Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Dima, Gheorghe
116 tétel
1995. október 21.
Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémián ebben az évben sem sikerült magyar csoportot alakítani, így továbbra sincs magyar nyelvű zenei felsőfokú oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1996. január 24.
Magyari Lajos RMDSZ-szenátor többször tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, melynek eredményeként Maior döntött: a következő tanévtől a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián újraindítják a magyar tagozatot, melyet magyar prodékán fog irányítani. Jan. 25-én Maior miniszter Kolozsvárra utazik, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek, egyszersmind fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát: dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a magyar tagozat felépítését ismertetik a miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 703. sz./
1996. január 26.
Magyari Lajos szenátor Liviu Maior tanügyminiszterrel folytatott többrendbeli tárgyalása nyomán a tárca vezetője végleges és visszavonhatatlan döntést hozott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar tagozatának újraindítása kérdésében. Eszerint a következő tanévtől a főiskolán magyar tannyelvű csoportokat szerveznek, melyek tevékenységét egy magyar nemzetiségű prodékán fogja irányítani. Liviu Maior tanügyminiszter személyesen utazik Kolozsvárra, hogy a helyszínen szerezzen érvényt a döntésnek. Liviu Maior jan. 26-án fogadja a Zeneakadémia három magyar professzorát, dr. Angi Istvánt, Terényi Ede zeneszerzőt és dr. László Ferenc muzikológust, akik a tagozat felépítésének konkrét módozatait ismertetik a miniszterrel. /Magyar tagozat a Zeneakadémián Liviu Maior oktatási miniszter Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
1996. február 5.
Olyan hír terjedt el, hogy a kolozsvári Zeneakadémián elintéződött a magyar tagozat, mert a miniszter megígérte személyes közbenjárását. Ezek után sokan izgatottan várták, hogy a miniszter megérkezik és intézkedik. Liviu Maior miniszter azóta megfordult Kolozsváron, de nem intézkedett. Emlékeztetőül az előzmények: december 13-án Magyari Lajos szenátor és dr. Angi István zeneakadémiai professzor tárgyalt Bukarestben Liviu Maior tanügyminiszterrel, és elvi megállapodásra jutottak arról, hogy legyen magyar dékán helyettese a Gheorghe Dima Zeneakadémiának. Azonban miután Angi hazatért, az akadémia rektora éppúgy mint korábban, elutasított minden javaslatot. Újra kellett beszélni a a miniszterrel. A múlt héten a tanügyminiszterrel tartott megbeszélésen Buchwald Péter szenátoron kívül részt vett Angi István és Terényi Ede. A miniszter aláírta a magyar prodékán posztjának létesítésére vonatkozó javaslatot és vállalta, hogy ennek érvényt szerez. /A tanügyminiszter Kolozsváron Nem rontott be ajtóstul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1996. szeptember 16.
Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke szept. 13-án Bukarestben megbeszélést folytatott Liviu Maior oktatási miniszterrel. A miniszter újabb ígéretet tett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola magyar tagozatának újraindítására, közölve: aláírta 5 magyar tanári és egy prodékáni állás létesítését. Béres András fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./
1998. május 20.
"Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj. 20./"
1998. június 10.
Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./
1998. június 11.
"A politikai alakulatok elnökei és a miniszterelnök megállapodtak abban, hogy június 25-ig véglegesítik a jelentést az oktatási törvény módosítására vonatkozó 36-os sürgősségi kormányrendeletről; a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémián magyar tannyelvű zenepedagógia részleg létesül, még ebben a hónapban; a kormány létrehoz egy bizottságot, mely "felbecsüli egy állami magyar egyetem létrehozásának a módozatait"; és a kormány még júniusban elfogadja "a magyar egyházi és közösségi tulajdonba tartozott egyes ingatlanok visszaadásához szükséges jogszabályt". A lapkommentárok igencsak ellentmondásos képet festenek a tegnapi megegyezés lényegéről és annak esetleges hatásairól. A kolozsvári magyar napilap címe szerint "Nem derült ki: van-e politikai akarat az egyetem létrehozására". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós pártok vezetői közül egyik sem kérdőjelezte meg az önálló magyar egyetemhez való jogot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"
1998. június 13.
Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója elutasította a kormány döntését, hogy magyar tagozat induljon az akadémián, mert az szerinte etnikai megkülönböztetést jelentene a zenei képzésben.. Az akadémia román többségű szenátusa 1995 óta már többször elutasította a magyar tanárok és diákok erre irányuló kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
1998. június 13-14.
"N.C. Alexandru Farcas, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója nyilatkozatában vitatta a román koalíciós vezetők döntését, amelynek értelmében intézményében magyar nyelven indul zenepedagógus-képző szak. A Zeneakadémián számos magyar tanár és diák van, ők már korábban kérték, hogy anyanyelvű szakon oktathassanak illetve tanulhassanak, ez a törekvés azonban mindig megbukott az intézmény vezetésének ellenállásán. A koalíciós pártvezetők jún. 10-i csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy a kormány a hónap végéig megteszi a magyar nyelvű szak létesítéséhez szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette: "Az RMDSZ vezetői lépéseikkel azt próbálják elhitetni, hogy Románia magyar etnikumú polgárai nem akarják megtanulni a román nyelvet, az ország hivatalos nyelvét". A koalíciós döntés, fejtette ki, ellentétes az egyetemi autonómiával. Az igazgató azzal érvelt, hogy az akadémia szenátusában a többség 1995 óta többször is alaptalannak minősítette és elvetette az intézmény magyar tanárai vagy diákjai által előterjesztett igényeket, amelyek, mint fogalmazott, "a felsőfokú művészképző intézmény etnikai kritériumokat szem előtt tartó átalakítására irányultak". /A kolozsvári zeneakadémia tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./"
1998. június 17.
"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"
1998. június 25.
A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/
1998. június 26.
Kötő József oktatási államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke jelentős lépésnek tekinti a román kormány jún. 25-i döntéseit a magyar állami egyetemmel és egyes elkobzott közösségi javakkal kapcsolatban. Mindez azt bizonyítja, hogy a partnerekben megvan a politikai akarat e kérdések megoldására. Ami történt, azt egy folyamat kezdetének kell tekinteni, jelentette ki. A teljes igazságtételt az egyházügyi törvény elfogadása jelentené, amely a jogtalanul elkobzott javak természetbeni visszaszolgáltatásáról intézkedik, továbbá a közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet, továbbá az, ha lehetővé teszik, hogy a következő év költségvetésébe bekerüljenek az egyetem létrehozásához szükséges infrastrukturális beruházások. Kötő József elmondta, hogy a bizottság nemcsak a hazai, hanem a külföldi természetes jogi személyek támogatásának megszerzésével is foglalkozik, tehát a szükséges infrastruktúra létrehozása akár kormányközi együttműködéssel is elképzelhető. A bizottságnak állandó székhelye és fizetett alkalmazottja lesz a Kisebbségi Hivatal keretében, ami biztosítja tevékenységének folytonosságát. A kormány következő ülésén kedvező határozat várható a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar pedagógusképző tagozatának és a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar ügyében - közölte Kötő, aki szerint a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi ülése azt is elemezni fogja, hogy a tanügyi bizottság az ígéretek ellenére sem készítette el jelentését az oktatási törvény módosításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1998. július 23.
