MIÉRT szórványkonferencia Vajdahunyadon – Merjünk nagyok lenni
Vajdahunyadon zajlott a hétvégén a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) szórványkonferenciája. Széll Lőrincz, az országos ifjúsági hatóság vezetője kezdeményezésére született eszmecserén Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Szeben, Beszterce-Naszód, Máramaros és Kolozs megyei magyar ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt.
Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa – aki szintén ifjúsági szervezetben kezdte közösségi, majd politikai pályafutását – merjünk nagyok lenni jelszó alatt köszöntötte a szórványból érkezett fiatalokat. Kemény munkával az ifjúság képviselői komoly pozíciókat szerezhetnek az RMDSZ-en belül: Hunyad megye nem az egyetlen e téren, Szatmár, Hargita és Kovászna szintén nagyszerű példák.
Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke bemutatta a szervezetépítés – és az RMDSZ-en belüli előrelépés – fontosabb elképzeléseit. A legközelebbi választásokon ugyanis a Miértet illetik meg az RMDSZ befutóhelyek 15%-a. Amint az egybegyűltek is megerősítették, a közösségépítés bonyolultabb a városokban, ahol a magyarság szét-szórtan él, mint a tömb jellegű falvakban.
Bodor László, a MIÉRT elnöke a Communitas Alapítvány ifjúsági pályázati lehetőségeit mutatta be, Széll Lőrincz, a háromnapos rendezvény főszervezője, pedig az általa vezetett országos ifjúsági hatóság idei program-tervezetét ismertette, majd Markó Attila, a kisebbségügyi hivatal vezetőjének üzenetét tolmácsolva, az ottani ifjúsági programokat mutatta be.
Magyarán igen széles lehetőségek állnak a szórványmagyarsági fiatalok rendelkezésére, ügyes pályázatokkal számos érdekes rendezvény bonyolítható le az idén.
Főleg, hogy 2010 a szórvány éve lesz a MIÉRT számára, a nyáron szervezendő EU-tábor, a Félsziget fesztivál, vagy a Miért Akadémia a szórványban élő fiatalok problémáira összpontosul.
A különböző szórványmegyék képviselői közös programok szervezésében is megegyeztek. Hogy konkrétan milyen programokról lesz szó, azt április elején, az Aradon szervezendő MIÉRT küldöttgyűlésen döntik el.
Ifjúsági összejövetelről a szórakozás természetesen nem maradhatott ki. A vajdahunyadi kastély látogatására is jutott idő, a sepsiszentgyörgyi Osonó színtársulat előadása, valamint s bulizás sem maradt ki. Végül is éppen a felszabadult bulizáson erősödnek meg legjobban az emberi kapcsolatok
Chirmiciu András. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Szórványkonferencia Hunyad megyében - Megismerni egymást
Omladozó templomok, etnikai leépülés, vagy építkezés is életkedv: mi jellemzi jobban az erdélyi szórványmagyarságot?
A hétvégén szervezett háromnapos Hunyad megyei konferencián a különböző szórványvidékekről és a tömbvidékről érkezett újságírók, közösségszervezők erről szereztek helyszíni tapasztalatot.
Noha ellentmondásosnak hangzik, Hunyad megyében a leépülés és az építkezés párhuzamosan zajlik, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, a szórványkonferencia házigazdája. 1992-ben még 35.000 magyar élt a megyében, mára olyan 20.000 körül lehetnek. A drasztikus fogyás ellenére 20 év alatt Déván megépült a Téglás Gábor iskola, Vajdahunyadon a magyar ház, a Böjte Csaba atya által működtetett Szent Ferenc alapítvány keretében több száz gyerek részesül magyar nevelésbe, számos civil szervezet alakult, magyar napilap jelenik meg, s a magyarság politikai súlya (EP-képviselet és magyar prefektus) is jelentős. Egyszóval az évszázadok óta szórvány Hunyad megyei magyarság megmaradásának sosem voltak ilyen szilárd alapjai az utóbbi évtizedekben. 20 év alatt komoly eredmények születtek, hangsúlyozta pénteki dévai nyitóbeszélgetésen az EP-képviselő.
A helyzetet megerősítette Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője: Brassó környékén olyan 50.000 magyar él, még sincs iskolaközpont, sem magyar ház, mint Déván, illetve Vajdahunyadon. A sajtó azonban a Barcaságban is fontos szerepet játszik a magyarság megmaradásában, tulajdonképpen átvette a szépirodalomtól a nyelv tisztasága fölötti őrködés és a nemzeti öntudat megerősítésének szerepét, ismertette tapasztalatát a nagy múltú brassói újság főszerkesztője.
A tömbvidék szemében a szórvány jóformán ismeretlen, az ottani sajtóban inkább kuriózumként szerepel, ha egyáltalán szerepel, mondta Karácsonyi Zsigmond, a MURE elnöke. A szórványközösségek sajtója ismeretlen, noha az internet terjedésével remélhetőleg e téren is javul a helyzet. Mindenesetre a szórványban megjelenő magyar újságok helyzete sokkal mostohább, mint a tömbvidékieké, mindenekelőtt az anyagi nehézségek és az emberi erőforrás korlátozottsága miatt.
Szabó Csaba, aki kolozsvári létére évek óta a szórvánnyal foglalkozik viszont a lehetőségek kihasználása mellett foglalt állást. Sok helyütt nincs közösség-szervező, emiatt például Fogarason (Brassó megye) megszűnt a magyar oktatás, noha 76 gyerek volt. Szerinte ezt a szerepet az RMDSZ kellene fölvállalja, s a magyar államtól is hatékonyabb szórványápolást várna el. A Szeben megyei példával támasztotta alá álláspontját, ahol erőteljes német támogatásnak köszönhetően a német oktatás virágzik, közel 10-szer több gyerek jár német iskolába, mint magyarba, noha a magyarság 2,3-szor népesebb.
Jogos-e ölbe tett kézzel várni, amint az RMDSZ, vagy Budapest megoldja a szórvány gondjait, vagy inkább alulról kell építkezni? A szamosújvári (Kolozs megye) példa egyértelműen az utóbbira utal. 20 év alatt Bécsi-Balázs Attila, a TÉKA alapítvány elnöke felvirágoztatta a mezőségi magyarságot, gyakran a válaszúti Kallós Zoltán alapítvánnyal karöltve. Összeszedtek a szórványfalvak gyermekeit, s magyar oktatást biztosítanak számukra, bentlakást és étkezést, állandó jellegű kulturális programokat szerveznek, kirándulásokat, táncházat, sőt még felnőttképzést is. Több, mint 650 gyereknek és felnőttnek, derült ki Bécsi-Balázs Attila szombati vajdahunyadi előadásából. Amely távolról a legnagyobb elismerésnek örvendett a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, zilahi, brassói, temesvári, székelyudvarhelyi és Erdély más tájairól összegyűlt vendégek körében. A szamosújvári TÉKA alapítvány ugyanis ugyanazt végzi, mint Böjte Csaba atya Szent Ferenc alapítványa, csakhogy kizárólag civil alapon. Hogy miből teremti össze a havi félmilliárd régi lejt, amennyibe csupán a gyerekek oktatása és ellátása kerül? Bécsi-Balázs Attila leszögezte, hogy nemcsak a Communitas alapítvány és Budapest létezik, számos külföldi pályázati lehetőség is van. A TÉKA például Norvégiából is kapott pénzt, pályázatok révén. Jelenlegi fő tervük egy önálló magyar iskolaközpont felépítése Szamosújváron, amely 3 millió euróba kerül, s amely a dévai Téglás Gábor iskola példájából inspirálódott, hangsúlyozta Vajdahunyadon Bécsi-Balázs Attila. A pénteki dévai megnyitó után ugyanis a szórványkonferencia Vajdahunyadon, a magyar házban folytatódott.
Noha a szamosújváriak előadása volt a legfelemelőbb, a kölcsönös megismerkedés mellett a fő cél a Hunyad megyei magyarság bemutatása volt. Az egész Erdélyből jött vendégek meglátogatták a vajdahunyadi kastélyt, a dévai várat, a Téglás Gábor iskolát, a Szent Ferenc alapítványt, majd szombaton délután Dézsi Attila prefektus fogadta őket a vármegyeházán. Amelynek impozáns dísztermében csak zengett a magyar szó: ilyesmi se fordult elő már régóta. Az ottani kötetlen szabad beszélgetésen az egyre meghatottabb vendégek újabb belátást kaptak a Hunyad megyei magyarság életébe, 20 év alatt elért eredményeibe.
A három napos rendezvény bizonyára rövid volt a Hunyad megyei magyarság alapos megismeréséhez. Mindenesetre hasznos volt, mivel az előadások, a látogatások és a szabad beszélgetések nyomán a szórvány mellőzésére hajlamos kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyföldi újságírók és közösségszervezők számára a Hunyad megyei – és általában a szórvány – ügye immár nem közömbös. Sőt, a háromnapos tapasztalat révén sokan szívükön viselik.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Hétköznapok a szórványban
A sajtó vagy kiemelkedő rendezvények kapcsán, vagy a halálra ítélt falvak fölötti kesergés okán szokott a szórványról beszélni. A hétköznapokról azonban kevés szó esik, holott a megmaradásért folytatott küzdelem a hétköznapok valósága, amit az emberek komoly munkával vívnak meg. Hunyad azon dél-erdélyi megyék közé tartozik, ahol a lakosság 5 százaléka magyar nemzetiségű, de a földek 25 százalékát magyar nemzetiségűeknek szolgáltatták vissza, ahol számon tartják egymást az emberek, s ahol olyan intézményeket sikerült tető alá hozni, amelyek a magyar és hitbéli oktatást szolgálják. Talán ezért is kapott létjogosultságot az a médiakonferencia, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hívott össze Hétköznapok a szórványban témakörben.
Mit jelent Hunyad megyében magyarnak lenni?
– Trianonról, a magyarság sorsáról a szórványban sokféleképpen lehet megemlékezni, de a legjobb a jövőbe tekintés. Ha a demográfiai alakulást vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy 1992-ben 35.000 magyar élt Hunyad megyében, tíz évvel később már csak 24.000-en voltak, ma 20.000 körüli lehet a számuk. A magyarok számának csökkenése nem bátortalanította el a közösséget, hanem összefogásra késztette. Mit jelent Hunyad megyében magyarnak lenni? Olyan létet, amely három pillérre támaszkodik: az egyházra, az iskolára és a közösségi-politikai pillérre.
Így jöhetett létre a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont – amelynek története egy külön szeminárium anyagát képezheti –, ahol kizárólag magyar nyelvű oktatás folyik. A szórványközösségek kis szavazati arányuk miatt nem kerülhetnek be az önkormányzatba, viszont a közképviseletet kormányzati részvétellel ki lehet egyensúlyozni – mondta Winkler Gyula EP-képviselő, aki hozzátette, hogy tudomásul kell venni, az erdélyi magyaroknak három fővárosuk van: Bukarest, Budapest és Brüsszel, de Bukarestben születnek a döntések, ott szavazzák meg a törvényeket, amelyek kisebbségi sorsunkat meghatározzák.
Ingyenes sajtótermék szórványmagyaroknak
A Szórványközösségeink jelene, sajtó a szórványban, szórvány a sajtóban témában Karácsonyi Zsigmond, lapunk helyettes főszerkesztője, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elmondta, hogy a szórványmédia a gazdasági válság közepette fokozott veszélyben van, ami különben a teljes kisebbségi médiára érvényes. Meg kellene találni annak a módját, hogy barátságosabb gazdasági környezet alakuljon ki a közszolgálatiságot felvállaló magyar sajtó számára. A MÚRE elnöke az európai parlamenti képviselő támogatását kérte ahhoz, hogy az írott sajtó támogatási lehetőségeit is felvethessék Brüsszelben.
A szórványsajtó számos problémával küzd, nincs megfelelő periodicitás, nincsenek képzett újságírók, a küldetéstudattal megáldott lármafák kiégnek. A lapokból, az erdélyi szórású központi lapokból sem kel el 150-200-nál több egy-egy településen, ami az érdektelenségnek és az elvándorlásnak tudható be – hangzott el Karácsonyi Zsigmond előadásában.
Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője párhuzamot vont a Brassó és Hunyad megyei szórvány között.
– Annyi magyar ember él szórványban, mint tömbben. Brassó megyében ötvenezer. Azokra a településekre, ahol tíznél kevesebb magyar él, ingyenesen juttatjuk el a Brassói Lapokat, mert a szerkesztőség úgy látja, igénylik a magyar nyelvű sajtót, hiszen a nyelv szent eszköz a magyarság kezében. A szórvány nem életképtelen, nagyon sok helyen értékteremtő közösségekkel találkozni, viszont a sajtóban végként jelenik meg. A fogyás, a veszteség a hangsúlyos. Viszont az is igaz, a magyar gyerekek 25-40 százaléka román iskolába jár – mondta Ambrus Attila.
Ha már párhuzamról beszélünk, meg kell említeni, hogy a Communitas Alapítvány támogatásával megjelenő Hunyad megyei Hírmondót havi rendszerességgel 1500-2000 példányszámban nyomtatják, amit ingyenesen terjesztenek a magyar közösségekben.
Szórványbiztos – lehetséges megoldás
Szabó Csaba a Szórványtengely alapítójaként személyes tapasztalatairól számolt be, felvetve annak lehetőségét, hogy fizetett szórványbiztost kellene foglalkoztatni, amely feltérképezi a szórvány helyzetét, részt vállal a mindennapi gondjaikban. Kolléganőnk, Bodolai Gyöngyi említette, hogy a szórványgondnok intézményét már a negyvenes években működtették a Mezőségen, ennek egyik kiemelkedő képviselője Kövesdi Kiss Ferenc volt.
Ami a magyar és szász szórványközösség közötti párhuzamot illeti, Szabó Csaba arra is kitért, hogy a németek tudatosan és csendben végzik a szórványmunkát. Szeben megyében, ahol 6500 szász és 15.000 magyar él, 76 német és csupán 8 magyar óvodai csoport alakult, 6 magyar és 36 német líceumi osztály működik. Fogarason például eltűnt a magyar iskola és senkinek sem fontos, hogy a magyarság szempontjából ne elesett bástyaként jelenjen meg a város.
Szamosújvár – a jó példa
A Vajdahunyadi Magyar Házban a szamosújvári Téka Alapítvány tevékenységét mutatta be Balázs Bécsi Attila, aki többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozásakor a jól működő modelleket kell követni. Míg a tömbmagyar közösségekben a civil szervezetek szakosodnak, addig a szórványban az egész közösség problémáit fel kell vállalniuk. A hatékony működéshez viszont szakszerű megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül, ami táncházból nőtte ki magát. – Az egyszemélyes intézmények nem működőképesek. Ma már a tanítványaim a munkatársaim, jól meghatározott feladatkörrel. Mindig akkor léptünk tovább, amikor volt képezett ember, aki dolgozzon. Így működhet hatékonyan a szóványkollégium, ahol száz gyerek részesül magyar nyelvű oktatásban, akiknek szállást és étkeztetést biztosítunk. Valljuk, nem elég a magyar oktatás biztosítása, hanem igényes, vonzó iskola kell, ahol jó körülményeket biztosítunk és ahol a gyerekek "visszatanulják" a magyar nyelvet. A kollégium olyan szellemi központtá vált, ahol a néptánc- és a népzeneoktatás, a hagyományos mesterségek oktatása és felnőttképzés is folyik – mondta Balázs Bécsi Attila.
Iskola és gyermekotthon – a semmiből
Az újságírók ellátogattak a Téglás Gábor Iskolaközpontba, ahol nyugat- európai színvonalú feltételek között 650 gyerek tanul magyarul. Ebből 200-an a Böjthe atya gyermekotthonából járnak ide. A Szent Ferenc Alapítvány gyerekotthonában, ahol Böjthe Csaba atya távolléte miatt Karda Róbert kalauzolt körbe, megismerkedtünk nevelőkkel, gyerekekkel, s tudomást szereztünk arról, hogy hogyan sikerült Csaba testvérnek visszafoglalnia a kolostort, majd a szomszédos tömbházlakásokat egyenként megvásárolnia, hogy a dévai központból kinőjön a 2000 gyereket nevelő erdélyi intézményrendszer.
Látogatóban a megyeházán
A konferencia résztvevőit fogadta Dézsi Attila prefektus is, aki a megye főbb gondjairól, a munkanélküliségről, a Zsil-völgyi turisztikai projektről beszélt.
A dél-erdélyi magyar közösség építi jelenét, tervezi a jövőt. Az intézményépítés időszakát túllépték, sikerült megerősíteni a közösséget, most a fenntarthatóságra kell összpontosítani. A stratégiai megközelítés lenne időszerű, akár kollégiumi rendszerekről, akár a magyar házak rendszeréről van szó – összegzett Winkler Gyula.
Mezey Sarolta
Népújság (Marosvásárhely)

