövetség 1997-es díjait. A Nemzetiségi Bizottság előterjesztése alapján Cseke Péter Metaforától az élet felé című tanulmánykötetét, Egyed Péter A leopárdok éjszakája című verseskötetét díjazták, az elsőkötetesek díját pedig Lövétei Lázár László kapta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1978-ban Horváth Pál irodalomtanár hirtelen halálával megkezdődött Besztercén a magyar tagozat, s ezen túlmenően a város magyar közösségi életének agóniája. Horváth Pál halálával a város magyarsága nemcsak egy tanárt, hanem megtartó erejét, húzó emberét is elvesztette. Az 1989-es fordulatnak kellett jönnie ahhoz, hogy ez a közösség újra magára találjon. Emlékének adózva egykori tanítványa, Czirmay Júlia tanítónő kezdeményezésére a városban Horváth Pál Baráti Kör alakult. A kör ezentúl minden évben a ballagás napján emlékplakettel, oklevéllel és jelentékeny összeggel fogja jutalmazni azt a diákok, aki anyanyelvét a legjobban műveli. Horváth Pál 1932. márc. 15-én született és 1978. nov. 11-én halt meg. /Guther M. Ibolya: Horváth Pál Baráti Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Szilágy megyei Kraszna község hasonló című kiadványa második évfolyamának legutóbbi számában egy méltatlanul elfeledett költőről, Arany Lászlóról emlékezett meg, halálának századik évfordulóján. /Fejér László: Köszönet Krasznának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Jún. 6-án alapító lelkésze, Németh Géza tiszteletére emlékkonferenciát rendezett az Erdélyi Gyülekezet Budapesten, a Reménység Szigete elnevezésű karitatív és kulturális központban. A tanácskozás címe: Csángók múlt és jövő mezsgyéjén. A konferencián Gergely István csíksomlyói római katolikus lelkész és Gagyi József Csíkszeredából érkező kultúrantropológus tartott előadást. Ökumenikus istentisztelettel és előadással emlékeztek Németh Géza csángók között végzett szolgálatára. Azt követően csángó népviseletekből nyílt kiállítás. Az emléknapot este moldvai magyar népzene és táncház zárta. /Az Erdélyi Gyülekezet emlékkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ Németh Géza 1933-ban született Székesfehérvárott. 1956-ban végezte el a Református Teológiai Akadémiát. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, 1957-ben internálták. 1958-tól lelkészként dolgozott, de 1971-ben megfosztották állásától. 1989-ben rehabilitálták. Azt követően a Megbékélés Közössége ökumenikus Mozgalom vezetőjeként, illetve választmányi tagként a Magyarországi Református Egyházi Mozgalomban és a Református Egyházi Megújulási Mozgalomban tevékenykedett. Az Erdélyi Gyülekezet alapítója 1995. február 21-én hunyt el. /MTI/

A belügyminisztériumi kötelékben levő titkosszolgálatot, a 0215-es egységet feloszlatták, ennek ellenére 350 volt szekus továbbra is állományban marad, írta a Ziua. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./ Ismertebb neve: UM 0215-ös katonai titkosszolgálat

Hargita megye önkormányzati oktatási szakbizottsága jún. 4-i ülésén az önálló felsőoktatás megvalósításáról tárgyalt. Csíkszeredában ugyanis kudarcba fulladt a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel folyó tárgyalás magyar nyelvű főiskola létesítésére, közben úgy látszik, hogy megszűnik a hét éve létező, magyarországi egyetemek által támogatott távoktatás, annak ellenére, hogy itt kialakult a főiskolai oktatás infrastruktúrája a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány jóvoltából. Mindezek miatt a megyei önkormányzat vállalta fel a főiskola megindítását. Megrendelésükre a KAM - Kommunikációs és Regionális Antropológiai Munkacsoport tanulmányt készített a székelyföldi főiskolai oktatás lehetőségeiről. Az ülésen megjelent Kötő József államtitkár megerősítette a megyei elképzelést: egy gyakorlat-orientált, regionális gazdaságtanra szakosodott felsőfokú képzés beillik az RMDSZ oktatási koncepciójába. Kötő József annál is inkább helyeselte az elképzelést, mert a multikulturalitás nem a kultúrák esélyegyenlőségéről, inkább kultúrimperializmusról szól. /Oláh-Gál Elvira: Önálló felsőoktatási szándék Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