Kötő József máj. 18-án foglalta el közoktatási minisztériumi államtitkári tisztségét. Kötő József Kolozsváron végezte az egyetemet, a magyar szakot, 25 éven át volt Kolozsváron az Állami Színház titkára, majd igazgatója. Tudományos kutató is, megírta Erdély magyar színjátszásának monográfiáját. 1991-től az RMDSZ titkára, 1993-tól a szervezet oktatási, egyházügyi és művelődésügyi ügyvezető alelnöke. Jelenleg Kolozsvárról ingázik Bukarestbe. Államtitkárságán működik a nemzeti kisebbségek oktatásának vezérigazgatósága is, dr. Murvai László vezetésével. Az öt munkatársat foglalkoztató magyar igazgatóság várja, hogy frissiben kinevezett igazgatója, Aranyosi István /Brassó/ elfoglalja székét. Megszületet a 3359. számú miniszteri rendelet, amely kilenc évi huzavona után nemcsak kimondja, hogy a magyar államtitkár felel a kisebbségek oktatásáért, hanem nyolc pontban meghatározza feladatait is. Vitája van viszont, mert Marga miniszteri koncepciója a multikulturalitásnak megfelelő oktatási rendszert veszi alapul, amely szerint a kisebbséget nem illeti meg az önálló intézményalapítás joga. - A kisebbségi oktatás két éves lemaradásban van az országos oktatási reform viszonylatában. A minisztériumi reformbizottságokban ugyanis nem voltak képviselve a kisebbségek. Kötőnek néhány változtatást sikerült elérnie: az országos tankönyvbizottságban újabban jelen van a Magyar Tankönyvtanács elnöke, dr. Péntek János egyetemi tanár, továbbá miniszteri rendelet biztosította, hogy háromtagú magyar kutatócsoport létesüljön Kolozsváron, feladatuk a magyar oktatás bekapcsolása a reform-folyamatokba, sikerült elérni, hogy minden megyei tanfelügyelőségen, ahol magyar oktatási intézmény működik, már van magyar oktatásért felelős szakember. Következne az intézmény-teremtés, de itt nehéz lesz az áttörés. Amennyiben nem lesz áttörés, megkérdőjelezhető az államtitkárság létjogosultsága. Az egyetem kérdésében a multikulturalitás egyfajta kultúrimperializmus. mert csak azt szabad, amit a többség jónak tart. Hiába kérik az önálló Áprily Lajos Líceumot Brassóban vagy Bolyai Líceumot Marosvásárhelyen, a válasz az, hogy a multikulturalitás jegyében egymás mellett élnek magyarok és románok. Kötő a reformok ügyében kitűnően tud együttműködni Marga miniszterrel, de egyetem kérésében nincs egyetértés. Koalíciós egyezség van arra, hogy Kolozsváron az egyetemen belül önálló magyar nyelv és irodalom, néprajz fakultás működjön, a Gheorghe Dima Konzervatóriumban pedig magyar zenepedagógiai szak, de ezt Andrei Marga miniszter nem írta alá. A képviselőházi szakbizottság vitájára a miniszter nem delegálta Kötő Józsefet, ennek ellenére Kötő bejelentette, hogy jelen lesz az ülésen. Itt a miniszter képviselője bejelentette, hogy a multikulturalitás változatában gondolkodnak. Akkor Kötő József felállt és kifejtette: csodálkozik, hogy a minisztérium szembenáll a kormányprogrammal és Kötő bejelentette különvéleményét. Kötő kiemelte, hogy fontosnak tartja a szórványiskolák létesítését, ezt egyházi közreműködéssel kell megoldani. Az új oktatási törvény szerint az egyház megkapja az iskolaalapítás jogát. Falvakban imatermek, ökumenikus művelődési központok létesültek, itt állami fizetésű tanítókkal lehetne iskolákat működtetni. /Faltól falig az iskolától az egyetemig. Dr. Kötő József államtitkár válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), júl. 23./
1998. december 3.
Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
1999. január 7.
"A Kriterion Alapítvány kuratóriumának döntése értelmében az 1998-as évre a Kriterion-koszorút László Ferenc kolozsvári egyetemi tanárnak, muzikológusnak ítélték oda. A díj ünnepélyes átadására január 8-án lesz a Kriterion Ház Petőfi utcai székházában. Laudációt Angi István zeneesztéta, egyetemi tanár tart. László Ferenc 1959-65 között a Nagyszebeni Állami Filharmónia tagja, majd 1991-től a Gheorghe Dima Zeneakadémia docense, majd professzora. Több kötete jelent meg, így - többek között - Bartók Béla, tanulmányok és tanúságok; Zenén innen - zenén túl című munkája. Eddigi tevékenysége elismeréseként 1980-ban a Román Akadémia díját kapta, 1982-ben a Kodály-centenárium plakettjét és diplomáját, 1992-ben pedig a Zenekritikusok Kollégiumának díját. /A Kriterion-koszorú újabb tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"
1999. október 23.
