Minden idők legnagyobb nemzetközi hadgyakorlata kezdődik Romániában
Kedden kezdődik és július 20-án ér véget az idei Saber Guardian (SG17) nemzetközi hadgyakorlat Románia, Bulgária és Magyarország területén, 25 ezer NATO-katona részvételével.
A Saber Guardian összhaderőnemi közös gyakorlat, amelyet az Amerikai Erők Európai Főparancsnoksága (US EUCOM) irányításával, az Egyesült Államok Szárazföldi Erői Európai Parancsnokságának (US AREUR) vezetésével rendeznek meg 2013 óta. Eddig hagyományosan Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában tartották a gyakorlatokat, de idén a méretek és a nagyságrend miatt Magyarországot is bevonták a szervezők.
Az idei gyakorlathoz 23 NATO-tagállam tizenhét nemzeti gyakorlatát kapcsolják hozzá összesen mintegy 25 ezer fő részvételével. A Saber Guardian 2017 éleslövészetekkel egybekötött, terepen végrehajtott harcászati gyakorlatokból, valamint számítógéppel támogatott törzsvezetési gyakorlatból tevődik össze. A harcászati gyakorlatokat romániai gyakorlótereken, míg a törzsvezetési gyakorlatot Bulgáriából hajtják majd végre.
A román sajtó szerint ez lesz minden idők legnagyobb hadgyakorlata Románia területén. maszol.ro

Vádat emeltek Kiss Imola volt marosvásárhelyi városházi igazgató ellen
Csúszópénz elfogadásának vádjával bíróság elé állította a korrupcióellenes ügyészég (DNA) a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal volt gazdasági igazgatóját, Kiss Imolát. A vádlott szabadlábon védekezhet.
A DNA keddi közleménye által idézett vádirat szerint Kiss Imola a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatójaként 2010. szeptember elsején 10 ezer eurót kért egy üzletembertől annak cserében, hogy a városháza támogasson anyagilag egy nemzetközi futsal-tornát.
A közlemény emlékeztet, hogy Kiss Imola ellen már zajlik egy másik bűnvádi per. A volt gazdasági igazgatót hivatali visszaélés vádjával állították bíróság elé Dorin Floreával együtt 2015 decemberében. Ez az ügy a Marosvásárhelyi ASA labdarúgó klubnak nyújtott önkormányzati támogatással kapcsolatos. maszol.ro

Végleges: a diákok 72,9 százalékának sikerült az érettségije
Közzétette hétfő délben honlapján az oktatási minisztérium az idei érettségi vizsgák óvások utáni eredményeit. Az átmenési arány 71,4-ről 72,9-re nőtt.
Mint ismert, az írásbeli vizsgák után 42 ezer óvást nyújtottak be. A nem végleges eredmények szerint a diákok 71,4 százalékának sikerült az érettségije. Az óvások után a sikeresen érettségizők száma 91754-ről 93 640-ra nőtt. A vizsgákra 128 509-an jelentkeztek, 72,9 százalékuk szerzett oklevelet.
sikeresen vizsgázók közül 88 311 diák most fejezte be tanulmányait (79,2 százalék az átmenési arány), 5 329 tanuló az előző évfolyamokon végzett (31,4 százalék az átmenési arány). A tízes átlagot elérők száma is nőtt, 97 helyett 126 tanuló zárta a legjobb átlaggal a vizsgákat.
A legjobb eredményeket a következő megyékben érték el: Bákó - 84,53 százalék, Szeben - 84,39, Iaşi - 84,10, Kolozs - 83,65. A leggyengébben Ilfov (44,31 százalék) és Giurgiu (51,96) megyében teljesítettek az érettségizők.
Az őszi érettségire keddtől, július 11-étől 14-éig lehet beiratkozni, illetve július 27-én azoknak, akiknek előbb pótvizsgázniuk kell valamely tantárgyból. maszol.ro

Tudose: Soros destabilizálni próbálja a kormányt
Mihai Tudose miniszterelnök azt nyilatkozta hétfőn, hogy Soros György milliárdos azon kísérlete, hogy destabilizálja a Szociáldemokrata Pártot és annak elnökét, tulajdonképpen azt jelenti, hogy destabilizálni próbálja a kormányt és az egész országot. Amikor azt kérdezték, hogy Soros Györgynek szándékában áll-e destabilizálni a PSD-t és annak elnökét, azt válaszolta: "nem gondolom, hogy feltétlen egy emberről van szó."
Mint Tudose fogalmazott, "Liviu Dragnea a párt elnöke. Természetesen, ha gyengíted a párt elnökét, gyengíted a pártot, végső soron destabilizálod a kormánykoalíciót, a kormányt és nyílván az országot". maszol.ro

HUSZONÖT HATÁRON TÚLI HALLGATÓ VESZ RÉSZT A KANDÓ KÁLMÁN NYÁRI EGYETEMEN
Az Óbudai Egyetemen az idei évben 28. alkalommal rendezik meg a Kandó Kálmán Nyári Egyetemet a határon túli magyar mérnökhallgatók számára. A rendezvény legfontosabb célja, hogy a nyári egyetemre érkező 25 hallgató - akik Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról érkeztek - elsajátítsa a szakmai magyar szókincset és segítsék elhelyezkedésüket a magyar munkaerőpiacon.
Harmadik éve rendezi meg fehérvári helyszínen a Kandó Kálmán Nyári Egyetemet. A hallgatók, akik Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Partiumból, Délvidékről érkeznek, bő egy hétig, 2017. július 8-a és július 17-e között tartózkodnak Székesfehérváron. Ez alatt az idő alatt különböző szakmai és kulturális programokat szervezünk számukra. Részt vesznek Velencei-tavi kenutúrán, parlamenti kiránduláson, megismerkednek Székesfehérvár történetével és nevezetességeivel, meghallgatnak szakmai előadásokat, részt vesznek gyárlátogatáson és interaktív laboratóriumi gyakorlatokon.
A nyári egyetem ünnepélyes megnyitója alkalmából a város és az egyetem vezetése, valamint dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke üdvözölte a résztvevőket. A megnyitón Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, olyan városba érkeztek a hallgatók, amely büszke múltjára, jelenére, és közösen tervezi a jövőt az oktatási intézményekkel annak érdekében, hogy közép-európai szinten is jegyzett város legyen. „Az Óbudai Egyetemmel közösen szeretnénk a lehető legtöbb műszaki képzést elindítani Székesfehérváron. A város iparának fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy sok és jó szakképzettséggel rendelkező mérnök jöjjön ki az egyetemről és kapjon olyan tudást és oklevelet, amellyel el tud helyezkedni.” - hangsúlyozta Mészáros Attila alpolgármester.
Dr. Réger Mihály professzor, az Óbudai Egyetem rektora a megnyitón rövid összefoglalást adott arról, hogy a határon túli kapcsolattartás terén milyen aktivitást fejt ki az egyetem. Kiemelte, hogy a határon túlon három helyszínen kínál képzést az Óbudai Egyetem valamelyik kara az ottlakó fiataloknak, Székelyudvarhely és Szabadka mellett Révkomáromban is indul a tervek szerint mesterképzés. Ezen kívül számos tudományos konferenciát rendeznek külhoni magyar intézményekkel együttműködve Szabadkán, Kassán és Erdélyben. A professzor szólt arról is, hogy az egyetem által rendezett hallgatói versenyekre is szeretettel várják a versenyzőket a határon túli felsőoktatási intézményekből.
dr. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke azokról a törvényi és szimbolikus keretekről beszélt, amelyekkel Magyarország megerősítette nemzetpolitikájának közjogi kereteit. Kiemelte, hogy az egységes nemzetfogalom része lett a Magyar Alkotmánynak, ahogyan az is, hogy a mindenkori Magyar Állam felelősséget visel a határain kívül élő magyarság valamennyi tagjáért. Szólt arról is, hogy az alkotmány politikai célként rögzíti a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek támogatását. Elmondta, hogy a lelki és közjogi egyesítésre vonatkozó törekvések után most a gazdasági kapcsolatok megetermtésére helyezi a hangsúlyt a kormány. Célzottan, mind a Délvidéken, mind pedig Kárpátalján és Erdélyben olyan gazdaságfejlesztési programok indulnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ott élő magyar vállalkozók fejlesztésekben kapjanak lehetőséget.
Nagyné Dr. Hajnal Éva egyetemi docens, a rendezvényünk egyik főszervezője elmondta, hogy 25 hallgatót vártak Felvidékről, Erdélyből, Délvidékről és Kárpátaljáról, akik között villamosmérnökök, informatikusok és gépészmérnökök is vannak. A hallgatók szakmai előadásokat hallhatnak, gyárlátogatásokon és kulturális programokon vesznek részt az egyetem ideje alatt. Az itt eltöltött idő segíti elhelyezkedésüket a magyar munkaerőpiacon és elsajátítják a magyar szaknyelvet is. szekesfehervar.hu

Néhány méltató szó Sütő Andrásról
Most, hogy 90 éve született a pusztakamarási magyar ember, engedtessék meg egy magyar átlagembernek, hogy néhány írott szót ejtsen az egyénről: úgy is, mint emberről és úgy is, mint szakemberről (íróról).
A kettő nem ugyanaz, pedig ugyan azon az emberből valók! Szegény paraszti családból ugrott egyből az intelligenciába a két világháború közötti időből, amikor is egy régi uralkodó rendszer ment, s egy újabb jött.
Ebben az időben szellemi értékeket végeztek ki, s pótolták új „értékekkel” a szovjet rulettes internacionalista illetékesek. A tanulni és a tudni vágyó, de a történelmet kevésbé ismerő buzgó fiatalember, 1956 őszén, megfogalmazta és megírta az erdélyi magyar írók nevében, a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztőségében, a „Veletek vagyunk magyar kommunisták…” című szégyenteljes kommunista röpiratot.
Rendszerhálából gyökereket vert az akkori mély kommunista elitbe, a politikai miheztartása miatt. A rendszer főszerkesztőséggel, nagy nemzetgyűlési képviselőséggel, autóval, nyaralóval, puskával, piával, fehérnépekkel és egyéb kiváltságokkal honorálta az 1956-os rendkívüli „ügyességét”. Ez időszakban csak selejtes írásokkal terhelte a magyar irodalmat, miközben élvezte a rendszer kényét-kedvét. Aztán amikor az 1970-es években rájött saját addigi kicsiségére, közhaszontalanságára, a rendszer álságosságára és gazemberségeire, megírta remek dráma trilógiáját: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel.
Itt is volt egy kis bibi. Trilógiájának aktuális tartalmát csak a múltba merte ágyazni, pedig a Ceusescu-rendszer kritikái voltak. Nem kellett volna a múltba menekítenie a jelent, ha már megbátorodott, s mert is írni róla.
Sütő gyatra volt, mint ember, de remek író, legalább is 1970 után. Az írónak szobrot a színháztéren, az embernek nem.
Mikor fogjuk már erdélyi „nagyjainkat” korrektül értékelni, megítélni. Megírni róluk a rosszat is és a jót is egyaránt?
dr. Tóducz Endre, pszicháter főorvos / Erdély.ma

