Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Draskovics, Vuk
133516 tétel
1997. november 24.
A háborús bűnökért elítélt és kivégzett román Antonescu marsall kormányának nyolc tagja számára posztumusz rehabilitációt javasolt, majd az amerikai kongresszus több tagjának tiltakozása nyomán szombaton elállt ettől a szándékától Sorin Moisescu, Románia főügyésze. Moisescu október 23-án nyújtott be semmisségi indítványt az 1941-44 közötti kormány több tagjára a háború után kimondott ítéletek ügyében. A döntés ellen hivatalosan tiltakozott és a román kormányt szándékának megváltoztatására szólította fel Alphonse d'Amato és Christopher Smith, az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottságának elnöke és alelnöke, tekintettel arra, hogy az Antonescu-kormány, amelynek a szóban forgó személyek tagjai voltak 1941 és 1944 között, emberiség elleni bűnöket követett el a zsidó állampolgárok elleni pogromokkal, továbbá az Egyesült Államok háborús ellenfele volt. A román főügyész nov. 21-i újabb közleményben - amely azután született, hogy Emil Constantinescu államfő visszatért ázsiai körútjáról - Sorin Moisescu leszögezte, hogy a dossziét újra megvizsgálva arra a következtetésre jutott, az érintett személyek politikai értelemben mégis felelősséget viseltek azáltal, hogy tagjai voltak az adott időpontban az Antonescu-kormánynak. /A hét nyolc napja rovat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25., MTI, Magyar Hírlap, nov. 24./
1997. november 25.
Nagy szülöttére, Erdős Sylvester Jánosra emlékezett Szinérváralja lakossága nov. 9-én. A református templomkertben az emlékére 1903-ban emelt obeliszknél koszorúzott a polgármesteri hivatal, az EMKE és az RMDSZ. A művelődési házban díszelőadásban méltatták az író, költő, fordító és reformátor gazdag életművét, majd helyi pedagógusok Az magyar nípnek címmel összeállítást mutatott be, végül a Hollóssy Simon Vegyeskórus zárta a műsort. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 25.
Véget ért a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita is. Az általános vitában az RMDSZ- frakció nevében Frunda György, Markó Béla és Verestóy Attila szólaltak fel. Frunda szenátor történelmi adatokkal érvelt annak bizonyítására, hogy a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásnak régi hagyományai vannak Romániában. Markó Béla és Verestóy Attila George Pruteanu parasztpárti szenátor minősíthetetlen hangú nacionalista támadásait, durva RMDSZ-ellenes kirohanásait utasította vissza, amelyekért a parasztpárti szenátort felszólalása közben az ülésvezető elnök /Petre Roman házelnök/ többször is félbeszakította. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 25.
Magyar közgazdász hallgatók táborát szervezték meg nov. 12-16-a között a Székelykő, Tilalmas és Ordaskő bércei közötti faluban, Torockón. A Tóbiás házban gyűltek össze a különböző egyetemekre járó magyar hallgatók. Az előadók között volt Molnár Gusztáv, aki Erdély geopolitikai helyzetéről tartott előadást, Erdélyt a nyugati szférához sorolva. Érdekes volt Neményi József, a romániai versenytanács tagjának előadása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 25.
Abszurd drámát adtak elő a kolozsvári Magyar Nyelvű Színművészeti Tanszék végzős hallgatói. Osztályvezető tanáruk Bíró József, a tanársegéd Salat Levente. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./
1997. november 25.
A Brassó megyében működő két önálló magyar középiskolában évről évre gondot jelent a jóváhagyott helyek betöltése. A Rab István Líceum /Zajzon/ eddig minden évben biztosítani tudta, hogy két-két párhuzamos osztály induljon. Idén először evangélikus osztály is indult, Négyfaluban él a legtöbb evangélikus. Papp Árpád, a líceum igazgatója elmondta, hogy a hitoktatást a brassói esperesség segédlelkésze, Szász Lilla végzi. Az evangélikus osztály tanulói máris bekapcsolódtak egyházközségük munkájába, ifjúsági kört működtetnek, betegeket látogatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1997. november 25.
