Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1985-ben jelent meg a Művelődés utolsó száma, ezután román nyelvű lapot csináltak belőle, a végén maradt néhány magyar nyelvű oldal. Az 1989-es fordulat után újból a régi, színvonalas folyóiratot vehették kézbe az olvasók. Okt. 23-án Kolozsváron fogja ünnepelni a Művelődés szerkesztősége negyvenöt éves fennállását, jelen lesz Czine Mihály és Kiss Gy. Csaba Budapestről, Dobos László Pozsonyból. Kötő József EMKE-főjegyző a közművelődési élet gondjairól fog beszélni, jelen lesz Imreh István történész, Benkő András zenetörténész, Balász Lajos néprajzkutató is. /Tibori Szabó Zoltán: Negyvenöt éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

"A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./"

"Csíkszeredában Magyarok Világszövetsége-találkozót tartottak okt. 5-én, a Lármafa Napok előestéjén. "A magyarság fellegvára nem az anyaország, hanem a Székelyföld" - nyilatkozta Fekete Gyula, az MVSZ vezetőségi tagja. "Két pártrendszer van Magyarországon ma is - állapította meg az író -, az egyik a megmaradást, a másik pedig a pusztulást szolgálja és ez utóbbi kerekedett felül." Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmányi tagja kifejtette, hogy "nem nálunk, hanem az anyaországban összmagyar betegség a megosztottság és a meghasonulás", ezt csak tudáscentrikus nemzetfejlesztéssel és szubszidiáris struktúrákkal lehet áthidalni. A média monopóliuma és a tanügy az évtizedek során mély törésvonalat indukált a magyarságban, 1994-ben az expót puccsszerűen eltörölték, noha az lett volna a célja, hogy az informatikai robbanást behozza Magyarországra. Tőkés József, az MVSZ titkára a szervezetről beszélt. - A szlovákiai és a romániai nyelvtörvények végleg meghúzták a határvonalat, ahonnan nem lehet tovább hátrálni, fejtette ki a pozsonyi Dobos László író, az MVSZ alelnöke. - A két magyar csángószervezet vitájában az MVSZ felvállalta a békebíró szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"A Bethlen Gábor Alapítvány nov. 2-án tizedik alkalommal ítélte oda jeles közép-európai személyiségeknek a Bethlen Gábor-díjat, melyet ezúttal Kiss Ferenc budapesti irodalomtörténésznek, Lászlóffy Aladár kolozsvári költőnek és a Dél-Tirolban, Bozenben élő dr. Christoph Pan professzornak, a FUEV elnökének adományoztak. A Bethlen Gábor Alapítvány gondolatát Illyés Gyula vetette fel 1979-ben, amikor Magyarországban jogi személyként még egyetlen alapítvány sem létezett, emlékezett a kezdetre Márton János, az alapítvány kuratóriumának elnöke. 1979-ben Illyés kezdeményezésére hatvanöt író, tudós, művész, orvos, mezőgazdász határozta el az alapítvány létrehozását, amelyhez hamarosan huszonegy közéleti személyiség csatlakozott. A jóváhagyásra azonban évekig kellett várni, az engedély csak 1985-ben született meg, ekkor megalakult a kuratórium, tagjai voltak: Juhász Gyula történész, Király Tibor jogász, Kiss Ferenc irodalomtörténész, Szabó Sándor orvos, Vekerdi József tudománytörténész, az elnöki tisztet Márton János töltötte be. Később bővült a kuratórium többek között Für Lajossal, Kodolányi Gyulával, az alapítvány titkára Nagy Gáspár. Az induláskor az alapító összeget Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Kodály Zoltánné és Németh Lászlóné ajánlotta fel. Az alapító levél szerint azokat az vállalkozásokat akarták támogatni, "melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékeit tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik." Az eddig díjazott harmincnégy személyből mindössze hat magyar állampolgár. A külföldi díjazottak kétharmada határokon kívül élő magyar kisebbségi. Az első díjat 1986-ban Domokos Pál Péter kapta, aki a moldvai csángók kutatásában alkotott maradandót, Szabó T. Attila kolozsvári nyelvészprofesszor, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár összeállítója posztumusz díjazott. Díjazott volt még többek között Sütő András marosvásárhelyi, Dobos László, Turczel Lajos, Koncsol László pozsonyi, Borbándi Gyula németországi író, Szőcs Géza kolozsvári és Sulyok Vince oslói költő. A határon túli magyar politikusok közül megkapta a díjat az erdélyi Király Károly, a felvidéki Duray Miklós és Janics Kálmán, a könyvkiadók közül Püski Sándor, illetve a németországi Molnár János. A nem magyar díjazottak között van Marius Tabacu kolozsvári román műfordító. - Az alapítvány más díjakat is kiad, így a Márton Áron-díjat, melyet eddig 23 személy, illetve 24 szervezet vehetett át. 1990 óta létezik a Tamási Áron-díj, ezt eddig többek között Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a vajdasági hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Egyesület, Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész vehette át. A dr. Menzel Katalin orvosi ösztöndíjat eddig közel száz, határokon túlról érkezett magyar orvostanhallgató kapta, akik továbbképzésre érkeznek. /Magyar Nemzet, nov. 3./ "

A Kossuth Rádióban okt. 29-én interjú hangzott el Méray Tiborral és Gereben Istvánnal, akik javasolták az első összmagyar találkozó megszervezését. Ebben az interjúban Gereben István a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ homokozónak nevezte. Bakos István, az MVSZ főtitkára azt mondta, hogy Sütő András magnóra mondott választ minderre, az hangozzék el. A Gondolat-jel szerkesztői nem ezt tették, hanem felhívták Sütő Andrást, az MVSZ tiszteletbeli elnökét. Sütő András kifejtette: nem ért egyet az aláírók azon minősítésével, hogy az előző világtalálkozók a hatalmon levő kormányok érdekeit szolgálták. Az 1992-es világtalálkozó az összmagyarság, a határon túl él magyarok érdekeit próbálta megfogalmazni. Egyetért abban, miként Csoóri Sándor is, hogy köztiszteletben álló személyeknek helyük lenne a szövetségben. Az MVSZ sokakat meghívott, de nem fogadták el a meghívást. Tárgyi tévedés a levélben Teller Ede említése, aki jelen volt 1992-ben. Amikor Csoóri Sándor antidemokratikus nézeteiről esik szó a levélben, akkor Sütő fölöslegesnek tartja fölsorolni azokat a tényeket az elmúlt két évtizedből, amikor Csoóri ellenzéki magatartását büntették, anatéma alá helyezték. A sok éven keresztül Pozsonyban betiltott mai alelnök, Dobos László, vagy Tőkés László, Markó Béla... ezek homokozó gyermekek. /Kossuth Rádió, Gondolat-jel, nov. 12./