Kullogók közt betegen, tudatlanul
Romániában a legmagasabb a csecsemőhalandóság az Európai Unió tagállamaiban: ezer újszülött közül nyolc nem marad életben. Elemzők szerint ez a tény annak a következménye, hogy az EU térségében országunk költi a legkevesebbet az egészségügyre, illetve az oktatásra. Utóbbira például a bruttó nemzeti össztermék kevesebb, mint három százalékát fordítják, miközben Csehország és Magyarország közel négyet, más tagállamok pedig négy százaléknál többet.
Statisztikai adatok szerint más, az életminőségre vonatkozó adatok tekintetében is hasonlóan sereghajtók vagyunk, és elégedettségünket nem fokozza, hogy védelmi kiadások terén viszont tartjuk a NATO-szabványoknak megfelelő két százalékot. S bár az autópályák csak közvetve befolyásolják az életszínvonalat, ebben közismerten kilátástalan a helyzet. És hogy illúzióink továbbra se legyenek, egy harsány szociáldemokrata parlamenti képviselő, Eugen Nicolicea megnyugtat: az autópálya-építés még várhat, mert a kormánypárt számára elsőbbséget jelent a bérek és a nyugdíjak biztosítása.
Mélyen vagyunk, ez látható anélkül is, hogy túlságosan belegabalyodnánk a statisztikai adatokba. Nem kellenek ugyanis számsorok ahhoz, hogy egyértelművé váljék, nem csupán a mostani, csapnivaló kormányzati ciklusban nem jelent értéket az egészség, illetve a tudás, hanem ez a szemlélet szinte állandósult a nyolcvankilences rendszerváltás óta. Hosszú távú elképzelések nélkül, dohos és embertelen szempontok szerint alakítják az egészségügy és az oktatás irányát, mintha e minisztériumok vezetőinek, mindenkori kormánypolitikusoknak az lenne a fő célja – miként korábban Ceaușescunak és hűséges elvtársainak –, hogy Románia maradjon csak az ostoba alattvalók örök hazája, ahol az egészség megőrzése csupán kevesek kiváltsága. Egy bukott bukaresti kórházvezető, Florin Secureanu például éppen a tegnap ismerte el a bíróságon: bizony, lopott az állami kórház pénzéből. Hogy milyen közállapotok kövesedtek meg, látható, miként az is érzékelhető, milyen értelmi magaslatokról tekintenek le a mostani döntéshozók, csatlósként lihegő pártkatonák, harmadosztályú politikusok. Dőreség azt hinni, hogy a mostani, közveszélyes osztogatásban – bő fél éve csak a közszférára vonatkozó fizetésemelésekről hallani – az orvosok, tanárok lebegtetett béremelésével megoldódnak azok a rendszerhibák, amelyek a mostani katasztrofális állapotokhoz vezettek. Hogy mennyire mélyen vagyunk, jól tükrözi a közel félmillió beoltatlan kisgyermek, a krónikus oltóanyaghiány, s hab a tortán a különös, oltásellenes hisztéria, amelyhez hasonlót vélhetően csak a középkorban lehetett tapasztalni. Olcsó, önös érdekektől vezérelt, vízió nélküli politizálás áldozatai vagyunk. Folyamatosan tiltakozni kellene, hiszen míg Európa és a világ jobb helyein az egészség és a tudás jelenti a legnagyobb értéket, addig nálunk ez a legutolsó szempont. Beszédes szemlélet, ígéretes jövőkép.
Mózes László / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kövesi nem tágít
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze, Laura Codruţa Kövesi tegnap levélben közölte, nem jelenik meg a 2009-es államelnök-választást kivizsgáló parlamenti bizottság előtt.
A háromoldalas, hivatalos levélben Kövesi azt írta: tudomásul vette a bizottság céljait, de mivel ő maga nem rendelkezik sem ismeretekkel, sem bizonyítékokkal a testület vizsgálódásának tárgyát képező események körülményeiről és okairól, nem vesz részt az említett testület ülésén. Ennek következtében a parlamenti bizottság tegnap jelezte, az igazságügyi tárcavezetőhöz fordul. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely népviseletben hódították meg Kanadát (Szentegyházi Gyermekfilharmónia)
Két hete egy erdőszentgyörgyi koncert után indult útnak az idén 35 éves Szentegyházi Gyermekfilharmónia népes – 127 gyerekből és 13 felnőttből álló – csapata, hogy hosszas előkészítés után meghódítsa Kanadát. A koncertkörút apropóját az adta, hogy idén július elsején az észak-amerikai ország államiságának 150. évfordulóját ünnepelte. Magyarország kormánya és külügyminisztériuma lehetővé tette, hogy a jubileumon a Gyermekfilharmónia – azaz a Fili – képviselje a Kárpát-medencei magyarságot.
Haáz Sándor, a Fili karnagya és vezetője elmondta, eleinte túl nagy kihívásnak tűnt több mint száz gyermekkel Kanadába utazni, de a 35. évforduló méltó ünneplést kívánt. Az utazás megvalósíthatóságáról tavaly szeptemberben történt terepfelmérése alkalmával győződhetett meg, amikor a kanadai magyar közösségekkel való találkozás során nyilvánvalóvá vált, hogy nagyra értékelnék a Fili vendégszereplését.
Ezt követően már csak alapos tervezésre és a finanszírozás kérdésének megoldására volt szükség ahhoz, hogy az álom valóra váljon. A magyar kormány és a külügy váratlan felajánlást tett: magára vállalta az utazás anyagi feltételeinek biztosítását, ezzel ajándékozva meg a kanadai magyarságot, illetve diplomáciai gesztust téve Kanada kormánya és politikai elitje irányában. Haáz szerint mindez jól „sült el”, hiszen mindenki méltányolta a Fili szereplését, a gyerekek kiváló – csillagos tízes – teljesítményt nyújtottak, és a július elsejei felvonuláson, amelynek keretében a különböző országok küldöttségei vonultak fel Toronto főutcáján, a Fili révén Magyarország képviselte magát a legnagyobb létszámban, amit a sajtó is külön kiemelt. A Gyermekfilharmónia vezetője úgy vélekedett: a Kodály-emlékév kapcsán is fontos, hogy Magyarország a tiszta éneklés elkötelezettjeit küldte a kanadai ünnepségekre. A turné egyik érdekessége volt, hogy Haáz ötletének megfelelően a 127 székely gyermek mellé kanadai magyar gyerekeket is verbuváltak, akik előzetesen megkapták a repertoárt és a kottákat, és ezeket megtanulva szívesen csatlakoztak a gyermekkórushoz. Így teljesült a turné mottója, egyes helyszíneken valóban 150 énekhang csendült fel a 150 éves Kanadáért. A kihagyhatatlan magyar népdalok és történelmi énekek mellett más népek dalait, továbbá öt angol nyelvű dalt, kiemelt módon pedig Kanada himnuszát is előadták. Minden fellépés alkalmával magyarul és angolul is bemutatták a Filit, elmondták, hogy milyen kicsi székelyföldi településről érkeztek, és méltatták Kanada 150 éves államiságát.
Haáz Sándor kitért arra is, hogy koncertjeiknek nagyon nagy sikere volt, a közönség állva tapsolta. Ehhez hozzájárult az is, hogy a gyerekek mind a 11 koncerten székely népviseletben szerepeltek, még akkor is, amikor ez a hőség miatt nem számított kis teljesítménynek. Kanadában nemcsak a népviseletre tekintettek kuriózumként, hanem a gyerekek fegyelmezettségére, egy emberként való színpadi mozgására is. A jövőbeli tervekről Haáz Sándor elmondta: miután kipihenték a hosszú úttal járó fáradalmakat, a turné során eladott lemezekből és adományokból befolyó összeget augusztus végén a csángó magyaroknál tett látogatásra fordítják. A Bákó melletti, erősen szórványban levő csángó falvakat keresik fel azzal a szándékkal, hogy a szentegyházi gyerekek gyakorolhassák a román nyelvet, az ott élő csángó gyerekek pedig a magyart. Az ottani látogatást végül egy Fekete-tenger parti nyaralással zárják. Főtér; Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Házi sorozat a tízéves Régizenei Nyári Egyetem jubileumára
Vitárius Piroska: Nagyon erős hagyomány- és értékőrző, összetartó erőt érzek itt
Immár X. éve kísérője a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak a Régizenei Nyári Egyetem. Az évforduló különleges hangulatot ad az idei kiadásnak, amit mindannyian érzünk az egyetem közösségében. Az ünnepi alkalom egyben személyes kiértékelésre és köszöntésre is alkalmat ad. Jubileumi sorozatunkban a „belső szem” nyomán kívánunk ünnepi betekintést nyújtani: tanárokat, közreműködőket és diákokat kerestünk fel körkérdésünkkel, betekintést engedve a folyamatokba. A csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem jelentősége országos léptékű, s a tízéves munka történelmi jelentőségű is: Romániában egyértelműen hiánypótló ez a képzés, hiszen a felsőoktatásban mindmáig nem létezik kimondottan régizenei szakirány, mely má- sutt Európában már régóta bevett gyakorlat. A Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és a Cultura Nostra Egyesület által szervezett Régizenei Nyári Egyetem indításának történetéről itt – http://regizene.ro/html/2017/hu/index.php/un nepi-kinalat-a-x-csikszeredai-regizeneinyari-egyetemen-2017-julius-9-14 – írtunk részletesen. Villámkérdéseinkre elsőként a barokk hegedű mesterkurzus magyarországi oktatója, Vitárius Piroska hegedűművész-tanár válaszolt. – Milyen hangulatban és várakozásokkal indul Csíkszeredába az idén tízéves csíkszeredai Régizenei Nyári Egyetem oktatójaként? – Izgatottan! Nagyon szeretek ezen a kurzuson tanítani! – Véleménye szerint miben különbözik a csíkszeredai képzés más helyszínek mesterkurzusaitól? – Nagyon erős hagyomány- és értékőrző, összetartó erőt érzek itt. – Milyen tanulságokat fogalmazott meg magának a kurzusok tapasztalatai révén? – Hogy kicsi gyerekekkel nem tudok úgy foglalkozni egy hét alatt, ahogyan szeretnék és elvárható lenne. Ez mindenképpen szakirányú képzés olyanoknak, akiket érdekel a régizenélés és a hangszeren már elboldogulnak. – Ossza meg, kérem, a diákokkal vagy mesterkurzussal kapcsolatos vicces élményei közül azt, ami elsőként eszébe jut. – A helyi tévé riportját látta egyik székely tanítványom, örömmel újságolta, hogy szerepeltem a tévében. „Csak hegedültem, vagy beszéltem is?” – kérdeztem, mire ő: „Erőst beszélt, s mondott egyet s mást”. – Milyen a kapcsolata a volt diákokkal? – Nagyon jó, a fészbukon látjuk egymást, sokan visszatérnek a következő években. – Mit kíván a csíkszeredai képzés leendő résztvevőinek és kollégáinak? – Sok örömet, és még sok ilyen nyarat. – Melyik zenei művel köszöntené a X. évfordulót? – Händel: Dixit Dominus – ez a kedvencem. Előadó: Monteverdi Chorus – Felicity Palmer – Margaret Marshall https://www.youtube.com/watch?v=9y_Go d9vNLY Névjegy: Vitárius Piroska 1994-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán hegedűművész-tanárként. Európa-szerte számos régizenei kurzuson vett részt. Barokk hegedűt és kamarazenét tanított a szegedi Zeneművészeti Főiskolán. Tagja volt az Erkel Ferenc Kamarazenekarnak és a Concerto Armonico együttesnek, alapító tagja és koncertmestere az Orfeo zenekarnak. Jelenleg a Németh Pál vezette Savaria Barokk Zenekar koncertmestere, az Eszterházy Hofkapelle, a Musica Profana és az általa létrehozott Tercina együttes tagja és más régizenei formációk közreműködője, valamint a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium, a Csíkszeredai Nyári Egyetem és a Győri Reneszánsz és Barokk Hét barokkhegedű-tanára. Számos bel- és külföldi koncert, CD-felvétel szólistája. 2007-ben a Hungaroton kiadásában mutatta be M. L. Lombardini Sirmen hat hegedűversenyét. A Régizenei Nyári Egyetemen tartott barokk hegedű mesterkurzusa munkanyelve a magyar és angol. A kurzus anyagát a hegedűre írt barokk és klasszikus művek képezik. Olyan 12. évüket betöltött érdeklődőket vártak a képzésre, akik 6 év hegedűtanulási tapasztalattal rendelkeznek. A nyári egyetem programja itt olvasható: http://regizene.ro/html/2017/hu/index.php/anyari-egyetem-programja/ Népújság (Marosvásárhely)

