"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 21-i ülésén elfogadta az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztályának határozatát a romániai magyar oktatással kapcsolatban. Decentralizáció szükséges az oktatás minden vonatkozásában, szélesíteni kell az intézményi autonómiát. Szükség van önálló magyar fakultások, tanszékek létrehozására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen, új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítására Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), magyar tannyelvű csoportokra Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Továbbra is fontos prioritás a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények támogatása, az állami felsőoktatásban működő elitképző programokra, ösztöndíj-támogatásra az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. - Az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának kezdeményeznie kell a törvénymódosításokat a tanügyi törvény, a pedagógusok jogállását szabályozó statútum és a helyi közigazgatási törvény esetében. Szükséges, hogy a közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a Románok történelme című tantárgyakat is. Sürgető feladat az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek kidolgozása. Az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen, ha másként nem, akkor a közösség által létrehozott magán jellegű intézményekben. /Szövetségi Képviselők Tanácsa: Határozat. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 23. - 2287. sz./"

"Azokban az erdélyi városokban, ahol államilag támogatott felsőoktatási képzés működik, minden tanévkezdéskor bentlakáskrízissel küszködik a diákság. Az egyetemisták számához képest elenyésző a bentlakások biztosította szálláshelyek száma, így a diákok többsége kénytelen havi 30 és 70 dollár közötti összegekért albérletbe költözni. A hallgatónak kiutalt bentlakáshelyek "eladása" évek óta virágzó üzlet a kincses városban. A hat kolozsvári állami egyetemen - a Babes-Bolyai, Műszaki, Orvosi és Gyógyszerészeti, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, valamint a Gheorghe Dima Zene- és Képzőművészeti Akadémián - összesen mintegy 60 ezer diák tanul, ehhez még hozzáadódnak a magánegyetemek hallgatói is. Kolozsváron az oktatási intézmények bentlakásaiban összesen 15 ezer személynek van hely. Becslések szerint a kolozsvári lakhellyel rendelkező diákok létszáma mintegy tízezerre tehető, a fennmaradó 35 ezer diáknak albérletet kell keresnie, amely ára egy személyre mintegy havi 30 dollár. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain háromágyas szobákban egy diáknak 600 ezer lejébe kerül az egyhavi szállás. Becslések szerint körülbelül 10-20 egyetemistának nem jut majd hely a bentlakásban, ők helyet kereshetnek a város középiskoláinak bentlakásaiban, vagy albérlet után nézhetnek. Az EMTE marosvásárhelyi diákjai közül mintegy száz személynek nem jutott egyelőre szálláshely, a vezetőség a város gimnáziumaival tárgyal, hogy az üresen maradt bentlakásokban szállásolják el az egyetem hallgatóit. /Lakáskrízis az egyetemi év kezdetén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"Magas rangú osztrák állami kitüntetést vett át dec. 13-án Kolozsváron dr. László Ferenc egyetemi tanár, zenetörténész, a Romániai Mozart Társaság alapítója és az évente megrendezett Mozart fesztivál szervezője. A Tudományokért és Művészetekért Érdemkeresztet Christoph Zeileissen, Ausztria bukaresti nagykövete adta át. A tudósoknak és művészeknek járó magas rangú állami kitüntetést először kapta meg román állampolgár. László Ferenc 1959-ben szerzett művészoklevelet a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, fuvola főszakán. Zenetudományi doktorátusát 2001-ben szerezte meg. 1990-1991. között tanszékvezető volt a bukaresti zeneakadémia kamarazene szakán, 2000-től ugyanezt a funkciót tölti be a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Számtalan külföldi előadásán kívül több mint 500 tudományos tanulmánya, esszéje jelent meg különböző nyelveken. /Lázár Lehel: Osztrák elismerés. Kitüntették László Ferenc zenetörténészt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Mátyás Napok keretében febr. 22-én Kolozsváron, a kolozsmonostori Kálvária-templomban a Vox Turturis kamarakórus lépett fel. 2000 októberében alakult, mondta el Flórián Gergely , a kórus vezetője, tagjai a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai. Felléptek már Székelyföldön, Nagyváradon és Baróton. /Hintós Diana: A Vox Turturis kamarakórus előadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"László Ferenc zenetörténészt márc. 15-e alkalmával Szabolcsi Bence-díjjal jutalmazta a magyar kulturális minisztérium. László Ferenc zenetörténész, zenekritikus és egyetemi tanár az elismerést márc. 14-én vette át Görgey Gábor minisztertől. László Ferenc 1959-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett fuvolaművészi oklevelet, bő húsz évig a bukaresti Zeneakadémián tanított. 