"Nov. 11-én Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör és az Északi Színház Harag György Társulata rendezésében rendhagyó színházi estet tartottak a "Néppel tűzön-vízen át?" címmel. A meghívott vendégek a Kárpát-medence kortárs magyar irodalmának a közéletben is szerepet vállaló kiemelkedő személyiségei voltak: Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, a pozsonyi Dobos László, az MVSZ alelnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Vári Fábián László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Állásfoglalások, vallomások hangzottak el. Újból megfogalmazták: a magyar nemzeti közösségek sürgető feladata az autonómiaformák kivívása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 660. sz./ Dobos László kifejtette: "A Trianon óta eltelt idő engedékenységre kényszerítette a határon túli magyarságot. Minden egyezkedés a hatalommal a mi kárunkra történt. De nem lehet tovább a magunk kárára egyezkedni, nem hátrálhatunk tovább, nincs hova hátrálnunk. Ha csak nem saját halálunkba, amelyet a szlovák nyelvtörvény és a román tanügyi törvény készít számunkra. A határon túli magyarság sorsa, küzdelme fennmaradásáért az egész magyarság ügye kell legyen." Dobos László úgy látja, hogy a magyar kormány politikai cselekvése a határon túli magyarság érdekvédelmében erőtlen, ernyedt, s ezt kihasználják az érintett országok vezetői. Dudás Károly még kategorikusabban fogalmazott: a vajdasági magyarságnak jelen pillanatban nincs anyaországa! Markó Béla Dél-Tirolban járt, ahol az autonómia negyven éves kemény munka eredménye. Csoóri Sándor kifejtette: "Nem csak azt várom, hogy Magyarország szót emeljen a határon túli magyarság érdekében, de azt is, hogy a határon túli magyarság elmondja véleményét az anyaországi állapotokról." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

Csíkszeredán szept. 17-én két nagyszerű létesítményt szenteltek fel a városban: Csíksomlyón a Jakab Antal Tanulmányi Házat és Zsögödfürdőn a gyermeküdültető tábor központi épületét. Dr. Vecser László, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas első igazgatója 1990-ben gondolt először arra, hogy a megújulást szolgáló szellemi műhelyt kellene létrehozni. A külföldi és hazai összefogással felépült, 2,2 millió márka értékű épületben konferenciaterem, tárgyalóterem, kápolna, 120 személy részére egy és kétágyas szobák vannak. A ház nyitott bármely szervezet számára, itt fog majd működni a Venczel József Szociológiai Intézet is. Az épületet dr. Jakubinyi György érsek szentelte épületet. Szász János, a Caritas jelenlegi igazgatója nem tagadta, sok nehézséget kellett legyőzni, amíg Zsögödfürdőn megépült a gyermeküdülő, itt is segített a nemzetközi összefogás. Az épületben hatvan gyermeket tudnak egyidőben elszállásolni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas megszervezését 1990. febr.10-én körlevéllel rendelte el dr. Jakab Antal püspök. Kezdetben a külföldi segélyek elosztását intézték, később a tevékenysége kiterjedt a szociális segélynyújtás más területeire is: öregek gondozása, hátrányos helyzetű családok segítése, elesettek felkarolása, mozgássérültek ápolása, leányanyák támogatása, orvosi-jogi-szociális tanácsadás, szegénykonyha létesítése, öregek otthonainak, árvaházaknak és kórházaknak a támogatása. Eddig 19 létesítményt sikerült felépíteni, köztük a csíkzsögödi gyermeküdültető tábort. A csíksomlyói Tanulmányi Ház szellemi fellegvár akar lenni, a szellemi függetlenségnek és az értelmes gondolkodásnak otthont biztosítva. A már meglevő csoportok, szervezetek, szellemi mozgalmak időszakos összejöveteleiket, konferenciáikat, továbbképzésüket itt rendezhetik meg. Dr. Vencser László, a ház rektora megnyitóbeszédében kifejtette, hogy szellemi műhelyre van szükség, ahol a kor teremtette új helyzetben az emberek megtalálják kérdéseikre a választ. /Dobos László: Szellemi műhely a jövő évezrednek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Okt. 27-én befejeződött a Magyarok Világszövetségének tisztújító közgyűlése. Újraválasztották Csoóri Sándort az MVSZ elnökének, elnökhelyettes Patrubány Miklós /Kolozsvár/ lett, aki eddig az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke volt. Az anyaországi régió elnöke Kurucz Gyula, a kárpát-medencei régió elnöke Dobos László, a nyugati régió elnöke Papp László. Az MVSZ tízpontos határozatot hozott, ebben szerepel - többek között - az, hogy az MVSZ támogatja Szűrös Mátyás képviselőnek a Benes-dekrétum eltörlésére vonatkozó országgyűlési indítványát és a határon túli magyarokra vonatkozó indítványát. Az MVSZ megkereséssel fordul az Országgyűléshez, hogy képviselője felszólalhasson a magyar-román alapszerződés vitájában. Az MVSZ Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kéri fel a vitában való felszólalásra.- Az MVSZ indítványozza, hogy a határon túli nemzetrészek legitim képviselői az őket érintő kérdésekben megszólalhassanak az Országgyűlésben. Az MVSZ szorgalmazza, hogy a határon túli nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a magyar törvényhozásban. - A szomszéd népekkel való megbékélés céljából az MVSZ megalakítja az Igazság és Megbékélés Bizottságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ Megfigyelhető egyféle célzatosság a Sütő András lemondásáról szóló híradásokban, az író ugyanis újból elfogadta a tiszteletbeli elnöki tisztséget. - Ez csak a Romániai Magyar Szóban közölt olvasói levélből derül ki /Portik Piroska: Felhagyni a politikai babonával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ A szerkesztőség jelzi, hogy nem tudta pontosan kisilabizálni a faxon érkezett szöveget. - /