Megnyílt a jobbágytelki néptánctábor
Vasárnap este tizenkilencedik alkalommal nyitotta meg kapuit a marosszéki néptánctábor Jobbágytelkén
Ismét benépesült Jobbágytelke, a hét végén hátizsákokat, sátrakat cipelő fiatalok és kevésbé fiatalok lepték el az utcákat és a kultúrotthon környékét. A bejelentkezés után az időben érkezettek sátrat vertek vagy családoknál kerestek szállást, majd vacsora után siettek is vissza a színpad elé a megnyitóra, amelyen a szokáshoz híven a falu hagyományőrző néptáncegyüttese szolgáltatta a táncműsort, majd a zenészek kézbe kapták hangszereiket, a néptáncra „kiéhezettek” pedig hajnalig ropták a táncházban. Megnyitóbeszédében Barabási Ottó, Székelyhodos község polgármestere olyan pillanatnak nevezte a tánctábort a falu életében, „amely összhangban áll közösségünk szellemével, hivatásával is”. Ez a rendezvény megjeleníti előttünk azt a láthatatlan szervezőerőt, amely a legrégebbi időkben is az emberiség megmaradásának egyik legfontosabbb feltétele volt, amely kényszerítette eleinket egymás szájáról lesni a szót, egymás kezét, lábát figyelve megtanulni a mozdulatot” – taglalta az elöljáró. „A folklórt őseink és elődeink mindenkor a maguk számára alkották, de reánk hagyományozták: mi lettünk egyedüli és jogos örökösei. Rajtunk múlik, hogy ismerjük, becsüljük: a kultúra mai hordozóiként tovább éltessük és az utánunk jövőknek is továbbadjuk” – hangsúlyozta Barabási. A marosszéki tánchagyományokra, népzenére, népszokásokra, kézműves örökségre épülő táborban a vidék hagyományos szellemi és tárgyi kultúrájával ismerkedhetnek meg a résztvevők. A hét során marossárpataki és nyárádselyei táncokat oktatnak, de a helyit és mezőkölpényit is megismerhetik, népdalokat és népi hangszerhasználatot is tanulhatnak. És természetesen minden este áll a tánc, táncház van és folkkocsma, folyik a verejték és a sör, hiszen ez így természetes egy egészséges nyári táborban. Napközben hagyományos népi mesterségek, helyi kézműves-foglalkozások és falusi tevékenységek bemutatása is várja a táborozókat, látogatható lesz a falumúzeum, a Balla Antal-emlékház, és lesz fényképkiállítás és kirándulás is. Az idei táborban is főleg erdélyi és anyaországi résztvevők vannak, a szokásos kétszáz körüli létszámban, de érkeztek Európa nyugati országaiból és a tengerentúlról is. Részletes helyszíni (hangulat)jelentéssel a hét folyamán jelentkezünk. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen folytatódik a 3Layers of Telling a Story ERASMUS+ TEMPUS projekt, mely a budapesti Színház és Fimművészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem együttműködésében zajlik, alkalmazott színházi tárgyú, közös képzési programok kidolgozásának céljával. Miután nemrég a pécsi POSZT fesztivál keretében mutatkozott be, a projekt most A Kultúrpalota történetei című nyári képzéssel folytatódik, melyre július 11-17. között kerül sor. Ez az első ingyenes nyári kurzus a képzési program tesztelése. A résztvevők a SZFE és a Művészeti Egyetem hallgatói, valamint a téma iránt érdeklődő romániai és magyarországi szakemberek, akik közösen tanulják és tanulmányozzák a színházi módszerek alkalmazásának lehetőségét a művészetközvetítésben és a társadalmi, interkulturális párbeszédben. A kurzus végén a résztvevők bemutatják a Kultúrpalotához kötődő alkalmazott színháziprojekt-terveiket, melyeket a szervezők a Kultúrpalota működtetőinek ajánlanak fel a további együttműködés reményében.
Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely)

A Bélzerénd Feszt 2017-es sikereÖsszefogva, egy kis falu is szervezhet nagyot
Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, pénteken és szombaton Bélzerénd Feszt 2017 címmel szervezték meg a falunapokat, amelyeknek a programja pénteken 19 órakor a hivatalos megnyitóval indult. A szabadtéri színpadról Haász Tibor tőzmiskei polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta vendégeit, Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt, parlamenti képviselőt és Parasca Teodor tőzmiskei alpolgármestert. Üdvözlőszavait követően a parlamenti képviselő örömének adott hangot, amiért egyre több magyarlakta településen, most már Bélzerinden is szervezetten felvállalták a hagyományőrzést, anyanyelvű kultúránk ápolásának a fontosságát. Miután vendéglátójának, Haász Tibor polgármesternek gratulált a Tőzmiske Község négy településén tapasztalható komoly eredményekhez, a közönségnek jó szórakozást kívánt a további programhoz. Parasca Teodor alpolgármester is gratulált a szervezőknek a Bélzerénd Feszt idei programjához.
A kulturális program a simonyifalvi és vadászi gyermekekből álló Algo Ritmus zenekar nagyszerű fellépésével indult, majd a Tesó Együttes élő koncertjével folytatódott, 23 óráról Bódi Csabi ugyancsak nagy sikerű koncertjére került sor, majd kora hajnalig tartó szabadtéri diszkó következett DJ Duka közreműködésével.
Futball, néptánc, cselgáncs
Szombaton déltől körmérkőzéses futballbajnokságot szerveztek 6 helybeli és környékbeli csapat részvételével. A tornát végül is a Másnaposok csapata nyerte meg a Leveles és a Bélzerénd nevet viselő csapatok előtt. A 6. helyen zárt, de a népszerűségi listán bizonyára élen végzett a Kőművesek csapata, amelynek tagjai, Must Attila, Gyarmati János, Veres Zoltán, Bódi Arnold, Kiss Imre, Vékás József, Vékás Tamás és Vass Arnold egy új targoncával érkeztek a helyszínre, hogy sérülés vagy rosszullét esetén bárkit elszállíthassanak.
17 órakor Komori Borbély Kitti műsorvezető az ágyai Kistőzike néptánccsoportot kérte szabadtéri színpadra, ahol népi játékokat és táncokat mutattak be Erdős Márta vezetésével, vastaps közepette. Utánuk a nagyzerindi Kisibolya néptánccsoport fellépése aratott nagy sikert Kiss Csilla betanításával.
Az ágyai Nagytőzike látványos elemekkel színezett, a lányoknak a levegőben történő kiforgatásával egybekötött tánca élményszámba ment. Ugyanakkor a nagyzerindi Nagyibolyások csapata sem hagyta magát, ugyanis Kiss Csilla vezetésével elemenként felépített, ízlésesen kidolgozott tánccal serkentették vastapsra a közönséget. A néptáncműsor házigazdája, a simonyifalvi Leveles néptánccsoport lendületes tánca is nagy sikert aratott.
A továbbiakban Komlósi Róbert nagyzerindi alpolgármester tartott rövid ismertetőt a cselgáncs harcművészet megszületéséről, ami 1881-ben, Jigoro Kano japán nagymester nevéhez kötődik. A Nagyzerindi Cselgáncsklub 2012-ben alakult, akkor jegyezték be a Román Cselgáncsszövetséghez. Azóta Téglás Róbert testnevelő tanár irányításával a nagyzerindi gyermekek az országos korosztályos bajnokságokon több mint 300 érmet szereztek. 2016-ban Gali Zsombor II., Kiss Krisztián III., Ádám Dominik ugyancsak III. helyezést ért el, míg Szilágyi Arnold és Komlósi Erik országos bajnokok lettek. Idén Erdős Máté III., Ozsvár Botond III., Kiss Krisztián III., míg Komlósi Erik országos bajnoki címet szerzett, de még sok verseny hátravan. A Nagyzerindi Cselgáncsklub működését Nagyzerind Község Tanácsa és Polgármesteri Hivatala támogatja – fejezte be az ismertetőt Komlósi Róbert. A továbbiakban a cselgáncsozó fiataloknak és a gyermekeknek az akrobatikai elemekkel is teletűzdelt, látványos bemutatójának tapsolt a közönség.
Koncert, diszkó, köszönet
A Bélzerénd Feszt 2017 programja 22 órától Bódi Guszti és Margó élő koncertjével, majd DJ Duka közreműködésével hajnalig tartó szabadtéri diszkóval zárult. A szervezők ezúttal is köszönetet mondanak Péter Dalmának, a Simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola igazgatójának, aki nem csak a rendezvény megszervezésében, de az anyagiak biztosításához szükséges pályázat elkészítésében is sokat segített. Ugyanakkor köszönet jár Haász Tibor polgármesternek és a tőzmiskei önkormányzatnak, továbbá az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a Bélzerénd Feszt 2017 rendezvényének a támogatásáért. Utoljára, de nem utolsósorban köszönet jár Komori Borbély Kittinek és férjének, Norbertnek, illetve a fő szervező, Mihály Andrea községi tanácsosnak és az őt mindenben támogató férjének, Zsoltnak. Ugyanakkor köszönet jár mindazoknak, akik a kétnapos rendezvény során a munkájukkal járultak hozzá a vendégek ellátásához, a belépőjegyek okán ebéd- és italjegyre jogosultaknak a kiszolgálásáház, a Bélzerénd Feszt 2017 rendezvénysorozatának a sikeréhez.
Balta János / Nyugati Jelen (Arad)

Új román tankönyv magyar ötödikeseknek
Jóváhagyta az értékelő bizottság azokat az V. osztályos tankönyveket, amelyekből a diákok végre idegen nyelvként tanulhatják a románt. A 2017-2018-as tanévben ötödiket kezdő évfolyam lesz az első, amelyik nem csak az elemiben, hanem a középiskolában is új módszer szerint bővítheti román nyelvtudását, a VIII. osztály végi szakaszzáró vizsgán, majd az érettségin pedig differenciált tételek alapján mérik tudását. Értesülésünk szerint a középiskolában román nyelvet és irodalmat oktató tanárok két tankönyv közül válogathatnak majd ősztől. Hosszú évekig tartó bizonygatás-alkudozás után a román politikai elit is megérett annak az elvnek az elfogadására, hogy a nem román anyanyelvű diákok sokkal hatékonyabban tudják elsajátítani a számukra idegen nyelvnek számító románt, ha azt más módszerek alapján oktatják számukra.
Az egyik szerzője a csíkszeredai Bartolf Hedwig tanárnő, aki ajánlásában azt ígéri: az új tankönyv lényegesen megkönnyíti a tanárok munkáját és a gyerekek tanulását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet problémás az áttérés az új módszerre a tanárok részéről, Bartolf tanárnő elmondta: gördülékeny váltásra számít, a diákok életét pedig határozottan megkönnyíti ez az új módszer. Az általa szerkesztett tankönyvben ugyanis sokkal kevesebb a nyelvtan, az is feladatokba beépítve. Ez nem azt jelenti, hogy ötödikben ezentúl nem veszik komolyan a nyelvtant, de az elméleti rész elmarad, ami eddig nagyon megnehezítette a tanulási folyamatot, sok diáknak vette el a kedvét a román nyelvtantól – magyarázta.
Elmondta: a tankönyv nagy hangsúlyt fektet a gyerekek kommunikációs készségeinek, képességeinek a fejlesztésére, a hallás utáni megértésre, a beszédtechnikára. A tapasztalat az, hogy a diákok passzív szókincse sokkal gazdagabb az aktívnál. A tankönyvbe foglalt gyakorlatok célja, hogy ezek segítségével a gyermekek minél bátrabban használják a mindennapi kommunikáció során az elméleti tudást – magyarázta.
Székely Kriszta / Szabadság (Kolozsvár)