1991-től a kolozsvári főiskolán tanár a kamarazene szakon, itt szerezte meg doktorátusát is. Több mint 500 tanulmánya, esszéje jelent meg magyar, román, német, francia, angol, sőt japán nyelven is. Az általa írt vagy gondozott könyvek közül az ismertebbek Bartók Béla életéhez és munkásságához kötődnek, de jelentősek Bachot, Kodályt, Enescut, Lisztet felelevenítő írásai is. Széles körű munkásságát a Román Akadémia és a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége valamint a NKÖM számos díjjal jutalmazta, múlt decemberben pedig a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületkereszttel tüntették ki.A Kodály tanításait folytató Szabolcsi Bence-díjat 1997-ben hozták létre, eddig olyan kiváló zenetudósok kapták meg, mint Szendrei Janka, Papp Géza, Papp Márta, Ferenczi Ilona és Paksa Katalin. Eddig az egyetlen romániai magyar kitüntetett Almási István volt. /Szabó Mária: Elismerés a kolozsvári zenetudósnak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./"

"Szabó Mária, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia elsőéves magiszter hallgatója első díjat nyert az április 23-26-án, Budapesten lezajlott XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) keretén belül első alkalommal megszervezett Országos Művészeti és Művészettudományi Konferencia (OMMK) Zenetudományi szekcióján. Szabó Mária az itthoni ETDK-n mindössze a harmadik díjat tudta begyűjteni. Az itteni első díjas kolléganője ott elismerő oklevelet kapott. Szabó Mária díjnyertes dolgozata esszé volt: A fecsegő csecsebecsék, avagy szalonbeli elmélkedések a rokokó zenéjéről. Jövőre Szabó Mária fogja szervezni az ETDK zeneművészeti szekcióját, a kolozsvári zeneakadémia diákjainak körülbelül fele magyar, tehát többszáz potenciális versenyző lenne. /Jakab-Benke Nándor: "Haldoklik a magyar zenekutatás". Interjú Szabó Máriával, a magyarországi OTDK első helyezettjével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./"

"Három fiatal magyar énekes végez a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, akiknek a Kolozsvári Magyar Opera biztosít teret és helyet első komoly szárnypróbálgatásukhoz: Borsos Edith Bizet Carmenjének címszerepével államvizsgázott, Vigh Ibolya az Éj királynőjét, Haraszti Zsombor pedig Taminó szerepét énekli Mozart: A varázsfuvola című operájából. Vigh Ibolya kolozsvári, zongora-szakra vették fel, később döntött úgy, hogy inkább énekesnő lesz. A kolozsvári Magyar Opera tagjaként ősszel magiszteri tagozaton folytatja tanulmányait. Haraszti Zsombor /Marosvásárhely/ Haraszti: a marosvásárhelyi zeneiskolában kezdett. Tanulmányi évei alatt tagja volt a helyi filharmónia énekkarának. Borsos Edith szintén a filharmónia énekkarában énekelt. Jó lenne, ha a Magyar Opera továbbra is foglalkoztatná őket, írta Hintós Diana. /Hintós Diana: Pályakezdő énekesek debütje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Temesváron hangversenyezett a harmincöt éves Csíky Boldizsár zongoraművész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára. A harmincöt éves zongorista tehetsége vitathatatlan, nemzetközi karrierje emelkedőben van. Csíky Boldizsár elmondta, hogy édesapja (Csíky Boldizsár) zeneszerző, otthon volt a hangszer, s hétéves korában, amikor látták hogy jó hallása van, leültették a zongorához. Marosvásárhelyi művészeti középiskola és a kolozsvári konzervatórium elvégzése után Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián Jandó Jenő tanítványa volt, majd franciaországi mesterkurzusok következtek. Most éppen Marosvásárhelyen tart nemzetközi kurzust. Októberben fellép Bécsben, Drezdában, Kielben, Hamburgban és Münchenben. Azután hazarepül, majd Olaszországba megy lemezfelvételre. Rengeteg munkája van, s közben vigyáznia kell arra is, hogy az órái is megtartsa. /Szekernyés Irén: Csiky Boldizsár Temesváron hangversenyezett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./"