Emil Constantinescu államfő okt. 22-én egynapos látogatásra Kolozsvárra érkezett, a 80 éves román felsőoktatás ünnepi rendezvényeire. Az államfő az Egyetemi Könyvtárba látogatott, ahol felsőfokú intézmények képviselőivel folytatott zárt ajtók mögött megbeszélést. Ezt követően Constantinescu a Babes-Bolyai Tudományegyetemen részt vett a rendezvényen. Ennek keretében Andrei Marga tanügyminiszter, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, Oliviu Pascu, a Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora, Leon Sorin Muntean, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, valamint Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia rektora a román nyelvű felsőoktatás múltjáról és jelenéről tartott előadást. Emil Constantinescu kifejtette: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése, amely nagymértékben hozzájárulhat Románia európai integrációjához. Délután az államfő meglátogatta a IV. Erdélyi Hadsereget, valamint a válaszúti fogyatékos iskolát kereste fel. Távozása előtt Constantinescu sajtóértekezletet tartott. A közvélemény-kutatásokat kommentálva elmondta: népszerűségének csökkenése nagyrészt a reformfolyamat során bekövetkezett változásoknak tulajdonítható. Szükség van változásra, még ha ez pillanatnyilag nehézségekkel jár is. Az államfő leszögezte: nincs válsághelyzet, a parlament, a kormány, az állam intézményei működőképesek. Az ellenzék nem állt elő olyan javaslatokkal, amelyek alternatívát jelentenének. /Papp Annamária: Constantinescu: az erdélyi kultúra feladata a tolerancia szellemének a megteremtése Szakszervezeti ultimátum az elnöknek: ők már nem érik be üres szavakkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2000. január 28.
Klára Mária Valéria zenetanár-karnagy nélkül el sem képzelhető a Brassói Magyar Dalárda, hangzott el a Romániai Magyar Dalosszövetség kolozsvári ünnepén, amelyen díszoklevéllel (Jagamas János-díj) tüntették ki. Klára Mária Brassóban született, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia pedagógia-karnagyi szakán végzett. Abban az időben még erős magyar tanszéke volt a konzervatóriumnak, kiváló magyar zenészek, zeneszerzők tanítottak, köztük Jagamas János, Márkos Albert. Klára Mária baleset következtében elvesztette a férjét, 1967-ben hazaköltözött Brassóba. A 80-as években főleg magyar dalárdákkal dolgozott. 1971-ben vette át a Magyar Dalárda vezetését. /Csutak Levente: Aki a dalt szereti rossz ember nem lehet! = Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./
2000. május 27.
Máj. 23-án államvizsgáztak Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneakadémia karmester szakos végzős növendékei: Lászlóffy Zsolt, Dániel Zsolt, Kulcsár Szabolcs és Barbu Ovidiu. Közülük ketten másoddiplomát szereztek. Lászlóffy Zsolt /1991 és 1996 között elvégezte a zeneszerzési szakot, majd 1996-ban beiratkozott a karmesteri szakra/. Kolozsváron a Magyar Operában már többször vezényelt, emellett a nagyváradi egyetem zenepedagógia szakán tanársegéd, ahol összhangzattant, hangszerelést és zeneelméletet tanít. Budapesten pedig zeneszerzésből doktorál. Dániel Zsolt szintén második egyetemként végezte a karmesteri szakot. Előzőleg 1995-ben végzett a Zeneakadémia ének szakán. /Bemutatjuk végzőseinket. Államvizsga a karmester szakon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2000. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén ünnepelték a kolozsvári Református Kollégium újraindításának és az iskolakórus megalakulásának tizedik születésnapját. Az eseményre eljöttek az öregdiákok, jelen volt Kötő József oktatási államtitkár és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. Székely Árpád, a kollégium igazgatója köszöntője után dr. Anghi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora tartott előadást. Az ünnepség a Farkas utcai református templomban istentisztelettel folytatódott: Székely Árpád igazgató elmondta: a kórus rendszeresen szolgált Kolozsvár gyülekezeteiben, sikeresen vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Hollandiában, elnyerte a Romániai Magyar Dalosszövetség jutalmát. Felszentelték az énekkar zászlaját, amelynek zászlóanyjává a kollégium volt titkárát, Szabó Éva tanárt kérték fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László elnök és Guttman Mihály tiszteletbeli elnök gratulált az elért sikerekért. A vasárnapi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: bár az iskolának nincs épülete, van lelke, szellemisége, amitől nem tudják megfosztani. /Papp Annamária: Ünnepelt az újraindult Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./
2000. november 18.
