Ismét fákat döntött ki és tetőket rongált meg a vihar
Az elmúlt 24 órában hét megyében és a fővárosban riasztották a katonai tűzoltókat a viharkárok elhárítására - tájékoztat az országos készenléti felügyelőség.
Kolozs, Kovászna, Maros, Bákó, Brăila, Giurgiu és Ialomiţa megyében, illetve Bukarestben kellett beavatkozniuk az egységeknek. A Kolozs megyei Désen, valamint Kolozsváron két fát döntött az úttestre a vihar, ugyanakkor egy tömbház tetőzetét is megrongálta.
Marosvásárhelyen szintén egy útra dőlt fát kellett eltakarítaniuk a tűzoltóknak, Sepsiszentgyörgyön pedig az egyik vendéglő teraszára zuhant egy, a szélt által kicsavart fa. maszol.ro

A tér síkba hajlítása Háromszéken
Tér és sík között még a művészetben is a matematika szolgáltatja a kulcsot. Még a PulzArton is.
A sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér nem először tesz kísérletet a művészet és a tudomány közötti híd kiépítésére. Az ötödik PulzArt fesztivál keretén belül a Spidron: Virtuális formák című, a szó legszorosabb értelmében multimédia kiállítás egy újabb kiváló állomás ezen az úton. A kiállítás egyszerre mutatott be egy tudományos elvet és egy arra épített művészeti alkotást. A kiállítás szokásos megnyitó helyett a Spidron feltalálójának Erdély Dánielnek az előadásával kezdődött, amely a Spidron: elv, folyamat vagy elemi rész? címet viselte. A spidron, mint kiderült, egy geometriai innováció, amely az utóbbi évtizedekben rengeteg felhasználási módot kapott. Erdély Dániel 1979-ben dolgozta ki egy Rubik Ernő számára beandadó házi feladatként a Magyar Iparművészeti Egyetem diákjaként. A név is tőle származik, mivel kidolgozóját emlékeztette egy pók hálójára (angolul a pók „spider”, amely összeolvasztott a spirál szintén angol nevével: „spiral”). Legalapvetőbb formájában egyenlő szárú és egyenlő oldalú háromszögek egymást váltó sorozataiból kialakított spirális poligon. Rendszerbe foglalva több spidronelemet úgy, hogy a háromszöget élei mentén meghajlítjuk őket, olyan testek és formák alakíthatóak ki belőlük, amelyek mozgatható jellegük révén változatos felhasználhatóságúak lesznek.
Erdély jónéhány felhasználási módot említett is előadásában. Az olyan első látásra teljesen elvont matematikai felhasználhatóságtól, mint a sík és a tér hézagmentes kitöltése egészen az olyan teljesen köznapi használati módokig, mint a csomagolástudomány, szállítás és raktározás, sok mindenre alkalmazhatóak. Ilyenek a területrendezés (burkolatok, csempék, térkövek, parketták, építőelemek, modulok, csomópontok), egyszerűen szabályozható és rendezhető mozgó felületek, hatékony energia elnyelés és kisugárzás, szűrés, pumpálás, tisztítás, digitális képalkotás (a spidron komplexitása meghaladja a pixelét) és színkeverés, alkalmazható az elektrotechnikában és a távközlésben, nanoszerkezetek modellezésére az anyagtudományokban és más területeken, az akusztika, stúdiótechnika és világítástechnika területén, autók karosszériáinak és ütközéscsillapítóinak az elveként, az adathordozás és –biztosításban, a modellezésben és végül lehet játék, taneszköz is.
1979-es megszületése ellenére egészen 2003-ig kellett várni a spidron első kimerítő matematikai leírásáig, amelyet Erdély Szilassi Lajos matematikus segítségével valósított meg. E során a spidronok egész érdekes tulajdonságaira derült fény. Az egyi legérdekesebb az, hogy segítségével leírható minden természetes szám, a tengelyen pedig felírhatóak a prímszámok helyei is. Ennek kapcsán mondja Beke László művészettörténész, hogy noha a spidron leírására mind a mai napig a matematika formális nyelve bizonyult a legpontosabbnak, ez nem kell meggátoljon senkit abban, hogy természetes nyelvben próbálja megközelíteni a spidront. Pontosan azért, mert noha a legpontosabb definíciót a matematika adja, maga a jelenség végtelenül gazdagabb, mint annak puszta definíciója. Képtelenség meghatározni, hogy pontosan melyik emberi tudomány vagy művészet részéhez tartozik és noha nincs teljesen tiszta gyakorlati haszna, számtalan haszonforma kibányászható belőle. Megjelenésében és létében üres, üzenettől mentes puszta forma, nem vezethető vissza semmilyen ősi múltba: nincs semmiféle homályos spiritualitás mögötte. Amennyiben mégis vissza akarjuk vezetni bárhová is, mint maga Erdély is érintette előadása során, legfeljebb két ókori görög tudományfilozófiai gyökérhez lehet kötni. Egyrészt Platón tökéletes geometriai formáihoz, másrészt Archimédész formáihoz, amelyek mind-mind „spidronizálhatóak”. A kötés annál is inkább adja magát, hogy a spidron szinte fraktálszerűen a végtelenségig fokozható mindannak ellenére is, hogy létezik a „spidronrobbanás” jelensége. Ez azt jelenti, hogy a spidron kritikus befele irányuló gyűrődése során a külső rétegek elkezdenek felbomlani, azonban befele a végtelenségig újak és újak jönnek létre.
Mindezeket az elveket láttatandó Bordos László Zsolt egy 3D mapping alkotást készített, amelyet egy a falra helyezett térspidronra vetítettek rá. A térspidront Erdély Dániel tervezte, a vetítést Bordos László Zsolt és az egészet kísérő kísérleti hanganyagot pedig Darko Kolar aka Dekode, amely nagyban hozzájárult a vetített anyag és a mögötte húzódó tudományos-matematikai elv életre keltéséhez. Mint Erdély Dániel kihangsúlyozta, a spidron mint elv célja a tér síkbahajthatósága, vagyis a végtelen soktól a végtelen nagy fele való haladási irány. A vetített anyag, amelyet 3D szemüveg segítségével kellett megnézni a teljes hatás érdekében, tökéletesen kifejezte ezt a tér és a sík között lévő folyamatos ingadozása által. A vetítés folyamatos átmenetet produkált különböző sík és térgeometriai formák, térleképezések és matematikai terek megjelenítése között, amelyek a zenével karöltve szinte egy saját kis belső világot írtak le. A mellettem álló körülbelül nyolc éves kissrác a vetítés után azt kérdezte az édesanyjától: „anyu, ez egy fekete lyuk?” Kiválóan ráérzett a spidron végtelen, befele irányuló gyűrűzésének az analógiájára.
Bennem is számos gondolatot ébresztett, először is Hegel térleírása jutott eszembe. Hegel a tér leírásában a következő fokozatos kiteljesedést alkalmazza: a pont negációja az egyenes – az egyenes negációja a sík – a sík negációja a tér. A pont önmagán való túlhaladása az egyenes: végtelen sok pont és maga az irány, mint olyan. Az egyenes önmagán való túlhaladása a sík: végtelen sok egyenes és az irány negációjaként a koordináta, mint olyan. A sík önmagán való túlhaladása a tér: végtelen sok sík minden elképzelhető euklidészi és nem euklidészi irányba és a koordináta negációjaként a kategória, mint olyan. A spidron folyamatos befele gyűrűzése ennek a folyamatnak egy analogikus ellentéte lehetne, hiszen épp a tért akarja a síkba (vissza)hajtogatni.
Számomra már rég nem újdonság, hogy a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér olyan kiállításokkal és alkotókkal hozakodik elő egy ezekhez nem igazán szokott környezetben, amelyek és akik számos gondolatot indítanak meg a közönségükben. Ez sem volt kivétel. A vetítés három napon keresztül ötpercenként ismétlődik, érdemes megnézni, mert igazán különleges élmény, főleg ha az ember tudja a hátterét is, amit a vetítés melletti szobában lehet elolvasni a falakon, illetve a látogatók rendelkezésére bocsátott írott anyagokban.
Az ilyen jellegű – és nem csak! – tudomány és művészet határán elhelyezkedő, gondolatébresztő projektek és kiállítások okán mondom bátran és probléma nélkül, hogy a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér megszületése óta a környék legprogresszívebb és legjobb művészeti közege. Ez pedig, úgy gondolom, nagyon hosszú ideig így marad még.
Ivácson András Áron / Transindex.ro