"A kolozsvári egyetemek többsége okt. 1-jén tartotta a 2003-2004-es tanév hivatalos megnyitóját. A Mezőgazdasági Tudományegyetemnek és az Állatorvosi Egyetemnek immár ötezer diákja van. Érdemoklevelet osztottak ki az egyetem immár nyugdíjas, de zömében ma is aktív, kiemelkedő szakmai karriert befutott tanárainak, közöttük Nagy Zoltánnak is, aki egyetlen magyar oktatóként szerepelt ezen a listán. Az egyetem diákjainak egyharmada magyar, ennek ellenére ezen az egyetemen van a legkevesebb magyar oktató és nem körvonalazódik a magyar oktatásnak semmilyen formája. Példátlanul magas diáklétszámmal kezdte meg az idei tanévet a Gheorghe Dima Konzervatórium is, 1400-ra nőtt a diákok létszáma, emiatt pedig oktatóhiány merült fel. A jelentős számú magyar diákot nevelő konzervatórium ünnepélyes megnyitóján egyetlen magyar szó sem hangzott el. /Borbély Tamás, Makkay József, Pap Melinda: Egyetemi tanévnyitók városszerte. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg, állapította meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Kudarc azonban, hogy tucatnyi ígéretét immár másodszor szegte meg a kormánypárt. Az autópálya terén elért siker azzal magyarázható, hogy váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hogy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepelt a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. A jelentés előterjesztője a kártérítések kifizetésére tízéves időszakot javasolt. Az egyházaktól elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatása lassan halad. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. A protokollum értelmében a feleknek közösen kellett volna tanulmányozniuk a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásának lehetőségét. Nem született olyan javaslat erről a kérdésről, melyet a kormánypárt elé lehetett volna terjeszteni. Míg 2001-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2003-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003–2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magyar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez sem történt meg. A megállapodás szerint április 30-ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Akárcsak 2002-ben, 2003-ban is eredménytelenül „vizsgálták annak a lehetőségét”, hogy a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen magyar csoportokat indítsanak. A megállapodásban a moldvai csángók megemlítése nélkül jelent meg az Európa Tanács csángó-ajánlására való utalás és az anyanyelv oktatásának a biztosítására tett ígéret. A dokumentum szerint március elsejéig kellett volna befejezni a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének a tatarozását. A magyar iskola a román szülők tiltakozása miatt csak szeptemberben költözhetett be a felújított épületbe. A szeptemberi tanévkezdésig kellett volna lebonyolítani a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium által szorgalmazott ingatlancserét. Erre immár 2004-ben, az év első napjaiban kerülhet sor. Második alkalommal szegte meg a PSD a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának a megfelelő formában történő ratifikálására vonatkozó ígéretét. Ezt a tavalyi megállapodás szerint az év végéig kellett volna megtenni, a tavalyelőtti protokollumban június végi határidő szerepelt a kitétel mellett. Szintén kétéves adóssága a kormánypártnak a kisebbségkutató intézet létrehozása. Június 30-i határidő szerepelt a marosvásárhelyi televízióstúdió újbóli beindításánál, a stúdió azonban máig sem kezdte el a sugárzást. Nemcsak az RMDSZ-szel kialakított partneri viszonyt, hanem a magyar kisebbséget is semmibe vette a kormány, amikor az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezte ki novemberben Cristian Jura jogászt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának élére. A szövetség képviselői mintegy 200-300 milliárd lejre becsülik azt a többletforrást, amit a magyar lakosságú településeknek, megyéknek sikerült kilobbizni. Noha az egyezmény 60 napos határidőt szabott a két politikai erő szervezeteinek a megyei szintű együttműködési szerződések megkötésére, néhány megyében az év végéig sem sikerült ilyen dokumentumot aláírni. Az RMDSZ-nek kormánypárti támogatással sikerült elérnie az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználat alkotmányos garantálását. Szintén RMDSZ-sikerként könyvelhető el a felekezeti oktatás alkotmányos garantálása. Az aradi emlékmű témája nemcsak a pártközi kapcsolatokat, a román–magyar államközi viszonyt is megterhelte. Az ügyet Medgyessy Péter kormányfőnek sem sikerült elsimítania szeptember végi bukaresti látogatásán. Eredménynek számít, hogy azokon a településeken, amelyeken jelentős magyar közösség él, immár a vasútállomásokon is kezdtek megjelenni a magyar településnevek. Érdemes volt egyezséget kötni a kormánypárttal