Két hete nyújtották be a csángóföldi szülők az iskolaigazgatóknak a kéréseket, hogy a magyar nyelvet az iskolában is oktassák. Csángóföldön jelenleg tizenhat helységben oktatnak magyar nyelven, tizennégy helyen az iskolában is. Lujzikalagorban és Gajdáron még magánoktatásként folyik a magyar nyelv tanítása, itt páratlan ellenállásba ütközik annak tanrendbe iktatása. A Bákóban székelő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségénél (MCSMSZ) Hegyeli Attila oktatásügyi felelős elmondta, a szülőket – de ami szomorúbb, a gyermekeket is – próbálják megfélemlíteni, s ebben e két település polgármestere, sőt a lujzikalagori rendőrőrs parancsnoka is részt vállal. Lujzikalagor polgármestere, Mihai Funar közölte, hogy a közösség is ellene van a magyar nyelvű oktatásnak. A lujzikalagori iskola igazgatója, Ciurea Petre, tanári karának jó része, valamint a helyi tanács képviselői megígérték, hogy addig dolgoznak, amíg azok a szülők, akik megírták a magyar tanításra vonatkozó ezeket a kérvényeket, visszavonják. Az előző napokban a gyerekeket is több osztályban pellengérre állították, sőt becibáltak az igazgatói irodába két tízéves fiút, akik mi mást mondhattak volna félelmükben, mint azt, hogy eddig jártak ugyan magyarórára iskolán kívül, de többet nem mennek, mert „ott olyan rossz”. Solomon Adrian, a MCSMSZ április 21-én megválasztott elnöke lujzikalagori. A napokban tért haza a Vatikánból, ahol Ferkó Zoltán kerékpáros zarándokkal, Nyisztor Tinkával és Pogar Roberttel a csángók sérelmeit panaszolta el. Egyebek mellett a csángóföldi magyar nyelvű misék további tiltását. Az őket fogadó magas rangú egyházi képviselők szavaiból – miszerint ezt a kérdést Romániában kell megoldani –úgy érzik, a Vatikánnak nem a moldvai, magyarságukban elsorvasztott senyvedők a fontosak, hanem a moldvai római katolikusok. Solomon Adrian most nem a Vatikánba készül, hanem faluja polgármesteréhez. Gajdárra a községközpontból üzent a polgármester az ott iskolán kívül magyart tanító házaspárnak, hogy falugyűlésen a falu fogja majd visszautasítani a magyar nyelv oktatását. A polgármester a házaspárt, Farkas Ferencz Endrét és a gyerekek előtt megfenyegette: erőszakkal fogja felszámoltatni az iskolán kívüli magyar oktatást. A faluközösség nagy része tud magyarul. A nagyon öregek alapvetően magyarul beszélnek, az idősek gyakran, a gyermekek nem, vagy csak kevésbé. /Bajna György: Fortélyos félelem igazgat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Két hónappal a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsban (GYTIET) lezajlott tisztújítást követően újra választani gyűltek össze a tagszervezetek küldöttei. A gyűlés-ismétlésre azért volt szükség, mert a korábbi küldöttgyűlést követően négyen óvást jelentettek, melynek helyet adott a területi RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is. A kifogások között szerepelt, hogy nem létező szervezet képviselője is nyert vezető beosztást, hogy nem kaptak szavazati jogot bizonyos szervezetek, és olyan statútum szerint működnek, amely szerint az elnök egyszemélyes döntéseket hozhat küldöttjelölésről. Az újabb ülésen módosították a statútum ezen részét, újraválasztották az elnököt, a TKT-küldötteket, és vázolták a jelenlévőknek, hogy a területi szervezet akadályozza munkájukban. Többen is említették, az RMDSZ területi szervezetének az a szándéka, hogy a TKT-ban 15 százalékot kitevő fiatalság lojális legyen, ezért nem tetszik nekik a GYTIET jelenlegi felállása. Nem hagyják, hogy a fejük fölött, róluk döntsenek, és tervezik, a június 6-i TKT-ra bevonulnak, a fiatalok körében gyűjtött, 1000 körüli aláírást „ünnepélyes keretek között” le fogják tenni az asztalra. Az ülésen nem képviseltette magát a területi RMDSZ. Azon feltételezés kapcsán, hogy a területi szervezet fel akarja oszlatni a GYTIET-t, Petres Sándor területi elnök elmondta, a fiatalok nem tartották be a játékszabályokat, ezért ezt a gyűlést nem tartja legálisnak. /Balázs Katalin: Újra GYTIET-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Eva Maria Barki, Ausztriában élő nemzetközi jogász Romániából való kitiltását kezdeményezte Petre Strachinaru demokrata képviselő a parlamentben. Indoklása szerint Eva Maria Barki nyilatkozatai veszélyeztetik Románia területi épségét, és sértik az alkotmányos rendet. Eva Maria Barkit már két ízben – 1994-ben és 1998-ban – kitiltották Romániából. Akkor szintén az autonómiaformákról tartott előadásait kifogásolta a román hatalom. /Farkas Réka: Kitiltaná Eva Maria Barkit (Románia egységét félti Strachinaru). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Tizenhét év telt el az 1990. évi bukaresti bányászjárás óta, és ugyanannyi esztendeje járnak szabadon a vétkesek. Nevük ismert, számos olyan dokumentum került elő, amely bizonyítja többek között Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Virgil Magureanu szerepét a Zsil-völgyi bányászok bukaresti dúlásában. Az események kapcsán nagy nehezen beindult ügyészségi eljárás egy helyben topog. Az évforduló kapcsán június 13-án rendezett menetelésen nemcsak az áldozatokra emlékeztek, de a bűnösök felelősségre vonását is követelték. Az akciót a December 21 Egyesület és az Új Csavargók civil szervezet rendezte – utóbbi neve az 1990. évi Egyetem téri tüntetőkre aggatott iliescui jelzőt idézi. Az 1990. évi bányászjárás nyomán két és fél év alatt közel 200 ezren távoztak az országból. A tüntetők egy csoportja Ion Iliescu házához vonult. „Iliescu, soká élj, hogy megbűnhődj a vétkedért” – skandálták. /Bogdán Tibor: Tizenhét év az első bányászjárás óta. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

„Románia belügyeibe való beavatkozás”-nak, „szokatlan diplomáciai eljárásnak” minősítette a június 15-i román sajtó az RMDSZ politikusai ellen indított büntetőjogi eljárásokkal kapcsolatos magyar álláspontot. Az Evenimentul Zilei azt emelte ki, hogy Magyarország „meghúzta a fülét” a román igazságszolgáltatásnak. A Cotidianul címében azt emelte ki, hogy „Magyarország számon kéri a Nagy Zsolt és Markó Béla elleni ügyészségi vizsgálatot”. Petre Roman volt román külügyminiszter szerint sokkal jobb lett volna, ha Magyarország „békés úton” közli aggodalmát, például a két ország külügyminisztere vagy miniszterelnöke közötti telefonbeszélgetés révén, Adrian Severin, a PSD európai parlamenti képviselője kijelentette: nem számított ilyen megnyilvánulásra a modernnek és európainak tartott budapesti kormány részéről. A Romania Libera szerint „az RMDSZ ügyészség által vizsgált vezetői Budapesten is ügyvédekkel rendelkeznek”, hiszen „Magyarország védelmükre sietett”. Cristian Diaconescu a PSD jogászpolitikusa úgy nyilatkozott az újságnak, hogy a Magyarország szokatlan lépése „meghaladja a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok keretét”. A Ziua szerint Magyarország „nekitámadt” Romániának az RMDSZ miatt. /Budapest beavatkozott Románia belügyeibe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Románia ,,posztforradalmi” korszakának két eseménysorozata határozta meg valós balkáni arculatát: az első az 1990 márciusi magyarellenes pogrom volt, a másik az a sorozatos bányászjárás, mely teljesen lejáratta az ország presztízsét. A nagy 1990. júniusi ,,mineriáda” maradt a legemlékezetesebb, amikor Bukarestre több mint tízezer Zsil-völgyi vájárt szabadítottak rá, akik kedvükre garázdálkodhattak, gyilkolhattak, törhettek-zúzhattak. Vezetőik nem csak az ország akkori két vezetőjével, Ion Iliescu elnökkel és Petre Roman miniszterelnökkel cimboráltak, hanem a frissiben újraalakított Szekuritátéval és a rendőrséggel is. Bizonyítékok vannak arra, hogy a vájárok csákányos-fejszés-dorongos csapatait bányászruhába öltözött belügyesek vezették. A forgatókönyvet pedig Ion Iliescu és Petre Roman írta. Az 1989-es változások (államcsíny?) után maga Iliescu szervezett posztkommunista ellenforradalmat, hogy elejét vegye a valódi demokratikus átalakulásoknak, letörje az éppen megerősödni látszó ellenzéket, a történelmi pártok újjászületését és térnyerését. Székházaik ezért váltak a randalírozók prédájává. Iliescu azt állította, hogy legionárius lázadás készül a fővárosban, s azt le kell törnie ,,a munkásosztály legforradalmibb élcsapatának”, a bányászseregnek. A júniusi ,,mineriádának” hivatalosan négy halálos áldozata volt, de elfogulatlan kutatók ma ötvenről beszélnek. S nincs számonkérés, nincs felelősségre vonás. /Magyari Lajos: Sötét évfordulók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Dan Voinea katonai ügyész szerint kommunista leszámolás volt 1990 júniusában a bányászjárás Bukarestben, amelyet a totalitárius és népirtó hatalom szervezett, és amelynek célja a régi értékrend visszaállítása, illetve az ezzel szembeszegülők