Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1998. május 5.
Máj. 3-án elfogták a két hete szökésben levő Gheorghe Trutulescu ezredest, aki kulcsfigurája a cigarettacsempészésnek. Gheorghe Florica nyugalmazott tábornok telefonon jelentkezett Athénból, amikor megtudta, hogy körözik. Közölte, hogy visszatér Bukarestbe, tagadta, hogy köze lenne a cigaretta csempészéséhez. Florica tábornok 1993-ban, amikor a pénzügyőrség parancsnoka volt, korrupcióval vádolta meg az Iliescu-rendszer számos vezetőjét. Vádjait egy parlamenti bizottság kivizsgálta, de az akkori parlamenti többség úgy találta, hogy a tábornok alaptalanul vádaskodott. Emiatt azután leváltották posztjáról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Máj. 4-én, Görögországból való visszatérésekor az Otopeni repülőtéri cigarettacsempészési ügyben való bűnrészesség gyanújával letartóztatták Gheorghe Florica nyugalmazott tábornokot, a román pénzügyőrség volt parancsnokát. Az ügyben összesen hét ember vettek őrizetbe. Több intézkedés történt, leváltották a védelmi minisztérium és a kormányőrség titkosszolgálatának /SPP/ vezetőjét. Sok kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban, olvasható Vajnovszky Kázmér heti összefoglalójában. A hét eseményei között említette, hogy máj. 4-én bemutatták az új, százezer lejes bankjegyet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./
1998. május 5.
Máj. 4-én folytatódott a Varadinum ünnepségsorozat Nagyváradon. Mintegy ötven újságíró gyűlt össze újságírók megalapították a Bihari Sajtóklubot. Eredetileg már tavaly felmerült egy sajtóklub létrehozásának gondolata. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője elmondta, hogy a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem tölti be szerepét, sem érdekvédelmi, sem szakmai szervnek nem nevezhető. Arról nem határoztak hogy az új sajtóklub a MÚRE-n kívül vagy belül tevékenykedjék. /Rostás Szabolcs: Kívül, belül, vagy a MÚRE mellett? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6., Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./
1998. május 5.
Emil Constantinescu államfő máj. 4-én elnöki rendelettel kinevezte a SPP új vezetőjét, Anghel Stefan Andreescu dandártábornok személyében, akit arra utasított, 15 napon belül terjesszen elő tervet a Legfelső Védelmi Tanács elé a SPP átszervezéséről és megreformálásáról. Az SPP a vezetők védelmére szolgáló, 1600 főt számláló titkosszolgálat, az ország egyik legnagyobb biztonsági szervezete. A cigatettacsempészési ügy miatt került az SPP reflektorfénybe. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Andreescu, az SPP új parancsnoka 1950-ben született, katonai akadémiát végzett, 1972-től a belügyminisztérium kiképző központjában dolgozott különböző posztokon, az 1989 decemberi fordulat után annak vezérkari főnöke volt, s több könyve jelent meg a román katonai doktrínákról, a terrorizmus elleni harcról, a belügyi képzésről, stb. 1997 februárjától a bukaresti 11. csendőrdandár parancsnoka volt, emellett továbbra is előadóként dolgozott a rendőrakadémián. /MTI, máj. 4./ Az SPP Románia kilenc titkosszolgálatának egyike. Elődje, Nicu Anghel, mint ismeretes, azért kényszerült ápr. 29-én lemondásra, mert ő volt az, aki a szolgálatban magas parancsnoki posztra nevezte ki az Otopeni katonai repülőtéren lezajlott április 16-i cigarettacsempészési akcióban kulcsszerepet játszó Trutulescu ezredest, volt katonai főiskolai osztálytársát. Anghel a botrány kirobbanása után szabadságot engedélyezett Trutulescu számára, amit az arra használt ki, hogy kereket oldjon. Az ezredest vasárnap országos hajsza után elfogták, és hétfőn az ügyben letartóztatott más személyekkel együtt kihallgatják. /MTI/
1998. május 5.
