"Csiha Kálmán Erdélyi református püspök és dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a Constantinescu államfővel folytatott múlt heti megbeszélésről nyilatkozott. Csiha Kálmán megemlítette, hogy eredetileg a megállapodás úgy szólt, hogy az államfő csak a magyar egyházfőkkel találkozik, és noha végül az összes hazai egyházfő részt vett a megbeszélésen, az elnöki hivatal közölte, hogy Constantinescu elnök nem zárja ki a magyar egyházakkal való különtalálkozót, melyre egy későbbi időpontban kerül sor. Az erdélyi református egyház feje úgy gondolja, hogy az egyházfőkkel való egyetemes találkozóra külpolitikai vonatkozásban volt szükség, és kifejezi meggyőződését, hogy az államelnök nem elmosni akarja, hanem őszintén szembenézni óhajt az egyházakat foglalkoztató kérdésekkel. Tőkés László távolmaradásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a találkozóra minden egyes egyház egy-egy vezetőjét hívták meg, a romániai református egyház részéről pedig valóban csak őt, mint ügyvezető zsinati elnököt. Csiha tájékoztatta az elnöki hivatalt, hogy a református egyháznál, függetlenül attól, hogy évenként változik a zsinati ügyvezető elnökség, mind a két püspök képviseli a református egyházat. Ezután küldték meg Tőkés Lászlónak is a meghívót, de a királyhágómelléki püspöknek már nem állt módjában eljutni a találkozóra. Jakubinyi György elmondta, hogy tudatában van annak, hogy az egyházi iskolák visszaszolgáltatását egy nap alatt nem lehet megoldani, de a tulajdonjog visszaadása törvényekkel már most megoldható. A találkozó alkalmával Constantinescu elnök megemlítette, hogy a magyar egyházak esetében bonyolultabb a kérdés, mivel a magyar közösségi javak ügyében vissza kell menni egészen 1918-ig. "Hogy mire gondolhatott az államelnök azt nem kommentálom" - jegyezte meg a katolikus érsek. Az államfő természetesnek vette, hogy az évek óta parlamenti jóváhagyásra váró kultusztörvény-tervezetet le kell tárgyalni, és valószínűleg arra az ősz folyamán kerül sor. Az érsek kifejtette, hogy Constantinescu szerint az államnak kell megalkotnia a szükséges törvényeket, a kérdések gyakorlati rendezése azonban a helyhatóságok feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"

Ápr. 19-én zsúfolásig megtelt Csíksomlyó kegytemploma, amikor dr. Jakubinyi Gyula érsek pappá szentelte Albert István és Köncse József ferences szerzeteseket. Mindketten Csíksomlyó ferences kolostorában kezdik meg papi szolgálatukat. A jelen levő Benedek Domokos tartományfőnök elmondta, hogy Jakubinyi érsek immár nyolc ferencest szentelt fel itt, Csíksomlyón. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./

Idén negyedik alkalommal tartották meg az 1992 óta kétévenként megrendezett Ifjúsági Néptánctalálkozót. Kolozsváron, máj. 7-e és 10-e között zajlott le az idei találkozó 1848 a magyar folklórban címmel. /IV. Ifjúsági Néptáctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