a 2003-as évre – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. /Gazda Árpád: Adós maradt a kormánypárt. RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Negyvenéves fennállásának megünneplésére készül Temesvár és a megye egyetlen női kamarakórusa, a Carmina Dacica. Tizennyolc esztendeje a karmesteri pálca Tóth Flóra kezében van, vezetésével a nemzetközi mezőnyben is sikereket ért el az együttes. Tóth Flóra 1972-ben, a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatórium végzőseként került Temesvárra, a zeneművészeti líceum tanárának. Kezdettől írt a helyi magyar napilapban. Előzőleg már néhány zenekritikája és novellája látott napvilágot az Utunk irodalmi hetilapban. Tóth Flóra azóta is a helyi zeneművészeti líceumban tanít és zenei asszisztens a Zenei Karon. Közben különböző együttesek kérik meg, hogy lépjen fel zongorakísérettel. Tóth Flóra kamarakórusa először 1990-ben lépett fel a debreceni nemzetközi Bartók Béla Fesztiválon, ahol egyes énekszámokat magyar nyelven szólaltattak meg. Felléptek már Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Szlovákiában, Ausztriában és többször meghívták őket Magyarországra is. Férje és fiai is zenészek. /Pongrácz P. Mária: Muzsikáló világ. Beszélgetés Tóth Flóra karnaggyal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Az erdélyi magyar zenei felsőoktatás helyzete címmel szervezett konferenciát február 28-án a Romániai Magyar Zenetársaság (RMZ), amelynek célja a magyar tannyelvű zenei felsőoktatás kérdéseinek, illetve annak megvitatása volt, hogy a Sapientia EMTE keretén belül Zeneművészeti Kart hozzanak létre. A rendezvényre Kolozsváron, az EMTE székházában került sor. Demény Attila RMZ-elnök röviden vázolta a kar beindításával kapcsolatosan eddig történteket. Mint mondta: a Gheorghe Dima Zeneakadémián hosszú harc után sem mutatkozik lehetőség arra, hogy ott, az állami oktatás keretében magyar szak is beinduljon. Az RMZ megnyerte a pályázatot, és összeállította az akkreditációs dossziét. Demény közölte: az iratcsomót tologatták, s végül az egyetem a média-szak beindítására kért engedélyt. Az előadók a magyar zenei felsőoktatás szükségességét hangsúlyozták. Bálint-Pataki József HTMH-elnök felvázolta a határon túli magyar felsőoktatás helyzetét, majd az EMTE működését elemezte. Sok tennivaló van a gazdálkodás, a költségvetés tervezése terén, az erőforrások felhasználása éretlennek tűnik. Feszültség érezhető a központok között – állapította meg. Leszögezte: a magyar kormány olyan lépésekre kényszerült, amelyek következtében az erdélyi felsőoktatás fejlesztésére előirányzott összeg 362 millió forinttal csökkent. Bíznak benne, hogy az egyetem képes lesz a megmaradt pénzből is működni. Bálint-Pataki a kuratóriumot is bírálta. Kijelentette: nem történt egyeztetés a finanszírozóval az Európai Tanulmányok Kar beindításakor. Az egyetemnek a hiányszakokat kell lefednie. Ami a zeneoktatást illeti, szándékuk segítséget nyújtani, de lehetőségeik végesek. Az elnök azt ajánlotta a szakembereknek, hogy az egyetemmel szoros együttműködésben készítsék el a megvalósíthatósági tanulmányt. /Köllő Katalin: Nincs konszenzus a zeneművészeti kar létrehozásában. Bálint-Pataki József bírálja a Sapientia kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Három héttel ezelőtt az RMDSZ az idei együttműködési szerződés aláírási feltételének tekintette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar karainak létrehozását, azután márc. 9-én olyan megállapodást írtak alá, melyben a felek csupán a két magyar kar létrehozási procedúrájának a beindításáról egyeztek meg. Ez visszalépés a 2003-as megállapodáshoz képest. A jelenlegiben nem vállalkoznak arra, hogy megvizsgálják a magyar csoportok indításának lehetőségét a kolozsvári Agronómiai Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. A megállapodás több olyan kitételt tartalmaz, amelyről immár harmadszor állapodnak meg. Első alkalommal vállalkoznak viszont arra, hogy szabályba iktatják a restitúciós törvény hatálya alá eső egyházi ingatlanok eladási tilalmát. A kisebbségi fejezetben az RMDSZ fokozott odafigyelést vállal a magyar többségű megyék román kisebbségének problémáira, biztosítván az állampolgárok esélyegyenlőségét nemzetiségükre való tekintet nélkül. Cserében a kormánypárt azt vállalja, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős a magyar kisebbség részaránya, a kormánynak alárendelt intézményekben a magyar szakértők jelenlétét is biztosítják. A két párt vezetői immár harmadszor foglalják bele a megállapodásukba a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálását, ugyanúgy a kisebbségkutató intézet létrehozását. /Gazda Árpád, Szőcs Levente: Magyar oktatás helyett nyugdíjemelés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./