Erdélyi Páva-válogató: elsők között Szamosújvár, Kalotaszeg
Hétvégén a Maros megyei Mikházán zajlott az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza népszerű rendezvénye, a Fölszállott a páva. Az idei tehetségkutatóra 231 produkciót neveztek be a Kárpát-medencéből.
Annyi biztos, valamikor a negyvenes években volt a Nyárád menti Mikháza ferences kolostorának kalotaszegi kántora, ma is emlékeznek a Jegenyéről jött emberre. Elmondások szerint a kántorunknak olyan fenséges hangja volt, hogy ha belekezdett, forrásvizet fakasztott a határban. Fr. Benedek testvér szerint: ha a jegenyei kántor bár egy oktávval magasabbra veszi, ma elképzelhetően borvizet merünk a Barátok kútjából. A pompás kalotaszegi legények láttán a helyiek úgy ültek be a Széllyes Sándor Csűrszínházba, hogy ha a szóban forgó legények kicsit is kitesznek magukért, a sok forrásvízre kétségtelenül bor jöhet. Ámde eljöttek még Mikházára a messzi gyimesiek, lám, a történelem kereke forog. Talán csak emlékeznek még, hogy hajdanán a mikházi ferencesek gyalog, saruban eljártak a Gyímesekbe, sőt Bákóig is elmenve szerre beköszöntek a csángó falvakba.
A 2012-ben kezdeményezett, Fölszállott a páva című népzene és néptánc tehetségkutató versennyel az MTVA, a Duna Televízió Zrt. és a Hagyományok Háza tisztelegni kívánt mindazok előtt, akik Bartók és Kodály szellemi örököseiként az 1978-ban indult Röpülj páva óta eltelt négy évtized alatt életben tartották nemzeti kultúránk legősibb ágát, a népi kultúrát. Az indulás évében lett 40 éves az 1972-ben indult táncház mozgalom, amely hat évvel ezelőtt abban a nemzetközi elismerésben részesült, hogy a magyar táncház módszer bekerült az UNESCO szellemi kulturális öröksége legjobb eljárásainak regiszterébe. A fő szervezők az idei tehetségkutató versenyre engedélyezték a gyerekek mellett a felnőttek (16-tól 35 éves korosztály) benevezését is.
Az idei tehetségkutatóra 231 produkciót neveztek be a Kárpát-medencéből, mintegy 1000 fő részvételével. A produkciókat a beérkezett demófelvételeket elbíráló zsűri a pályázati anyag alapján hívta meg a területi válogatókra. A grémium hat területi válogatót nevezett meg, melyre 201 produkciót hívott. A válogatókat Szarvason, Hajdúböszörményen, Keszthelyen, Tatabányán, Budapesten, végül a hatodikat, az erdélyi válogatót Mikházán szervezték. Miért is ne a Nyárádmentén, hiszen járt erre száz és egynéhány esztendeje Bartók Béla, gyűjtött Jobbágytelkén, Mikházán, Nyárádköszvényesen. Itt volt most a Gyimesek, Kalotaszeg, Udvarhelyszék, a Nyárádmente, Mezőföld, a Mezőség, Magyarszovát, élmény volt e tájegységek dalait, táncait, muzsikáját látni, hallani.
Szóra bírtuk Farkas Józsefet, a budapesti Hagyományok Háza munkatársát, aki részletezte a folytatást. Mikházát követően július 18-19- én Budapesten ül össze a 24 tagú arányosító zsűri, végignéznek valamennyi rögzített produkciót, a versenyzőkkel folytatott interjúkat, és döntenek, milyen pontszámtól fölfelé kerülnek adásba a produkciók. Farkas meggyőződéssel mondja, a Páva
szerencsés találkozási fóruma a kárpát-medencei magyar népi kultúrának, s nemcsak. A 2014-es Páva televíziós nézettsége meghaladta az X-faktorét, s a középdöntőtől 44 országban élő magyarok sokasága követte figyelemmel a versenyeket. S ez a 44 ország természetesen nem kizárólag Európát jelenti. A mérések megmutatták, hogy a műsort Amerikából, Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából is követték. Összegezve: negyvennyolc produkció jut be a Duna Tv adásaiba. November-decemberben lesz 4 elődöntő, 2 középdöntő és a csúcs, a döntőt december 29-én nézhetjük – tájékoztatott a Hagyományok Háza munkatársa.
A zsűri szerint elképzelhető, hogy a Mikházán bemutatott produkciókból több is elődöntős lesz, sőt a középdöntőbe, s miért ne, a döntőbe is bekerül. Mindenesetre a Kalotaszegi Legénytársulat 65 pontot szerzett, Gorzó Boglárka Kolozsvárról ugyanannyit, míg a szamosújvári Ördöngös zenekar csúcspontozásért, vagyis 69 pontért adta tehetségét.
Szélyes Ferenc Jászai-díjas színművész, a mikházai vetélkedő helyszínéül szolgáló Csűrszínház kitalálója és házigazdája nagyon elégedett. A hivatásos színjátszás mellett miért ne férne meg itt a népi kultúra? Erre volt a pompás ház kitalálva. Szélyes Ferenc is csak Kodályba kapaszkodhat: „Mai napig ez a zenerendszer a gyökere egész népünk zenei gondolkodásának. Nemzeti öntudatunk tudatalatti részének, a talán soha egészen nem tudatosíthatónak éppen ösztönösségében döntő elemei nyelvi és zenei képzeteink.”
LOKODI IMRE / Szabadság (Kolozsvár)

A tehetségekre összpontosítanak és a nagyközönség felé nyitnak a PKE-n
A tehetséggondozásra és a nagyközönség felé történő nyitásra helyezi a hangsúlyt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészet-grafika szaka, de a nemrég indított inkubátorprogram keretében a volt diákokat is felkarolják.
A legkorszerűbb infrastruktúra és sokrétű szakmai tevékenység várja a jelentkezőket a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) képzőművészet szakán, ahol alapképzésen két szakirány – mozgó- és tervezőgrafika – működik, mesterin vizuális kommunikációt tanulhatnak. A nagyváradi felsőoktatási intézmény a tehetséggondozásra helyezi a hangsúlyt, legyen szó jelenlegi vagy volt diákokról – mondta a Krónikának Balázs Zoltán, a Művészeti tanszék vezetője. Igyekeznek minél több tehetséggondozó programot indítani, de az idén átadott új épületben inkubátorstúdió is van, ahol saját és közös projekteken dolgozhatnak a hallgatók és az intézmény volt diákjai.
„Ez nyitott kapu az egyetemen belül, ahol lehet alkotni, együttműködni” – magyarázta a tanszékvezető, aki szerint itt cégekkel, intézményekkel közösen dolgoznak. Legutóbb egy IT-cégnél dolgozó volt diákjuk tartott applikációs workshopot a hallgatóiknak.
Emellett jól felszerelt fotó-videó stúdió, rajzterem is várja a fiatalokat, és a hagyományos grafikai műhely is megújul. „Felszereltség szempontjából rendben vagyunk” – fogalmaz a tanszékvezető, hozzátéve, hogy a szak újraakkreditálása is folyamatban van. A két szakirány szétválasztása után – melyek közül első év befejeztével választanak a diákok – a szakmesteri fejlesztését tervezik, de távlati terveik között szerepel egy kurátori mesterképző indítása is. „Ezek a hallgatók segíthetnék a művészeket” – fogalmaz a tanszékvezető, indoklásul hozzátéve, hogy csupán Bukarestben lehet kurátori ismereteket szerezni. Az elmúlt évtizedben az érdeklődők köre változott, míg kezdetben a hallgatók mintegy 70 százaléka székelyföldi volt, mára megfordult az arány, a diákok zöme a térségből és Magyarországról érkezik. „Minden évfolyamon van két-három magyarországi” – meséli Balázs Zoltán hozzátéve, a diákok egyharmada rendszerint mesterin is marad, de a Sapientiáról és a Nagyváradi Egyetemről is jönnek végzősök.
Vizuális nevelés elemista kortól
A tehetséggondozás mellett a nagyközönség felé való nyitás is hangsúlyt kap: második alkalommal szerveztek kreativitási versenyt középiskolásoknak, grafikai szekcióban 80 pályamű érkezett, de videószekcióban is egyre több, jobb minőségű nevezés van. Fontos volt, hogy elkezdjünk kommunikálni a középiskolásokkal” – fogalmazott Balázs Zoltán, aki szerint egy-egy versenyzőt később a felvételin látnak viszont. A vizuális nevelést a többi korosztályra is kiterjesztenék, a hallgatók bevonásával elemistáknak is szerveztek workshopokat, és a jövőben az 5–8. osztályosokat is bevonnák a projektbe.
„Művészek is” születnek.
A tehetséggondozás részét képezi a volt hallgatókkal való foglalkozás is, számukra egy kiállítássorozatot indítottak, idén Szabó Réka, Kovács Kinga és László Hajnalka tárlatát láthatták a váradiak, míg ősszel újabb volt hallgatók kerülnek sorra. Közülük többen már nemzetközi szinten is bemutatkoztak, Indiában, Dél-Koreában. Szeretnénk folytatni, hogy lássák, hogy itt művészek is születnek” – fogalmaz Balázs Zoltán, aki szerint a projekt „lépésről lépésre” indult be, és pozitív példa a hallgatóknak, támogatás a pályakezdőknek. További tervük egy kortárs művészeti galéria és egy szakfolyóirat indítása is. „Kialakult egy művészetkedvelő közönség, amely, ha szervezünk valamit, jön” – mondja a tanszékvezető. Programokból pedig nincs hiány, a workshopok, szakmai kirándulások mellett táborok újraindítását tervezik, míg a nagyközönséget számos tárlat, filmvetítés várja. Első vidéki helyszínként évente megszervezik a Filmtettfesztet, levetítik a BuSho (Budapest Short) Nemzetközi Rövidfilmfesztivál és a budaörsi Primanima Nemzetközi Első Filmes Animációs Fesztivál legjobbjait, de a Mediawave-vel és a kecskeméti Animációs Filmfesztivállal (KAFF) is együttműködnek. Emellett számos tárlattal mutatkoznak be jelenlegi és volt diákjaik Nagyváradon és más városokban egyaránt, például a Szent László Napokon egy nap négy kiállítást nyitottak meg. Az Antik Sándor képzőművész, egyetemi tanár által immár harmadik éve vezetett Art Generator tehetséggondozó műhely Multimédia alkotások tárlata és a Photo Ludens fotótárlat a hallgatók munkáiból állt össze, de bemutatták a váradi vár 3D-s rekonstrukcióját is, melyet a mesteris Bíró Róbert készített.
A másik két kiállítás a sepsiszentgyörgyi dizájnhéttel és a csernátoni dizájntáborral való partnerségnek volt köszönhető, melyeknek a PKE diákjai rendszeres résztvevői, de Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után ősszel Csíkszeredában is bemutatkoznak. A PKE képzőművészet-grafika szakán 35 (23 ingyenes, 12 költségtérítéses), a vizuális kommunikáció mesterképzőn 23 (10 ingyenes, 13 fizetéses) hely várja a jelentkezőket, július 17-étől lehet beiratkozni.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

A fő célpont: Kövesi
Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése. Egyre egyértelműbbnek tűnik, hogy a 2009-es elnökválasztáson állítólag elkövetett választási csalás kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságnak valójában egyetlen célja van: Laura Codruţa Kövesinek, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyészének a „kilövése.”
Mint emlékezetes, egy bukaresti újságíró, Dan Andronic írt először arról, hogy az elnökválasztás estéjén Gabriel Oprea későbbi belügyminiszter otthonában több akkori állami vezető is összegyűlt, köztük George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) akkori igazgatója, és Kövesi, aki akkoriban a legfőbb ügyészi tisztséget töltötte be. Andronic konkrétumok említése nélkül azt próbálta sugallni, hogy az összegyűlt személyek közbeléphettek annak érdekében, hogy Traian Băsescu addigi elnök nyerje meg a választást. A hír kapóra jött a DNA-vizsgálatok által folyamatosan tépázott kormánypártoknak – mindkét alakulat elnöke ellen eljárás zajlik, sőt Liviu Dragnea PSD-elnök ellen már egy felfüggesztett szabadságvesztésről szóló jogerős ítélet is született –, és gyorsan életre hívták az ügy kivizsgálásával megbízott bizottságot.
Amelynek tevékenysége tökéletesen kimeríti a pótcselekvés fogalmát: mivel az akkori választási jegyzőkönyveket már megsemmisítették, tevékenysége arra szorítkozik, hogy akkori állami vezetőket hív be meghallgatásra nagy médiaérdeklődés közepette. Azt egyetlen józan gondolkodású ember sem gondolhatja, hogy bárki is bevallaná: igen, elcsaltuk a választásokat, és mivel más módszer nemigen mutatkozik a vádak beigazolására, a bizottság egyrészt olyan eszköz, amellyel el lehet terelni a figyelmet a kormány gazdasággal kapcsolatos, ámokfutással határos pávatáncáról.
Másrészt viszont látható, hogy a legfőbb célpont nem más, mint a korrupcióellenes ügyészség vezetője. Aki erre szintén rájött, ezért több alkalommal is megtagadta, hogy részt vegyen a bizottsági meghallgatáson, legitimálva a kormányoldal és egy rablómeséket terjesztő újságíró által generált médiacirkuszt.
Hogy emiatt bírósági feljelentéssel fenyegetik a főügyészt, illetve bepanaszolták az igazságügy-miniszternél, azt jelzi: a cél az, hogy minél jobban sikerüljön meghurcolni, és minél inkább sikerüljön megtépázni a számos korrupt politikust rács mögé juttató intézmény vezetőjét.
A „meccsbe” a DNA-nál és a legfőbb ügyészségnél átvilágítást elrendelő régi-új igazságügy-miniszter, Tudorel Toader is beszállt, vélhetően a menedzseri tevékenységet érintő vizsgálatokkal hálálva meg, hogy megtarthatta tárcáját. Ezzel és azáltal, hogy kiszivárgott egy vélhetően manipulált, Kövesi kompromittálását célzó hangfelvétel, gyakorlatilag teljes a főügyészre irányuló össztűz. Akinek a teljes feddhetetlenségéről amúgy mi sem vagyunk meggyőződve, és az általa vezetett intézmény tevékenysége kapcsán is is számos esetben fölmerül a hiba, sőt visszaélés elkövetésének a gyanúja.
Csakhogy itt határozottan nem úgy tűnik, hogy a kormányoldal akciójának a célja a DNA tevékenységének jobbá és hatékonyabbá tétele lenne. Hanem az, hogy Kövesi levadászásával és a DNA elleni folyamatos támadásokkal lejárassák az intézményt. Vagy legalábbis egy hozzájuk hű főügyész kinevezésének kikényszerítésével a saját befolyásuk alá vonják. Ami ugyanúgy a korrupcióellenes küzdelem ellehetetlenítését eredményezné, mint az ügyészség teljes beszántása.
Balogh Levente / Krónika (Kolozsvár)