Sikeres, de vitáktól sem mentes időszakként értékelte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöksége az idei évet. Csoóri Sándor, a nemrégiben megválasztott elnökség hét végi, első ülése utáni dec. 16-i sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az MVSZ millecentenáriumi rendezvényeivel méltó módon ünnepelte az évfordulót. A sajtótájékoztatón részt vettek az elnökség tagja. Papp László amerikai építész, a nyugati régió elnöke hangsúlyozta, hogy az MVSZ-nek minden magyar érték gyűjtőhelyévé kell válnia. A nyugaton élőktől idegen az itthon tapasztalható túlfűtött politikai élet. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke cselekvési terve legfőbb céljairól elmondta: az MVSZ szorgalmazza a magyar-magyar integráció megvalósulását, támogatja a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, a közösségek tulajdonlásának és önkormányzatiságának rendezését. Nehezményezte, hogy az igényeltnél kevesebb támogatást kap az MVSZ. A szlovák kormány 700 millió forintnak megfelelő összeget juttat a szlovák világszövetségnek, az MVSZ-nek viszont, bár sokkal nagyobb a tagsága, csak 162 milliót szán a magyar kormányzat. Kurucz Gyula, az anyaországi régió elnöke célként a nemzeti egyetértés minimumának megteremtését jelölte meg. Csoóri Sándor kijelentette: egyetért az RMDSZ kormányba lépésével. Az RMDSZ-nek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy feladja ezt a pozíciót, ha céljait nem valósíthatja meg. Könnyebb lenne az RMDSZ helyzete, mondta, ha az alapszerződés nem minimális, hanem maximális követelményeket fogalmazott volna meg. /Népszabadság, dec. 17./ Az MVSZ vezetői egyeztető megbeszélést folytattak Tabajdi Csaba államtitkárral a jövő esztendő elején összehívandó újabb magyar-magyar csúcs megszervezésére. /Magyar Hírlap, dec. 17./

"Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"A Magyarok Világszövetsége megtorpant, belső ügyeivel van elfoglalva, belviszályok színterévé válik, állapította meg Dobos László, az MVSZ kárpát-medencei régiójának elnöke a vele készített interjúban. Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós elnökhelyettes között zajlott vita az utóbbi hatásköréről. - A viták miatt az elmúlt hónapokban az MVSZ a határon kívüli történések tétlen szemlélője volt. - Egy világszervezet működése elképzelhetetlen belső hierarchia és fegyelem nélkül, hangsúlyozta Dobos László. Fontosnak tartja, hogy a sérelmek politikája helyett az önkormányzatiság és az aktív nemzetpolitika irányába kell lépni. - Az MVSZ-nek nemzetközi tényezővé kell válnia, hogy megjeleníthesse a világmagyarság érdekeit. Ki kell bővíteni az MVSZ tevékenységét az önkormányzatok és egyházak irányába. - Elengedhetetlen egy kárpát-medencei hírlánc gyorsított kiépítése, amelynek a Duna Tv lenne a központja. - Az MVSZ költségvetési támogatását nem csökkenteni kell, ellenkezőleg. A szlovák parlament például a Matica Slovenska idei működésére 600 millió forint értékű koronát hagyott jóvá, az MVSZ 162 millió kapott. /Botlik József: Quo vadis, világszövetség? = Magyar Nemzet, szept. 20./"

A Csemadok Országos Tanácsa okt. 10-12-e között rendezte meg Kassán a XXVII. Fábry Napokat, a kárpát-medencei értelmiség találkozóját. A rendezvény Fábry Zoltán-emlékkiállítás megnyitásával kezdődött, amelyen beszédet mondott Gál Sándor író, majd Kolár Péternek, a Csemadok elnökének üdvözlő beszéde után sor került az eszmecserére. "A vádlott megszólal" című részben Fábry Zoltánra emlékeztek: Gáll Ernő /Kolozsvár/, Koncsol László /Pozsony/, Kovács Győző /Budapest/, Turczel Lajos /Pozsony/. "A gondolat igaza" című vitarészben Dobos László, Fonód Zoltán, Duba Gyula /Pozsony/ és Tóth László /Budapest/ értekeztek a kortárs kelet-európai értelmiség szerepvállalásáról. A "Hazánk, Európa" részben Pomogáts Béla és Lengyel László /Budapest/, valamint Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke beszéltek az európai integráció esélyeiről és a kisebbségben élő közösségek önazonosságának és művelődésének esélyeiről az egységesülő Európában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 1134. sz./

Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./

Márc. 3-án ülésezett Budapesten a Magyarok Világszövetsége (ad hoc) Oktatási Tanácsa. Az ülésen részt vett a kárpát-medencei régió valamennyi magyarlakta területének képviselete. Dobos László, a kárpát-medencei régió elnöke megnyitójában körvonalazta a kárpát-medencei oktatási program igényeit és céljait. Dr. Kötő József, a tanács koordinátora a kisebbségi oktatás politikai és szakmai alapelvei alapján előterjesztette a kisebbségi oktatás chartájaként felfogható követelményrendszert. Az oktatási charta versenyképes nemzeti közösségek kialakítását szorgalmazza, és olyan oktatási modell kimunkálását, amely eleget tesz a politika, a modernizáció, a minőség követelményeinek. Az ülésről közzétett közlemény tájékoztat arról, hogy a részvevők elhatározták országtanulmányok megírását, valamint cselekvő stratégiák kialakítását, konkrét feladatokra lebontott intézkedési terv beindítását. Az MVSZ országos tanácsainak javaslata alapján az MVSZ Elnöksége véglegesíti majd a kárpát-medencei kisebbségi oktatás cselekvő stratégiáját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 1220. sz./