Emlékezés a honvédség nagyváradi bevonulására
A Magyar Királyi Honvédség 1940 szeptember hatodikai bevonulására emlékeztető eseményt szervez Nagyváradon a Magyar Polgári Egyesület.
„Immár 77 éve annak, hogy 1940. szeptember 6-án a Magyar Királyi Honvédség és annak vezére, Horthy Miklós kormányzó, bevonult Nagyváradra. Erre a felejthetetlen napra emlékezünk szeptember 6-án, szerdán 18 órától Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében (Ezredévi emléktér / str. Libertății 40. szám).
1940-ben a bevonuló honvédeket és a kormányzót a református egyház nevében Sulyok István püspök köszöntötte. A püspök életútját „Az egyházépítő és szervező Sulyok István áldozatos élete" címmel Kupán Árpád helytörténész mutatja be, majd Farkas László tart rövid előadást 1940. szeptember 6. a sajtó tükrében címmel.
A rendezvényen korabeli fényképekből összeállított kiállítás is megtekinthető lesz és levetítjük a nagyváradi bevonulásról készült eredeti felvételeket is. Hazafias nótákkal közreműködnek a Váradi Dalnokok.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Egyesület szeretettel vár minden érdeklődőt az előadásra." civilifi

MEGMARAD AZ ISKOLA (MIKLÓSVÁR)
Barót tanácsának tegnapi ülésén szóba került a miklósvári iskola és a Baróti Szabó Dávid Középiskola is: Lázár-Kiss Barna András polgármester előbbinek jövőjéről szólt, utóbbinak az ideiglenes vezetését tette szóvá.
A városvezető a tanácsnak arról számolt be, hogy Fülöp László plébánossal eredményes megbeszélést folytatott, minek nyomán a miklósvári iskolaépületet felújítják s a gyermekek számára évekre biztosítják a helyben tanulás lehetőségét. Mint mondotta, a lelkésszel számba vették: az elkövetkezendő években várhatóan hány gyermek fog óvodába, illetve iskolába iratkozni, és arra jutottak, bár egyelőre még alacsony lesz a csoport-, illetve osztálylétszám, utána növekedés következik, s átlagosan húsz gyermekre számíthatnak.
Mivel mindketten a tanintézmények megtartásának hívei, abban állapodtak meg, hogy az egyház felújítja az iskola épületét, oda költöztetik az óvodát is, az önkormányzat pedig tovább bérli az egyházi tulajdonban levő ingatlant. „Úgy vélem, jó lesz, ha az óvodások és iskolások egy helyen, a megújuló épületben közösen tanulnak majd. A korszerűsítést már elkezdték, s várhatóan még jelentősebb beruházások következnek, mivel a plébános úr biztosított róla, hogy nemcsak saját erőből dolgoznak, hanem pályázati forrásokat is igénybe vesznek” – mondotta a polgármester.
Lázár-Kiss Barna András elismerően szólt a Baróti Szabó Dávid Középiskola vezetését ideiglenesen ellátó Claudiu Cristian igazgatói és Derzsi Kázmér aligazgatói munkájáról, majd úgy nyilatkozott, méltatlan helyzet, hogy Erdővidék legjelentősebb tanintézményének vezetését hivatásszerűen senki sem akarja vállalni. „Az iskola igazgatójának megtalálása hivatalosan nem a polgármesteri hivatal feladata, de személyes álláspontom az, nekünk is tennünk kell valamit, hogy olyan rátermett vezetője legyen a középiskolának, aki legalább négy évben, de akár húszéves távlatban is akar gondolkodni s jövőbe vezető stratégia mentén dolgozni” – mondotta.
A polgármesterrel egyetértett Nagy István független tanácstag is: a tanári karral le kell ülni, s közösen kell megtalálni azokat a személyeket, akik az iskola vezetését hosszú távon is vállalják. A volt polgármester nézete szerint a helyzet megoldását sürgeti az is, hogy az iskola teljesítménye az erdővidéki gazdaság fejlődését is befolyásolja.
Hecser László / Háromszék; Erdély.ma

TEREMTSÜK MEG ÖNÁLLÓ OKTATÁSI RENDSZERÜNKET! – IZSÁK BALÁZS, A SZÉKELY NEMZETI TANÁCS ELNÖKÉNEK KÖZLEMÉNYE
A marosvásárhelyi katolikus líceum ellehetetlenítése a romániai magyar közösség egésze ellen folytatott állami üldöztetés nyilvánvaló példája. A magyar történelmi egyházak által működtetett iskolák jelentősége a fiatal generációk oktatásában és nevelésében olyan történelmi gyakorlat, amelytől egyetlen kárpát-medencei magyar közösség sem fosztható meg napjainkban sem. Az iskola melletti kiállás tehát minden közösségben gondolkodó, annak javáért küzdő egyén és szervezet kötelessége.
Ennek tükrében a Székely Nemzeti Tanács – több civil és politikai szervezettel egyetemben – arra buzdít minden székelyföldi magyart, hogy vegyen részt a Római Katolikus Státus Alapítvány által Marosvásárhelyre szervezett szerdai tüntetésen, és minden olyan megmozdulásban, amely az iskola törvényes működését elősegíti.
Az autonóm Székelyföld egyebek mellett azt is jelenti, hogy a nevelés és oktatás intézményi hátterét a magunk történelmi hagyományai szerint építjük fel és működtetjük. Az oktatási rendszer önállósága pedig, a hasonló, teljességgel elfogadhatatlan, a közösség egészére kiható merényleteket is kizárja.
Legyünk minél többen a tüntetés helyszínén, a marosvásárhelyi katolikus középiskola melletti kiállásunk legyen egyben az autonómia iránti kiállásunk is.
Izsák Balázs / Erdély.ma

MAGYAR TERMÉK NAGYDÍJAT KAPOTT A VÁSÁRHELYI FORGATAG
Országházban a Magyar Termék Nagydíjakat. Idén 54 cég 64 terméke vagy szolgáltatása érdemelte ki a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy használatát. Tavaly vált lehetővé először, hogy külhoni vállalkozások is megméressék magukat, az idei esztendőben már a díjazottak 9,3 százaléka Magyarország határain túlról érkezett.
Örömmel tudatjuk, hogy ebben az évben a Vásárhelyi Forgatagnak is odaítélte a szakmai zsűri a Magyar Termék Nagydíjat, és ezzel az egyik legrangosabb minősítési rendszer próbáit állta ki a marosvásárhelyi magyarság rendezvénye. A Magyar Termék Nagydíj kitüntető cím azon termékek, szolgáltatások és gazdasági szervezetek elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű termékek előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. A díj megtestesíti és kifejezi Magyarország elismerését és elkötelezettségét a tanúsított minőség iránt.
„Ez a díj öt év munkájának az értékelése, elismerése. Bár csak egy maréknyi ember van itt abból a csapatból, akiknek köszönhetően létezik immár öt éve Vásárhelyi Forgatag, mindenkinek köszönjük, hogy ez idő alatt mellettünk, velünk együtt dolgozott azon, hogy minden évben együtt ünnepelhessük magyarságunkat. Ezt a díjat a marosvásárhelyieknek ajánljuk, magyaroknak és románoknak egyaránt, hiszen úgy gondoljuk, hogy ez az elismerés nem csak a Vásárhelyi Forgatagnak szól. Ugyanakkor kifejezetten nagy örömünkre szolgál, hogy velünk együtt több magyar marosvásárhelyi vállalkozás is részesült ilyen díjban, mint például a Petry, az Ortoprofil vagy a Terézia, és így minden a határon túlra megítélt nagydíj Marosvásárhelyre érkezett.” – mondta el Portik Vilmos, a Vásárhelyi Forgatag egyik főszervezője, és hozzátette, a díj arra sarkallja a csapatot, hogy a következő években is színvonalas, minőségi programokat, közösségépítő rendezvényt nyújtsanak a forgatagozóknak.
A Vásárhelyi Forgatag kommunikációs csapata; Erdély.ma

Fidesz: a román kormány biztosítsa a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését!
A Fidesz „a leghatározottabban tiltakozik” a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium működésének ellehetetlenítése ellen és felszólítja a román kormányt és az azt alkotó pártokat, hogy haladéktalanul tegyék lehetővé az iskola működését, és vessenek véget az erdélyi magyarság elleni támadásoknak – közölte a párt kommunikációs igazgatója szeptember 6-án, szerdán az MTI-vel.
Hidvéghi Balázs közleményében azt írta, a Fidesz egyetért mindazon egyházi, szülői és tanulói törekvésekkel, amelyek az iskolában zajló oktatási munka folytatására irányulnak. Hangsúlyozta, a marosvásárhelyi katolikus iskola hiánypótló, régen várt intézménye a marosvásárhelyi magyar közösségnek. Románia rendszerváltás utáni demokratizálódásának egyik jelentős lépcsőfoka volt a kommunista időszakban elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása és a kisebbségi felekezeti oktatás kereteinek biztosítása.
Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy ez a pozitív folyamat visszafordulni látszik – fogalmazott. Hidvéghi Balázs közölte, elfogadhatatlan, hogy tanárok és diákok, akik mindössze tanítani és tanulni akarnak, kétségek és félelmek közt várják a tanévet, hogy szülők százai számára tiltakozások, sajtótájékoztatók, kihallgatások jelentsék az iskolakezdést.
A kormánypárt kommunikációs igazgatója azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy nemzeti kisebbséget megfosszanak oktatási intézményétől, és hogy egyesek az iskola által az egész magyar közösséget támadják.
MTI; Székelyhon.ro