Egy évtizeddel a változások után sem sikerült megoldani az anyanyelvű oktatás kérdését a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A magyar tanárok, az RMDSZ számos alkalommal kérte az intézmény vezetőségét és az Oktatási Minisztériumot, hogy engedélyezze a magyar nyelvű képzés újraindítását a zeneakadémián, eredménytelenül. Áprilistól új vezetősége van az akadémiának: Aurel Marc a rektor. A Szabadság munkatársa a rektort, Angi István professzort, zeneesztétát és Kötő József oktatási államtitkárt kérdezte a Gheorghe Dima Zeneakadémia magyar nyelvű oktatásáról. Aurel Marc rektor szerint nem jogos a kérés. Az első évesek között sok a magyar nemzetiségű. Szerinte a zenében nincsenek nyelvi különbségek, a zene nyelve mindenki számára érthető, továbbá a magyar nyelvű oktatás esetén a magyar diákok lehetőségei szűkülnének. Kötő József hangsúlyozta, hogy a zenekultúra ugyanolyan része az anyanyelvnek és az identitást megőrző kultúrának, mint maga a nyelv Kidolgozták az anyanyelvi képzés tervét. Kötő államtitkári minőségében lejött Kolozsvárra, és részt vett a szenátusi ülésen, amelynek a témája az anyanyelvi képzés volt. Az intézmény akkori rektora és szenátusa azonban elutasították a kérést. - Kolozsvári látogatása alkalmával Max van der Stoel EBESZ-főbiztossal is tárgyalásokat folytattak. Kötő újra kezdeményezni fogja az anyanyelvi képzést. Angi István leszögezte: a zene anyanyelven történő oktatása nemcsak jog, hanem kötelesség is. - Az akadémián korábban is létezett magyar csoport. Ez az ötvenes években alakult meg, és egészen a nyolcvanas évek elejéig működött. Az elmúlt évek során több alkalommal is kérték a magyar csoport visszaállítását. Rengeteg próbálkozás volt, de kemény ellenállásba ütköztek. - A Nagyváradon létrehozott Partiumi Keresztény Egyetemen jelenleg egy magyar zenetanárképző csoport is működik. Idén végez az első generáció, mintegy tizenöt személy. Ez sem működik azonban zökkenőmentesen. Az intézet akkreditálásakor csak az egyházzenei fakultás címet hagyták jóvá, eredetileg mi zenetanári-egyházzeneit kértünk. A Tanügyminisztérium megígérte az intézmény vezetőségének, hogy a kérdést rendezni fogják. /Papp Annamária: Megoldásra vár az anyanyelvű oktatás kérdése a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. A 80-as évekig működött magyar csoport az akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./
2001. október 22.
"Életének 62. évében elhunyt Karácsonyi Péter /Budapest, 1940. márc. 25. - Nagykároly, 2001. okt. 20./ tanár, zenekarvezető, szinte valamennyi nagykárolyi könnyűzenész mentora. Karácsonyi Péter Kolozsváron zenetanári képesítést szerzett, majd immár gyakorló pedagógusként, magánúton ugyancsak Kolozsváron 1967-71-ben elvégezte a Gheorghe Dima konzervatórium zenepedagógiai és zenetudományi szakát. 1978-ban karmester lett. Országos első díjat nyert zenekarával. 1994-ben Karácsonyi Péter művelődési díjat kapott, ugyanebben az évben a Kastélylakó Trió egymás után három alkalommal is első helyre került az RTV-1-es adásában a videoklipek toplistáján. Emellett Nagykárolyban és környékén fellelhető, zenével kapcsolatos dokumentumok, illetve az erdélyi magyar örmények múltjának és jelenének a kutatására is jutott ideje. /Elhunyt Karácsonyi Péter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./"
2002. január 4.