"Eörsi István a választás tétjéről írt, jellemezte a pártokat. "1990 és 1994 között - Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van. E bejelentés gyűlöletet és gyanút keltett mindenütt, ahol magyar kisebbség él." /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 11-én kijelentette: "Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországon milyen a politikai berendezkedés, milyen irányban viszik az országot a magyar politikai pártok, a magyar kormány." A szövetségi elnököt meglepte a viszonylag kis részvételi arány. "Ez azt is jelentheti, hogy Magyarországon kialakultak azok a demokratikus keretek, amelyek között nem minden választó tekinti tétnek, hogy ki van kormányon" - vélekedett. Szerinte az első forduló mindamellett elmozdulást jelez Magyarország politikai térképén. Egyfajta csendes átrendeződés történt, és bár talán még korai következtetéseket levonni, "úgy tűnik, hogy a magyar politikai élet a kétpólusúvá válás felé halad". Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be a parlamentben, és bekerült a MIÉP, "amely szélsőjobb álláspontot képviselt. Ez az a párt, amellyel nekünk semmiféle kapcsolatunk nem volt, és amellyel nem is kívánunk kapcsolatot kiépíteni" - jelentette ki Markó. "A parlament bekerült többi pártok mindegyikével volt kapcsolatunk, és úgy gondoljuk, hogy megfelelő közelségben voltunk mindegyikhez: kapcsolatainkat ez az elv határozta meg, és fogja meghatározni a jövőben is". A következő négy évben fontos integrációs lépések történnek; jövőre megvalósul a magyar NATO-tagság, és erre az időre esik az EU-felvétel is. "Ez számunkra fontos, kihathat a romániai magyarság és általában is Románia helyzetére" - mondta. "Akárcsak az eddigi magyar kormányoktól, az ezutánitól is azt várjuk, hogy kellően odafigyeljen a Magyarország határain kívül élő magyar közösségekre, és tekintse ezt elsődleges szempontnak külpolitikájában. A külpolitikában valószínűleg nagyon hamar, talán már az elkövetkező hónapokban meg kell találni a megoldást olyan kérdésekre, mint például a határátlépés lehetőségének további biztosítása, amely most Schengennel kapcsolatban élénken foglalkoztatja közvéleményünket. Előrelépésekre számítunk a határon túli magyarság támogatásában, beleértve a költségvetési támogatást is, de hát ez természetes" - mondta. Hangsúlyozta, hogy 1996 novembere óta - amióta a jelenlegi koalíció kormányon van - teljesen új kapcsolat kiépítése kezdődött meg Magyarországgal. Ezt folytatni kel, fontos, hogy a jövőben a gazdasági együttműködésre is minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Markó Béla Kolozsvárott részt vett az RMDSZ területi elnökeinek tanácskozásán, elmondta, hogy ott számos kérdés felmerült. Szó volt a kettős állampolgárságról is. Elmondta, hogy munkacsoportot hoz létre, amely ezeknek a kérdéseknek szakmai vetületeit fogja elemezni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"

Máj. 12-én a képviselőházban Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be a munkanélküliek szociális védelmére és szakmai beilleszkedésére vonatkozó 1991/1. sz. törvény módosítása céljából. A törvénytervezet szerint támogatásban részesülnének azok a munkanélküliek, akik engedélyt szándékoznak kiváltani önálló gazdasági tevékenység folytatására. Mivel az ilyenszerű tevékenység kezdetben nem éri el a kívánt jövedelmezőségi szintet, a nehézségek leküzdésére nyújtott támogatás abban állna, hogy az engedély kiváltását követő 180 napig folyósítanák a munkanélküli segélyt, továbbá abban, hogy az engedély kiváltásával kapcsolatos minden költséget a munkanélküli alapból fizetnék. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./