Lejárt építkezési engedély miatt szünetel a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítése
Alig láttak hozzá a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítéséhez, a helyszínen máris szünetlenek a munkálatok. A kellemetlenség a helyi polgármesteri hivatal figyelmetlenségéből adódik, ugyanis lejárt az építkezési engedély, amit nem hosszabbítottak meg időben. Az építkezés kezdeményezője ettől függetlenül bizakodó, állítása szerint jövőre felépül a vár.
A gyimesbükki Rákóczi-várat Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor építtette 1626 körül, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A 20. század során azonban elmaradt a vár helyreállítása, így a falai erőteljesen pusztulni kezdtek.
Hét évvel ezelőtt aztán a Gyimesbükkért Egyesület, a Budakeszi Alapítvány és Gyimesbükk önkormányzata a világ magyarságának támogatásával felvállalta a 220 ezer euró (68 millió forint, közel egymillió lej) értékű felújítás finanszírozását.
Többéves munka során 2015-re sikerült beszerezniük az újjáépítéshez szükséges szakhatósági engedélyeket. A 2015 nyarán elvégzett régészeti feltárások után 2016 tavaszán kiadták a végeleges építkezési engedélyt, amely alapján el lehetett indítani a közbeszerzési eljárást. Idén nyáron úgy tűnt, hogy minden akadály elhárult az építkezés útjából: a közbeszerzési eljárást lezárták, és került egy vállalkozó, aki elvállalta a vár felépítését.
Egy hónappal ezelőtt el is kezdték a munkálatokat, a gyimesi oldalról bevágták az utat, ahol a munkagépek ki tudják szállítani az anyagokat a helyszínre, és kijelölték azoknak az eszközöknek a helyét, amelyek a falakat támasztják.
A munkálatokat azonban két héttel ezelőtt kénytelenek voltak leállítani, ugyanis lejárt az építkezési engedély – tudtuk meg Deáky Andrástól, az építkezés kezdeményezőjétől, a Gyimesbükkért Egyesület vezetőjétől. Jövőben mindenképp elkészül? Az engedélyt egyébként a lejárta előtt meg lehetett volna hosszabbítani, most azonban erre már nincs lehetőség, és új engedélyt kell kiváltani a munkálatok folytatása érdekében.
A polgármesteri hivatal elhanyagolta az építkezési engedély megújítását, figyelmetlenség miatt történhetett ez meg, és valószínűleg a személyzethiány is hozzájárult, hiszen nincs olyan személy, aki ezzel foglalkozik. A probléma azonban orvosolható, hiszen nincs semmilyen akadálya annak, hogy új építkezési engedélyt kapjunk. Ennek kiállítása egy-két hónapba telik, így lehet, hogy még az idén folytatni tudjuk a munkát.
A munkálatokat egyébként egy év alatt el tudjuk végezni, ha most folytathattuk volna, az ősz végéig fedél alá került volna a vár. Az időigényesebb része az, hogy korabeli berendezést kell tervezni, és azt ki is kell vitelezni. Ha az idén már nem lesz rá lehetőség, jövő tavasszal mindenképp folytatjuk a munkát, és jövő őszig kész is lesz a vár. Az is fantasztikus, hogy mennyire a szívükön viselik az emberek a vár felépítését, folyamatosan támogatják az ügy előremenetelét” – emelte ki Deáky.
Hozzátette, a magyarországi és erdélyi magyarok adományai által a beruházásra eddig összesen 10 millió forint (150 854 lej) gyűlt össze a bankszámlán és a téglajegyekből.
Az építkezés kezdeményezője úgy véli, ha továbbra is megmarad az adakozási kedv, jövő ilyenkorra összegyűl a beruházáshoz szükséges teljes összeg. A Rákóczi-vár felépítéséhez tehát továbbra is várják a támogatást, az érdeklődők kétféleképpen adakozhatnak: Deáky Andrásnál téglajegyeket még vásárolhatnak, de azok is hozzájárulhatnak az újjáépítés megvalósulásához, akik nem tudnak Gyimesbükkbe utazni, ugyanis az egyesület bankszámlájára továbbíthatják a felajánlásokat.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