Frunda György RMDSZ-szenátor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán felmerült kérdésekről, ezen belül az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet Romániáról szóló jelentéséről beszél. Az ülésen szóba került Románia monitorizálásának kérdése. Frunda kiállt amellett, hogy Románia ellenőrzését meg kell szüntetni. Nem ezt mondta ki, hanem elítélte, hogy egyes országokkal szemben más mércét alkalmaznak. Románia elkezdte egyes ajánlások teljesítését, tehát történt pozitív lépés. Frunda szerint a jelenlegi kormány garancia arra, hogy az ajánlásokat teljesítik. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet által készített Romániáról szóló jelentésről elmondta, hogy a jelentésben foglalt kifogások megfelelnek a valóságnak. esik szó. Ennek ellenére helytelenítette, hogy az Amnesty International szükségesnek tartotta Románia monitorizálását. Frunda elismerte: sokan megrótták azért, mert az Európa Tanácsban túlságosan rózsás képet festett Romániáról. Frunda szerint az új román kormány elindult a reformok útján, az átalakulás visszafordíthatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., folyt.: máj. 5./
1998. május 5.
Kolozs megyében az RMDSZ és a többi koalíciós párt együttműködése nem hasonlít a normális kapcsolat, állapította meg Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus. Az ellentéteket Alexandru Farcas parasztpárti prefektus okozza, aki miatt például a megyei közhivatalokban a magyarok számára fenntartott hat igazgatói állást még mindig nem tölthetik be magyarok, azonkívül megnehezíti a kormányrendeletben előirányzott kétnyelvű táblák alkalmazását is. A kétnyelvű táblák kérdése azonban nem a prefektúra, hanem a polgármesterek hatáskörébe tartozik, szögezte le az alprefektus. Szomorú tapasztalatként említi azonban azt, hogy a csúfos kisbácsi eset óta senki sem próbálkozott a táblák kitevésével. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1998. május 5.
Bármilyen furcsán hangzik is, az erdélyi magyarság története még nincs megírva - állapította meg Egyed Ákos történész a vele készült beszélgetésben.Különösen nincs megírva a vármegyei magyarság története. A háromkötetes Erdély története nagy űrt töltött ki. De most Egyed Ákos többedmagával az erdélyi magyarság történetét írja meg, figyelembe véve az erdélyi sajátosságokat. Amíg Székelyföld nagyrészt megmaradt szabad földnek, ahol a népesség jó része elkerülhette a jobbágysorsot, addig az erdélyi magyarság népi tömegei jobbágysorsba kerültek. - Romániában a magyar gyermekek intézményes keretek között nem tanulhattak magyar történelmet. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében négy történész vállalta a könyv megírását. Egyikük még nem készült el, hármójuké már nyomdakész állapotban van. /Aniszi Kálmán: Születőben az erdélyi magyarság történeti monográfiája. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5. - átvéve a Napi Magyarországból/ Tonk Sándor nem készült el a vállalt résszel.
1998. május 5.
A Tempfli József püspök által kibocsátott jelentés a nagyváradi római katolikus püspökség 1997. évi helyzetéről. A Bihar megyénél nagyobb egyházmegyében 109.067 római katolikus él. Az 58 plébániának 74 papja van, rajtuk kívül 4 szerzetes, 51 apáca és 23 teológus szerepel a nyilvántartásban. Az egyházmegye egyetlen középiskolájában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Oktatási intézményhálózatához 3 óvoda is tartozik, 148 gyermekkel. 1997-ben a megkereszteltek száma 685 volt, az eltemetetteké 1190, a fogyatkozás 505 fő. A magyar hívek fogyatkozása még nagyobb, mert a néhány ezres szlovákság körében 5-6 gyermekes csalások is vannak. 1997-ben mindössze 384 házasságot kötöttek, ebből 232 vegyes házasság. /Szilágyi Aladár: 1997 szomorú mérleg. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./
1998. május 5.
