A PNL is a magyarokat találta meg, mint Románia fő problémája
Az ellenzéki „liberálisok” szerint nemzetellenes, ha a magyarok használhatják az anyanyelvüket és a jelképeiket.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Florin Roman felszólította csütörtökön a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy függessze az RMDSZ-szel a közigazgatási törvény módosításáról kezdett tárgyalásokat.
„A PNL határozottan felszólítja a PSD-t, hogy függessze fel az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényről kezdett tárgyalásokat, amelyek szerint hivatalos nyelvként kötelező lenne a magyar nyelv a romániai helyi és központi közintézményekben, és lehetőséget biztosítanának a székely zászló kitűzésére és kétnyelvű táblák kihelyezésére Románia 400 településén. A PNL határozottan kéri a PSD-ALDE kormánykoalíciót, hogy a szakbizottságokban és a parlamenti szavazáson is utasítsák el ezeket a módosításokat, amelyek nemzetellenesek. A PSD és RMDSZ közötti alku sokkal ártalmasabb, mint ahogy az az első fázisban tűnt" – mondta a liberális alelnök, aki azt sérelmezi, hogy az ezen a héten folytatott tárgyalások során a két alakulat megállapodott az anyanyelv-használati küszöb 20%-ról 10%-ra való csökkentéséről, „így a PSD több mint 400 települést gyakorlatilag tálcán kínál fel az RMDSZ-nek".
A PNL minden alkotmányos úton megpróbálja megakadályozni ennek a törvénytervezetnek az elfogadását - mondta Roman, aki bizalmatlansági indítvány benyújtását és utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett.
Roman szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ vezetői többször is azt nyilatkozták, hogy a szövetség számára a „centenárium éve a nemzeti gyász éve", egyetlen PSD-s vagy ALDE-s vezető sem határolódott el ezektől a kijelentésektől.
agerpres.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Katolikus gimnázium ügye: megszólalt az elnöki hivatal
Az elnöki hivatal folyamatosan kapcsolatban állt a marosvásárhelyi katolikus gimnázium helyzete miatti román-magyar diplomáciai konfliktusban érintett intézményekkel – közölte csütörtökön Klaus Johannis államfő szóvivője.
Mădălina Dobrovolschi elmondta, Románia elnökét folyamatosan tájékoztatta a Külügyminisztérium az ügy fejleményeiről. „Az állam intézményei reagáltak, a Külügyminisztérium nagyon világosan kifejtette álláspontját ebben az ügyben” – mondta a szóvivő, értésre adva, hogy Klaus Johannis egyetért a külügy közleményében foglaltakkal.
Az állásfoglalás szerint Romániában nem sérülnek a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának tekintik. A bukaresti külügy szerdai közleményében arra reagált, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt szerdán Budapesten berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia magyarországi nagykövetét.
mediafax.ro; itthon.ma/erdelyorszag

Kárpátalja kiemelt területe a nemzetpolitikának
Interjú Potápi Árpád János államtitkárral
Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában működik a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársága. Irányítója Potápi Árpád János államtitkár. Erős családi kötődéssel vezeti szakterületét, hiszen nagyszülei Bukovinából sok nehézség árán a Bácskát is megjárva kerültek a Tolna megyei – korábban német lakosságú – Bonyhádra. A svábok közül sokat kitelepítettek, helyükre bukovinai székelyek és a Felvidékről „lakosságcserés” magyarok érkeztek. Ő már itt született 1967-ben. 12 évig a város polgármestere és országgyűlési képviselője volt, majd 2014-től a határon túl élő magyarok államtitkárságának vezetője.
Interjú Potápi Árpád János államtitkárral
– Államtitkár úr, olyan területet irányít, ahol soha nem lesz kész állapot, csak szakadatlan törekvés valami távoli célok felé. Elégedett-e az eddig végzett munkával?
– Hét éve került a Fidesz-KDNP kormányra Magyarországon, 2010-ben a nemzetpolitikában is éles fordulat állt be. Az első ciklusban, 2010-14 között törvényekkel, jogszabályokkal a nemzetpolitika keretét teremtettük meg. A munka a kettős állampolgársági törvénnyel indult és a szavazati jog megadásával zárult. A keretrendszer működését legjobban az egymillió állampolgársági kérvényező bizonyítja. Őszre várhatóan mindenki leteszi az esküt. Ha csak ennyit tettünk volna a nemzetpolitikában, az is óriási dolog lenne. Ezen intézkedések bekerülnek a történelemkönyvekbe is.
2014 után más irányba fordult a nemzetpolitika, elsődleges célunk a szülőföldön való boldogulás segítése, a gazdasági segítségnyújtás lett. A szakképzés fejlesztésétől a pályázatok, programok megvalósításáig sok lehetőség van. 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve volt, 2017 pedig a családi vállalkozások éve. Természetesen a szakképzést, a fiatal vállalkozók és a családi vállalkozások programjait is visszük tovább. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében gazdaságfejlesztési program indult Kárpátalján, a Délvidéken, a közel-múltban a Muravidéken és hamarosan a Drávaszögben. Később a Felvidék és Erdély is bekapcsolódik.
Ez óriási előrelépés, mert ha egy magyar maradni akar az anyaföldjén, és őrizni szeretné identitását, a magyar intézményrendszer mellett a megélhetését is biztosítani kell. Ez a segítségnyújtás megkerülhetetlen.
– Tapasztalnak-e ellenállást a többségi nemzet részéről?
– Az anyaország támogatása jó az ottani magyaroknak, de a többségi nemzetnek és Magyarországnak is, hiszen a pénz forog, gazdasági élénkülést tudunk generálni. Ez a nemzetpolitikában óriási előrelépés.
– Mennyi pénzt fordít a magyar kormány minderre?
– A Fidesz előtti kormány utolsó évében 9,1 milliárd forintot költött a szűken vett nemzetpolitikára, mára ez az összeg megtízszereződött. Minden területen érezhető a magyar kormány támogatása, az oktatásban, a szociális és civil szférában, az egyházaknál, a gazdaságban. Nyilván ott tudunk hatékonyan segíteni, ahol szervezett közösség van és maguk is sokat tesznek. Például a közelmúltban Szatmárnémetiben átadtunk hat orvosi, illetve művészlakást. Abban a Szatmárnémetiben, ahol a magyarok adják a polgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, a szenátort, az országgyűlési képviselőt. Római katolikus püspökünk van a városban jelentős egyházi ingatlanokkal. Könnyen belátható, hogy ezt az erős, törekvő közösséget érdemes segíteni.
Ehhez azonban mindenkinek össze kell fognia, félre kell tenni az ellentéteket. Ez igaz Kárpátaljára is. Jó húsz évig két nagy szervezet viaskodott egymással, nem akart egy asztalhoz ülni. Mára félretették az ellentétet, és a helyhatósági választásokon együtt indultak. A politikai összefogás eredményei már megmutatkoznak. Nyilván, vannak személyes ellentétek a párton belül is, de ezek visszaszoríthatók, és a közös célért érdemes együtt dolgozni.
– Kárpátalján legfontosabb lenne a magyarok helyben tartása…
– Számos program szolgálja mindezt. A legfőbb célunk, hogy maradjanak helyben, legyen jövője a magyar közösségnek. Magyarországról is naponta járnak ki vállalkozók, munkavállalók is, sőt vannak, akik életvitelszerűen ott élnek. Erdély esetében ez még erősebb, ott érzékelhetőbb az odafelé való áramlás. Célunk a gazdaságilag, morálisan erős magyarság megteremtése. Erős intézményrendszert kell teremtenünk, első helyen oktatási intézményeket a bölcsődétől egészen az egyetemig. Fontosnak tartjuk a szociális ellátás erősítését is. A következő ciklusban megnézzük a lehetőségét annak, miként tudnánk kiépíteni egy magánbiztosítóval a Kárpát-medencei egészségbiztosítási rendszert. Ehhez tartozna magyar kórház, járóbeteg-ellátás. Erre nagy igény lenne.
– A kórházak a határon túl lennének, vagy pedig Magyarországra jönnének a betegek?
– Erről még csak feltételesen beszélek, de már látszik, hogy a program megvalósítható. A magyar emberek magyar biztosító céggel szerződnének, oda fizetnének biztosítást, azért kórházi és egyéb ellátást kapnának. Ahol százezres nagyságrendben élnek magyarok, ott egy ilyen rendszer fenntartó módon működhet.
– Említette, hogy tízszeresére nőtt a támogatás. Elégséges-e ez a gondok orvoslásához?
– Nem, de Magyarországon sem jut mindenre. Ez arra jó, hogy mindenhol érezze a magyarság: Magyarország ott van mögötte. Számíthatnak rá, magyar állampolgárként, többletjogokat, gazdasági támogatást kapnak.
– Ukrajna nagyon kritikus állapotban lévő ország, drámai módon csökken a lélekszáma. A háború miatt sokan elmennek, emellett nyíltan folyik a kelet-európai munkaerő toborzása Nyugat-Európában. Ez két olyan erő, amit szinte képtelenség adminisztratív eszközökkel kezelni.
– Én is hasonlóképpen látom. Ukrajna lakossága 1990 körül 52-54 millió volt, most, a borúlátóbb becslések szerint 32 millióan vannak, ez óriási veszteség. Nyilván kevesebb gyermek is születik, de a fő gond a kiáramlás. Nem feltétlenül csak Nyugat-Európába, hanem a környező országokba, főleg Lengyelországba, Csehországba, de máshová is. Nekünk ezzel párhuzamosan az ottani magyarokat – akik rövid idő alatt el tudnának költözni – kellene helyben tartani. Látszólag ez szélmalomharc, de szerintem nem. Éppen azért, mert nekünk nem 20-30 millióról kell gondoskodnunk, hanem 150-160 ezer honfitársunkról. Igaz, ez a szám 5-10 éve még 200 ezer volt, tehát a hét szomszédos állam közül a kárpátaljai magyar közösség a leginkább fogyatkozó. A férfiak főleg a háború miatt mentek el, de nem azt tapasztalhatjuk, mint a többségi nemzetnél, hogy családostul távoztak külföldre. Munkavállalásról van szó, és a család többi tagja otthon marad. A programjainkkal szerintem helyben tudjuk tartani a magyarságot, de az egész Ukrajna gondját nem tudjuk felvállalni. Mi erre a megyére próbálunk szorítkozni, és itt megerősíteni a politikai rendszerünket. Ez a munka, szerintem, jól halad, és az elmúlt években jobbá vált- közölte a Kárpáti Igaz Szó online. karpatinfo.net/cikk

LIVIU POP: EGY MÁSIK TANINTÉZETHEZ SOROLJÁK BE A MAROSVÁSÁRHELYI RÓMAI KATOLIKUS TEOLÓGIAI LÍCEUM OSZTÁLYAIT
Egy másik tanintézethez, vélhetően a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi római katolikus teológiai líceum osztályait – közölte csütörtök este az oktatási miniszter. Liviu Pop szerint azt követően született meg ez a döntés, hogy kézhez kapták a bíróság indoklását a líceum megalapításáról szóló tanfelügyelőségi határozat érvénytelenítésével kapcsolatban.
“Megvan az indoklás, és kiadtam a rendeletet a tanfelügyelőségnek, hogy a gyerekeket írassák be az osztályokba, és a tanárok kezdjék el az oktatást hétfőtől. A tanulókat és a tanárokat egy másik líceumhoz fogják besorolni amíg lezárul a folyamatban levő per és a DNA által indított bűnvádi eljárás, amelyben az egykori igazgatótanács tagjai és a volt főtanfelügyelő is érintett. Ez az egyetlen megoldás, amelyet javasolni tud az oktatási minisztérium” – fogalmazott Liviu Pop az Antena 3 televíziónak adott nyilatkozatában, hangsúlyozva, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és “amint lezárul a per, minden visszaáll a rendes kerékvágásba”.
A tárcavezető rámutatott, “semmi nem fog változni”, nem költöztetik el az épületből a tanulókat és a tanárokat.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő az AGERPRES hírügynökségnek nyilatkozva csütörtökön azt mondta, mivel jogi szempontból a Római Katolikus Teológiai Líceum nem létezik, péntekre összehívják az igazgatótanácsot, hogy eldöntsék, melyik iskolához sorolják be az osztályokat.
Agerpres; Erdély.ma