Miközben a romániai magyar sajtó sorvadozik a kinyomtatott példányszámok tekintetében, újabb és újabb lapok látnak napvilágot. Megjelent a Székelyföld, Hargita Megye Tanácsa által indított kulturális folyóirat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./ Ugyanerről: nov. 8.
1997. november 25.
Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban december végéig tekinthető meg Lestyán Ferenc katolikus pap, vikárius fotókiállítása. Fülöp Lajos múzeumigazgató a kiállítás megnyitásakor elmondta, hogy ezek a több száz templomot bemutató felvételek Erdély ezeréves múltját elevenítik fel, egyszersmind tisztelgést jelentenek templomépítő őseink előtt. Lestyán Ferenc 40 éven át gyűjtött adatokat, készített felvételeket, hogy közreadhassa Megszentelt kövek című unkáját. Ehhez a kötethez készültek a fényképek. Lestyán Ferenc 1913-ban született Csíkszentkirályon. Egy évre internálták, 1955-ben fogott hozzá Marosvásárhelyen az egyházközség szervezéséhez. Idén ment nyugdíjba, 84 éves korában. /Megszentelt kövek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 25./
1997. november 25.
A Margitszigeten a nyár óta több szobrot elloptak: Jókai Mór, József Attila, Balassi Bálint, Ferenczy Károly és Radnóti Miklós mellszobra eltűnt. Kerényi Jenő Furulyázó lány című, a ferences kolostornál felállított szobra októberben tűnt el. A kétméteres, többmázsás bronzszobor kiemeléséhez és elszállításához daruskocsira volt szükség. Minden jel arra mutat, hogy szervezett körülmények között folyik a szoborlopás. A bronz kilójáért ezer forint körüli összeget adnak. Eddig egyetlen esetben sem sikerült a szobrok nyomára bukkanni. /Szigeti szoborveszedelem. = Magyar Hírlap, nov. 25./
1997. november 26.
Mintegy folytatásaként a tavaly megrendezett Ezeréves a magyar iskola című rendezvény-sorozatnak, nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, a Romániai Magyar Pedagógus-szövetség szervezésében hatvan erdélyi pedagógust tüntettek ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Szulejman Demirel török elnök Romániába látogatott, nov. 24-én Bukarestben tárgyalt Emil Constantinescu elnökkel. Minden területen követésre méltónak minősítette Demirel elnök a román-török kapcsolatokat. Demirel a két ország között félévenként megtartott csúcstalálkozók keretében látogatott Bukarestbe. A két elnök megállapodást írt alá vámügyi együttműködésről, továbbá kulturális központok létesítéséről Constanta, illetve Isztambul városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Markó Béla elnökletével a szövetség bukaresti székházában tartották az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tisztségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla szövetségi elnök a rövid helyzetelemzést tartott, amelyben külön szólt a kormányátalakításra vonatkozó koalíciós tárgyalások menetéről, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájáról, az eddig letárgyalt és titkos szavazással megszavazott cikkelyekről, valamint George Pruteanu parasztpárti szenátor nacionalista érzelmeket felszító, az ellenzék által nagy tetszéssel fogadott magyarság- és RMDSZ-ellenes, demagóg szóáradatáról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők beszámoltak munkájukról, és a tevékenységük során felmerült aktuális kérdésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
1997. november 26.