eltiprása. Voinea – aki az 1990. június 13–15-i, bukaresti bányászjárás ügyében folyó vizsgálatok vezetője – Alin Rus A bányászjárások – Manipuláció, politika és munkásszolidaritás című könyvének bemutatóján elmondta: a több mint egy évtizede tartó vizsgálat során számos alkalommal szembesült nehézségekkel. Az állami intézmények nem működtek együtt a katonai ügyészekkel, több intézmény egyenesen ellenszegült a vizsgálatnak, ez alól csak Emil Constantinescu államfői mandátuma jelent kivételt. A bányászok a fővárosba indulás előtt és a megérkezés után is ételt-italt kaptak. „Ezt a műveletet az államhatalmi szerveken keresztül irányították, annak idején pedig egyetlen intézménynek sem állt érdekében vegyvizsgálatot végezni az élelmiszereken, hogy tartalmaztak-e vagy sem bizonyos hatóanyagokat” – mondta Voinea. Szerinte nemcsak a bányászokat, hanem az ország több részéből érkező munkásokat is manipulálták. Külön csoportok érkeztek Bukarestbe a bányászokat megtapsolni, tette hozzá. Voinea szerint a fővárosban randalírozó bányászokat pontosan irányították bizonyos ellenzéki értelmiségiek vagy az Egyetem téri tüntetők szószólóinak lakásához. A parasztpárt székházát feldúló vájárokat egy szekuritátés tiszt vezette, a Bukaresti Egyetemnél pedig Petre Roman ex-kormányfő sógora irányította. A bányászjárást mindazok ellen találták ki, akik szembeálltak a kommunista ideológiával. Az 1990-es bányászjárás ügyében több mint ezer magánszemély, politikai pártok és fővárosi egyetemek képviselik a sértett felet, mondta Dan Voinea. Az ügyész szerint a vizsgálat további húzás-halasztását jelenti az a nemrég született alkotmánybírósági döntés, miszerint a civil személyeket is érintő ügyeket a katonai ügyészségeknek át kell adniuk a polgári igazságszolgáltatásnak. /Fall Sándor: Bányászjárás: hatalmi manipuláció? = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ sepsiszéki vezetőinek, szervezetének számítógépeit. Az elmúlt napokban derült ki, olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. „Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Kifejtette, felháborítónak tartják az eljárást, és nem értik, miért váltak a hatalom számára oly fokozottan veszélyesekké, hogy lakásaikba, székházaikba is behatoljanak. Az MPSZ, illetve az Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyítékul szolgált az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügy-miniszter, Monica Macovei, és amelyből kiderül, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. /Farkas Réka: Megfigyelik a számítógépeket (Dolgozik a titkosszolgálat). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29/

Bizonyítékot találtak arra, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki vezetői számítógépeit. Olyan chipeket helyeztek el a gépekben, amelyek lehetővé teszik a behatolást, a levelezés, beszélgetések ellenőrzését, láthatóvá válnak a tárolt dokumentumok. ”Létezik egy igen drága, speciális dekódoló, amely kimutatja az ilyen chip létezését. Ezzel ellenőriztük jogászunk, Kulcsár Terza József és jómagam gépét, illetve a székházban található számítógépet. Mindhárom esetben jelezte a szerkentyűk létét, megtaláltuk, és eltávolítottuk azokat” – mondta el Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. Gazda Zoltán felháborítónak tartja a megfigyelést. Az MPSZ, illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői régóta gyanítják, hogy a titkosszolgálatok megfigyelik őket, erre bizonyíték az a jelentés, amelyet idén március 28-án Petre Strachinaru képviselő interpellációjára adott az akkori igazságügyi miniszter, Monica Macovei. Ebből kiderült, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Nyomozóhatóság ügyészei elkezdték a bűnvádi eljárás elindításához szükséges iratcsomók összeállítását. Macovei válaszából kiderül: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) több jelentést készített a székelyföldi autonómia-népszavazás ügyében. Neve elhallgatását kérő háromszéki informatikus elmondta: Gazda Zoltán háromszéki sajtótájékoztatója után a román titkosszolgálat hatalmas felderítő munkába kezdett Sepsiszentgyörgyön a chipeket feltáró informatikus azonosítására. Tucatnyi informatikust hívtak fel ismeretlen telefonról érdeklődők azzal a provokatív kérdéssel, hogy nem ismernek-e olyan szakembert a városban, aki azokat a bizonyos chipeket ki tudná mutatni. Gazda szerint a megfélemlítés miatt a szakember nem akar nyilvánosság elé lépni. /Tovább élnek a Ceaucescu-féle módszerek. Módszeresen lehallgatták az MPSZ vezetőit. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 4./

