"A Romániai Magyar Szó mai száma interjút közöl Vasile Lupuval, a képviselőház parasztpárti alelnökével. Vasile Lupu kezdetben a román-magyar kapcsolatok bíztató alakulásáról beszél. A kisebbségi jogokat érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban elmondja, hogy amennyiben a törvénytervezetek nem állnak ellentétben az Alkotmánnyal, a kormánykoalíció pártjai megszavazzák azokat. Nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy egyes ellenzéki honatyák is támogatni fogják a törvénymódosításokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"A lapok tájékoztatnak, hogy Tom Lantos amerikai kongresszusi tag amerikai, kanadai és magyarországi üzletemberek kíséretében Romániába érkezett. A magyar származású politikus megbeszélést folytatott máj. 25-én Victor Ciorbea miniszterelnökkel, melynek során ismertette az üzletemberek szándékát romániai gazdasági tevékenység kifejtésére. Tom Lantos kijelentette, hogy át fogja nyújtani Bill Clinton elnök román és magyar államfőhöz intézett személyes levelét. Ciorbea miniszterelnök kijelentette, hogy az amerikai politikus látogatása a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásokról való áttérést jelenti azok megvalósítására. Az Adevarul arról tájékoztatott, hogy Tom Lantos június közepére az Egyesült Államokba hívta Victor Ciorbeat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26., 96. sz./"

"Székelykeresztúron a helyi RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott, Fülöp Lajos múzeumigazgatót újraválasztották elnöki tisztségében. A közgyűlés támogatja az önálló Udvarhely megye visszaállítását, a Bolyai Egyetem újraindítását, szorgalmazza a magyar nemzeti közösség autonómiájának törvénybe iktatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Tasnádon márciustól megjelenik a Tasnádi Újság, áprilistól pedig Érmihályfalván lát napvilágot egy új helyi lap, az Érmihályfalvi Figyelő, alcíme: független közéleti lap, az Érmellék Társaság támogatásával a székelyhídi Ritmic Kft. adja ki. Ezzel Érmihályfalván s múlt század végén megjelent Érmelléki Közlöny hagyományait élesztik újjá. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./"

"Szatmárnémetiben 40 évvel ezelőtt kapta a fiúlíceum a Kölcsey Ferenc Líceum nevet, melyet a később a diktatúrában megváltoztattak. 1989 után ismét felvette az iskola Kölcsey nevét. Erre emlékeztek meg ünnepségsorozattal, melynek fénypontja máj. 31-én lesz, ekkorra meghívták az iskola egykori jeles diákjai, nyugalmazott tanárai és a testvériskolák képviselői is. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 26./"

"Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány Budapesten, máj. 22-én tartott rendezvényén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke előadásában az erdélyi magyarság számára kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt követelt. Tőkés László kritikával illette az RMDSZ-t, mert elvben támogatja ugyan az egyházak követelését, de a gyakorlati politika terén fellépéseivel nem váltott ki elégedetlenséget. Szerinte veszélyeket hordoz Göncz Árpád látogatása, amennyiben nem társul konkrét eredményekkel. A rendezvényt követően megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel a szomszédos országokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete hazai és nemzetközi fórumokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ "

"Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./"

"Május 27-én a képviselőházban, a napirend előtti felszólalások során Garda Dezső Hargita megyei képviselő a ROMSILVA önálló ügyvitelű vállalat monopólium-helyzetével való visszaéléseire hívta fel a Ház figyelmét, többek között a kenőpénzeket adó fakitermelő kft-k jogtalan előnyökhöz juttatására, és arra, hogy a tőlük bezsebelt összegeket az erdőkerületi hivatalok fényűző székházak építésére, luxusautók beszerzésére fordítják, miközben a gyergyói fakitermelő vállalat dolgozói, például, egy hónapig nem termelhették ki a viharok által kidöntött faanyagot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 27., 1035. sz./"