Évrõl évre megtartják a Kõrösi Csoma Sándor Napokat Csomakõrösön és Kovásznán. Már a Ceausescu-diktatúra idején is Gazda József szervezte az ünnepségeket. Hegedûs Loránd dunamelléki püspök hirdetett igét a templomban, majd Egyed Ákos történész mondott beszédet. Bárdi László pécsi professzor bejelentette, hogy a Magyarok Világszövetsége 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek tekinti, az egész világ magyarsága ünnepelni fogja a nagy keletkutató születésének 215. évfordulóját. Az egész Kárpát-medence ünnepévé akarják tenni a Kõrösi Csoma Sándor Napokat, mondta Gazda József, a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület elnöke. Hagyománya van a Kõrösi Csoma Sándor Napokon a képzõmûvészeti kiállításnak is. Jelentõsek az ilyenkor szervezett tudományos ülésszakok is. A Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület idén Bernard le Calloc'h francia kutatónak ítélte a Csoma Sándor-emlékérmet. Az egykori diplomata, egyetemi tanár Csoma kalkuttai éveirõl küldött könyvnek is beillõ dolgozatot - ékes magyar nyelven. /Kõrösi Csoma Sándor Napok' 98. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./ Bernard le Calloc'h több éve Kõrösi Csoma Sándor munkásságának kutatója, emellett kitûnõen beszél magyarul.
1998. május 5.
Kézdivásárhelyen a Bod Péter Tanítóképző Líceumból kiválva, ahol eddig tagozatként működött, református kollégium kezdi meg működését, önálló intézményként, hasonlóan a sepsiszentgyörgyihez. Az is bizonyosnak látszik, hogy a tanítóképző főiskolai státust nyer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./
1998. május 5.
Székelyudvarhelyen 1992-ben megalakult a UTV Kft. /Udvarhelyi TV/, amely sorra bekebelezte a kezdetleges tévés kábelhálózatokat. Hosszú Attila, egy jól menő cég, az Ati Kft. igazgatója megteremtette a konkurenciát Ati-Beta néven. Hamarosan majdnem annyi előfizetőjük lett mint az UTV-nek, az első évben elnyerték a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szakmai díját. Erős volt a kettő között a rivalizálás. 1996-ban Hosszú Attila úgy döntött, hogy jelölteti magát szenátornak, ellenfele Verestóy Attila volt, akinek sógora birtokolta az UTV-t. Verestóy győzött, ezzel elindult az Anti-Beta a lejtőn. Több szakembere elhagyta, Győrfi György visszament Bukarestbe, Szőke László főszerkesztő-helyettest viszont kitették /aki azóta tragikus körülmények között meghalt/. 1998 februárjában azután váratlanul egyesült a két televízió Digitál 3 néven. A Digitál 3 lassan regionális médiabirodalommá nőtte ki magát, a szovátai kábeltévét is megszerezte. A Digitál s tulajdonosa megszabja, hogy mi kerülhet a képernyőre, Szász Jenő polgármestert például száműzte az adásokból. A tiltakozó közleményt aláíró újságírókat, munkatársakat eltávolították. /Lukács Csaba: Médiabotrány Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./
1998. május 5.
Constantinescu elnök és a romániai egyházak vezetőinek máj. 1-jén megbeszélést tartottak. A felekezeti viták elsősorban abból adódnak, hogy a diktatúra idején államosított, elkobzott egyházi javak nagy része az ortodox egyház birtokába jutott. A megbeszélést követően Constantinescu elnök kijelentette a sajtónak, megígérte az egyházak vezetőinek, hogy ösztönözni fogja a parlamentet a törvényes keretek megteremtésére, főleg a nemzeti vagyonra vonatkozó törvény meghozatalára. Az államfő hangsúlyozta, jelenleg a román társadalomban a törékeny az egyensúly, a polgárok kemény árat fizetnek a gazdasági reformfolyamatért, és a felekezetközi vagy egyéb feszültségek felhalmozódása megtörheti ezt az egyensúlyt. Az egyházi javak fokozatos visszaszolgáltatását támogatja, kezdve azokkal, amelyeket már jelenleg is használnak a különböző egyházak, közöttük a zsidó, német és magyar közösségek, de a görög-katolikusok is . - Jakubinyi György gyulafehérvári római-katolikus érsek elmondta: Constantinescu fontosnak nevezte, hogy az egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának megkezdésével Románia bizonyítsa a világ előtt, hogy európai úton jár, de szavaiból kitűnt, hogy nem fognak minden követelést teljesíteni, csak részmegoldást ígért. Az érsek szerint konkrétumokról akkor lesz szó, amikor Constantinescu ígéretének megfelelően külön fogadja majd a magyar történelmi egyházak képviselőit, ahogy azt a magyar egyházak kérték. Jakubinyi György tájékoztatott: a megbeszélésen az elnök kifejtette, a magyar egyházak vagyonának visszaadása külön sajátos problémát jelent, mivel nemcsak a kommunisták által elvett javakról van szó, hanem 1918-ig nyúlik vissza a probléma, amelyet a két világháború közötti kormány sem oldott meg. Csiha Kálmán az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a magyar egyházak külön hangsúlyozták az iskola és oktatás kérdését. A más hivataloknak otthont adó egykori egyházi javak kérdésében az államfő hangsúlyozta a további megbeszéléseket. Constantinescu szerint olyan megoldást kell keresni, hogy az egyházak birtokába jussanak vagyonuknak, de az ott működő intézmények a megoldásig ott maradhassanak, s erre meg kel teremteni a törvényes keretet. A magyar egyházak minden szinten, mindenfajta felekezeti iskola létesítésének lehetővé tételét sürgették, beleértve például az ipari iskolákat is, melyek állami támogatással működnének. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
1998. május 5.