Ruha István a hazai és külföldi zenei élet kiemelkedő személyisége, a kortárs nemzetközi hegedűművészet élvonalához tartozik. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végzett, 1958-ban a Kolozsvári Állami Filharmónia koncertező szólistája lett, 1962-1988 között a Filharmónia híres Transilvania Kvartettjét vezette. Pályafutása során több ezer hazai és külföldi koncert és szólóest középpontjában állt. Professzorként a fiatal hegedűs nemzedék előadói képzését segíti. István fia karmester, Svájcban él 25 éve. Ruha István hegedűművészt sokszor hívták külföldre, hatalmas összegekért, de itthon maradt. /Farkas Imola: "Így volt jó minden, ahogy volt" – vallja Ruha István, a hegedűsök prófétája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

Elhunyt Ruha István /Nagykároly, 1931. aug. 17. – Kolozsvár, 2004. szept. 28./ hegedűművész. Huszonévesként megnyert három tekintélyes nemzetközi versenydíjat, ez meghozta számára az elismerést. Románia egyik legkeresettebb hangversenyhegedűsévé lett. 1964-ben Horváth Lászlóval, Fülöp Lászlóval és Dula Imrével vonósnégyest alapított, amelynek létét a nyolcvanas években két tag külföldi letelepedése szüntetett meg. 1963-tól tanított a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián, előbb óraadóként, majd professzorként. 2003-ban, miután nyugdíjazták, a főiskola konzulens professzora volt. Családszerető ember volt, tanítványai rajongtak érte. Súlyos betegség vitte el. /László V. Ferenc: Ruhapista. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Január 21-én elhunyt Budapesten a Kútvölgyi Kórház intenzív osztályán Balogh Ferenc hegedűművész. Az 1920-ban Aszódon született művész életpályája 1932-től Székelyudvarhelyről indult, ott végezte a középiskolát. Budapesten végezte a Zeneakadémiát. Székelyudvarhelyen a helybéli Református Tanítóképzőnek és a Református Kollégiumnak lett zenetanára. Később a kolozsvári Állami Magyar Operához hívták hangversenymesternek, több évtizedig tanított a zeneművészeti főiskolán. 1946-tól évi 10–15 hangversenyt adott. Később csak hegedűesteket tartott – többnyire ingyen. Végigkoncertezte Erdély hangversenytermeit és templomait. Gyakran hangversenyezett Székelyudvarhelyen, abban a városban, mely elsőnek értékelte tehetségét és művészetét. Utoljára tavaly októberben hangversenyezett kedvenc városában: a Székelyföldi Szimfonikus Zenekar szólistájaként csodálhatta meg játékát a közönség. /Elhallgatott Balogh Ferenc hegedűje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 24./ 85 éves korában elhunyt Balogh Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár, a magyar és az európai zene hűséges képviselője és mestere, aki 1948-tól 1988-ig Kolozsváron szolgálta az erdélyi magyar kultúrát. A professzort 2003-ban Márton Áron emlékéremmel tüntették ki. 1939-ben, az első Enescu versenyen – ahol maga George Enescu is jelen volt – az első díjat: Nicola Amati, cremonai hegedűkészítő mester műhelyéből kikerült hegedűt – Balogh Ferenc nyerte meg. George Enescu meghívta Párizsba, hogy további tanulmányait az ő vezetésével végezze. Azonban Marosvásárhely román prefektusa, Dandrea azt a feltételt szabta kiutazásához, hogy térjen át az ortodox hitre és változtassa meg a nevét Baloghról – Bologára. Balogh Ferenc ezt nem tette meg, így párizsi utazása elmaradt. Észak-Erdély visszatérése után, 1940 októberében felvételizett a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol azonnal harmadévre vették föl. Versenyvizsgát tett a budapesti Operaház zenekarába, ahová felvették. 1945 telén Kodály Zoltán tanácsára haza ment Székelyudvarhelyre. 1948-ban nyitották meg a Kolozsvári Magyar Operát, ahová Balogh Ferencet hangversenymesternek hívták meg, majd az 1949-ben alapított Magyar Művészeti Intézethez tanárnak. Balogh Ferenc a Magyar Művészeti Intézet erőszakos bezárása után, 1953-tól 1982-es nyugdíjaztatásáig a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola professzora volt. Százhét növendék végzett nála: négy román, öt szász és kilencvennyolc magyar. /A zene szolgálatában. In memoriam Balogh Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Jordán Éva operaénekesnő a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián megszerezte a diplomát, majd a magiszteri fokozatot is elvégezte. 1999-ben a Kolozsvári Magyar Operában meghallgatták, és szerepekre szerződtették. 