"Az RMDSZ helyi szervezetei számon kérik az RMDSZ vezetésétől, mit tett az egyetem ügyében, ez a lényege Markó Béla legutóbbi sajtóértekezletének. A romániai magyar választó szemében hitelét vesztette a román kormánypolitika, mert eltelt másfél év és gyakorlatilag semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat követelő romániai magyarságot. Mindkét kormányrendeletet vitatja az ellenzék és megkérdőjelezik a kormánypártok is. A kormányprogramban határidő is szerepelt: a 36-os rendeletet a törvényhozásnak el kell fogadnia máj. 10-ig, ugyanott tételesen szerepel az "anyanyelven működő főiskolák létesítése" a nemzeti kisebbségek számára. Az 1997. dec. 10-i elnöki nyilatkozat még azt is kimondta: "beleértve egy magyar nyelvű egyetem létesítését". /Zsehránszky István: Becsaptak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./"

Jún. 7-én, vasárnap Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Zilahon találkozott a megyei RMDSZ vezetőségével, az RMDSZ Szilágy megyei polgármestereivel és közigazgatási tisztségviselőivel. A szövetség elnöke helyzetelemző tájékoztatót tartott az elmúlt időszak politikai történéseiről, a koalíciós egyeztetésekről és feszültségekről, és, természetesen, az önálló magyar felsőfokú oktatás lehetőségeiről és esélyeiről. Az RMDSZ helyi tisztségviselői ismertették a koalíció megyei szintű működését, a helyi magyar közösség illetve Szilágy megye gondjait és eredményeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés /BSEC/ tizenegy tagországának állam- és kormányfői jún. 5-én Jaltában aláírták a szervezet alapszabályát és közös nyilatkozatot fogadtak el a BSEC céljairól, melynek vezető szerve a külügyminiszteri tanács lesz. A szervezetet a soros elnök irányítja, akinek személye félévenként változik. Az elnöknek alárendelt állandó titkárság Isztambulban fog működni. A szervezet pénzügyi intézménye a hamarosan Tesszalonikiben létrehozandó Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank lesz. Leonyid Kucsma ukrán elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a jaltai csúcsot, mert egy új nemzetközi szervezet született meg. - Az 1992-ben létrehozott BSEC már a negyedik államfői találkozóját tartja, azonban mindeddig nem volt alapszabályzata. Emil Constantinescu elnök a jaltai összejövetelen romániai látogatásra hívta meg Szergej Kirijenko orosz miniszterelnököt. /Új nemzetközi szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ A tizenegy tagország: Albánia. Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna.

"Jún. 5-én ért véget Kolozsváron a Művelődés folyóirat 50 éves fennállásának szentelt rendezvénysorozat. Az ünnepségek utolsó állomáshelye a Kolozsvári Állami Magyar Opera volt, ahol a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló néptáncegyüttese lépett fel. "Fél évszázad nagy idő egy lap történetében, különösen, hogy nem is akármilyen korszakokat fog át: 1948 és 1998 a két szélső pontja az ívnek ? emelte ki beszédében Szabó Zsolt főszerkesztő, majd rámutatott, hogy "a mai közművelődési folyamatok alapján keressük a jövő valószínűsíthető erővonalait." "Egy bizonyos, túl akarjuk, és valamilyen formában túl is fogjuk élni ezt az átmeneti korszakot" ? fejezte be köszöntőjét a lap főszerkesztője. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nevében Sebesi Karen Attila művelődési előadó üdvözölte a lap munkaközösségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./"

"Kudarcba fulladt a Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által összehívott, a Kolozsváron létesítendő önálló magyar egyetem ellen tiltakozó rendkívüli tanácsülés, az ellenzék: az RMDSZ, valamint a kormánypártok képviselőinek távolmaradása miatt. Funar meghívta Andrei Marga tanügyminisztert és Pruteanu szenátort, akik szintén nem tettek eleget a meghívásnak. A rendezvényre így nem kerülhetett sor, Funar csak a pártján levő tanácsosoknak olvashatta fel az állásfoglalásnak szánt magyarellenes nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ A tanácstagok - az RMDSZ képviselői kivételével - azzal indokolták elutasító magatartásukat, hogy - bár nem értenek egyet a magyar egyetem létrehozását célzó követelésekkel -, nem kívánnak részt venni a polgármester hírnevét "öregbítő" propagandában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

