Fejes Rudolf Anzelm, a nagyváradi premontrei prépostság általános helynöke dr. Csapó József szenátor közbenjárását kérte, hogy a rend visszakapja Váradszentmártonban levő volt rendházát és Félixfürdőn levő elkobzott vagyonát. Néhány szélsőséges lap adott erről valótlan tájékoztatást, C. V. Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke pedig sajtótájékoztatóján azt állította, hogy magyarországi rend akar itt vagyont szerezni. Ez szándékos félremagyarázás, nagyváradi székhelyű premontrei rendről van szó és nem vagyonszerzés a cél, hanem az elkobozott javak visszaszolgáltatása. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 3./

Gyergyószentmiklóson új ifjúsági szervezet alakult, a Gyergyószentmiklósi Fiatal Klub /GYFK/, nov. 28-án tartották alakuló ülésüket. Az alapító szervezetek között van az eddigi ifjúsági szervezet, a GYISZK, továbbá a helyi középiskolák diáktanácsai. Megválasztották a vezetőséget, elnök Bereczky Szilárd, ügyvezető elnök Virág Zsolt. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), dec. 3./

Marosvásárhely után Székelyudvarhelyen állított ki húsz festőművész, mindannyian a Barabás Miklós Céh tagjai. A Céh, amelynek megalakulása Kós Károly és Szolnay Sándor nevéhez fűződik, az erdélyi magyar művészek intézményes összefogására vállalkozott. Ennek jegyében indult újra 1994-ben a Barabás Miklós Céh, Abody Nagy Béla, Kós András és Murádin Jenő szervezésével. /Céhesek tárlata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.

Gyergyószentmiklós társulata, Figura Stúdió Színház egyik tagja megvédte társulatát. Emlékeztetőül elsorolta, hogy 1984-ben alakult meg a csoport, Figura Kísérleti Színházként. 1990-ben a csoport hivatásos státust kapott, a következő években több díjban részesült, így 1993-ban a legjobb előadásért járó díjat elnyerték Gödöllőn, a II. Alternatív Színházi Találkozón, 1997-ben a IX: Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján különdíjat kaptak. Idén szeptemberben a Figura öt tagját vették fel a színművészeti főiskolára. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), dec. 3./

Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 2-án az Országházban fogadta a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaságok Szövetségének vezetőit. A bemutatkozó látogatáson részt vevő - Iglói Zoltán vezette - delegációt négy magyarországi és négy romániai társaság képviselői alkotják. Az államfő méltatta a civil kezdeményezések és a népi diplomácia lehetőségeit a magyar-román kapcsolatokban. A mozgalom ma már több ezer tagot számlál, és átfogja a két ország civil társadalmát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A Miskolci Bölcsész Egyetem dec. 2-i ülésén díszdoktorrá avatta László Gyulát. A nemzetközileg is elismert 87 éves régész-professzor 30 könyvel és csaknem 900 tanulmánnyal gazdagította a magyar tudományt. László Gyula székfoglaló beszédében az általa alkotott kettős honfoglalás elméletéről és a hun-magyar rokonságról szólt. A professzor elmondta, hogy kutatásait összegezve rájött, a magyar honfoglalás nem is két szakaszban történt, ugyanis 670-ben a magyarok ősei már megjelentek a Kárpát-medencében, tehát tulajdonképpen hármas honfoglalásról van szó. Idős korára való tekintettel nem hiszi, hogy ezt életében még bizonyítani tudná. Tanítványai közül többen felvették: sem az elmúlt rendszer, sem a mostani nem méltatta arra a jeles tudóst, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé sorolja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott a kormányátalakítással és egyéb, a magyarság számára aktuális kérdésekkel kapcsolatosan. Kifejtette, hogy a számtalan megbeszélés ellenére a kormányátalakítás érdemi kérdései egy igen szűk réteget érintettek: a KDNPP vezetőit, a miniszterelnököt, valamint az államfőt. Takács nem a kijelölt miniszterek személyét, hanem a tárgyalások folyamatát kifogásolta, valamint azt, hogy a tanügyminiszter személyére vonatkozóan nem kérték ki a szövetség véleményét. A megbeszélések egyetlen eredménye a parasztpárt által támogatott "káderrotáció", különböző miniszterek helycseréjének megakadályozása volt. Az RMDSZ-szes politikus szerint a jelenlegi körülmények között nem lehetett arra számítani, hogy az RMDSZ megkapja a múlt évi választási eredmények alapján a szövetségnek kijáró harmadik miniszteri tisztséget is. Az RMDSZ számára sokkal fontosabb tétje is volt a kormányátalakítási tárgyalásoknak, "a megbeszéléseken ugyanis nemcsak a kormány személyi összetételéről volt alkalma az RMDSZ képviselőinek kifejteni a véleményüket, hanem többször is szót emeltek az egyre erősödő magyarellenes kampány ellen". "Ezek a kérdések minket jelenleg sokkal jobban foglalkoztatnak, mint a kormánykoalíció gondjai" – mondta el a lapnak az ügyvezető elnök, majd hozzáfűzte, "de, ez nem azért, mert az RMDSZ csakis a kisebbséget érintő problémák orvoslásában érdekelt. Az RMDSZ továbbra is támogatni kíván egy jól működő kormányt, a programot tiszteletben tartó koalíciót. De lehetetlennek tartunk egy olyan partneri kapcsolatot, amelyben a másik fél alapvető politikai egyezségeket rúg fel". A csereháti gyermekotthon kérdésében az RMDSZ szorgalmazza az ügy jogi kérdésként való megközelítését, ezért megengedhetetlen tartja azt a politikai nyomást, amely a kormányfőtitkár részéről a székelyudvarhelyiekre nehezedik. Takács szerint a nyomás felerősödése azzal magyarázható, hogy egyre nyilvánvalóbb: a "Cserehát-ügyben a bizonyítékok egyértelműen a javunkra szólnak". Takács Csaba megítélése szerint a székelyföldi románok úgynevezett diszkriminációja ürügyén indított magyarellenes kampány célja a reformfolyamat leállítása, a kormány meggyengítése. Az RMDSZ csodálkozik a parasztpárton, mely, ahelyett, hogy határozottan fellépne a szélsőséges megnyilvánulások ellen, meghátrál az ellenzéki erők magyarellenes hisztériakeltése előtt. Ennek ékes bizonyítéka az ortodox templomok számára a pótköltségvetésből kiutalt másfél milliárd lej. Kifejtette, a román államnak igenis kötelessége támogatni az ortodox templomok restaurálását, de ezt ne a nacionalista hisztéria hatására tegye, hiszen ezzel csak malmukra hajtja a vizet. Takács meggyőződése, hogy a lakosságot nem a kétnyelvű táblák, vagy a földrajz és történelem oktatásának nyelve aggasztja, hanem az egyéves reformfolyamat kudarca. A vezető kormánypárt ennek palástolására hagyja felerősödni a romániai magyarság elleni uszítást, amelynek az RMDSZ-politikus szerint elsősorban nem az RNEP a motorja. Szerinte e céltudatos magyarellenes hangulatkeltésnek a gyökerei sokkal mélyebbek, és célja Románia elszigetelése, más hatalmi szférához való csatolása. Takács hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Constantinescu államfő elzárkózik a nyílt színvallástól. Az ügyvezető elnök kifejti: azzal, hogy a szövetség belépett a kormányba egyféleképpen legitimizálta ezt a kormányt a Nyugat megítélésében, ha viszont a koalíciós partnerek megszegik a kormányprogramot, "az RMDSZ köteles komolyan újragondolni a velük való további együttműködést". Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora tanügyminiszterként való kijelölésével kapcsolatosan úgy véli, hogy annak legfrissebb kijelentéseiből egyértelműen az derül ki, hogy Marga a sokat hangoztatott multikulturalitást meglehetősen sajátos módon kezeli, a földrajz és történelem román nyelven történő oktatását támogatja, "az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos ellenérzései pedig semmit sem változtak". /A kormányátalakításról szűk körben döntöttek. Takács Csaba szerint az RMDSZ átértékeli a koalíciós együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése közzétett állásfoglalásában a vallásügyi államtitkárság megkülönböztetés nélküli támogatását igényelte valamennyi elismert felekezet részére, továbbá az anyanyelvi oktatás terén a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. A magyar közösségnek joga van önálló egyetemhez Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az Adevarul napilapban Ilie Stefan felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a nyugdíjasok száma 400 ezerrel haladja meg az alkalmazottakét. A cikk szerzője katasztrofálisnak ítéli meg az elmúlt nyolc év demográfiai politikáját. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), dec. 4./

Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár bejelentette: a kormány jan. 1-jétől európai összehasonlító kisebbségi kutatóintézetet létesít. /Népszabadság, dec. 4./

Dec. 3-án Kolozsváron emlékeztek Kelemen Lajos /Marosvásárhely, 1877. szept. 30. - Kolozsvár, 1963. júl. 29./ születésének 120. évfordulójára. A történelemtudós nevét viselő Műemlékvédő Társaság és az unitárius egyház közös rendezvényén Csetri Elek történész. Kovács András művészettörténész és Szabó Károly unitárius püspök tartott előadást a sokoldalú tudósról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Dec. 4-én az RMDSZ képviselőházi frakciója határozat-tervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához, és kérte megvitatását és elfogadását mind a képviselőházban, mind a szenátusban. A beadvány indoklásában a frakció aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a politikai közéletben etnikai és vallási ellentéteket, nacionalista, kisebbségellenes és idegengyűlölő érzelmeket szító akciók nyertek teret az utóbbi időben. Az ötpontos határozat-tervezet többek között előírja, hogy a parlament szólítsa fel a kormányt: számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, továbbá más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó konvenciók és dokumentumok gyakorlati alkalmazásáért tett intézkedésekről; terjessze elő a Vallási Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az ortodox, a római katolikus, a görög-katolikus, a református, lutheránus, evangélikus, valamint az állam által elismert többi egyháznak juttatott szubvenciók és más támogatások helyzetét; a legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatásra és elfogadásra a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament foglaljon állást amellett, hogy az ország összes állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az ország alkotmánya előírásainak megfelelően a diszkriminációmentes, egyforma elbánást az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 1169. sz./

Andrei Marga, a kijelölt új román oktatási miniszter a román parlament illetékes bizottságai előtt dec. 3-án lezajlott meghallgatásán kijelentette: egy romániai /magyar/ egyetem létrehozása "etnikai alapon" "nem felel meg a jelenlegi európai koncepciónak, amelyet érvényesíteni kívánunk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke vitatta ezt a nézetet. A miniszter másfelől, a történelem és a földrajz kisebbségiek számára is kötelező román nyelvű oktatása mellett kardoskodó George Pruteanu szenátor kérdésére felelve kijelentette, szerinte ez "nem lenne hátrányos a magyar diákok számára". Marga kijelentette:"a jelenlegi kormány segítségével egy multikulturális egyetem mellett foglaltunk állást, ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás". Ennek működésével a magyarok által felvetett problémák megoldódnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki tagja a szenátus oktatási bizottságának, rámutatott, hogy a kijelölt miniszter véleményével ellentétben egy más oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény létesítése nem jelent etnikai kritériumú elkülönítést. Mint hangsúlyozta, amennyiben egy közösség ilyen igényt támaszt, nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Mint ismeretes, George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottsága bejelentette: el kívánja érni, hogy az oktatási sürgősségi kormányrendelet szövegéből töröljék az önálló kisebbségi egyetem, sőt az önálló egyetemi kar és szak létesítésére vonatkozó jogot is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ szervezésében de. 4-én Nagyváradon kétnapos médiakonferencia kezdődött, melynek résztvevői a magyar egyházi sajtó képviselői voltak. Tőkés László püspök megnyitójában az egyházi sajtóról elmondta: igényesebbnek kellene lennie a felekezeti lapok munkatársainak. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Tájékoztató szerkesztője a hasonló tavalyi, Illyefalván tartott találkozó folytatásának tartotta ezt a konferenciát. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője folyóirata legújabb, egyházi vonatkozású írásokat tartalmazó tematikus számát ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./