Nem tilthatják ki az országból Eva Maria Barki nemzetközi jogászt – áll abban a válaszlevélben, amelyet Cristian David belügyminiszter írt Petre Strachinaru demokrata képviselő erre vonatkozó kérésére. A Bécsben élő nemzetközi jogász tavasszal Sepsiszentgyörgyön tartott, autonómiáról szóló előadása kapcsán fordult a szaktárcához Strachinaru, úgy értékelte, Barki erőszakra buzdította hallgatóságát, és veszélyeztette az ország egységét, területi integritását. A minisztérium értelmezése szerint azonban nincsenek erre utaló bizonyítékok. A demokrata képviselő elégedetlen a miniszter válaszával, és fenntartja korábbi állításait. /Farkas Réka: Nem tiltják ki Barkit. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./

A Demokrata Párt /PD/ Kovászna megyei szervezetének vezetősége diszkriminációval vádolja a háromszéki magyarok világtalálkozójának szervezőit, kijelentve, hogy az esemény etnikai kritériumokon alapszik. Petre Strachinaru képviselő, a PD Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke szerint: „Diszkriminációról van szó. A találkozó mindazon elszármazottaké lehetett volna, akik vissza szeretnének látogatni Kovászna megyébe. A románokat is vissza kellett volna hívni. ” Strachinaru elmondta még, hivatalos adatokat fog kérni arra nézve, hogy milyen pénzalapokkal járul hozzá a Kovászna Megyei Tanács az esemény megszervezéséhez. Három héttel ezelőtt a Kovászna Megyei Tanács jóváhagyta 100. 000 lej kiutalását a rendezvény megszervezésére. Ezt a döntést Ioan Solomon független képviselő elmarasztalta. /Diszkriminációs vádak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Határozott szolidaritását fejezi ki az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) politikai támadások áldozatává vált tagjaival kapcsolatban – jelentette be Mircea Geoana pártelnök a Ion Iliescu egykori államfő által az 1990-es bányászjárásokban vállalt szerep miatt kirobbant újabb viták kapcsán. Ion Iliescu nyílt levélben próbálta tisztázni a négy ember halálát okozó 1990-es eseményekkel kapcsolatos felelősségét. Iliescu szerint a katonai ügyészség által összeállított vádirat nem jogi, hanem politikai dokumentum, a vádakat pedig a fantázia termékének minősítette. A vádirat szerint Ion Iliescu államfőként személyesen rendelte el a hadsereg bevetését a bukaresti Egyetem téri tüntetők ellen, és ezzel túllépte hatáskörét. Iliescu úgy fogalmazott levélben: a hadsereg bevetését Petre Roman akkori miniszterelnök hagyta jóvá. A volt elnök vádjára reagálva, Petre Roman közölte, 1990. június 11-én valóban jóvá hagyott egy, az Egyetem tér kiürítésére vonatkozó rendeletet, amelyet 13-án rendőrök és csendőrök végre is hajtottak, azonban a páncélos katonai járművek és az éleslőszer használatát nem engedélyezte. „A főügyészség kibocsátott egy határozatot, amely a rend helyreállításáról rendelkezett az Egyetem téren” – közölte Roman, hozzátéve, ezt a rendeletet hagyta ő jóvá. A volt kormányfő szerint ez a törvények tiszteletben tartásával történt, és az ennek nyomán végrehajtott hatósági akció is törvényes volt. /Balogh Levente: Ki lövetett Bukarestben? = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

A képviselőház közigazgatási, területrendezési és ökológiai szakbizottsága kedvezőtlenül véleményezte a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, illetve Petre Lificiu független honatya a dokumentum elfogadása mellett szavazott. A többiek az elutasításra voksoltak. A törvénytervezet kezdeményezője Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor volt, ez a jogszabály megakadályozta volna a ciántechnológia alkalmazását az arany- és ezüstkitermelés bármelyik szakaszában. /Nem tiltják be a ciántechnológiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

A Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök elleni röpirata. (Részlet.) Marosvásárhely, 1957 tavasza. „A népi demokratikus állam biztosítja az ország valamennyi vallásfelekezetének szabad működését, a vallást minden állampolgár lelkiismereti kérdésének tekinti. ”„Míg az ország különféle felekezetű papságának többsége részt vesz a nép oldalán az építőmunkában, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harcban, néhány pap és főpap, saját egyházuk érdekeivel ellentétben, népellenes tevékenységet fejt ki. Ezek közé tartozik Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök. A nép érdekeit és a népi államot aláaknázó tevékenységéért a népi igazságszolgáltatás 1949-ben 25 évi nehéz börtönre ítélte Márton Áron püspököt. A Román Népköztársaság kormánya, hogy lehetőséget adjon Márton Áron püspöknek az évek során elkövetett népellenes tettei helyrehozására, 1954-ben jóváhagyta büntetése letöltésének felfüggesztését s visszahelyezte őt minden állampolgári jogába, lehetővé téve, hogy püspöki teendőit továbbra is ellássa. ”„Márton Áron püspök megfogadta, hogy megértést tanúsít a nép erőfeszítései iránt, és tartózkodni fog a dolgozók érdekeivel ellentétes mindenféle tevékenységtől. Ezek voltak szabadlábra helyezésekor Márton Áron ígéretei, azonban a cselekedetek, amelyek közvetlenül tevékenységének újrakezdése után következtek, azt mutatják, hogy nemcsak ígéreteit nem tartotta be, hanem tovább folytatta ellenséges tevékenységét az állami és társadalmi renddel szemben. Első önkényes, alávaló intézkedése az volt, hogy leváltotta a népi demokratikus állam iránt hűséges főpapokat és papokat, akiknek felelős beosztásuk volt az egyházmegye vezetésében és gyulafehérvári teológián, azokat a papokat, akik a római katolikus egyház normális működésének a gondjától vezetve, támogatták a kormányt a püspök szabadlábra helyezésében. ” „1955 nyarán sorban magához hívatta és megbüntette mindazokat a papokat, akik kitűntek a békemozgalomban. ” „Márton Áron intézkedései azt bizonyítják, hogy megalázta és megfélemlítette azokat a papokat, akik a széles néptömegek béketörekvései iránt megértést tanúsítottak, és felbátorította azokat az elemeket, akik ellenségesen viselkednek rendszerünkkel, a béke ügyével szemben. ” „Országunk többi vallásfelekezeteinek vezetői, mint Justinián ortodox pátriárka, Vásárhelyi János református püspök, Kiss Elek unitárius püspök, Müller Ferenc német lutheránus püspök és mások részt vesznek az országos békevédelmi tanács akcióiban. ”„Jellemző Márton Áron magatartására, hogy nem vette figyelembe államunk jelentős személyiségeinek egyetlen figyelmeztetését sem. Maga a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Groza Petre [sic!] számos ízben személyesen beszélgetett vele, megpróbálva megértetni, hogy tetteivel egyháza érdekeinek is csak árthat. Márton Áron püspök minden egyes alkalommal megfogadta, hogy beilleszkedik a törvények szabta keretbe, hogy tiszteletben fogja tartani az egyházfőhöz illő viselkedési szabályokat. De Márton Áron újra meg újra megszegte ígéreteit. Egy teljesen kollektivizált székely községben tartott prédikációjában kijelentette: „Hiába gyűjtöttétek a vagyont. A mai események megmutatták, hogy minden elveszett, hiábavaló volt”. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Márton Áron püspök ellenzi a dolgozók anyagi életszínvonalának emelését. ” „Márton Áron püspök felelőtlen cselekedetei, amelyek túlléptek minden határt, arra késztették az államhatóságokat, hogy a gyulafehérvári püspöki palota és a székesegyház területén kötelező lakhelyet állapítsanak meg számára, meghagyva ugyanakkor azt a jogát, hogy továbbra is ellássa püspöki teendőit. Az államhatóságoknak ez az engedékeny intézkedése egyben határozott figyelmeztetés arra nézve, hogy államunk nem tűr el sem most, sem a jövőben semmiféle ellenséges cselekedetet, a nép és a rendszer érdekeivel szemben, bárki is kövesse el azokat. ” /A „kezelhetetlen személyiség” . = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Október 6-án az első felelős miniszterelnökre, Batthyány Lajosra emlékeztek Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeumban. Beder Tibor nyugalmazott tanár mutatta be a vándorkiállítás anyagát. Diákok fáklyás sorfala között indultak az emlékezők a szabadságharcos Kiss Antal honvéd ezredes emlékére állított kopjafához a városi temetőbe. Együtt koszorúzott dr. Garda Dezső országgyűlési képviselő, az RMDSZ részéről Petres Sándor, Kontesveller József alpolgármester, Árus Zsolt és Vadász-Szatmári István, a Magyar Polgári Szövetség képviseletében. A Székely Nemzeti Tanács koszorúját Rokaly József helyezte el. Koszorúztak a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, illetve a múzeum munkaközössége nevében is. /Bajna György: Csinnadratta nélküli megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Kettő híján 300, a Kárpát-medencei magyarság szállásterületén még élő, avagy már feledésbe merült gyermekdal kottáját és a hozzá fűződő játékleírásokat gyűjtött össze Petres Csaba gyergyóditrói zenetanár a Tücsök koma, gyere ki /Ábel Kiadó, Kolozsvár/ című könyvében. Petres Csaba kiváló zenetanár, fúvószenekari karmester. /Kristó Tibor: Hiánypótló (tan)könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