"Máj. 16-17-én Szatmárnémetiben, illetve Szatmárhegyen Páskándi Géza ünnepségsorozatra került sor a költő születésének 65. évfordulója alkalmából. A Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottsága és a Páskándi Géza Baráti Társaság szervezésében megtartott rendezvény első napján Szatmárnémetiben "Mi nékem az igazság?" címmel irodalmi tanácskozást tartottak Páskándi Géza életművéről. Köszöntőt mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Székely József, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója és Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere. A tanácskozást délelőtt Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke (Kolozsvár), délután Székelyhidi Ágoston (Debrecen) vezette; előadást tartottak: Szász László (Nagykörös), Kötő József (Kolozsvár), Demény Péter (Kolozsvár), Bertha Zoltán (Debrecen), Láng Gusztáv (Szombathely), Szakolczay Lajos (Budapest), Dávid Gyula (Kolozsvár). Ezt követően a költő egykori iskolájában tartottak ünnepséget, ahol többek között beszédet mondott Szakonyi Károly, a Páskándi Alapítvány kuratóriumi elnöke (Budapest), Páskándiné Sebők Anna, a költő özvegye Budapestről, Dávid Gyula és Székelyhidi Ágoston (Debrecen), Este a Kölcsey Ferenc Kollégium diákjainak előadásában bemutatták Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát c. színdarabját. Május 17-én Szatmárhegyen ünnepi istentisztelet volt a református templomban, ahol köszöntőt mondott Kovács Ferenc lelkipásztor, és igét hirdetett Tőkés László református püspök. Ezután a részvevők a költő egykori szülőháza helyén álló épülethez vonultak, ahol emléktábla-avatásra került sor. Itt beszédet mondott Szilágyi Sándor, a Páskándi-ünnepségek Szatmárhegyi Kezdeményező Bizottságának elnöke, a községi tanács titkára, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője, valamint Gál Sándor, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke Budapestről és Dobos László, az MVSZ alelnöke Pozsonyból. A községi Művelődési Otthonban ezután ünnepi műsor és színelőadás következett, ahol ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, oktatásügyi államtitkár és Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. A rendezvénysorozatot a román Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány és a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1267. sz./"

Fülöp G. Dénes, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának /VET/ elnöke jún. 6-án kelt nyílt levelében bejelentette, hogy lemond alelnöki tisztségéről, amint ezt alelnök elődei is sorra megtették /Kató Béla, Vetési László, Böjte Csaba/, tiltakozásul Dobos László elleni rágalmak miatt. A Julianus-díjat ugyanis Dobos Lászlónak ítélték oda, ez ellen Patrubány Miklós, a VET elnöke tiltakozott. Fülöp G. Dénes ezzel nem ért egyet, a VET-nek nem kell előzetes beleegyezést adni a díjhoz. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

"Dobos Lászlónak a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ elnökségének írt levelét közölte a Romániai Magyar Szó, melyben a szerző visszautasította és hajtóvadászatnak nevezte a VET elnökségének személyével kapcsolatos nyilatkozatát. Dobos László elismerte, 1994. szeptemberében Quo vadis, Világszövetség címmel véleményt mondott az MVSZ számára aggasztó helyzetéről. Az 1996-os tisztújító közgyűléssel két táborra szakadt az MVSZ, ami azóta csak mélyült. Az MVSZ védnöki testülete nevében Tőkés László püspök válaszolt, keresve az egyensúlyt. Az ügyet 1998. jan. 24-én zárt ülésen tárgyalta az MVSZ. Azt kérték, hogy Dobos László nyilatkozata bizonyos részeit vonja vissza. Az ülésen nem született elfogadott határozat. Állásfoglalásként jelent meg a Dobos László szerint egyoldalú szöveg, amelyet ő nem fogadott el. "Az ellenségkép kísérlete járja be a Világszövetséget." A "kialakult táborok rengetik meg valójában a Világszövetséget". Dobos László szerint szükséges az országos tanácsok és a VETszerepének értelmezésére. Ezt erősíti meg Duray Miklósnak az MVSZ elnökségéhez írt levele, ebből idézte Dobos László a következőt: "politikailag, taktikailag és stratégiailag hibásnak tartom, hogy az MVSZ-be tömörül az RMDSZ ellenzéke". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18-19./"

Először Digitális Halhatatlanoknak nevezték azt a kezdeményezést, hogy a kortárs Kossuth-díjas írók munkái Internetre kerüljenek. Jelenleg Digitális Irodalmi Akadémia a neve, 1999 januárjára már mindegyikükről lesz anyag a világhálón. A következő írók munkái kerülnek Internetre: három erdélyi, Sütő András, Kányádi Sándor és Lászlóffy Aladár, egy felvidéki, Dobos László, két nyugati magyar író, Határ Győző és Méray Tibor, továbbá: Gyurkó László, Csoóri Sándor, Rákos Sándor, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Hubay Miklós, Bertók László, Orbán Ottó, Fejes Endre, Tandori Dezső, Lázár Ervin, Szabó Magda, Lakatos István, Petri György, Esterházy Péter, Nádas Péter, Faludy György /Kanadából hazatért/, Bodor Ádám, Spiró György, Takáts Gyula, Kuczka Péter, Gyurkovics Tibor, Mészöly Miklós, Moldova György, Ágh István, Sánta Ferenc, Konrád György, Somlyó György, Kertész Imre, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa. - Megállapodtak az elhunytak műveinek gondozásáról és Internetre juttatásáról: jelenleg tárgyalnak Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Mándy Iván és Weöres Sándor hagyatékának megvásárlásáról. /Magyar Hírlap, szept. 3./ Gyurkó László a kommunista rendszerben Kádár János életrajzot, Petri György pedig a rendszerváltás után hírhedt vallásgyalázó verset írt.