Zilahon dec. 7-én, vasárnap ünneplik a főtéren álló Wesselényi szobor felállítását. Fadrusz János műalkotása ugyanis 95 éves, volt, amikor befalazták, a kommunista időszakban bedeszkázták a szobrot. Az ünnepségen fellép a helyi Wesselényi Református Kollégium kórusa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Halász Anna egy nemrégi tévéműsorból kiindulva elemezte a tanügyi törvény körüli és George Pruteanu álláspontja miatt kialakult helyzetet. A műsor résztvevői Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Pruteanu KDNPP szenátor voltak. Halász Anna úgy vélte, Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke hiába nehezményezi, hogy a kormányba való belépéskor az RMDSZ Operatív Tanácsa nem foglalta pontokba az RMDSZ elvárásait, mivel ezeket a koalíciós partnerek úgysem tartották volna be. Szerinte "a játék arra megy ki", hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de véleménye szerint a román nyelven tanítandó földrajz és történelem tantárgyakért kár volna feladni "az anyanyelvű szakoktatást és a magyar egyetem törvénybeiktatását". A cikk szerzője méltatja a tanügyi törvény és a Har-Kov-indítvány kapcsán megszólaló olyan "józan" hangokat, mint amilyenek Laurentiu Ulici Románia Alternatívája Párti szenátor, Radu Berceanu Demokrata Párti képviselő és Rasvan Popescu, az RTV műsorvezetője, akik hatására, szerinte, a "közéleti méreg veszíti az erejét". /Halász Anna: A csapból folyó Pruteanu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ képviselő az RMDSZ hozzájárulását méltatta a kommunista diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 1990/118-as törvényrendeletet módosító 41-es számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően. Kerekes szerint a politikainak minősített hibákat "az RMDSZ hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában". A képviselő ismerteti a szövetség által elért rendelkezéseket: a jogérvényesítés már nincs határidőhöz kötve; emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét; javították a munkahelyükről eltávolított személyeknek a szolgálati idővel kapcsolatos jogait. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Az Európai Parlament dec. 4-én úgy határozott: javasolja az Európai Unió kormányfőinek, hogy a bővítési folyamatot előkészítő tárgyalásokat, Szlovákia kivételével, minden tagjelölttel egyszerre kezdje meg. A bővítési folyamat a parlament szerint három elemből áll: "állandó konferencia 15+12 országgal, tárgyaláskezdés 10-zel, és intenzív tárgyalások 5+1-el". A lapok kiemelik, hogy a parlament döntése csupán konzultatív jellegű, a dec. 12-14-i EU-csúcstalálkozót a határozat semmire sem kötelezi. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya és Elnöksége dec. 5-i ülésén a csereháti Szociális Központtal kapcsolatban a következőket hozza a közvélemény tudomására: Az Udvarhelyszéki RMDSZ továbbra is határozottan ragaszkodik a létesítmény eredeti rendeltetéséhez, amely az 1993. január 28-i tanácsi határozatnak megfelelően a székelyudvarhelyi és környékbeli fogyatékos gyermekek otthona kell hogy legyen. - Véleményünk szerint a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat vagy önkormányzatok hatáskörébe kell kerülnie, a helyi autonómia és szubszidiaritás elvének megfelelően. Abban az esetben, ha az adományozó részt kíván venni az intézmény vezetőtanácsának munkájában, elképzelhetőnek tartjuk olyan vezetőtanács létrehozását, mely a helyi önkormányzatok, az adományozó és az egyházak képviseletéből állna. Az ilyen módon létrehozott vezetőtanács esetében a képviseleti arányok meghatározásánál szigorúan figyelembe kell venni a különböző képviseleteknek az udvarhelyszéki társadalomban betöltött szerepét. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a jogállam elveivel ellentétben a jogi megoldás helyett ellenfeleink politikai színtérre próbálják áthelyezni a megoldáskeresést, ezáltal zavart és feszültséget keltve a lakosság körében. Elfogadhatatlannak tartjuk a többrendbéli zaklatását, mely összhangban áll az utóbbi időkben zajló magyarellenes kampánnyal és a Hargita-Kovászna megyei feszültségkeltéssel. Az Udvarhelyszéki RMDSZ igényli a közös megoldáskeresést az önkormányzatokkal és a továbbiakban is a prioritásoknak megfelelően, a fentiek szellemében keresi a kialakult helyzet megoldását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./

Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Tőkés Elek úgy döntött, lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről. Tőkés tiltakozott amiatt, hogy Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. Amikor Tőkés Elek tiltakozásképpen nyilvánosságra hozta az erdélyi magyar egyházfők felháborodott hangú állásfoglalását, válaszul, Anghelescu azzal vádolta őt, hogy "állami alkalmazottként az egyházak és nem pedig az állam érdekeit képviseli". Tőkés Elek úgy véli, nem vállalhatja tisztségét, mindaddig, míg "a román állam érdekei nem azonosak az egyházakéival". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Andrei Marga továbbra is a kolozsvári egyetem rektora marad, csak ezzel a feltétellel vállalta el a miniszteri tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

A székelyudvarhelyi önkormányzat testületi lemondását helyezte kilátásba, "amennyiben folytatódnak a város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók". Az utóbb időben Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót a rendőrség több ízben is kihallgatta az ún. csereháti üggyel kapcsolatban. A város önkormányzata elutasította az építkezési engedély újrakibocsátását a városi fogyatékos gyerekek számára épülő iskola számára, mivel az építtető megváltoztatta az épület eredeti rendeltetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./

Andrei Marga rektor többször kifejtette, hogy az Európában is példa nélküli multikulturális egyetemé a jövő, emlékeztetett Sylvester Lajos. Valójában a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a vezetés, az anyagiak teljes egészében a román fél kezében összpontosulnak. A romániai magyarságnak önálló egyetemre van szüksége. A multikulturális egyetem ugyanis a társadalom asszimilációs átformálásának eszközévé válik. A sokkultúrás megoldásnak nemcsak román, de magyar hívei is vannak, Magyarországon is, a kormányzópártok szintjén. A szociálliberalizmus képviselőinek eszményképe ez a vonulat. /Sylvester Lajos: Sokkultúrájú társadalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta, hogy a Trianon után magára maradt Erdély 36 magyar evangélikus hitközsége. 1921-ben alakult meg az önálló egyház, melyet csupán 1945 után ismertek el. Három esperesség van, két magyar, a brassói és a kolozsvári és a nagylaki szlovák esperesség. Az erdélyi magyar evangélikusok valamikori 50 ezres létszáma megcsappant, jelenleg mintegy 30 ezer felett lehetnek. Sepsiszentgyörgy eddig a Székelyföldi Missziós Egyházközség volt. A városban és környékén ezer magyar evangélikus él, nyugati evangélikusok adományából templom épül a részükre Sepsiszentgyörgyön. Három szép harangot is kaptak, ezeket más, elnéptelenedő gyülekezetekből hozták, ezek az "elnémult harangok". Jövő őszre elkészül ez az új templom. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./