2004 decemberétől pedig, versenyvizsgával, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese lett. Jordán Éva zenéből fog doktorálni, doktori disszertációját Pucciniből írja. /Csomafáy Ferenc: Bemutatkozott a kolozsvári opera új magánénekese. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Július 13-án megkezdődött a negyedszázados múltra visszatekintő csíkszeredai Régizene Fesztivál. Erich Türk kolozsvári orgonaművész hangversenyére buszok szállították a közönséget a csíksomlyói Kegytemplomba. A fiatal orgonavirtuóz a Transylvania Barokk Együttes tagja. A román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala minden eddigi támogatását felülmúlva 630 millió régi lejjel járult hozzá a 18 zenei együttesben zenélő 140 meghívott méltó fogadásához. Majó Zoltán, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára, a 2000-ben alapított Flauto Dolce együttes vezetője a folytonosságot hangsúlyozta, amely a kezdetektől a rendezvénysorozatot jellemezte. A fesztivál történetében gregorián zenével elsőként jelentkező Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári együttes is fel fog lépni. /Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémián esztétikaóra után kereste fel a lap munkatársa Terényi Ede tanárt, zeneszerzőt, aki tavaly volt 70 éves. Az öregkorral együtt jár, hogy az ember feldolgozza magában az élményeket, mondta. Idén lesz Mozart 250. születésnapja, a Román Rádió rendelt tőle egy művet, ezt meg is írta, hegedűverseny formájában, Mozartra emlékezve. Terényi elindította műveinek összkiadását. Foglalkoztatja összes zongoraművének kiadása, szeretné megjelentetni összes vonósnégyeseit is, még 2006 tavaszán. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lelkem mélyén ott él Odüsszeusz. Beszélgetés Terényi Ede zeneszerzővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek emlékünnepséget március 26-án, vasárnap Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban. Dr. Szabó Árpád püspök hangsúlyozta: Bartók kapcsolata az unitárius egyházzal különösen szoros volt, nemcsak áttért az unitárius vallásra, hanem fiát is unitáriusnak keresztelte. Dr. Angi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora emlékbeszédében Bartók Béla tudományos tevékenységét ismertette. Leginkább a népdalgyűjtést, zeneszerzést tartják számon, de Bartók zenetörténeti, illetve zeneesztétikai munkássága sem hanyagolható el. Az ünnepi rendezvényen fellépett a János Zsigmond Unitárius Kollégium Majó Juliánna vezette énekkara. /K. B.: Bartók-ünnepség az unitárius templomban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Székelyföldön elkelne egy hivatásos komolyzenei együttes is, filharmónia – vallják többen, és tesznek is érte. Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában – a helyi művészeti középiskolák vonzáskörében – egyaránt működik már olyan együttes, amely ennek az intézménynek a csíráját képezhetné. A fennállásának ötödik évében lévő Csíki Kamarazenekarról ez elmondható. Kovács László, a Csíki Kamarazenekar egyik mindenese elégedett az elmúlt öt esztendő teljesítményével. Első koncertjüket 2001-ben adták a marosvásárhelyi Szőnyi Zoltán vezényletével. Szőnyi azóta is a zenekar tiszteletbeli állandó karmestere. A zenekar tagjainak nagy részét a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola legjobb végzős diákjai közül verbuválták. 2004-től nemzetközi szinten elismert zenei személyiségek is elvállalták a zenekar zenei irányítását, köztük ifj. Koppándi Jenő. Ifj. Koppándi Jenő az a csíki zenei személyiség, aki hegedűművészként a legnagyobb karriert futotta be: 2000 óta a Magyar Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere. Ifj. Koppándi Jenő 1966-ban született Csíkszeredában, 1989-ben a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumban szerzett diplomát hegedű szakon. 1991-től Budapesten él. Szólóhangszeresként és koncertmesterként Európa és a nagyvilág számos hangversenytermében koncertezett. /Ötéves a Csíki Kamarazenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