Úttörő színházi produkciót tartottak Székelyudvarhelyen: Ábrahám Pál Viktória című nagyoperettjével búcsúztatták az óévet. A Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében sikeres volt az est, annak ellenére, hogy nem hivatásos operett-énekesek szerepeltek. A tánckart az Udvarhely Néptáncműhely táncosai alkották, a produkcióban részt vettek a Balázs Ferenc Vegyes Kar tagjai, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai és székelyudvarhelyi zenészek is. Az udvarhelyi színészeknek a kolozsvári Magyar Opera magánénekese, Marton Melinda egyetemi tanár segített a különböző éneklési technikák elsajátításában. /Száva Enikő: Operettel búcsúztatták az évet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
2002. január 7.
Asztalos Ferenc képviselő, az oktatásügyi bizottság alelnöke elmondta, előrelépés, hogy a közoktatási intézmények finanszírozása, beleértve a tanszemélyzet fizetését is, az országos költségvetésből átkerült a községi, városi, illetve megyei tanácsok költségvetésébe, a közoktatási intézmények a minisztérium tulajdonából a helyi tanácsok tulajdonába mentek át. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben, önálló jogi személyként működhet majd egy magyar nyelvű középiskola. – Amennyiben az RMDSZ újabb protokollumot köt a jelenlegi kormánypárttal, annak tartalmaznia kell azt, hogy a kormánypárt nem támogat olyan törvénykezdeményezéseket, melyek a jelenleg létező oktatási jogokat korlátozná. Azokon az egyetemeken, ahol már van magyar nyelvű oktatás (a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem), ott lehetővé kell tenni, hogy a magyar oktatási részlegek döntéshozatali autonómiával rendelkezzenek. Azokban az intézményekben, ahol egyáltalán nem folyik magyar nyelvű képzés, de a magyar nemzetiségű diákok részaránya számottevő, ott be kell vezetni a magyar nyelvű képzést is, mint például a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. /Bágyi Bencze Jakab: Mérlegen a magyar nyelvű oktatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./
2002. január 19.
Jan. 18-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT), amelyen a kedvezménytörvény romániai alkalmazását érintő gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően Markó Béla szövetségi elnök beszámolt a kormánypárttal folytatott tárgyalásokról. Az oktatás terén a kormánypárt ígéretet tett magyar karok, tanszékek létesítésére a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián, az agrártudományi egyetemen, illetve a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen. Ígéret van arra, hogy a pedagógusok leépítése nem fogja befolyásolni a beiskolázási számokat, a magyar osztályok száma emiatt nem fog csökkenni. Az RMDSZ kérte: rendezzék az egyházi iskolák helyzetét, a meglévő felekezeti iskolákban ne csak egyházi tantárgyakat lehessen tanítani. A rendőrök jogállását szabályozó törvényben rögzíteni fogják, hogy ott, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rend őrei között legyen olyan, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ indítványozta az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat alkalmazását is, és arányos képviseletet kért a különböző kulturális, belügyi, igazságügyi stb. intézményekben is. Ami az egyházi ingatlanok helyzetét illeti: a kormánypárt azt ígérte, 2002. folyamán a parlament elfogadja az RMDSZ által előterjesztett törvénytervezetet, amelyet még ebben az évben életbe is léptetnek. Szóba került a zászló- és himnusz-ügy is, az RMDSZ kérte a jelenlegi jogszabály módosítását-kiegészítését, amelynek ki kell térnie a kisebbségi szimbólumok használatára is. Kónya-Hamar Sándor szerint az egyezményben a kormány képviselőinek fel is kell vállalniuk a kolozsvári Főtér helyzetének megnyugtató rendezését, beleértve Mátyás király szobrának restaurálását is. /Sz. K.: RMDSZ igények, SZDP ígéretek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2002. február 6.