Kopjafaavató a Hunyad Megyei Magyar Napokon
Hunyad megye – Szerdán a bukovinai székelyek 100 éves letelepedésének emlékére avattak kopjafát a vajdahunyadi csángótelepi kápolna udvarán. A kopjafát Sepsiszentgyörgyön faragták, az ünnepségen jelen volt Balázs Antal faragómester is.
Az ünnepségsorozat a csángótelepiek várostól félreeső temetőjébe való zarándoklatával kezdődött, ahová közel harminc idős bukovinai székely leszármazott látogatott ki. A temetőben több száz székely nyugszik, de sajnos már csak néhány síremlék jelzi az egyes sírokat. Megható pillanat volt, ahogy a hozzátartozók a jeltelen sírokat is be tudták azonosítani, és elhelyezték a sírokra az otthonról hozott kerti virágot, elmondtak egy imát az elődök lelki üdvéért. Szabó Ákos plébános megszentelte a sírhelyeket. Az ünnepség a csángótelepi római katolikus kápolnánál folytatódott, bensőséges hangulatú és tartalmas ünnepség keretében leplezték le az első telepes bukovinai székelyek emlékére állított kopjafát.
A Kovászna Megye Tanácsa által adományozott kopjafa faragója, a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal megható szavakkal bíztatta kitartásra, összefogásra a telepi magyarokat, hangsúlyozva abbéli örömét, hogy milyen nagyszerű érzés, mikor székelyek székelyekkel találkoznak Székelyföldön kívül. „Ez az emlékjel a múlt előtti tisztelgést és a vajdahunyadi magyar közösség jövőbe vetett hitét egyaránt jelképezi, hiszen remélem, a későbbi nemzedékek is visszajárnak majd ide emlékezni” – hangsúlyozta beszédében Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök.
Dézsi Attila Hunyad megye prefektusa az összefogást emelte ki, emlékeztetve, hogy a bukovinai székelyek és azok utódai mindig jó példát mutattak összefogásból.
Az ünnepi beszédek sorát Sebestyén Pista bácsi zárta, a közösség egyik legidősebb tagja, aki visszaemlékezett szüleire és arra a csoportra, akik a semmiből teremtettek új életet maguknak és utódaiknak Erdély földjén. Az első koszorút a telepi magyarok részéről a közösség legidősebb és legfiatalabb tagja, a 88 éves Mariska néni és a 3 éves Noémi helyezte el.
A kopjafaavató ünnepség Vetési László Bukovina, mit vétettem? címmel megtartott előadásával folytatódott, a szórványkutató a bukovinai és erdélyi telepesfalvak mai arcát ismertette.
Fedezzük fel régi templomainkat – ezzel a jelszóval szerveztek szerdán a Hunyad Megyei Magyar napok keretében biciklitúrát, amelynek során Őraljaboldogfalvát keresték fel a fiatalok, ahol Hunyad megye legrégebbi református templomát és környékét járták be a vajdahunyadi fiatalok.
Déván a Téglás Gábor Iskolaközpontban sportnapot tartottak, délután pedig Hunyad megyei régi udvarházakat, kúriákat bemutató, Lészay Izabella képzőművész fotóiból válogatott kiállítás nyílt meg a Bulevard Étteremben, ahol régi magyar filmek is vetítésre is sor került.
A Zsil-völgyében is javában zajlanak a Hunyad Megye Magyar Napok rendezvényei, szerdán este Lupényban kabaréestet tartottak, Petrillán pedig irodalmi estet szerveztek, műsoron Babits Mihály: Jónás könyve.
Csütörtökön a Hunyad Megyei Magyar Napok központi színhelye Vajdahunyad vára lesz, amelyet ma ingyenesen lehet látogatni, este pedig magyar reneszánsz estnek és filmvetítésnek ad otthont.
erdon.ro

A bukovinai székelység hányatott sorsa a művészet nyelvén – Szétszórva is megtartották hitüket, büszke öntudatukat
Megható. Felemelő. Csodálatos. Számos dévai és vajdahunyadi magyar elérzékenyült, egyesek szemeiben könnyeket lehetet látni szombaton délután, a bukovinai székely népviselet dévai és vajdahunyadi felvonulásán.
Örömkönnyek voltak, öröm volt nézni, ahogy 300-300, népviseletbe öltözött bukovinai székely vonul fel a két város központjában, magyar nemzeti zászlókat lengetve, magyar dalokat énekelve, magyar táncokat járva.
Szombaton és vasárnap a Hunyad megyei magyar napok ugyanis a bukovinai székelyek Hunyad megyei letelepülésének századik évfordulója jegyében zajlottak. Tulajdonképpen a magyar napok erre az ünnepségre épültek, a korábbi napok gazdag rendezvényei amolyan kiegészítői voltak a szombati és vasárnapi fénypontnak.
Noha a bukovinai székelyek Déván, Vajdahunyadon és Sztrigyszentgyörgyön is fészket raktak, az ünnepség központja mégis Hunyad megye legjelentősebb bukovinai székely települése, Csernakeresztúr volt, s a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület volt az ünnepség főszervezője. Ott találkozott a 600 vendég, aki a bonyhádi (Tolna megye, Magyarország) Bukovinai Székely Szövetség szinte valamennyi tagtelepüléséről, az egész Kárpát-medencéből érkezett Hunyad megyei testvéreihez. A mostoha sors ugyanis szétszórta a bukovinai székelyeket, hagyományaikat, hitüket, büszke öntudatukat és szívós magyarságukat azonban mindenütt megtartották. 21 magyarországi és 5 vajdasági bukovinai székely csoport, összesen 600 ember jött el a nagy ünnepségre.
Ők is vonultak fel szombaton délután: 300-an Déván és 300-an Vajdahunyadon. A városközpontokon keresztül, a forgalomtól lezárt főutcákon. A helybeli magyarok – illetve egyszerű járókelők – örömére és csodálatára.
A felvonulás körülbelül egy órát tartott, mivel a felvonulók közben többször megálltak, néptáncokat jártak, népdalokat adtak elő, bukovinai székely múltjuk, hagyományaik és kultúrájuk büszkéségével. Piros-fehér-zöld nemzeti zászlók sokaságával. Nem hittem volna, hogy ezt is megérem, mondták sokan könnyes szemekkel, hiszen Trianon óta soha sem lobogott nyilvánosan ennyi magyar zászló Déván, közterületen a magyarság soha sem vállalhatta ilyen büszkén nemzeti mivoltát. A vajdahunyadi felvonulás talán még felemelőbb volt, mint a dévai, mivel a végén a színház előtti emelvényről a felvonulók a népes közönség előtt elénekelték a magyar himnuszt és a székely himnuszt is.
Az ünnepélyes felvonulások után a két csoport Csernakeresztúron találkozott. Este ott folytatódott az ünnepi program. Az iskola előtti téren több mint ezer magyar gyűlt össze – helybéliek, dévaiak, vajdahunyadiak, magyarországi és vajdasági vendégek. Kelemen Hunor kulturális miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő, valamint Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa köszöntette az ünneplőket, majd a bukovinai székelység érdemes művészeinek előadása következett. A zuhogó eső ellenére a közönség egyre növekedett, míg Kóka Rozália, Fábián Éva, Nyitrai Mariann, és Sebestyén István hagyományos dalokat énekeltek, keserves és vidám rövid történeteket adtak elő, vagyis a bukovinai székelység hányatott sorsát ismertették művészi nyelven. Utánuk a budapesti Orthent együttes koncertje következett, ezzel zárult a szombati est.
Ma szintén Csernakeresztúron folytatódott az ünnepség. Előbb a helyiek és a vendégek megkoszorúzták a római katolikus templom kertjében lévő emlékkeresztet, majd a népviseletbe öltözött ünneplő közönség a falu központjába vonult, a szabadtéri hálaadó szentmisére, mivel a nagy tömeg egyszerűen nem fért be a templomba.
Délután a helyiek, valamint az összes meghívott bukovinai székely csoport szabadtéri néptáncelőadással ünnepelik meg a letelepedés, s a magyarként való megmaradás századik évfordulóját.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

A történelemhamisítás fellegvárai
Húsz évvel a rendszerváltás után is folytatódik a történelemelferdítés Erdély két leglátogatottabb várkastélyában. Noha mind Törcsváron, mind Vajdahunyadon történt némi áttörés a kastélyok történelmének hitelesebb bemutatása terén, a világszerte ismert két épület magyar jellegére elvétve mindössze néhány mondat utal. Míg a törcsvári „Drakula-kastélyban” a történelem jóformán 1920 után, a román királyi párral kezdődik, a vajdahunyadi vár falai között is sűrűbben találkozni a véres kezű és -szájú, mitikus román gróffal, mint Hunyadi Jánossal vagy fiával, Mátyással. A történelmi csúsztatások és féligazságok nem csak a magyar látogatókat zavarják; a jelenlegi helyzetet a Krónikának nyilatkozó Stelian Arcadie Mândruţ tudományos kutató is élesen bírálta. (Erdély védelmét szolgálta Törcsvár. A törcsvári kastély több évszázadon át a mellette elhaladó fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és Erdély védelmére épült. Az I. Lajos magyar király engedélyével 1377-ben épült erőd, fekvéséből adódóan, a nehezen bevehető várak közé tartozott. 1498-ban II. Ulászló zálogba adta a várat Brassónak, majd 1528. január 25-én II. Lajos király meghosszabbította a zálogot 25 évvel azzal a kikötéssel, hogy a vár várnagya mindenkor magyar legyen.
1568-ban a kastély végleg Brassó fennhatósága alá került, aminek következményeként 1660-ban II. Rákóczi György, a Mikes Mihály vezette székely katonákkal elfoglalta a várat. A brassói szászok 1916-ban visszaajándékozták IV. Károly királynak, aki feleségének, Zita királynénak adta a várat. Trianon után, 1920-ban Karl Schnell brassói polgármester ismét elajándékozta, ezúttal Mária román királynénak.
Az uralkodó felesége átépítette és romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, majd lányának, Ilona hercegnőnek hagyta örökségül, aki 1931-ben ment férjhez Habsburg Antalhoz. A házaspár később Ausztriába költözött, s 1948-ban – a királyi család száműzetése után – a törcsvári kastély a román állam tulajdonává vált. Az államosítás után nem sokkal ódon falai között múzeumot rendeztek be. A visszaszolgáltatási törvények alapján 2009-ben a kastély visszakerült Ilona hercegnő leszármazottaihoz.
Vajdahunyad – erősségből lovagvár Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hunyadi János építette ki kormányzói rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős építési periódus formálta: eleji és Zólyomi Dávidné század közepi átalakításai. A 18. század első felében, 1725-től a kincstári uradalom hivatalai is kaptak helyet. Első komolyabb felújítását két évszázaddal ezelőtt, 1807-ben látogatásakor rendelte el. A munkálatoknak tizenegy esztendővel később egy villámcsapás okozta tűz vetett véget. 1854-ben ismét tűz pusztított. Az erődítményben korábban is ütött ki tűz, de akkor az ellenség okozta.
Például 1601-ben, amikor az „országegyesítő” Mihály vajda (Mihai Viteazul) megrohamozta és felgyújtatta. Az évtizedekig elhúzódó helyreállítást 1868-ban népszerűsítő kampány nyomán, közadakozásból kezdték el. A restaurálást vezető Schulcz Ferenc és Steindl Imre, a kor felfogása szerint, egységesen gótikussá próbálta „visszaalakítani” a várat. Egyes részeket megsemmisítettek vagy kiemeltek és helyükre újakat toldottak be.
A tudományos igényű helyreállítás csak a múlt század elején kezdődött, amikor 1907 és 1913 között munkájával nem a kor divatját, hanem az eredeti rajzokat próbálta követni. A kommunista érában és az azt követő húsz évben a várat olykor nagyon lassú, máskor valamivel gyorsabb iramban, szinte folytonosan restaurálják.)
Drakula és a playboykirály
Tájékozatlan turistának nem ajánlatos a Nagy Lajos magyar király által épített kastély iránt érdeklődni, mert ilyesmiről tíz járókelőből kilenc sem Brassóban, sem a közeli Törcsváron nem hallott. A kérdésre általában kétféle válasz érkezik: az egyik egy unott vállvonogatás, a másik egy inkább turistabarátnak nevezhető pótajánlat. „Ilyen kastély nálunk nincs – mondja egy jól öltözött, angolul folyékonyan beszélő középkorú brassói hölgy, akit kíváncsiságból éppen a Kapu utcában állítunk le. – De ha valami érdekeset akarnak látni, érdemes kiruccanniuk Törcsvárra, ott van Drakula kastélya.”
Miért is lepődünk meg, hisz már a magyarországi turisták is Drakula-kastély néven kezdik emlegetni. Ami nem is csoda, hisz a történelemhamisítók nem alusznak. Legalábbis azok, akik a kastély alatti nagy bazárban szinte minden egyes portékájuk által a véres grófot népszerűsítik. Nem is akad olyan emléktárgy, amelyből ne készült volna drakulás változat. „Ezek mennek a legjobban, ezt kérik a turisták” – magyarázza az egyik idősebb elárusító, majd amikor hallja, hogy magyarul beszélünk, bizalmasan a fülünkbe súgja: „még a magyarok is”.
Pedig aligha hihető, hogy minden egyes magyar turista vámpírlátogatásra érkezne Törcsvárra, és a kastély I. Lajostól IV. Károly Zita nevű feleségéig tartó több évszázados történelme egyáltalán ne érdekelné. A szuvenírbolt könyvrészlegén azonban csak egyiptomi és görögországi útleírások sorakoznak magyar nyelven, vagy esetleg recepteskönyvet lehet vásárolni. „Valami történelmi jellegű írás nincs? Akár románul vagy angolul…” – fordulunk az eladóhoz.
A férfi arca felvillan, és máris gratulál. „Maguk komoly emberek lehetnek. Akkor Paul D. Quinlan, II. Károly román királyról szóló kötetét ajánlom” – mondja, és rámutat a Regele Playboy című kötetre. Ha belegondolunk, hogy a még életben lévő Mihály király édesapja volt a történelem egyetlen uralkodója, aki kétszer is lemondott királyságáról szerelmei, Zizi Lambrino, majd Elena Lupescu miatt, a Humanitas Kiadónak és szerzőjének nem is kellett különösebben elbulvárosítania az uralkodó sztoriját.
Mielőtt beérnénk a kastélyba, komoly tömegen kell átverekednünk magunkat. A legtöbben hazai látogatók, de a csoportok között vannak angolul, héberül vagy akár japánul beszélő turisták is. Rögtön a bejárat után magyarokkal is találkozunk, akik a közeli Székelyföldről léptek át a Barcaságba. Tekintetünk egyből megakad a falra rögzített ismertetőn, ahol néhány mondat erejéig szó esik a várkastély magyar vonatkozásáról is.
Legutóbbi látogatásunkhoz képest újdonságként hat, hogy Öreg Mircea neve mellett megjelenik a Sigismund de Luxemburgnak nevezett magyar király, Luxemburgi Zsigmond, majd Iancu de Hunedoarának keresztelt Hunyadi János, illetve Bethlen Gábor és II. Rákóczi György, szintén elrománosított változatban. Az ismertetőtábla szövege még így is előrelépésként hat az elmúlt évek teljesen egyoldalú feliratához képest.
Ám Zita magyar királynéról egyetlen mondatocska sem esik, még a múzeum alkalmazottai sem tudják megmutatni, melyik volt az ő szobája. Miután összenéznek, meg is vallják, hogy ők „életükben nem hallottak erről a nőről”.
A falakra kiaggatott korabeli képek csak a kastély későbbi tulajdonosáról, Mária román királynéról tanúskodnak. Az idegenvezetők is őt emlegetik mindegyre és nagy előszeretettel. Az egyik teremben pergő képsorok is csak a román királyi családról szólnak – mintha előttük emberfia nem tette volna be a lábát a kastélyba. A termek ismertetőjéből is csak az derül ki, melyik volt Mária könyvtára, Ferdinánd hálója, Miklós kitagadott herceg szobája vagy Mircea herceg kápolnája.
Meghalt Mátyás, oda az igazság
Vajdahunyadon, a Mikszáth által a várak királyának nevezett Hunyadiak váránál egy picivel másabb a helyzet. A történelemelferdítési kísérletek itt is már a bejáratnál megmutatkoznak, igaz, nagyjából ennyiből ki is merülnek. Ott Decebalnak és Avram Iancunak szentelt, gipszből készült domborműveket csodálhat meg a látogató, akit kétnyelvű köszöntőtábla fogad.
Sajnos a logika meg a várakozás ellenére a második nyelv nem a magyar, hanem az angol. Bent, a falakon meg az érintős képernyőn viszont már több minden olvasható magyarul is. Nem annyi, mint románul, pedig a helyiek szerint 2000-ig minden egyes tábla kétnyelvű volt.
A restaurálást követően azonban már nem helyezték vissza ezeket, s mára csak imitt-amott láthatunk egy-egy magyar feliratot. Az emléktárgyakat árusító boltokban is a vérszomjas Drakula jelentős fölényben van Mátyással, az igazságossal szemben.
Az egyik pultnál hűtőmágnes után érdeklődünk, de a bárányt, gombát vagy teknősbékát ábrázolók közül egyiket sem választhatjuk vajdahunyadi szuvenírnek. A dákok harci zászlaját pedig nem a magunkfajta látogatóknak kell kínálni. „Jó lenne valami magyar jellegű tárgyakat is árusítani, én kértem is, de még nem kaptam” – panaszkodik a pult túlsó oldaláról az egyik középkorú kereskedőnő, miután egyértelmű csalódottságot olvas le arcunkról.
Hogyisne szomorodna el az ember, amikor a kínai mütyür vagy a Drakulás csésze helyett inkább egy magyar nyelvű turisztikai könyvet vagy legalább egy útikalauzt választana. „Csak Erdély háromnyelvű térképével szolgálhatok.
De egy hét múlva lehet, hogy könyvem is lesz” – próbálja kiengesztelni potenciális, ám egy hét múlva biztos vissza nem térő vásárlóit az eladó. A magyar nyelv azért még sincs teljes egészében száműzve a Hunyadiak várából. Ha az ismertető feliratokon ritkán fellelhető, a falfirkák révén annál sűrűbben. „Itt járt Kovács Mária és Farkas Zoltán” – olvasható egyik helyen. Másutt Lázár Sándorné állított emléket önmagának. Valamivel odébb a felsőmarosmenti Disznajót juttatta be a falu egyik szülötte Mátyás király otthonába.
Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus belátja, hogy annak ellenére, hogy a vajdahunyadi lovagvár látogatói mintegy 80 százalékban hazai vagy anyaországi magyar nemzetiségű turisták, az illetékesek aligha próbálnak a látogatók kedvében járni.
„Sok-sok év után annyit értünk el, hogy alkalmaztak egy magyar idegenvezetőt” – könyveli el az egyetlen sikert Dézsi. Ottjártunkkor, egy szombat délelőtt, amikor egyik magyar csoport a másik után érkezett, azonban nyoma sem volt a látogatók anyanyelvén is kommunikálni képes idegenvezetőnek.
Hamarosan kiderült: turista idény ide, látogatók igénye oda, az új alkalmazott a hatodik napot ünnepli, vallását pedig szentnek tekinti. „Szerettük volna, ha mindenüvé kikerülnek a magyar feliratok, amit eddig csak részben értünk el. Érződik, hogy a vár mint ingatlan a hunyadi önkormányzathoz tartozik, a műemlékvédelmi része pedig a művelődési tárca fennhatósága alatt áll. Ez a kétfejűség hátránya” – állítja a kormánybiztos.
Érzelem és tudomány
A helyzeten mielőbb változtatni kell, véli Stelian Arcadie Mândruţ történész, egyetemi tanár. A kolozsvári George Bariţiu Történelmi Intézet tudományos kutatója maga is meglepődve tapasztalta a falakon megjelenő útmutatók hiányosságait.
„Véleményem szerint az ismertetőket feltétlenül ki kellene egészíteni – nem érzelmi, hanem tudományos módon. Semmiként nem szabad letagadni vagy minimalizálni a középkor és az akkor épült erdélyi kastélyok magyar jellegét” – fejtette ki lapunknak a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult történész.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