KÜLDETÉST TELJESÍTENEK – ÉREZNÜNK KELL, HOGY ÖSSZETARTOZUNK
A Magyar Állami Operaház Sepsiszentgyörgyön kezdődő, Kárpát – Haza elnevezésű turnéjáról és az általuk bemutatásra kerülő előadásokról tartott hétfőn sajtótájékoztatót Ókovács Szilveszter, az intézmény főigazgatója.
A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében lezajlott, háttér információkban gazdag esemény szervezője és házigazdája Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának igazgatója volt.
A két intézményvezető kötetlen beszélgetése során többek között megtudhattuk, hogy a nagyszabású, első szakaszában Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Székelyudvarhelyt, Marosvásárhelyt, Nagyváradot, Temesvárt, Aradot és Kolozsvárt érintő turnéra, az Operaház várhatóan csaknem másfél évig tartó felújítása teremtett alkalmat. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a munkálatok elvégzése után nem fognak az elszakított területekre ellátogatni. Szándékuk szerint ugyanis ettől kezdve erre rendszeresen sort fognak keríteni, hiszen minden magyar embernek szüksége és joga van arra, hogy a nemzethez tartozónak érezze magát. Ehhez pedig egy megfelelően kiválasztott opera, vagy balett előadás is hathatósan hozzájárul. Nem véletlen tehát, hogy Erkel Ferenc 1844-ben, a reformkor tetőpontján komponált hazafias műve, a Hunyadi László bemutatása mellett döntöttek, mely bemutatója óta megszakítás nélkül a magyar repertoár megbecsült darabja.
Kárpát- medence szerte nagyszabású, igazi kulturális esemény számba menő fellépéseket terveznek a magyar közösségek számára, de nem csak. Szellemi élményben szeretnék ugyanis részesíteni az illető országokban számbeli többségben élő nemzetek tagjait is, ezért az előadásokat a megfelelő nyelven feliratozzák. Céljaik megvalósítása érdekében pedig nem spórolnak sem az erre ráfordított idővel, sem a személyzet létszámával, vagy kellékek mennyiségével, így a pénzzel sem, amint ezt a mostani fellépéssorozat számadatai is tükrözik. Így a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Balett, az Opera Zenekar és az Opera Kórus 380 művészét, munkatársát és felszerelését tizenkét kamion és kilenc autóbusz szállítja. Ekkora tömeg és nagy mennyiségű kellék mozgatása és elhelyezése azonban a jó szándékon, valamint szervezésen kívül őszinte fogadókészséget is feltételez a házigazdák részéről, melyben a főigazgató tájékoztatása szerint egyetlen helyszínen sem szenvedtek hiányt.
Kiderült továbbá, hogy a szereplők számára nehézséget okoz a megszokottól eltérő színpadi környezet. Az előadások színvonalának és hatásfokának a szempontjából pedig a sportcsarnokok akusztikája is, ugyanis érthető módon nem operaelőadások megtartására tervezték ezeket. A megfelelő technika alkalmazásával természetesen mindezt lehet kedvező irányba befolyásolni, viszont ennek eredménye csak az előadás során fog megmutatkozni. Bíznak azonban Istennek a turnén lévő áldásában, melyet az előkészítés során már többször megtapasztaltak.
A főigazgató véleménye szerint ugyanakkor az anyaországból magukkal hozott adni akarás, valamint a közönségben élő együvé tartozás érzésének találkozásából és összefonódásából csakis kölcsönös öröm és a közös jövőt pozitív módon meghatározó élmény születhet.
Bedő Zoltán / Erdély.ma

NAGYSZEBEN HÍRES NAGYPIAC TERE ISMÉT A FAZEKASOKÉ VOLT
Szeptember első hétvégéjén rendezték meg a nagyszebeni Nagypiac téren – immár 51. alkalommal – a Fazekasvásárt. A háromnapos rendezvényre Magyarországról is érkeztek mesterek, találkozhattunk román művészekkel, de a legtöbb árus a Hargita megyei Korondról hozta el portékáit.
A szakmai zsűri a kiállított alkotások alapján épp akkor adta át a harmadik díjat Páll Árpádnak, amikor az általa készített kályhacsempéket csodáltam. A korondi fazekasmester abba a Páll családba született, amely a fazekasság révén vált híressé, és ezzel a székely népi kerámia hagyományait követve sajátította el ő is ezt a szép mesterséget.A szülei által örökölt fazekasság mellett célul tűzte ki a népi cserépkályha készítés felújítását és forgalmazását, hiszen ez a mesterség több, mint 100 éve kihalt Székelyföldön. Csempéin, edényein felfedezhetjük az ősi magyar szimbólumokat, a rovásírást, magyar szentek ábrázolását.
Vasárnap Les Gáborral találkoztam a Nagypiac téren. Ezúttal is ő nyerte el a szakmai zsűri első díját a vásárra elhozott munkáival. Fiával, Norberttel érkezett Nagyszebenbe. A Nagybányáról elszármazott, Magyarországon élő mesterember ezév augusztus 19-én vette át a Népművészet Mestere díjat Balog Zoltán minisztertől. Munkáival az erdélyi hagyományokat igyekszik feleleveníteni és tovább vinni immáron a Heves megyei Bodony községben.
A hagyományos Nagyszebeni Fazekasvásárt a “Cindrelul-Junii Sibiu” Hagyományos Kultúra Népszerűsítéséért és Megőrzéséért Megyei Központ (Centrul Judeţean pentru Conservarea şi Promovarea Culturii Tradiţionale “Cindrelul-Junii” Sibiu) és az ASTRA Múzeum szervezi. Vezetője, Silvia Macrea igazgatónő, a HÍD Egyesület elnökét, Serfőző Leventét, kérte fel a díjak átadására.
A cikket Simon Andrea szerkesztette, aki szeptember elsején érkezett Nagyszebenbe a Petőfi Sándor Program keretén belül és 9 hónapig vendége lesz a városnak és a HÍD Egyesület – Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodának. Erdély.ma

Nem fogják egyhamar megváltoztatni az anyanyelv-használati küszöböt
Az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ nem tárgyalt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) arról, hogy húsz százalékról tíz százalékra csökkentsék a közigazgatási törvény által előírt anyanyelv-használati küszöböt – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hozzátéve, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vélhetően témahiányban szenved, azért húzta elő a „magyar kártyát”.
„Nem hiába javasoltam két és fél évvel ezelőtt egy megállapodást a politikai pártok, többség és kisebbség között, hogy többé ne kerülhessen elő a magyar kártya a belpolitikai vitákban. De azok számára, akiknek nincs képzelőerejük, nincsenek kezdeményezéseik, projektjeik, amelyekkel az állampolgárok elé állhatnának, nyilván az a legkönnyebb megoldás, hogy előkapják a magyar kártyát” – tette hozzá Kelemen. Ludovic Orban PNL-elnök azt írta egy csütörtöki Facebook-bejegyzésében, hogy a PSD kész olyan kiváltságokban részesíteni a romániai magyar kisebbséget, amilyenekre egyetlen európai országban sincs példa, hogy cserében az RMDSZ támogassa a Mihai Tudose vezette kormányt. Székelyhon.ro