"A lapok ismertetik Bill Clinton amerikai elnöknek Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz intézett üdvözlő levelét, melyet Tom Lantos kongresszusi tag nyújtott át a román és a magyar államfőnek. Az amerikai elnök történelminek minősíti a két államfő találkozóját és hangsúlyozza, hogy a megbékélés, valamint a barátság megszilárdítása Magyarország és Románia között példaértékű Európa és az egész világ számára. A találkozón, valamint a barátságot szilárdító többi intézkedésen keresztül a két nemzet, Románia és Magyarország bebizonyították, hogy közös jellemzőjük a nyugati értékek és rendelkeznek akarattal ezeknek a gyakorlatba ültetésére, áll Bill Clinton levelében. "Tudom, hogy a két kormány és nemzet eldöntötték, hogy ezen az úton haladnak, amilyen mértékben egy meg nem osztott Európa felé tartanak." /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./"

"A Romania Libera beszámol az ET Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakáról, mely tegnap kezdődött meg Bukarestben. Tegnap az Emberjogi Bizottság ülésén felvetették az európai titkosszolgálatokra vonatkozó szempontokat, egy európai büntetőtörvénykönyv alapelveit és a kisebbségi jogok kérdését. Gunnar Jansson az ET-megfigyelő, valamint a bizottság elnöke kijelentette, hogy felfüggesztették Románia monitorizálását, mivel a jelenlegi román hatóságok eleget fognak tenni a felvállalt kötelezettségeknek. Hangsúlyozta azonban, hogy a kötelességek nem teljesítése esetén a monitorizálási folyamatot újraindíthatja az azzal foglalkozó bizottság. A lap szerint sokat tárgyalt kérdés volt a kisebbségi kérdés. Az ET képviselői az RMDSZ kormányzásban való részvételét a Ciorbea-kormány toleráns meglátásának értékelték, amely előnyt képez a romániai kisebbségek számára, de nem feltétele a kisebbségi jogoknak. A lap megemlíti, hogy a résztvevők pozitívként értékelték az 1201-es ajánlás jelenlétét a román-magyar illetve a román-ukrán alapszerződésekben. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./"

"Szász János szerint "várható volt, hogy Tőkés László megtámadja a kiigazított oktatási törvénytervezetnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyeit". Kétségtelen, írta Szász János, hogy az RMDSZ kormánykoalícióba lépésekor kompromisszumot kötött, hangsúlyozza, hogy ezt tették a szövetség koalíciós partnerei is. "Ami Tőkés László szemében megalkuvás, az tárgyszerűen egy történelmi folyamat stációja" állapította meg. Emlékeztetett, hogy állásfoglalását az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérdéssorozattal zárta, melyek közös nevezője: lehet-e kevesebbet elfogadni a baráti kormánytól, mint amennyit az ellenségtől követeltünk Szász János feltette a kérdést, "Komolyan gondoljam-e, hogy Tőkés László valóban elvárta az immár konszolidált, a nacionalizmust kormánypolitikává dúsító Iliescu-rendszertől a romániai magyar oktatás, a többszintű autonómia rendezését?". A cikk szerzője szerint nem jelenti az RMDSZ-programjáról való lemondást annak részleges valóságba ültetése, mivel a jelenlegi romániai társadalom többségi dimenziója nem érzékeli és nem érti a nemzeti kisebbségek autonómiájának saját érdekét szolgáló szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"A parlament két házának együttes máj. 26-i ülése egyetértett azzal, hogy Costin Georgescu legyen a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az ellenzéki honatyák többsége is támogatta Georgescunak RHSZ-igazgatói tisztségbe való kinevezését. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy Verestóy Attila felszólalásában "természetesnek ítélte a magyar közösség részvételét is a törvényhozásban, és az RHSZ új struktúráiban lehetséges, egy RMDSZ-es megjelenése is". A lap szerint világos Verestóy szenátor utalása arra, hogy egy igazgatóhelyettesi tisztséget szövetségi politikus számára igényel az RMDSZ. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27. 97. sz./"