A Mediafax hírügynökség politikai elemzőkre hivatkozva úgy véli, a titkos szavazás során a szenátorok elvethetnek néhány, a kisebbségek nyelvén való oktatásról szóló rendelkezést. A lapok George Pruteanu KDNPP-s szenátor felszólalását emelik ki, mely élesen támadta az RMDSZ szenátorait, "kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket". Pruteanu, aki a kormányrendelet elfogadását a "román politikai osztály vizsgájának" tekintette, "hadat üzent az önálló magyar egyetemnek", arra figyelmeztetve, hogy ha elfogadják ezt a rendelkezést, akkor Katona Ádám kizárólagosan magyar hentesüzleteket, borbélyüzleteket, törvényszékeket "és még ki tudja mit" fog kérni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a titkos szavazás azt is jelentheti, hogy "a kormánypártok még azt az ígéretüket sem tartják be, amelynek értelmében csak a földrajz és a történelem oktatási nyelvére vonatkozó passzust óhajtják módosítani, a többi szakasz pedig érintetlenül marad". /Veszélyben az önálló magyar egyetemhez való jogunk is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1997. november 26.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/Állandó Bizottsága /ÁB/ javaslatot tett Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy december 6-7-re hívja össze az SZKT-t. Mivel a soros SZKT-ülést eredetileg december 12-14-re időzítették, az ÁB azt javasolta, hogy a rendes és a Tőkés László tiszteletbeli RMDSZ-elnök által kezdeményezett rendkívüli SZKT-ülést vonják össze. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 26.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a dec. 6-i SZKT túl későn kerül megrendezésre, ezért az ülést "sem »rendkívülinek«, sem szükségesnek" nem látja. Úgy véli, továbbá, hogy az SZKT 44 tagjának indítványa "az SZKT-elnök és az Állandó Bizottság miatt hiúsul meg". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1997. november 26.
A Stirea /Kolozsvár/ tájékoztat, hogy Mikko Heikinheimo, Finnország bukaresti nagykövete bejelentette, országa függetlenségének 80. évfordulójából rendezett ünnepségek Bukarestben román, Kolozsváron pedig magyar nyelven fognak folyni. A lap megemlíti, hogy a kolozsvári polgármester a finn nagykövethez intézett levelében kérte azt, nyilvánosan kérjen bocsánatot amiatt, hogy elmagyarosította Kolozsvár nevét. Funar biztosította a nagykövetet, hogy az ünnepségek még finn nyelven sem lesznek megtartva. Egy másik levélben, melyet Adrian Severin külügyminiszterhez intézett, kérte azt, lépjen közbe és hozza meg a megfelelő intézkedéseket, egy ilyen helyzetben, amelyik veszélyes precedenst teremthet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 26., 227. sz./
1997. november 26.
Folyik a harc a Román Nemzeti Egységpárton belül az elnök, Valeriu Tabara és a leváltott elnök, Gheorghe Funar között. Az utóbbi ugyanis nem ismeri el vereségét és híveket toboroz. Az új elnök a legkülönbözőbb fórumokhoz fordul támogatásért, tudósított kettejük harcáról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1997. november 27.
Kaposváron rendezte meg nov. 21-én a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyeteme címmel a Fidelitas, az Együttélés Politikai Mozgalom Ifjúsági Szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ azt a tanácskozást, melynek célja hosszú távú együttműködési keret kialakítása a különböző országokban működő magyar ifjúsági szervezetek között. A meghívottak között van az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a Temesvári Magyar Diákszövetség, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Ifjúsági Szervezete, a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Ifjak Világfóruma. A résztvevők a Fidesz holdudvarába tartozó szakértők kisebbségpolitikai előadásai kapcsán vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. /Új Magyarország, nov. 20./ Kaposváron a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemét életre hívó három szervezet /Együttélés Ifjúsági Csoportja, Fidelitas, Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ és több további kárpát-medencei ifjúsági szervezet /MISZSZ, Országos Magyar Diákszövetség, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben kifejtették, hogy a térségbeli magyar fiataloknak szükségük van élő kapcsolat kiépítésére, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. A kezdeményezők szerint fontos, hogy "a magyar külpolitika szerves részévé váljon a határon túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása", ami elsősorban a "minden szinten minőségi magyar oktatás eszközeivel" látják biztosíthatónak. /Nyilatkoztak a Kárpát-medencei Ifjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "Bízunk benne, hogy összefogásunkkal képesek leszünk segíteni egy, a magyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját." - olvasható a nyilatkozatban. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./
1997. november 27.