Elszigetelnék a centenárium évében a provokációkat
Azokra a románokra kell figyelni és alapozni, akik próbálják fékezni a nacionalista hangulatkeltést – fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésen a centenáriumra való készülés kapcsán az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor hangsúlyozta, a centenárium jó alkalom arra, hogy az állam és a kisebbségek viszonyáról tárgyaljanak, az 1918-as román ígéretek betartása nagymértékben megváltoztathatná a többség és a kisebbség kapcsolatát.
Az RMDSZ-vezető meglátása szerint a románok is őszintén elő kellene rukkoljanak a félelmeikkel, miért gondolják, hogy a magyarok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek számukra, miért hiszik azt, hogy tökéletesen megoldották a kisebbségi kérdést. Kelemen szerint, „kauflandos primitív provokációk” mindig lesznek, nem az a legsúlyosabb, ha két televíziós műsorvezető uszít, hanem amikor akadémiai szinten is bekapcsolódnak, és a BBTE rektora tessékeli ki őt az országból. A szövetség elnöke elmondta, próbálják elérni a román társadalomban azokat, akik ehhez a kérdéshez másként viszonyulnak, hiszen már a világhálón is látszik, hogy vannak olyan román emberek, akik felismerik a provokációt, és próbálnak csitítani.
Minden provokációt megpróbálnak felmutatni és elhatárolni, hogy 2018-ban ne legyen olyan magyarellenes hangulatkeltés, amitől elsősorban a szórványban élő magyar emberek behúzódnak a sarokba, és mint a katonaságnál, számolják, hogy mikor ér véget az 2018-as esztendő.
Az RMDSZ Ezer év Erdélyben, száz év Romániában című programja arra összpontosít, hogy felmutassák, a magyarság értékalkotó közösségként „mit tett le az asztalra”.
Olyan időszak következik, amikor az RMDSZ harminc politikusa nem szigetelődhet el a parlamentben. Kelemen Hunor leszögezte, a kormánypártokkal folytatják az együttműködést, bár korrekciókkal, és pontos kérdésekre korlátozva. Azt próbálják elérni, hogy a frakcióvezetők szintjén legyen rendszeres együttműködés, melyet a szakbizottságokra is kiterjesztenek, hogy egyeztetés nélkül ne várjanak az RMDSZ-től támogatást. „Automatikus támogatás nincs. Az együttműködés nem ideológiai opció, eddig senki más nem ajánlott partnerséget. A másik oldalon állnak a liberálisok, akik beálltak a magyarellenes hisztériakeltésbe” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Iskolatáskák előkészítősöknek
Különböző díszítésű, piros és kék iskolatáskákat adott át tegnap a megyei önkormányzat a háromszéki iskolák vezetőinek az előkészítő osztályosok számára. Az öt éve indított programban idén 2100 csomagot ajándékoztak. A diáklétszám alapján Sepsiszentgyörgyön a legtöbbet, százhúszat a Váradi József Általános Iskola kapta, a legkevesebbet, hatot a Speciális Iskola.
A régi és a nyári versenyvizsgán mandátumot nyert új igazgatók első találkozóját tartotta tegnap a megyei tanfelügyelőség a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, a kezdő kisdiákoknak szánt ajándék átadása ennek volt az első mozzanata. Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta, valamennyivel több csomagot készítettek, mint ahány előkészítős szerepel a nyilvántartásban, mivel megszokott, hogy néhányan csak utolsó pillanatban jelennek meg az iskolában, így, ahol hiányt jegyeznek, még kérhetnek táskát. Ezeket egyébként nem üresen adják: tolltartó, tízórais doboz, színes ceruza és jegyzetfüzet is helyet kap benne. Elmondta, Sepsiszentgyörgyön a Váradi- és a Speciális Iskolában kezd a legtöbb, illetve legkevesebb kisdiák, falun Árapatak vezet 114 előkészítőssel, Kökös és Málnás hat-hat diákkal szerepel a sor végén. Megjegyezzük, Gidófalva sem áll jobban, mivel Fotoson egyetlen kezdő sincs, az első osztályt egyetlen tanuló képviseli, másodikos, harmadikos és negyedikes nincs. Az iskola egy tanulóval nem működhet, így ettől a tanévtől megszűnik. Lapunk érdeklődésére Zsigmond Zoltán, a gidófalvi Czetz János Általános Iskola igazgatója elmondta, községszinten csupán nyolc előkészítős diák kezdi meg a tanévet. A 2013-ban indított iskolatáska-program második évében, 2014-ben volt a legtöbb előkészítő osztályos diák Háromszéken, akkor a megyei önkormányzat 2252 csomagot ajándékozott az iskoláknak.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Amikor a magyarság összezár
Magyarország gyakorlatilag ultimátumot adott Romániának. A magyar külügyminisztérium ugyanis berendelte a budapesti román nagykövetet, és értésére adta: amíg meg nem oldják a marosvásárhelyi gimnázium ügyét, addig ne számítsanak arra, hogy Magyarország támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez.
Udvariasnak, finomnak, tapintatosnak egyáltalán nem nevezhető lépés ez, melynek kapcsán óhatatlanul is felmerül a gondolat: vajon mi lett volna, ha ugyanilyen, nemzetben gondolkodó, a külhoni magyarság ügyeiért határozottan kiálló, ha szükséges, diplomáciai konfliktust is felvállaló kormánya lett volna Magyarországnak Románia 2007-es uniós csatlakozása előtt? Mennyi mindent ki lehetett volna csikarni az európai jövőre áhítozó román hatalomból akkor, ha az erdélyi magyarság határozottabban, keményebben fogalmazza meg követeléseit, és ha maga mögött, maga mellett tudja az anyaország teljes támogatását! Persze, fölösleges most már az elszalasztott lehetőségeken rágódni – a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére most kell megoldást találni, mielőbb, iskolakezdésig. Még akkor is, ha a jelenlegi helyzet meglehetősen kedvezőtlen a hatékony jogérvényesítéshez: Romániának semmit sem kell bizonyítania külföldi partnerei előtt, a kormányoldalnak az RMDSZ nélkül is megvan a szükséges parlamenti többsége, és Magyarországnak sem áll rendelkezésére az a hatalmas nyomásgyakorlási – vagy akár zsarolási – potenciál, amely Románia uniós tagsága előtt még megvolt azon egyszerű oknál fogva, hogy a csatlakozáshoz valamennyi EU-tagállam támogatására szükség volt. Ebben a szorongatott helyzetben pedig nincs más út, mint a lehető leghatározottabb, legkeményebb kiállás: az utcán, a bukaresti parlamentben, a budapesti külügyminisztériumban – a háttéralkukon nyugvó, kis lépésekre alapozó politizálás, a finomkodó-udvariaskodó, a jószomszédi viszonyt a nemzeti érdeknél előbbre helyező diplomácia eleve kudarcra ítéltetett. E tekintetben a magyar nemzetpolitika mondhatni jól vizsgázott szerdán: a katolikus egyház hívó szavára utcai tüntetés zajlott, a magyar pártok, szervezetek egyként álltak az ügy mellé, az RMDSZ vezetése minden lehetséges fórumon szóvá tette a jogsértést, Kelemen Hunor egyértelművé tette, hogy politikai akarattal megoldható a probléma, Budapest pedig a lehető legkeményebben lépett fel szomszédjával szemben: a magyar kormány gyakorlatilag a zsarolástól sem riadt vissza a helyzet rendezése végett. Volt is tegnap zavar, döbbenet, felháborodás, felelősséghárítás Bukarestben. S jóllehet a külügy és az elnöki hivatal a magyarországi választások közeledtével magyarázta a szokatlanul kemény budapesti hangot, a legfőbb kormánypárt, a szociáldemokraták vezére utasította a kormányt, hogy találjanak megoldást a problémára. Talán mégiscsak lesz eredménye az összehangolt, kemény fellépésnek...
Farcádi Botond / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Politikai akarat kérdése (Marosvásárhelyi iskolaügy)
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint csakis a politikai akaraton múlik, hogy megmarad-e a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium. Kijelentése a szerda délutáni marosvásárhelyi tüntetés és Magyarország kormányának reakciója nyomán valósnak tűnik, hiszen a legfőbb kormánypárt elnöke tegnap sürgős megoldást követelt az oktatási minisztériumtól.
Kelemen Hunor a szerdai marosvásárhelyi tüntetés után az Agerpres hírügynökségnek elmondta, az elmúlt egy évben Liviu Pop oktatási miniszterrel, Dacian Cioloş és Sorin Grindeanu miniszterelnökökkel és Klaus Iohannis államfővel is tárgyalt a Római Katolikus Gimnázium ügyéről, de valamennyien azt mondták, nincs, mit tenniük. Amikor azonban a marosvásárhelyi önkormányzat három rendben is határozattal próbálta kiigazítani azt az állítólagos adminisztratív hibát, amely az iskola létrehozásakor történt, ezeket valamennyi alkalommal megtámadta a prefektus, a kormány Maros megyei képviselője. „Világos, hogy létezik az iskola megszüntetésének a szándéka, egy arra irányuló törekvés, hogy ne hagyjanak működni egy magyar iskolát. (...) Ez politikai kérdés. Hiába csűrjük-csavarjuk az adminisztratív és jogi érveket, mert ha van rá politikai akarat, létezhet ez az iskola” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Római Katolikus Gimnázium megszüntetésével automatikusan érvényét veszti az a bérleti szerződés, amellyel a marosvásárhelyi önkormányzat a város legrangosabb román nyelvű iskolája, az Unirea Főgimnázium számára bérli a római katolikus egyház vagyonkezelőjétől az iskolaépületet. Hozzátette, nem tudja, hogy mi fog történni, mert az egyház ügyeibe nincs beleszólása, de valószínűsítette, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti. „Ebből pedig újabb cirkusz következik, hogy lám, a római katolikus egyház kirakja az iskolából a román gyerekeket” – jegyezte meg. Kelemen Hunor az MTI-nek tegnap elmondta: a múlt héten Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökét és Mihai Tudose miniszterelnököt is részletesen tájékoztatta az iskola helyzetéről, és átadott nekik egy jogi értelmezést, amelyet egy egyetemi tanár készített. „Ennek az a konklúziója, hogy az iskola törvényesen lett létrehozva, a tanintézetet nem lehet felszámolni, és nincsen semmi akadálya annak, hogy önálló jogi személyként működjön tovább” – mondta. Hozzátette, szerda este Călin Popescu Tăriceanuval, a másik kormánypártnak, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének az elnökével is hosszas telefonbeszélgetést folytatott a kérdésről. „Politikai bátorságra van szükség részükről ebben a pillanatban. Nem a félelemnek kell diktálnia a lépéseiket” – fogalmazta meg a beszélgetései konklúzióját Kelemen Hunor. Hozzátette: az ország vezetői szintjén nem született politikai döntés az iskola felszámolására. Tudose békítene Mihai Tudose miniszterelnököt az Antena 3 hírtelevízió szerda esti műsorában reagáltatták arra, hogy a marosvásárhelyi iskolaügy miatt a külgazdasági és külügyminisztérium berendelte Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia OECD-tagságának támogatását. „Románia nem hadakozik senkivel, nincs baja egyetlen etnikai vagy vallási kisebbséggel sem” – jelentette ki Tudose, aki szerint egy önkormányzati mulasztás okozott bizonytalan helyzetet a marosvásárhelyi iskola körül. Úgy fogalmazott: Románia világszerte jó példát mutat az etnikai és vallási tolerancia terén, az országban számos felekezeti és kisebbségi tannyelvű iskola működik, a román államnak pedig semmilyen kifogása nincs ezek ellen. Tudose nem beszélt arról, mi lenne a megoldás a felszámolás küszöbére került marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetére, de arról a lehetőségről, hogy az iskolaügy miatt Magyarország megakadályozza Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), azt mondta, nem hiszi, hogy Magyarország ilyen szinten elrontaná a diplomáciai kapcsolatokat. A kormányfő – a külügyminisztérium korábbi közleményével összhangban – a magyarországi választási kampány közeledtével hozta összefüggésbe a kemény hangú magyar kormányzati állásfoglalást, hozzátéve, hogy a román felet is felelősség terheli, amikor a probléma felnagyításával táplálja a feszültséget. Tudose békítő hangnemben reagált arra is, amikor a műsorvezető Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek a román nemzeti ünneppel kapcsolatos nyilatkozatát és a külhoni magyar közösségek autonómiatörekvéseinek magyar kormányzati támogatását szóba hozva próbált tágabb értelmezést adni a magyar–román diplomáciai nyilatkozatváltásnak. „Én nem nyújtanám sokat ezt a témát. Vannak állampolgárok, akiknek ez nem öröm. Rendben van. Befizetik az adójukat? Igen. Élvezik a román állam szolgáltatásait? Igen. Akkor oké!” – mondta a kormányfő. Kiadta a parancsot Liviu Dragnea, az SZDP elnöke a kormány és az oktatási minisztérium bátor fellépését sürgette tegnap a megszűnés küszöbére került Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére. Leszögezte: Románia – amely aggodalmának adott hangot a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új ukrán törvény miatt – nem alkalmazhat kettős mércét az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, és Magyarország reagálásától függetlenül megoldást kell találnia a marosvásárhelyi iskolaügyre. Dragnea megjegyezte, nem tudja, hogy a román hatóságok fellépése ebben az ügyben jót tesz-e Romániának és annak a nyugalomnak, amelyet valamennyien óhajtanak, főleg 2018-ra. „Nem tudom, miért kell szenvedniük az ottani gyerekeknek. Úgy vélem, hogy az oktatási minisztériumnak kellő bátorsággal és bölcsességgel kell elemeznie a helyzetet, és meg kell találnia a megoldást. Kinek érdeke, hogy ott ennyire felkorbácsolja az érzelmeket és fokozódó elégedetlenséget provokáljon? És itt nem Magyarország reagálására, hanem magára az alaphelyzetre utalok. Az nagyon súlyos, hogy az emberek tiltakozni kényszerülnek, amiért a gyerekeiknek nincs hol tanulniuk” – jelentette ki az SZDP elnöke, aki úgy vélekedett: Magyarország reagálását túlzónak lehet tekinteni, de szerinte a két ország közötti nyilatkozatháború nem oldja meg a marosvásárhelyi helyzetet. Vannak ötletei Liviu Pop oktatási miniszter a tegnapi kormányülés elején a hétfőn kezdődő tanév egyéb időszerű problémái mellett a marosvásárhelyi helyzetre is kitért, elhárítva a tárca illetékességét. A miniszter azt mondta: van néhány javaslata arra, hogyan lehetne helyi szinten kezelni a kialakult helyzetet úgy, hogy a diákok érdekei ne sérüljenek, és ezekről a kormányülés után fogja tájékoztatni Mihai Tudose miniszterelnököt. „Mi egyenlő bánásmódban részesítünk minden kisebbséget. Ez az ügy nem tartozik az oktatási minisztérium hatáskörébe, jelen esetben helyi problémával állunk szemben, ugyanakkor egy ügyészségi eljárás is folyamatban van” – fogalmazott. Késő este bejelentette: ideiglenes megoldás gyanánt azt javasolja, hogy a per lezárásáig egy másik tanintézethez, valószínűleg a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják be a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium osztályait, de az épületből nem költöztetik el a tanulókat és a diákokat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatják az együttműködést (RMDSZ-kormánykoalíció)
Folytatódik a baloldali kormánykoalíció és az RMDSZ parlamenti együttműködése – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke.
Amint elmondta, kedden tárgyalt erről az RMDSZ bukaresti székházában Kelemen Hunorral, aki arról tájékoztatta, hogy a szövetség testületei már korábban döntöttek a parlamenti együttműködés folytatásáról, ha a koalíció igényt tart erre. Liviu Dragnea elmondta: biztosította Kelemen Hunort arról, hogy a koalíció kész folytatni az együttműködést. Az SZDP elnöke szerint az együttműködés jobbításának szándékával minden héten találkozni fognak a kormánypártok, az RMDSZ és a nem magyar kisebbségek parlamenti frakcióinak a vezetői, hogy kölcsönösen tájékoztassák egymást és közösen rögzítsék a következő hét törvényhozási menetrendjét. Hozzátette: ezek a találkozások arra is alkalmat teremtenek majd, hogy a kormányt a parlamentben támogató alakulatok megismerjenek minden olyan törvénytervezetet, amely a kormánytól érkezik a törvényhozásba. Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: az RMDSZ alsó- és felsőházi frakcióinak augusztus végén Zetelakán tartott együttes ülésén a szövetség valamennyi képviselője és szenátora a folytatásra szavazott, de néhány korrekciós javaslatot is megfogalmaztak, amelyeket közvetített Liviu Dragneának. Pontosította: azt kérték, hogy legyen gyakoribb az egyeztetés a miniszterekkel és a miniszterelnökkel azokban a kérdésekben, amelyekben az RMDSZ parlamenti támogatását kérik, valamint a frakcióvezetők heti egyeztetése mellett azt is kérték, hogy a szakbizottságokban is egyeztessenek a koalíciós pártok és az RMDSZ szakpolitikusai, és ha szükségesnek látják, legyen politikai egyeztetés is a kormánypártok és az RMDSZ között. Kelemen Hunor megjegyezte: az elkövetkező egy-két hétben összesítik a szövetség törvényhozási javaslatait, és ezekről később egyeztetnek a koalíció pártjaival. Hozzátette: az egyedüli tartalmi kérdés, amely a Liviu Dragneával folytatott megbeszélésén hangsúlyt kapott, a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetének az orvoslása volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kimutatták foguk fehérjét
A Nemzeti Liberális Párt (NLP) alelnöke, Florin Roman határozottan felszólítja a Szociáldemokrata Pártot (SZDP), hogy függesszen fel mindenféle tárgyalást az RMDSZ-szel a közigazgatási törvényre vonatkozóan, amely szerint hivatalos nyelvként kötelező lenne a magyar nyelv a romániai helyi és központi közintézményekben, ami lehetőséget biztosítana a székely zászló kitűzésére és kétnyelvű táblák kihelyezésére Románia 400 településén.
„Az NLP határozottan kéri a kormánykoalíciót, hogy a szakbizottságokban és a plénumban is utasítsák el ezeket a módosításokat, amelyek nemzetellenesek. Az SZDP és az RMDSZ közötti alku sokkal ártalmasabb, mint ahogy az az első fázisban tűnt” – mondta a liberális alelnök, aki azt sérelmezi, hogy az ezen a héten folytatott tárgyalások során a két alakulat megállapodott az anyanyelv-használati küszöb húsz százalékról tíz százalékra való csökkentéséről, „így az SZDP több mint 400 települést gyakorlatilag tálcán kínál fel az RMDSZ-nek”. Az NLP minden alkotmányos úton megpróbálja megakadályozni ennek a törvénytervezetnek az elfogadását – tette hozzá Roman, aki bizalmatlansági indítvány benyújtását és utcai tiltakozásokat is kilátásba helyezett. Az alelnök azt is sérelmezte: annak ellenére, hogy az RMDSZ vezetői többször is azt nyilatkozták, a szövetség számára „a centenárium éve a nemzeti gyász éve”, a kormánykoalíció pártjainak egyetlen vezetője sem határolódott el ezektől a kijelentésektől. Az NLP azt is kéri az SZDP-től, hogy szövetségeseivel, az RMDSZ-szel és a kisebbségekkel együtt szavazzák meg az Egyesülés emlékművének finanszírozását biztosító törvényt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Aggódik a külügy
A román külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki tegnap az ukrán parlament által megszavazott új oktatási törvény és főleg annak a kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó 7. cikkelye miatt.
A tárca közleménye felidézte: az európai kisebbségvédelmi keretegyezményben az államok vállalták, hogy elismerik a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz, Bukarest pedig következetesen a vonatkozó nemzetközi szabványok betartására figyelmeztette Kijevet, amikor az Ukrajnában élő románok jogainak védelme került terítékre a kétoldalú kapcsolatokban. Victor Micula külügyi államtitkár jövő héten Kijevbe utazik, éppen azért, hogy a mintegy 400 ezer fős ukrajnai román anyanyelvű kisebbség helyzetéről tárgyaljon. „Elvárjuk, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség jogai ne sérüljenek” – szögezi le közleményében a bukaresti külügyminisztérium. Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzeti kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Értékes ajándék becsengetésre
Látható örömmel vették át az idén is a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tanszercsomagjait a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványnál, ahova szeptember 4-én hatodik alkalommal érkezett meg a szerény anyagi körülmények között élő nagycsaládokban, intézményekben nevelkedő gyermekeknek szánt 1.300.224 forint értékű támogatás.
A szervezet önkéntesei egész éjjel csomagolták a füzeteket, tolltartókat, tollakat, színes ceruzákat és egyéb tanszereket, értékes csomagot állítva össze a rászoruló gyermekeknek. Az iskolakezdésre szánt ajándékot Fülöp G. Dénesné Suba Ilona, a Lazarenum Alapítvány vezetője adta át Lidia Ház, a nagyfülpösi Szivárvány Ház lakóinak, képviselőinek, illetve az alapítvány által támogatott nagycsaládokban nevelkedő diákoknak, akik a megyeszékhelyen, valamint a környező településeken – Vajdaszentivány, Unoka, Görgényszentimre, Geges, Nyárádremete, Udvarfalva, Backamadaras, Somosd, Héderfája, Kapus, Mezőkölpény – stb. élnek.
Az alapítvány által nyilvántartott nagycsaládokat élelmiszercsomagokkal is támogatják, amelyek ugyancsak a segélyszervezet adományai. Nekik köszönhetően az idén is ezer magyarországi, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai iskolás részesült beiskolázási támogatásban.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