Arénaavató a Himnusszal és nemzeti operával
Közel száz zenész hangszeréből csendültek fel Erkel Ferenc akkordjai – a közönség rögtön ráismert a Himnuszra, és felállva énekelte végig a Sepsi Arénában hétfőn az est nyitányaként a Magyar Állami Operaház Kárpát-Haza OperaTúra programjában bemutatott előadás, Erkel Ferenc Hunyadi László című operája előtt.
Az új sepsiszentgyörgyi sportlétesítményben ezt követően Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szólt a közönséghez. Utóbbi örömét fejezte ki, hogy nemzeti operával avathatjuk az arénát. A főigazgató abbéli reményének adott hangot, hogy erdélyi turnéjuk nyitóelőadása lesz a legemlékezetesebb, és szólt a kultúra nemzetegyesítő erejéről. Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját – Szűcs Gábor rendezésében, a zenekart Medveczky Ádám vezette – 2600-an nézték meg hétfőn este – közölte érdeklődésünkre Jávorszky György, az operaház nemzetközi kommunikációs menedzsere –, és ugyanannyi jegy kelt el a tegnap esti előadásra, Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből készült, Ronald Hynd koreográfus által színpadra állított balettelőadásra is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az együvé tartozás szívdobbanásai
Túl sokszor, legtöbbször indokolatlanul használjuk a történelmi jelzőt egy-egy esemény kapcsán. Hiszen minden történés – bár önmagában lehet egyedi és megismételhetetlennek látszó – később, utóhatásában válhat csupán történelmi jelentőségűvé.
Most mégis egy javában zajló sorozat, a Nemzeti Magyar Operaház erdélyi turnéja, a Kárpát Haza OperaTúra kapcsán, a vadonatúj Sepsi Arénában ülve, majd a zene és tánc utórezgéseit, a hozzá kapcsolódó információk halmazát görgetve, minduntalan ez a kissé elcsépelt kifejezés jut eszembe. Bizonyára azért, mert az egyetlen, ráadásul 133 éve működő nemzeti dalszínház a közel másfél század alatt soha nem turnézott székelyföldi városokban. De azért is, mert a világ legrangosabb (és csendben tegyük hozzá: legjobban fizető) színpadain ünnepelt világsztároknak tapsolhattunk. Na meg a korántsem minimalistára hangolt előadásoknak. Hiszen nem kevesebb, mint 370 énekest, zenészt, táncost, díszletest, technikust, ügyelőt, szervezőt (csak a szakma bennfentesei tudnák felsorolni, ki mindenkit) igénylő, nagyszabású produkciók jönnek házhoz. A tartalom pedig szintén ehhez méretezett: nemzeti operánk megszületésének darabja, Erkel Hunyadi Lászlója, amely közel két évszázadon át a művészi teljesítmény egyfajta fokmérője maradt, na meg a könnyebb műfajú, ám világhírnévben korántsem kevésbé szűkölködő Lehár-operett, A víg özvegy zenéjére született balett. Két, a dalszínházi műfajok születésénél már sikert sikerre halmozó darab (bár érdemes beleolvasni például a Hunyadi László bemutató utáni kritikáiba, amiből egy kis ízelítőt a minden nézőnek jutó ajándékcsomag egyik füzetében is fellelhetünk), korokon átívelő művészi érték, amely mind tartalmában, mind formájában kiállta az idők próbáját, s amely ténylegesen megérdemli a történelmi minősítést. S hogy mindez épp egy, szándék szerint nem csupán a sport, hanem a kultúra (és nem föltétlenül a tömegkultúra) új, nagyvárosi léptékű létesítményének avatójával esett egybe Sepsiszentgyörgyön – nos, az külön hangsúlyt kölcsönöz mindennek. Nem csoda hát, ha a két előadáson részt vevő több ezer szentgyörgyi és környékbeli arcán megcsillanó büszkeségféle lépten-nyomon jelenvaló volt. Ha egyelőre nem is nevezhetjük történelminek a nyolc erdélyi helyszínen zajló bemutatók sorát, mindenképpen többek lettünk valamivel. Mert ugyan egyelőre egyedi és rendkívüli alkalmak részesei lehettünk – bár az operaház vezetői újabb OperaTúrákat ígérnek –, az egyre szorosabb együvé tartozás eddig nem tapasztalt összetevője érintett meg. Amire – bár konkrétan aligha gondoltunk rá – régóta várunk. S ami az előadások után már a természetes nemzeti vérkeringést tápláló szívdobbanások ütemét idézi.
Ferencz Csaba / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fogyasztóvédő úgy működik, mint a Ku-Klux-Klan
A fogyasztóvédelem jó néhány képviselője, különösen a háromszéki hivatal vezére Székelyföldön úgy viselkedik, mint Amerikában száz évvel ezelőtt a Ku-Klux-Klan – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának és az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke tegnap újságírói kérdésre válaszolva egy sajtótájékoztatón.
A téma annak kapcsán került előtérbe, hogy a múlt héten székelyudvarhelyi bevásárlóközpontnál történt provokáció nyomán az üzletházat megbírságolta a fogyasztóvédelem arra hivatkozva, hogy az elárusító nem tudott románul. Az ügy fejleményeként átfogó vizsgálatot indított a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy sérül-e a Kovászna, Hargita és Maros megyei üzletekben a vásárlók román nyelvű tájékoztatáshoz való joga, jelezte a Krónika. A Mircea Gheorghe Diacon vezette háromszéki hivatal Sepsiszentgyörgyön megbírságolt egy fánksütőt, mert a kiszolgáló állítólag nem tudott románul, és nem szolgálta ki a román nyelven hozzá fordulókat. Erre nincs bizonyítékuk, de több feljelentést kaptak az ügyben, nyilatkozta a hivatalvezető. Az eset után nyomozva lapunk megkereste a megbírságolt sepsiszentgyörgyi fánksütőt. A helyszínen tegnap egy magyar és egy román anyanyelvű munkatársat találtunk. Elmondták, az eset több mint egy hónappal ezelőtt történt. Semmi olyasmiről nem volt szó, hogy nem kívánnak valakit kiszolgálni, csupán a hölgy nem akarta megérteni, hogy még várni kell, hiszen a tésztának kelnie kell előbb, csak utána süthető. Feljelentése nyomán rótták ki a bírságot. Tamás Sándor elmondta, több tucat példát tud, hogy kettős mércét alkalmaznak a megyei fogyasztóvédők, csak a cégvezetők hallgatnak, mert félnek, hogy másnap is kiszállnak ellenőrizni. Igaz ugyan, hogy román vidéken is járnak, de ott ugyanolyan hibákért, amikért magyar vidékeken súlyos pénzbírságokat rónak ki, csak figyelmeztetnek. Diacon azt is kijelentette, „minden magyarnak levágnám a lábát a láncfűrésszel, ha tehetném” – mondotta az elnök. A román állam támogatásával működik ez a hajsza Székelyföldön, egyesek úgy viselkednek, mint száz évvel ezelőtt Amerikában a Ku-Klux-Klan. (A Wikipédia szócikke szerint titkosan szerveződő társaságok, melyek sok ezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt.) Azontúl, hogy megbélyegeznek egy népcsoportot, oda fogunk jutni, hogy hamarosan az utcán is nyílt atrocitásokra fognak felszólítani – osztotta meg aggodalmait Tamás Sándor. Sok esetben a bíróság, ügyészség szemet huny az atrocitások fölött. Meg akarnak félemlíteni, egy láthatatlan hatalom, egy „mély állam” – miként Kelemen Hunor fogalmazott – áll a háttérben. Olyan személyek vezetnek állami intézményeket, jelesül a háromszéki fogyasztóvédelmi hivatalt, akik alkalmatlanok és méltatlanok a köztisztségre, és közösség elleni izgatást kreáltak – ez bűncselekmény. Annak ellenére, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta, miért volt alkalmatlan és méltatlan a rendőrség, majd a polgárőrség kötelékeiben maradni, a bukaresti hatalmasok őt ott tarják és működtetik. Az elnök a Háromszékben 2016. január 27-én megjelent Rendőrnek nem jó, fogyasztóvédőnek igen? című tényfeltáró riportunkat említette. „Ilyesmi megengedhetetlen egy 21. századi országban. Fel kell tárni a visszaéléseket, és ország világ előtt tálalni kell úgy, hogy azt hallják meg Washingtonban is” – szögezte le.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ünnepeltek Kézdioroszfaluban
A közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez tartozó kis faluközösség nyolcadik alkalommal tartott Voltunk, vagyunk és leszünk jelmondattal faluünnepet, amely főleg a két magyar történelmi egyház köré szerveződött.
Iochom István » A falunap ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen mintegy százötven kézdioroszfalvi és innen elszármazott volt jelen. Isten igéjét Farkas Alajos, a kantai Szentháromság római katolikus templom segédlelkésze és Raff Róbert református szórványlelkész hirdette. A lelkész szerint azt szeretnék, ha ezek a faluünnepek erősítenék a kézdioroszfalvi identitást. A megjelentek a templomban a falu legidősebb polgárait köszöntötték, a templomkertben levő életfánál pedig az újszülöttekért mondtak imát (fotó). A templomkertből a tömeg a művelődési otthonba vonult, ahol az önkéntesek ötszáz töltött káposztát szolgáltak fel, csörögét és pánkót kínáltak. A főszakács a kézdialmási Molnár Géza volt. Az alkalomra a falakra mintegy ötven régi fotó került fel, melyeket a lakosságtól kértek kölcsön. A képek tanúsága szerint e kis faluban a múlt században élénk kulturális, egyházi, gazdasági és sportélet zajlott. Ugyanakkor régi használati tárgyakat is közszemlére állítottak. A kézdioroszfalvi gyermekek ünnepi műsort mutattak be, amit Gál Klára ny. óvónő tanított be. A nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyér megszentelésére is sort kerítettek.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Engedélyezték a medvekilövést
A környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők.
A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó törvények előírásaitól, amikor nem lehet más elfogadható módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében. A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott „beavatkozási keret” az idei év hátralévő három hónapjára szól. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ellen bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél az Állat- és Környezetvédők Szövetsége, amely szerint a tárcavezető visszaélt hatalmával, és megsértette az állatok jogosulatlan megölését tiltó törvényt. A civilek szerint a környezetvédelmi tárcának védenie, nem pedig gyilkolnia kellene az állatokat, és amíg a nagyvadak nem kapnak azonosító chipet, senki sem állíthatja azt, hogy hiteles adatokkal rendelkezik a védett fajok valós létszámáról. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadták a népszavazásról szóló törvénymódosítást
Elfogadta a képviselőház az alkotmánymódosító népszavazások megszervezéséről szóló törvénymódosítást kedden. Liviu Dragnea házelnök, a kormány fő erejét adó PSD elnöke szerint ezzel újabb lépést tettek annak érdekében, hogy a románok még a tél beállta előtt „maguk dönthessenek arról”, milyen meghatározással szerepeljen a család fogalma az ország alaptörvényében.
A Koalíció a családért nevű ernyőszervezet – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez, amelyben azt javasolja, hogy az alkotmány „egy férfi és egy nő” önkéntes házasságaként határozza meg a családot, a hatályos alaptörvényben szereplő „házastársak” kifejezés helyett. A melegházasság későbbi legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet jelenleg a szenátus elfogadására vár, de hatályba lépéséhez érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van.
A kedden elfogadott törvénymódosítás szervezési kérdésekben pontosítja egy alkotmánymódosító népszavazás megszervezését. A jogszabály egyebek mellett leszögezi, hogy a referendumot az alkotmánymódosító törvénytervezet parlamenti elfogadását követő 30 napon belül, az egy hónapos időszak utolsó vasárnapjára kell kiírni.
Dragnea megerősítette, hogy támogatja a család alkotmányos meghatározásának módosítását. Kifejezte reményét, hogy senki sem fogja alkotmányos óvással hátráltatni a kedden elfogadott törvény hatályba lépését, és Klaus Johannis államfő sem küldi azt vissza megfontolásra a parlamentnek.
Egyes civil szervezetek és ellenzéki médiumok azzal vádolják a PSD-t, hogy politikusai korrupciós botrányairól, a kormány gazdaságpolitikai „kapkodásáról” próbálja elterelni a figyelmet egy „álproblémával”, az alkotmánymódosítás pedig szerintük visszalépést jelentene az emberi jogok romániai érvényesítésének terén.
A kommunista diktatúra bukása után Románia 1991 novemberében népszavazással fogadta el új alkotmányát, amelyet eddig egyszer módosítottak 2003 októberében, lehetővé téve az ország csatlakozását a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. A 2012-ben hatalomra került szociálliberális parlamenti többség átfogó alkotmányos reformot próbált végrehajtani, kezdeményezését azonban az alkotmánybíróság meghiúsította, arra hivatkozva, hogy az túllépi az alkotmánymódosítás kereteit, új alaptörvényt pedig csak egy alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Sikeres Marosludasi Magyar Napok
Hetedik alkalommal szervezték meg a Marosludasi Magyar Napokat, amely a magyar közösség évről évre sikeresebb rendezvényévé nőtte ki magát. A hét végi eseményekről Kovács Zsuzsanna szervező számolt be lapunknak.
– A szervezők reményeit túlszárnyalta a rendezvény, azt is mondhatnám, hogy lassan felnőttünk a feladathoz – fogalmazott Kovács Zsuzsanna.
A program változatos volt, a ludasi magyarság minden korosztályához szólt, mindenki találhatott az igényeinek megfelelő szórakozási lehetőséget. Szeptember elsején magyar estet és borkóstolót szerveztek a Jumbo étteremben. Ez alkalommal Pap Péter nagyenyedi borászt hívták meg, aki kiváló borokkal lepte meg a társaságot. Szombaton az 1-es Számú Általános Iskolában labdarúgó- és asztalitenisz-bajnokságot tartottak, délután a művelődési házban Antonia Méda grafikai kiállítását tekinthette meg a közönség.
Vasárnap délelőtt ünnepi istentiszteleteket tartottak a marosludasi, az andrássytelepi és az eckentelepi református templomokban, illetve ünnepi szentmisét a ludasi és az andrássytelepi római katolikus templomokban. A rendezvények fő helyszínén, Andrássytelepen gulyásfőző versenyt szerveztek, a győztes gulyást a hajdinások főzték. A telepi iskola udvarán felállított színpadon fellépett a Kásler Magda és Farkas Sándor által oktatott Hajdina, Pohánka és Tatárka néptáncegyüttes, a helyi tehetségek, akik román és magyar dalokat adtak elő – felkészítő tanáruk Pop Cornel –, nép- és könnyű-zenét Máté Imola énekelt. Muzsikált Nistor Mihály és népi zenekara, valamint a csíkszépvízi vonósok. Nótát énekelt Nagy Levente, Koós Éva és Buta Árpád. A sztármeghívott ez alkalommal Varga Miklós volt, aki repertoárja legismertebb dalait adta elő. Bár az esős idő kissé „bezavart”, a bálozók László István zenéjére későig ropták a táncot.
A ludasi magyarság e nagyszabású, jó hangulatú rendezvényének főtámogatója ez alkalommal is a helyi önkormányzat volt.
MEZEY SAROLTA / Népújság (Marosvásárhely)