Petru Lucinschi moldovai államfő szerdán Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával, ami által gyorsan helyreállhat az országnak a nemzetközi pénzintézetekkel való együttműködése. Az államfő és a politikai erők a március 22-i parlamenti választások óta tartó, több mint hat heti tárgyalássorozat után máj. 5-én megállapodtak abban, hogy ismét Ciubuc alakítson kormányt. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok csaknem egyharmadának megszerzésével. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1994 óta összesen 1,28 milliárd dollár kölcsönt nyújtott Moldovának. Januárban, várva a választások eredményét és az új kormány megalakulását, felfüggesztette együttműködését a volt szovjet tagköztársasággal. Ciubuc 55 éves, az egykori kommunista párt tagja volt. Független, mérsékelt vezetőnek tartják, és Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőhöz hasonlítják. 1991-92-ben Moldova moszkvai nagykövete volt. 1993-ban külügyminiszter-helyettessé, majd pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki. 1997 januárja óta kormányfő. /MTI/
1998. május 6.
Andrei Marga oktatási miniszter máj. 4-én rendeletet adott ki a romániai Román-Magyar Ifjúsági Alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány célja a romániai és a magyarországi fiatalok, iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családok, diákok közötti csereutazások megszervezése, előmozdítása és támogatása, valamint a két ország diákjai, illetve egyetemei közötti együttműködés támogatása. A miniszter a következő összetételű bizottságot nevezte ki az alapítvány részletes felépítésének kidolgozására: Mircea Flonta (Bukarest), Szilágyi Pál (Kolozsvár), Dumitru Gaspar (Temesvár), Mircea Mihaies (Temesvár), Domokos Ernő (Sepsiszentgyörgy), Burus Botond (Csíkszereda), Stefan Avadanei (Iasi), Nicolae Bacsan (Kolozsvár), Erdei Liviusz (Szatmárnémeti), Béres András (Marosvásárhely), Murvai Olga (Bukarest) és Ion Plaian (Nagybánya). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1998. május 6.
"Máj. 5-én az Oktatásügyi Minisztérium tanácskozást szervezett "A nemzeti tanterv reformja és a kisebbségi oktatás kérdései" címmel. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében jelen volt dr. Kötő József, oktatásügyi alelnök és Fischer Fülöp Ildikó főelőadó. A tanácskozáson részt vett Murvai László, a minisztérium kisebbségi oktatási főigazgatóságának vezetője, valamint Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6. 1258. sz./"
1998. május 6.
"Máj. 6-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elemezte az RMDSZ államtitkárainak eddigi tevékenységét, illetve az új államtitkári tisztségekre beérkezett jelöléseket. Az elemzés nyomán az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megtette javaslatait az Operatív Tanácsnak az államtitkári tisztségek betöltésére. Ugyancsak május 6-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa, amely a következő javaslatokat véglegesítette: Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula; Szállításügyi Minisztérium: Birtalan József; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Privatizációs Minisztérium: Erős Viktor; Művelődési Minisztérium: Kelemen Hunor; Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: Lányi Szabolcs. A további négy államtitkári tisztséggel kapcsolatos javaslatok véglegesítésére lapzártáig még nem került sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./"
1998. május 6.