A szenátusban nov. 25-én éles szópárbajok jellemezték az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Petre Roman elmondta, hogy nem azzal foglalkoznak, amivel kellene, a tanügy összeomlóban van, az iskolák helyzete siralmas. Frunda György bemutatta, hogy milyen volt a román nyelvű oktatás a történelmi Magyarországon. George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke nagy beszédet tartott, kifejtve, hogy neki kék-sárga-piros vér folyik az ereiben, majd az RMDSZ szenátorait vette sorra, mindegyiküket jellemezte, egyértelműen kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket, ugyanakkor dicsérte az ellenzék olyan szélsőségesen nacionalista szónokait, mint Dumitrascu szenátor, vagy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke.Pruteanu "a román politikai osztály vizsgájaként" állította be azt, hogy az általa sürgetett intézkedéseket elfogadja-e a szenátus. Pruteanu kirohant a magyar egyetem vagy főiskola gondolata ellen. "Hát hol élünk?" - kérdezte. Pruteanu szenátor hevesen ostorozta Laurentiu Ulici-ot, a Romániai Írók Szövetségének elnökét is, aki a múlt héten a vitában vele szemben állást foglalt a román történelem és a földrajz anyanyelvű oktatása mellett. Ulici a válasz jogán kifejtette: jelenleg az ukrajnai románok nemzetiségi iskoláikban románul tanulhatják az összes tárgyat és önálló egyetemük van, de Pruteanuval egyidőben Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani román iskolákban is. Pruteanu titkos szavazást sürgetett, abban a meggyőződésben, hogy annak oltalma alatt a koalíciós pártok képviselői is csatlakoznak álláspontjához. A testület azonban a titkos szavazás mellett foglalt állást. A sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitájában több, viszonylag kisebb fontosságú kérdésben máris a szélsőséges álláspont kerekedett felül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ A szenátus kötelezővé tette a 8. osztály elvégzésekor a záróvizsgánál a román nyelv és irodalom és a matematika mellett a Románia földrajzából vagy történelméből való vizsgát (erre várhatólag románul kerül majd sor), és elvetették Ulici szenátor, írószövetségi elnök ama – egyébként Pruteanu által is elfogadott – indítványát, amely egyenlő helyzetet teremtett volna a román és a kisebbségi iskolák tanulóinak vizsgaszámát illetően. /MTI/
1997. november 27.
Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének nov. 25-i állásfoglalása elfogadhatatlannak minősítette, hogy az RMDSZ belső parlamentjének első embere, illetve az RMDSZ elnöke – Dézsi Zoltán, illetve Markó Béla – nem hívta össze november 15-re, majd 22-re a testület, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ ülését a tanügyi törvénnyel kapcsolatos szenátusi vita témájában. Az SZKT rendkívüli ülésének összehívását november 12-én Tőkés László kezdeményezte, a következő héten 44 SZKT-tag, a testület létszámának egyharmada támogatta a javaslatot. Tőkés szerint a Dézsi Zoltán által megjelölt december 6-i időpont értelmét veszti, mivel addigra a szenátus túl lesz a kérdés vitáján. A tiszteletbeli elnök Markó Bélát és az SZKT állandó bizottságát indítványának "kijátszásával" vádolja, és szemére veti Markónak azt is, hogy ilyen értelmű javaslatát nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a szövetség legfőbb vezetőit tömörítő operatív tanács november 11-i ülésén sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 27.
Nov. 26-án román-ukrán-lengyel csúcsértekezlet volt. Emil Constantinescu, Leonyid Kucsma és Aleksander Kwasniewski a román államfő által az év elején kezdeményezett háromoldalú együttműködés kereteiről tárgyaltak egy nem hivatalos munkamegbeszélésen. Constantinescu hangsúlyozta, hogy Románia diplomáciájában nagy fontosságot tulajdonít a háromoldalú együttműködésnek, ilyen kezdeményezésekkel "kívánja növelni saját és a térség biztonságát". A találkozón felmerült a gazdasági együttműködés kérdése, valamint "a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem összehangolása". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ A Ziua úgy értesült, a három elnök megegyezett a "Felső Prut" eurorégió létrehozásáról, mely magába foglalná egész Bukovinát és Lengyelországig terjedne. Az Adevarul úgy látja, a három ország képezi "a nyugati világ keleti határvonalát", míg a Curentul "merész fogadásnak" minősítette a kezdeményezést. A lap kiemeli, hogy a lengyel államfő azt javasolta, "Bukarest maradjon a következő háromoldalú találkozók állandó székhelye. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 27., 228. sz./
1997. november 27.