Máj. 8-án tudományos történelmi szimpóziumot rendezett a Nagyváradi Magyar Diákszövetség /NMD/ Kik éred haltak, Szent Világszabadság tárgykörben. A neves meghívott történészek közül egyedül dr. Demény Lajos akadémikus jött el, aki kiemelte: fontos, hogy őseinkről, örökségünkről szó essen. A városban működő Szent László Gimnázium egész napos rendezvényt szervezett. Megkoszorúzták a Szigligeti Ede szülőházán elhelyezett, felújított emléktáblát. A koszorúzáson részt vett Tőkés László és Tempfli József püspök is. Az 1848-cal kapcsolatos pályázatra 40 pályamű érkezett, ennek most tartották az értékelését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Máj. 8-án mutatták be Kolozsváron Monoki István Romániai Magyar Könyvtermelés 1919-1940 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1998/ című munkáját. A könyvet Antal Árpád professzor mutatta be, ismertetve a kézirat kálváriáját, melynek megjelenését a történelmi események késleltették. Ez a gyűjtőmunka ugyanis első kötete az 1941-ben, tehát az elsőnél hamarabb megjelent második kötetnek, amely a magyar nyelvű folyóiratok és hírlapok bibliográfiája. A Monoki által elkezdett munka folytatódott, így készült el Tóth Árpád és Gábor Dénes munkája: Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949 /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1992/, továbbá az 1950-1953-as időszakot felölelő kiadás Szigeti Rudolf és Újvári Mária gondozásában. /Új könyv az EME kiadásában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Máj. 9-én ülésezett Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei szervezete. Székely Győző, a Tankönyvtanács elnöke javasolta, hogy minden megyében létesüljön szakoktatási tanács, hiszen nagyon sok a kihalófélben lévő szakma, amelyekre nincs tankönyv. /Kereszttűzben: a magyar nyelvű oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Victor Ciorbea lemondásával Gavril Dejeu belügyminiszter vette át ideiglenesen a kormányfői teendőket. Dejeu ápr. 15-én olyan kormányhatározatot hagyott jóvá, amely a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökségnek ajándékozza Csíkszeredában az Agroind Hargita Rt. gépészeti részlegét. Ennek a cégnek 4 milliárd lej az alaptőkéje. Bíró Albin, a csíki RMDSZ elnöke a lakossághoz intézett nyílt levelében megdöbbenését fejezte ki, hogy alpolgármesterként a Hargita Népéből értesült arról, hogy a püspökség - miután megszerzett már egy szállodát - most ipari egységeket kapott. Az ortodox egyház vagyonokat kap ajándékba, miközben a magyar történelmi egyházak elrabolt vagyonát nem adják vissza. Bíró Albin felszólította az RMDSZ-t, hogy tiltakozzon az ortodox egyház lépése ellen. Ráadásul Verestóy Attila szenátor leszólt a Hargita Népének, hogy ne írjanak erről, mondván, ők már leállították az ügyet, egy újságcikk csak árthat ebben az esetben. /Kristály Lehel: Nyomul az ortodoxia Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

A Gyergyói Népfőiskola idén is megszervezi máj. 22-23-án a már hagyományossá váló történészkonferenciát Gyergyószentmiklóson. A konferencián magyarországi /dr. Kedves Gyula, dr. Pelyach István és dr. Csikány Tamás, dr. Bona Gábor, dr. Normann Róbert/ és hazai /dr. Egyed Ákos, dr. Garda Dezső, dr. Tüdős Kinga és dr. Demény Lajos/ történészek tartanak előadást. /Újabb történéskonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Kolozskara szórvány református gyülekezete /48-ra apadt a létszámuk/ máj. 9-én emlékezett Imre Lajos teológiai professzorra, aki 110 évvel ezelőtt született és 1914-21. között a falu lelkipásztora volt. Dr. Buzogány Dezső tartott előadást Imre Lajosról, kiemelve, hogy hozzájárult az Ifjúsági Keresztyén Egyesület megalakulásához, 1923-ban pedig az Ifjú Erdély egyik elindítója volt. Az ünnepség másnap folytatódott. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

"Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./"