Bakos István körlevélben búcsúzott négy év után a Magyarok Világszövetsége főtitkári tisztségéből, miután az MVSZ elnökségi ülésén főtitkárrá választották dr. Chikán Gábor vegyészmérnököt. A főtitkári pályázatra 41 pályázat érkezett, köztük az övé is. Az MVSZ öttagú elnöki kollégiuma végül kiválasztotta a meghallgatandó öt-hat jelöltet. Az elnöki kollégium négy tagja, Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula nem vette fel Bakos Istvánt a listára, míg a nyugati régió alelnöke, Papp László és a hivatali érdekképviselők listáján első helyen szerepelt. Bakos István körlevelében beszámolt arról, hogy négy évi főtitkári munkájáért egy köszönő szót sem kapott az elnökségtől. Négy év során számos javaslatot tett a problémák megoldására. Az utóbbi években az áldatlan hatalmi harcok ütközőpontja lett az MVSZ-ben. Bakos visszapillantásában említette az általa alapított Magyar Figyelőt és más kiadványokat, ő kezdeményezte a kihelyezett elnökségi üléseket, amelyeket Nagyváradon, Ungváron, Szabadkán, Bécsben, Csíksomlyón, Dunaszerdahelyen, legutóbb Eszéken tartottak. Az MVSZ-ben megmaradtak a kicsinyes viták. /Bakos István: Elköszönő levél, nov. 16./

"A februári magyar-magyar csúcs után ismét találkoztak Budapesten az azon résztvett kisebbségi magyar szervezetek vezetői, hogy egyrészt jelen legyenek a márc. 23-i parlamenti vitán a Magyar Állandó Értekezlet felállítása elfogadásáról, illetve hogy a magyar kormány illetékeseivel megbeszéljék az ezutáni teendőket. Az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviselték. A vendégeket fogadta Áder János, az Országgyűlés elnöke, illetve Martonyi János külügyminiszter. Ez utóbbi reményét fejezte ki aziránt, hogy a Vajdaságban a koszovóihoz hasonló feszültséggóc nem fog kialakulni. Elmondta továbbá, hogy az állandó értekezlet létrehozása után hamarosan gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és önkormányzati, valamint az európai integráció kérdéseivel foglalkozó szakbizottságok fognak megalakulni, amelyekben a szakértőkön kívül helyet kapnak a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a magyar kormány számára. Ezzel kapcsolatban Tőkés László, újságírók előtt kifejtette: az illetékes szakbizottság feladata lesz kidolgozni egy olyan különleges jogi státuszt a határon túli magyarok részére, amely - a nemzetközi normákba illeszkedve - lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. Az eseménnyel kapcsolatban Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke elmondotta: a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása olyan korszakalkotó lépés, amely új lehetőséget teremt a kisebbségi magyarság és az anyaország kapcsolatában, anélkül, hogy kétségbe vonná az európai status quot. A Magyar Állandó Értekezletről szóló határozat meghozatalát a jelenlévő határon túli magyar szervezetek képviselői - Tőkés László (RMDSZ), Ágoston András (VMDP), Tóth Horti Gábor (KDT), Pozsonec Mária (Szlovén Nemzetgyűlés), Józsa László (VMSZ), Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja), Tomka György (MMNÖK), Jakab Sándor (HMDK), Takács Csaba (RMDSZ), Dobos László (MVSZ), Kovács Miklós (KMKSZ)- az alábbi nyilatkozatban üdvözölték: "A Magyar Köztársasággal szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek közképviseleti, érdekvédelmi és politikai szervezeteinek az Országgyűlés 1999. március 23-i ülésén megjelent képviselői megelégedéssel és örömmel üdvözlik a közelmúltban megalakult Magyar Állandó Értekezlet határozatba foglalását, a magyar nemzeti egyeztetés intézményes keretei megteremtésének az Országgyűlés általi megerősítését. Különleges örömünkre szolgál az a körülmény, hogy nemzeti közösségünk felemelkedésére irányuló törekvéseink szervesen beleillenek az euroatlanti integráció folyamatába, ugyanakkor teljes összhangban állnak a Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közeledési szándékaival. Bízunk benne, hogy a Magyar Állandó Értekezlet eredményesen szolgálhatja a térség stabilitását és a még meglévő békétlenségek oldását, különös tekintettel a vajdasági magyarság helyzetére. Az egész Kárpát-medencében a minap megünnepelt nemzeti ünnepünk által hirdetett testvériség szellemében, békességre való igyekezettel tekintünk a küszöbönálló új évezred elébe." /Határon túli magyar szervezetek vezetői Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"Márc. 24-én Nagyváradon, a Lorántffy-központban megkezdődött a stúdiószínházak első kárpát-medencei fesztiválja. A nagyváradi Kiss Stúdió által Középen a színész címmel szervezett fesztivál egybeesik a magánszínház születésének ötödik évfordulójával. Dobos László, a Magyarok Világszövetségének kárpát-medencei elnöke beszédében kiemelte, hogy a "jövőben is fóruma, pódiuma kell legyen a határon túli magyarság színházi törekvéseinek". /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 25./"

Petőfi Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából a Magyar PEN Klub, Román PEN Klub és a Romániai Magyar PEN Klub július 30. és augusztus 1. között nemzetközi írótalálkozót rendez Marosvásárhelyen, Segesváron, illetve Fehéregyházán és Székelykeresztúron. Július 31-én a résztvevők jelen lesznek a fehéregyházi ünnepségen és megkoszorúzzák az újonnan felavatott Petőfi-szobrot, majd Székelykeresztúron felkeresik a Gyárfás-házat, ahol a költő utolsó estéjét töltötte, 20 órakor irodalmi estet tartanak a keresztúri múzeum nagytermében. Augusztus 1-jén Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetés során a költészet, az irodalom mai hivatásáról lesz szó. A nemzetközi írótalálkozón - többek között - jelen lesznek Konrád György, a Nemzetközi PEN alelnöke, Hubay Miklós, a Magyar PEN Klub elnöke, Ana Blandiana, a Román PEN Klub elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Bányai János, Kontra Ferenc, Toldy Éva (Jugoszlávia), Dobos László (Szlovákia), Váry Fábián László (Ukrajna), Dávid Gyula, Egyed Emese, Farkas Árpád, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kelemen Hunor, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár, Markó Béla és Sütő András. /Nemzetközi írótalálkozó a Petőfi- évfordulón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