Régóta lappangó belső feszültségek törtek felszínre a Krónika-karaván nagyernyei állomásán. Korábban a Krónika beszámolt arról, hogy Nagyernyén Komáromi István lelkész Jánosi Ferenc polgármester fenyegetése miatt volt kénytelen lemondani Tőkés László fogadásáról. A polgármester tagadta a vádakat, de elismerte, régi vitája van a lelkésszel. A Krónika olvasótalálkozójára Jánosi Ferenc polgármester támogatói körével érkezett, akik hangerővel demonstrálták igazukat. Jánosi Ferenc felelősségre vonta a Krónikát, hogy miért nem kérdezték meg őt is a történtekről. Amikor felolvasták neki a Krónikának adott nyilatkozatát, ismerte el, hogy valóban válaszolt a kérdésekre. A polgármester és társai haragja azonban elsősorban Komáromi István lelkész ellen irányult, bomlasztónak, hazudozónak titulálta a tiszteletest. Komáromi István a hangzavarban be sem tudta fejezni mondatait. A Krónika-karaván Gyergyóalfaluban szervezett olvasótalálkozója kiegyensúlyozott, véget érni nem akaró vitafórummá alakult. A „Választunk vagy szavazunk?” vitaindító kérdés kapcsán az RMDSZ kampánystábja képviseletében fellépő Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kifejtette: Székelyföldön 1996 óta biztosított az előválasztás lehetősége, ahol a vezetői funkciókra aspiráló magyar jelöltek egymás között megmérkőzhetnek. Most viszont a két tábor jelöltjei egyenlő mértékben mérettetnek meg a román jelöltekkel, ami azt is eredményezheti, hogy a két esedékes magyar képviselői helyre egy vagy két román képviselő juthat be. Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke szerint jót tett volna a székely közösségeknek a magyar–magyar megmérettetés már a 2004-es helyhatósági választásokon. Gyergyócsomafalván a Krónika-találkozón Petres Sándor kijelentette: a brüsszeli parlamenti vitákban csak ütőképes csapatmunkával lehet érdemben lobbizni a magyarság érdekében. Gyergyócsomafalván szó esett a kettős állampolgárság kérdéséről, a székelység saját képviseletéről és az autonómiáról is. /Krónika-karaván: Előtörtek a belső feszültségek Nagyernyén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Népes közönség fogadta a Krónika napilap karavánját Gyergyóditróban. Felvetődött, szívesen lapoznának egy könyv formában kiadott válogatást a lap hasábjain megjelent cikkekből. A „Választunk vagy szavazunk?” vita során Tőkés László kampánystábjának részéről Rokaly József nyugalmazott tanár, a Gyergyószentmiklósi Székely Tanács elnöke volt Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnökének vitapartnere. Petres hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti képviselő-választáson „éles helyzetben markáns opciók ütköznek egymással”. Rokaly József érvelése indulatos volt, arrogánsnak és ostobának minősítette az RMDSZ „Új honfoglalás” szlogenjét. Marosludason nagyobbrészt a Krónikáról szólt a beszélgetés. /Krónika-karaván: Konstruktív ötletek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

El kellene veszítenie képviselői, illetve szenátori mandátumát annak, aki nem tartja be a beiktatásakor letett esküt – jelentette ki Petre Strachinaru demokrata párti képviselő. Strachinaru szerint ebben benne foglaltatik, hogy védik az egységes nemzetállamot, az ország függetlenségét és szuverenitását. A képviselő szerint sok kollégája nem tartja be esküjét, elsősorban az RMDSZ-es honatyák autonómiával kapcsolatos nyilatkozataira hivatkozott. Ezért kezdeményezi a törvény módosítását. Strachinaru megismételte korábbi kijelentéseit: pártjának az az érdeke, hogy egyetlen magyar képviselő se jusson be az EP-be, illetve a román parlamentbe. /Farkas Réka: Szabadulna a magyar képviselőktől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