Tudose nem hiszi, hogy Magyarország elrontja a diplomáciai kapcsolatát velünk
Mihai Tudose kormányfő szerda este az Antena 3 műsorában beszélt a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumról is, mondván, a román hatóságok elmagyarázzák a magyar félnek, hogy ez jogi kérdés, és a helyi hatóságok tévedése. Nem hiszi, hogy Magyarország „épp ennyire” elrontja a diplomáciai kapcsolatát Romániával. Közölte, párbeszédre számít a magyarországi hatóságokkal. „Nem háborúról van szó, arról, hogy valami bajunk lenne egy nemzeti, vallási kisebbséggel. Mi több, Románia példa a világ előtt az etnikai, vallási vagy bármilyen más tolerancia terén. Ez a fellángolás azért most történt, mert kezdődik a tanév, és bizonytalan a helyzet, a diákok nem tudják, hogy be tudnak-e iratkozni az illető gimnáziumba vagy sem” – fejtette ki Tudose. Azt mondja, a vásárhelyi helyzetet a helyi önkormányzat tévedései okozták, és nem az, hogy a román állam ellenezi, hogy a nemzeti vagy vallási kisebbségek iskolát alapítsanak. Közölte egyúttal, hogy arra kérte a külügyminisztert és az oktatási tárca vezetőjét, hogy adjanak magyarázatot a kialakult helyzetre. Nyugati Jelen (Arad)

Lezárult egy újabb Erasmus+ projekt
Hasznos, hatékony és örömteli
Hivatalosan augusztus 31-én zárult az OTP Fáy András Alapítvány hároméves „O.K.+ 2007–2014” című Erasmus+ projektje, melyet az Európai Unió részesített pénzügyi támogatásban. A szlovákiai és romániai stratégiai partnerekkel – köztük a Csiky Gergely Főgimnázium – megvalósított program nemcsak az együttműködő felek szerint, hanem az abban részt vevő diákok és tanáraik, illetve az egyéb érdekeltek visszajelzései alapján is sikeresnek bizonyult.
Augusztus 28–29. között került sor Budapesten az OK Oktatási Központban a projektzáró rendezvényre, melyen Arad megye egyetlen magyar nyelvű tanintézményét Hadnagy Éva és Spier Tünde tanárok, Lucaciu Edit főkönyvelő, valamint Tóthpál Renáta projektkoordinátor képviselte.
Az OTP Fáy András Alapítvány a Csikyvel közös projekt három éve alatt 587 csikys diákot részesített ingyenes pénzügyi-gazdasági- és EU-s ismereteket átadó tréningekben, illetve további 60 kisiratosi és 14 simonyifalvi diákot is.
A végleges adatok összefoglalásakor kiderült, hogy a projektből hány diák is profitált: az OK módszertanra épülő tréningeken összesen 5200 diák, köztük 2700 magyarországi, 1200 szlovákiai és 1300 romániai magyar ajkú fiatal vett részt és gazdagodott a jövőjét nagyban meghatározó ismeretekkel.
„Úgy gondolom, hogy nemcsak hasznos és hatékony volt a munka, amit végeztünk, hanem mindenki számára örömteli is. Ez nagy szó manapság. Mint ahogy az is, hogy a projekttalálkozó rendkívül szakmai módon zajlott, mégis azt vettem észre, nem nélkülözte az élménybeszámolós jelleget sem a tapasztalatok megosztása és a közös munka értékelése közben. Ez is beszédes” – nyilatkozta Tóthpál Renáta.
A partnerek között kialakult erős szakmai kapcsolatnak köszönhetően a magyar tannyelvű iskolák és az Alapítvány közötti, más programokban való aktív együttműködés is megkezdődött. Ezek minden esetben azt a közös célt szolgálják, hogy a részt vevő fiatalok minél több hasznos ismerettel gazdagodjanak jövőbeni életükhöz, boldogulásukhoz.
„Bár a projekt hivatalosan lezárult, a kialakult baráti kapcsolat az alapítvány munkatársaival megmarad és a jövőben is együtt fogunk működni. A 2017–2018-as tanév Iskola máskénthetére már foglaltunk időpontot az alapítvány oktatásszervezőjénél, úgy pénzügyi-gazdasági/EU-s tréningekre, mind pedig Karrier tréningre, amire szintén nagy szükség van iskolánkban” – tette hozzá a projektkoordinátor.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Ideiglenesen a Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá kerülnének a katolikus iskola diákjai
Liviu Pop oktatási miniszter szerint ideiglenesen egy másik iskola ernyője alá kerülnek, de a saját épületükben maradhatnak a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium diákjai és tanárai.
A tárcavezető az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozott csütörtök este a marosvásárhelyi iskolahelyzetről, nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség idézte. Elmondta: olyan utasítást bocsátott ki a Maros megyei tanfelügyelőség számára, hogy írassák be a diákokat az osztályokba, és hétfőn a tanárok kezdjék el a tanítást. Hozzátette: a diákok és a tanárok számára semmi nem fog megváltozni. Nem fogják őket elköltöztetni a Római Katolikus Gimnázium jelenlegi épületéből. Csupán annyi történik, hogy a tanításhoz a jogi keretet egy másik oktatási intézmény, valószínűleg a Bolyai Farkas Gimnázium biztosítja majd.
Liviu Pop elmondta: a megoldást a minisztérium jogi osztálya találta meg azt követően, hogy szerdán a marosvásárhelyi táblabíróság kikézbesítette az iskolaalapításra vonatkozó tanfelügyelőségi határozat felfüggesztésére vonatkozó jogerős ítéletet.
A miniszter hangsúlyozta: ez ideiglenes megoldás, melyet arra az időre érvényesítenek, ameddig jogerős ítélet születik az iskolával kapcsolatos másik perben is, és le nem zárul a korrupcióellenes ügyészségnek az iskolaalapítással kapcsolatos vizsgálata.
„Amikor a perek lejárnak, vissza lehet majd térni a normalitáshoz” - idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek elmondta: mivel a bíróság által kikézbesített ítélet uátn a Római Katolikus Gimnázium jogi értelemben már nem létezik, a minisztériumtól kapott rendelet alapján péntekre összehívják a tanfelügyelőség igazgatótanácsát, amely eldönti, hogy melyik marosvásárhelyi iskola ernyője alá kerülnek a Római Katolikus Gimnázium osztályai.
Noha a marosvásárhelyi a legnagyobb számú magyar közösség Erdélyben, a városban a Bolyai Farkas Gimnázium maradt az egyetlen magyar tannyelvű iskola. A magyar diákok többsége román és magyar tagozattal működő vegyes oktatási intézményekben tanul.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

Tudose: a külügyminisztérium elsiette a Magyarországnak adott válaszát
Mihai Tudose kormányfő nyilvánosan bírálta a külügyminisztériumot csütörtökön, amiért szerinte elsietett és "túl kemény" választ adott Magyarországnak a marosvásárhelyi iskolaüggyel kapcsolatban.
Tudose a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában arra a közleményre utalt, amelyet szerdán adott ki a külügyminisztérium, miután aznap Budapesten a marosvásárhelyi iskolaügy miatt berendelték a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét, akivel közölték: Magyarország határozatlan ideig felfüggeszti Románia jelentkezésének támogatását különböző nemzetközi szervezetekbe, mivel egyház-, kisebbség- és családellenes támadásként értékeli, hogy a román hatóságok fel akarják függeszteni a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium működését.A miniszterelnök azt mondta: nem hiszi, hogy Magyarország a marosvásárhelyi helyzet miatt tényleg meg akarja akadályozni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). Úgy vélekedett, hogy ha állam valamelyik szomszédja, uniós és NATO-szövetségese ilyen lépésre szánná el magát, akkor azt nem államtitkári szinten szokás közölni.A kormányfő szerint nem volt értelme növelni a feszültséget, főleg olyan körülmények között, amikor az oktatási miniszter konkrét javaslatokat fogalmazott meg a - megszűnés küszöbére került - marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzetének rendezésére.- Nincs szó arról, hogy amiatt nem működhetne egy iskola, mert ott más etnikumú, vagy nem román ortodox vallású diákok tanulnak, Romániában a különböző nemzetiségeknek és felekezeteknek számos iskolája működik. Itt egy bürokratikus hibát egy önkormányzati szintű félreértés nyomán éleződött ki a helyzet, vagy valaki mesterségesen próbál egymásnak ugrasztani bennünket, és ebbe nem kell belemennünk" - mondta Tudose.A műsorvezető kérdésére, hogy mégis mit kifogásol a külügyminisztérium válaszában, Tudose nem bocsátkozott részletekbe. "Állítólag ott van a diplomácia krémje, de reagálásuk inkább a sportminisztériuméhoz hasonlított. Mint egy ökölvívásban: ha ütsz, én is ütlek" - szemléltette kifogását a kormányfő.A külügyminisztérium szerdai közleményben tagadta, hogy Romániában sérülnének a magyar kisebbség vagy a római katolikus közösség oktatási jogai, a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium ügyében született magyar kormányzati állásfoglalást ezért a magyarországi választási kampány megnyilvánulásának minősítette. A tárca szerint "nem célravezető, helytelen és barátságtalan" lépés Magyarország részéről, hogy a marosvásárhelyi iskola ügyét összeköti olyan témákkal, mint Románia OECD-tagságának támogatása.
MTI; Szabadság (Kolozsvár)