"Máj. 27-én a Magyar Honvédség Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének küldöttsége dr. Nagy László mérnök ezredes, a hadtudományok kandidátusa, igazgatóhelyettes és dr. Ujj András ezredes, vezető kutató látogatást tett az RMDSZ képviselőházi frakciójának irodájában. A magyar katonai küldöttséget elkísérte Keresztes Tamás alezredes, a Magyar Köztársaság bukaresti katonai és légügyi attaséja. A vendégek megtekintették a Parlamenti Palotát, majd a frakció részéről fogadta őket Rákóczi Lajos, a Képviselőház védelmi, nemzetbiztonsági és közbiztonsági bizottságának tagja. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatásra került sor a két ország fegyveres erőinek korszerűsítési törekvéseiről, aktuális katonapolitikai kérdésekről, különös tekintettel a NATO-integrációra. Szó esett a romániai fegyveres erők albániai és boszniai küldetéséről, valamint a Magyar Honvédség által foganatosított létszámcsökkentésről és más intézkedésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga nyilvános eszmecserét rendezett a Fodor Imre polgármester és a prefektúra közötti vitáról, amely azután alakult ki, hogy a megye vezetése kétségbe vonta a Fodor Imre által kiírt pályázat jogszerűségét, mert abban néhány munkakörhöz megkövetelte a magyar nyelv ismeretét is. A vitára meghívottak közül távol maradt Dorin Florea megyei prefektus és Burkhart Árpád alprefektus. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hangsúlyozta: a nyelvhasználati jog az alkotmányban szerepel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./"

"Kilencedik alkalommal szervezték meg a Szemfüles-találkozót, ezúttal Székelyudvarhelyen. A Szemfüles gyermeklap, teljes nevén: Corvin Szemfüles, alcíme: Ismeretterjesztő gyermekmagazin. Jelen volt Molnár Anikó alapító-főszerkesztő is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 27./"

"Máj. 27-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a magyar-orosz, magyar-szlovák és magyar-román alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-orosz szerződés kihirdetése kapcsán - a nemmel szavazó MDNP-n kívül - az ellenzéki pártok frakciói tartózkodtak, a műkincsügy miatt. A Meciar-kormány magyar kisebbséget érintő antidemokratikus intézkedéseire hivatkozva minden ellenzéki frakció elutasította a dokumentum kihirdetését. /210 igen, 77 nem, 2 tartózkodás/ A magyar-román alapszerződés szövegénél az ellenzéki pártok tartózkodtak, kivéve az MDNP-t, amely igennel szavazott. /216 igen, 7 nem, 55 tartózkodás/. /Népszabadság, máj. 28./"

"Működött-e kontraszelekció, tette fel a kérdést Kisgyörgy Réka Cs. Gyimesi Évának. A magyar tanszék tanára cáfolta ezt: olyan kevesen juthattak be, annyira lecsökkentették a létszámot, nehezen lehetett bejutni. Azok jó évfolyamok voltak. Most viszont fennáll a kontraszelekció veszélye, mert túl nagy a választási lehetőség. Valamilyen szűrőrendszert ki kellene alakítani. Ő azt szorgalmazza, hogy akik bejutottak, és már az első évben bizonyították rátermettségüket, azokat igyekezni kell "hozzáédesgetni a mi egyetemünkhöz". A Collegium Transylvanicumot azért hozta létre, hogy ezt az ügyet szolgálja és alkalmas volt arra, hogy kineveljen "egy magyar kulturális elitet." Ők jelentik az utánpótlást az egyetemi oktatásban. A kolozsvári "Láthatatlan Kollégiumból kerültek ki a Magyarországon PHD-tanulmányokat folytató doktorjelöltek is, akik közül többeknek már megvan a helyük, várjuk őket vissza". Ők "itthon kiemeltebb infrastrukturális feltételeket élvezhettek, mint az átlagegyetemisták". A kolozsvári egyetemeken tanuló mintegy 3000 magyar hallgató közül sokan egyáltalán nem tanulnak magyarul. - Cs. Gyimesi Éva korjelenségnek tartja, hogy sok érettségiző nem tudja, hogy mit akar tenni a jövőben. Úgy látja, hogy "ez az ifjúság eszményeit vesztve, egy felnőtt társadalomban nem látott olyan viszonyulási pontot, amelyhez méltó lett volna mérnie az életét." Nem tudatosították, hogy a tehetségükkel való sáfárkodás nem pusztán magánügy. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Pakot Fülöp szállt vitába Szilágyi N. Sándornak a szórványvitával kapcsolatos írásaival /Romániai Magyar Szó, 1997. jan. 29., febr. 5., febr.12., máj. 7./. Szilágyi N. Sándor "erőlteti a nyugalmunkat, a türelmünket igényli." Nem beszél viszont a kisebbségi élet problémáiról, holott az érvényes igazságot megmutatni sohasem szégyen. A baj kimondásához bátorság kell. /Pakot Fülöp: Boldogtalanul az embervilágban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"