Arad szolidáris Marosvásárhellyel
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének küldöttsége is részt vesz a szerdán, szeptember 6-án Marosvásárhelyen 18.00 órától szervezendő gyertyás tüntetésen. A prefektúra előtti tüntetés célja, hogy az RMDSZ nyomást gyakoroljon a tanügyminiszterre, hogy egy héttel az iskolakezdés előtt végre tisztázódjék a Marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzete. Miután helyi szinten a hatóságok minden kezdeményezést elgáncsoltak és csúfot űztek szülőkből, diákokból, határozott kiállásra van szükség.
Gyermekeink jövőjével senki ne szórakozzék! Ne hagyjuk az iskolát!
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének sajtóközleménye; Nyugati Jelen (Arad)

Déván tanácskoznak a magyar tanfelügyelők
Valamennyi erdélyi megye illetve Bukarest képviselteti magát a napokban a Déván zajló országos tanfelügyelői tanácskozáson, melyen a magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelők, valamint módszertanos pedagógusok vesznek részt. – 17 kollegát látunk vendégül, köztük dr. Nagy Éva miniszteri tanácsost is. A megbeszélés több témára fókuszál, elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a zene, a vallás illetve kisebbségi történelem oktatás új tanterve kerül bemutatásra. Kiértékeljük a magyar nyelv és irodalom versenyek illetve vizsgák eredményeit és külön kitérünk a román nyelv kisebbségi környezetben történő oktatására. E témában a Sapientia Egyetem csíkszerdai tanszékvezetője, dr. Todor Erika-Mária tart előadást. Természetesen alkalom nyílik majd a sajátos oktatási problémák megbeszélésére is illetve a dévai és vajdahunyadi magyar oktatás megismerésére, a helyi látnivalók megtekintésére – számolt be Szász-Barra Zsófia, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő, a rendezvény házigazdája. A tanácskozás hétfő este a Téglás Gábor Elméleti Líceumban kötetlen beszélgetéssel kezdődött, kedden délelőtt pedig a tanfelügyelőség Európa termében került sor a különböző témájú előadásokra. A résztvevőket Déva polgármestere illetve Hunyad megye prefektusa is köszöntötte. – Nagyra értékeljük, hogy a dévai és vajdahunyadi önkormányzat, valamint számos tanintézmény, köztük a Téglás Gábor elméleti Líceum is támogatott e tanácskozás lebonyolításában – mondott köszönetet a szervezést felvállaló Hunyad megyei tanfelügeylőség nevében Szász-Barra Zsófia.
A tanácskozás szerdán az idei tanév oktatási prioritásainak megbeszélésével zárul.
Gáspár-Barra Réka / Nyugati Jelen (Arad)

Temesvári Magyar Napok 2017.
Az egész magyar közösséget meg akarják mozgatni
Szeptember 22–24. között második alkalommal szervezik meg a Bánság fővárosában a Temesvári Magyar Napokat, amelyet a szervezők az egész temesvári magyar közösséget (és nem csak) megszólító és megmozgató rendezvényként képzelik el. A három nap alatt a tavalyihoz képest bővített palettájú, színes programokkal – könnyűzenei és dzsesszkoncertekkel, operettel, színházi előadásokkal, népzenével és néptánccal, gasztronómiai élményekkel, kézműves vásárral, gyermekfoglalkozásokkal, a történelmi múlt hétköznapjainak felidézésével, kiemelkedő személyiségek bemutatásával – várják az érdeklődőket.
A Magyar Napokat szervező Várbástya Egyesület képviseletében Tamás Péter elnök, Magyarország tiszteletbeli temesvári konzulja tartott sajtótájékoztatót, amelynek során felhívta a figyelmet néhány érdekességre. A legtöbb érdeklődőt természetesen a budapesti Operettszínház Swingoperett című péntek esti előadására, az Edda együttes szombati és Zorán vasárnap esti koncertjére várják, de érdemes lesz meghallgatni Pátkai Rozinát és együttesét, a Twister és Funky Hats koncerteket, a Kaláka együttes és a Regélő Fehér Táltos Dobcsapatának fellépését, vagy részt venni a Budapesti Élőkép Színház Pirosruhások a téren és Angster re-generációk című előadásain. Ez utóbbi egy orgonakészítő dinasztia sorsát eleveníti fel egy interdiszciplináris előadás keretében, Bérczi Zsófia rendezésében. „2017-ben ünnepeljük az Angster József által 1867-ben alapított orgonagyár 150 éves évfordulóját. Az előadás belső drámáját két azonos nevű, ám ellentétes sorsú gyárvezető élete adja. (…) Az előadásban a gyáralapító naplójának részletei elevenednek meg, illetve mozgó installációk, kép- és hangfelvételek segítségével idézzük fel az Angster-hagyományt és az orgonák égi hangját.” – áll a szervezők közleményében.
A tavaly óriási érdeklődést kiváltó rendezvényen Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel vasárnap délután, Nyilasi Tibor aranylabdás futballistával szombaton délután találkozhatnak az érdeklődők. A Hunyadi-kastély szomszédságában jurta és XVI. századi táborokat állítanak a temesvári és a vendég anyaországi hagyományőrzők, akik látványos bemutatókat tartanak a város főterén. Lesznek könyvbemutatók, táncház, retró party, bábszínház (kicsiknek és nagyoknak), diákszínházi előadás, eljönnnek a „Hazajárók”, akik filmvetítéssel egybekötött bemutatót tartanak. A Csiky Gergely Színház társulata a Wiener Waltzer című legfrissebb előadásával vesz részt a programban.
Idén sem maradnak el a pálinka-, bor- és sörkóstolók, de ez alkalommal kézműves csokoládét is kóstolhatnak az édesszájúak. A legkisebbekről sem feledkeznek meg a szervezők, a V.V. Delamarina utcában lesz a Gyerekbirodalom, ahol érdekes programokkal, szabadtéri játszóházzal, ringatóval, népi fajátékokkal és jurtával várják a kicsiket és nagyokat egyaránt. A kézműves vásár 70 résztvevője bel- és külföldről, elsősorban a Székelyföldről, Magyarországról, a Vajdaságból érkezik, de szép számmal lesznek helyi kézművesek is. A hagyományos magyaros gasztronómiai élményt is válogatott szakácsok, pékek és cukrászok biztosítják.
A Temesvári Magyar Napok részletes programját megtaláljuk ahttp://temesvarimagyarnapok.ro/program/internetes címen.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

„Ezek a munkálatok történelmi esélyt jelentenek iskoláinknak”
Tanévkezdésre befejeződnek a munkálatok – ígéri a püspök
Megnyugtató hírt közölt tegnap a sajtóval Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke: tanévkezdésre mind az Apáczai-líceum, mind a Református Kollégium tantermeiben befejeződnek a felújítási munkálatok, így elkezdődhet az oktatás. A püspök elmondta: az Apáczai-líceumban folyó teljes, korszerűsítési és építkezési munkálatok másfél millió euróba, a Református Kollégiumban tavaly elkezdődött, és idén befejeződő munkálatok pedig 1,3 millió euróba kerültek. A pénz többségét anyaországi sikeres pályázatokból teremtette elő az Erdélyi Református Egyházkerület, a kolozsvári önkormányzattól bérként kapott összegből csak kisebb munkálatokat lehetett finanszírozni. Kató Béla püspök a mostani munkálatok lebonyolítását történelmi esélynek nevezte. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy Kolozsváron nem sikerült a helyi önkormányzattal olyan szerződést kötni, ami lehetővé tette az uniós alapok lehívását.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