A Krónika 8. születésnapja alkalmával szervezett olvasótalálkozó gyergyószentmiklósi állomásán Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke kijelentette: a három héttel ezelőtti Tőkés László-találkozó helyszíne – eredetileg a Salamon Ernő Gimnázium díszterme – azért változott az utolsó percben, mert az RMDSZ részéről valaki „leszólt” az iskolaigazgatónak. Petres sajnálatosnak nevezte a történteket, annál is inkább, mivel az RMDSZ tarthatott a gimnáziumban kampányülést. Csíkdánfalván az olvasók javasolták, jobban figyeljenek a vidéki értelmiségre, az iskolákra. Csíkkarcfalván és Csíkszentkirályon elsősorban azt latolgatták hogyan lehetne mozgósítani az otthonmaradókat. /Krónika-karaván: Hazaépítésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

December 2-án hagyhatja el a rahovai fogdát Miron Cozma, miután letöltötte börtönbüntetését az 1991-es bányászjárás miatt. Az 1991-es bányászjárás ügyében Miron Cozmát Silviu Popescu alezredessel együtt 1999. február 15-én 18 éves szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb törvényszék az államhatalom aláásására való felbujtásért. A bányászjárás akkor a Petre Roman vezette kormány bukásával végződött. /Szabadlábra kerül Miron Cozma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

Petre Strachinaru képviselő, a PD Kovászna megyei ügyvezető elnöke kifejezte azon félelmét, hogy Tőkés László püspök “túlzásba viszi a nemzeti agresszivitást európai szinten”, és kifejtette, a PD EP-képviselőinek sikerül majd kézben tartaniuk ezt a gondot. A demokrata képviselő kifejezte abbeli reményét, hogy Tőkés nem csupán a két megyére, vagyis Kovásznára és Hargitára fog koncentrálni, amelyeknek segítségével mandátumhoz jutott. /Félelem. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület a nyáron kezdeményezte 70 vezető beosztású egyházi alkalmazott átvilágítását. A Tőkés Lászlóról szóló jelentések íróinak azonosítása során derült ki, hogy Farkas, majd Petrescu álnéven Bányai Ferenc lelkipásztor írt jelentéseket a Szekuritáténak. Besúgó volt a püspök sógora, a Stelian álnéven jelentő Bartha Tibor is. A jelentésekből kiderül: az illetők pénzért dolgoztak a titkosszolgálatnak. Tőkés László elmondta: nagyon veszélyesnek tartja, hogy továbbra is megtűrik az egyházkerület kebelében a szekus múlttal rendelkező közszereplőket, lelkészeket. Jelentéseket írt a szekuritáténak Gálfy Zoltán kolozsvári teológiai tanár, aki a rendszerváltás utáni református zsinatnak is tagja volt. Az eddigi ismeretek szerint 26 informátor 125 megfigyelt személyről írt jelentéseket. /Besúgók nevét hozta nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Bányai Ferenc elismerte, hogy jelentéseket írt a Szekuritáténak, mert megfélemlítették. Csűry István látja el a püspöki teendőket az európai parlamenti képviselői mandátumát Brüsszelben ma átvevő Tőkés László helyett. Tőkés nem indul a következő püspökválasztáson. /Gyergyai Csaba: Tőkés László újabb besúgókat leplezett le. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./ Rendszerváltás előtti besúgóinak nevét hozta nyilvánosságra Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Tőkés korábban már azonosította az egykori besúgók közül Gálfy Zoltán nyugalmazott kolozsvári teológiatanárt. /Újabb besúgó neveket hozott nyilvánosságra Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

Összesen 162 szoprán- és altfurulyára írt darabot tartalmaz Petres Csaba ditrói zenetanár által összeállított kottagyűjtemény. A Tarka madár /Ábel Kiadó, Kolozsvár/ című kötet az általános iskolások blockflöte-együtteseinek repertoárját kívánja bővíteni. /Könyvajánló. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13 . /

Tisztújító közgyűlés összehívását kezdeményezte a Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa az RMDSZ több helyi szervezeténél – számolt be Petres Sándor a hét végén, zárt ajtók mögött tartott Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) üléséről. „Nem rajtunk múlott a választás sikere” – állapította meg a területi szervezet elnöke az EP-képviselőválasztás kapcsán. Mivel Gyergyói-medencében az EP-választáson az RMDSZ alulmaradt a független jelölttel szemben, Petres Sándor bizalmi szavazást indítványozott önmaga ellen. A TKT túlnyomó többsége bizalmat szavazott az elnöknek, ugyanakkor tisztújítást javasoltak Gyergyóújfaluban és Gyergyócsomafalván, ahol a helyi szervezeteknek még elnökük sincs, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró és Gyergyóalfalu esetében pedig javaslatként hangzott el a tisztújítás lehetősége. „A gyergyói TKT ugyanakkor elutasította az egységes megyei szervezet létrehozását célzó kezdeményezést, mivel ily módon nehézkessé válhat a kapcsolattartás a tagsággal, és a döntéshozatal távolabb kerül a helyi szervezetektől” – összegezte a beszámolót Petres Sándor. /Jánossy Alíz: Tisztújítás a gyergyói RMDSZ-ben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