"Kolozsvár legrégibb és legnagyobb magyar tanintézete, az unitárius kollégium örökségét is felvállaló Brassai Sámuel Elméleti Líceum máj. 19-25-e között kettős ünnepet ült. Az évente megrendezett Brassai-héten belül az iskola alapításának 440., valamint Brassai Sámuel születési és halálozási kerek évfordulójáról emlékezett meg. Gaal György írásában felelevenítette a nagyhírű Unitárius Kollégium történetének évszázadait. 1948-ban államosították az iskolát, akkor 1-es Számú Magyar Fiúiskola lett a neve. 1954-ben 7-es Számú Középiskola nevet kapta. 1957-ben megünnepelte 400 éves fönnállását és akkor lett Brassai Sámuel Középiskola. 1957-től koncepciós perek indultak, több tanárt elbocsátottak. Megjelentek a magyar iskolában az estis román osztályok. 1967-ben Fiatal Szívvel címmel diáklap indult. 1977-ben műszaki jellegű ipari líceummá alakították, 1985-től nappali tagozaton is megjelentek a román osztályok. 1990-ben a román osztályok átköltöztek az újonnan létesült Avram Incu Líceumba. Az esti tagozatos román osztályok megmaradtak. 1991-től évkönyveket ad ki az iskola, a diáklap rendszeresen megjelenik Remény címmel, jól működik a Kriza János Önképzőkör. A Bogáncs néptáncos együttesük a határon túlra is elvitte az iskola jó hírét. Jelenleg a nappali tagozaton 930 körüli a diáklétszám, emellett a négy unitárus osztályban van 105 tanuló. A 26 estis osztályból 9 magyar nyelvű. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./"

"A Szatmári Friss Újság szerkesztősége 1989 óta változatlan formában működött. Most kidolgozták a szerkesztőség statútumát, majd titkos szavazással megválasztották a szerkesztőbizottságot, melynek tagjai: Baranyai Attila, Debreczeni Éva, Máriás József, Stahl István és Veres István. Máj. 19-én megválasztották a főszerkesztőt, Veres István személyében, majd a helyettesét, aki Máriás József lett. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 28./"

"Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ "

"Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével készült interjút közölt a Romániai Magyar Szó. Törzsök Erika kifejtette, hogy a HTMH fennállása nem függhet egy-egy választás után létrejövő kormány szándékától, vagy a napi politika hullámzásától, mivel a határon túli magyarsággal való törődést az alkotmány írja elő. 1990 óta változott a hivatal kormányzati szerepfelfogása is. Elmondta: 1990 elején a HTMH elsősorban a határon túli magyarság képviselőjeként jelent meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy gondolja, "az a helyes szerepfelfogás, ha a HTMH a magyar közigazgatás részeként szervezi, generálja azokat a folyamatokat, melyek a szomszédos országokban élő magyarságot mindennapi megélésében segíthetik." A kisebbségpolitikát részben a magyar kormány programjának integratív részeként kell felfogni. A kisebbségpolitika támogatást is jelent, de legalább olyan fontos a közös gondolkodás, eszközkeresés, együttműködés. Az elmúlt négy évtized során az államosítás és az asszimilációs törekvések következtében jelentős veszteségek érték a magyarságot. Jogos igénye a romániai magyarságnak az óvodától a felsőoktatásig működtetett önálló iskolarendszer. Ehhez többek között gazdaságilag erős kisebbségre van szükség, azért, hogy az állami forrásokon túl létrehozhassa és működtethesse intézményeit. "Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy az utóbbi két évben több gazdaságfejlesztési központot hoztunk létre Erdélyben, illetve, hogy ez év során létrejön az a kockázati alap, mely azokat a vállalkozókat támogatja, akik Romániába kívánnak befektetni" ? jelentette ki Törzsök Erika. A lap a továbbiakban Románia NATO-csatlakozási esélyeiről kérdezte a HTMH elnökét. Amennyiben esetleg Romániát nem vennék fel az első körben, az nem jelentene visszaesést a két ország viszonyában. - A regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozta. /Ilonczai Tamás: Rengeteg tennivaló van még. Interjú Törzsök Erikával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának új elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ "

"Máj. 28-án a kormány benyújtotta a szenátushoz a 69/1991-es helyhatósági törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel a kormányrendelet hatályba lépett. Az új szabályozás számos olyan általános jellegű módosítást tartalmaz, amely az autonómia elveinek érvényt szerezve nagyobb hatásköröket biztosít a helyi közigazgatási szerveknek. Így például a 20. cikkely 2. bekezdését kiegészítő (m1) pont rendelkezése szerint a megyei tanácsok hatásköréből a helyi tanácsok hatáskörébe kerül, a törvény megszabta keretek között, az utcák és terek, valamint a helyi érdekű létesítmények névadása, illetve ezek elnevezéseinek a megváltoztatása. A módosított törvény a helyi autonómia elvének érvényesítésével egyidejűleg, a vonatkozó és Románia által is aláírt nemzetközi dokumentumok szellemében számos új rendelkezést tartalmaz a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát illetően a helyi közigazgatásban, illetve a két- vagy többnyelvű helységnevek és feliratok alkalmazása tekintetében. A törvény 23. cikkelyének 6. bekezdése arról rendelkezik, hogy a tanácsülések napirendjét, azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol egy nemzeti kisebbség meghaladja a lakosság 20%-át, kérésre e kisebbség anyanyelvén is közzéteszik. Ilyen esetekben a tanácsi határozatokat is közzéteszik az illető kisebbség anyanyelvén (29. cikkely, 4. bek.). A törvény 25. cikkelyének 2. bekezdése szerint "Azokban a helyi tanácsokban, amelyekben a tanácsosok legkevesebb egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a tanácsüléseken – kérésre – az illető kisebbség nyelvét is használhatják. Ezekben az esetekben a polgármesteri hivatalnak biztosítania kell hiteles tolmács jelenlétét. A tanácsülések dokumentumai román nyelven készülnek." Ugyancsak 20 % fölötti kisebbségi lélekszám esetében az 55. cikkely (3/1) kiegészítő bekezdése értelmében a közönségkapcsolatokat is fenntartó közhivatalnoki állásokba olyan személyeket alkalmaznak, megfelelő létszámban, akik az illető kisebbség nyelvét is ismerik. Az 58. cikkely 2. és 4. bekezdései pedig előírják, hogy az említett számarány esetén az adott kisebbséghez tartozó állampolgárok szóbelileg és írásban használhatják anyanyelvüket a helyhatóságokkal és azok szerveivel való kapcsolataikban, és ugyanazon a nyelven kaphatnak választ kérelmeikre. Hasonlóképpen ezekben a helységekben a helyi közhatóságok biztosítják a helységnév, a közintézmények és kiszolgáló egységeik feliratozását és a közérdekű közlemények kifüggesztését az illető kisebbség nyelvén is. (Mindamellett a hivatalos okmányok román nyelven készülnek.) Amennyiben a helyhatóság képviselője vagy hivatalnoka nem ismeri az adott kisebbség nyelvét, hiteles tolmácsot vesznek igénybe, akinek jelenlétét a polgármesteri hivatal biztosítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 1036. sz./"

"Nagyváradon rendezték meg a Romániai Katolikus Püspöki Kar konferenciájának 1997. évi tavaszi ülésszakát. A kétnapos /máj. 27-28./ rendezvényen megjelent dr. Janusz Bolonek érsek, pápai nuncius is. A megbeszélésen a 14 hazai római és görög katolikus püspök, illetve érsek vett részt. A napirendi pontok között szerepelt a romák között végzett pasztoráció, a Caritas Catolica szervezetek munkájának kiértékelése és az elkobzott egyházi javak ügye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31. - jún. 1./ "

"Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./"