A vidéki élet szépségeit dokumentálnák
A Kolozs Megyei Tanácsnak alárendelt Hagyományos Kultúraőrző és –népszerűsítő Központ az ArtImage Egyesülettel, a kolozsvári Képzőművészeti és Dizájn Egyetemmel (UAD), az O. Goga Megyei Könyvtárral együtt tizennegyedik alkalommal hirdeti meg országos fotópályázatát, amelynek címe Fénykép – Néprajzi Dokumentum. A pályázatra a vidéki élet szépségei iránt érdeklődő fényképeket várnak. A forókat a megyei központ Honvéd/Dorobantilor utca 104. Szám alatti székhelyére kell elküldeni postán október 17-ig.
A zsűri által kiválasztott fotókat novemberben mutatják be Kolozsváron, majd ezt követően más romániai városokban, úgy mint Gyulafehérvár, Nagybánya, Beszterce, Brassó, Krajova, Szatmárnémeti, Nagyszeben, Târgu Jiu és Marosvásárhely, illetve külföldön Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon.
Olyan fényképeket várnak, amelyek a hagyományos kultúra anyagi és szellemi oldalát mutatják be. A díjak a következők: fekete-fehér kategóriában az I. díj Szatmáry Papp Károly-díj 1200 lej értékben, II. díj 600 lej, III. díj 500 lej. Színes fényképek esetében az I. díj Szabó Tamás-díj 1200 lej értékben, II. díj 600 lej, III. díj 500 lej. II. Digitális részleg, Mezei munkálatok 600 lejes díj; Régi fotó újraalkotási részlege 400 lej; Art Image-díj 600 lej értékben, illetve a versenybe benevezett teljes kollekciónak járó különdíj – 2018-ban megrendezendő egyéni kiállítás. További részletek az intézmény honlapján – www.traditiiclujene.ro – és Facebook-oldalán olvashatók. Szabadság (Kolozsvár)

Mihai Tudose: a kormány alárendelt a pártnak
Mihai Tudose kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke cáfolta a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjúban, hogy feszültség lenne közte és Liviu Dragnea pártelnök között, és közölte, mivel politikai kormányról van szó, alárendelt a pártnak.
„Istenem! A kormány politikai. Nyilvánvaló, hogy alárendelt a pártnak. Én vagyok az alelnök, ő a pártelnök. Hogy alárendeltségben lennénk? Igen!” – felelte a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy Dragnea alárendeltségében van-e. Kijelentette, hasonló a helyzet a parlamenttel való kapcsolatban is, „a parlament dönt, a kormány cselekszik”.
Amikor arról faggatták, hogy esetleg gyengül-e a kapcsolata Dragneával, cáfolta, hogy feszültségek merültek volna fel.
„Ezer mesét hallottam. A legszimpatikusabb: Liviu Dragneával ültem az autóban, mentünk valahová együtt, és amíg együtt voltunk, mentek a hírek: veszekedtek, leterítették egymást, verekedtek, nem beszélnek már egymással… És egyik kollégájuk telefonált is: uram, igaz? Nem tudom biztosra, de adom Dragneát, mert együtt vagyunk egy autóban” – válaszolta a kormányfő.
Megjegyezte viszont, hogy „senki sincs mindig jóban az egész világgal”.
„Nyilvánvaló, hogy bizonyos dolgokról más a véleményünk. Nem fordul gyakran elő, de nem is ritkán. Előfordul. Mindenki jön az érveivel, és kiválasztja a legjobb változatot. Ez nem azt jelenti, hogy veszekednénk. Én azt mondom, hogy valami jó, ő mást mond, és kerül még egy harmadik kolléga, aki egy harmadik megoldással rukkol elő” – fogalmazott.
A PSD-elnök és Sorin Grindeanu ex-kormányfő közötti kapcsolatot így kommentálta: „Nem kommunikáltak, nem beszélgettek. Sorin erdélyibb, többet hallgatott, mint amennyit beszélt. Én brălaibb vagyok. Nagyon hirtelen fogalmazok, amikor valami mondanivalóm van. Az elnök úr, aki szintén inkább olténiai, hasonlóképpen”.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)

Választhatóvá teszik a kötelező magánnyugdíjat
Választhatóvá teszik a kötelező magánnyugdíjat, így a biztosított személy döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a magánbiztosítókhoz - közölte Mihai Tudose miniszterelnök.
A kormányfő a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban beszélt erről. Hetek óta vita van arról, hogy mi történjen a magánynyugdíj-rendszerrel. A kormány több változatot is elemzett, Tudose erre a hétre ígért döntést a kérdésben.
Az interjúban kijelentette: úgy határoztak, opcionálissá válik a kötelező magánnyugdíj. Rámutatott: az állampolgárokat tájékoztatják a nyugdíjalapok hozamáról, és az információk birtokában mindenki eldöntheti, hogy a járulék teljes egészét az államra bízza, vagy annak egy részét továbbra is átutaltatja magánbiztosítóknak. Tudose ezzel ismét megerősítette, hogy a kormány nem fogja államosítani a kötelező magánynyugdíjakat. 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a kötelező magánnyugdíj, amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj. A biztosítottak bruttó jövedelmének 5,1 százalékát utalja át az állam a második pillérbe. A módosítás ezt a második pillért érinti. Korábban Tudose kijelentette, hogy az állami nyugdíjalapnak magasabb a hozama, mint a magánnyugdíj alapoknak. Az elmúlt években több lépcsőben emelték a nyugdíjakat. Az emelések következtében megnőtt a nyugdíjalap deficitje, amely az idén elérheti a 28 milliárd lejt, vagyis a GDP 3,5 százalékát. Szabadság (Kolozsvár)

Dragnea jó napja
Nem szép ilyent mondani, de a közfelháborodást okozó ukrán tanügyi törvény, amely megfosztja az ott élő kisebbségeket – köztük magyarokat, románokat - az anyanyelvi oktatás lehetőségétől, mennyei mannaként hullt Liviu Dragnea ölébe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jó hazafiként mélységes aggodalmát fejezte ki a határon túli román közösségek sorsa iránt, amelyek jogfosztásán felháborodva büntetlenül el tudott kanyarodni a marosvásárhelyi ügy felé is. Mert hogy „nem lehet kettős mércét alkalmazni az etnikai kisebbségekkel kapcsolatban, mindenkinek jár az anyanyelvi oktatáshoz való jog! - mondta. Utasította a tanügyminisztériumot: gyorsan és bölcsen rendezzék a helyzetet. „Súlyos dolog, hogy a szülőknek azért kell utcára vonulniuk, mert gyermeküknek nincs hol tanulni, magyarázta, nem is érti, hogy Románia erőszak szervezetei (jelen esetben az iskola-botrányt előidéző DNA), miért gerjesztik a feszültségeket, ahelyett, hogy a nyugalmat szavatolnák a közelgő 2018-as megemlékezés előtt”, hangoztatta. Dragnea elhárította a felelősséget: lám, nem Bukarestnek, hanem „ott, vidéken, valakiknek” áll érdekében zavart kelteni. A kormány nyitott a megoldásokra, nemhogy uszítana, a békét, barátságot keresi a zavaros centenáriumi időkben. S ha a román kormány ártatlan, akkor nyilván a magyarországi fenyegetés is okafogyott, Budapest ismét túlreagálja a helyzetet, azok ellen fordul, akik néhány nappal ezelőtt még a keblükre ölelték külügyminiszterüket.
Zseniális. Dragnea most úgy tudott egyszerre jó hazafi lenni és mégis gesztust tenni a magyarok felé – gondolom, kemény érdekektől vezérelve - hogy abban kifogást senki nem találhat, mert hát a kettős mérce. Ennek alkalmazását csak nem várhatják el tőle! Sikerült ugyanakkor a főellenségbe, a DNA-ba is rúgni egy nagyot (lám, a római katolikus gimnázium a korrupcióellenes ügyészség túlkapásainak iskolapéldája), és ugyanazzal a lendülettel visszavágni Magyarországnak: ha Budapest valóban megvétózza Románia felvételét az OECD-be, az alaptalan hiszti, lássa ország-világ, hiszen nem a kormány számlájára írandó Marosvásárhely, a koalíció, íme, a megoldáson töri a fejét. Szabadság (Kolozsvár)