A prefektustól és a belügyminisztertől is kérték Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester megbüntetését azért, mert nem viselt háromszínű román nemzeti sálat Románia nemzeti ünnepén. Petre Strachinaru liberális demokrata képviselő Cristian David tárcavezetőtől, a megyei Mi, Románok Egyesület pedig György Ervin prefektustól várja Albert Álmos megrovását a december 1-jén számára kötelező piros-sárga-kék sál nélkül való megjelenéséért. Albert Álmos nem kívánta kommentálni a helyzetet, csak azt jelentette ki, hogy számított ehhez hasonló tiltakozó akciókra. /Büntetnének a díszsál hiányáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Fogyatékkal élő gyerekek megsegítésére szervezett jótékonysági hangversenyt Marosvásárhelyen a kolozsvári Classica szimfonikus zenekar. A tagjai között marosvásárhelyi diákokat is számon tartó zenekar újévi koncerttel, közkedvelt klasszikus zeneszerzők műveivel szórakoztatta a közönséget. A Classica szimfonikus zenekart 2006-ban Catinean Adelin, Dániel Zsolt László, Dimén Szabolcs, Makkay János és Moldován Róbert Sándor alapította Horváth József karmester vezetésével. A zenekar fejlesztésében, tevékenységének koordinálásában részt vállalt Csákány Csilla muzikológus, Petre Sbarcea karmester, Angi István professzor, valamint Márkos Albert és Béres Melinda hegedűművész. . /Antal Erika: „Segítettek, hogy segíthessünk” = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A román nyelven megjelent Pécska-monográfiáról vallott három szerző, Cimpan Ferenc, Moldován János és Nagy István – az utóbbi többek között szerkesztett, tördelt. Ilyen egységes Pécska-monográfia még nem készült. Eddig két könyv jelent meg a településről, az első Kovách Géza Fejezetek Pécska nagyközség múltjáról (1995), a második pedig Nagyhalmágyi Sándor Magyarpécska múltjáról (1999), ugyanakkor létezik még kézirat formájában egy monográfia, amelyet Petre Uglis de la Pecica írt. A munkára felkért szerzők szinte a nulláról indultak el kutatásaikban. Szakmailag a monográfia legerősebb fejezetei kétségkívül a Kurunczi István, Tóth József, Ovidiu Cardos, Szabó András, Florin Rogojan készítette földrajzi-geológiai rész, Moldován János faunáról írt fejezete, Nagy István oktatási fejezete, a Doru Ioan Petescu és Alin Sfat írta folklór-művelődés-kultúra rész vagy Cimpan Ferenc gazdasági fejezete. A gazdasági részt író Cimpan Ferenc az aradi levéltárban kutakodott hetekig. Az ötven hektár fölötti tulajdonosok névsora, akiket deportáltak, még mindig titkosított anyag a levéltárban. Ott állt az őr és figyelt, nehogy belelapozzon a titkosított iratokba. – Moldován János közel fél évszázada dolgozik Pécska faunája adatainak gyűjtésén. /Irházi János: A Pécska-monográfia kulisszatitkaiból. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 10./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bizonyos feltételek mellett támogatja a Hargita és a Kovászna megyei románok parlamenti képviseletét biztosító törvényt, és azt szeretné, ha a többségi román területeken élő kisebbségek is hivatalból képviselve lennének a parlamentben – jelentette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke, hozzáfűzve: ellenkező esetben diszkriminációról van szó, az esélyegyenlőséget biztosító állampolgári jog eltiprásáról. Petre Strachinaru, a Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselője az év elején bejelentette: a szenátus elfogadta a múlt év végén a Hargita és Kovászna megyei románok parlamenti képviseletére vonatkozó törvénytervezetet. A törvénytervezet szerint a két megyében kisebbségben élő románok hivatalból parlamenti képviseletet szereznének. A törvény benyújtói úgy értékelték, az egyéni választókerületes szavazás bevezetése csökkentené a székelyföldi románok parlamenti képviseletének esélyeit, és ezért nekik hivatalból meg kellene adni ezeket a jogokat. /Feltétellel támogatott törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./