Komán János arra figyelmeztetett, hogy a kompromisszumokkal nem tud kibékülni, valószínűleg mások is osztják véleményét. Az RMDSZ vezetői "együgyű keresztény jó szándékkal, hiszékenységgel, a parasztpárti és a többi felek megbízhatóságának nem ismerésével jellemezhetők. Olyan partnereket választottak, akik újra bebizonyították a világ előtt, hogy Európának ezen a részén bárkit becsaphatnak." Felteszi a kérdést: "Szabad-e nemzeti közösségünket megalázó »kompromisszumokkal«, diktált megoldásokkal becsapni?" Nem fontosabb-e, hogy "ellenzékbe tömörülve erősítsük nemzetiségünk egységét"? /Komán János: Ez már nem is politika, hanem szerencsejáték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 27.
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára cáfolta Király Károly azon állítását, miszerint a Határon Túli Magyarok Hivatala felkérte volna őt arra, hogy nyilatkozzon Tőkés László püspök ellen. "Így Király Károly úr hivatkozása ilyen HTMH-levélre egyszerűen valótlanság." Tabajdi Csaba fogadta Király Károlyt és a beszélgetés közben véleményét nyilvánította, elmondta, hogy vitája van Tőkés Lászlóval, de ez nem azt jelenti, hogy Király Károlyt a püspök ellen akarta hangolni. Az államtitkár közölte, hogy a lezajlott beszélgetés és a Székely Faluért Alapítvány magyarországi támogatásának elmaradása között nincs összefüggés. /Tabajdi Csaba: Tiszteletben tartjuk a határon túli magyarságot. = Új Magyarország, nov. 27./ Előzmény: nov. 6.
1997. november 27.
Emil Constantinescu államfő nem kíván közvetíteni az RMDSZ és a KDNPP közötti, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult vitában. Constantinescu, aki előzőleg kedvezően állt hozzá az RMDSZ kéréséhez, november 25-én kijelentette, minden koalíciós pártnak "magának kell vállalnia döntéseiért a felelősséget". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1997. november 27.
Frunda György a szenátus nov. 25-i, sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos vitáján elmondott beszéde nagyon hasznos volt. Frunda György ismertette a Monarchia idejebeli román oktatás helyzetét, bemutatva konkrét adatokat: 1913-ban már több mint 2000 román iskola működött, a korabeli tanügyi törvény 11. cikkelye pedig előírta az anyanyelvű oktatást. Kifejtette, meggyőződése, hogy a tisztelt szenátorok közül sokan most hallottak először ilyesmit, s a szélsőséges román nacionalista propaganda rágalomáradata után, amely oly szép muzsika volt füleiknek, kissé megdöbbentek, esetleg lelkiismeret-furdalásuk van. Hangsúlyozta: csupán azt kívánjuk, hogy gyermekeink egyenlőek legyenek a román gyermekekkel, hogy a nemzeti kisebbségek tanulói ugyanolyan tanulási esélyekkel rendelkezzenek, mint a román többség. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy George Pruteanu szélsőséges nacionalista elemeket nem nélkülöző beszédét követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította a szenátus oktatási bizottsága elnökének "aberrációit". Markó elmondta, kár, hogy "a professzor úr lerombol mindent, amit a koalícióban együtt építettek". Az RMDSZ-elnök megemlítette az ukrajnai románok helyzetét is. Elmondta, ők jelenleg még iskoláikban mindent román nyelven tanulnak, a földrajzot és a történelmet is. "De az ukrán többség lesi, várja a romániai törvényhozás lépéseit, hogy amit a romániai oktatási szabályok megvonnak az itt élő nemzetiségektől, azonnal megvonhassák ők is az Ukrajnában élő románoktól" – mondotta Markó. Kifejtette, akik most önkezűleg visszahozzák a tanügyi törvénybe a nemzetiségi oktatással szembeni gátakat, korlátozásokat, megkülönböztetéseket, önkezűleg sújtják román testvéreiket. "Hát micsoda hazafiság, micsoda nemzetszeretet ez?" – tette hozzá az RMDSZ-politikus. Az ügyrendi felszólalások alkalmával Frunda György tiltakozott amiatt, hogy Pruteanu az Európai Közösség dokumentumait "deformáltan" idézte. Mint kiderült, Pruteanu nem a Románia által is aláírt és bevezetett európai megállapodásokat, hanem holmi gyűlésszövegeket lobogtatott a tisztelt ház előtt. A lap tájékoztat, hogy a szakaszonkénti vita a szakbizottsági módosításokat szentesítette. Amennyiben a szenátus elfogadja a bizottság javaslatait, akkor azt csak egyetlen módon lehet kivédeni, ha valamelyik szenátor a szakbizottság módosítási javaslatának a törlését kéri. Egy ilyen javaslatnak szavazáskor elsőbbsége van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. november 27.