„Lagymatag” búcsú? – sokan csalódtak a vásárhelyi iskoláért szervezett tüntetésben
Sokan távoztak rossz szájízzel a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megmentéséért szerda délután tartott marosvásárhelyi tüntetésről, mivel úgy vélték, az akció nem igazán mondható tiltakozásnak, sokkal inkább búcsújellege volt.
Ezzel a felekezeti tanintézet diákjainak szülei is egyetértenek, akik úgy látják: több határozott felszólalásra, megnyilvánulásra lett volna szükség. A szülők a megmozdulás nyomán talán még elkeseredettebbé váltak, fogalmuk sincs, hogy a hétfői tanévkezdéskor hová vigyék iskolába gyermekeiket.
A szervező római katolikus egyházat is többen bírálták a megmozdulás „lagymatagsága” miatt, az egyházi és politikai képviselők ezzel szemben még bíznak abban, hogy az utolsó pillanatban sikerül megoldást találni az iskola ellehetetlenítésére.
A legtöbb résztvevő ugyanakkor azt nehezményezi, hogy a tüntetésen meglehetősen kevesen vettek részt, úgy tűnik, a helyi magyar közösség nagy része inkább az otthon kényelmét választotta, mintsem a megszűnés határára sodort iskola pedagógusaival, diákjaival és szüleikkel szolidarizáljon. A prefektúra épülete előtt összegyűlt szűk háromezer tüntető között ráadásul aránylag kevés fiatalt és oktatót lehetett felfedezni, a résztvevők jó része pedig más megyékből, szervezetten érkezett.
Csalódottan távoztak a szülők
Aki mégis úgy döntött, hogy jelenlétével áll ki az iskoláért, csalódottan távozhatott, sokan a Facebookon amiatt háborogtak, hogy a megmozdulás inkább hasonlított áhítatra, olyan is akad, akinek az volt az érzése, mintha a papok az utolsó kenetet adták volna fel a tanintézetnek. „Nem az agresszió a megoldás, de így nem lehet semmit kikövetelni!” – fogalmazott egy marosvásárhelyi fiatal lány a Facebookon. Csíky Csengele, a Civilek a katolikus iskoláért szülői csoport képviselője rámutatott: a szerda esti esemény után már semmiképp nem várhatja azt az eredményt, amire számított.
A többgyermekes édesanya bevallotta: sem ő, sem a többi szülő nem ilyen lagymatag tüntetésre számított, melynek egyetlen színfoltja a diákok üzenetét tolmácsoló tizenkettedik osztályos diáklány volt.
Nagy Henrietta volt ugyanis az egyedüli, aki nyíltan ki merte mondani, mi fáj az érintetteknek. Kérdésünkre, hogy volt-e beleszólásuk a tüntetés szervezésébe, Csíky Csengele elmondta, egy ideig folyamatosan egyeztettek a római katolikus egyház képviselőivel, ám amikor látták, hogy az érsekség nem fogadja el a civilek tanácsait és javaslatait, visszaléptek. „Mi egyszerű résztvevőkként jelentünk meg egy olyan eseményen, amelyen úgy éreztem magam, mintha nem is tüntetésen, hanem búcsún lennék” – hangsúlyozta lapunknak a szülők szószólója.
Csíky Csengele azt is szóvá tette: Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke át akarta íratni a szülői bizottság kiáltványát.
A kezdeményezők erre nem voltak hajlandók, így végül eredeti formájában került nyilvánosságra. Ebben a szülői közösség rámutat, hogy megelégelték mindazt, amit a különböző állami intézmények tesznek gyermekeikkel és velük. Elegük van a bizonytalanságból, a hárításból, a hazugságból, a halogatásból, a szándékos félrevezetésből és a mellébeszélésből.
„Elegünk lett abból, hogy az oktatási miniszter, a prefektus és a tanfelügyelő egymásnak ellentmondó cselekedeteket és kijelentéseket tesz, félrevezetve diákokat, szülőket, tanárokat és az egyház képviselőit. Becsapottnak érezzük magunkat, mert senki nem tájékoztatott a tanfelügyelőségi határozattal kapcsolatos perek végkimeneteléről. Mégis erre hivatkozva az oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy a Maros megyei tanfelügyelőségnek fel kell oszlatnia iskolánkat” – olvasható a kiáltványban.
A szöveg megfogalmazói továbbá szóvá teszik, hogy az iskola helyzete napokkal a tanévkezdés előtt is tisztázatlan, miközben a szülők jóhiszeműen íratták gyermekeiket olyan osztályokba, amelyeket hivatalosan az oktatási minisztérium jóváhagyásával hirdettek meg. „A szülők tudatos döntése az volt, hogy gyermekeink jövőjét ebben az iskolában alapozzuk meg, amely a keresztény értékrendből fakadó, jellemformáló, emberi tartást és gerincességet biztosító közösség” – szögezik le.
„Megtört, és érdektelenné vált a helyi magyarság”
A katolikus gimnázium ügyvédje, Kincses Előd is rossz szájízzel távozott a főtérről. A jogász rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az egyház hagyta magát beszorítani a volt városháza előtti kis parkocskába, holott az 1191/60-as törvény értelmében a polgármesteri hivatalnak semmiféle beleszólása nem lett volna abba, hogy a szervezők elfoglalják az úttest egy részét vagy sem. A jogszabály szerint a városháza csak tudomásul veszi a bejelentett tüntetést vagy – nyomós okokra hivatkozva – betilthatja azt. Módosítást csak a szervezők beleegyezésével eszközölhet.
Egyébként Marosvásárhely polgármestere és rendőrfőnöke nem először próbálja „karámba” terelni a magyarságot, Kincses emiatt már pert is nyert a városvezetőkkel szemben. Az iskola ügyvédje a részvételt illetően is elkeseredett. „Nagyon sajnálom, hogy ennyire megtört, és érdektelenné vált a helyi és környékbeli magyarság. Tapasztalatból beszélek, hisz én még abból a korosztályból származom, amely tisztán emlékszik az 1990 februárjában szervezett gyertyás tüntetésre, amelyen százezer magyar vett részt” – tette hozzá Kincses. Vass Levente: az RMDSZ nem áll le „Amit nem adunk fel, azt soha nem tudják elvenni tőlünk!” – jelentette ki a Krónikának Vass Levente.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke hozzátette, a szövetség tovább folytatja munkáját egy olyan rendszer ellen, amely sem önálló, sem a Bolyai Farkas Gimnáziumba betagolt katolikus iskolát nem akar. Ugyanakkor reméli, hogy a szerda esti tüntetés után mind a tanügyminiszter, mind a kormányfő belátja, itt nem egy politikai vagy etnikai ügyet, hanem egyszerű adminisztratív problémát kell megoldani.
A tüntetésen elvétve román nemzetiségű vagy vegyes házasságból származó résztvevőt is fel lehetett fedezni a tömegben. Egyikük Dan Maşca, a Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója volt, aki lapunknak elmondta, fordított esetben, románként neki sem tetszene, ha a hatóságok felszámolnák gyermeke iskoláját. Hangsúlyozta, mind a szülők, mind a gyerekek megérdemlik, hogy a román közösség kiálljon mellettük.
„Az elmúlt hónapokban a szülők olyan cívis magatartásról tettek tanúbizonyságot, amilyenre felénk még nem volt példa. Bátran, félelem nélkül kiálltak gyermekeik jogaiért és iskolájáért. Hogy ne lennék szolidáris velük?!” – jelentette ki Maşca.
A vállalkozó által vezetett helyi politikai alakulat közleményt is kibocsátott, melyben rámutat, az eltelt egy év leforgása alatt lett volna lehetőség a kialakult helyzet megoldására – ha létezik alapvető jóindulat és jóhiszeműség minden érintett fél részéről.
„Tudatában vagyunk annak, hogy ha nem találunk sürgős megoldást, az összes negatív következmény a gimnázium diákjaira, szüleikre és tanáraikra lesz hatással, valamint az Unirea Főgimnáziumra a katolikus egyházzal kötött bérleti szerződés megszegése miatt” – közölte a POL. A párt szerint a konfliktus elhúzódása ártalmas lehet a teljes vásárhelyi közösségre nézve.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

Diplomáciai „iskolapélda”
Túl szép lett volna, hogy igaz legyen. Hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bukaresti látogatása, a román kollégájával két új állandó határátkelő és a kolozsvári magyar kulturális intézet létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a békülékeny nyilatkozatok után valóban a normalitás útján induljon el a két ország kapcsolata, és leálljanak az Erdélyben élő magyar közösség elleni támadások. Egy hét telt el a látogatás óta, és a magyar külügy berendelte a román nagykövetet, miután a bukaresti oktatási tárca – azt követően, hogy hosszú ideig hitegette a szülőket – végül úgy döntött: nem tesz semmit a marosvásárhelyi katolikus gimnázium megmentése érdekében, hanem annak felszámolása mellett teszi le a garast. A magyar külügyi lépés annak fényében érthető, hogy a magyar alaptörvény értelmében Magyarország felelősséget visel a külhoni magyarok iránt, tehát minden olyan helyzetben fellép, amikor támadás éri a határon túl élő magyar közösségeket. És ebben a helyzetben nem csupán annyi eszköz van Budapest kezében, hogy hivatalosan tiltakozzék: a magyar iskola magyar szempontból megnyugtató megoldását követelve figyelmeztette Bukarestet, hogy nem támogatja a felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD). Persze az éremnek két oldala van. Nyilvánvaló, hogy az iskola létrehozásáról szóló döntések meghozatalakor a marosvásárhelyi önkormányzat és a tanfelügyelőség is mulasztásokat követett el, mivel az önkormányzati határozatban nem szerepel egyértelműen, hogy kimondják a tanintézet életre hívását. Ilyen alapon furmányos jogi érvelés helyett csupán kellő mértékű magyargyűlölet és rosszindulat kellett ahhoz, hogy meg lehessen támadni a döntést, és az illetékes bíróság felfüggessze azt. Csakhogy. Azt követően, hogy a mulasztásra fény derült, minden érintett intézmény – az önkormányzat, a tanfelügyelőség és az oktatási tárca – rendelkezésére hosszú hónapok, sőt legalább egy év állt ahhoz, hogy megnyugtatóan rendezze a helyzetet. Ha jóhiszeműen és jóindulatúan viszonyulnak az ügyhöz, minden bizonnyal viszonylag hamar sikerült volna megtalálni a minden érintett számára megfelelő, jogi szempontból is kifogásolhatatlan megoldást, amely nyomán az iskola tovább működhetett volna, és az oda járó mintegy háromszáz diák sorsa nem válik teljesen kétségbeejtővé. De nem ez történt: miközben az érintett hatóságok fűz-fát megígértek, valahogy mégis mindig úgy cselekedtek – vagy nem cselekedtek –, hogy az iskola helyzete még kilátástalanabbá váljon.
És ha ehhez még hozzávesszük, hogy az iskola ügyében érthetetlen módon a korrupcióellenes ügyosztály kezdett nyomozást, attól sem riadva vissza, hogy a szülőket és a gyerekeket vegzálja, nehéz nem arra a megállapításra jutni, hogy a román hatóságok részéről enyhén szólva is hibádzott a jóindulat. Sőt. Kimondható, hogy mindvégig kiérződött a magyar iskola felszámolásának szándéka. Ennek fényében egyszerre nevetséges és felháborító a román külügy és a miniszterelnök reakciója, amelyben egyrészt a romániai magyar közösség nyelvi és oktatási jogainak példaértékű mivoltát hangoztatják, másrészt választási kampányfogásnak minősítik a magyar külügy lépését. Az pedig külön mulattató, hogy éppen az igazságszolgáltatást lépten-nyomon szapuló, annak függetlenségét kétségbe vonó kormány takarózik a független román bíróságokkal. A román illetékesek egészen más mozit néznek: annyi történt, hogy Budapest határozottan fellépett egy, a román hatóságok által következetesen ellehetetlenített magyar oktatási intézmény érdekében. Ezzel nemzetközi szintre terelte az ügyet, hiszen a diplomáciai pengeváltás és a nemzetközi szervezetekbe való felvétel megvétózása sem Brüsszelben, sem Washingtonban nem marad észrevétlen. Persze föl lehet hozni, hogy a román kormány kezében is vannak ütőkártyák, mivel az OECD-tagság megvétózása esetén fenyegetőzhet azzal, hogy blokkolja a parlamentben a magyar közösség szempontjából kedvező tervezeteket – például az anyanyelv- és a jelképhasználatra vonatkozókat. Csakhogy gondoljunk már bele, hogyan nézne ki az a külföldi partnerek előtt, hogy míg Budapest a Romániában élő magyar kisebbség védelmében él a vétó lehetőségével, addig Bukarest ezen vétót azzal próbálná kivédeni, hogy keresztbe fekszik a kisebbségi, emberi jogok érvényesülésének. Liviu Dragnea PSD-elnök engedékenynek tűnő reakciója is azt jelzi: a kormány érzi, hogy ebben az esetben Románia nagyon rossz színben tűnik fel – pláne annak fényében, hogy Bukarest is bírálta Kijevet az ukrajnai kisebbségek anyanyelvű oktatásának korlátozása miatt. (Meg persze azért az RMDSZ támogatásának megtartása is fontos). A magyar diplomácia most kvázi védhatalomként lépett föl az erdélyi magyar közösség ügyében, még ha ezt a státust nemzetközi szerződés (még) nem is garantálja számára. A vita kimenetele egyelőre kérdéses, de a lényeg, hogy Budapest hallatta a hangját az ügyben. Persze ez nem feltétlenül elég. A lényeg ugyanis az, hogy a romániai magyarok kérdését Románia ne kezelhesse belügyként, bármikor felrúgható magyar–román megállapodások tárgyaként. Hanem olyan nemzetközi megállapodások rögzítsék tételesen, amelyek a számonkérési mechanizmust és a lehetséges szankciókat is rögzítik, amennyiben valamelyik fél nem tartja be őket. Ám ehhez elengedhetetlen az ügyek nemzetközi szintre emelése, hogy egyetlen, az erdélyi magyar közösség jogait sértő lépést se söpörhessenek a szőnyeg alá.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Szent László lovasszobrot a várba
Szeptember 7-i sajtótájékoztatóján Böcskei László nagyváradi megyés püspök hangsúlyozta: azt szeretné, hogy a várban legyen lovasszobra Szent Lászlónak. A következő feladat ennek megvalósítása és az elhelyezése.
Böcskei László megyés püspök kifejtette: a Szent László-év során lelkipásztori, kulturális és művészeti jellegű rendezvényeikkel a szent király életszentségének ismertetése és életpéldájának követésére való ösztönzés által az ő alakját próbálták és próbálják továbbra is valamilyen módon megrajzolni, megformálni magukban. Ennek formába való öntése is megvalósult azáltal, hogy Szent László lovasszobrot mutathattak be, aminek végleges megvalósítása és elhelyezése is tervükben van, a mintát pedig Deák Árpád képzőművész készítette el, mely szeptember 7-től megtekinthető a püspöki palota előcsarnokában. Kijelentette: nem titkolt szándékuk, hogy az elkészített és bemutatásra kerülő szobor terve közelebb hozza egymáshoz Szent László király mai népét, és hogy a szoborállítás közös felvállalása, minden egyéb érdeken túl, már most egy olyan elköteleződésnek a megnyilvánulása legyen, amikor egymással és egymásért fáradozunk értékeink megőrzésében és biztosabb jövőnk építésében.
Az egyházmegye vezetője nem tudott pontos határidőt megnevezni a szoborállításra, és az alkotás elkészítésének költségét se határozta meg, hiszen ez több tényezőtől függ. „Bízom abban, hogy ez meg fog történni, és remélem, hogy támogatóink is lesznek. Nem mondok dátumokat, mert azért szeretem a meglepetéseket. Szerintem ez egy kiegyensúlyozott, reális, megvalósítható terv lehet. Függetlenül attól, hogy milyen más kezdeményezések vagy nyilatkozatok vannak, én látok abban nemcsak fantáziát, de lehetőséget is, hogy ezt megvalósítsuk, és tudom azt, hogy vannak, akik ezt komolyan akarják támogatni. Nem más meggondolásból, hanem csupán azért, mert Várad ezt megérdemli”- fogalmazott.
Arról is beszélt: a Szent László-évben a király nagyságát, alakját próbálják felfedezni, illetve az ő aktuális üzenetét megfogalmazni a mai ember számára. Minden rendezvényükben tehát tulajdonképpen azt keresik, hogy milyen az a Szent László, aki a ma élőkhöz közel áll, hogyan tudjuk az ő alakját úgy megrajzolni magunkban, hogy az vonzó és követendő legyen, adjon egy lüktetést, és emellett az ünnepségeknek legyen meg a kellő hatásuk. Ebben segítségükre volt Deák Árpád szobrászművész is, aki konzultációk és egyeztetések után megalkotta Szent László leendő lovasszobrának a mintáját, mely visszatükrözi mindazt, amit az év folyamán „próbálunk feldolgozni magukban, és megvalósítani szeretnénk a jövőben mint Váradon Szent Lászlónak emelt nem csak emlék, hanem követésre sarkalló példa is, ösztönzés és tanúságtétel arról, amit fel kell vállalni a mindennapi életben”. Külön hangsúlyozta: a szoborral semmiképpen sem akarják feleleveníteni a Szent László-szobor körüli viták folyamatát, de úgy érzi, itt az ideje annak, hogy valamiféleképpen rendezzük a dolgainkat, találkozzunk egymással, és még mielőtt olyanokhoz fordulnánk, akik nem a mi érdekeinket képviselik, mi magunk, ez a közösség, mint Szent László népe, fogjunk össze, és járjuk az ő útját. „Az én véleményem szerint ennek a bemutatott Szent László szoboralaknak van tartása, tekintélyt sugároz. Szent László kereső, nem egy semmibe néző alak, a hit jelét hordozza és kész a küzdelemre”- fűzte hozzá.
Támogatás
Az egyházmegye elöljárója arra is kitért, hogy a megvalósításhoz természetesen komoly anyagi alap szükséges. Ennek az összehozása végett a tervüket ismertetik Székesfehérváron (voltak már olyan nyilatkozatok, hogy mint királyi város, felkarolja az ügyet) és Debrecenben, hiszen egykor a váradi egyházmegye részét képezte, és nem utolsósorban számítanak arra, ami már elhangzott a május 14-i ünnepségen is, vagyis a magyar állam támogatására. Emellett a helyieket is meg fogják szólítani, de még nem tartanak ott, hogy ilyen részletekről tudjanak beszámolni. „Egyelőre itt van előttünk, hogy konkrétan mit szeretnénk, hogy hol szeretnénk, és most előttünk áll a feladat, hogy ezt meg tudjuk valósítani”- mondta- hozzátéve: az egyházmegye a Varadinum Kulturális Alapítvány segítségét is igénybe kívánja venni, és nyitottak arra, hogy ezt a témát bárkivel megvitassák. „Egy elég nagy vállalkozás lenne, hogy a politikumot kizárjuk a mi mindennapi életünkből, de az már egy teljesítmény, hogy ne engedjük elpolitizálni egy ilyen ügyet. Vannak olyan vállalkozások, melyek esetében nem politikai szempontok alapján kellene mérlegelni, vagy állást foglalni, hanem összefogni és egymással szövetkezni, hogy valami szépet és maradandót alkossunk ennek a városnak”-fogalmazott.
Az alkotásról
Deák Árpád képzőművész felidézte: az első nekifutás arról szólt, hogy próbálta rekonstruálni, milyen lehetett amit a Kolozsvári-testvérek készítettek az 1300-as években. Nyilván, hogy az internet volt a fő forrás, nagyon sok mindent megtudott az akkori szoborról, csak azt nem, hogy hogyan nézhetett ki, mert a fellelhető négy rajz négyféleképpen ábrázolja, de nem is volt célja egy ugyanolyan szobrot készíteni, mert nem lehet egy más kornak a lelkivilágába átültetni a mostani alkotói folyamatot. Azt az archaikus, protoreneszánsz bájjal rendelkező kifejezésmódot szerinte szinte lehetetlen újjáalkotni, épp ezért egy olyan ábrázolásmódot választott, ami közelebb áll a mai szobrokhoz, viszont megtartva bizonyos hagyományos kereteket. Kapott olyan kritikát is, hogy miért nem modernebb a szobor, miért nem interaktívabb vagy installációszerű, de „szerintem fontosabb az alakja Szent Lászlónak, főleg szoborban, minthogy a napi időjárás szerint formáljuk meg”. Meglátásában ez nem veszi el a lehetőségét annak, hogy avantgardább, kortársabb szemléletű alkotók is hozzányúljanak a témához, sőt esetleg kiegészítenék ezt a látásmódot.
Azt is megtudtuk, hogy kétszer is járt Olaszországban, megtekintett észak-itáliai városokat, illetve az utazás egyik másik fő célja az lett volna, hogy a horvátországi Zágrábban megtekintse Szent László köpönyegét, palástját, ami sajnos nem sikerült, ahogy a somogyvári apátságot se tudta megnézni. Nem adta fel azonban reményt, egyik barátja jóvoltából látta a középkor nagy lovasszobrait, amik Itáliában találhatóak, sőt, még azt is felfedezte, hogy Alto Monte településen van egy síremlék, amelyen Szent László figurája szerepel domborműként. Visszatérve a szoborra: mivel a palást egy kézzel fogható, Szent Lászlóval kapcsolatba hozható tárgy, gondolt arra, hogy ez a lovasszobron teljes díszében megjelenjen, Szent Lászlót pedig kevésbé harcos, inkább méltóságteljes alakként képzelte el.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