Máj. 6-án Béres András oktatásügyi államtitkár Konstancán a török nyelvű oktatás kérdéseit tekintette át a romániai török és tatár kisebbség képviselőivel, valamint a Konstanca megyei tanfelügyelőség és a medgidiai török Atatürk Líceum vezetőivel. . /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./
1998. május 6.
"Bukarestben vizsgálócsoportot hoztak létre a cigarettaügyben érintett személyek kihallgatására. A rendőrség további razziákat hajtott végre a csempészárukkal foglalkozó cégeknél és több vállalatnál foglalt le cigarettát. A védelmi minisztérium terjedelmes közleményben foglalta össze az eddigi vizsgálatának eredményét. Ioan Suciu, a katonai repülőtér már letartóztatott parancsnoka egymaga adott szabályellenesen engedélyt a rakományát a repülőtéri hatóságok elől elhallgató Air Sofia gép leszállására és a katonai részen való várakozására. Ezt eltitkolta felettesei elől és ő távolította el a repülőtérről a védelmi minisztérium ügyeletes tisztjét. Gheorghe Trutulescu, a kormányőrség szerepét betöltő őrző-védő szolgálat vasárnap letartóztatott ezredese maga irányította a repülőgépen hozott csempészáru kirakodását és elszállítását. A bukaresti Adevarulnak és más lapoknak egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta: 1990 óta folyamatosan érkeztek hasonló szállítmányok az Otopeni repülőtérre, mind a katonai, mind a polgári részre. Amikor a zárjegyet bevezették, a szállítmányok némileg megritkultak, de aztán ismét sűrűsödtek, hogy aztán az 1996 novemberi választások után csaknem teljesen megszűntek. Az elmúlt hónapok újabb szállítmányai a nyilatkozó tiszt szerint csupán "halvány mását" jelentették a korábbiaknak. A csempészforgalmat korábban nem külföldi gépek bonyolították le, hanem egy, volt katonatisztek által létrehozott román társaság, illetve a Romavia légitársaság Iljusin tipusú gépei. Ezek mindent behoztak, amire volt kereslet a piacon és amire magas volt a vám. A pilóták cigarettát és más árukat kaptak fizetségként. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 6.
Egyelőre átmeneti, kísérleti jelleggel internetre kerül a Romániai Magyar Szó az Internetto Transsylvaniae internetes magazin vezetői, személyesen Csutak István, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója jóvoltából. Egyelőre csak az április 15-i szám olvasható, de a következő hetekben feltöltik friss anyaggal az Internetto honlapját. A Romániai Magyar Szó a következő címen érhető el: htto://www.nextra.ro/internetto/RMSz/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1998. május 6.
A Vallásügyi Államtitkárság feladatköréről és működéséről szóló kormányhatározat szövegét olvashatjuk a lapban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1998. május 6.
A Tinivár Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ 1991. márc. 25-én alakult meg, ismertette helyzetüket dr. Bartha Zoltán, a kiadó vezetője. Első kiadványuk a Tinikoktél volt, a 10 000 példányban megjelenő diáklap. Négy számot tudtak csak kiadni, anyagi gondok miatt nem mehetett tovább. Molnos Lajos volt a főszerkesztő, azóta is mondja, jó lenne, ha újjászületne a lap. 1992-től kiadják a Diákabrakot, eleinte 300, majd 1500 példányban 1996 decemberében eljutottak a 16 ezres példányszámig. Árat kellett emelniük, ez a példányszám zuhanásával járt, de a 10 ezres példányszámnál megmaradtak. Évente 9 számot adnak ki. Könyveket is adnak ki. Legsikerültebb az Elődeink című mese- és balladagyűjtemény, ebből eddig 8500 példány fogyott el. Kiadták Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című könyvét. Sikerkönyvük a Diákévkönyv. Ebben szeptember 15-vel kezdődik az év. A másik a Maturadusok. Három évvel ezelőtt kezdték el, 1997-ben kiléptek Erdélyből és bevették a kötetbe a délvidéki, kárpátaljai és németországi magyar nyelven érettségizők névsorát is. Szlovákiából nem sikerült a névsort megkapniuk. Iskoláról iskolára járva népszerűsítik és árulják könyveiket. /Kisgyörgy Réka: Szólni a fiatalokhoz. Interjú dr. Bartha Zoltánnal, a kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1998. május 6.