Magyar zászlót égettek Kolozsváron a magyar–román kosárlabda-mérkőzés előtt
A kolozsvári sportcsarnok előtt gyülekező román szurkolók egy csoportja magyar zászlót égetett a kosárlabda Európa bajnokság ma esti mérkőzése előtt, miközben azt kiabálták: Hajrá, Románia! A városban hatalmas létszámban jelen levő csendőrök közül többen is közbeléptek, néhány heveskedőt igazoltattak, további rendbontásról nincsenek információink. Szabadság (Kolozsvár)

Lobbanó dézsávű
Galopp-ritmusban írt vezércikknek ne nézd a fogsorát – fogadd el, hogy hiányérzetes szöveg kerekedik belőle: például elmarad a mai marosvásárhelyi időjárás előrejelzése; s egyben a széljárásra vonatkozó adatok. Márpedig ez fontos elem lesz a szerdai tüntetés látvány(és élmény)tervében. Vásárhely fölött az ég már rég nem az, mindössze boltozat. 1990 márciusa óta sülyedőben. Az akkori tavaszon is gyertya - meg könyv -volt a szimbólum-kelléktárban, az utcákat, tereket ellepő tömeg jelenléte pedig elemi, mondhatni felszabadító erővel hatott. Mi magunk is meglepődtünk, mennyien lehetünk egyből, ők, a többségiek sem tudták hová tenni ezt a méreteiben tényleg váratlanul hatalmassá duzzadt megmozdulást.
Most könyv helyett egy barátot kell elvinni – a szervezők szándéka szerint –, maradt a gyertya a szeptemberi szürkületben. Ugyanott, ahol annak idején a Sütő melletti szolidaritás-tüntetés kezdődött. Ahol a ţapinák és a fejszék a magasba lendültek, ahol a Rózsa-tér padjainak falécei ad-hoc védekező eszközzé változtak, de nem varázsszóra, mint a mesékben, hanem a rettegés parancsszavára. Ahol a rendőrkordon arccal a fegyvertelen magyarok felé állt, mintegy védve a leitatott, tettre kész hodákiakat és társaikat. Ahol a kultúrának palotája áll, mit megcsodálnak arra vetődő, vagy célzottan érkező turisták. Ahol nem tudni még: lesznek-e legalább annyian, mint 90-ben, amikor könyvvel és gyertyával…
Az esemény minden bizonnyal bekerül az esti hírfluxusokba: Dunán és emtévén nagyobb, ertévében és hazai egyéb csatornákon kisebb terjedelemben és valószínűleg hátul, a műsor vége fele. És olykor ferdítve, de a létszámot mindenképp lefelé kerekítve, maszatolva. Képileg, ha nem lenne szél, vagy csak időnként megélénkülő légjárat, az jó lenne, mert a pislákoló, mindegyre elfulló gyertyaláng nem olyan hatásos, például egy svenkelés, vagy panorámázás esetén. És kérdés, hogy a nemzetközi sajtó ingerküszöbét eléri-e. most, hogy októberben — a téma tágabb holdudvarában maradva – a katalánok újra szavaznak a kiválásról.
Mindazok, akik szeptember hatodikán ott lesznek Vásárhelyen, gyertyával és baráttal, gyertyátlanul és egyszál magukban, tudva sejtik, avagy fordítva, sejtvén-tudni vélik: ezt a szcenáriót már egyszer végigjátszották. Most a díszlet változott (s az etnikai arányok is némileg), a tét viszont konok-görcsösen – és elgondolkodtatóan – ugyanaz.
Rostás-Péter István / Szabadság (Kolozsvár)

Megnyílt a Csigadomb – csoportos tárlat a Minerva-házban
Dorombbal, citeramuzsikával, köcsögdudával és tánccal nyitották meg hétfő délután a Minerva-ház két kiállítótermében a Csigadomb című tárlatot, amelynek anyaga a sztánai Szentimrei-házban tartott alkotótábor résztvevőinek munkáiból áll. A kiállításmegnyitó egyben a zilahi Muza Fest művészeti fesztivál nyitóeseménye is volt, a Zilahon zajló fesztivál kolozsvári megnyitójának célja, hogy a Szilágyságot szélesebb körben is bemutassa.
A Csigadomb című kiállítás megnyitóján Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke elmondta, Sztánának nagy hagyománya van a képzőművészek körében, Kós Károly is dolgozott ott, de a képzőművészeti főiskola alkotóházaként is működött valamikor a villa, emellett pedig számos kolozsvári értelmiségi vonult Sztánára alkotni. Idén 13 – erdélyi és magyarországi – művész vett részt a tíznapos alkotótáborban, az ez idő alatt készült festmények, filmek, szobrok láthatók a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében és a pincegalériában.
– Ez a második alkalom, hogy bemutatkoznak a sztánai tábor résztvevői. Hasonló érdeklődésű képzőművészek, akik összegyűlnek egy kis beszélgetésre, munkára, tapasztalatcserére, mi pedig nagy örömmel fogadjuk be őket a Szentimrei villába – mondta a megnyitón az alapítvány elnöke.
Szabó Attila muzeológus, a sztánai alkotótábor házigazdája számára is sokat jelentettek az esténkénti barátias hangulatú beszélgetések, emellett kiemelte: Sztána szerinte is rendkívül izgalmas helyszín az alkotók számára. – Nagyon érdekes hely, a falu, a környezet is nagyon szép, de a Szentimrei-ház és környéke misztikus hely, nagyon pozitív energiák töltik fel a több ideig ott tartózkodókat – jegyezte meg Szabó Attila, aki a szervezés mellett alkotóként is részt vett a táborban.
Dabóczy Géza kurátor, a tábor résztvevője is kiemelte a jó hangulatot. – Ha a tavalyit a szeretet-tartás táborának neveztem, az idei méltán kiérdemli a nevetés-tábor címet. Jó emberek egy helyen hamar megtalálják a derű térképén túli koordinátákat – jellemezte az együttlétet a kurátor, majd egyenként elemezte a kiállító művészek stílusát, illetve azok alkotásait.
A Csigadomb című kiállítás szeptember 15-ig látogatható, hétfőtől péntekig 10 és 15 óra között a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16. szám).
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

„Egyesítenék” Szent Lászlót: a centenáriumi szoborterveken vitáznak Váradon
Két háromalakos szoboregyüttessel tisztelegne a román egyesülés centenáriuma előtt a nagyváradi városvezetés. Az Ilie Bolojan vezette önkormányzat azonban nem hajlandó a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó alpontjait is belefoglalni a pályázati kiírásba.
Ilie Bolojan nagyváradi polgármester egyenesen tiszteletlenségnek titulálta az RMDSZ azon javaslatát, hogy a városalapító Szent László király alakja, illetve a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó alpontjai is szerepeljenek kiindulópontként a városvezetés pályázati kiírásában. Ezt két háromalakos szoborcsoport tervének elkészítésére hirdették meg a román történetírásban „nagy egyesülésnek” nevezett gyulafehérvári román nagygyűlés jövőre esedékes 100. évfordulója alkalmából. A városi tanácsban kétharmados többséggel rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legutóbbi tanácsülésen lesöpörte az asztalról a Kirei Melinda RMDSZ-es önkormányzati képviselő által ismertetett javaslatot, így végül a szövetség frakciója tartózkodott a határozattervezet elfogadásakor.
Mégsem köt össze a híd? A nagyváradi közgyűlés még év elején döntött arról, hogy új hidat épít a Sebes-Körösön a főtéri Szent László híd és a Decebal (Széles utcai) híd közötti gyalogátkelő helyére, hogy az kiszolgálja az egyre nagyobb gépkocsiforgalmat, és az évforduló közelségére való tekintettel az új átkelőt Centenáriumi hídnak (Podul Centenarului) nevezi el.
A városvezetés azzal is tisztelegni akar a román történelem jelentős eseménye előtt, hogy a hídfőknél kialakítandó körforgalmakban egy-egy háromalakos szoborcsoportot állítana, így emlékeztetve az arra járót Erdély Romániához való csatolására. Az említett műalkotások pályázati kiírásáról legutóbbi, csütörtöki ülésén döntött a tanács, vázolta az előzményeket a Krónikának Kirei Melinda. Az RMDSZ váradi tanácsosa elmondta, mivel a szövetség alig lát lehetőséget arra, hogy a városvezetés a következő időszakban engedélyezze a magyar közösség által immár évek óta kért Szent László-szobrot, az az ötletük támadt, hogy összekötik azt a mostani szobortervvel.
Váradon nem tudnánk ünnepelni az egyesülés évfordulóját, ha Szent László nem alapította volna meg a várost” – fogalmazta meg az alapötletet Kirei, aki szerint mivel a kiírásban nem szerepelt tételesen, hogy figuratív vagy nonfiguratív alkotást várnak, az RMDSZ-frakció két javaslattal is előállt.
Azt mondtuk, hogy abban az esetben, ha figuratív elemek alkotják, az egyik szobor ábrázolja Szent Lászlót” – magyarázta lapunknak a tanácsos, aki szerint meg lehetett volna oldani, hogy a figurák harmonikus együttest alkossanak.
A másik javaslat a nonfiguratív emlékmű esetében lett volna aktuális, ez esetben ugyanis az RMDSZ azt kérte, hogy a hídfőkön tüntessék fel olvasható formában a gyulafehérvári nyilatkozat 3. pontjának 6 alpontját, melyben az új román állam többek között a kisebbségek jogainak biztosítására is ígéretet tesz. A PNL azonban lesöpörte az asztalról a javaslatokat – Ilie Bolojan polgármester több tiszteletet kért az azokat felolvasó Kirei Melindától –, így az RMDSZ-frakció tartózkodott a határozattervezet elfogadásakor.
Elutasított kompromisszum
Kirei Melinda hangsúlyozta, a jelenlegi ötlet egyfajta kompromisszumos megoldás lett volna a magyar közösség által évek óta kért Szent László szoborra, melyet konkrét ígéret híján folyamatosan elnapol a városvezetés.
„Nem igazán láttunk lehetőséget arra, hogy a következő időszakban sor kerüljön rá, jobban bíztunk abban, hogy elfogadják a mostani javaslatot.
Nagyobb valószínűsége lett volna a megvalósításának, mivel ezek a szobrok 2018 decemberére el kell hogy készüljenek” – indokolta a kezdeményezést az önkormányzati képviselő.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