Ma is hatnak a kommunista bűnök
Mellőzve érzik magukat: több mint 200 volt politikai fogoly is jelen volt Félixfürdőn, a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének (AFDPR) XXIV. kongresszusán, és a legtöbben panaszkodnak. Ugyanakkor elnökük szerint „nem átadják a tisztségeket, hanem kihalnak belőlük”.
Kétezernél is kevesebb személy él ma már azok közül, akik saját bőrükön tapasztalták meg a kommunista diktatúra romániai változatának kegyetlenségét a börtönökben, politikai foglyokként. Lassan kihal a ma még valamelyest élő emlékezet, és a meghurcoltakkal együtt beláthatatlan távolságba került a valós és teljes igazságtétel – ami a rendszerváltás után is elmaradt, és a mai napig késik. Romániában is, akárcsak a többi volt kommunista országban. A meghurcoltak azonban még próbálnak összetartani: szövetségük Félixfürdőn, az egyik szállodában tartotta országos tanácskozását, és a helyszínen újabb infókat is megosztottak velünk arról, hol tart (illetve hol stagnál) a romániai elszámolás, a szembenézés a közelmúltbeli vészkorszakkal.
Módosítást akarnak
Tegnap zárult tehát a Volt Politikai Foglyok Romániai Szövetségének (AFDPR) XXIV. Kongresszusa, és a háromnapos tanácskozáson arról is határoztak, hogy több törvénymódosítást kezdeményeznek. Az AFDPR-nek 34 megyében van helyi szervezete, ezeknek a képviselői vettek részt a legfőbb döntéshozó és konzultációs fórumukon, mintegy 200 küldött volt itt, Félixen. Köztük például a néhai Corneliu Coposu rokonai, valamint egy olyan nő, akit 15 évesen ítéltek 20 éves börtönbüntetésre, ellenállási tevékenysége miatt. Octav Bjoza, a szervezet elnöke elmondta: az országban 37.737 olyan személy van még, aki a kommunizmusban elszenvedett meghurcoltatásokért jogosult életjáradékra, közülök 995 Bihar megyében. Gond azonban, hogy a közvetlen hozzátartozóik (többnyire a gyermekeik) sokszor nehezen juthatnak be a kedvezményezetti körbe. Ezért a tömörülés arról döntött: kezdeményezik, hogy a parlament módosítsa a vonatkozó, 1990/118-as számú jogszabályt, tételesen bevéve annak hatálya alá a meghurcoltak gyermekeit is. Továbbá változtattatnának a jogállásukkal kapcsolatos 2015/217-es számú törvényen is, mert az szerintük túlságosan interpretálható jelenleg.
Octav Bjoza egyébként kongresszusi záróbeszédében azt mondta, a kommunista bűnök sok vonatkozásban még ma is kísértenek az országban. Ugyanakkor többször panaszkodott a központi sajtóra, amely szerinte „Teljesen semmibe vesz minket, nem törődik velünk, nem, hogy ők nem keresnek, de ha mi megyünk, akkor is agyonhallgatnak. Amikor személyesen mentem be például az Adevărulhoz, akkor sem változott semmi”. További gondja a szervezetnek például, hogy ugyan a kommunista visszaélések egyes konkrétumairól szóló dokumentumaik archívumszerűen rendezve vannak, ám mégsem tudják archívumszerűen működtetni az egészet, mert az előírt tárolási körülményeket (nedvességszint, hőfok, stb.) már nem tudják biztosítani. Ezért olyan megoldást keresnek (egyelőre hiába), amely révén biztosan megmenekülnének a dokumentumok. Az elnök hozzátette: az AFDPR támogatja ugyanakkor az bukaresti ortodox gigakatedrális, a románok által is sokat bírált Nemzet Megváltása Katedrális építését, sőt, azt szeretné, hogy az épületben emlékhelyet kapjanak a kommunista diktatúra áldozatai. Belső szervezési ügyeikre térve Octav Bjoza ironikusan jegyezte meg, hogy náluk nem nagyon szokott tisztújítás lenni, mert az előrehaladott életkorok miatt „itt nem átadják a tisztségeket, hanem kihalnak belőlük”.
Bihar, a hóhér
Kivétel viszont az AFDPR Bihar megyei szervezete, amelynek élén viszonylag fiatal vezető van: Lucian Silaghi, aki a nagyváradi színház igazgatója is volt, jelenleg a műemlékvédelmi hivatalt vezeti. Ő a kongresszuson azt emelte ki: Váradon legalább igyekeznek méltó emléket állítani az áldozatoknak. Ennek egyik jeleként azt ajánlotta mindenki figyelmébe, hogy a váradi várban idén április óta külön múzeuma van a témakörnek. Váradon is volt ugyanis olyan tranzitláger, ahol a hatalomba berendezkedő kommunisták az elhurcolandó németeket, románokat, magyarokat gyűjtötték össze. Ez a vár mai E szárnyában működött. 2011-ben például a G épület falába rejtett feljegyzést is találtak az egyik elhurcolttól: a sárguló lapra rótt pár sorban bizonyos Andreas Dittrich emlékez(tet)ett arra, hogy itt dolgozott. „Ma 1947 augusztus 21. van, és 1947 március 20-a óta vagyok itt a lágerben. Német vagyok, és így állnak a dolgok itt ma. Andreas Dittrich, 42 éves” – áll a lapon. Az összegyűjtöttek többségét aztán jellemzően Târgu Jiuba, vagy Temesvárra vitték, kényszermunkatáborba, a német nemzetiségűek többségét viszont a Szovjetúnióba deportálták. Nagyváradon más épületekben is működtek fogdák, kínzókamrák, vallatószobák: a Securitate ingatlanában, illetve a börtönben is.
Bihar megye egyébként a román gulágok feltöltésében is az élen járók között volt a második világháború után, amikor a kommunisták megszerezték a hatalmat. Ekkor a náci kollaboránsok ellen való harcot ürügyként használva tízezrekkel igyekeztek leszámolni: lehetőleg mindenkivel, aki ellenállt volna az újabb önkényes hatalom kiépülésének, aki aktuális, vagy akár potenciális ellenséget jelentett a kommunistáknak, vagy akár csak úgymond túlságosan független volt. Megyénkből a lakosság 1,4%-át hurcolták el, ami az első tízben biztosított helyet Biharnak. A legfiatalabb áldozat 15 éves volt.
Táborok
Fürtös Róbert kutatása szerint már a háború vége után, azaz 1945 végéig, a legfontosabb táborok Zsilvásárhely, Slobozia, Ciurel (Bukarest közelében), Turnu Măgurele, Caracal, Felsőtömös (Timişul de Sus) voltak. Voltak megyék, ahol öt vagy három tábor is létezett: Arad megyében Borossebes (Sebiş), Pankota (Pâncota), Doroszlófalva (Drăuţi), Nagyhalmágy (Hălmagiu) és Arad, Brassó megyében Földvár (Feldioara), Barcaszentpéter (Sânpetru) és Brassó, Bihar megyében pedig Köröstárkány (Tărcaia), Belényes (Beiuş) és Nagyvárad. Gyakorlatilag minden megyében működött hosszabb-rövidebb időszakban internáló tábor, vagy legalább a csendőrség/rendőrség által felügyelt fogva tartási központ. A fogdák, börtönök és munkatelepek 1958-ban már adminisztratíve is két nagy csoportra tagolódtak: a „forradalmárok” fogva tartására szánt létesítmények (Nagyenyed, Szamosújvár, Fogaras, Galac, Zsiláva, Csíkszereda, Piteşti és Râmnicu Sărat) és a köztörvényes elítélteknek szánt helyek. Az 54 börtön, 37 munkatábor, 8 kiskorúak és 2 gyerekek befogadására szánt létesítmények mellett, a Börtönök Főigazgatóságának számos „termelő” jellegű egység volt alárendelve. És ne legyenek illúzióink: Sztálin halála után ugyan átmenetileg enyhültek a fogva tartás körülményei (katasztrofálisról nagyon rosszra), ám az 1960-as években ismét romlottak. És a kommunista rezsim a bukásáig, azaz 1989-ig folyamatosan figyelte, zaklatta, üldözte, büntette azokat, akik nem a szekerét tolták…
Brosúra az elnyomásról
A kongresszuson mutatta be és osztotta ki a jelenlévők között dr. Cristina Puşcaş kutató azt a kiadványt, amely az Ellenállás és elnyomás Bihar megyében címet viseli. A brosúra jellegű kiadvány külön-külön román, magyar és angol nyelven is megjelent, összesen azonban csak 500 példányban. Nyolcezer lejes uniós támogatásból adták ki, és adatokat tartalmaz a kommunista elnyomás Bihar megyei vonzatairól. Fő célja ugyanakkor a váradi várban idén megnyitott múzeum és emlékhely népszerűsítése. Ez a lapunkban már bemutatott létesítmény a vár K épületében van.
Szeghalmi Örs / erdon.ro