Máj. 12-én a parlament együttes ülése felfüggesztette munkálatait azt követően, hogy az ellenzék kivonult az ülésteremből., mert elégedetlen volt azzal a móddal, ahogy a parasztpárti Vasile Lupu alelnök vezette a vitát. Az ellenzék ugyanis javasolta, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot az Otopeni repülőtéren április 16-án lezajlott cigarettacsempészési akció ügyében. Ugyanezt javasolták a múlt héten is, de akkor a testület határozatképtelenné vált. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 11-én Bukarestbe érkezett Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy részt vegyen a magyar-román gazdasági vegyes bizottság máj. 12-i első ülésén. A miniszter találkozik Sorin Dimitriu román privatizálási és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszterrel, részt vesz a vegyes bizottság ülésén. A Romania Libera interjút közölt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövettel, aki elmondta, hogy az elmúlt években igen jól alakultak a két ország gazdasági kapcsolatai. A forgalom 15 százalékkal nőtt a két ország között és a kétoldalú árucsere elérte a 460 millió dolláros szintet. Romániában mintegy 2000 vegyes vállalat működik magyarországi és romániai cégek részvételével, a beruházások 52 millió dolláros szintjével a magyarok a 16. helyen állnak a külföldi befektetők sorában. 1997-ben 700 ezren utaztak Magyarországról Romániába és 3 és fél millióan Romániából Magyarországra, beleértve a tranzitutasokat is. A tavaly megnyílt kolozsvári magyar főkonzulátus nagyon jól működik, naponta 70-80 ember keresi fel ügyeinek intézésére. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Máj. 12-én tartotta meg első ülését a román-magyar gazdasági vegyes bizottság Bukarestben. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a bizottság magyar társelnöke jegyzőkönyvet írt alá a tárgyalás után alá román partnerével, Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszterrel. Fazakas kijelentette, hogy a román-magyar árucsere biztatóan fejlődik és az ezredfordulóra a jelenlegi szinthez képest akár kétszeresére is emelkedhet, elérheti az 1 milliárd dollárt, hiszen, jegyezte meg, Magyarország osztrák szomszédjával már most 5 milliárd dollár értékű árucserét bonyolít le. A közös sajtóértekezleten mindkét miniszter elégedetten szólt mind a megbeszélésekről, mind az azokon elért eredményekről, a tervbe vett közös, konkrét, jelentős volumenű együttműködési tervekről. Mind Radu Berceanu, mind Fazakas Szabolcs elutasította azt az - egyes román újságírói kérdésekben kifejezésre jutott - beállítást, mintha a kétoldalú együttműködés alakulása hátrányos lenne a román félre nézve. Fazakas Szabolcs elmondta, hogy egy éven belül harmadszor jár Bukarestben. Először a CEFTA-szerződés aláírására jött. Másodszor a miniszterelnök kíséretében volt Bukarestben, akkor idegenforgalmi megállapodást írt alá. Most az egy évvel ezelőtt létrehozott vegyes bizottság nagy jelentőségű alakuló ülésén vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

Máj. 13-án a parlamentben megkezdődött az 1998. évi költségvetés tervezetének vitája. A két ház együttes ülésén az általános vita során az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakcióinak nevében Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő szólalt fel, és fejtette ki szövetségünk álláspontját a rendkívül megkésett költségvetés ügyében. Felszólalásában Mátis Jenő képviselő kifejtette, hogy az elhúzódott politikai válság és az annak folyományaként megalakított új kormány beiktatása miatt a vitára bocsátott tervezet tulajdonképpen két kormányprogram keveréke, amelyet még a nyár folyamán, augusztusban módosítani kell majd, hogy belefoglaltassanak az új kormányprogram határidős célkitűzései és a kormány rövidtávú programjának tételei is. Miután elégedetten állapította meg, hogy a törvénytervezet tartalmazza az RMDSZ programjának egyes tételeit is, Mátis Jenő pozitívan értékelte a közvetlen adó csökkentésére vonatkozó előírásokat, valamint az exportnak az importtal szembeni fokozottabb mérvű növelését. Az RMDSZ-képviselő szólt a költségvetési tervezet hiányosságairól is, és tételesen felsorolta az RMDSZ-program néhány lényeges célkitűzését, amelyekre sürgősen választ kell adni, továbbá azokat a törvényeket, amelyeket minél hamarabb el kell fogadni a reform érdekében. Végezetül Mátis Jenő elmarasztalóan szólt a költségvetés megkésett voltáról, és az RMDSZ parlamenti csoportja nevében határozott felhívást intézett a kormányhoz, a pénzügyminisztériumhoz, a két ház Állandó Bizottságaihoz, hogy egyszer s mindenkorra vessenek véget a késedelmeskedésnek a költségvetések kidolgozásában és elfogadásában, s az 1999. évi költségvetési törvényt még ez év végéig, azaz december 31-ig fogadják el, akár úgy is, hogy a Parlament munkaszüneti napokon is dolgozzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1262. sz./