A dévai magyar iskola több mint tanintézmény
Déva – Régi álma valósult meg a Hunyad megyei magyar közösségnek, amikor öt évvel ezelőtt megnyitotta kapuit a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont.
„Az elmúlt öt év az intézményalapítás időszaka volt, nemcsak az épületet kellett befejezni, felszerelni, hanem közösséggé kellett kovácsolni a pedagógusokat és diákokat” – fogalmazott Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az idei tanévnyitón. Mint mondta, szerinte a következő öt évben a Téglás Gábor Iskolaközpont, mint világítótorony kell, hogy kiemelkedjen a Hunyad megyei magyar szórványközösség életében. „Nemcsak jó iskolának kell lennie, hanem a Hunyad megyei magyar közösség oktatási-nevelési, kulturális központjaként kell működnie a Téglás Gábor iskolaközpontnak, mert nekünk többet jelent, mint egy tanintézmény” – hangsúlyozta Winkler Gyula.
Az RMDSZ Hunyad megyei elnöke rendhagyó módon a válságról is beszélt, kiemelve, hogy nem a pénzügyi, gazdasági, hanem a morális válság veszélyeire akarja felhívni a figyelmet. „A morális válság elhatalmasodott a romániai társadalomban, ezen belül a mi magyar közösségünkben is. Önzőek vagyunk, bizalmatlanok és rosszak. Sokszor fiataljainkra is érvényes ez, akik talán azt gondolják, hogy egy díjnak az elnyerése a vetélytárs ellenében történik, ellenségessé téve őket. Bizalmatlanok vagyunk az állami intézményekkel szemben, de sokszor mi, erdélyi magyarok a saját magunk által létrehozott intézményekben sem bízunk” – mutatott rá az EP-képviselő, aki szerint a kiutat a közösségi összetartozás jelentheti. „A jövő európai társadalma a tudás és az összetartozás társadalma. A Téglás Gábor Iskolaközpontnak egy ilyen európai jövő felépítésében kell élen járnia, mint a Hunyad megyei magyar közösség, és Szövetségünk, az RMDSZ által létrehozott intézmény” – tette hozza Winkler.
A tanévnyitón részt vett és ünnepi beszédet mondott Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, ugyanis a Téglás Gábor Iskolaközpontban tanulnak az alapítvány által gondozott gyerekek. Jelen volt Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa és Széll Lőrincz ifjúsági államtitkár.
A Téglás Gábor Iskolaközpontban több mint 600 diák kezdi meg az új tanévet, ötven, túlnyomórészt szakképzett pedagógus irányításával. Idén két első osztály indul, 32 diákkal. Az öt éve működő iskola minőségi oktatást biztosít a Hunyad megyei magyar diákoknak, az idei érettségin a tanulók 97,5 százaléka vizsgázott sikeresen, szemben az országos 69,3 százalékos aránnyal. erdon.ro

Magyar ház avatása Lupényban
Válságban is építkező közösség
Régi álom valósult meg szombaton a lupényi magyarság számára, amikor sor került a magyar ház ünnepélyes felavatására, vulkáni és petrozsényi vendégek és természetesen a helyi magyarság képviselői jelenlétében.
Évek óta tartó erőfeszítés eredményeként létesült az új lupényi közösségi ház, melyben az RMDSZ-székház mellett magyar civil-, kulturális- és ifjúsági szervezeteknek is székhelyt biztosít.
Reméljük, hogy az új közösségi központ jobban összefogja a bányavidéki magyarságot, s talán a fiatalokat is haza hozza, mondta a házigazda Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke. Mert sajnos a fiatalok hátat fordítanak a bányavidéknek: akik Dévára a Téglás iskolába mennek tanulni, majd Temesvárra vagy Kolozsvárra egyetemre, azok már nem térnek haza. Éppen ezért fontos a fiatalság felkarolása, mert ők viszik tovább a magyarság fáklyáját a bányavidéken is, ők építik a jövőt. Benedekfi Dávid köszönetet nyilvánított mindenkinek, aki anyagilag vagy munkával járult hozzá az új magyar ház létesítéséhez, noha az oroszlánrészt – anyagilag és munkavégzés szempontjából egyaránt – maga a lupényi RMDSZ-elnök biztosította.
Az új magyar ház tartsa össze a magyarságot, legyen apró lépés a magyar jövő építéséhez, reményeink megvalósításához, mondta ünnepi felszólalójában Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. A tapasztalat bebizonyította, hogy a magyarság akkor halad, akkor építkezik, ha összefog. A szembenállás viszont sehová sem vezet. Széll Lőrincz, ifjúsági államtitkár-helyettes a szilárd alapok fontosságát emelte ki: a szórvány-magyarságnak van képviselője az EU-parlamentben, országos szinten a kormányzásban, megyei szinten a prefektus révén, csupán helyileg, az önkormányzatban nincs képviselet. Remélhetőleg 2012 után a magyar ház összefogó hatására sikerül ismét bejuttatni magyar képviselőt a helyi tanácsba is.
Lélekkel kell megtölteni a házat, hangsúlyozta Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. Mert az intézmény akkor tartós, ha lélek van benne. S amire jövőt lehet építeni a magyarság számára. Kétségtelen, a Zsil völgyében a körülmények mostohák, de a magyarság ennél jóval nehezebb megpróbáltatásokon is átment.
A református és az unitárius lelkipásztorok Isten áldását kérték a magyar központra, Farkas Éva lupényi tanárnő pedig örömét fejezte, ki, hogy egykori tanítványait nem törte le a kezdeti idők nyomorúsága, s 20 évvel a rendszerváltás után szép pályafutást értek el, és rengeteg munkát végeztek a Zsil-völgyi magyar közösség felemelésére.
András József, a petrozsényi RMDSZ elnöke örömének adott hangot, lupényi testvérei sikerére, azon reményét fejezve ki, hogy hamarosan a közeli Petrozsényban is hasonló magyar központ létesülhet.
A szalagavatóval és a pezsgőbontással azonban nem ért véget a Zsil-völgyi magyarság ünnepsége. Az egyház által tavaly visszaszerzett egykori római katolikus iskola épületében folytatódott, szüreti bállal. A lupényi általános iskola diákjai táncos-zenés előadása után, a mulatozásé és a jókedvvé volt a főszerep.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Székelyekkel együtt ünnepeltek
10 éves a Hunyad Megyei Hírmondó
„Két dolgot tartottam nagyon fontosnak a Hunyad megyei szórvány-magyarság számára már rögtön a rendszerváltás után: az RMDSZ-t és a magyar sajtót. A szórványban nem lehet elválasztani a politikumot a civil szférától, ezek partnerként együtt kell dolgozzanak. Mindkettőt már 1990 januárjában létrehoztuk”, mondta Varga Károly, a Geszthy Ferenc Alapítvány elnöke, a Hunyad Megyei Hírmondó megalakulásának tizedik évfordulójára szervezett ünnepségen a dévai Téglás Gábor Iskolában.
Az újság Hunyad Megyei Hírlap címen jelent meg 40 hétig 1990-ben, hetilapként, majd anyagi megszorítások nyomán megszűnt. Később, a kilencvenes években időnként Hunyad Vármegye címmel jelent meg, havonta egyszer vagy ritkábban, az állandó anyagi gondok ugyanis nem kedveztek a lap rendszeres megjelenésének. A hanyatlás 2001 januárjában ért véget, amikor Winkler Gyula – akkor parlamenti képviselő – felélesztette a Hunyad megyei magyar sajtót, mely azóta Hunyad Megyei Hírmondó cím alatt jelenik meg, havi rendszerességgel. A Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően a lap megjelenése biztosított, sőt, ingyen osztják, noha szerkesztői semmilyen anyagi juttatásban nem részesülnek. Éppen ezért köszönet jár mindazoknak, akik az évek során a különböző címek alatt megjelent Hunyad megyei magyar lapért dolgoztak, hangsúlyozta Varga Károly. Mindenekelőtt Gáspár-Barra Rékának, aki hosszú évekig, minden nehézség ellenére szívügyének tekintette a lapot, s gyakran szinte egyedül készítette el. Objektív okok miatt azonban Réka kolleganőnk nem lehetett jelen a Hírmondó tízéves ünnepségén, noha a legtöbb elismerés alighanem neki jár.
Hasonló köszönetet mondott Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa, aki a kilencvenes években a lupényi MADISZ ifjú vezetőjeként, még írógéppel, fénymásolóval és személyes anyagi ráfordítással adott ki Széll Lőrincz barátjával közösen ifjúsági magyar újságot. Ugyanabból a célból: hogy a szórványmagyarság ne csak dicső múlttal rendelkezzen, hanem a jövő is magyar legyen. A Hírmondó ugyanis a Hunyad megyei magyarság tükre, a szórvány közös akaratának megtestesítője, mondta Kun-Gazda Gergely, a havilap jelenlegi főszerkesztője.
Winkler Gyula, a 10 évvel ezelőtti újjákezdés szellemi atya is köszönetet mondott mindazoknak, akik az idő során a lap mellett álltak, s a civil szféra és a politikum partneri együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. A Hírmondó nemcsak komoly megvalósítás, hanem büszkeség is. Büszkeség, hogy kis létszáma ellenére a szórványmagyarság kitart értékei mellett és jövőt épít, ahogy az ünnepség házigazdája, a hasonló összefogás eredményeként létrejött Téglás Gábor Iskola is bizonyítja. Együtt, kéz a kézben kell építkeznünk a továbbiakban is, nem egymásnak feszülve. Eddig a szórványt elkerülte a magyar–magyar ellentét, remélhetőleg a jövőben is így lesz, noha a budapesti hátszéllel indult újabb erdélyi politikai megosztási próbálkozás veszélyt jelent. Ennek kivédése, s az összefogó együttműködés kiszélesítése a jövő egyik fontos kihívása, szögezte le az EP-képviselő, a Szórvány–Székelyföld kapcsolat megalkotója. A székely vendégek a hétfői ünnepségen is részt vettek. A székelyudvarhelyi Fazakas Szabolcs ugyanis éppen itt mutatta be először nyilvánosan a székelyföldi legendáriumot, azaz a Székelyföld történelmét, kultúráját, természeti adottságait és legendáit bemutató interaktív térképet. Elsősorban gyerekeknek szól, méghozzá roppant látványos módon. A térkép és a hozzá tartózó magyarázatfüzet révén a székelyföldi és az Erdély többi részén élő magyar diákok megismerkedhetnek a Székelyfölddel. Sőt, a térképet hamarosan Brüsszelben, az Európai Parlamentben is kiállítják, hogy egész Európa megismerhesse a Székelyföldet.
A diákok számára iskolai vetélkedőket terveznek a 140 székely legenda alapján, iskolai kirándulásokat a nevezetesebb helyekre. A legendárium ugyanis a turizmus fellendítését is szolgálja, hangsúlyozta Fazakas Szabolcs.
Chirmiciu András, Nyugati Jelen (Arad)