"Jún. 6-án Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és Székely István ügyvezető alelnök részt vett Budapesten a Fidesz ? Magyar Polgári Párt X. kongresszusán. Miután gratulált a Fidesz választási győzelméért, Markó Béla emlékeztetett arra, hogy "a Fidesz kezdettől fogva következetesen odafigyelt arra, hogy miképpen élnek (...) a kárpát-medencei magyar közösségek, következetesen építette kapcsolatait az ottani magyar érdekképviseleti szervezetekkel, és ami nagyon fontos, nem csupán velük, hanem a többségi népek demokratikusan gondolkodó politikusaival is". Az RMDSZ elnöke szerint "döntő fontosságú, hogy Románia ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására." A kongresszuson felszólalt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökeként is üdvözölte a Fideszt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./"

Radu Vasile miniszterelnök egy tudományos tanácskozáson kifejtette, hogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak fel kell készülnie válságok menedzselésére és kormánykoalíciók vezetésére, mert Romániában az elkövetkező húsz éven át egyetlen politikai erő sem alakíthat egyedül kormányt. Ion Diaconescu pártelnök felszólalásában viszont úgy látta, hogy a parasztpártiaknak inkább arra kell törekedniük, hogy a jövőben egyedül alakíthassanak kormányt, mert csak így lehet maradéktalanul érvényt szerezni saját elképzeléseiknek. Victor Ciorbea volt miniszterelnök, aki több mint két hónap elteltével most lépett először a nyilvánosság elé, előadásában saját kormányzásának időszakát elemezve nyíltan szólt az elkövetett hibákról, a káros kompromisszumokról, pártjának és kormányának gyöngeségeiről. Rámutatott: a Parasztpárt olyan engedményekbe ment bele, melyek ártottak tekintélyének és kormányzati pozícióinak, miközben semmit sem használtak a reformnak. Úgy vélekedett, hogy a Parasztpárt meghátrálásaival engedett a Petre Roman-vezette Demokrata Párt zsarolásainak. Ciorbea szerint a kormányát felváltó mostani kabinetben a parasztpártiak, bár ott vannak a kormány élén, elvesztették a tényleges irányítást, mert a parasztpárti miniszterek ma már nincsenek döntési helyzetben, sokszor még törvényjavaslataikat és elképzeléseiket sem terjeszthetik elő. A kormányzati irányítás és döntés a parasztpártiak kezéből átcsúszott a Demokrata Párt és a liberálisok kezébe - mondta. Radu Vasile kormányfő nem várta meg Ciorbea előadását, saját felszólalása után nyomban elhagyta a tanácskozás színhelyét. /Egyedül vagy koalícióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

"Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese "sajtóban megjelent nyilatkozatokkal kapcsolatban" a nyilatkozatában közölte, hogy "a romániai magyar kisebbségnek joga van önálló egyetemhez", annak helye Kolozsváron van, és "azonnal meg kell alakítani, amikor arra politikai akarat van". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

Jún. 8-ától a Romániai Magyar Szó impresszumán szerepel a napilap internet elérhetősége: http://www.nextra.ro/internetto/RMSz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

"A bíróság jún. 1-jei nyilatkozata alapján Temesváron a Magyar Ház Rt. elvesztette a TIM-PRESS Rt. elleni pert, amelynek célja a bánsági magyarság egykori kultúrpalotájának, a Magyar Háznak a visszaszerzése volt. Ezt az épületet a város magyarsága építette közadakozásból és 1932-től 1945-ig a Magyar Ház magyar művelődési központként működött. Az ingatlant a TIM-PRESS Rt. saját nevére telekkönyvezte. A Magyar Ház Rt elnöke, Graur János kifejtette: "Szó sem lehet róla, hogy a döntésbe belenyugodjunk. Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért, amelyre elődeink áldozata kötelez." /Pataki Zoltán: " Folytatjuk küzdelmünket a Magyar Házért". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./"