"Máj. 28-án Székelyudvarhelyen a Csereháton levő épület őrzésével megbízott polgárőröket a Polgármesteri Hivatal felszólította, hogy miután eltávolították a benne illetéktelenül tartózkodó személyeket, pecsételjék le az ajtókat. Az apácák nem akarták önként elhagyni az épületet, ezért eltávolították őket. A helyi lap fényképeket is közölt: ketten - ölükbe véve - vitték ki az apácákat. Az összegyűlt háromezres tömeg előtt Hegyi Sándor helyi református lelkész mondott beszédet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 29./"

"Kolozsváron a Farkas utcai református templomban ünnepélyesen felszenteltek 23 fiatal lelkészt. Az istentiszteleten dr. Csiha Kálmán hirdetett igét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"

"Vjacseszlav Mihajlov orosz nemzetiségügyi miniszter hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett, máj. 28-án Budapesten tárgyalt Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és magyar orosz kisebbségpolitikai együttműködésről szóló jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek értelmében a két fél évente küldöttséget cserél egymással. Mihajlov elmondta, hogy 25 millió orosz él a határokon túl, tehát minden ötödik orosz él kisebbségként, közülük Ukrajnában 12 millióan /ugyanakkor Oroszországban 179 nemzetiség él, köztük 6 millió ukrán. /Magyar Hírlap, máj. 29./"

"Dr. Garda Dezső képviselő a vele készült interjúban beszámolt a törvénymódosításokról. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy látván a földtörvény módosításának halasztását, parasztpárt és liberális koalíciós párti képviselőtársai között Constantinescu államfőhöz intézendő közös levél megfogalmazását kezdeményezte, ebben a magán-közbirtokossági erdők és területek visszaadását szorgalmazta. A földtörvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy az SZDU az erdészet érdekeit képviseli, az erdészetre hivatkozva nem akar sem földeket, sem erdőket megfelelő arányban visszaadni a lakosságnak. A tanügyi törvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség ötös bizottsága /Markó Béla, Béres András, Lőrinczi Gyula, Asztalos Ferenc és Garda Dezső/ egyeztette a véleményeket és úgy értékeli, hogy a Kötő József-féle variáció sok kérdéskört fogott át, a másik variáció, melyet főleg Asztalos Ferenc képviselő tartott fenn, szorgalmazta, hogy az alapvető kérdésekre összpontosítson az RMDSZ, annak érdekében, hogy a szövetségi követeléseket ne lehessen kijátszani. A bizottság egyeztetése után a 10 pontból álló tervezet a tanügyminiszter asztalára került, aki kibővítette azt a tanügyi rendszer decentralizálását szolgáló általános jellegű kérdésekkel, majd miután megtörtént az egyeztetés a politikai pártok és a kormány szintjén a tervezet bekerült a szenátus tanügyi bizottságába és a parlamentbe. Garda Dezső megemlítette, hogy a törvénytervezetet máris támadások sorozata éri, valamint hogy az SZDU képviselői nem állnak ki teljesen a tervezet mellett és "a liberális képviselőtársak mellénk való állásában sem vagyunk teljesen biztosak". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"A Szabadság A nap kérdése című rovata megemlítette. hogy Kolozsváron a magyarság sokkal visszafogottabban üdvözölte Göncz Árpádot, mint Marosvásárhelyen. A lap megkérdezte az RMDSZ ügyvezető elnökét, miben látja ennek okát Takács Csaba szerint a kolozsvári magyarok nem bíznak eléggé saját erejükben, a demokratikus jogaik gyakorlását biztosító politikai helyzetben és az ebből következő félelem okaként a kommunista diktatúrát és az azt követő nacionalista agressziót jelöli meg. Takács Csaba ezt nem fogadja el, mivel szerinte ez a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Úgy értékeli, hogy a visszahúzódásból csak önmagunk erejével tudunk kilépni. "Hogy a magyar iskolák létszáma is tükrözze a magyarság részarányát. És a közhivatalokban is inkább jelen legyünk. Most, amikor kolozsvári magyarok magas tisztségeket tölthetnének be, nem akad elég jelentkező. egyesek attól tartanak, hogy előtérbe kerülésükkel konfrontációt válthatnak ki" jegyezte meg az RMDSZ ügyvezető elnöke, hozzátéve, hogy "ezeknek a fenntartásoknak mielőbb oldódniuk kell, mert gyáva népnek nincs hazája". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./"