Fordulópont az RMDSZ-ben?!
Regionális stratégiákra és az értelmiségre volna szükség
Fordulópont előtt áll az RMDSZ, hangsúlyozta Kelemen Hunor péntek délután a vajdahunyadi magyar házban, ahol kampányútja során a magyar egyházak és civilszervezetek képviselőivel találkozott.
Átgondolni a szövetséget
Nemcsak az RMDSZ áll fordulópont előtt, hanem az erdélyi magyarság is, mert a kettő között szoros a kapcsolat: az RMDSZ nem működhet a magyarság támogatása nélkül, a közösségnek pedig szüksége van arra, hogy érdekeit és értékeit politikailag képviseljék. 21 évig ez jól működött, s a jövőben fokozni kell az együttműködést.
Mindenekelőtt az értelmiséget kell visszanyerni, „szerepét gyakran alulértékeltük, szükségünk van véleményére”, hangsúlyozta Kelemen Hunor, miután a magyarság előtt is bemutatta politikai programját, mellyel harcba száll az RMDSZ elnöki tisztségéért. Hogy miként juttatnának nagyobb szerepet az erdélyi magyar értelmiségnek, arra konkrét válasz nem született, mivel a két tervezett döntéshozó fórumban, a 17 fős elnökségben és a 25-27 személyes állandó tanácsban ugyanis az RMDSZ helyi szervezetei, ifjúsági szervezetek, SZKT-tagok stb. kapnának helyet.
Amúgy az RMDSZ fokozott figyelmet szán a regionális gondokra, regionális stratégiák kidolgozását tervezik, külön a Székelyföldnek, a Partiumnak, a közép-erdélyi vegyes vidéknek és a dél-erdélyi szórványnak. Olyan stratégiák, melyek az ottani emberek, közösségek problémáiból indulnak ki. Csakhogy ezek igen eltérőek, a székelyföldieket teljesen más problémák foglalkoztatják, mint a szórványban élőket, s gyakran tudomást sem vesznek a többiekről. Kényes téma, ezért a régiós stratégiák egymás kiegészítői kell hogy legyenek, nem egymás konkurensei. Olyan elképzelések is vannak, hogy a megyei szervezetek helyett régiós szervezetek alakuljanak, ami Kelemen Hunor szerint igen veszélyes lehet, mert ezáltal az egymástól földrajzilag és szemléletileg igen távol eső két legerősebb erdélyi magyar tömb, a keleti Székelyföld és a nyugati határvidéki Partium egymásnak feszülhetnek, amivel nyilván az egész erdélyi magyarság kerülne hátrányba.
Kedvező demográfiai fordulat?
Ilyesminek nem szabad bekövetkeznie, főleg, amikor az erdélyi magyarság helyzetében bíztató jelek mutatkoznak. Ezeket valószínűleg a tavaszi népszámlálás is kimutatja, véli Kelemen Hunor, a kolozsvári magyar demográfusok tanulmányaira hivatkozva. Abszolút számban az erdélyi magyarság bizonyára csökken valamelyest a 2002-es szinthez képest, viszont összlakosságon belüli aránya aligha. Sőt, talán növekszik is, mivel az elmúlt 9 évben a románság köréből millióan vándoroltak külföldre, miközben a magyarság stabilizálódott a kilencvenes évek nagy kivándorlási hulláma miatt. Sőt, a Székelyföldön és a Partiumban a kilencvenes évek rohamos természetes fogyása is befejeződött, a demográfusok bizonyos méretű fellendülésre is számítanak. Ezen kívül a magyar öntudat is megerősödött, kevesebb lesz a magát románnak valló eset, mint korábban, még a vegyes házasságokban is. Ráadásul az immár 10 éves magyar iskolahálózatnak köszönhetően, s az RMDSZ politikai tevékenysége nyomán visszaszoruló román hatósági nyomás révén, a moldvai Csángóföldön is minden valószínűséggel többen vallják magukat magyarnak, mint korábban.
Éppen emiatt roppant fontos, hogy a népszámláláson minél többen vallják magyarságukat, fordult Kelemen Hunor az egyházak képviselőihez. Minden magyart meg kell győzni, hogy a kérdezőbiztos előtt is vállalja nemzetiségét. Itt a szórványban ez nehezebb, mint a tömbvidékeken, ahol sok lesz a magyar kérdezőbiztos, s magyar nyelvű kérdőívek is lesznek.
Visszatérve RMDSZ-elnöki elképzeléseire, Kelemen Hunor nyíltan Borbély László környezetvédelmi minisztert javasolná a politikai feladatokra létrehozandó alelnöki tisztségre, míg az adminisztratív jellegű főtitkáriba (a jelenlegi ügyvezető elnöki) viszont mindenképpen fiatal politikust látna. Van is 3-4 ügyes jelölt, aki legalább olyan ügyes lehet, mint a vajdahunyadi Takács Csaba, aki 1993 és 2007 között, majd 2009-től máig tölti be az ügyvezető elnöki tisztséget.
Politika helyett kultúra
A Hunyad megyei magyar egyházak és civilszervezetek képviselői azonban inkább kulturális miniszteri minőségében fordultak Kelemen Hunorhoz. Hogyan lehetne végre befejezni a vajdahunyadi kastély 1998 óta tartó felújítását, hogyan lehetne minisztériumi finanszírozást szerezni a magyar kulturális rendezvényeknek, egyházaknak? A kastély renoválása aligha érhet véget egyhamar, mert ahhoz több millió euró szükséges, a Kelemen vezette minisztérium éves költségvetése pedig olyan 50 millió lej. Amiből az összes romániai történelmi műemléket, színházakat, kulturális fesztiválokat, képzőművészetet, festéseszet stb. finanszírozni kell. A történelmi magyar műemlékekre amúgy is jelentős hányad jut a kulturális minisztérium költségvetéséből, olyan 19-20%, míg az elődje költségvetésében az arány 0,9% volt! Jelenleg a gyulafehérvári római katolikus püspökség, valamint a csíkszeredai Mikó-vár renoválása a két legjelentősebb projekt, melyeket a minisztérium finanszíroz.
Az egyéb kulturális rendezvények támogatására a pályázatokat minél hamarabb, legkésőbb péntekig, február 4-ig le kell adni, amíg elkészül a minisztérium költségvetése. Ezután legfeljebb akkor juthat némi pénz, ha valamelyik finanszírozásra tervezett rendezvényt nem tartják meg, vagy kisebbre sikerül.
Lehetőségek tehát vannak, politikai és kulturális téren egyaránt. Az erdélyi magyarságnak és az RMDSZ-nek ki kell használniuk ezeket. Szorosan együttműködve, ahogy a rendezvény házigazdái, Winkler Gyula EP-képviselő és Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa is hangsúlyozták Kelemen Hunorral egyetemben.
Chirmiciu András. Nyugati Jelen (Arad)

Lakossági fórum Déván – A szórvénymagyarság nem szakadhat ketté
Nehéz év vár a dévai magyarságra, de ettől függ a jövője, legalábbis az elkövetkező 4 évben, hangsúlyozta házigazdaként Pogocsán Ferdinánd, a dévai RMDSZ elnöke, a magyar házban megtartott pénteki lakossági fórumon.
Az utóbbi idők decentralizációja révén a helyi szinten lévő képviselet ugyanis jelentősen befolyásolja a dévai magyar közösség sorsát, hiszen az önkormányzatoknak komoly beleszólásuk lesz az iskolákban, nem mindegy, hogy a Téglás iskola igazgatótanácsában RMDSZ-sek, vagy román pártok képviselői kerülnek.
Emiatt a dévai RMDSZ-szervezet roppant ambiciózus célt tűzött ki a jövő évi helyhatósági választásra: nem két, hanem három tanácsosi mandátum megszerzése a jelenlegi egy helyett, mondta Pogocsán Ferdinánd. A gondolat nyilván merész, hiszen 2000-ben 2400-an szavaztak a tulipánra Déván, 2004-ben 2000-en, 2008-ban, pedig csak 1600-an, összefogással azonban lényegesen jobb eredmény érhető el, hiszen a megyeszékhelyen legalább 4000 – de akár 6000 – magyar él.
Csakhogy az egység veszélyben van, az EMNT fizetett emberei Hunyad megyében is aláírásokat gyűjtenek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez. „Mi sok mindenre költöttünk pénzt, például nyugdíjasklubra, könyvvásárlásra az iskolának, diákok nyári magyarországi táborozására, magyar ház korszerűsítésére, de támogató aláírásokra vagy szavazatokra sose”, szögezte le a házigazda.
Ami EMNP megjelenése veszély a szórvány számára, hiszen legutóbb Déván 33 szavazat hiányzott a második tanácsosi mandátumhoz, Lupényban pedig 28 a tanácsba való bejutáshoz. A megosztottság csak kudarchoz vezet, szögezte le Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke.
A magyarság felemelkedése munkával, építkezéssel érhető el, nem kinyilatkozással, vagy követeléssel, ahogy az RMDSZ ellenfelei teszik. Akárcsak egy háznál, ahol az alapok lerakása hónapokig tart, s ezután azokra heteken belül felhúzzák a falakat, az autonómia is hosszas politikai egyeztetéseket, alapos építőmunkát feltételez, e nélkül nem több, mint kártyavár.
1990 óta az RMDSZ a parlamenti politikát választotta, a tárgyalásos problémamegoldást, noha a marosvásárhelyi pogrom után Erdély sokkal közelebb volt a Koszovó féle fejleményhez, mint a cseh-szlovák békés szétváláshoz. 21 év megfontolt parlamenti politizálással ezt sikerült elkerülni, sőt, jelentős eredményeket elérni. De ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, s az erdélyi magyarság politikai képviselet nélkül marad, vajon az oly hangos ellenfelek a parlamenten kívülről jobban érvényre juttatják az autonómia-törekvéseket? Ha képviselőink nincsenek a döntéshozó intézményekbe, akkor hogyan lehet érdekeinket érvényesíteni, tette fel a retorikus kérdést az EP-képviselő. Ott van a rákosdi példa, ahol a kilencvenes években, szülői kezdeményezésre a Hunyad megyei tanfelügyelőség belegyezett magyar óvoda létesítésében. Csakhogy egy román óvónőt nevezett ki, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Akkoriban nem volt sem főtanfelügyelő-helyettes, sem kisebbségi tanfelügyelő, s olyan körülmények között a magyar óvodából nyilván nem lett semmi. Az EMNP megalakulásával járó megosztottság hasonló sorsba taszíthatja a Hunyad megyei magyarságot. Mert a frusztráltakat nem érdekli a közösség sorsa, ha ők nem kapják meg a 2%-t, akkor vesszen a közösség 98% is. Emiatt Winkler nyilvánosan hívta fel az egybegyűltek figyelmét, ne veszélyeztessék a dévai és Hunyad megyei szórványmagyarság eddig elért eredményeit és jövőjét az EMNP csábításának engedve.
Mert eredmények bizony vannak. Helyi szinten és országosan is, hangsúlyozta Dézsi Attila prefektus. Hunyad megyében a magyar egyházak visszakapták a kommunizmus idején elkobzott földjeik 99%-t, s a megye földterületének 24%-a magyar tulajdonba került vissza, noha a magyarság aránya nem éri el az 5%-t! 2005-ös megalakulása óta a dévai Téglás Gábor iskola 3,4 millió lejt kapott a román államtól, Csaba atya alapítványát sem zaklatják többé ilyen-olyan ellenőrzéssel és szőrszálhasogatással, az évi 7-800 millió lejes állami támogatást is rendszeresen megkapja.
A tavalyi megszorítások ugyan keserű szájízzel töltötték el a magyarságot (is), de elkerülhetetlenek voltak. Nélkülük tavaly augusztusban az állam csődbe került volt, vagyis leállt volna a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek folyósítása. Az RMDSZ közbenjárására végül nem került sor a nyugdíjak megadózására, s az elbocsátások sem öltöttek nagy méretet. A kormányellenes sajtóból bizonyára sok rosszat lehetett hallani, az igazságot viszont nem, szögezte le a prefektus.
Akihez irányult a legtöbb kérdés. Melyek a földek visszaszolgáltatását érintették. Egyesek elégedetlenek, hogy nem a régi helyen kapták vissza földjeiket, mások azért, mert természetbeli visszaszolgáltatás helyett kártérítést kaptak a tulajdonalap (fondul proprietatea) részvényei által, noha ők inkább pénzt akartak volna. Holott a tulajdonalap részvényei eladhatók a tőzsdén, a kilencvenes évek elején történt fölöttébb kaotikus földosztás pedig már megtörtént.
Mert annak ellenére, hogy a szervezők a közösségi kérdések megvitatására fektették a hangsúlyt, a lakossági hozzászólások inkább a magán ügyeket helyezték előtérbe.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Magyar állandó konferencia és lakossági fórum
A Téglás Gábor Iskola aulájában ülésezett a Hunyad megyei magyar állandó konferencia, melynek célja az RMDSZ és az egyházak, iskolák és civilszervezetek, egyenlő partnerek közötti együttműködés, amely állandó jellegű kell legyen, szögezte le Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke az egész megyéből összegyűlt magyaroknak.
Az RMDSZ hamarosan széleskörű konzultációt indít Hunyad megyében is, melynek célja 4000 magyar felkeresése, véleményének kikérése kérdőívek révén. A közvélemény-kutatás aktuális másfél év nehéz kormányzati szerep után, egy évvel a következő választások előtt. Ezért fontos megtudni, mit is akar tulajdonképpen a magyarság, milyen célkitűzéseit kell képviselnie a politikumnak, hangsúlyozta Dezméri István, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Őszinte válaszokra kíváncsiak, ezért a konzultáció során a kérdezőbiztosoknak tilos befolyásolni a válaszokat.
Az együttműködés elmélyítése céljából a megyei küldöttek tanácsába az egyházak részéről Gáll Sándor lupényi lelkipásztort, a református egyházmegye esperesét, valamint Marthy Attila lupényi plébánost választották be a Dézsi Attila prefektus által levezetett gyűlésen. A pedagógusok részéről pedig Kocsis Attilát, a dévai Téglás Gábor iskola igazgatóját. Babos Aranka, a vajdahunyadi RMDSZ elnöke a Hunyad megyei magyar napok hamarosan kezdődő rendezvénysorozat gazdag programját ismertette, Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes pedig az új oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó kitételeit ismertette.
Vajdahunyadi kettős paradoxon
Még be se fejeződött a dévai konzultáció, amikor az egybegyűltek egy része a szomszédos Vajdahunyadra vonult, ahol a helyi magyar házban lakossági fórumra került sor. Melyen nem egészen 30 ember vett részt, viszont sokkal tartalmasabb, színvonalasabb volt, mint a két héttel korábbi hasonló dévai rendezvény. Míg Déván az egyéni problémák kerültek előtérbe, Vajdahunyadon valóban közösségi problémákról esett szó.
Pontosabban a csángótelepiek az RMDSZ torkának estek. Jogosan, ismerte el Winkler Gyula, hiszen 21 éve megoldatlan a probléma. Amint a Nyugati Jelen többször is beszámolt róla, a kohászváros nagyrészt magyarlakta negyedében több ócskavasgyűjtő központ, illetve használtpapír- gyűjtőközpont működik, noha elvileg lakónegyedről van szó. A nehéz kamionok állandó forgalma, a por és a zaj elviselhetetlenné teszi a szerencsétlen magyarok életét immár évek óta. Hol vannak az emberi jogok, kérdezte emelt hangon Illés Erzsébet csángótelepi lakos. A helyi RMDSZ és a prefektus tavaly márciusban megoldást ígértek, több mint egy év alatt azonban a helyzet nem javult, szögezte le Lovász János, a csángótelepiek ügyvivője. 21 éve szinte minden intézménynél kopogtattak, számtalanszor voltak a polgármesternél, a helyi tanács ülésein, megoldás mégsem született. Mire való az RMDSZ, mert hiába van környezetvédelmi miniszterünk, EP-képviselőnk, prefektusunk, helyi tanácsosaink, sokáig országos RMDSZ ügyvezető elnökünk, ha a súlyos probléma nem oldódik meg. Hogyan fordulhatnak ezután a csángótelepiek bizalmáért, akik eddig mindig a tulipánosok mellett álltak, kérdezte Bíró Margit helyi lakos.
A vajdahunyadi Csángótelep tarthatatlan helyzete nemcsak a kohászváros magyarságának, hanem az egész Hunyad megyei magyarság legsúlyosabb problémája. Vérző seb, mely megfertőzheti a magyarság összetartását és bizalmát.
Mert a Csángótelep problémája paradoxon, méghozzá kettős. Egyrészt két helyi tanácsossal az RMDSZ Vajdahunyadon legerősebb a megyében. Déván csak egy tanácsosa van, a többi településen pedig egy sem. Mégis a kohászváros magyarságának élete a legkeserűbb. A másik paradoxon az, hogy a csángótelepiek türelme éppen akkor fogyott el, amikor a dolgok megmozdultak.
Dézsi Attila szorgalmazására tavaly márciusban a következő megoldás körvonalazódott: az ominózus cégek, melyek korábban nemcsak a csángótelepiekkel, hanem a hatóságokkal is lekezelően bántak, saját költségükön építik meg a kerülőutat, mely mentesíti a Csángótelepet a teherforgalomtól. A földterület azonban, melyen a kerülőút kellene épüljön, nem a vajdahunyadi önkormányzaté, hanem a vasúté. Előbbi feladata lett volna a CFR-rel való egyeztetés, azonban a városvezetés nem tette meg. A prefektúra közbenjárására a CFR beleegyezett az út építésébe, sőt, a telekkönyvi bejegyzést is elvégezte, ami 2800 lejbe került, s amit szintén a vajdahunyadi önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Nem fizette ki, s Dézsi Attila nyomására végül a topográfiai felmérés költségét az ócskavas cégek fizették. A Temesvári Regionális Vasúti Központ elkészítette a szükséges okmányokat, a vajdahunyadi önkormányzat képviselői azonban csak Babos Aranka helyi RMDSZ elnök és Dézsi Attila többszöri szorgalmazására vették át, hosszas késéssel. Jelenleg a kerülőút építési engedélyét kell kiadni, tanácsi határozatot elfogadni, illetve a beiktatni az utat a városrendészeti tervbe. Ezt sem tették meg, szögezte le Dézsi Attila és Babos Aranka a felbőszült csángótelepieknek. Györfi Jenő helyi tanácsos viszont hallgatott, holott az ügy sürgetése éppenséggel a helyi tanácsosok feladata lenne. Csakhogy amikor a tanácsnál kilincseltek, Györfi nem is készült fel az ügyről, hangsúlyozták a felbőszült csángótelepiek. Az ügy elmozdult, Dézsi és Babos kimozdították a holtpontról, sőt ennek során a vajdahunyadi önkormányzat munkáját is elvégezték. Ez még nem bizonyult elegendőnek, a városvezetés és az RMDSZ-es tanácsosok hozzájárulása is szükséges.
Jóllehet a csángótelepiek célkeresztjébe éppen az a Babos Aranka és főleg Dézsi Attila került, akik kimozdították az ügyet a holtpontról, Winkler Gyula kénytelen volt elismerni, hogy vonalat húzva, az RMDSZ nem volt képes megoldani az ügyet. Számos más eredményt ért el – az iskolai magyar tagozat fellendítése, finanszírozása, a magyar ház kibővítése, a magyar nyelvű helységnévtábla – amelyek veszélybe kerülhetnek, ha a magyarság elpártol az RMDSZ-től, ahogy a csángótelepiek kilátásba helyezték. Összefogás nélkül a kilencvenes évek elejére jellemző nehézségek bármikor visszatérhetnek, helyettünk senki sem vállalja fel a magyarság ügyét, dolgainkat egyszerűen nem bízhatjuk másokra. Illúzió lenne azt remélni, hogy bármely román párt szívén viselné a vajdahunyadi és általában Hunyad megyei magyarság gondjait, megoldást keresne rájuk. Éppen ellenkezőleg, válság esetén mindig a magyarok lennének az első számú áldozatok, akár állami leépítéseknél is, s az oktatás helyzete aligha javulna.
A hamarosan beinduló konzultáció célja ugyanis éppen a szórványmagyarság gondjainak feltérképezése és közös megoldás kidolgozása.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