Van jövő, de óvni kell: újabb magyar óvodai csoportot kérnek Györgyfalván
Szeptember elején vitatja meg a Kolozs megyei tanfelügyelőség, hogy van-e lehetőség a Kolozsvár melletti Györgyfalván egy második magyar nyelvű óvodai csoport létrehozására. Ennek érdekében a szülők több kérvényt is benyújtottak.
Új, egy második magyar nyelvű óvodai csoport létrehozását kérik a Kolozsvár melletti Györgyfalván élő szülők, akik hétfői közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a faluba az utóbbi időben rengeteg fiatal, kisgyerekes család költözött ki, a tendencia pedig folytatódik, a demográfiai mutatók tehát egyértelműen pozitívak, ezért nagy szükség lenne még egy csoportra, a Kolozs megyei tanfelügyelőségtől azonban egyelőre csak szóbeli ígéretet kaptak.
A közlemény szerint Györgyfalva óvodájába a 2017/2018-as tanévre 38 magyar kisgyereket írattak be, ezen felül 12 olyan gyermek neve került fel a listára, akik 2018-ban töltik be a 3 évet, szüleik azonban már most kifejezték igényüket, hogy a kicsik a falu óvodájába járjanak.
A szülők aláírásokat gyűjtöttek, majd kérvényt nyújtottak be az iskola – amelyhez az óvoda tartozik – vezetőtanácsához, a tanfelügyelőséghez és a prefektushoz. A tanfelügyelőségtől szóbeli ígéretet kaptak, hogy augusztus végén rendeződik a györgyfalvi óvoda sorsa, a szülők így remélik, hogy a következő tanévben létrehozzák a második csoportot, és sikerül új óvónőt is találni az új csoport mellé.
Nem léphetik át a szaktárca által jóváhagyott keretszámokat
Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának megerősítette, hogy a györgyfalvi szülők kérést juttattak el hozzájuk, a megyei intézmény vezetőtanácsa viszont úgy döntött: az ilyen jellegű témákat szeptember első felében bírálják el.
Akkorra derül ki ugyanis, hogy hány óvodai csoport és iskolai osztály lesz, amely a jóváhagyás ellenére létszámhiány miatt mégsem tud elindulni. Szerinte egyelőre nincs mit tenni, az oktatási minisztérium ugyanis az elfogadott beiskolázási tervben szereplő számokon felül nem engedélyez plusznormákat, azaz osztályokat, csoportokat és az ezekhez tartozó pedagógusi állásokat.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

A gyűlöletbeszédről és a toleranciáról
Vannak dolgok, amelyeket ki kell mondani. Még akkor is, ha egyeseknek fáj. Nagy szorongással figyelem, hogy mennyire infantilis döntéseket hoznak az Európai Unióban azok, akiknek feladata lenne a biztonság, a határok és a nemzeti szuverenitás megőrzése. Arról a fajta szuverenitásról beszélek, amelyet a tagállamok részben feladtak, hogy tagjai lehessenek a brancsnak, amelyben aztán együtt erősekké válhatnak. De nem erősek. Ha azt nézzük, hogy „dübörgő” gazdaság épült, amely – nem ismerve a határokat – szemérmetlenül tarhál itt, a keleti végeken is, de úgy, hogy teljesen lepusztítja azt a termelői környezetet, amelyet előtte – úgy ahogy – évszázadokon át működtetett a székely vidék.
Amikor a múlt évezred kilencvenes éveinek elején a közös Európáról beszélgettünk, nagy öröm és megelégedettség volt bennem, hiszen azt reméltem, hogy végre megoldódnak a sajátos nemzetiségi gondjaink is, és úgy fordulunk át a harmadik évezredbe, hogy látjuk majd a perspektíváinkat. Átjöttünk immár ide, itt vagyunk a szépnek és újnak gondolt világban, de a vélt remény egyre távolabbi. Az EU visszarendelte a nemzetiségi problémákat a nemzeti hatáskörbe. A többi ma is csak javaslat, csók a halottnak. Úgyhogy itt vagyunk most is, részei annak a politikai nemzetnek, amelynek az ölébe hulltunk Trianonban. Ebben az állapotban leledzünk idestova száz esztendeje. Talán leszámíthatjuk a négyéves Kicsi Magyar Világot, ha le, de nagy köszönet abban sem volt…
Szépnek és hangzatosnak tűnt az Európa Tanács 1201-es ajánlása anno, majd a nagy semmi, ami utána jött. Miközben mintegy 60 őshonos kisebbség él 40 milliós lélekszámban az EU-ban – durván az 510 milliós összlakosság 8 százaléka –, és sajnálatos módon csak akkor jelentkezik eléggé markánsan, ha – tegyük fel – labdarúgó-bajnokságot vagy összeurópai konferenciát szerveznek számukra. Hogyha naponta áramlanak befelé az újabb és újabb erőszakos kontingensek, amelyek kikövetelik maguknak az alanyi jogon való ellátást, s megnevezik az országot, ahol élni kívánnak, akkor ez folyamatosan maga után vonja az etnikai arányok állandó változását. Napról napra növekszik az a tömeg, amely idehozza valamely egzotikus országból a maga másfajta és nálunk kezelhetetlen nyavalyáit, mintha – a látszólagos jólét dacára – nem lenne nekünk így is elég bajunk.
Napról napra romlik a komfortérzetünk és a biztonságtudatunk ebben az országban. Hadd ne beszéljünk most arról, hogy miért kényszerült negyedik világgá zülleni Kelet-Európa… Mi vagyunk a Nyugat utcaseprői, konyhamalacai, hullamosói, olykor többdiplomásan kényszerülünk elvégezni azt, amit az annyira ajnározott migránsok soha nem fognak. Minden egyes Európán kívüli idegennel csökkennek a jogaink és romlanak a kilátásaink. Ismételten elhalasztódnak a megoldások, és sohanapig tolódnak.
A túlzott és bután értelmezett toleranciáról, a struccpolitikáról szólni még nem meríti ki a gyűlöletbeszéd fogalmát. A beszéd így sem más, mint falra hányt borsó. Hallgatni viszont vétek.
Simó Márton / Hargita Népe (Csíkszereda)

Hadállásainkat meg kell erősítenünk
A reformáció 500. és a magyar református egyház 450. évében jubileumi megemlékezés és ünnepi istentisztelet helyszíne volt július 9-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti csücskében, a magyar-ukrán határ mellett, a Tisza bal partján fekvő Árpád-kori ősi település, Milota.
A helyi református egyházközség és az önkormányzat közös szervezésében megtartott, a helybélieket és környékbelieket megmozdító rendezvényre távolabbról is érkeztek meghívottak, akiket az Amicis Rézfúvós Együttes szakrális jellegű muzsikája fogadott a református gyülekezeti ház udvarán. Ugyanitt köszöntötte Pálinkás Gyula házigazda lelkipásztor a jeles vendégeket, köztük is első renden Tőkés László európai parlamenti képviselőt, továbbá a különböző elöljárókat és a híveket.
Tilki Attila, a körzet országgyűlési képviselője református és ugyanakkor kuruc fellegvárként mutatta be és méltatta a tiszaháti Milotát és lakóit, a kitartó hűség és a józan paraszti ész kettősségében megmaradt közösséget. „Az egykori reformáció intelmei ma is aktuálisak, különösen Európa nagy közösségének színterén, ahol számunkra érthetetlen okokból lopakodó jogalkotással kockáztatják az évezredes kultúrát, értékrendet” – vélte a fideszes politikus.
A vendégek üdvözlése után tárlatnyitó következett. A Fülöp Sándor festőművész, tanár gazdag munkásságának töredékét bemutató kiállítás létrejöttéről az alkotó fia, Fülöp István volt országgyűlési képviselő, a Mátészalkai Járási Hivatal jelenlegi vezetője, egyben pedig a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület elnöke beszélt röviden, felidézve édesapja alakját. Vitéz Ferenc főiskolai docens, debreceni irodalmár bensőséges hangvételű méltatásában Fülöp Sándor (1928–2012) pedagógusi munkásságát is piedesztálra helyezte, nemcsak alkotóművészetének erényeit és eredményeit.
A kiállított művek megtekintése után az egybegyűltek átvonultak a templomba az ünnepi istentiszteletre, amely zene- és énekszóval, köszöntésekkel vette kezdetét. Paládi László gondnok és Bunna Istvánné polgármester üdvözölték a megjelenteket, kzötük több megyei és helyi elöljárót, majd a lelkipásztor és neje által betanított hittanos gyermekek verses-dalos szolgálata következett. Nem maradt el az egyházközség női karának bizonyságtétele sem.
Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője az úrasztalánál elmondott apostoli köszöntésében a félezer éves reformáció történelmi jelentősége mellett annak korszerűségét is vázolta. A folyamatos önvizsgálat és megújulás melletti elkötelezettség korunkban is elvárás egyház, közösség és egyén iránt egyaránt. Nagy elődeink, a magyar reformátorok és egyházalapítók – köztük a kálvini reformáció egyik megszilárdítója, kiváló egyházi író és pedagógus, a Milotán született Nyilas István püspök – nyomdokában haladva kell őrt és helyt állnunk helyeinken – biztatott a püspökhelyettes. Ecclesia semper reformari debet! Azaz az egyház reformációját mindig tovább kell vinni. De az „új reformáció” már nem csupán az egyházra terjesztendő ki, hanem társadalmunk minden szegmensére – szögezte le végül.
Szószéki igehirdetésében Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke a 20. zsoltárt idézve, a gyülekezettel együtt fohászkodva („Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején”) összegezte a keresztény Európára, a Magyarországra és az egész magyarságra leselkedő veszélyeket, amelyeket egyedül állhatatos istenhitünkkel és bizodalmunkkal háríthatunk el. A közös hit és a református egység jegyében, a mesterségesen meghúzott határok fölötti nemzetegyesítés mai feladatai közepette mutatott rá arra a megszentelt örökségre, aminek ápolására és továbbvitelére a kétezer év kötelez, illetve az ötszáz és a négyszázötven éves évfordulók emlékeztetnek, figyelmeztetnek.
Az igehirdető beszélt a 16-17. századi nemzetmentő harcokról és azok egyházi vonatkozásairól is, az előtte szólóhoz hasonlóan méltatva a reformáció korszakalkotó jelentőségét. Napjaink harc nélküli háborúit összegezve a lelki, hitbéli, szellemi hadállásaink megerősítését szorgalmazta prédikációjában a püspök. „A hitnek nemes harcát kell megvívnunk mindig és mindenütt – hitünk erejével felfegyverkezve készüljünk a jövőre!” – mondotta Tőkés László, aki az alapigére visszautalva jó, nemes és rátermett vezetőkért is könyörgött a gyülekezettel egyetemben, hiszen „az Úr megsegíti felkentjét; meghallgatja őt szent egeiből jobbjának segítő erejével”.
Az istentisztelet után került sor a Milotai Nyilas István (1571–1624) előtti tisztelgésre, megkoszorúzva a templom előtt 1911 óta álló emlékművét. Az előbb nagykállói, majd szatmári lelkész, esperes 1614-ben annak a Tiszántúli Református Egyházkerületnek lett a püspöke, amely 1557-ben jött létre a Debrecen-nagyváradvidéki és Szatmárvidéki Szuperintendentiák egyesülésével. (Tíz évvel ezután a reformáció magyarországi, kálvini ága két hitvallást fogadott el Debrecenben, a Heidelbergi kátét és a II. helvét hitvallást. Innen, az 1567-es Debreceni Zsinattól számoljuk a magyar református egyház létét.) 1618-ban Milotai Nyilas István lemondott a szuperintendensi tisztségről, hogy Bethlen Gábor fejedelem főprédikátorként Gyulafehérvárott szolgálhasson, haláláig.
Ezen az emlékezetes vasárnapon a milotaiak első alkalommal találkozhattak és beszélgethettek el az 1989-es temesvári népfölkelés emblematikus alakjával. Tőkés László otthonában kereste fel tisztelete jeléül a 85 esztendős Szabó Jánosnét, mindenki Tanár Nénijét, generációk oktatóját-nevelőjét. http://tokeslaszlo.eu/cikk

Közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát a kormány
A kormány közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát - tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget a kormány sajtóirodája.
A prioritás listát, a miniszterekkel történt egyeztetés után, Mihai Tudose miniszterelnök és Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes tette közzé. Ezek közé tartozik, hogy a munkaügyi miniszter augusztus 1-jéig előterjeszti a kormánynak a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó 448-as törvény módosításait és ezen személyek állami segélyének növelésére vonatkozó javaslatát 2018. január 1-jei hatállyal. Szeptember 1-jéig a miniszter javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja a feketemunka csökkentése.
A kormányfőtitkárság számba veszi az összes adót és illetéket és javaslatot terjeszt elő ezek csökkentésére (szeptember 1.), ugyanakkor kidolgozza a 3000+900 mentőautó vásárlását célzó beszerzési eljárás módszertanát.
Az oktatási minisztérium feladata, hogy augusztus 1-jén megkezdődhessen a tankönyvtörvény vitája és az is, hogy megoldja azt, hogy a következő három évben az összes tanintézményben legyen internet. Augusztus 15-ig kell megkezdődnie a délutáni oktatásra vonatkozó jogszabály vitájának, szeptember 1-jéig pedig elő kell terjeszteni a tanügyi törvényre vonatkozó összes módosító javaslatot.
A fejlesztési minisztériumnak augusztus 15-ig kell közvitára bocsátania a helyi pénzügyi hivatalokra vonatkozó jogszabályt és véglegesítenie kell a Közigazgatási Törvénykönyvet, amely 2018. január 1-jén lép életbe.
A pénzügyminisztériumnak július 15-ig kell elfogadtatnia a kormánnyal azokat a módosításokat, amely szerint minden romániai alkalmazott legalább a minimálbérnek megfelelő szinten fizeti a társadalombiztosításokat - ez 2017. augusztus 1-jén lép életbe. Ugyanakkor augusztus 1-jétől vitára kell bocsátani az áfa-begyűjtés új modelljét, amelyet szeptember 1-jétől alkalmaznak, augusztus 15-ig pedig ki kell dolgozni az Adótörvénykönyvre vonatkozó összes módosító javaslatot, hogy ezt szeptember 15-ig elfogadhassa a kormány/parlament.
A turisztikai minisztériumnak augusztus 1-jéig kell előterjesztenie a 2017-2020-as időszakra vonatkozó befektetési mestertervet és ki kell dolgoznia a turizmus törvényét, amelynek első olvasatát szeptember 1-jén tárgyalja a kormány.
A távközlési minisztérium szeptember 1-jéig kapott határidőt, hogy tervet dolgozzon ki a Román Posta talpra állítására.
A mezőgazdasági minisztériumnak szeptember 1-jéig kell előterjesztenie hét román termék támogatására vonatkozó elképzelését. maszol.ro

„A kutatásom meghatározza az életemet”
Kedves Anett másodéves a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet, Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között mesterképzésen. Eddigi kutatásait a különböző reprezentációs formák vizsgálata köré szervezte, ezen kívül minden érdekli, ami a vizualitás vonzáskörébe tartozik. A Tényképek kiállítás keretében kutatási tárgyait, néhány jellemző Andory Aladics Zoltán fényképet mutatott be.
Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Kultúratudomány/művelődésszervező szakos harmadéves diákjai az elmúlt hónapban olyan kiállítást szerveztek, aminek keretében a tanszéken tanulók kutatási témáit a nagyközönségnek is bemutatták. A kiállítást először a Tranzit házban lehetett megtekinteni, utána felkerült a Bölcsészkar folyosóira, legutóbb a Vibe fesztiválon találkozhattunk vele. A bemutatott témákból nyújtunk ízelítőt a következő napokban – a diákoktól kérdeztük meg, miért fontos számukra kutatási területük, mit tartanak a legvagányabbnak benne, illetve mi érdekli még őket a nagyvilágból. Összesen nyolc interjú készült. Ebben a részben Kedves Anettel beszélgetünk, aki a Tényképek kiállítás keretében kutatási tárgyait, néhány jellemző Andory Aladics Zoltán fényképet mutatott be.
- Miért érdekel a vizuális reprezentáció, ezen belül Andory Aladics Zoltán alkotásai?
- A vizualitás gyerekkorom óta érdekel, a reprezentációkutatás pedig egyetemi tanulmányaim óta. Tehát a vizuális reprezentációkutatás az én „terülj, terülj asztalkám”. Andory Aladics Zoltán – 20. századi csíkszeredai fényképész – üvegnegatív felvételeivel a Csíki Székely Múzeumban találkoztam először, 2014-ben, egy szakmai gyakorlat alkalmával. Ekkor másod éves egyetemi hallgató voltam, és azóta sokat foglalkoztam a témával, szűkebb értelemben kimondottan a fényképész képeslapjaival. Jelenleg a felvételek mögötti ideológia foglalkoztat, és az a történelmi, társadalmi, művelődéstörténeti kontextus, amely meghatározta ezeket a reprezentációkat.
- Szerinted miért fontos ezzel foglalkozni?
- Számomra azért fontos, mert érzem, hogy meghatározza a gondolkodásmódomat, azt, ahogyan figyelem a környezetemet és a világot, tehát a kutatásom meghatározza az életemet. Tapasztalom, hogy a tudományos munka lehet kihívás, motiváció, sikerélmény és személyes elégtétel.
- Milyen kezdeti támogatást kaptál az egyetemen a kutatásodhoz?
- Ha a támogatást úgy értelmezzük, hogy a tanáraim bár felügyelték a munkámat, mégis engedték, hogy a saját fejem után menjek, majd engedtek kibontakozni, akkor minden támogatást megkaptam az egyetemen, amire egy diáknak és egy kezdő kutatónak szüksége lehet.
- Melyek voltak az első általad megtett lépések a kutatás előkészítéséhez?
- Felvettem a kapcsolatot képeslapgyűjtőkkel, intézmények vezetőivel és munkatársaival, majd elkezdtem én is „gyűjteni” az Andory Aladics Zoltán nevéhez köthető képeslapokat digitalizált formában.
- Mi volt a legvagányabb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?
- A legeslegvagányabb élményem most történt, nem rég, a magiszteri dolgozat írása kellős közepén. Sok pozitív visszajelzést kaptam a kutatásommal kapcsolatban, de a lelkem mélyén éreztem, hogy valami még hiányzik. Valami, ami kellőképpen alátámasztja a hipotéziseimet, és nem kell többé a „spekuláció” árnyékaiban megfogalmaznom a következtetéseimet. Aztán megismertem egy ügyes leányzót, aki a saját kutatása kapcsán hivatkozott egy bizonyos 1941-ben kiadott turisztikai útikönyvre. Amikor a kezembe fogtam ezt a 10x15-ös kis könyvecskét, és belelapoztam, azt hittem nem látok jól… Az útikönyv fényképes illusztrációinak nagy részét Andory Aladics Zoltán készítette. Így került meg a hiányzó láncszem. Mi ez, ha nem szerencse? Vagányság.
- Mi volt a legcikibb élményed a témáddal/kutatásoddal kapcsolatosan?
- Az utóbbi négy évben elég sokat beszéltem az Aladics-képeslapokról konferenciákon is, de a legtöbbet az egyetemen, szemináriumokon, a csoporttársaimnak. Láttam rajtuk, hogy szegények már szinte kívülről fújják a mondókámat… Pedig a mondókámat nem csak nekik szántam, hanem a tanáraimnak is – mert szükségem volt a rendszeres szakmai visszajelzésre. A különbség az volt, hogy a tanárok félévente változtak, a csoporttársak pedig maradtak. Ebben a helyzetben elég kínos volt újra és újra beszélni a vesszőparipámról. De legalább jókedvű beszélgetések voltak ezek, sokat mosolyogtunk – főleg a csoporttársaim.
- Mit jelent számodra fiatal kutatónak lenni terepen, amikor csak magadra számíthatsz?
- Az én esetemben a fénykép maga a terep, így akkor vagyok terepen (ha ragaszkodunk ehhez a terminushoz), amikor konkrétan a fényképeket vizsgálom. Ebben a kutatói élethelyzetben szeretek csak magamra számítani. Végül is arról próbálok beszélni, hogy számomra milyen aktuális jelentésekkel bírnak ezek a múlt századi felvételek.
- Amikor terepen voltál, melyek voltak azok a mentális kapaszkodók, amelyek segítettek abban, hogy véghezvidd, amit elkezdtél?
- Ez a jellegű kutatás számomra sosem volt teher. Tehát a jókedv, és az abból adódó motiváció mindig segített az előrehaladásban. Hogyan hasznosítod ezt a kutatást a tanulmányaidban, hogyan a mindennapokban? Néprajz szakon végeztem, jelenleg is vizuális antropológia témakörben végzek kutatásokat. A fényképek érvényes értelmezéséhez elengedhetetlen, hogy te magad is érts egy keveset a fényképezéshez. A mindennapokban foglalkozok fényképezéssel (is), de mindig igyekszem szerényen és a kellő belső etikai megfontolás alapján felhívni arra a figyelmet, hogy nekem nem szakmám a fényképészet. A kutatásommal együtt járó sajátos rálátást a fényképekre és a fényképezésre azonban igyekszem alkalmazni akkor, amikor én vagyok a fényképezőgép mögött.
- Melyek azok a dolgok, amiket nem az egyetemen, hanem a kutatási gyakorlat során tanultál?
- Sajátos rálátás a vizuális objektumokra, kutatói önállóság és kutatói önfegyelem.
- Ezen kívül milyen kutatási területek érdekelnek? Érdekel, hogy a vizuális objektumok hogyan tesznek láthatóvá és hogyan rejtenek el társadalmi szubjektumokat, valamint az, hogy ezek a folyamatok hogyan ágyazódnak be hatalmi viszonyokba és különböző igazságrezsimekbe. Emellett érdeklődöm a fotó- és filmtörténet, valamint a (néprajzi) filmezés iránt.
(az interjút Molnár Bea készítette) Transindex.ro