Meggyalázták Marosvásárhelyen a zsidó temetőt, falára - román nyelven - antiszemita feliratokat festettek fel: Halál a zsidókra! Ki a zsidókkal Izraelbe! A hírt az Adevarul közölte. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Tiltakozás a román-magyar kapcsolatok szándékos megrontása ellen címen kiadott nyilatkozatában kifejtette, hogy vannak olyan román újságírók, akik magyar politikusok és közéleti emberek szavait szándékosan eltorzítva közlik, hogy a román olvasókban táplálják a magyarság iránti ellentétes érzéseket. Ilyen újságírónak bizonyult Mihaela Avram nagyváradi újságírónő, aki a Jurnal de dimineata máj. 5-i számában valótlanságokat adott Tőkés László szájába. A rokonszenves újságírónő előzőleg vendégük volt a Lorántffy Zsuzsanna Központban rendezett román-magyar baráti találkozón. Másnap visszaélt a vendégszeretettel és közönséges hazugságot írt le. Tőkés László felszólította a magyar-román megbékélés pártján álló román újságírókat és a román közvéleményt, hogy szorítsa ki "a nyilvánosság és a médiák területéről mindazokat, akik továbbra is a románok és a magyarok összeugrasztásából keresik meg a kenyerüket". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

"Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./"

Rövidesen elkészül az első román-magyar Újszövetség, amelynek költségeit fele-fele arányban a Romániai Felekezetközi Bibliatársulat és a Magyar Biblia Társulat fedezi. Az előkészületek négy évvel ezelőtt kezdődött. Május elején a Romániai Felekezetközi Bibliatársulat tagjai Magyarországon tudományos szimpóziumon vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Kolozsváron 1990. jan. 4-én újrakezdte tevékenységét az 1923-ban megalakult, majd 1948-ban beszüntetett Római Katolikus Nőszövetség, tájékoztatott Dobrei Losonczy Irén, a jelenlegi elnök. A szövetség programja a hitében erős, erkölcseiben tiszta, egyházához és nemzeti kultúrájához hű emberideál követése. Tevékenységük a liturgikus életet, a vallásos tevékenységet és a szociális missziót öleli fel. 1996 márciusában például kolozsvári képzőművészek vallásos tárgyú műveit mutatták be, ahol 35 művész munkái voltak láthatók. Feltérképezik a hiányt szenvedő családokat, hogy segíteni tudjanak. 1990-ben 54-en voltak, ma már csak 24-en. /Kisgyörgy Réka: Aki birtokolja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Mikó András egyetemista balesetben életét vesztette. Közeli barátja kézirataiból könyvet állított össze /Mikó András: Befejezetlen történetek tárháza, Claudiopolis, MCMXCVIII - készült a Studio Mathias Paper műhelyében, Kolozsvárott, szerkesztette: ODJ/, ezzel tisztelegve a tehetséges elhunyt előtt. /Kisgyörgy Réka: Befejezetlen történetek tárháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, dr. Pascu Ioan díszdoktori címet adományozott a jelenleg Magyarországon élő Rácz Gábor gyógyszerészprofesszornak, aki 40 éven át volt az egyetem tanára. /Díszdoktorokat avattak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt képviseli a Cserehát-perben úgy véli, az ügy fordulatára lehet számítani. A politikus-ügyvéd találkozott ugyanis a Basel Hilft Alapítvány alelnökével, Rudin Moranddal, aki leszögezte: nem osztja a másik alelnök, az amúgy erőszakosságáról híres Cyill Bürgel véleményét. Az alelnök székelyudvarhelyi látogatása során meglátogatta a Csereháton létesített intézményt, megállapítva, hogy azt nem az eredeti célnak megfelelően tervezték. A lap még megemlíti, az udvarhelyi Cserehát-bizottság internetes tájékoztatói eredményeként, az utóbbi időben igen sok üzenet érkezett, többségük pedig - a lap szerint - igen "kényelmetlenek" az alapítvány vezetősége számára; az internetes érdeklődők ugyanis arra keresik elsősorban a választ, hogy az alapítványi vezetőség miért avatkozik be egy helyi közösség életébe annak akarata ellenére. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