II. Hunyad Megyei Magyar Napok 
Szombaton kezdődik a II. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat, amely szórványvidéken a legnagyobb ilyen jellegű, egész megyét átfogó megmozdulás. A május 28-a és június 5-e között sorra kerülő eseménysorozat 23, magyarok lakta településen zajlik.
„Míg tavaly a bukovinai székelyek megtelepedésének századik évfordulóját ünnepeltük, idén szeretnénk, ha a közösség tagjainak egymásra találása és a szolidaritás megerősödése kerülne középpontba. Tavaly népviseletben vonultunk fel és megmutattuk, hogy VAGYUNK, és elegen ahhoz, hogy egy hét erejéig egy kis magyar világot teremtsünk ott, ahol ezt sokan lehetetlennek tartották, idén minden nagyobb városban egy teljes napot fogunk a főtereken vagy köztereken tölteni. Hunyad megyében is MIÉNK ITT A TÉR” – fogalmazta meg a rendezvénysorozat célját Babos Aranka főszervező.
Az egyhetes rendezvénysorozat műsorai mindenkihez szólnak, gyermekhez és felnőtthöz, fiatalhoz és időshöz, magyarhoz és nem magyarhoz, mindenkihez, aki szereti a magyar hagyományokat, a kultúrát, a jókedvet és a zenét. A kínálat Bikini koncerttől, klasszikus és könnyűzenei valamint színházi előadáson, gyerekprogramokon át ifjúsági és nyugdíjas programokig, humorparádétól tudományos szimpóziumon és fotókiállításon át filmvetítésig terjed, de lesz emlékműavatás, gulyásfőzés, néptánc, hagyományos foglalkozás, vásár, vallási rendezvény, kirándulás, sportrendezvény és vetélkedő is.
A Hunyad Megyei Magyar Napok szombaton 14 órakor a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban kezdődik a második alkalommal megszervezett Összetartozunk szórványkonferenciával. A megnyitón részt vesz Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa és Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A rendezvényen jelen lesznek az Összetartozunk programban résztvevő közösségek (Háromszék, Hargita, Hunyad, Temes, Beszterce, Fehér, Szeben megye és Torda), valamint magyarországi testvérvárosok, testvérmegyék küldöttei. 17 órától oktatási és ifjúsági együttműködések címszó alatt zajlik a tanácskozás, amelyen részt vesz Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke és Bodor László MIÉRT elnök.
Szombaton este a veszprémi Honvéd Bakony Néptánccsoport lép fel a Téglás Gábor Iskolaközpontban, míg Petrozsényban a Jézus Szíve Kollégiumban a magyar értelmiség szerepvállalásáról szerveznek beszélgetést, Lupényban pedig a Római Katolikus Iskolában látják vendégül az erdőfülei néptánccsoportot. 
Főszervező: az RMDSZ Hunyad megyei szervezetei és a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács
Erdély.ma

Hunyad megye – Hunyad Megyei Hírmondó
Közéleti havilap, 2011. június, 133. szám
Május hónap és június elején rendezték meg a II. Hunyad Megyei Magyar Napokat. Ezt foglalja össze több oldalon Csatlós Erzsébet, a lap főszerkesztője. A rendezvény népszerűnek bizonyult a magyarság körében, a programok nem csak városokra, hanem kisebb magyarlakta településekre is kiterjedtek. Volt szórványkonferencia, kézimunka kiállítás, kopjafaavatás és reneszánsz zene a vajdahunyadi Várban. Déván emlékszobát avattak a néhány éve elhunyt Zsók Béla bukovinai származású néprajzkutató, író emlékére. Több kirándulást is szerveztek, amelyek keretében az érdeklődök a megye műemlék templomait, udvarházait tekintették meg. A Zsíl-völgyében is voltak előadások, szabadtéri rendezvények. Végül, utolsó nap Déván a Vár alatt a szabadtéri rendezvények befejezéseként a népszerű Bikini együttes koncertezett.
Tanév végi évzáró gondolatokat közöl Kun Kriza Ilona óvónő, aki megpróbál mindent, hogy a végzős gyermekeket magyar iskolába írassák. Ugyancsak a nevezett szerző az utolsó oldalon a két magyar csoport végzőseinek képét közli, Elindulnak szeptemberben című cikkével. Deák Levente jogtanácsos a földtörvények útvesztőjéről ad magyarázatot, a főszerkesztő pedig a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport IV. osztályának állampolgári leckéjét mutatja be azon alkalommal, hogy a prefektusi hivatalban Dézsi Attila prefektus fogadta a gyermekeket és mutatta be az Intézményt.
Egyházi hírekkel is szolgál a lap. Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor a májusban Petrozsényban megtartott Hunyadi Református Egyházmegye évi közgyűléséről számol be, egy másik cikkében pedig az alpestesi konfirmációt örökíti meg. Dulinszky Izabella fényképes beszámolót közöl a Déván tartott első áldozókról. Deák Piroska tanárnő meghívottként járt a Kolozs megyei Kackón, ahol Berde Sándor egykori református lelkészre és annak leányaira, Berde Mária íróra és Berde Amál festőművészre emlékeztek. Ugyancsak ezen az oldalon Doboly Beatrix tanárnő a június közepén Budakalászon megtartott Kárpát-medencei civil fórumról számol be. Tomesc Katalin a szászvárosi múzeumok éjszakájáról ír, Pop Erzsébet tanárnő a lupényi anyák napi ünnepségről számol be, Csatlós Erzsébet pedig arról cikkez, hogy június 4-én dévai diákok és tanárok Pusztaszerre kirándultak. Az utolsó oldalon Kun Árpád a Bemutatjuk templomainkat sorozatban a vulkáni római katolikus templomról közöl ismertetőt. A lapot a Communitas Alapítvány támogatja.
Kun Árpád. Szabadság (Kolozsvár)

Zsil-völgyi magyar kulturális napok
Hétvégén Lupény megerősítette pozícióját, mint a Zsil völgye magyar fővárosa. Jóllehet a közeli Petrozsényban több magyar él, Lupényban sokkal jelentősebb magyar élet zajlik, jóval több a magyar rendezvény. Benedekfi Dávid helyi RMDSZ-elnök és csapata ügyesen összefogja a helyi közösséget, sőt, a lupényiak rendezvényei a bányavidék többi településének magyarságát is megmozgatják, szemben a passzív Petrozsénnyal.
Hétvégén sem volt különb a helyzet, a Zsil-völgyi magyar kulturális napok Lupényban zajlottak, melyen a helyieken kívül a környező települések magyarsága is részt vett.
A gazdag rendezvénysorozat Balázs Csaba fotókiállításával kezdődött pénteken, melyen a helyi fiatalember a bányavidéken és külföldön készített arcképeit tekinthették meg a szakszervezeti klubban. Este a lupényi és a bányavidék többi városából érkezett magyarság nagyszerűen szórakozott a szüreti bálon.
A rendezvénysorozat fénypontja mégis a szombati nap volt, amikor a bányavidék magyarsága bemutatkozott Erdélynek. Pontosabban a Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Csíkszeredáról, Brassóból és Nagyenyedről érkezett vendégeknek. A Szabó Csaba kolozsvári újságíró által indított szórványtengelyek mozgalom 21. szórványkonferenciájára ugyanis a lupényi szakszervezetek házának dísztermében került sor. A magyarok által „bőven és hangosan meglakott” bányászrégió megmaradt magyarságának problémáit térképezték fel demográfiai, oktatási, kulturális és gazdasági szempontból, illetve tapasztalatot cseréltek a többi dél-erdélyi szórványvidékkel.
Magyarok a Zsil völgyében
A hatvanas-hetvenes években a vulkáni és lupényi iskolákban még 4 párhuzamos magyar osztály volt, manapság viszont az elemi oktatás összevont osztályokkal működik, pedig 2007-től a vulkáni diákok Lupényban tanulnak, ismertette a szomorú helyzetet Kasza Mária, a lupényi iskola igazgatója. Így sikerült csak megmenteni az általános szintet, külön-külön mindkét helyen veszélybe került volna, mondta Illés Katalin, a vulkáni iskola aligazgatója. Petrozsényban sokkal jobb a helyzet, de az Böjte Csaba atya Szent Ferenc Alapítványának köszönhető.
A bányavidéken folyamatosan csökken a magyarság száma, a gyülekezetek kiöregednek, szemléltették a helyzetet Gáll Sándor református és Marthy Attila római katolikus lelkészek.
A bányavidékiek igen visszafogottan fogadták a kolozsvári Szabó Csaba és a marosvásárhelyi Ötvös József református lelkész-egyházi újságíró derűlátó kilátásait az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről. Szerintük megszűnt a magyarság demográfiai hullámvölgye, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredán ugyanis a fiatal értelmiségi magyar családokban erősen elterjedt az utóbbi években a harmadik, sőt, negyedik gyermek vállalása, Marosvásárhelyen több a keresztelő, mint a temetés, legalábbis Ötvös József szerint.
Bárcsak hasonló tendencia uralkodna a bányavidéki magyarságnál is! Jelenleg a legfontosabb kihívás a közeledő népszámlálás, melyen minden magyarnask fel kell vállalnia magyarságát, hiszen a mostani számoktól függ a magyar oktatás, anyagi támogatása, társadalmi súlya országos szinten, hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. Aki szerint az agyonhangoztatott templom és iskola mellet az érdekképviselet a magyarság harmadik tartópillére, hiszen ez karolja fel döntéshozói szinten előbbiek ügyét.
A Zsil-völgy magyarságának helyzete elválaszthatatlan a bányavidék gazdasági helyzetétől. A szocializmus éveiben, a kőszénbányászat fellendülése idején, a magyarság száma gyorsan növekedett, a „fekete arany” hanyatlása a magyarság hanyatlását is eredményezte. Éppen ezért fontos a gazdasági alap, melynek fejlesztési elképzeléseit Dézsi Attila mutatta be az egybegyűlteknek. Lupényi származásúként Hunyad megye prefektusa komoly lépéseket tett a bányavidék kormányszintű felkarolása érdekében.
„Noha kevesen vagyunk, s számunk csökken, a Zsil-völgyi magyarság mindig is értékes embereket adott”, hangsúlyozta Benedekfi Dávid főszervező. A széles körben elismert, románok által is nagyra tartott prefektus a legjobb példa erre.
Éppen ezért zavaró, hogy sokan a Zsil völgyét csak a bányászjárásokkal társítják, az ottani magyar életről, magyar kultúráról tudomást sem vesznek, hangsúlyozta lokálpatrióta pátosszal Bács Erzsébet nyugalmazott petrillai tanárnő. A bányavidéki magyarságnak és oktatásának nem anyagi támogatásra van szüksége, azt saját erőből képesek megoldani, hanem segítség kell, hangsúlyozta Benedekfi Dávid a vendégek meglepetésére, kiknek mindenütt az anyagi gondokat említették szórványjárásuk során. Együtt magyarul
Miután Krizbai Jenő és Kocsis Attila igazgatók bemutatták a nagyenyedi, illetve dévai iskolákat, s a vendégek bemutatták könyveiket, szórakoztató program következett. A római katolikus közösségi házban töltött káposzta versenyt szerveztek, melyen 9 helyi konyhaművész mérte meg tudását. A nyertesek díjat kaptak, egy-egy fakanalat, a nyertes természetesen a legnagyobbat. Ezután az egybegyűltek is megkóstolták a finomságokat.
Vasárnap az Erdély különböző tájairól érkezett vendégeknek a Zsil völgye érdekességeit és természeti szépségeit mutatták be, majd a parányi urikányi magyar közösséghez látogattak. Délután a lupényi református templomban ökumenikus istentiszteletre került sor, majd az idősek napját ünnepelték süteményekkel, teával és kávéval.
Chirmiciu András
nyugatijelen.com
Erdély.ma

A magyar szórvány napját ünnepelték Déván
Egymillió erdélyi magyar képviselője gyűlt össze szombaton Déván, a vármegyeháza szépséges dísztermébe az első alkalommal megünnepelt szórványnapra.
A körülbelül 80 vendég Erdély 13 megyéjéből érkezett, a dévai és Hunyad megyei magyarok pedig jóval nagyobb számban vettek részt az egésznapos ünnepségsorozaton.
Fokozott kihívások a „nemzet tartópilléreinél”
Ez volt a második rangos magyar esemény az Alpár Ignác által tervezett, Hunyad megyei magyar emberek és magyar egyházak adományaiból a tizenkilencedik század végén épült gyönyörűséges vármegyeházában. 1997-ben az RMDSZ már tartott itt országos SZKT-t, mondta házigazdaként üdvözlő beszédében Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke.
Létfontosságú a szórvány megerősítése, hiszen itt jóval nagyobbak a kihívások, mint a Székelyföldön, vagy akár a partiumi és közép-erdélyi vegyes vidéken, ezért az RMDSZ különös figyelmet szentel a szórványban élő magyarokra. Emiatt döntöttek a februári kongresszuson, hogy november 15-hez, a Hunyad megyei eredetű Bethlen Gábor fejedelem születésnapjához legközelebbi szombaton tartják meg a szórvány napját. A minden magyar számít nemcsak a nemrég lezajlott népszámlálás szlogenje, hanem az RMDSZ politikai credoja, üzent az egybegyűlteknek Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke. A szövetség éppen ebből a megfontolásból indította el 2009-ben – nagymértékben Winkler Gyula és Dézsi Attila javaslatára – a Szórvány–Székelyföld programot. Mert meg kell ismerjük egymást, bíznunk kell egymásban, bizalom nélkül nem lehet közösségépítésről beszélni, sőt, közösség sincs.
Első látásra úgy tűnhet, hogy a 2 éve beindított Szórvány–Székelyföld program keretében a székelység felkarolja a szórványt, hiszen Háromszék Hunyad, Fehér és Szeben megyékkel alakított ki testvérkapcsolatot, Hargita, pedig Temessel és Beszterce-Naszóddal. Ez érvényes ugyan az anyagi támogatásra, viszont a tömbvidékiek is sokat tanultak a szórványból, „én magam is”, hangsúlyozta Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Jóllehet a tömbvidék magyarsága néha hajlamos saját érdekeire, célkitűzéseire összpontosítani, s megfeledkezik a szórványról, ismertette politikai tapasztalatát a kolozsvári Máté András Levente, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője. A helyzet természetesen különb, az érdekek összeegyeztetésére azonban különös figyelmet fordítanak.
A szórványmagyarság nemcsak dicső múltjával büszkélkedhet, hanem jelenével is. „Katonák vagyunk, mi védjük a végvárakat, iskoláinkat, egyházainkat, kultúránk intézményeit. Darabonként szerezzük vissza azt, ami a miénk, s amit elveszítettünk a huszadik század történelmi viharaiban, lépésről lépésre, a történelmi múltból erőt merítve építjük jövőnket”, mondta Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa. Eredményesen, a Téglás Gábor Iskolaközponthoz hasonló létesítmények Erdély más vidékein is épültek az utóbbi években, magyar prefektussal azonban Arad, Bihar, Kolozs vagy Maros megyék nem büszkélkedhetnek, a náluk sokkal mostohább helyzetű Hunyad viszont igen, jegyezték meg a szórványkonferencia 13 megyéből érkezett résztvevői.
Merni kell, nem kell félni, hogy köztéri eseményeink, merész céljaink sértik a románságot, mert a többség is elfogadja a magyarságot, emlékeztetett 20 éves tapasztalatára Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője. A szórványban igenis élhető az élet, boldogulásunk rajtunk múlik, hangsúlyozta az Európa-szerte híres ferences atya. Aki szerint az anyanyelvű egyetem természetesen fontos az erdélyi magyarság számára, noha emiatt téves lenne megfeledkezni az alapokról, a magyar elemi iskolákról. Hiszen ezek a nemzet tartópillérei.
Elismerés a nagy elődnek
Ezután az egybegyűltek kimentek a vármegyeháza előtti térre, ahol már több száz dévai magyar gyülekezett gróf Barcsay Ákos emlékművének felavatására. Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619–1661) erdélyi fejedelem, lugosi és karánsebesi bán, Hunyad vármegye főispánja, fejedelmi tanácsos, II. Rákóczi György idején Erdély politikai életének egyik meghatározó alakja. Az ünnepélyesen felavatott emlékművet eredetileg a XIX. században emelték, a nagybarcsai Barcsay birtok egykori parkjában. A parkot 1947 után felszámolták, mezőgazdasági területté alakították. Az emlékmű a közelmúltig egy kukoricás közepén porladt, Dézsi Attila, és néhány lelkes dévai és csernakeresztúri magyar kezdeményezésére és költségén restaurálták és a megyeháza előtt kapott méltó helyet. Mert a múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőt építeni, mondta az emlékművet leleplező Kelemen Hunor. A köztéri magyar emlékmű töltse el büszkeséggel Déva valamennyi lakosát, nemzetiségtől függetlenül, mert a történelem ismerete közös érdek, mondta Dézsi Attila, a szórványünnepség házigazdájaként és egyik főszereplőjeként. Történelmi nagyjaink példája megerősít, újabb és újabb célkitűzések megvalósítására ösztönöz, hangsúlyozta Winkler Gyula. Történészként Marcel Morar, Déva alpolgármestere jelentős megvalósításnak nevezte az emlékmű felállítását, mivel a kutatások arra utalnak, hogy Charles (Károly) brit trónörökös Barcsay Ákos kilencedik nemzedéki leszármazottja. Amennyiben a történészek feltételezése bizonyítást nyer, Déva önkormányzata hivatalosan meghívja az Erdélyben gyakran járó brit trónörököst, hogy tekintse meg személyesen felmenője kétnyelvű emlékművét.
Gálaünnepség Délután a szórványkonferencia szakmai előadásokkal folytatódott. Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója a szórványkollégiumiprogramot, valamint az idén elfogadott oktatási törvényben rejlő lehetőségeket ismertette, Horváth István kolozsvári szociológus az eddigieknél kedvezőbbnek ígérkező erdélyi magyar demográfiai tendenciákat ismertette, Schreiber István dévai tanár pedig a Hátszeg vidéki magyar nemesi családokról tartott előadást, majd az egybegyűltek zárónyilatkozatot fogadtak el a szórvány további megerősítéséről.
Az emlékműavatás mellett a nap másik fénypontja a városi színházban volt, ahol a kézdivásárhelyi színház előadta a Lila akácok című vígjáték-drámát. Ahogy várni lehetett, a teltházas előadáson a nagy érdeklődés miatt pótszékekre is szükség volt. A színdarab előtt Winkler Gyula és Dézsi Attila a színpadról ismertette a dévai és Hunyad megyei magyarság fontosabb megvalósításait – élen a Téglás iskolával –, illetve köszönetet mondtak az összefogásért és a 22 éves lelkes munkáért.
Chirmiciu András
nyugatijelen.com 
Erdély.ma