1848-ban létezett Románia. Avram Iancu a Román Nemzetért harcolt
Sabin Ghermant leoltja az egyik ügyeletes nemzetféltő. Hogy merészeli azt mondani, hogy 1848-ban Románia nem létezett?
Mindenkinek joga van (látszólag megalapozott, nem éppen nyilvánvalóan téves) vélemények kifejtésére, de senkinek sem engedhető meg, hogy nem-igazságokat mondjon, senkinek sincs joga botrányos kijelentésekkel misztifikálni a történelmet.
Sabin Gherman úr a România liberă 2017. június 30-i, pénteki kiadásának 9. oldalán tette közzé saját „véleményeit”: kimunkáltan és odavetetten, gyakran mocskos szavak használatával. Joga van hozzá, még akkor is, ha számos „véleménye” kétséges, mintha a romániai és főleg az erdélyi helyzet felületes ismeretéből született volna.
De visszautasítjuk S. G. csalárd kísérletét az 1848-as Magyar Forradalom főbenjáró hibájának mentegetésére: a magyar vezetők kompromittálták az akkor kihirdetett helyes ideáljaikat azzal, hogy a Forradalom Programjába belevették a történelem menetével ellentétes imperialista kívánságot: az abszolút többséget alkotó románok által lakott Erdély megszállására tett kísérletet.
Kossuth felkiáltása: „Prosperáljunk, prosperáljunk, magyarosítsunk el minden horvátot, románt és szlávot, mert különben elveszünk!” (nem világos, honnan vette a szerző az idézetet, a román fordítású szövegre sem ad ki a Google-kereső más román nyelvű forrást – a szerk.). Wesseleni (helyesen: Wesselényi – a szerk.)pedig: „Csak azok a románok kapnak állampolgári jogokat, akik magyarrá válnak.” (lásd, mint fent – a szerk.). Bárki számára világos: nem szolgálhatsz két urat; nem követelhetsz szabadságot a saját nemzetednek úgy, hogy közben más nemzet leigázására törekedsz.
A következőt állítja S. G. ügyetlenül ócsárolva: Azonnak, akik azt mondják, hogy „a magyarok [1848.] március 15-én Erdéllyel akarnak egyesülni azt is tudniuk kellene, hogy Avram Iancu Bécsért harcolt, nem Bukarestért”!!! És ráerősítve még a blaszfémiára: „Arról nem is beszélve, hogy 1848-ban Románia még nem is létezett”!!! Hogyan közölhetett a România liberă ilyesmit!?!
Nem azt állítjuk, hogy S. G. történelmi téren tudatlan, mert alapos okunk van azt állítani, hogy sokkal inkább a rosszindulat és a közvélemény manipulálásának szándéka magyarázza azt a furcsa módszert, amit ez az ember alkalmaz. Bűnös állításokkal nem mentheted meg sem a pészédések (PSD, Szociáldemokrata Párt – a szerk.), sem az eremdéeszesek becsületét, akik nemrég nevetséges éjszakai tranzakciókig süllyedtek.
A szabadság és demokrácia eszméit 1848-ban – akárcsak ma is – a románok is támogatták. Csakhogy ők nem ihattak a szabadság idegen megszállás mérgével kevert borából.
Maguk a józan magyarok állították: „Erdélyben két hatalom dönthet az egyesülés sorsáról – az Országgyűlés és a román nép. Az Országgyűlés csak néhány száz embert képvisel, a románság az egész Erdélyt jelenti. Erdély egyesülése a románok egyetértése nélkül olyan dolog, amihez hozzá sem szabad látnunk” (E szövegrészlet alapján joggal feltételezhető, hogy az idézetek Radu Theodoru kommunista író, majd 1989 után a szélsőséges Nagy-Románia Pártban politizáló szerző Urmaşii lui Attila/Attila örökösei című áltörténelmi könyvéből származnak – a szerk.).
A balázsfalvi Szabadság-mezőn összegyűlt románok egyértelműen hangot adtak helyes álláspontjuknak: társadalmi szabadságot és nemzeti szabadságot követelnek. A budapestiek agresszivitását látva politikailag és katonailag is megszervezték magukat, hogy ellenálljanak az idegen megszállásnak. Ilyen körülmények között a pillanatnyi helyzetből kiindulva hoztak létre szövetségeket és kapcsolatokat. A balázsfalvi Nemzetgyűlés elutasította az „egyesülést” Magyarországgal, a nép pedig kikiáltotta: „Mi az Országgal akarunk egyesülni”, vagyis Románországgal. Avram Iancu pedig helyt adott ennek a felszólításnak, melynek célja az volt, hogy
kivezessen egy nemzetet abból a (dél-afrikaihoz hasonló) apartheidból, amit telepesek és megszállók kényszerítettek Erdélyre.
Az „Ország” pedig Románia volt 1848-ban is, hiszen még egy feldarabolt vagy megszállt népnek is van saját országa, a mienk pedig mindig is Románország volt: Moldva, Erdély, Munténia. Avram Iancu Bukarestért, a Román Nemzetért harcolt. És Bukarest Iancu harca révén néhány évtizeddel később az újra-kiegészített Ország Fővárosa lett.
Amikor a magyar kormányfő 2016 decemberében azt mondta, hogy őszinteségből magyarázza a románoknak el, hogy a magyarok nem örülhetnek a december 1-i ünnepnek, a Romániai Keresztény Polgári Fórum (FCCR) levelet küldött neki, melyben arra kérte, hogy kezelje keresztényi módon ezt a kérdést és vegye figyelembe, hogy egyes emberek vagy egyes népek életében vannak olyan pillanatok, amikor jelentős igazságtételek történnek.
Az igazságtétel haszonélvezői örülnek és nagylelkűeknek kell lenniük (Maniu 1918-ban: „Nem akarunk elnyomókból elnyomókká válni.”). A többiek, a jogtalan kiváltságaikat elvesztőknek pedig a felebarát iránti szeretettel kell fogadniuk a változást és ők is tehermentesítettnek kell érezniük magukat, annak örvendezve, hogy már nem nyomják el a testvéreiket.
Liviu Petrina / http://foter.ro/cikk

Jelentés Kárpátaljáról: „Kirázott a hideg ettől az életigenléstől”
Mohai Balázs fotóriporter képei egy sokat szenvedő, mégis hallatlanul összetartó közösségről tudósítanak.
A legnagyobb gyerek tüdőgyulladásban halt meg – szól a Mohai Balázs fotóriporterrel a reformatus.hu-n megjelent interjú egyik legnyomasztóbb mondata. Micsoda nyomor és kilátástalanság lehet ott, ahol egy ilyen egyszerű betegség végezhet egy különben egészséges gyerekkel?
Az ilyen és ehhez hasonló részletek ellenére egyáltalán nem a lemondás sugárzik az MTI tehetséges fotósának szavaiból, aki Beregszászon és környékén élő református közösségek hétköznapjait dokumentálta. Az Index már közölt egy válogatást Mohai képeiből, amelyeket most a Külügyminisztériumban is kiállítottak.
A fotós a hosszú ideig tartó terepmunkán nagyjából 350 magyar református családhoz jutott el, alaposan rálátott hát az ottani életre.
Gazdasági válság, kelet-ukrajnai háború, bűnözés – alighanem bármelyik híradónéző fel tudja sorolni a kárpátaljai életre jellemzőnek gondolt tényezőit. Mohai Balázs mégsem ezekről, hanem a megtapasztalt hitről, reményről és szeretetről beszél. Vallomása éppen ezért különösen erőteljese. Kiválasztottam a legerősebb részleteket:
„Számomra inkább a nagyon jó közösségek voltak szembetűnők, valamint az, hogy mindenki a maguk természetességében éli meg a hétköznapokat."
„A templomok tele vannak, a gyerekektől az idősek köréig bevett formula, hogy azt mondják, ha sikerült valami, az az Úr segítségével történt."
„Szerintem a közösségélményük, a magyarságtudatuk is erősen köthető az egyházhoz. Erős fogódzó ez nekik.”
„Jelenleg a kárpátaljai családok húsz százalékából költözik a családfenntartó apuka akár fél évre is távol, hogy biztosítsa a család megélhetését”.
„Kirázott a hideg ettől a mélyről jövő, hittel átitatott életigenléstől. Furcsa kettőség ez. Míg vizuálisan és a hangulat alapján is minden rendben, váratlanul elképesztően fájdalmas élettörténetek bontakoznak ki. Azt hiszem, sokat gazdagodtam, szélesedett a látásmódom az ő pozitív életfelfogásuk, természetes boldogságérzésük által.”
Ablonczy Bálint / valasz.hu

Rétvári: Makovecz-program a határon túli magyar hallgatókért
Csaknem négyszáz külhoni magyar hallgató részesülhet a Makovecz-ösztöndíjban, amelyre a kormány 234 millió forintot fordít - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden, Budapesten.
Rétvári Bence az ELTE Kárpát-medencei magyar nyári egyetemének megnyitóján kifejtette: a Kárpát-medencei program célja, hogy "bárki, bárhonnan, bárhová el tudjon menni" pár hónapra vagy félévre tanulmányokat folytatni, illetve oktatni. A "magyar Erasmus" a hallgatókat és oktatókat egyaránt segíteni akarja ebben - jelezte.
A program támogatási kerete a hallgatók számára 234 millió forint, míg magyarországi oktatók kiküldésére az oktatói ösztöndíjprogram keretében 140 millió forintot különítettek el. A régiós megoszlásban Erdély áll első helyen, amelyet Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság követ.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy hasonló ösztöndíjprogram jön létre a jövőben a V4-ek országai között.
Kitért arra is, hogy egységes felsőoktatási térben gondolnak, és ebben a magyar identitásnak nagyon fontos szerepe van. A globalizációval szemben a nemzeti érdekben és képviseletében hisznek - hangsúlyozta.
Rétvári Bence kiemelte: számos helyen van a Kárpát-medencében a magyar felsőoktatás. Magyarországról 11 felsőoktatási intézmény 15 alapképzést és kétféle mesterképzést kínál a határon túli felsőoktatási intézményekben, amelyekben 1200 hallgató vesz részt. A külhoni régiókban 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő felsőoktatási intézmény csaknem 300 alap-, osztatlan, mester- és doktori képzésben biztosít magyar nyelvű oktatást, amelyeken több mint 16 ezer hallgató folytatott tanulmányokat. Emellett a diaszpórában 211 magyar iskola, oktatási program működik.
A felsőoktatásba belépés megalapozását szolgálja a középiskolás korosztályban a Határtalanul! program: míg tavaly 990 pályázat érkezett egész évben, addig idén az eddigi három fordulóban, már több mint 1400, és egy pályázati kör még hátra van - jelezte. Hozzátette, hogy tavaly 28 ezer diák tudott határon túlra utazni, a számuk ebben az évben több mint 40 ezer lehet.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy a 695 magyar nyelvű óvoda, 1089 általános iskola és 161 középiskola működik. Óvodákban 47 552 kisgyermeket gondoznak, általános iskolában 156 607 diák tanul, magyar nyelvű középiskolákba pedig 51 607 diák jár a külhoni területeken. Az államtitkár fontos feladatnak nevezte, hogy az általános iskolába járókat magyar nyelvű középiskola választására ösztönözzék.
Az államtitkár beszámolt a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról is, amelyre több mint 17 milliárdot fordítanak. Emellett támogatnak szórványprogramokat, tematikus nyelvi táborokat, magyar nyelvű tankönyvek kiadását.
Kitért arra is, hogy 230 tanár vehet részt nyári továbbképzésen, és 2000 tanár szülőföldi évközi továbbképzéseken, emellett 1500-an Kárpát-medencei nyári akadémiákon.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a rendezvény lehetőséget kínál a Kárpát-medencei magyar egyetemisták számára a kapcsolattartásra, a tudományos tapasztalatcserére. Hiánypótló és nagyon fontos programról van szó - hangsúlyozta.
Mezey Barna, az ELTE rektora közölte: 22. alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, amelyen külhoni magyar oktatók és hallgatók vesznek részt.
Rámutatott: az ELTE-nek kiemelt felelőssége, hogy nemzetstratégiai kérdésekben segítséget nyújtson a kormánynak, a nemzeti értékeket őrizze és gondozza. Célként jelölte meg a határon túli értelmiség utánpótlásának biztosítása mellett, hogy a magyar szaknyelvet és tudományos nyelvet ápolják egy olyan időszakban, amikor rendkívüli módon romlik a nyelv.
Jelezte: a rendezvényen közel 160-an vesznek részt évről évre. Az idén az egyhetes nyári egyetem az eddigi négy mellett három újabb szekcióval bővül, a társadalomtudományival, a tanító- és óvóképzésivel, valamint a gyógypedagógiaival.
A nyári egyetem mellett most is megszervezik a határon túli intézmények kétnapos fórumát. A témák között szerepel majd a hallgatói, oktatói mobilitás, a kihelyezett képzések lehetősége is - mondta a rektor. Kitért arra is, hogy a Márton Áron Szakkollégium is bekapcsolódik a programokba. (MTI)

Helyettes államtitkár: cél a külhoni jogászképzés megerősítése
A külhoni magyar jogászképzés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden a fővárosban. Szilágyi Péter azokat a határon túli magyar fiatalokat köszöntötte, akik a Szász Pál ösztöndíjprogram keretében szakmai gyakorlatukat kezdték meg a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.
A helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte: a múlt században élt erdélyi magyar jogászról elnevezett, immár ötödik alkalommal meghirdetett ösztöndíjprogram létrehozásával az volt a nemzetpolitikai államtitkárság célja, hogy megerősítse a külhoni magyar jogászképzést és olyan szakértői gárdát hozzon létre, amely a nemzet iránt elkötelezetten, magabiztosan jár el a szakmai kérdésekben, és versenyképes tudásával hozzájárul a magyar jogász szakma nemzetközi megbecsültségéhez.
Szilágyi Péter hozzátette: a külhoni magyar régiókban történő érdekérvényesítés jövőbeni ereje nagyban függ a jogászgeneráció felkészültségétől, a fiatal magyar jogászok elhivatottsága és megfelelő szakmai képzése így a nemzetpolitika számára kiemelt jelentőséggel bír.
A Szász Pál ösztöndíjprogram első számú célja a magyar és a többségi nemzet jogi nyelvét egyaránt ismerő, mindkét országban tapasztalatokat szerző jogászok képzése. A 15 millió forintos keretből megvalósuló programra azok a magyar fiatalok jelentkezhetnek, akik a szomszédos országok valamely felsőoktatási intézményében jogászképzésben vesznek részt nappali tagozaton, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és legalább két sikeresen lezárt tanulmányi félévet igazolni tudnak.
Az idén húsz ösztöndíjas vesz részt a programban, akik három külhoni magyar régióból - Erdélyből, Vajdaságból és Kárpátaljáról - érkeztek. A szakmai program a Budapesti Ügyvédi Kamara közreműködésével zajlik - közölte az államtitkárság. (MTI)