Bánkuty Géza, az amerikai Wass Albert Alapítvány elnöke Budapesten, a Magyarok Világszövetsége székházában emlékezett meg vasárnap, máj. 3-án Wass Albert íróra. Nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem ismerték a hazájából elűzött írót. Az emlékezők között volt Püski Sándor, Pungor Ernő és Duray Miklós. Wass Albertet csaknem hat évtizede azért üldözték el, mert kitörő lelkesedéssel énekelte meg a magyarok bejövetelét. Bánkuty Géza szomorúan nyugtázta, hogy a rendszerváltás után nyolc évvel a meghívottak közül sokan politikai okokból vagy félelemből nem jöttek el. Pomogáts Bélának, a Magyar Írószövetség elnökének levélben küldött üdvözletét felolvasták. A kilencvenedik évéhez közeledő Faddy Othmár atya, ferences szerzetes nyújtotta át a Balassi Bálint Emlékkardot Wass Albert öt fia közül az egyiknek, az ünnepségen megjelent Vidnek. /Rozgics Mária: Wass Albert hazatalált. = Napi Magyarország, máj. 14./

Máj. 11-én dr. Csedő Csaba polgármester Csíkszereda Pro Urbe díját adta át Domokos Géza írónak, 70. születésnapja alkalmából. Az ünnepelt az RMDSZ első elnöke volt az 1989 decemberi romániai fordulatot követő megalakulástól 1993 januárjáig. Az ünnepséget a Kriterion Alapítvány és a polgármesteri hivatal szervezte, ahol a díj átadása után Hajdú Áron, a Kriterion Alapítvány ügyvezető igazgatója nyújtotta át Domokos Gézának a 70. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvet. A száz, számozott példányban megjelent, az íróhoz címzett leveleket és neki ajánlott rajzokat tartalmazó kötetben 17 író - többek között Sütő András, Kányádi Sándor, Fodor Sándor - köszönti Domokos Gézát, aki május 18-án lesz 70 éves. Domokos Géza 1993 januárjában visszavonult az aktív politizálástól. Önéletrajzi visszaemlékezéseit /Esély címen/, amelynek első két kötetét nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. Jelenleg dolgozik a visszaemlékezés harmadik kötetén sepsiszentgyörgyi otthonában, ahová 1993-ban költözött Bukarestből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

"Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/"