A Magyar Szórvány Napja – egyedülálló kezdeményezés a magyar nemzetközösségben
„Itt kell megvessük a lábunkat annak érdekében, hogy a szórvány ne tűnjön el, hogy a tömb megerősödjön, és ne szórványosodjon el” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton, Déván, a Magyar Szórvány Napjának megnyitóján.
Az RMDSZ 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésének a napját, az Összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította. Ennek jegyében szerveztek hétvégén kétnapos rendezvénysorozatot Hunyad megyében.
Szombaton délelőtt szórványkonferenciával kezdődött a rendezvénysorozat. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke nyitotta meg a konferencia munkálatait, mondván, több mint egy millió magyar ember megválasztott képviselőit üdvözölheti ezen a konferencián.
„ Mi, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői az elmúlt 22 évben rengeteget terveztünk, dolgoztunk, voltak kudarcaink és sikereink egyaránt. Az egyik nagy kihívás számunkra a szórványban élő magyar emberek sorsának, jövőjének a mindenki által elfogadott rendezése volt. Az interetnikus közegben elő magyar emberek sorsa továbbra is kiemelten fontos számunkra, ezért is fogadtuk el a nagyváradi kongresszuson a Szórvány Napjának megünneplésére vonatkozó javaslatot” – mondta el megnyitóbeszédében Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke párhuzamba állította az 1989 óta eltelt 22 évet a két világháború közötti 22 évvel, amelyről Mikó Imre készített felmérést.
„A mi 22 évünk nagyon gyorsan eltelt, számvetésre, új tervekre, célkitűzésekre van szükségünk. Az erdélyi magyar közösségen belüli kapcsolatok megerősödtek, ilyen szempontból példamutató a székelyföldi és a szórványmegyék közötti együttműködés. Az összefogás újabb ékes bizonyítéka ez a kapcsolat, amellyel ismét megmutattuk, hogy képesek vagyunk legyőzni a kishitűséget. Nemzeti értékeink mellett közösségünk számára a legfontosabb a bizalom. Ezt mi a legválságosabb időkben is megőriztük, ezt kell tovább erősítenünk a jövőben is. A népszámlálási kampányunkban hasznát „Minden magyar számít” szlogenünk továbbra is aktuális, főként itt, a szórványban, ez a konferencia is ezt szolgálja” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
„A Szórvány Napja jó alkalom arra, hogy közösen, összefogásban a történelmi egyházak, a civil és szakmai szervezetek és a politikum képviselői olyan projekteket, terveket dolgozzanak ki, amelyek megerősítik a szórványközösségeket” – jelentette ki Winkler Gyula a Szórvány Napjának megnyitóján, majd Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. „Élnek magyarok a Tündérkerten belül is, nekünk elsősorban velük kell keresnünk a kapcsolatot. Az Összetartozunk programot sikerült tartalmas és jó rendezvényekkel feltöltenünk, az elmúlt évben pontosan 77 közös eseményt szerveztünk a program keretei között” – számolt be Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus végvári katonáknak nevezte a Hunyad megyei magyarságot, majd röviden ismertette a Megyeháza épületének történetét, amely az egykori Hunyad Vármegye Háza volt.
Végezetül Böjthe Csaba testvér szólalt fel, aki arról beszélt, hogy 20 éve él Déván és megállapította, hogy élhető itt az élet. „2300 gyereket nevelünk Dél-Erdélyben és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk. Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Értékelem ennek a konferenciának a hangnemét és egyetértek vele: nem a vészharangokat kell kongatni, mert élhető itt az élet magyarként, hanem közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal” – osztotta meg gondolatait Böjthe atya.
A szórványkonferencia délelőtti előadásán Az oktatási törvény által nyújtott lehetőségek a szórványban címmel tartott előadást Magyari Tivadar, az RMDSZ főtitkárhelyettese, Lakatos András, a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola igazgatója pedig a szórványkollégium programot ismertette.
13 órától került sor a dévai prefektúra épülete előtt a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának ünnepélyes leleplezésére, amely Hunyad megye első köztéri magyar emlékműve. Kelemen Hunor szövetségi elnök az ünnepélyes leleplezésen elmondta: „sokszor vádolnak minket, erdélyi magyarokat azzal, hogy a múlt fele fordulunk. Azonban mi úgy véljük, ahhoz, hogy tudjuk, mire alapozunk, mire építjük jövőnket, ismernünk és vigyáznunk kell múltunk értékeire”.
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619-1661) erdélyi fejedelem, lugosi és karánsebesi bán, Hunyad vármegye főispánja, fejedelmi tanácsos, II. Rákóczi György idején Erdély politikai életének egyik meghatározó alakja. A most felavatott emlékművet eredetileg a XIX. században emelték, a nagybarcsai Barcsay birtok egykori parkjában. A parkot 1947 után felszámolták, mezőgazdasági területté alakították. Az emlékmű a közelmúltig egy kukoricás közepén porladt, most restaurálták és a Hunyad megyei prefektúra épülete, a hajdani vármegyeháza előtt kapott méltó helyet.
A Magyar Szórvány Napja alkalmából szervezett programok vasárnap is zajlanak, ekkor Marosillye, azaz a Bethlen Gábor szülőházának tartott Veres bástya lesz az események színhelye. 15 órától zászlófelvonásra, reneszánsz gyerekelőadásra, Bethlen Gábor életéről szóló előadásra, valamint dokumentumfilm vetítésre kerül sor.
A rendezvény szervezői: az RMDSZ országos és megyei szervezete, a dévai Szent Ferenc Alapítvány, a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács, a Téglás Gábor Iskolaközpont.
A rendezvény támogatói: RMDSZ országos szervezete, Communitas Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa, Hunyad Megye Tanácsa.
erdon.ro

Emlékműavatás Déván (A Magyar Szórvány Napja)
Jó, hogy van egy olyan nap, amikor arról beszélhetünk, mi a teendő, hogyan tudunk közösen gondolkodni és tenni mi, a szórvány- és tömbmagyarság tagjai.
A mai nap az ünnep mellett a munka napja is, amellett, hogy számot vetünk az elmúlt huszonkét év megvalósításairól, meg kell fogalmaznunk a következő évek célkitűzéseit is – hangsúlyozta Winkler Gyula EP-képviselő a Magyar Szórvány Napja alkalmából szombaton tartott dévai szórványkonferencián. A rendezvény fénypontját Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának leleplezése jelentette.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében a nap fontosságát emelte ki, példaértékűnek nevezve a székelyföldi megyék által kezdeményezett Összetartozunk programot, mely együttműködést eredményezett Beszterce-Naszód, Temes, Fehér, Hunyad és Szeben megye, valamint Aranyosszék magyarságával. "A Minden magyar számít szlogenünk nem csak tegnap, a népszámlálás alkalmával volt aktuális, hanem ma és holnap is annak kell lennie. Jelmondatunkat a mindennapi munkával és tetteinkkel tudjuk aláhúzni és megerősíteni" – mondta zárszóként Kelemen Hunor. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus arra figyelmeztetett: "Mi felkiáltójelként vagyunk itt, Dél-Erdélyben az összmagyar nép számára. Ha a végvárak elesnek, a fő vár porladozni fog. Merjünk lenni, és merjünk alkotni."
A konferencián részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki javaslatként fogalmazta meg: a Székelyföld ne legyen kedvezményezettje a különféle pályázatoknak, a Communitas Alapítvány kiírásaira csak a szórványban dolgozó szervezetek pályázhassanak. "A szórványmegyékben tevékenykedőknek nagyobb támogatásra van szükségük. Itt az ideje annak, hogy tegyük lehetővé a pozitív diszkrimináció alapján: ott, ahol nehezebb, ott segítsünk rá a munkára" – mondta. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az Összetartozunk programot ismertette, kiemelve: "Akkor lesz erős továbbra is Székelyföld, ha Erdélyben tudjuk stabilizálni azokat a közösségeket, ahol kisebbségben van a magyarság. Székelyföldnek belső anyaországként kell működnie a szórványmagyarság számára."
A politikusok után Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője osztotta meg gondolatait: "Élhető az élet magyar emberként a szórványban is. Álmainkat, céljainkat itt is valóra tudjuk váltani. 2300 gyereket nevelünk Dél-Erdélyben, és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk. Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Értékelem ennek a konferenciának a hangnemét, és egyetértek vele: nem a vészharangokat kell kongatni, hanem közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal." Beszédében szorgalmazta az óvodák és általános iskolák támogatását a kis szórványtelepülések esetében. "Ahol valakik mernek és összefognak, ott az álmokat valóra lehet váltani" – volt rövid beszédének fő üzenete.
A nap fénypontját Hunyad megye első köztéri magyar emlékművének, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopának az ünnepélyes felavatása jelentette. "Amikor a múlt értékeire figyelünk, akkor természetes, hogy a múlt felé fordulunk. A mai nap a múlt felé fordulásnak és egyben a jövő tervezésének a napja, amikor Barcsay Ákos fejedelemnek emléket állítunk. Ma a XIX. században felállított és a XX. században halálra ítélt emlékét újra kihozzuk a köztérre" – hangsúlyozta Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Nagybarcsay Barcsay Ákos, az egykori Déva vár birtokosa, Hunyad megye főispánja, Erdély fejedelme tiszteletére a XIX. században emeltek emlékművet a Barcsay-birtok egyik parkjában. A parkot 1947 után megszüntették, mezőgazdasági területté változtatva, az emlékmű a közelmúltig egy kukoricás közepén hányatott sorsban árválkodott. "Merjük tisztelni múltunkat, elődeinket és hőseinket" – hangsúlyozta ünnepi beszédében Dézsi Attila prefektus, az emlékoszlop restaurálásának és köztérre állításának kezdeményezője. Az emlékművet Kelemen Hunor és Marcel Morar, Déva alpolgármestere leplezte le.
Délután a demográfiai tendenciákról, a nagyvárosi szórványról, valamint az EMKE Magyar Ház-programjáról tudhattak meg többet az érdeklődők. A szórványkonferencia a hozzászólások után zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Ezt követően a dévai Művész Színházban megtartott gálaesten a Kézdivásárhelyi Városi Színház Szép Ernő Lila ákác című darabját mutatta be. Tegnap a Déva közelében található Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházában ünnepelték meg a fejedelem születésnapját és a Magyar Szórvány Napját, ahol reneszánsz gyermekelőadásra, Bethlen Gábor életéről szóló műsorra, valamint dokumentumfilm-vetítésre került sor. Ugyancsak tegnap a szórványprogram keretében Tamás Sándor és Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere Nagyenyeden újabb együttműködési szerződést írt alá.
Megalakult az EMNT Szórványtanácsa
A Szórványtanács megalakulásával, annak konkrét struktúrájának, céljainak meghatározásával zárult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Konferencia az Erdélyi Szórványért második, Brassóban szombaton szervezett tanácskozása. A Szórványtanács vezetésével Szegedi László református esperest, a kőhalmi szórványközpont vezetőjét bízták meg, aki hangsúlyozta, a szórványkérdést depolitizálni kell. Kiemelte, az új munkacsoportból kihagyhatatlan az egyház, az iskola és a civilek, valamint újra be kell vonni a vállalkozói réteget, amely saját forrást is biztosít majd a munkacsoport programjaihoz. A Szórványtanács körülbelül egy év alatt kívánja feltérképezni a szórványmegyék településeinek jelenlegi helyzetét, valamint az ott élő magyarok gondjait, és személyes felkeresések, kérdőívezés, statisztikai felmérések előzik majd meg a konkrét megoldáscsomagot. (vop)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Élhető magyar élet, szórványban
Nem csak a kisebbségben, de a tömbben élő magyaroknak, így a székelyföldieknek is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szórvány érdekvédelme – hangzott el a hétvégén Déván, az első alkalommal megrendezett Magyar Szórvány Napján.
Nem csak a kisebbségben, de a tömbben élő magyaroknak, így a székelyföldieknek is fontos, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szórvány érdekvédelme – hangzott el a hétvégén Déván, az első alkalommal megrendezett Magyar Szórvány Napján. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: fordulatra van szükség a kisebbségi képviseletben.
„Itt kell megvetnünk a lábunkat annak érdekében, hogy a szórvány ne tűnjön el, hogy a tömb megerősödjön, és ne szórványosodjon el” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton Déván, a Magyar Szórvány Napjának megnyitóján. Az RMDSZ 10. kongresszusán november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját az összefogás jegyében a Magyar Szórvány Napjának nyilvánította az érdekképviselet: ennek megfelelően szerveztek hétvégén kétnapos rendezvénysorozatot Hunyad megyében.
„Új tervek kellenek”
„A többnemzetiségű környezetben élő magyar emberek sorsa továbbra is kiemelten fontos számunkra, ezért is fogadtuk el a nagyváradi kongresszuson a szórvány napjának megünneplésére vonatkozó javaslatot” – emlékeztetett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke párhuzamba állította az 1989 óta eltelt 22 évet a két világháború közötti 22 évvel, amelyről Mikó Imre készített felmérést.
„A mi 22 évünk nagyon gyorsan eltelt, számvetésre, új tervekre, célkitűzésekre van szükségünk. Az erdélyi magyar közösségen belüli kapcsolatok megerősödtek, ilyen szempontból példamutató a székelyföldi és a szórványmegyék közötti együttműködés.
Az összefogás újabb ékes bizonyítéka ez a kapcsolat, amellyel ismét megmutattuk, hogy képesek vagyunk legyőzni a kishitűséget. Nemzeti értékeink mellett közösségünk számára a legfontosabb a bizalom” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki hangsúlyozta: a népszámlálási kampány jelszava, a „Minden magyar számít” továbbra is érvényben marad, és ennek a szemléletnek különösen a szórványban nagy jelentősége van.
„Pozitív diszkriminációt!”
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szövetség tisztségviselői számára az egyik legnagyobb kihívás a szórványban élő magyar emberek sorsának, jövőjének mindenki által elfogadott rendezése.
Winkler házigazdaként vett részt a rendezvénysorozat megnyitóján, ahol Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is köszöntötte a résztvevőket. Dézsi Attila Hunyad megyei prefektus végvári katonáknak nevezte a Hunyad megyei magyarokat.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök figyelmeztetett arra, hogy a szórvány „pozitív diszkriminációt” érdemel, a székelyföldi pályázóknak a jövőben le kell mondaniuk a Communitas Alapítvány támogatásáról az ezeken a vidékeken élők javára.
„Nem kell kongatni a vészharangot”
Böjte Csaba ferences szerzetes felszólalásában elmondta: húsz éve él Déván, és megtapasztalhatta, hogy a nehézségekkel együtt is élhető itt az élet. „Összesen 2300 gyereket nevelünk itt, Dél-Erdélyben, és soha nem ért sem engem, sem a gyerekeket bántódás amiatt, hogy magyarok vagyunk.
Ezek tények, amelyek biztonságot adnak. Nem a vészharangokat kell kongatni, hiszen élhető itt az élet magyarként. Közös célokon és ezek megvalósításán kell gondolkodnunk, partnerségben a helyi hatóságokkal” – osztotta meg gondolatait Csaba atya.
A múlt kötelez
A dévai prefektúra épülete előtt a résztvevők felavatták Barcsay Ákos erdélyi fejedelem emlékoszlopát – ez Hunyad megye első köztéri magyar emlékműve. „Sokszor vádolnak minket, erdélyi magyarokat azzal, hogy a múlt felé fordulunk. Ám ahhoz, hogy tudjuk, mire építjük jövőnket, ismernünk és vigyáznunk kell múltunk értékeire” – mondta Kelemen Hunor az RMDSZ és Communitas Alapítvány által támogatott eseményen.
Háromszék is felvállalja a szórványt
Együttműködési szerződést írt alá a hét végén a nagyenyedi vártemplomban Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Egyesület és a magyarigeni református Bod Péter Alapítvány vezetőivel a szórványmagyarok kulturális értékeinek támogatásáról.
„Belső egységünk erősítésére, pozitív jövőkép kialakítására kell törekednünk, ezért Hargita megyéhez hasonlóan, Kovászna megye is kiveszi részét e belső építkezésből” – mondta beszédében Tamás Sándor. Az ünnepségen felszólalt Krecsák Sz. Adalbert, Nagyenyed alpolgármestere, illetve Demeter László, a Kovászna Megyei Tanács kulturális bizottságának vezetője. (Tamás András)
Új Magyar Szó (Bukarest)