IX. Pusztinai Zenetábor
2017. július 3-8. között sikerült az idén es megszervezni kilencedik alkalommal a Pusztinai Zenetábort, ahol megadtuk a gyerekeinknek a lehetőséget olyan hangszereken tanulni, mint: furulya, kobza, citera, hedegű, dob.
Nem hagytuk ki a népdalokat és a táncokat sem, amit a szünetekben és a nap végén közösen gyakoroltunk. A tábor ünnepélyes megnyitóját a Kobzos Kiss Tamás emlékére Csoma Gergely által készített bronzplakett avatásával kezdtük, Isten nyugtassa békében a jó tanárunkat! A zenetábor létrehozása az Ő ötlete volt, hogy a pusztinai gyerekek helyben tanulhassanak a hagyományos moldvai hangszereken.
11.30-kor tízórai szünetet tartottunk, utána pedig ének-táncval folytattuk a programunkat 13 óráig. Délután 15 órától újra tanulás következett a hangszereken, tánc és táncházval zártuk a napi programunkat.
Tanáraink voltak:
furulyán Bolya Dániel és Katona Eduárd, citerán Kis Gergely Márton, kobzán Csenki Zalán, hedegűn Turi Rita és Kis Imola Villő, dobon Turi Andrea.
Táncot Kovács Zsuzsanna, éneket Nyisztor Ilona tanított. Játékokat Mátyás Mónika magyar tanárnénink tanított. Hálás köszönet neki, aki a tanulmányai után hazajött tanítani Pusztinába! Bartha Magdónét se hagyjuk ki, aki nagyon finomakat főzött nekünk, Nyisztor Demeter pedig a gondnokunk volt. A támogatóinkat sem felejtjük el, ők azok akik nélkül nem jött volna létre ez az eredményes jó tanulás: Hálás köszönet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, a Communitas Alapítványnak, a Magyar Csodaszarvas Egyesületnek, valamint Kővári Róbertnek és feleségének Hegedűs Katalinnak! Nagy örömvel, Nyisztor Ilona pedagógus, népdalénekes / Erdély.ma

Az Egyesült Államok 4 milliárd dollárért ad el fegyvereket Romániának
Az Egyesült Államok mintegy négymilliárd dollár értékben ad el Patriot típusú rakétaelhárító védelmi rendszert Romániának – jelentette be kedden az amerikai külügyi tárca és a védelmi minisztérium. A fegyvereladásról Klaus Iohannis román államfő június eleji washingtoni látogatásakor állapodott meg Donald Trump amerikai elnökkel. Mint valamennyi hasonló esetben, a külügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak jóvá kell hagynia a politikusok által kötött megállapodást, majd erről a Pentagon tájékoztatja a kongresszust, amely elvileg harminc napon belül megvétózhatja a döntést.
Románia régóta stratégiai szövetségese az Egyesült Államoknak: 2003-ban például Bukarest – a NATO-csatlakozás után – az észak-erdélyi autópálya megépítésének kivitelezését amerikai vállalatra bízta, az iraki háború idején engedélyezte titkos CIA-börtön működtetését román területen, és fekete-tengeri gázmezői nagy részének kitermelését is az amerikai ExxonMobil végzi, az a vállalat, amelynek korábban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter volt az elnök-vezérigazgatója.
Járai Judit / MTI; Erdély.ma

A legfelsőbb ügyészség lezárta Victor Ponta egyik ügyét
A legfelsőbb ügyészség lezárta Victor Ponta egyik ügyét, amelyet az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) egy másik ügyről választott le és amelyben a volt kormányfőt adócsalással gyanúsították.
Az ügyészség sajtóosztálya szerint az ügyet a perrendtartási törvénykönyv 16. cikkelyének a. bekezdése alapján zárták le, ami kimondja „a bűncselekmény nem létezik". A volt miniszterelnököt 2015 szeptemberében 17-rendbéli okirat-hamisítás, adócsalásban való bűnrészesség és pénzmosás vádjával állította bíróság elé az Országos Korrupcióellenes Ügyészség.
Márciusban az ügy egy részét lezárta a DNA, ám erről leválasztotta az adócsalás bűncselekményét, amelyet a legfelsőbb ügyészség tárgyalt.
A DNA szerint Victor Ponta olyan körülmények között nevezte volna ki Dan Şovát közlekedési miniszternek, hogy korábban jogosulatlan előnyöket élvezett Şova ügyvédi irodájának részéről. Victor Ponta szerdán, amikor a legfőbb ügyészség döntéséről kérdezték, bírálta Gheorghe Uncheşelu ügyészt, aki – meglátása szerint – „két évet dolgozott azon, amit 24 óra alatt leellenőrizhetett volna". Agerpres; Erdély.ma

Gombaszögi Nyári Tábor – Pártjaik elmúlt egy évét értékelték az MKP és a Most-Híd vezetői
Pártjaik elmúlt egy évét értékelték és célkitűzéseiket ismertették a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) és a Most-Híd magyar-szlovák vegyespártnak a vezetői a Gombaszögi Nyári Táborban szerdán tartott fórumukon.
A felvidéki magyar fiatalok egyik komoly hagyományokra visszatekintő nyári rendezvényének számító Gombaszögi Nyári Táborban tartott kerekasztal-beszélgetésen Menyhárt József, az MKP elnöke, illetve Ravasz Ábel, a Most-Híd alelnöke vett részt.
Menyhárt József az MKP-ban tavaly ilyenkor tartott tisztújítás óta eltelt időszakról szólva hangsúlyozta, ez az időszak a kitartó munka éve volt. Elmondta: a párt – amelynek vezetése a tisztújítás során jelentősen megfiatalodott – megerősítette a párbeszédet a helyi magyar közösségi szervezetekkel, a civil szférával és az egyházakkal, napirenden tartották a klasszikus nemzetpolitikai témákat, illetve meghirdették a régiók politikáját, amellyel a kistérségek problémáinak megoldását akarják elősegíteni.
Az MKP elnöke a következő egy év fontos feladatának nevezte, hogy rugalmasabbá tegyék pártjukat, az ezt célzó lépéseket a novemberi szlovákiai megyei választások után teszik meg. Menyhárt kiemelt fontosságú feladatnak minősítette a felvidéki magyar közösség gazdasági megerősítését, mivel – mint mondta – a közösséget csak akkor lehet megtartani, ha erős gazdasági lábakon áll. Ezzel összefüggésben megemlítette a megújított Baross Gábor Tervet (a Felvidék gazdaságfejlesztési tervét), amelyet a közösséget megerősítő terveik rendkívül fontos eszközének nevezett.
A felvidéki magyar politikus a közelgő megyei választásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az MKP jelenleg erős képviselettel rendelkezik a megyei önkormányzatokban, 5 megyében 41 képviselőjük van. Ezt a képviseletet meg akarják tartani, s lehetőség szerint meg is akarják erősíteni, fő céljuk, hogy minél több magyar jelöltet jutassanak be a megyei képviselőtestületekbe, ezért a következő időszakban a választók mozgósítására összpontosítanak majd. Menyhárt József hozzátette: a megyei választáson az MKP színeiben kipróbált jelöltek indulnak majd, akik között sok a fiatal. Az MKP és a Most-Híd megyei választási együttműködésének meghiúsulásával kapcsolatos kérdésre válaszolva rámutatott: pártjuk erős régiós struktúrákkal rendelkező, alulról építkező párt, s mivel ez esetben regionális választásokról van szó, egyes döntések alsóbb szinteken születtek meg.
Ravasz Ábel, a Most-Híd alelnöke az elmúlt egy évet értékelve azt mondta: pártjukban – a kormányzati szerepvállalással – új korszak kezdődött. Elmondta: a Most-Híd három területen „akart többet tenni", ezek a jogállamiság megerősítése, a régiófejlesztés és a kisebbségpolitika. Úgy vélte, mindhárom területen sikerült előrelépni. A régiófejlesztéssel kapcsolatban a „sikerek kezdeteiről lehet beszélni" – mondta Ravasz Ábel, aki a kisebbségpolitikai célkitűzéseikkel kapcsolatban az oktatásfinanszírozási törvényt, a nyelvhasználati jogok terén megvalósított változtatásokat és a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozását említette.
A vegyespárt kormányzati szerepvállalását és annak hozadékát, illetve következményeit firtató kérdésre azt mondta: a kormány „nem szent és hibátlan", voltak rossz lépései is, de mindenkinek el kell ismernie, hogy hatékonyan működik, azt pedig ugyancsak látni kell, hogy a Most-Híd a kormánykoalíció legkisebb pártja, így korlátozottak a lehetőségei a döntéshozatal terén. Ravasz Ábel a megyei választásokról azt mondta: pártjuk egyik célja, hogy olyan fiatal jelölteknek adjon teret, akik később jelentősebb szerepet kaphatnak a pártban. Azzal kapcsolatban, hogy az MKP és a Most-Híd között meghiúsult az együttműködés a megyei választásokon, úgy vélekedett: pártjuk hosszú távú partnerség kialakítására törekszik, s ilyen politikai együttműködéshez arra lenne szükség, hogy a közeledés szándéka ne csak a választás előtt legyen meg.
A Gombaszögi Nyári Tábor vasárnapig tart, programjában több tucat – főként könnyűzenei és népzenei – fellépő műsora mellett politikai és közéleti témájú előadások egész sora szerepel. Starovic Tibor / MTI; Erdély.ma

Isten hozta, elnök úr
Két és fél évvel az elnökválasztást követően Klaus Iohannis Székelyföldre látogat. Pontosabban – az elnöki hivatal szóvivőjének hivatalos közlése szerint – Kovászna és Hargita megyébe. Aztán még sebtében, napnyugta előtt tovanyargal a szomszédos Vrancea megyei mărăști-i mauzóleumba, ahol az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vesz részt, hogy tisztelegjen a harcokban elesett román katonák emléke előtt. És – fűzzük hozzá mi –, hogy elejét vegye az esetleges vádaknak, melyek a nagyrománok oldaláról érhetnék, és újfent bizonyítsa, szász származása, székelyföldi látogatása ellenére is igaz román hazafi ő. Olyannyira az, hogy magyar ügyekben eddig kifejezetten ellenséges viszonyulást tapasztaltunk az elnök részéről. Ő volt az, aki Tőkés Lászlótól megvonta a Románia Csillaga kitüntetést, amelyet a temesvári forradalomban játszott szerepéért kapott, és ugyancsak Klaus Iohannis az, aki megszakította azt a hagyományt, hogy március 15-én az államelnök köszöntse az országban élő magyarokat.
Annak ellenére, hogy a 2014-es elnökválasztás második, döntő fordulójában Iohannis Hargita és Kovászna megyében aratta a legnagyobb arányú győzelmet – 80 százalékot megközelítő eredménnyel! –, ez idáig soha nem vette a fáradságot, hogy bármiféle gesztust tegyen a Székelyföldön élők irányába. S miközben a Romániában meglehetősen sajátosan értelmezett jogállamiság ádáz védelmezőjeként nem habozott síkraszállni a szociáldemokrata kormány gaztettei, az igazságszolgáltatás fölötti uralom megszerzését célzó próbálkozásai ellen, az elnök látványosan hallgatott, amikor a magyar közösség jogai sérültek, köztük olyan alapjogok, mint a gyülekezési, illetve a szabad véleménynyilvánítási jog, amikor például Marosvásárhelyen megtiltották a székely szabadság napjára tervezett felvonulást. És – noha törvény kötelezné rá – Klaus Iohannis azt is elmulasztotta, hogy – miként tette azt eddig több kormányfő – bár néhány mondatban válaszoljon a Székely Nemzeti Tanács által küldött levelekre, petíciókra, beadványokra, amelyek a magyar közösség jogfosztását és autonómia iránti igényét mutatták be. Amikor pedig mégis kiejtette e szót, hogy autonómia – legutóbb berlini látogatása során –, olyan körülmények között tette, amikor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti tárgyalások nyomán régóta nem tapasztalt magyarellenes hisztéria tombolt az országban. És ahelyett, hogy elnöki tisztségéhez méltó módon mértékletességre intette volna a hangadókat, Klaus Iohannis inkább olajat öntött a tűzre, és a sajtó nyilvánossága előtt „óva intette” a szociáldemokratákat, nehogy bármiféle „etnikai autonómiáról” tárgyaljanak. És ez még nem minden, hiszen ezeknél is sokkal kártékonyabb számunkra az a szemenszedett hazugság, amellyel Iohannis teleszórja a világot, éspedig hogy Romániában példaértékűen megoldották a nemzeti kisebbségek helyzetét. Lenne tehát, miről beszélgetniük a székelyföldi elöljáróknak Klaus Iohannisszal. Csak ne kéne annyira sietni a mărăști-i megemlékezésre...
Farcádi Botond / Háromszék; Erdély.ma