"Sajtókampány indult a bukaresti lapokban az RMDSZ ellen: "Az RMDSZ Budapestre figyelve hadat üzen a többségi koalíciónak", "Budapest és Bukarest kapcsolataihoz szükség van az RMDSZ beleegyezésére", "A Fidesz győzelme váltotta ki az RMDSZ radikalizálódását" - ilyen és ehhez hasonló címek jelzik ezt. A Romania Libera és a Curentul egészében véve tárgyilagosnak mondható összefoglalókban és nyilatkozatokban vázolta fel az önálló romániai magyar egyetem létrehozásával kapcsolatos belpolitikai fejleményeket, a Cotidianul - csakúgy mint korábban az Adevarul - magyarellenes elfogultsággal taglalta a témát. A Cotidianul szerint az RMDSZ számonkérő és sürgető fellépése a koalíciós megállapodások, köztük a kisebbségi jogok gyakorlati biztosítását törvényerőre emelő jogszabályok és intézkedések meghozataláért kizárólag a Fidesz választási győzelmével magyarázhatók. Indulófélben Budapestre, a Fidesz kongresszusára, Markó Béla, az RMDSZ vezetője hadat üzent a kormánykoalíciónak. Felszólította a koalíciós partnereket, a kormányprogramnak megfelelően teljesítsék az RDMSZ-nek két sürgősségi kormányrendelet kodifikációjára és a magyar egyetem létrehozására vonatkozó követeléseit, ellenkező esetben az RMDSZ kilép a hatalmon lévő koalícióból és ellenzékbe vonul - írta a Cotidianul, amely szerint egy ilyen helyzet minden bizonnyal a politikai bizonytalanság árnyékát vetítené Romániára, amely érdemeket szerzett magának annak idején a Nyugat szemében azzal, hogy az RMDSZ-t bevonta a kormányzásba. A lap azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a májusi választások nyomán létrejövő új budapesti kormánynak "székelyudvarhelyi születésű honvédelmi minisztere lesz" a kisgazdapárti Lányi Zsolt személyében. A lap Orbán Viktor mosolygó portréját közli, a képaláírás pedig így hangzik: "Egy mosoly, amely elszomorít bennünket". /Kibontakozó sajtókampány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

Kolozsváron máj. 30-án az erdélyi magyar civil fórumok és az egyházak vezetői előtt Markó Béla elnök és Takács Csaba elismerte, hogy az ígérgetések ideje lejárt, ezért a kolozsvári választmányi értekezlet azt a határozatot hozta, hogy az RMDSZ parlamenti képviseletének június közepéig be kell nyújtania a parlamentnek a kolozsvári székhelyű magyar egyetem visszaállításának törvénytervezetét. Az elmúlt napokban további RMDSZ megyei szervezetek foglaltak állást az egyetem és a kisebbségi jogokért vívott harc módszereinek megváltoztatása érdekében. A kolozsváriak jún. 6-án nyílt levelet tettek közzé /a kolozsvári elégedetlenkedők kesztyűt dobtak az RMDSZ-vezetés arcába, jellemzi őket Cseke Gábor vezércikkében/. A nyílt levélben választ várnak az RMDSZ elnökétől és az RMDSZ parlamenti frakciójától. arra, hogy 1. az RMDSZ vezetősége miért nem kezdeményezte azt, hogy a tanügyi sürgősségi kormányrendelet tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek az 500 ezer aláírással ellátott tanügyi törvénytervezetben benne van, 2. a koalíciós tárgyalásokon feltételül szabta-e az RMDSZ a kolozsvári magyar egyetem újraindítását, 3 miután két koalíciós pár elnöke /Diaconescu és Quintus/ azt állította, hogy a koalíciós tárgyalások során Markó Béla nem Kolozsvárt jelölte meg a magyar nyelvű egyetem székhelyéül, Markó Béla viszont kijelentette, hogy az egyetemnek Kolozsváron kell lennie, tudni szeretnék, mi az igazság, 4. az RMDSZ lemondott a történelem és a földrajz magyar nyelvű oktatásáról, holott erre nem volt felhatalmazása, 5. az utóbbi másfél évben az RMDSZ vezetősége miért nem fejtett ki széles körű propagandát az egyetem érdekében? A kolozsváriak kezdeményezéséhez csatlakoztak a Maros megyeiek, majd a Temes megyeiek. /Cseke Gábor: Kétfelé tekinteni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./ A kolozsváriak nyílt levele: Válaszra várva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Ellenségesen fogadták Emil Constantinescu államfőt amerikai látogatásán az emigrációban élő románok: hangosan tiltakoztak amiatt, hogy Romániában még mindig megoldatlan a diktatúra idején elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, illetve a diplomáciai kirendeltségek megtisztítása a volt Securitate embereitől. Constantinescu elnök jún. 8-án New Yorkban, az amerikai román közösséggel való találkozóján bejelentette, hogy Emil Hurezeanut, a Szabad Európa román adásának volt igazgatóját kinevezte szóvivőjének. Az elnöknek eddig nem volt szóvivője. Hurezeanu államtitkári rangot kap és ahhoz, hogy tisztségét betöltse, lemond német és francia állampolgárságáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