Dézsi Attila az RMDSZ jelöltje
Az RMDSZ Főtitkársága Dézsi Attilát, Hunyad megye prefektusát terjesztette elő a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) a kormányfőtitkári tisztség betöltésére – jelentette be Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján. A SZÁT hétfőn délután véglegesítette a döntést, amelyet közöltek Emil Boc kormányfővel is.
Dézsi Attilát 2010 januárjában nevezték ki Hunyad megye prefektusává, addig az alprefektusi tisztséget töltötte be. Lupényból származik, jogi végzettséggel rendelkezik. Kovács Péter lapunknak elmondta: az új, magyar, Hunyad megyei prefektus mindenképpen RMDSZ által támogatott tisztségviselő lesz.
N.-H. D. 
Szabadság (Kolozsvár)

Hírsaláta
KORMÁNYALKALMAZOTT A SAJTÓSZABADSÁG ÉLHARCOSA. A távközlési és informatikai minisztérium tanácsosaként dolgozik Salamon Márton László, a Bukarestben kiadott Új Magyar Szó (ÚMSZ) felelős szerkesztője.
Az újságíró 2010 elejétől félállásban dolgozik a minisztériumi apparátusban. A minisztérium egyik államtitkára az RMDSZ-es Moldován József, aki szerint Salamon feladatai közé tartozik a lapszemlék készítése, valamint olyan dokumentumok lefordítása románról magyarra, illetve magyarról románra, amelyek "fontosak a magyar közösség szempontjából". Legutóbbi, idén májusban kitöltött nyilatkozata szerint az ÚMSZ felelős szerkesztője 3251 lejes éves fizetést kapott a távközlési minisztériumtól. Az ÚMSZ egyébként idén március 15-én üres címlappal jelent meg, tiltakozva a sajtószabadság megsértése ellen. (Krónika)
DÉZSI ATTILA LETT A KORMÁNYFŐTITKÁR. Az RMDSZ Hunyad megye prefektusát jelölte erre a pozícióra, és Emil Boc miniszterelnök elfogadta a szövetség javaslatát. A kormányfőtitkárság vezetői pozíciója két hete üresedett meg, miután a korábbi vezető korrupciós botrányba keveredett. A tisztséget az RMDSZ múlt héten kérte a demokrata liberálisoktól cserébe azért, hogy támogatják Vasile Blaga jelölését a szenátus elnöki tisztségére. A főtitkárság a legfontosabb kormányzati intézmények közé tartozik. Feladata a kormányülések előkészítése és monitorozása, a törvénytervezetek véleményezése, illetve a kormány teljes munkaapparátusának koordinálása. Emellett a főtitkárság rendelkezik az állami vagyonkezelő tulajdonában levő ingatlanokkal. Ezeknek a protokollcélt szolgáló ingatlanoknak az összértéke becslések szerint 250 millió euró. (Erdély FM)
MÉG EGY BESÚGÓ MAGYAR POLGÁRMESTER. A Legfelsőbb Bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélete alapján Horváth Márton, Mocs község RMDSZ-es polgármestere együttműködött a Securitatéval. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanácshoz eljuttatott dokumentum alapján Horváth Mártont 1982 szeptemberében szervezték be, hogy jelentsen a mezőkeszüi nacionalista megnyilvánulásokról. A két éve folyó perben januárban hozott ítéletet a Legfelsőbb Bíróság, a fellebbezést követően pedig a testület keddi ülésén született végleges döntés. (Szabadság)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Holnap veszi át hivatalát Dézsi
A szerdai kormányülés után veszi át új hivatalát az RMDSZ által javasolt kormányfőtitkár. Dézsi Attila addig még ellátja Hunyad megyei prefektusi teendőit; mint lapunknak elmondta, kinevezése azért késett, mert a Zsil-völgyi bányákban kitört szakszervezeti elégedetlenségeket kellett kezelnie. Így az e heti kormányülésig, amelyen kinevezik Dézsit, még Gáti István kormányfőtitkári megbízása marad érvényben. Az új kormányfőtitkár a koalíció tegnapi ülésén is részt vett.
Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezető tájékoztatása szerint Dézsi Attila bemutatkozott, majd a terveiről beszélt a miniszterelnöknek és a kormánypártok vezetőinek. Lapunk úgy tudja, Dézsi kinevezésével egy időben Emil Boc felmenti tisztségéből Gáti István eddigi kormányfőtitkár-helyettest, a Demokrata Liberális Párt (PDL) ugyanis nem fogadta el azt, hogy az intézmény mindkét vezetői tisztségét az RMDSZ jelöltjei töltsék be. Mint ismert, a kormányfőtitkári poszt november végén üresedett meg, amikor Emil Boc miniszterelnök leváltotta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által összeférhetetlenséggel vádolt Daniela Andreescut. Mircea Geoană szenátusi házelnök utódjának megválasztásakor a koalíciós partnerek abban állapodtak meg, hogy az RMDSZ támogatja a PDL jelöltjét, cserében pedig a szövetség nevesítheti a kormányfőtitkárt. Dézsi Attila 37 éves jogász, 2004 óta tevékeny tagja a Hunyad megyei politikai és közéletnek. 2010. június 1-jén nevezték ki Hunyad megye prefektusává. 2009 és 2010 között a kormányfőtitkárságon dolgozott kormányzati szakértőként, 2006 és 2009 között alprefektusi tisztséget töltött be, 2005 és 2006 között pedig a prefektúra főtitkára volt.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Dézsi emelt fővel távozik
Prefektusi tisztsége utolsó napján sajtóértekezleten búcsúzott el Hunyad megyétől és az újságíróktól Dézsi Attila. Az újságírónőknek virágot adott, a férfiakkal pedig koccintott.
A sajtó ugyanis jelentős segítséget jelentett számára, a sajtó hozta a lakosság és a kormány tudomására a megye fejlesztéséért és a magyarságért tett erőfeszítéseit, a sajtónak is köszönheti a tiszteletet, aminek a megyében örvend. Mert a megye fejlesztése, a törvényesség betartatása és a magyarság szolgálata mellett az emberi tiszteletet tekinti prefektusi tevékenysége legjelentősebb megvalósításának. Az éhségsztrájkoló bányászok, például, bíztak benne, noha más politikusok testi épségüket kockáztatták volna, ha közéjük merészkednek, a fináncok tavalyi sztrájkjánál az országban egyedüli prefektusként ment az emberek közé, akik füttykoncert helyett elismeréssel fogadták. Magyar prefektusként többször megjelent a nem kimondottan magyarbarátságáról elhíresült cebei móc ünnepségen, és ott sem füttyel, hanem elismerően fogadták az emberek, vonta meg a mérleget Dézsi Attila.
Péntektől, kormányfőtitkárként a törvényesség elkötelezettjeként eme tiszteletet szándékszik kivívni országos szinten is. Szemlélete, prioritásai nem változnak, csupán Hunyad megyéről országos szintre terjednek. Ezért magával visz Bukarestbe jó néhány embert a prefektúrai csapatból, akik munkájukkal sokat segítettek tevékenységében. Călin Pogăciaş kabinetfőnöke és Diana Fülöp sajtószóvivője munkáját a sajtó előtt is méltatta.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

2011 a szórványban
Idegen nyelvterületbe, elszórtan beékelődött, más nyelvű kisebb embercsoport. Egészen pontosan ezt jelenti a szórvány. A kifejezést egyre gyakrabban használjuk Erdély-szerte, hiszen nagyon sok településen élnek kisebbségben, elszórtan a magyarok. A 2011-es év kiemelkedő volt a hazai szórvány szempontjából. 
Iskolák, magyar házak és kulturális rendezvények talán ezekből kellene még több a Hunyad, Arad, Temes, Szilágy, Máramaros és Brassó megyékben élő szórvány közösségeknek. Szakemberek szerint legfontosabb megerősíteni ezeket a közösségeket. Ennek érdekében már tavaly is több kezdeményezés született Erdélyben. Az idei pedig, ahogy Hunyad megye prefektusa nevezte a huszadik század legsikeresebb éve volt a szórvány szempontjából. 
Dézsi Attila Hunyad megye prefektusa: „Bár elég sokat és rohamosan fogy Hunyad megyében a magyarság száma, viszont észrevehető és egy érdekes, talán egy érdekes folyamat, sokkal többet vártunk, hogy apadtunk, ezzel szemben nagyon sokan újra vállalják azt, hogy magyarok.”
Erdélyben lassan kétféle szórványról beszélünk. Egyike a földrajzi szórvány. Itt legtöbbször kicsi magyar közösségről, falvakról van szó, melyeket nagyobb román közösségek vesznek körül. Ugyanakkor szociológusok egyre gyakrabban hozzák szóba a „városi szórványt” is. 
Winkler Gyula EP képviselő: „Ez egy új fogalom. Itt ugye olyan településekről van szó, olyan nagyvárosokról mint akár Nagyvárad, akár Temesvár, akár Kolozsvár, akár Marosvásárhely. Amelynek megvannak a tömbház rengetegi szórványai, ha szabad így fogalmazni, megvannak ugye azok a magyar családok, azok a magyar személyek, akik az asszimilációnak vannak fokozottan kitéve, azáltal, hogy nem kapcsolódnak be a közösségi életbe, a magyar közösségi életbe.”
Idén ezért is jött létre egy megállapodás a hazai szórvány illetve tömbmagyarságban dolgozó RMDSZ szervezetek között. Cél egymással megismertetni a közösségeket. Ugyanakkor több szórvány településen mint például Hunyad megyében és Kolozsváron magyar napokat szerveztek.
Markó Attila a Kisebbségi Hivatal államtitkára: „Van egy fajta felerősödés, van egy fajta jelentősebb odafigyelés és én mindenképpen úgy látom, hogy a szórvány meg fog erősödni a jövőben. Annak ellenére, hogy minden trend azt mutatta az előző években, hogy egyre jobban fogy, hogy egyre nagyobb a fogyási arány a szórványban, én úgy látom, hogy ez most megállítható és intenzívebben odafigyelhetünk.” Ugyanakkor az Erdélyi Magyar Televízió céljai között is szerepel, bemutatni, megismertetni és segíteni a szórványban élő magyarokat. Idén például karácsonyi gyűjtést szerveztünk, mellyel a Fehér megyei, türi magyar ház felújítását segítettük. 
Pintye Amália
Erdély Tv
Erdély.ma

Dezméri István Hunyad megye új prefektusa
Dezméri Istvánt nevezte ki szerdán a kormány Hunyad megye prefektusi tisztségébe. A tisztség december 23-án ürült meg, amikor Dézsi Attilát kormányfőtitkárrá nevezték ki.
Akárcsak elődje, az RMDSZ által jelölt Dezméri István is Zsil-völgyi eredetű, Petrilláról származik. 53 éves, 2005-ös nyugdíjazásáig bányamérnökként dolgozott a petrillai bányában, majd 2008-ig kutatóként a romániai merceológiai intézetnél. A petrillai RMDSZ-szervezet alapító tagja, 2000 és 2011 között annak elnöke volt. Tavaly óta a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. 2004 és 2008 között helyi tanácsos volt Petrillán az RMDSZ színeiben. Nős, feleségével és 15 éves fiával tavaly óta Déván él, fia a Téglás Gábor iskola diákja.
Prefektussá való kinevezése nyomán kilépett az RMDSZ-ből, s megyei ügyvezető elnöki tisztségéről is lemondott, mivel a prefektusok és alprefektusok köztisztviselőknek számítanak, nem lehetnek párttagok. Hivatalos beiktatására hamarosan sor kerül, amikor a kormány valamelyik minisztere vagy miniszteri rangú tagja hivatalosan beiktatja a prefektusi tisztségbe. Lehet, hogy éppen elődje, Dézsi Attila iktatja be, aki a most alakuló Ungureanu-kormányban is megtartja kormányfőtitkári tisztségét. „Örülnék, ha Dézsi iktatna be, amúgy is sok megbeszélnivalónk lenne”, nyilatkozta a Nyugati Jelennek Hunyad megye új magyar prefektusa.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Hunyad megye és a magyar közösség szolgálatában
Beiktatták a megye új prefektusát, Dezméri Istvánt
Ünnepélyes körülmények között iktatták be szombaton Dezméri Istvánt, Hunyad megye új prefektusát.
A megyeháza díszterme zsúfolásig megtelt az ünnepségre, eljött a legtöbb polgármester, megyei igazgatóságok vezetői, parlamenti képviselők, Mircea Moloţ megyei tanácselnök, Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei magyarság számos képviselője, valamint egyszerű Zsil-völgyi emberek, tiszteletüknek adva hangot, hogy újabb kiemelkedő bányavidéki személyiség került a prefektusi tisztségbe.
A beiktatási ceremóniát Dézsi Attila kormányfőtitkár végezte a kormány részéről, aki Dezméri elődje volt a tisztségben. „A prefektusi eskü kötelez, a megye, a lakosság szolgálatára, illetve az intézményekkel való együttműködésre”, üzente utódjának a kormányfőtitkár. A Zsil-völgyi, közelebbről petrillai származású Dezméri prefektusi kinevezése kettős üzenetet hordoz, azt, hogy a kormány prioritásként kezeli a bányavidéket, másrészt, hogy a maréknyi Hunyad megyei szórványmagyarság fontos tényező marad, hangsúlyozta Dézsi Attila. Aki szerint utódja helytáll, kiegyensúlyozott, tapasztalt, kitartó ember lévén, aki figyelembe veszi mások véleményét is.
Mircea Moloţ teljes együttműködési készségéről biztosította az új magyar prefektust, mindenekelőtt a megye gazdasági fejlesztése és a szociális béke megtartása céljából. Remélhetőleg Dezméri István elődje, Dézsi Attila nyomdokain halad, s minél több kormánytámogatást – beleértve az EU-s projekteket – eszközöl ki a megye számára. Ugyanakkor ne feledkezzen meg gyökereitől, a bányavidék súlyos problémáit tartsa szem előtt, üzente a liberális megyei tanácselnök.
Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke a nyitottságot és együttműködési készséget tartja fontosnak az új prefektus számára. A kompetenciával nincs gond, hiszen az RMDSZ országos és megyei szinten többszörösen bebizonyította 15 év alatt, hogy szakszerű, jól képzett embereket jelölt, akik mindig helytálltak a vezető tisztségekben. „Fájó szívvel írtam alá lemondását az RMDSZ-ből és annak megyei ügyvezető elnöki tisztségéből, értékes embert veszítettünk”, mondta Winkler. Aki a megyei tanácselnökhöz hasonlóan azt javasolta Dezmérinek, hogy Dézsi Attila nyomdokain járjon, s igyekezzen hozzájárulni a megye és a magyarság fejlődéséhez, noha a beruházások vonzása például nem a prefektus feladata. Hunyad megye lakosságának drámai csökkenése jelentősen visszaveti a megye súlyát a kormány- és EU-s finanszírozások elosztásánál, a problémák viszont maradnak.
„Megtisztelő a belém vetett bizalom. Prioritásaim a lakosság szolgálata, az átláthatóság, az intézményekkel való együttműködés lesz, vezérelvem pedig a törvényesség betartása” szögezte le az új prefektus. Természetesen a megye fejlesztése is kiemelt célkitűzés marad, Dezméri folytatni kívánja az elődje által beindított programokat, elsősorban a megye infrastruktúrájának korszerűsítését. A Zsil-völgye és a bányászat problémái azonban összetettek, nem oldódnak meg egyik napról a másikra, megfontoltan kell kezelni ezeket, hangsúlyozta az új prefektus, aki 20 éves petrillai bányamérnöki tapasztalatból közelről ismeri a Zsil-völgye problémáit. Családja támogatásában, a törvényesség tiszteletében és mélységes hitében azonban erőt talál az előtte álló kihívások megoldására, mert „a problémákat nem kerülgetni kell, hanem meg kell oldani”.
Sok sikert kívánunk Dezméri Istvánnak, hogy Dézsi méltó utódja legyen, s a megye és a magyarság büszke lehessen rá.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Megfellebbezte az Ungureanu-kormány a MOGYE-határozat felfüggesztését
Megfellebbezte az Ungureanu-kormány azt a bírósági ítéletet, amely felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar-angol karát létrehozó kormányhatározat végrehajtását.
Anuta Dusa, a Marosvásárhelyi Táblabíróság szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány fellebbezését faxon küld- ték el a bíróságra, a dokumentumot Dézsi Attila kormányfőtitkár írta alá. Amint a szóvivő elmondta, a fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalja majd.
A múlt heti bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, feladatait ügyvezetőként ellátó jobboldali Ungureanu kormány minden bizonnyal mandátuma utolsó óráiban élt a fellebbezés lehetőségével. A román parlament ugyanis hétfő délután dönt a Victor Ponta vezette szociál-liberális kormány beiktatásáról. Ha a képviselők és szenátorok együttes ülése bizalmat szavaz neki, még hétfő este leteszi az esküt Traian Basescu köztársasági elnök előtt.
Ioan Mang, a Ponta-kabinet tanügyminiszter-jelöltje a parlamenti szakbizottságok meghallgatásán elmondta, miniszterként személyesen fog Marosvásárhelyre utazni, hogy ott a tanárokkal és a diákokkal közösen találja meg a legjobb megoldást a MOGYE-n kialakult helyzetre. Mang utalt arra, hogy a román törvényhozás felsőházában Bihar megyét képviseli. „Olyan megyéből származom, amelyben a kultúrák együttélése megszokott dolog. Soha nem leszek ellenzője a romániai egyetemek multikulturális jellegének, de ezt csakis törvényesen lehet megvalósítani" – jelentette ki Ioan Mang.
A MOGYE-n az váltott ki feszültséget a román és magyar oktatók, valamint a román és a magyar diákok között, hogy az egyetem román többsége elutasította a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény kisebbségi vonatkozásainak alkalmazását. A törvény értelmében a magyar tagozatot bizonyos fokú önállóság illetné meg a tanintézeten belül. Olyan egyetemi chartát fogadott el, amely nem számol a magyar tagozattal. A chartát a minisztérium nem hagyta jóvá, annak kiigazítását kérte; az egyetem ennek ellenére az el nem ismert dokumentum alapján tartotta meg a belső választásokat.
Az Ungureanu-kormány, amelynek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is tagja volt, kormányhatározattal próbálta rendezni a vitás ügyet. A március végén kibocsátott határozattal a kormány egy új kart hozott létre az egyetemen és ebbe csoportosította az egyetemen működő magyar és angol nyelvű szakok zömét. Az egyetem román vezetése és a hatalom küszöbén álló román ellenzék magyar zsarolást emlegetett, és az egyetemi autonómia megsértését sérelmezte. Az egyetem vezetői bíróságon támadták meg a kormányhatározatot, a baloldali parlamenti ellenzék pedig a MOGYE ügyére hivatkozva bizalmatlansági indítványt nyújtott be a parlamentben, és megbuktatta az Ungureanu-kabinetet. A Marosvásárhelyi Táblabíróság pénteken az ítéletet decemberre halasztotta, de a kormányhatározat hatályát az ítélethirdetésig felfüggesztette.
MTI. Erdély.ma