Új diáklap indult Désen, a Szivacs, azaz Szórványbéli Iskolánk Valódit Alkotó Csemetéinek havilapja. Szerkesztői a dési Andrei Muresanu Kollégium magyar tagozatának diákjai. /Szivacs a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./
1998. május 6.
"Az ellenzéki RTDP még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan orcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az RMDSZ-es Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak elmondta, hogy az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor tájékoztatott, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 6.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalának közleménye ismertette az okokat, amelyek miatt Tőkés László püspök távol maradt Emil Constantinescu elnök és a romániai egyházfők találkozójától. Az egyik ok az, hogy az elnöki hivatal a megbeszélés napján küldte meg a meghívót Tőkés László nevére. A püspöki hivatal sajnálattal állapította meg, hogy nem arra a találkozóra került sor, amelyet a történelmi magyar egyházak vezetői indítványoztak. "A visszamondott illetve gyökeresen átalakított találkozó nem kedvez országunk egyházpolitikájának, és hét és fél évi veszteglés és hiábavaló kérelmezés után továbbra is elodázza annak lehetőségét, hogy a romániai magyar egyházak elöljárói közvetlenül tárják Románia elnöke elé több évtizedre visszanyúló, megoldatlan problémáikat" - olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 6.
"A Romániai Magyar Szóban Szász János úgy értékelte, lehetséges, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szobrának arcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak". Kifejezi azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból arra következtet, hogy a Magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés érte. Szász János kifogásolja, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket von le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredentista adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredentista törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat - jegyzi meg a lap - amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 6.
"A kormánykoalíciót alkotó pártok máj. 5-én aláírták az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozó protokollumot. Ennek megfelelően, a legnagyobb koalíciós párt, a KDNPP 20 államtitkárt, a Demokrata Párt (DP) 13-at, az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) egyenként 10-et, a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) 3-at, és a Románia Alternatívája Párt pedig egy államtitkárt nevezhet ki. Az előzetes megállapodás értelmében az államtitkári posztok száma 69-ről 57-re csökkent, az RMDSZ kormányzati képviselete viszont lényegében nem változott; a parasztpárt ugyanis három államtitkári posztról lemondott az RMDSZ javára, annak ellensúlyozására, hogy az RMDSZ - bár parlamenti ereje alapján három miniszteri tárca illetné meg - csak két tárcát kapott a Radu Vasile-vezette kabinetben. A protokollumnak megfelelően a szövetség megtartja az oktatási, a művelődési, a mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi, a privatizációs, a területrendezési, a munkaügyi, a népjóléti, illetve a kormányfőtitkárságon betöltött funkcióit. Le kellett mondania ugyanakkor az egészségügyi, továbbá a környezetvédelmi államtitkárságokról. A Távközlési Minisztériumban betöltött funkció helyébe a Szállításügyi Minisztériumban kapott hasonló tisztséget, a remélt külügy helyett pedig az európai integrációs ügyekért felelős (miniszteri rangú) hivatalban jutott hely az RMDSZ-nek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 6.
"Az Európa Tanács külügyminisztereinek strasbourgi találkozóján Andrei Plesu külügyminiszter köszönetet mondott magyar kollégájának, Kovács Lászlónak, amiért ez nem támogatta Karl Schlögl osztrák belügyminiszter azon javaslatát, amely a Magyarországra, Csehországba és Lengyelországba utazó román állampolgárok számára vízumkényszert szorgalmaz. Plesu "igazán európainak", a "jövőből jött válasznak" nevezte Kovács László állásfoglalását, és ugyanakkor aggodalmának adott hangot annak kapcsán, hogy "Európa kupolája alatt" olyan nyilatkozatok is elhangzanak, amelyek nem az Európai Unió határainak kibővítését, hanem azok megerősítését sugallják. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"
1998. május 7.