Három felekezet vallástanárképző karának építene közös otthont a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). Megtörténhet, hogy az ortodox, görög katolikus és református vallástanárokat képző fakultások számára tervezett ingatlan az ortodoxok tulajdonába kerül, mivel az egyetem bizonyos feltételekhez kötötte a beköltözést az új épületbe. A BBTE adminisztratív bizottságának jan. 29-i határozata szerint a felsőoktatási intézmény a helyi önkormányzathoz nyújtja be igénylését, a tervezett ingatlan felépítéséhez szükséges telek kijelölésére. Kása Zoltán rektorhelyettes elmondta: "A karok egyre bővülnek, ugyanakkor növekvőben van a diákság létszáma is". A felépülő és korszerűen felszerelt ingatlan azonban az ortodox fakultás tulajdonába kerülhet, ha a római katolikus és a református püspökség visszakapja a kormányhatározatban megjelölt – egykor elkobzott – ingatlanjait. Az egyetem és a református püspökség közötti egyezség alapján, abban az esetben, ha a püspökség visszakapja a már évek óta követelt Bocskai téri épületegyüttesét, azt a református vallástanárképző kar rendelkezésére bocsátja. Hasonló helyzetben van a BBTE görög katolikus vallástanárképző kara, amelynek az egyetem adminisztratív bizottságának határozata szerint szintén nem marad helye az ingatlanban, ha a Kolozsvár–Szamosújvár Görög Katolikus Püspökség visszakapja azt az egykor elkobzott épületét, amelyben jelenleg a Gheorghe Dima Zeneakadémia székel. /Lázár Lehel: Fonák helyzetben a hittantanárképzők. Új épületet kapnak a BBTE-től. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2002. február 18.
"Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közötti együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő bizottság tagjai febr. 17-én Kolozsváron megbeszélést folytattak a kormánypárt tizennégy erdélyi szervezetének képviselőivel a helyi szinten megkötendő protokollumok tartalmáról. A megállapodás előírja, hogy a két politikai alakulat harminc napon belül megyei szinten is megállapodásokat köt. A prefektúrán zajló találkozón többek között jelen volt Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mircea Geoana külügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a párt alelnöke és Cosmin Gusa főtitkár. Ioan Rus belügyminiszter elmondta: még a héten elkezdik a tárgyalásokat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével a helyi szintű protokollum megkötése érdekében. A miniszter hangsúlyozta, hogy csak az egyetemek szenátusai dönthetnek az új magyar karok és tanszékek létrehozásáról. A bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Arra a megállapodásra jutottak, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek a tanügyi törvény előírásainak és az egyetem autonómiájának tiszteletben tartásával történhet meg. /Papp Annamária: Kormánypárti egyeztetés a helyi megállapodásokról. Rus: Csak az egyetemek szenátusa dönthet új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a kormánypárt elkezdje értelmezni a központi szinten megkötött protokollumot, hiszen annak kidolgozásakor és aláírásakor mind a kormánypárt, mind pedig az RMDSZ országos vezetősége tudatában volt annak, hogy mit lehet abban konkrét formában megfogalmazni. A képviselő szerint a protokollumnak éppen a konkrétumok jelentik az erősségét, amelyek közé tartozik a magyar karok és tanszékek létesítése is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián vagy az Agrártudományi egyetemen. "Amennyiben külön értelemzést nyer helyi szinten a központi protokollum, nekünk is viszonyulni kell ahhoz. Mi következetesen be szeretnénk tartani annak előírásait és továbbra is úgy érezni, hogy a megállapodás nemcsak elvi szinten fogalmaz meg bizonyos kitételeket. Ha azonban értelmezést akarnak érvényesíteni — a mai találkozó résztvevőinek nyilatkozata pedig erre utal — akkor mi is kénytelenek leszünk bekeményíteni és kérni a protokollum felülvizsgálását", mondotta Kónya-Hamar Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"
2002. február 23.
Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum szerint a tanügyi törvény és az egyetemi autonómia előírásainak megfelelően bővíteni fogják a következő tanévvel kezdődően a magyar tagozati oktatást a BBTE-n. Mindenki azt gondolta, hogy a protokollumot a két félnek be kell tartania. Újból csalatkoznia kell, mint a rendszerváltás óta megannyiszor Ioan Rus belügyminiszter ugyanis kijelentette: a Babes–Bolyai Egyetemen, valamint a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen az új karok létesítését, a magyar nyelvű oktatás beindítását nem kötelező érvényűen írja elő az egyezmény. A protokollum értelmezése jellemzi a román politikai kultúrát. /Borbély Tamás: Kéz kezet mos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2002. március 2.
Márc. 1-jén tartott megbeszélést Marosvásárhelyen a magyar egyetemi oktatókat, felsőfokú tanügyi intézményvezetőket tömörítő Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács, a megbeszélésen részt vettek az RMDSZ vezetői is. Nagy F. István ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta: a közeljövőben várható, hogy Ecaterina Andronescu oktatási miniszter levélben megkeresi a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, amelyben az új magyar tannyelvű karok létrehozását szorgalmazza. A tanácskozás résztvevői megvitatták az RMDSZ oktatási főosztálya által kidolgozott, a magyar felsőoktatás helyzetének javítását célzó dokumentumot. A kormánypártban, úgy látszik, "pislákol" a politikai akarat a magyar nyelvű felsőoktatás szerkezeti önállóságának a megteremtésére vonatkozóan. A most véglegesített változat szerint két karnak a létrehozását tervezik, amely a humántudományokat és a reáltudományokat foglalná magába. A már működő két hittudományi kar (katolikus és református) is beolvadna ebbe a struktúrába, mindkettő a humán tantárgyak közé. A terv szerint a humántudományok kara 13 tanszéket foglalna magában, míg a reáltudományok kara hét tanszékből állna. Ezzel a struktúrával megoldódna a jogi és a közgazdasági karok helyzete is, amelyek nem külön karokként, hanem a létrehozandó karok tanszékeként működnének. Így a jogtudomány tanszéke a humán tudományok karát képező tanszékekhez tartozna, míg a közgazdaság tanszéket a reál tudományok karához csatolnák. A kolozsvári Ion Andreescu Formatervezői és Képzőművészeti Egyetem, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetőségei nem mutatnak megértést a magyar közösség igényével szemben, ezért Nagy F. István szerint nem lehet tovább halogatni ezt a kérdést. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ változatlanul az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozását tekinti a legfontosabbnak. /Borbély Tamás: "Pislákoló" remények. Ülésezett a Romániai Magyar Felsőoktatási Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./
2002. március 20.
A Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek létesítésének ügyében Markó Béla RMDSZ-elnök és Andrei Marga rektor egyetértettek abban, hogy elsősorban a kormány világos akaratkinyilvánítására van szükség. Annál is inkább, mert az egyetemi szenátus tagjai megtorpedózhatják a magyar karok létrehozását. A protokollum a két fél támogatja magyar karok és tanszékek létrehozását a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen, illetve "tanulmányozza annak lehetőségét", hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen magyar nyelvű oktatási tagozat létesüljön. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese a Krónikának elmondta, Andrei Marga várakozó álláspontra helyezkedett. "Amennyiben írásos felkérés érkezik, a rektor kész a szenátus elé terjeszteni a javaslatot; más kérdés, hogy az egyetem szenátusa mindeddig rendszeresen megtorpedózta az ilyen típusú kezdeményezéseket, ami most is megismétlődhet" - fejtette ki Kása. Eddig nem történt előrehaladás a magyar karok és tanszékek létrehozásának előkészítését illetően. Markó Béla elmondta, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében már történtek tárgyalások a beiskoláztatási számok rögzítését illetően. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agrártudományi Egyetemen, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen létrehozandó magyar csoportok tárgyában egyelőre sem az RMDSZ, sem a PSD nem tett lépéseket. /Salamon Márton László: Meddig terjed az egyetemi autonómia? = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./