1990 óta szívós küzdelmet folytatunk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtalanul elkobzott székházának visszaszerzése érdekében, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek jún. 4-én a sajtóhoz eljuttatott felhívásában. A nagyváradi római katolikus püspöki palota visszaszerzéséért hasonlóan harcol - eredménytelenül - a katolikus püspökség. Jellemző, hogy a két nagyváradi román püspökség rendelkezik saját székházzal. Országos viszonylatban is ez a helyzet. A román ortodox egyházat hatalmas vagyonnal és pénzeszközzel látják el, a kisebbségi magyar egyházak törvénytelenül elkobzott javait viszont nem adják vissza. A nagyváradi református székház ügyében hétévi pereskedés után a Bihar Megyei Tanács illetéktelenül újabb fellebbezést nyújtott be a püspökség számára kedvező döntés ellen. Emiatt határozott tiltakozásra hívja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a bármely felekezethez tartozókat a vallásszabadság korlátozása, a közösségi tulajdon megsértése ellen: jún. 9-én tiltakozó nagygyűlést tartanak, emellett aláírásgyűjtő mozgalmat indítanak. /Betelt a pohár! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 9./

Jörn Keck, az Európai Bizottság egyik magasrangú tisztségviselője, a brüsszeli bizottság ipari igazgatóságának helyettes vezetője Bukarestben tárgyalt az EU-követelmények (acquis communautaire) teljesítéséről, az EU-hoz való alkalmazkodás romániai programjáról. Aggodalmát hangoztatta a román ipar szerkezeti átalakításának és privatizálásának lassúsága miatt. Rámutatott arra, hogy az EU-csatlakozáshoz Romániának versenyképes iparra van szüksége, ehhez azonban meg kell hozni a döntéseket. Az Adevarulban John Hill, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bukaresti képviselője a román katonai kiadások növekedésével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát. Az IMF tárgyalóküldöttségét a hónap közepén várják Bukarestbe, új megállapodásról tárgyalni. A tavaly jóváhagyott 430 millió dolláros készenléti hitel utolsó két 86 millió dolláros részletét az IMF, a feltételek nem kielégítő teljesítése miatt, nem utalta ki. John Hill óvakodott ugyan attól, hogy konkrétan minősítse az amerikai Bell Helicopters Textron és a brassói IAR Ghimbav gyár közös tervét 96 Cobra-Dracula harci helikopter romániai gyártására a román fegyveres erők számára, ami becslések szerint 2005-ig 1,5-2 milliárd dolláros terhet ró a román államra, ám kifejtette, hogy aggasztja az a hatás, amelyet ez a makrostabilizációra gyakorolna, mivel középtávon növelheti a költségvetési hiányt és az inflációt. Az IMF szerint, mondta Hill, Romániának rövid- és hosszú távon egyaránt elsősorban a szerkezeti reformra, az egészségvédelemre és az oktatásra kellene többet költenie, nem katonai célokra. /EU-aggodalmak, IMF-fenntartások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./