"Radu Vasile miniszterelnök úgy látja, az 1998 nem lesz könnyebb a lakosság számára mint az előző év; az új kormány ugyanis egy olyan megszorító gazdaságpolitikát folytat, amely az idei évben egy mintegy 45%-os inflációval, és egy 3.6%-os költségvetési hiánnyal számol. Beszédében Radu Vasile még rámutatott: a költségvetési tervezet számos olyan intézkedést tartalmaz, amely egy "határozott, és koherens" kormányzást igényel: a tervek szerint egyes állami intézmények alkalmazottainak számát 10%-al, a tisztségben maradók fizetését pedig hasonlóképpen 10%-al csökkentik. Az idei év legfőbb célkitűzéseként továbbá a kormányfő a veszteséges iparágak - a bányászat, a kohászat, az energetikai ágazat - átszervezését jelölte meg, kihangsúlyozva, hogy a ROMGAZ, illetve a RENEL Állami Autonóm Társaságok átszervezése halaszthatatlan feladat. A költségvetés "érzékeny pontjaira" utalva a lapok szerint a miniszterelnök kifejezte, hogy igen bizonytalan a privatizációs bevételek ez évi mértéke, de ugyanide sorolta az étkezési jegyekről szóló törvénytervezetet, valamint az egészségügyi dolgozók 35%-os béremelését is, amelyek életbelépése megítélésében egy jelentős inflációs hatást eredményezne. Beszédében Radu Vasile élesen bírálta a román adórendszert is; véleménye szerint ennek "rugalmatlansága és bizonytalansága" az adócsalásokat bátorította, kijelentve, hogy az elkövetkezendőkben jelentős változások várhatók a román adó politikában. Az RMDSZ részéről Puskás Bálint szenátor, valamint Mátis Jenő képviselő kért szót, annak az RMDSZ-álláspontnak adva hangot, hogy a megvitatásra váró dokumentum csupán egy átmeneti költségvetés, majd kihangsúlyozták: annak ellenére, hogy a késés politikai okai közismertek, az RMDSZ nem tudja elfogadni, hogy egy változatlan költségvetés és egy megváltozott kormányprogram egyeztetése sokáig elhúzódjon. Az RMDSZ határozottan kéri, hogy még a nyár folyamán megtörténjen a költségvetési kiigazítás. Az RMDSZ képviselői ugyanakkor határozottan kiálltak más olyan fontos törvények elfogadása érdekében, amelyek nélkül nem képzelhető el a költségvetési-politika reformja. Ilyen a helyi közigazgatási törvénytervezet, az állami és magántulajdon kezeléséről szóló törvénycsomag, a személyi jövedelemadó bevezetéséről szóló törvénytervezet, illetve a régiók fejlesztéséről szóló törvénytervezet elfogadása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete május 14-én közleményben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja ellen. A pártjából is kipenderített sovén-nacionalista polgármester emléktáblát akar leleplezni annak a háznak a falán, ahol Petőfi Sándor Kolozsváron megszállt, 1847 októberében. A volt Biasini Szálló falán május 15-én, pénteken leleplezendő tábla kétnyelvű (román és angol!) szövege azonban Alexandru Petrovici szerb költőnek tünteti fel nemzeti költőnket, akinek nevét úgymond "magyarosították". Miután tiltakozik a durva és célzatos hamisítás ellen, a közlemény emlékeztet arra, hogy Petrovics (és nem Petrovici) Sándor Petőfire magyarosította a nevét, mint ahogy a románok nemzeti költője, Mihail Eminovici is Eminescura változtatta a magáét, s ez éppen annak a bizonyítéka, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani nemzetiségét, szabadon dönteni nemzeti hovatartozásáról. A Kolozs megyei RMDSZ törvénytelennek minősíti az emléktábla elhelyezését és leleplezését már csak azért is, mivel nincs a Városi Tanácsnak erre vonatkozó határozata, és felkéri a Kolozs megyei prefektust, az illetékes rendőri szerveket, hogy akadályozzák meg a kolozsvári polgármestert eme új törvényszegésében, amelynek egyetlen célja interetnikai konfliktus kirobbantása Kolozsvárott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ Az úgynevezett Biasini-házon kívánja elhelyeztetni Funar a feliratot, amelynek célja nyilván a város magyarságának megsértése és általában a magyarság provokálása, román-magyar feszültség szítása. Az épület falán jelenleg magyar nyelvű emléktábla örökíti meg, hogy 1847 őszén ott járt Petőfi Sándor, ezenkívül Funar már korábban elhelyeztetett rajta egy román és angol nyelvű emléktáblát, amely azt állítja, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok 40 ezer románt mészároltak le Erdélyben. Ez egyes román szélsőséges nacionalisták sokszor cáfolt állítása. Az "emléktábla" ugyancsak román és angol nyelvű szövege annyit tartalmaz, hogy az épületben tartózkodott 1847 október 21. és 24. között "Aleksandr Petrovici szerb költő, akinek nevét magyarosították". /MTI/"