Fiataloknak tartott képzést a múlt hét végén a sepsiszentgyörgyi Könczey László Egyesület az Árkosi Európai Tanulmányok Központjában. A felkészítő-sorozatot Demeter János, Kovászna megyei közgyűlési elnök nyitotta meg székelyföldi regionális politikáról szóló előadásával. /Közösségépítés: képzés fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

György Ervin Kovászna megyei prefektus is megtámadta a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásról szóló önkormányzati határozatok egy részét. Miután a Demokrata Párt helyi szervezete, illetve a Kovászna és Hargita megyei románok fóruma is több ízben jelezte a hiányosságokat, György Ervin a tanácsi határozatok felülvizsgálatával bízta meg a prefektúra jogászát. Codrin Munteanu a csatlakozó 37 Kovászna megyei önkormányzatból 16 testület határozatában talált formai hibákat. Az érintett tanácsokat a prefektúra levélben szólította fel a dokumentum kijavítására. György Ervin hiányolta, hogy a csatlakozó önkormányzatok a határozataik elfogadása előtt nem szerveztek közvitákat a témáról, illetve a szavazás előtt 30 nappal nem hirdették meg a sajtóban a határozattervezet szövegét. Korábban a Maros és Hargita megyei kormánybiztosok is ugyanerre a jogszabályra hivatkozva támadták meg a tanácsok társulási határozatát. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök, akit az RMDSZ vezetősége az egyesület létrehozásának előkészítésével bízott meg, elmondta: az érintett önkormányzatok hibája korrigálható. /Kovács Zsolt: Közvita nélküli székelyföldi szövetség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

A Kovászna Megyei Tanács határozattervezetet fogadott el, mely szerint 2007 augusztusában megszervezik a megyéből elszármazott magyarok világtalálkozóját. Az eseményre augusztus tizenhetedike és huszadika között kerül sor. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette: a Háromszékként ismert megye sok híres és világhírű író, művész és történelmi személyiség szülőhelye, a magyarok a megye lakosságának 73,8 százalékát teszik ki. /Kovásznai világtalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

Egész napos programmal búcsúztak az óévtől és köszöntötték az európai uniós csatlakozást jelentő újévet Sepsiszentgyörgyön. A Duna Televízió által élőben közvetített rendezvénysorozaton a székelyföldi város lakói és az Erdély más pontjáról érkezettek nagy tömegben vettek részt, az utcák zsúfolásig megteltek. A nagyszínpadon több együttes is fellépett, megannyi műfajt képviselve. Albert Álmos polgármester és Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a színpadon kívánt boldog új évet, a közönséggel együtt elénekelték a székely himnuszt. /Jelképes csatlakozás Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Ünnepélyesen felavatta Uzonban, a Pünkösty-kúriában Demeter János, a megyei tanács elnöke, az Unió Régiók-bizottságának tagja és Ráduly István polgármester az Európai Integrációs Irodát és Tourinfo-irodát. – Ennek az ikerirodának három fontos feladatköre lesz – mondta Ráduly István. – Begyűjti és közöl minden olyan uniós információt, amelyet a polgároknak tudniuk kell, felkarolja a civil szférát, és részt vesz a pályázati munkában, továbbá leltárba veszi, ismerteti azokat az idegenforgalmi értékeket, turisztikai kínálatot, ami az Uzon kisrégióban van. Ezt a célt szolgálja a „Fedezze fel Uzont és környékét” című kis füzet. A Pünkösty-kúria egyébként több intézmény székhelye: az Ifjúsági Közösségi Ház, a Jókai Mór Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Lajos Közkönyvtár (tízezer kötet áll polcain), valamint az Atlantisz Művelődési Egyesület is itt van. /Kisgyörgy Zoltán: Európai Integrációs Iroda és Tourinfo-iroda Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./

Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Sepsiszentgyörgyön az egykor a Román Nemzeti Bank megyei fiókjának épült ingatlanba átköltözött Kovászna Megyei Művelődési Központ hivatalos székházavatót tartott, ez alkalommal indították útjára a háromszéki értéktérképet is. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, az évek során bebizonyosodott, jó döntés volt egy megyei irányítottságú szakintézmény létrehozása. Ennek egyik bizonysága az értéktérkép, melyet szerkesztője, Sepsiszéki Nagy Balázs ismertetett. Elmondta, a Tájak, korok, múzeumok magyarországi mozgalom mintájára egy hasonló háromszéki honismereti mozgalmat képzelt el, ehhez lenne hasznos vezető az értéktérkép. Ennek a részhiányosságait is pótolni kellene. Például a háromszéki népi épített örökség kataszterét is el kellene készíteni – fejtette ki Nagy Balázs. /Váry O. Péter: Új székházban a megyei művelődési központ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