Negyedik alkalommal adja át Varga Attila, az Identitas Alapítvány /Szatmárnémeti/ elnöke az Identitas díjat, amelyet azok a személyek kapják meg, akik a legtöbbet tettek a helyi magyar közösség kulturális fejlődéséért. Ebben az évben Fejér Kálmán kapja meg a díjat. Fejér Kálmán nemcsak az utóbbi 16 évben kifejtett munkásságáért, hanem az azt megelőző években folyamatosan és önzetlenül folytatott tevékenységéért kapja a kitüntetést. Csirák Csaba, a megye kulturális életének másik kiemelkedő személyisége kifejtette: Fejér Kálmán a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenepedagógia szakon szerzett oklevelet. A szatmárnémeti zeneiskola tanára volt, már nyugdíjas. Több mint egy évtizeden át kamarakórust vezetett. Népzenét gyűjtött Szatmár megye falvaiban, zenepedagógiai szakmunkákat írt, több népdalfeldolgozása is megjelent. Szatmárnémetiben 1973–1983 között az Iparosotthonban működő táncház a romániai táncház mozgalom egyik legjobban működő intézményesített változata volt. 1991-től a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakirányítója. A Romániai Magyar Dalosszövetség alelnökeként, majd területi népzenei irányítóként számos szakmai továbbképzőt, kórusfesztivált, fúvószenekari karmester tanfolyamot szervezett, vezetett. /B. I.: Fejér Kálmán kitüntetése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./

Az erdélyi magyar felsőoktatás célkitűzéseit foglalta pontokba és küldte el nyilatkozat formájában Olli Rehn bővítési biztosnak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A szöveget az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói, az RMDSZ elnöke, a felsőoktatás érintett szereplői, valamint több civil szervezet is aláírta. A dokumentum az egy hónappal korábban Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született. A nyilatkozat szövege emlékeztet, Európában minden jelentős – néhány százezer főt számláló – kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. „Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken – mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok – nincs államilag finanszírozott felsőfokú képzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek – Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem – pótolják a képzési lehetőségek hiányát” – áll a nyilatkozatban. Megvalósítandónak tekintik a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá. Igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen. Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű romániai felsőoktatási intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség a magyar nyelv hivatalossá válása révén. Kérik, hogy a törvényes kereteknek megfelelően mielőbb akkreditálják a magánegyetemeket, az engedélyezésük után pedig ezek részesüljenek állami támogatásban. Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot. Ők korábban is kételyeiknek adtak hangot a magyar oktatás karokba szervezésének hasznosságával kapcsolatban. Jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során Olli Rehn ötezer levelet kapott. /B. T.: RMDSZ–BKB-levél Olli Rehn-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ 23 magyar intézmény és szervezet nevében megfogalmazott nyilatkozatban hívják fel Ollie Rehn bővítési biztos figyelmét a romániai magyar nyelvű felsőfokú oktatás diszkriminációjára.     A nyilatkozat aláírói között szerepel Markó Béla RMDSZ-elnök, a történelmi magyar egyházak püspökei, magánegyetemek rektorai, professzorai, magyar szervezetek és szövetségek vezetői. A magyar egyetem ügyét támogatandó, május 9-én este 7-órától Erdély több településén az Evangélikus Colegium Academicum, az Erdélyi Magyar Ifjak és a Magyar Ifjúsági Tanács ökumenikus imaestláncot hirdet meg. Az erdélyi ifjúság által kezdeményezett tematizált imaestek a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlanak. /Lobbi a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

November 25-én Kolozsváron, a Szent Kamill Szociális Otthonban dr. Fuchs Ferenc, a Gheorghe Dima Zeneakadémia adjunktusa által összeállított műsorral köszöntötték a vendégeket, a Külhoni Magyarok Perjelségét, Esterházy Antal herceg nagypriort, Bartha Árpád helyettes nagyperjelt és kancellárt és a többieket, akik jelentős összeget adományoztak az otthonnak a Szent János Ispotályos Lovagrend nevében. A lovagrend munkája elismeréséül kitüntette az otthon vezetőjét, Tokay Rozáliát a rend arany fokozatával. /Végh M. Balázs: Jeles vendégek a Szent Kamill Otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A Zenelíceum tanárnője, Tóth Flóra húsz éve vezeti a Carmina Dacica női kamarakórust. Ugyancsak vezeti a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum énekkarát, az énekkar Bécsben is fellépett, német, román, magyar és latin nyelven hirdette a szeretet mindent legyőző hatalmát. Tóth Flóra harmincnégy évvel ezelőtt zongora szakot és kórusvezetést végzett a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban (ma Zeneakadémia). /A zene nyelvén. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