Visszavonta a Ponta-kormány a MOGYE-határozat felfüggesztése ellen benyújtott fellebbezést
Visszavonta a Victor Ponta vezette román kormány azt a fellebbezést, amelyet az előző kabinet nyújtott be egy bírósági döntés ellen, amely felfüggesztette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karának létrehozásáról szóló kormányhatározatot.
A visszavonásról szóló döntést Victor Ponta miniszterelnök jelentette be kedden azt követően, hogy véget ért az új román kormány első ülése.
Előző nap az ügyvivő kabinet nevében Dézsi Attila kormányfőtitkár nyújtott be fellebbezést a marosvásárhelyi táblabíróságon, amely korábban felfüggesztette a magyar kar létrehozásáról szóló kormányrendeletet.
Ezt a rendeletet a Mihai Razvan Ungureanu vezette volt kormány fogadta el március végén, miután a marosvásárhelyi egyetem szenátusa nem volt hajlandó önálló struktúrába szervezni a magyar nyelvű oktatást, ahogyan azt előírja az oktatási törvény.
A kormányfő kifejtette, hogy nem kívánnak politikai döntést hozni az ügyben, amíg folyamatban van a bírósági tárgyalás. Ponta és a kormányát támogató Szociálliberális Szövetség (USL) ugyanis már korábban bejelentette, hogy hatalomra kerülésük után első dolguk lesz a magyar kar létesítéséről szóló kormányhatározat érvénytelenítése. Az USL a MOGYE magyar karát kifogásoló bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg az Ungureanu-kabinetet.
A miniszterelnök hangsúlyozta: nem akarnak negatív üzenetet küldeni a romániai magyarság felé, mindössze arról van szó, hogy tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát. Ponta szerint ugyanis csakis az egyetem dönthet új kar alapításáról.
Bejelentette azt is, hogy Andrei Marga külügyminiszter és Ioan Mang oktatási miniszter a héten Marosvásárhelyre utaznak, ahol tárgyalni fognak az egyetem vezetőivel egy közös, mindenki által elfogadható megoldás kialakítása érdekében.
A román kormány arról is határozott első ülésén, hogy leváltanak valamennyi prefektust és alprefektust, akiket az előző kormány részéről a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolt tisztségbe.
MTI. Erdély.ma

RMDSZ-es népvándorlás a hatalomból
RMDSZ-es tisztviselők „népvándorlása” vette kezdetét Bukarestből Erdélybe annak nyomán, hogy a parlamentben megbukott Ungureanu-kormányt váltó balliberális hatalom nekilátott a kádercserének az állami és a kormányapparátusban. A kisebb megszakítással 1996 óta folyamatosan hatalmon lévő magyar alakulat számára jelentős érvágást jelent, hogy ellenzékbe került, hiszen miniszterelnök-helyettesi, három miniszteri és több mint tíz államtitkári poszttal rendelkezett a menesztett kormányban, ezenkívül politikusai több mint 40 kormányzati intézményben és számos prefektúrán töltöttek be vezető tisztségeket, és tanácsosok, irodavezetők, szakértők százainak adtak munkát.
Mennek. Ungureanuval együtt az RMDSZ is távozik a Victoria palotából (fotó: www.gov.ro)A jelenlegihez hasonló leváltási hullámban legutóbb 2009-ben, a Tăriceanu-kormány bukásakor volt része az RMDSZ-nek, amikor szintén ellenzékbe került a demokrata-liberálisok és a szociáldemokraták alkotta nagykoalíció nyomán. Akkoriban tüntetésekre is sor került az állami intézmények területi kirendeltségei élén álló magyar tisztviselők eltávolítása miatt.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tegnap lapunknak elmondta, mintegy 200 magyar tisztségviselőt érint közvetlenül a mostani kormányváltás, ennyien dolgoztak többek között tárcavezetőként, államtitkárként, helyettes államtitkárként vagy más beosztásban a leköszönő Ungureanu-kormány hivatalaiban. Kovács kérdésünkre hozzátette, erdélyi viszonylatban ugyanakkor több ezer közalkalmazottról van szó, az érintettek többsége esetében a leváltás kérdése a hatályos törvények miatt nem egyszerű.
„A miniszterek, államtitkárok és azok helyetteseinek, illetve a különböző kabinetek szakértőinek kinevezése miniszterelnöki aláírástól függ, vagyis politikai vonalon tisztségbe kerülő vezetőkről van szó. Léteznek viszont – Erdély mellett a fővárosban is – hivatalukat versenyvizsgával elnyert tisztségviselők, akiknek a helyzete törvényileg nem egyszerű.
A Victor Ponta kormányfő által nemrég kifejtett, véleményem szerint meglehetősen populista kijelentés szerint a decentralizált megyei intézmények vezetőinek leváltása szakmai alapon történik majd. Ezzel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy reményeink szerint nem fog végbemenni etnikai tisztogatás az állami hivatalokban” – fogalmazott a szövetség főtitkára, aki a három évvel ezelőtti személyzeti cserének maga is „szenvedő alanya” volt, hiszen elvesztette az Országos Ifjúsági Hatóság elnöki posztját.
Az alprefektusokat is leváltják
Kovács Péter főtitkár közölte, a prefektusokon kívül a magyar alprefektusokat is leváltják, az érintetteket a kormány várhatóan kormányfelügyelői tisztségekbe nevezi ki. „A prefektusok és helyetteseik nem lehetnek tagjai egyetlen pártnak sem, ők úgynevezett főköztisztviselők, ebből a testületből pedig nem lehet őket letávolítani. Az új kormány minden bizonynyal kinevezi majd a leváltott magyar prefektusokat és alprefektusokat valamilyen tisztségbe, ez azonban semmilyen valós hatáskörrel nem jár majd, nem lesz semmiféle súlya a magyarság érdekeinek képviselete terén” – magyarázta a főtitkár.
A prefektusok leváltásáról szóló elvi döntés egyébként a Victor Ponta vezette kormány első, keddi ülésén megszületett. Az ország 41 megyéje közül Arad, Brassó, Hargita, Hunyad, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Temes és Vaslui megyék élén áll az RMDSZ által javasolt prefektus vagy alprefektus. Ladányi László-Zsolt Hargita megyei prefektus az MTI-nek tegnap szintén úgy nyilatkozott, a leváltott hivatalnokokat minden bizonnyal kormányellenőri tisztségbe nevezik ki. „Azt, hogy ki milyen megyébe kerül majd, nem lehet tudni, a kormányellenőrök ugyanis már nem a belügyminisztériumhoz, hanem a kormányfőtitkársághoz tartoznak, ott döntik el, hogy ki milyen feladatkört kap majd” – magyarázta Ladányi.
Több száz leváltott közalkalmazott
A kormányváltás miatt a tárcavezetők, államtitkárok és államtitkár-helyettesek mellett minden bizonnyal a különböző államtanácsosokat, kabinetvezetőket is meneszti majd az új balliberális kormány. A kulturális minisztériumban például Kelemen Hunor volt tárcavezető, az RMDSZ elnöke mellett négy magyar tanácsos, két sajtótanácsos és egy kabinetigazgató dolgozott, míg a környezetvédelmi tárcánál Korodi Attila exminiszter mellett hét magyar tanácsos, egy jogtanácsos, egy kabinetigazgató és egy főtitkár-helyettes tevékenykedett.
Az egészségügyi minisztériumban négy tanácsos és egy főtitkár segítette Ritli László volt tárcavezető munkáját, Markó Béla leköszönő miniszterelnök-helyettest pedig öt tanácsos, három államtanácsos, illetve egy államtitkár. Markó munkatársai közül egyébként tegnap Nagy Zoltánt, Tudor Veronkát, Pásztor Gabriellát és Péter Zsuzsannát menesztették, ugyanakkor leváltották Dézsi Attila kormányfőtitkárt is, akit egyúttal a Hunyad megyei közigazgatásért felelős kormányellenőrnek neveztek ki.
Mindemellett meneszthetik a több tucat kormányzati intézménynél vezető beosztást betöltő RMDSZ-es tisztségviselőt is, például az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság alelnökét, az Országos Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnökét, illetve kabinetigazgatóját, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnökét és további három alkalmazottját, vagy az Országos Építkezési Felügyelőség főfelügyelőjét. Ugyanakkor leválthatják az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnökét, az Országos Statisztikai Intézet alelnökét, a Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság alelnökét, illetve a Kórházak Akkreditációjáért Felelős Országos Tanács elnökét, az említettek személyek ugyanis kivétel nélkül az RMDSZ javaslatára tölthetik be funkciójukat.
Különben a Bukarestben dolgozó magyar kormányzati tisztségviselők várható menesztése kapcsán Kelemen Hunor a napokban úgy nyilatkozott: ez a politikában így szokott történni, egyik nap kormányon vagy, másik nap nem, erre föl kell készülni minden politikai szervezetnek. „A kormányon kívül is van élet, politikai munkánk ezzel nem ért véget. Rengeteg kormányzati tisztségviselőt fog ez érinteni, rengeteg szakpolitikusunk dolgozott a minisztériumokban, a különböző kormányzati intézményekben, és gondolom, egy új kormány, amennyiben az RMDSZ nincs kormányon, ezeket az embereket váltani fogja” – mondta az MTI-nek a szövetségi elnök.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)

Tükörből ablakká válni
Fennállásának nyolcadik évében 39 végzős diákot bocsátott szárnyra ma a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum. Elsőként a tanintézmény vezetői, Kocsis Attila Levente igazgató és Balogh Botár Károly Csaba aligazgató szólt a ballagókhoz, arra biztatva őket, hogy nyitott szemmel és szívvel lépjenek ki a világba és mindig bizalommal térjenek vissza iskolájuk falai közé.
Ugyanakkor maguk és pedagóguskollégáik nevében az intézmény vezetői megköszönték a szülők bizalmát, mellyel négy vagy nyolc esztendővel ezelőtt rábízták gyermekeiket a még nagyon fiatal, alakulóban lévő tanintézmény munkatársaira. A bizalom azonban busásan megtérült. A most végző évfolyam matematika-informatika osztálya kiváló eredménnyel, 9,13-as osztályátlaggal zárja a tanévet, és nagyszerűen megállták helyüket a középiskolában a turizmus és a poligráfia osztályok diákjai is. A jó eredményekről, a négyévi küzdelemről, kitartásról Mészáros Enikő, Hejus Ágnes és Orbán Julianna osztályfőnökök szóltak, akik meghatódva búcsúztak kedves diákjaiktól, az utolsó percben is szerető gondoskodással látva el őket jó tanáccsal.
A ballagók szellemi útravalóját amúgy az ünnepség alkalmával sokan igyekeztek még gazdagabbá tenni. Palkó Cecília, a dévai Szent Ferenc alapítvány igazgatója és Albert Leander ferences atya tanmesékkel buzdította a diákokat a hit, remény és szeretet gyakorlására, Zsargó János református esperes pedig Isten áldását kérte a ballagókra, felhívva figyelmüket, hogy immár felnőttként felelősséggel tartoznak minden szavukért, tettükért. Dézsi Attila kormánybiztos a gyökerekhez való ragaszkodás, illetve a szabadság fontosságát hangsúlyozta, Széll Lőrinc ifjúsági igazgató pedig arra kérte a fiatalokat, hogy a közösség tartóoszlopának nevezhető iskolából kirepülve váljanak ők maguk is közösségeik tartópillérévé. Vlaic Ágnes kisebbségi tanfelügyelőnő is hasonló gondolatokat fogalmazott meg, rávilágítva arra, hogy az iskola léte a közösség erejét, életképességét bizonyítja, és az itt tanuló diákság elsőrendű hivatása tovább erősíteni a közösséget. Takács Aranka, az RMDSZ megyei ifjúsági alelnöke bátorságra, merész álmok megvalósítására biztatta a diákokat. Máté Márta tanfelügyelőnő rendkívül tömören és szemléletesen fogalmazta meg az iskola szerepét és a ballagás pillanatának lényegét: „Az oktatás legfőbb feladata, hogy tükrökből ablakot faragjon. Kívánom, hogy immár nyitott ablakként táruljon a szívetek, elmétek a világra, amelyen beáramolhat a tudás fénye és kifele ragyoghat a lelketek.”
Az ünnepi búcsúztatások sorát díjátadás követte, melyen a hagyományos tanulmányi díjak mellett az idei évfolyamelső, a színtízes általánossal végző Szabó Tímea átvehette a Hauer Erich Társaság, a dévai RMDSZ, illetve az iskola különdíját is. Ezután maguk a végzősök mondtak köszönetet iskolájuknak, tanáraiknak, sok kedves emléket idézve fel. A poligráfia osztály képviselője, Segărceanu Radu versben búcsúzott az alma matertől, majd Szabó Tímeával és Costin Gabriella osztályelsőkkel közösen átadták az iskola kulcsát tizenegyedikes diáktársaiknak. Utóbbiak szintén kedves szavakkal köszöntötték végzős társaikat, majd felcsendült az iskolában már hagyományos búcsúdalként ismert Honfoglalás, örökös visszatérésre intve az elballagó diákokat.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)