Nov. 27-én a rendőrségen kihallgatták Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, Sófalvi László alpolgármestert és Bodnár László jegyzőt. Mindhármukat a csereháti ügyben, az épülő árvaházzal kapcsolatban, a máj.28-i esemény gyanúsítottjaiként hallgatták meg. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./ Előzmény: Máj. 28-án eltávolították az árvaházba beköltözött bukaresti, román apácákat. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./
1997. november 27.
A Cserehát ügy, a székelyudvarhelyi árvaházzal kapcsolatos fejlemény: a szenátus emberjogi bizottsága megállapodott abban, hogy a bizottság összes tagja részt vesz az ügy kivizsgálásában, mely egy hónapot fog tartani. A székelyudvarhelyiek védőügyvédje, Eckstein-Kovács Péter ezt afféle »nyomásgyakorlás«-nak minősítette, melynek szándéka a helybeliek meghátráltatása. Eckstein-Kovács szerint Remus Opris kormányfőtitkár kérése, hogy Hargita megye alprefektusa készítsen jelentést Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester tevékenységéről, tulajdonképpen a polgármester lejáratását és felfüggesztését célozza. Opris megígérte a Szeplőtlen Szív apácarend és az árvaház építését pénzelő Aris Rt. képviselőinek, hogy "a kormány mindent megtesz, hogy folytathassák az árvaház felépítését". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1997. november 27.
Buchwald Péter, Kolozs megye alperefektusa a vele készült interjúban hosszadalmasan magyarázta, hogy a koalíciót fenn kell tartani. Tudja, hogy sok a probléma, de reménykedik, hangsúlyozta, hogy nem kell kilépni a koalícióból. /Tibori Szabó Zoltán: Mérlegelnünk kell minden pillanatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1997. november 27.
Gajdos Balogh Attila emlékeztetett Tokay Györgynek vagy Markó Bélának a kolozsvári önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita idején a Groza-korszakkal való összehasonlításra adott magabiztos válaszára: ilyen analógiák nincsenek. A történelmi tanulságok megfelelő biztosítékokat sürgettek az új tanügyi törvényt illetően, beleértve magyar egyetem jogaiba visszahelyezését. A cikkíró Vasile Goldisra hivatkozik, akinek 1911-ben jelent meg az eredetileg magyarul írt A nemzetiségi kérdésről című műve, amelyet 1976-ban újra kiadott a Kriterion. Ebben Goldis írja: "Ha el lehetne érni azt, hogy valamely nép összessége magyarul megtanuljon, akkor egészen bizonyos, hogy ez a nép saját nyelvét idővel elfelejti." /Gajdos Balogh Attila: Viták és analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
1997. november 27.
Nov. 21-én kezdődött meg Székelyudvarhelyen a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ IX. kongresszusa, melyen bejelentették, hogy a MAKOSZ teljes jogú tagjává vált az európai középiskolások csúcsszervezetének, az OBESSU-nak. A MAKOSZ elfogadta a Diákjogi Chartát és elhatárolta magát a MIVET-től. Megválasztották a MAKOSZ új vezetőségét. Elnök: Kovács Richárd /Nagybánya/, ügyvezető elnök: Olti Ágoston /Székelyudvarhely/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ MIVET: Magyar Ifjak Világfóruma Erdélyi Társasága, 1997. okt. 25-án alakult meg Kolozsváron.