"A Magyarok Világszövetsége berkein belül többször voltak ellentétek. Több MTI-tudósítás is foglalkozott az utóbbi hetek, napok fejleményeivel. Az MVSZ Erdélyi Társasága közleménye szerint Dobos László (a Kárpát-medencei Régió felvidéki elnöke) és további tíz elnökségi tag még január 29-én beadványban fordult az MVSZ Elnökségéhez, amelyben Patrubány Miklóst, a világszövetség alelnökét azzal vádolta, hogy tisztségével visszaélve "az MVSZ költségvetésének felelőseként Erdély vonatkozásában részrehajló módon, több esetben beavatkozott a Kárpát-medencei Régió önálló gazdálkodásába, illetéktelenül és jogtalanul utalványozott". Patrubány Miklós cáfolta a vádakat, a világszövetség Felügyelő Bizottsága pedig megállapította, hogy "visszaélés gyanúja nem merül fel". - Beder Tibor és néhány társa kezdeményezésére létrehozták a Patrubány Miklós vezette Erdélyi Társaságtól független Székelyföldi Társaságot. Beder nyilatkozata szerint a kezdeményezés "nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSZ keretében". A kezdeményezők "több beleszólást" szeretnének a világszövetség dolgaiba, és "közvetlenül szeretnének kapcsolódni" a budapesti központhoz. A kezdeményező csoport tagjaiként feltüntetettek közül hárman cáfolták, hogy közük lenne e szervezkedéshez. Patrubány Miklós közönséges hazugságnak, Tőkés László püspök, az MVSZ tiszteletbeli elnöke okirat-hamisításnak minősítette a székelyföldi kezdeményezést közlő aláíratlan levelet. Az MVSZ Etikai Bizottsága elmarasztalta Duray Miklóst, mert nemrégiben egy szűkebb körű tanácskozáson "a stratégiai bizottság elnökéhez méltatlanul és elfogadhatatlanul viselkedett Csörgits Józseffel, a horvátországi magyarok egyik vezetőjével" szemben. Az MVSZ elnöksége felülbírálta a Tempfli József megyés püspök vezette Etikai Bizottság döntését. Tempfli József püspök kilátásba helyezte lemondását az vezette Etikai Bizottság éléről. Végül Duray nyilvánosan megkövette Csörgitset, az MVSZ elnöksége pedig Tempfli püspököt, és kérte, hogy a továbbiakban is maradjon a bizottság élén. /Világszövetségi huzavonák. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 3./"

"A Kárpát-medence televíziós szakembereinek továbbképzésére mesterkurzust tart az e célra létrejött Dunaversitas Egyesület. Az egyesületet életre hívó 18 neves alapító közül Sára Sándor, a Duna TV elnöke, egyben a Dunaversitas Egyesület vezetője mellett Szabó Magda író, Törőcsik Mari színművész, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője, Dobos László író, a Magyarok Világszövetségének régióelnöke is megjelent a sajtótájékoztatón. Sára Sándor beszámolt arról, hogy a Dunaversitas március végén tartotta meg első négynapos összejövetelét Budapesten, amelyen a Duna Televízió 21 határon túli és hazai tudósítója vett részt. Közülük választják ki hamarosan pályázati úton azt a 10-12 szakembert, akiket a félév során filmes személyiségek, képzőművészek, nyelvészek, társadalomtudósok oktatnak majd a televíziózás szakmai és etikai ismereteire. Olyan szakembereket szeretnének kiválasztani, akik még "nincsenek megfertőzve a kozmopolita gondolkodásmóddal". A tanfolyam résztvevőit a tervek szerint hat alkalommal, minden második hónapban négy-négy napig tartó továbbképzésre hívják a magyar fővárosba. Sára Sándor jelezte azt is, hogy bejegyezték az ugyancsak a Duna TV kezdeményezésére megalakuló kárpát-medencei hírhálózatot is. /Dunaversitas - képzés a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./"