Arany középút: Tudose szerint nem ciánnal aknáznák ki Verespatakot
A cianidos aranykitermelés ellen szavazott a parlamentben, de meg kell találni a középutat Verespatak ügyében, mondta Mihai Tudose kormányfő kedd este, a román közszolgálati televíziónak adott interjúban.
„Romániának rengeteg olyan helye van, amit védeni kell építészeti, régészeti vagy természeti szempontból. De nem nyilváníthatjuk ebből kiindulva egész Romániát védett területnek, visszatérve a híres verssorokhoz, miszerint hegyeink mélyén az aranyunk, s mi házról-házra koldulunk.
Nyitva kell hagynunk egy kaput arra az esetre, ha - talán nem most, nem is 5 vagy 10 év múlva - mondjuk 20 év múlva, ha oda fejlődik a technológia, hogy már nem kell cianidokat és hatalmas ülepítőket használnunk, a kitermelésnek lesz egy másik módozata” - mondta a miniszterelnök a TVR1 műsorában.
Két kézzel szavaztam én is a parlamentben a cianidos kitermelés betiltására” - tette hozzá az Agerpres beszámolója szerint Tudose, aki szerint meg kell találni a középutat a gyors, cianidos kitermelés és a kitermelés teljes elutasítása között.
„Ésszel, és természeti-történelmi szempontból nagyon biztonságosan” kell kitermelni az altalajkincseket, vélekedett a kormányfő, hozzátéve, hogy „ha lehet, mi tegyük ezt, és ne mások” Krónika (Kolozsvár)

Erdély sorsát nem Gyulafehérváron döntötték el
Megválaszolt kényes kérdések
Dr. Szakály Sándor történészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagját a gyulafehérvári román nagygyűlésről, a trianoni diktátumról, annak előzményeiről és utóhatásairól kérdeztük.
– Tulajdonképpen mi történt 1918. december 1-jén Gyulafehérváron?
– Az erdélyi románok képviselői kimondták, hogy ők a Román Királysághoz kívánnak csatlakozni, és több ígéretet is tettek az önkormányzatiságra, autonómiára és nyelvhasználatra vonatkozóan, melyeket azonban a mai napig nem tartottak be. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyulafehérvári román nagygyűlést követő, december 22-i kolozsvári magyar nagygyűlésen elutasították a Romániához való csatlakozást. Éppen ezért a népek és nemzetek általuk kimondott önrendelkezési joga értelmében a döntéshozó nagyhatalmaknak ebben a kérdésben népszavazást kellett volna elrendelniük.
– Mennyiben befolyásolta ez a nagygyűlés Erdély sorsának további alakulását? Volt-e hatása a trianoni békediktátumra?
– Megítélésem szerint alapvetően nem, ugyanis az antant-hatalmak már a háború vége előtt megrajzolták Európa új határait, és azt se felejtsük el, hogy Erdélyt már 1916-ban Romániának ígérték. Tehát a gyulafehérvári román nagygyűlésnek gyakorlatilag nem volt jelentősége, ezzel csak utólag ruházták fel némely történészi és politikusi megnyilvánulás magyarázataként, alátámasztásaként.
– A gyulafehérvári nagygyűlés után lett volna-e értelme a katonai ellenállásnak?
– Ez egy súlyos, szakmán belül is vissza-visszatérő és vitát gerjesztő kérdés, melyre én azt szoktam válaszolni, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia által elveszített háborút a Magyar Királyságnak utólag nagyon nehéz lett volna megnyernie. Egy esetleges ellenállás viszont a későbbi döntéshozókat talán rákényszeríthette volna a határok megfontoltabb és igazságosabb meghúzására. Az viszont bizonyos, hogy a román csapatokat nem lett volna szabad az antant által kijelölt demarkációs vonalakon (Erdélyben a Maros folyón – szerk.) átengedni.
– A Tanácsköztársaság megalakulása, vagyis a kommunista hatalomátvétel befolyásolta-e a trianoni tárgyalásokat?
– Nem, ugyanis – amint már említettem –, Magyarország sorsa már jóval azelőtt eldőlt, amint az új határokat rögzítő és már 1919 márciusában elkészült térképek léte is igazolja. Ezeken ugyanis 1920-ban már nagyon keveset módosítottak.
– Hogyan lehetne kilábalni a trianoni traumából?
– Területi kiigazítás most nem lehetséges, hiszen, ha a nagyhatalmak azt akarták volna, hogy a kommunizmus kelet-európai összeomlása után Magyarország határai megváltozzanak, akkor ez a döntés az esetleges tiltakozások ellenére is megszületik. Éppen ezért azt kell elérni, hogy a határokon kívül rekedt magyarok a szülőföldjükön úgy érezzék magukat, mintha a hazájukban élnének. Ez viszont az anyanyelv használatának és alkalmazásának korlátozatlan gyakorlása, valamint a bíróság előtti egyenlőség megvalósítása nélkül nem lehetséges. Ennek érdekében a Romániában élő magyarságnak fel kell mutatnia mindazon értékét, melyekkel a különböző területeken rendelkezik, az elért eredményeket ugyanis előbb-utóbb értékelni fogják.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ajánló
SZOBORAVATÓ
Szeptember 9-én, szombaton, a Kisboldogasszony-napi búcsú alkalmával a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és az imecsfalvi Kisboldogasszony Római Katolikus Egyházközség Szent László lovagkirály mellszobrát leplezi le az imecsfalvi templom előtt. Az ünnepi búcsús szentmise 11 órakor kezdődik a templomban Tamás József püspök celebrálásával, a környező települések papjainak és a lovagrend tagjainak részvételével.
KÖNYVBEMUTATÓ
Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától az uzoni Erdélyi Lajos Könyvtár előadótermében vitéz Lay Imre író, ’56-os túlélő mutatja be a Brassói srácok című könyvét.
KIÁLLÍTÁS
Szeptember 7-én, csütörtökön 19 órától a sepsiszentgyörgyi Köntés Pincegalériába Baby-ball – babarclenyomatok, avagy Üzenet a Túlpartról címmel nyílik meg Becsey Zsuzsa képzőművész, meseíró, rajzfilmkészítő kiállítása. A tárlatot Bob József (Bumbi) marosvásárhelyi képzőművész nyitja meg, ezt követően az alkotóművész a Köntés Kávézóban improvizációs koncertet ad.
KÉZIMUNKATÁBOR
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület Nefelejcs hímzőköre kézimunkatábort hirdet 9–10 év fölötti lányoknak, valamint ráérős nagymamáknak. A tábor szeptember 8-ig tart naponta 10 és 16 óra között a Molnár Józsiás utca 65. szám alatt, a Zarah Kids székházában. Jelentkezni a 0724 837 424-es vagy a 0741 658 031-es telefonszámokon lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az Európai Bizottságot nem érdekli az erdélyi magyarság sorsa
Tőkés László EP-képviselőnek a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében is azzal kellett szembesülnie, hogy az EU-t a legkevésbé sem érdekli az erdélyi magyarság jogfosztottsága. Alább az erdélyi EP-képviselő nyilatkozata olvasható:
Huszonnyolc esztendővel a Ceauşescu-diktatúra bukása és tíz évvel Romániának az Európai Unióba való felvétele után jogos felháborodással állapíthatjuk meg, hogy erdélyi magyar közösségünk sem Bukarestre, sem Brüsszelre nem számíthat. Uniós tagállamunk és maga az Európai Unió is semmibe veszi saját demokratikus alapelveit és törvényeit, és – közvetlenül vagy közvetve – cinikus módon egyaránt diszkriminálja magyarságunkat.
Magyar vonatkozásban Romániában a rendszer nem, hanem csak a módszerek változtak. A marosvásárhelyi római katolikus iskola botrányos esete, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium kálváriájával és a Zilahi Református Kollégium jogfosztásával egyetemben, a magyar nyelvű felekezeti oktatással és a magyar történelmi egyházainkkal szembeni kisebbségellenes román tilalmi politika folytatását példázza.
Memento 1990! Közel három évtized után, az egykori könyves-gyertyás tüntetéshez hasonlóan, Marosvásárhely hívő népe újból arra kényszerül, hogy az utcára vonulva keresse igazát – a megszűnés küszöbére taszított római katolikus iskolája ügyében.
Ennél is szomorúbb azonban az a körülmény, hogy nemcsak idehaza, hanem az Európai Uniótól sem számíthatunk jobbra. Nemrég ún. írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultunk az Európai Bizottsághoz, felemelve szavunkat nemcsak az iskola, hanem – vele együtt – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok és a nemzeti szimbólumok, a nyelvi és az oktatási jogok, továbbá az elkobzott közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében – mindhiába.
Věra Jourová, az EB illetékes biztosa a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának vonatkozó cikkelyeivel megspékelt válaszában – ismételten – azzal utasította el folyamodványunkat, hogy „a bizottság alapvetően nem rendelkezik hatáskörrel a kisebbségek tekintetében”, továbbá azzal hárította el magáról a felelősséget, hogy: „a tagállamok feladata, hogy biztosítsák alkotmányos rendjük és a nemzetközi jog alapján vállalt kötelezettségeik betartását, és a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközt felhasználva garantálják a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogainak a tiszteletben tartását”. Minő képmutatás!
Ezen lelketlen és alapjában véve erkölcstelen szavak hallatán most már csak az a kérdés, hogy mit szólnak mindehhez marosvásárhelyi – és erdélyi – diákjaink, valamint az ő többszörösen becsapott szüleik, iskoláink megalázott tanárai, városaink és falvaink magyar polgárai és egyházaink hitükhöz és jogaikhoz ragaszkodó hívei.
Erre a kérdésre erdélyi magyar közösségünk és történelmi egyházaink határozott válaszát hivatott megadni a Maros megyei kormánybiztosi hivatal elé meghirdetett mai tüntetés.
Ez is éppen úgy „az igazság napja”, mint volt a néhány évvel ezelőtti, sepsiszentgyörgyi felsereglésünk. A Székely Mikóra továbbra is igényt tartunk!
A centenáriumra készülő Románia magyar polgáraitól nem tagadhatja meg demokratikus jogaik követelésének teljesítését!
Brüsszel, 2017. szeptember 6. szekelyfold.ma