Megjelent Orbán Ferenc ötödik önálló albuma Egyedül – annak, aki kíváncsi címmel. A székelykeresztúri születésű, Marosvásárhelyen élő zenész most is újított: a dalokon kívül ezúttal a szövegeket is ő jegyezte. Első, 2001-ben megjelent, Gyermekvilág című albumán Orbán Weöres Sándor verseket zenésített meg. Második, 2002 őszén kiadott Pilinszky-dalok című albumán Pilinszky János verseiből válogatott, míg harmadik, 2005-ben megjelent Örökség című korongjára Wass Albert irodalmi hagyatékából válogatott szövegeket. Szintén 2005-ben jelent meg az a Mozsikácska című lemez, amelyen Porzsolt Erzsébet színművészeti főiskolát végzett hallgatóval, valamint Bucsuházy Viktória, a Győr melletti Rajka falubeli első osztályos kislánnyal adnak elő nép- és gyermekdal feldolgozásokat. Orbán Ferenc 2004-ben végezte el Marosvásárhelyen a kántor-tanítóképző főiskolát, 2006-ban pedig a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumot, azóta Marosvásárhelyen és környékén zenetanár. /Töprengő dalok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Bensőséges légkörben ünnepelték meg a Zeneakadémián dr. László Ferenc zeneakadémiai tanár, a romániai magyar zenei szakírás doyenje, neves Bartók- és Mozart-kutató hetvenedik születésnapját, aki 1991-től tanít a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Itt nyerte el az egyetemi tanári tisztséget, megvédte doktori disszertációját, s ugyanitt vált doktorátusi témavezetővé. Aurel Marc rektor kifejezte abbéli reményét, hogy László Ferenc professzor a Zeneakadémia konzulens professzora lesz. Így doktorandusai megnyugodhatnak: témavezetőjük továbbra is támogatja őket. /László Ferenc zenetudóst ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Az 1949-ben létesített kolozsvári Folklórintézetbe Kodály Zoltán egyik tanítványát, Jagamas Jánost meghívták tudományos főmunkatársnak. Jagamas János irányította és hangolta össze valamennyi romániai magyar népdalgyűjtő tevékenységét. Ezt azért is tehette, mert intézeti feladatai mellett egyidejűleg a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola tanára is volt, ahol ő képezte a népzenekutatók újabb nemzedékét. Jagamas János /Dés, 1913. jún. 8. – Szamosújvár, 1997. szept. 15./ a középiskolát Kolozsváron végezte, majd beiratkozott az itteni konzervatóriumba. Rövid idő múltán kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait, és a Dés közelében levő Alőrben vállalt tanítói állást. Ebben a román lakosságú faluban gyűjtött először népdalokat. Nemsokára lehetővé vált, hogy a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanuljon, maga Kodály Zoltán avatta be a népzenetudomány kérdéseibe. A mesterétől kapott útmutatás szerint 1942 nyarán, majd 1943-ban nagyszabású népdalgyűjtést végzett. A háború miatt tanulmányait ismét megszakította, csak 1948-ban, harmincöt esztendős fővel nyerte el a zeneszerzői oklevelet Kolozsváron. Noha élete céljául a zeneszerzői pályát választotta, az első dalok, kórusművek, vonósnégyesek és zongoraszonáták megírása után szinte másfél évtizeden át teljesen abbahagyta a komponálást, hogy minden idejét a tanításnak és főleg zenefolklorisztikai kutatásainak szentelhesse. Megkezdte a korábban egyáltalán nem érintett, illetőleg a kellő mértékben még nem ismert vidékek népzenéjének kutatását. Páratlan szorgalommal nagyarányú gyűjtéseket végzett a Fekete-Körös völgyében, Kalotaszegen, a Mezőségen, a Nagy-Szamos és a Felső-Maros mentén, a Kis-Küküllő–Maros közén, az udvarhelyi, a gyergyói és a csíki székelyek, valamint a moldvai, a gyimesi és a barcasági csángók körében. Viszonylag rövid idő alatt több mint hatezer népi dallamot gyűjtött össze. A lejegyzett anyagot a Kolozsvári Folklórintézet népzenei archívuma őrzi. A gyűjtéssel és a lejegyzéssel párhuzamosan rendszerezte a dalanyagot. Nem kevesebb mint tizenkétezer dallamot elemzett és osztályozott, majd elkészítette az erdélyi és a moldvai magyar népdalok típuskatalógusát. Ezzel szilárd alapot biztosított tanulmányainak és köteteinek megszerkesztéséhez. Nevét legelőször Moldvai csángó népdalok és népballadák című, Faragó József és Szegő Júlia közreműködésével 1954-ben kiadott könyve tette ismertté. A Kolozsvári Folklórintézet népdalgyűjteménye alapján Adatok a romániai magyar népzenei dialektusok kérdéséhez című tanulmányában foglalta össze. Ötesztendei megfeszített munka árán 1958-ban fejezte be Jagamas János – Faragó József részvételével – Romániai magyar népdalok című gyűjteménye összeállítását. Munkája csak 1974-ben láthatott napvilágot. /Almási István: Jagamas János emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./