Máj. 21-én, vasárnap megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A Magyarok Világszövetsége akkor követne el igazi történelmi tettet, ha megszűnne a széthúzás és a parttalan viszálykodás - mondta Csoóri Sándor, a világszövetség leköszönő elnöke az esemény megnyitóján. Szerinte az első parlamenti választások óta bebizonyosodott, hogy a politikai pártoknak is fontosabb a hatalom a nemzeti egységnél. Megemlítette, hogy az ukrán-magyar, a szlovák-magyar és a román-magyar alapszerződések ellen a világszövetség időben felemelte a szavát, s ezt továbbra is indokoltnak tartja. Csoóri Sándor úgy látja, hogy egyetlen esetben sem sikerült egységes kérdésként kezelni a határon túl élő három és félmillió magyar sorsát. Szerinte életveszélyesen megosztott az erdélyi és a vajdasági magyarság, illetve a nyugati magyarság nem volt képes egy nemzetközileg elismert személyiséget "kinevelni", aki a magyar érdekekért "kopogtathatott" volna, Amerikában, vagy Párizsban. Megemlítette a világszövetség 1992 óta elért főbb eredményeit, ezek közül is kiemelte a Duna Televízió létrehozásának szorgalmazását és támogatását. A kongresszus megnyitása előtt Csoóri Sándor elnök, Patrubány Miklós elnökhelyettes és Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke megkoszorúzta a hősök emlékművét a Hősök terén. /Megnyílt a Magyarok V. Világkongresszusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Máj. 24-én a Magyarok Világszövetsége tisztújító küldöttgyűlésének három régióülése /az anyaországi, a nyugat-európai és a kárpát-medencei/ megválasztotta a régiók új vezetőségét. A kárpát-medencei régióban a leköszönő régióelnök, Dobos László beszámolt az elmúlt négy esztendőről. Mint mondotta, az MVSZ eredeti célkitűzése, a kárpát-medencei autonómiatervezetek kidolgozása, megvitatása félúton leállt. Az anyaországi támogatás hiányzott ahhoz, hogy az autonómiaigényt megfelelő módon lehessen az illetékes nemzetközi fórumokon képviselni. Lényegi változásra az új polgári kormány beiktatása után került sor, amely az MVSZ számos törekvését szervesen beépítette a kormányprogramba. Dobos szerint a kisebbségi jogok terén a mai Kárpát-medencében megközelítőleg hasonló a helyzet a 8-9 évvel ezelőtti állapotokhoz. Hódi Sándor vajdasági küldött elmondotta: nagy szükség van arra, hogy a magyarság jogsérelmei kijussanak a nemzetközi fórumokra. A nyugatiak elvben támogatják a magyarság jogos kérését, hogy a háború okozta súlyos pusztítások miatt a vajdasági magyarság külön segélyben részesüljön. Régióelnöknek Borbély Imrét, az erdélyi jelöltet választották meg, aki elmondta, hogy valamennyi szervezetet átvizsgálják. Úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága az egyetlen szervezet a Kárpát-medencében, amely már túljutott az építkezés erőfeszítésein. Hasonló állapotba kell hozni a többi országos tanácsot is. A régió alelnöke Csörgits József horvátországi küldött lett. Máj. 25-én a három régió küldöttei tartottak plenáris ülést. - A legnagyobb érdeklődés Tőkés László tiszteletbeli elnök beszámolóját kísérte. Tőkés a magyarság széthúzásának következményeire figyelmeztetett. A tiszteletbeli elnök kitért az egyházak szerepére is: eltérően az erdélyi történelmi egyházaktól, a magyarországi egyházak jelentős része távol tartja magát az MVSZ-től. A püspök úgy értékelte: sürgősen meg kell teremteni a megfelelő keretet az egyházak szerepvállalásához az MVSZ keretében. Az is elhangzott: a megújulás elképzelhetetlen a kommunizmus pere nélkül. Ez a folyamat már elkezdődött a Magyarországon is megjelent Fekete Könyvvel. Bejelentette: a következő világkongresszust és az MVSZ küldöttgyűlését Erdélyben szeretnék megszervezni. Csoóri Sándor leköszönő elnök ragaszkodott ahhoz, hogy elnöki beszéde helyett hallgattassék meg a könyvvizsgáló jelentés, amely bizonyította, hogy az MVSZ-nél, egyes híresztelések ellenére, rendben vannak a dolgok, nincs szó pénzügyi visszaélésekről. Ugyanezt Patrubány Miklós leköszönő alelnök igen jól dokumentált beszámolója is megerősítette. Patrubány beszámolt az MVSZ elmúlt négy esztendejéről, amelynek során számos programot - közöttük a nagycsaládos programot - sikerült tető alá hozni. Az alelnök a külhoni állampolgárság intézményének a kidolgozását, társadalmi vitára bocsátását, a külhoni állampolgárság fogalmának a megalkotását és annak részletes bemutatását valamennyi parlamenti pártnak rendkívüli megvalósításnak nevezte. - Máj. 26-án tartják az MVSZ elnökének megválasztását, Patrubány Miklós és Boros Péter a két legesélyesebb. /Makkay József: Választott az MVSZ-küldöttgyűlés. Erdélyi kezekben a kárpát-medencei régió. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Szíjártó István, Borbély Imre és Léh Tibor személyében új elnököt választott az anyaországi, a Kárpát-medencei, illetve a nyugati régió a Magyarok Világszövetsége máj. 24-én kezdődött háromnapos tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. Szíjártó István, az anyaországi régió új elnöke megválasztását követően elmondta, hogy szakmai krédóként a "minden magyar felelős minden magyarért" szlogent tartja útmutatónak, és jövendő munkájában mindent elkövet majd azért, hogy az anyaországban is átérezzék az elszakított nemzetrészek minden örömét és bánatát. Borbély Imre új Kárpát-medencei régióelnök eltökélt szándéka visszaszorítani a tíz év óta tartó fesztivizmust és mindenképpen a gyakorlati munkára helyezi a hangsúlyt. "A Magyarok Világszövetsége bebizonyította, hogy kicsiben utánozza a magyar történelmet, mert ismerjük tragédiáinkat, jeles pillanatainkat, azt is tudjuk, hogy mit kellene csinálni, de azt már nem, hogyan és a legjobb szándékokból sem derül ki tenni akarásunk" - közölte Csoóri Sándor, az MVSZ leköszönő elnöke a tisztújító küldöttgyűlés máj. 25-i ülésén. Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint szükséges a magyarországi történelmi egyházaknak az MVSZ életébe való bekapcsolása. Mozgósítani kell továbbá az anyaországi értelmiséget és elengedhetetlen az erkölcsi megújulás. Kiemelten kell kezelni a kisebbségi nemzetrészek autonómiájának kérdését. Leszögezte: mindent meg kell tenni a csángók "vértelen népirtásának" megakadályozásáért. Sürgette a kisebbségpolitikai áttörést, felszólítva a küldötteket, támogassák az erdélyi magyar nyelvű egyetem alapítására irányuló törekvéseket. Rezignáltan állapította meg: valós vagy vélt okok miatt "szekértáborok" alakultak ki a Magyarok Világszövetségében, "begyűrűzött az a társadalmi megosztottság, mely jellemző a társadalomra és sajnálatos módon az egyházi zsinatra is". Kijelentette: nem számíthatunk európai integrációra mindaddig, amíg nem következik be a magyar-magyar integráció. Ennek kapcsán pozitívumként értékelte a Magyar Állandó Értekezlet nemzetegyesítő törekvéseit. Javasolta, hogy a magyarok következő világkongresszusára Erdélyben kerüljön sor. A máj. 26-i tisztújító küldöttgyűlésen az MVSZ 300 képviselője a jelenlegi vezető, Csoóri Sándor helyére az alábbi kilenc jelölt közül választhat elnököt: Kurucz Gyula, az anyaországi régió volt elnöke, Duray Miklós szlovákiai politikus, Pongrátz Gergely, az 56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Székhelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, Boross Péter egykori miniszterelnök, Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Patrubány Miklós, az MVSZ jelenlegi elnökhelyettese, G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés egykori alelnöke, Szakály Sándor, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. /Régióelnökök már vannak, szövetségi elnökjelöltek is szép számmal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Magyarok Világszövetsége úgy döntött, hogy a világszövetség valamennyi választott tisztségviselőjének, főtitkárának, főkönyvelőjének és a régióirodák vezetőinek megválasztásuk, illetve kinevezésük után legkésőbb harminc nappal kérniük kell átvilágításukat az illetékes magyar hatóságtól. Küldötti javaslatra a döntést kiterjesztették a határon túli tisztségviselőkre is. Az elnökválasztást követően a MVSZ küldöttgyűlése arról határozott, hogy a világszövetség kérje a kormánytól és a nemzetközi szervezetektől a trianoni szerződés felülvizsgálatát. Borbély Imre, a Kárpát-medencei régió elnöke a határozat kapcsán hangsúlyozta: a trianoni békediktátum tartalmazza az elszakított területeken élő kisebbségek önrendelkezési jogát, és ezért kívánatos lenne megvizsgálni, mi teljesült az írásban rögzítettekből. A Magyarok Világszövetsége különben azt az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által megfogalmazott célt tartja követendőnek, hogy határmódosítás nélkül szerveződjék egységbe a magyar nemzet. /Martonyi János külügyminiszter reagált erre a határozatra: a magyar külpolitika változatlan./ A küldöttek határozata alapján az MVSZ vezető testületének kezdeményezni kell a külhoni magyarok állampolgárságának megadását. - Nem tudták megtartani az elnökhelyettesi tisztségre kiírt szavazást, mert az MVSZ küldöttgyűlése határozatképtelenné vált, miután több delegált elhagyta a fórum helyszínét. Patrubány Miklós nyilatkozott a Népszabadságnak is: "Nem ismerem a küldöttgyűlés által elfogadott határozat pontos szövegét. Azt azonban tudom, hogy Trianon máig meghatározó traumája a nemzetnek, még a népességfogyásában is szerepet játszott. Ameddig magyar ember él, addig Trianont elfelejteni nem lehet, és nem is szabad. Az MVSZ pedig már 1996-ban meghirdette, hogy a legfőbb cél a nemzet egységesítése az integrálódó Európában. Ennek érdekében tettünk javaslatot a külhoni állampolgárság bevezetésére és a határon túliakat is magában foglaló kétkamarás parlament létrehozására". Máj. 27-én nem volt határozatképes a Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlése, mert sokan hiányoztak Nagy vitát váltott ki Balogh László anyaországi küldött hozzászólása, aki új küldöttgyűlés összehívását szorgalmazta, mondván, az előző napon elfogadott költségvetés nem felelt meg az alapszabályban foglaltaknak. András Imre erdélyi küldött és Csörgits József, a horvátországi országos tanács elnöke megkérdőjelezte Balogh László állítását. - Pálfy G. István bejelentette: a huszonnégy tagú országos elnökség tizenhárom tagja nyilatkozatot adott ki arról, hogy felfüggeszti az MVSZ elnökségében végzendő tevékenységét egy új alapszabály-alkotó és tisztújító küldöttgyűlés összehívásáig. A nyilatkozatot aláírta Balogh László (Magyarország), Bencze Lajos (Szlovénia), Dobos László (Szlovákia), Fekete Gyula (Magyarország), Hódi Sándor (Vajdaság), Kardos Béla (Ausztrália), Kellermayer Miklós (Magyarország) Lauer Edit (USA), Pálfy G. István (Magyarország), Pozsgay Imre (Magyarország), Soós Kálmán (Kárpátalja), Szakály Sándor (Magyarország) és Szíjártó István (Magyarország.) - Patrubány Miklós elnök sajtótájékoztatóján elmondta: az MVSZ alapszabályt felügyelő bizottsága megvizsgálja az együttműködéstől elzárkózó elnökségi tagok ügyét. /Magyarok Világszövetsége. Elnök van, alelnökök, költségvetés nincs az elnökség több mint fele sztrájkol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Állóháború látszik kialakulni a Magyarok Világszövetségén belül, írta Borbély Zsolt Attila. Szerinte az MVSZ-en belül egy csoport, nem hajlandó feldolgozni támogatottjuk vereségét, inkább megpróbálja megbénítani a Szövetséget. Szinte hihetetlen, írta, hogy "komoly hírnévvel, nemzetközi presztízzsel rendelkező politikusok, írók képesek legyenek hasonló lépéssorozatra. Hogy a szűklátókörű politikai féltékenység, a kicsinyes egyéni bosszúvágy a nemzet érdeke fölé emelkedhet olyan emberek lelkében, mint Duray Miklós, Dobos László vagy maga a leköszönő elnök Csoóri Sándor." - Borbély Zsolt Attila szerint az MVSZ költségvetése ügyében még folyik a vita. Patrubány Miklós felkérte az Országgyűlés költségvetési bizottságát és a Legfőbb Ügyészséget, hogy alakítsa ki álláspontját az ügyben. A cikkíró szerint az egész tiltakozást támogatta Csoóri Sándor is, aki egyes források szerint az egész akció ötletadója. Ő ugyanis már a választás előtt kijelentette, hogy amennyiben bekövetkezik az a rossz amitől fél, akkor vége a Világszövetségnek. Borbély Zsolt Attila szerint a megoldás: megfosztják elnökségi tagságuktól azokat, akik erre teljesen méltatlannak bizonyultak, a szervezet pedig megy tovább a maga útján. /Borbély Zsolt Attila: Obstrukció. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3/