Brüsszelben tárgyal az SZNT a nemzeti régiók egyenlőségéért kiálló kezdeményezés bejegyzéséért
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége szeptember 8-án, pénteken Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottsággal a kohéziós politika reformját és a nemzeti régiók egyenlőségét célul kitűző európai polgári kezdeményezés bejegyzése érdekében – derült ki az SZNT közleményéből.
A Székely Nemzeti Tanács által felkért polgári bizottság 2013 nyarán nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntartásáért című európai polgári kezdeményezést, melynek lényege, hogy az uniós támogatási politika vessen számot a nemzeti régiók sajátos gazdasági igényeivel, és kezelje azokat kiemelt figyelemmel. Az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy az ügy nem tartozik uniós hatáskörbe. A kezdeményező polgári bizottság részéről ezért Izsák Balázs és Dabis Attila keresetet nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez a határozat megsemmisítése érdekében. A luxemburgi törvényszék tavaly elutasította a keresetet. A felperesek fellebbezése nyomán az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt folyik.
A Székely Nemzeti Tanács és a kezdeményező polgári bizottság bízik benne, hogy az európai polgári kezdeményezésekre vonatkozó újabb bizottsági és bírósági gyakorlat alapján a nemzeti régiók ügyében is megnyílt a lehetőség a peren kívüli megegyezésre. Ennek reményében személyes egyeztetést kezdeményeztek az Európai Bizottságnál. A Bizottság elfogadta a felkérést, aminek eredményeként 2017. szeptember 8-án kerül sor a találkozóra a Bizottság brüsszeli épületében. Az egyeztetéseken a kezdeményező polgári bizottság részéről Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja, Dr. Sobor Dávid ügyvéd és Dr. Tárnok Balázs jogi szakértő vesz részt.
[SZNT Közlemény] itthon.ma/nagyvilag

Református testvéregyházak találkozója az erdélyi Nagyfaluban
Kárpát-medencei református testvéregyházak találkozóját tartottak az erdélyi Nagyfaluban. A szeptember elsejétől negyedikéig tartó eseményen Vajdaságból, Pacsérről, Felvidékről, Kárpátaljáról és Magyarországról érkeztek a résztvevők, valamint jelen voltak a rotterdami gyülekezet képviselői is. A jelenlévők az istentiszteletek mellett áhítatokon és számos más programon vehettek részt. A vasárnapi istentiszteleten a reformáció 500. évfordulójáról is megemlékeztek. A testvéregyházak találkozójának következő házigazdája jövőre a magyarországi Kisújszállás lesz. pannonrtv.com

Nyilatkozat a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében
Huszonnyolc esztendővel a Ceauşescu-diktatúra bukása és tíz évvel Romániának az Európai Unióba való felvétele után jogos felháborodással állapíthatjuk meg, hogy erdélyi magyar közösségünk sem Bukarestre, sem Brüsszelre nem számíthat.
Uniós tagállamunk és maga az Európai Unió is semmibe veszi saját demokratikus alapelveit és törvényeit, és – közvetlenül vagy közvetve – cinikus módon egyaránt diszkriminálja magyarságunkat.
Magyar vonatkozásban Romániában a rendszer nem, hanem csak a módszerek változtak. A marosvásárhelyi római katolikus iskola botrányos esete, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium kálváriájával és a Zilahi Református Kollégium jogfosztásával egyetemben, a magyar nyelvű felekezeti oktatással és a magyar történelmi egyházainkkal szembeni kisebbségellenes román tilalmi politika folytatását példázza.
Memento 1990! Közel három évtized után, az egykori könyves-gyertyás tüntetéshez hasonlóan, Marosvásárhely hívő népe újból arra kényszerül, hogy az utcára vonulva keresse igazát – a megszűnés küszöbére taszított római katolikus iskolája ügyében.
Ennél is szomorúbb azonban az a körülmény, hogy nemcsak idehaza, hanem az Európai Uniótól sem számíthatunk jobbra. Nemrég ún. írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultunk az Európai Bizottsághoz, felemelve szavunkat nemcsak az iskola, hanem – vele együtt – a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a kétnyelvű feliratok és a nemzeti szimbólumok, a nyelvi és az oktatási jogok, továbbá az elkobzott közösségi tulajdonok visszaszolgáltatása ügyében – mindhiába. Věra Jourová, az EB illetékes biztosa a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának vonatkozó cikkelyeivel megspékelt válaszában – ismételten – azzal utasította el folyamodványunkat, hogy „a bizottság alapvetően nem rendelkezik hatáskörrel a kisebbségek tekintetében”, továbbá azzal hárította el magáról a felelősséget, hogy: „a tagállamok feladata, hogy biztosítsák alkotmányos rendjük és a nemzetközi jog alapján vállalt kötelezettségeik betartását, és a rendelkezésükre álló valamennyi jogi eszközt felhasználva garantálják a területükön élő nemzeti kisebbségek alapvető jogainak a tiszteletben tartását”. Minő képmutatás!
Ezen lelketlen és alapjában véve erkölcstelen szavak hallatán most már csak az a kérdés, hogy mit szólnak mindehhez marosvásárhelyi – és erdélyi – diákjaink, valamint az ő többszörösen becsapott szüleik, iskoláink megalázott tanárai, városaink és falvaink magyar polgárai és egyházaink hitükhöz és jogaikhoz ragaszkodó hívei.
Erre a kérdésre erdélyi magyar közösségünk és történelmi egyházaink határozott válaszát hivatott megadni a Maros megyei kormánybiztosi hivatal elé meghirdetett mai tüntetés.
Ez is éppen úgy „az igazság napja”, mint volt a néhány évvel ezelőtti, sepsiszentgyörgyi felsereglésünk. A Székely Mikóra továbbra is igényt tartunk!
A centenáriumra készülő Románia magyar polgáraitól nem tagadhatja meg demokratikus jogaik követelésének teljesítését!
Brüsszel, 2017. szeptember 6.
Tőkés László / tokeslaszlo.eu