Sokrétű tevékenységük van
A budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség szerteágazó tevékenységéről tartott kedd délben sajtótájékoztatót az RMDSZ nagyváradi székházában Kéry Hajnal, a szervezet Bihar megyei elnöke.
Keddi sajtótájékoztatóján Kéry Hajnal felidézte: idén tavasszal alakult meg a Rákóczi Szövetség Bihar megyei szervezete, és az azóta eltelt időszakban élénk tevékenységet fejtett ki. A néhány hete Váradon is elindított Gólyahír-program keretében olyan házaspárokat ajándékoznak meg Az első könyvem című kiadvánnyal, akiknek újszülöttjeik vannak. Ez az album a magyar kultúrával, hagyományokkal, történelemmel kapcsolatos írásokat, információkat tartalmaz, a szülők kitölthetik, s egy szép emlék lesz számukra. Legközelebb csütörtökön 17 órától Érsemjénben, péntek délután Örvénden, Mezőtelkiben, Magyarkakucson, Réven és Élesden, majd szeptember 21-én 16 órától az érmihályfalvi Mester utcai játszóházban szerveznek ilyen ünnepségeket, tudtuk meg. Zajlik a beiratkozási program is, mely kétlépcsős. Úgynevezett iskolakezdő csomagot kapnak azok az óvodások, akik iskolakezdés előtt állnak, illetve a szüleik egy levelet, melyben a Szövetség felhívja a figyelmet arra, miért fontos a magyar iskolaválasztás, és egyszeri, 10 ezer forint értékű ösztöndíjban részesülnek októberben azok a gyerekek, akik már iskolába járnak. Emellett meg szeretnék köszönni az óvodapedagógusok munkáját: a szakmai találkozóra október 6-8. között kerül sor Hajdúszoboszlón, jelentkezni a www.rakocziszovetseg.org honlapon lehet szeptember 27-ig.
Rendezvények
A Rákóczi Szövetség munkáját a továbbiakban Nagy Judit, a Szacsvay Imre Általános Iskola tanítónője méltatta. Takács Zoltán, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára arról a rengeteg rendezvényről beszélt a személyes élményei alapján is bővebben, melyek a Szövetség égisze alatt zajlanak, és különböző csoportokat szólítanak meg: a sátoraljaújhelyi egyhetes nyári tábor diákoknak, a Kárpát-medencei történelemtábor aktív pedagógusok számára, a diákutaztatási programok, az ’56-os hősök előtt tisztelgő Gloria Victis-rendezvény, a helyi szervezeteknek kiírt belső pályázat, a Kárpátaljai utazási program, a Partiumi kirándulás, stb. Hangsúlyozta: a szervezet vezetői hiteles, lelkes csapatot alkotnak, akik hívatásuknak, missziójuknak tekintik a sajnos alig pislákoló magyarságtudat felébresztését, a magyar- magyar kapcsolatépítést, a kisebbségi lét megértését. Nem politizálnak, és profi munkát végeznek szorgalommal és alázattal- vélekedett. A Kárpát-medencében amúgy 27 ezer taggal rendelkezik a Rákóczi Szövetségnek, 260 iskolában működik és 490 helyi szervezete van. Bihar megyében az Ady líceumban, a Lorántffy-gimnáziumban, a Szent László-líceumban, az Eminescu Főgimnáziumban és a Iosif Vulcan Főgimnáziumban létezik helyi szervezet Nagyváradon, valamint Székelyhídon, Nagyszalontán és Borson, illetve felkészül az érmihályfalvi 1. számú líceum és a váradi Művészeti Líceum.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro

Hadüzenet nélküli, alattomos háború
„Kit zavarunk? Kinek ártottunk mi, a négyszáz diák, aki tanulni szeretne? Kinek szúrjuk a szemét? Kinek érdeke, hogy a mi bőrünkön mutassa meg, hogy be lehet zárni egy magyar iskolát? Kik vagytok ti, akiket zavarunk?” – kérdezte Nagy Henrietta, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum 12. osztályos diákja szerdán, az iskola bezárását megakadályozni hivatott marosvásárhelyi tüntetésen. Az erdélyi magyarság egészének eleven húsába vágó és csontig hatoló kérdések ezek, melyek rég válaszra várnak. Egy háborúban esélyesen védekezni ugyanis csak az ellenség beazonosítása után lehet. Ellenünk pedig már évtizedek óta hadüzenet nélküli, alattomos háború folyik.
Hogy kik azok, akik ezt elindították? A minél nagyobb hatalom és vagyon megszerzésére törők egymást követő nemzedékei, akik céljaik elérése érdekében nem riadnak vissza a legaljasabb lépések megtételétől sem. Így ők azok, akik a valóság elferdítése és meghamisítása által gyűlöletet szítanak. Akik a hazaszeretet és nemzeti önazonosság szent érzéseit kihasználva, egymásra uszítják a népeket. És most, mikor eljött az ideje annak, hogy a csalással, ámítással és rablással megszerzett vagyonnal elszámoljanak, ugyancsak ők azok, akiket zavar már a puszta létünk is.
Fel kell eszmélnünk tehát, ha nemzetként továbbra is élni akarunk. Meg kell szabadulnunk a tudatunkat fertőző, valamint a cselekvőképességünket bénító kilátástalanságtól és közömbösségtől. Össze kell fognunk és egységesen lépnünk fel a jogaink védelmében.
Éppen ezért örvendetes és reményt keltő, hogy a marosvásárhelyi tüntetésen a történelmi magyar egyházak és politikai pártok képviselői, illetve hívei egyaránt jelen voltak. Ne feledjük azonban, hogy ez megmozdulás csak szükséges, de korán sem elégséges kinyilvánítása volt a nemzeti egységnek, közös akaratnak és bátor kiállásnak. A szellemi és anyagi javainkra, valamint létünkre törő sötét szándék véghezvitelét ugyanis csak az elkezdett küzdelem folytatása, valamint nagyobb tömeg és határozottabb hangnem, vagyis több erő és elszántság felmutatása tudja megakadályozni.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Mementó
Szabó Judit néprajzkutató, tanárnő emlékére
Drága Jutka! Ellobbant életed és nemes lelked lángja. Nincsen annak három napja, hogy felhívtál és hosszasan elbeszélgettünk a múltról és jelenről. Mondtad, hogy gyengélkedsz, de jó kezekben vagy, az eszed a helyén van, de fizikai erőd fogyogat. Ennek dacára hosszasan soroltad terveidet, és hittel mondtad, hogy a drága Jóisten felépülésed mellé áll. Annyi jó ember aggódott életedért, a lelkes gyógyítóiddal együtt. Most ránk tört a szomorú hír, hogy te is elköltöztél ebből a földi világból és immár a túlsó partról tekintesz le reánk, mindannyiunkra, akik szerettek, tiszteltek, akiket mindig lelkesen tanítottál, igaz tanári szigorral, megértéssel, de kellő alázattal is. Tanítottál emberségre, helytállásra, hitre, szeretetre, és tudományos alapossággal néprajzos szakmád gyönyörűségére.
Tarsolyod telis tele volt felbecsülhetetlen értékű tudással, amelyet soha nem hagytál csak a magad számára gyűlni, hanem kiosztottad azt a tanulni vágyóknak, mert tudatában voltál annak, hogy tanítani csak azt lehet, amit te magad is megtanultál, és egy fikarcnyival sem többet. És te hány, de hány alkalommal újságoltad, hogy megint tanultál valami olyant, amit eddig nem tudtál. Maros mentéről, Csíkországon át szeretett városodba, Kézdivásárhelyre vezetett a sors, hogy ott találkozzál egy nagy tudású szerény emberrel, akivel összekötött az élet sok jóban, megpróbáltatásban, reménységben, és akivel hosszú évtizedeken át az összekovácsolt, kisszámú munkaközösséggel gyarapítottátok az öreg város meghatározó szellemi intézményének anyagát. Ütöttetek az okmányra violaszín viaszpecsétet, ahogy azt egykoron a céhes atyamesterek cselekedték, hogy ez is a Jóisten akaratából, sok jó ember segedelmével megteremtetett és elfogadtatott. Jutka nénit, a drága tanár nénit keresem – kopogtattak be hozzád nagyon sokan, akiknek valamilyen segítségre, adatra, szellemi anyagra volt szüksége. Mindenkire jutott egy kicsi időd, és ők hálával gondolnak rád.
Nagy megdöbbenéssel, kényszerűséggel, de Isten akaratában megnyugodva kell tudomásul vennünk, hogy a te napod is leáldozott. Nagy szellemi hagyatékod számba vétetik, és az azt megérdemlő, illő helyre kerül, óvó kezek, szemek vigyázzák majd, hogy el ne fecséreltessék és minden arra érdemes számára hozzáférhető legyen. Búcsúzunk tőled, drága jó munkatársunktól, volt osztálytársunktól, a hozzánk is mindig közvetlen, segítőkész embertől, példaképtől. Kezed az énekeskönyv utolsó lapjain nyugszik, lassan olvasod a könyörgést „Légyen meg hát a te akaratod!”
Haszmann Pál
Szabó Judit (Gernyeszeg, 1942. szeptember 13. – Kézdivásárhely, 2017. szeptember 7.) erdélyi magyar néprajzi szakíró, népmesegyűjtő, tanár és muzeológus. Incze László felesége. Középiskoláit Szászrégenben végezte (1961), majd a BBTE-n magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett (1967). 1993-tól a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum muzeológusa. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)