Május 6-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatták be a Péntek esti szabadságunk - A nagyváradi Ady Endre Kör húsz éve című könyvet, amelyet a BN Kiadóvállalat jelentetett meg. Az 1990 óta Göteborgban élő Sall László 1989 nyarán kezdett interjút készíteni az egykori köri tagokkal, majd az interjúkat átadta a Bihari Napló szerkesztőinek. Szűcs László és Gittai István szerkesztette a kötetet. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., máj. 9./ Ezen a találkozón további könyveket is bemutattak, így F. Diósszilágyi Ibolya A pásztorfiú csodálatos utazása, Dánielisz Endre A szalontai iskolák története, Péter I. Zoltán Félixfürdő című helytörténeti munkáját és Barabás Zoltán új verseskötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./
1998. május 7.
Máj. 7-én is ülésezett Bukarestben az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és Operatív Tanácsa, folytatta a jelöltek meghallgatását és a jelöléseket az RMDSZ-nek járó államtitkári tisztségekre. Az Európai Integrációs Főosztály államtitkári tisztségébe az Operatív Tanács Niculescu Antalt jelölte, aki eddig a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be, a mezőgazdasági államtitkári tisztségbe pedig Pete István nagyváradi agrárközgazdászt. A megürült kormányfőtitkár-helyettesi és az oktatási államtitkári tisztségekre a jelöléseket a miniszterekkel való egyeztetés után véglegesítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1259. sz./ Az oktatási állampolgári posztra Kötő Józsefet jelölték. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1998. május 7.
"Máj. 5-én a parlament két házának együttes ülésén a vita után sem született döntés az ellenzéki SZDRP arra vonatkozó javaslatáról, hogy alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság az úgynevezett cigarettaügy kivizsgálására. Több képviselő távozása miatt ugyanis estére határozatképtelenné vált. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szónokai ellenezték azt, hogy a parlament külön, párhuzamos vizsgálatot folytasson, ezt a véleményt osztotta az RMDSZ is, míg a Demokrata Párt /a kormánykoalíció tagja/ egy olyan bizottság felállítását tartotta megoldásnak, amely az állami hatóságok eljárásának lezárulása után vizsgálja majd annak szabályosságát. Az ellenzéki pártok pedig a jelenlegi kormányzat felelősségét igyekeztek bizonyítani, Ion Iliescu volt államfő egyenesen "a közvélemény megtévesztésével" vádolta utódát. /Opogeni-gate. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"
1998. május 7.
"A kolozsvári RMDSZ Polgári Fórumot szervezett. Balázs Sándor szerint az összejövetel csupán "főpróbája" volt annak a találkozónak, amelyen részt vesz majd Markó Béla szövetségi elnök is. A vita során, a fórum résztvevői érintették az anyanyelvű oktatás, ezen belül pedig az önálló magyar egyetem kérdéskörét, majd a Magyarok Világszövetsége által felvetett kettős állampolgárság problémájának különböző vetületeit vitatták meg. A vitaindítót Neményi Ágnes tartotta, ebben a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékein folyó oktatás aggasztó minőségét ismertette. Az utóbbi években az anyanyelvű oktatás színvonala lényegesen csökkent, a tanárok zöme nem tartja meg rendszeresen előadásait, a társadalomkutatás megrekedt a felméréseknél. Mindez alátámasztja az önálló magyar egyetem létrehozásának szükségességét. Molnos Lajos sürgette, hogy az RMDSZ saját oktatási törvénytervezetét tűzte újra napirendre a parlament. Nagy Ernő szerint Cs. Gyimesi Éva éppen az önálló magyar egyetem létrehozásától féltette az oktatás színvonalát. - A vitán felvetették: össze kell hívni egy értekezletet Erdély magyar egyetemi tanárai és hallgatói számára. Ilyen szerveződés nyomására az RMDSZ-nek lépnie kellene. - A kettős állampolgárság felvetésével az MVSZ össznemzeti vitával próbált megoldást keresni. /Nits Árpád: Markóra várva. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"