Elégedetlenséget váltottak ki az újabb törvényes kötelezettségek az önkormányzatok képviselőinek körében a március 12-én tartott polgármester-találkozón Sepsiszentgyörgyön, a felállítandó belső auditáló irodákról volt szó. Hozzájárult az ülés feszültségéhez Gheorghe Roghina megyei rendőr-főkapitányság közrendészeti osztályvezetőjének emlékeztetője is az önkormányzatokat terhelő vagyonvédelmi intézkedésekről. Demeter János megyei önkormányzati elnök közölte a települések elöljáróival, hogy György Ervin prefektussal együtt felkérik levélben a pénzügyi tárca vezetőjét az érvényben lévő törvénykezés módosítására. /D. P. : Túlterhelt a települések büdzséje. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Az RMDSZ-es tanácstagok elsöprő többségének szavazatával a megyei közgyűlés elfogadta az önkormányzat részvételét a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesületben. A fejlesztési ügynökségként létrehozandó egyesületet tervek szerint a megyeházán kívül a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai, továbbá 35 községi önkormányzat alakítja meg. Demeter János és Vajda Lajos, a megyei tanács elnöke, illetve alelnöke az egyesület hasznát ecsetelték. Elmondták, ez nem háromszéki találmány, máshol már jól bevált, például Temes megyében már 1999 óta. Kifejtették, 2000-ben egyetlen programban sem vettek részt önkormányzatok, ehhez képest idén 160 projekt fut. A községeknek nincs lehetőségük a pályázatok menedzselésére, a tervek elkészíttetésére, a közbeszerzések lebonyolítására, ezért szükséges az egyesület, mely uniós pénzek lehívásához nyújt segítséget. A csatlakozási határozatot még 37 helyi tanácsnak is el kell fogadnia, aztán megtarthatják az alakuló közgyűlést. /Szekeres Attila: Letették az alapkövét (megyei fejlesztési egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Az augusztus 17-20. közötti nagyszabású rendezvény, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából felavatandó emlékpark kialakításához szükséges kéthektáros területet birtokba veszi a megyei önkormányzat. A közgyűlés határozatot hozott arról, hogy az építkezés idejére Maksa község magánvagyonából megyei köztulajdonba utalják a legelőrészt. A Damokos Csaba designer és Zakariás Attila építész által tervezett emlékhelyet eredetileg az Óriáspince-tetőn szerették volna berendezni. Az emlékhely lángsugarú, szabálytalan napot ábrázol, melynek végei nagyjából a megye térképét rajzolják ki. A szakemberek közbeléptek, mivel a tetőn bronzkori halomsír található. Ezért más helyszínt jelöltek ki mintegy háromszáz méterrel lejjebb. Még jobb is, mint az eredeti hely – mondotta Demeter János, a megyei tanács elnöke -, hiszen a főútról is jól látható. /Szekeres Attila: Lennebb lesz az emlékhely (Háromszéki magyarok világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A háromszéki önkormányzat évek óta próbál a dél-tiroli autonóm tartománnyal együttműködési kapcsolatot kialakítani, a nyitás első jele csak most érkezett: a Római Szerződés aláírásának ötvenedik évfordulójához kötődő rendezvények keretében a dél-tiroli Trentóban nemzetközi konferenciát tartottak Európa határai és a régiók címmel, melyre a dél-tiroli kormány meghívta a megye tanácselnökét is. Demeter János előadásában Háromszéket, a székelyföldi regionális és autonómiatörekvéseket mutatta be. Dél-Tirolban tapasztalható, hogy tényleg jobb ott az élet, és láthatja a fantasztikus fejlődést. Demeter János javasolta a dél-tiroli elnöknek, hogy Romániából hívjanak meg fiatal politikusokat, közéleti embereket, magyarokat, románokat egyaránt, hogy megtapasztalhassák, miként működik egy autonómia, hátha így csökkenteni lehetne az üggyel szembeni idegenkedést. Különben a tartomány alelnöke tagja az Európai Régiók Bizottságának, tehát ott kollégája Demeter Jánosnak, s már tárgyaltak arról, a különböző autonóm területekről származó képviselőket hívják meg Háromszékre, a témában szervezendő szakmai konferenciára, hogy mondják el tapasztalataikat. /Szekeres Attila: Dél-Tirol nyit felénk (Székelyföldi Autonómia). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Van esély arra, hogy Székelyföld 2009 körül önálló fejlesztési régióvá váljon, amely később remélhetőleg közigazgatási hatáskört is kaphat – mondta Sepsiszentgyörgyön Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Szerinte „a legsürgősebb feladat most az, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak legyen elegendő saját forrásuk a fejlesztésre, a fiatalok otthon is boldoguljanak, ne kelljen másutt keresniük képzettségüknek megfelelő munkát, és legyen megfelelő számú szakember”. A tanácselnök ismét hangsúlyozta, a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nem tükrözik az ország gazdasági realitásait. Leszögezte, a székelyföldi megyéknek egyazon fejlesztési régióba kell tartozniuk. /2009: önálló fejlesztési régióvá válhat Székelyföld. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Két fronton is küzdenek a Szövetség a Székelyföldért Egyesület alapító tagjai, hogy bejegyezhessék az önkormányzatok társulását. Egyrészt a társuló települések helyi tanácsainak olyan határozatokat kell újra elfogadniuk, amelyekben a Kovászna megyei prefektúra jogászai nem találnak kivetnivalót, másrészt az ügyészséget és a bíróságot kell meggyőzniük az egyesület megalakításának törvényességéről. György Ervin Kovászna megyei prefektus elmondta: négy település határozatát a közigazgatási bíróságon támadják meg, mivel a prefektúra felszólítására sem vonták vissza a társulásról szóló, de törvénytelennek ítélt döntésüket. Hozzátette: elképzelhető, hogy a következő napokban több település tanácsát is beperelik, ha nem tesznek eleget a prefektúra felszólításának. A Kovászna megyei prefektúra 17 helyi tanács társulásról szóló határozatában talált kivetni valót. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte: elkészítettek egy határozattervezet-modellt, és elküldték minden érintett önkormányzatnak. A székelyföldi önkormányzatok társulásának célja, hogy együtt dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. /Kovács Zsolt: Újabb társulási akadályok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Immár két éve téma, hogy Hargita és Kovászna megye együtt kívánja a jövőben megoldani hulladékgazdálkodását. E célból társultak, egyesületet hoztak létre, közös hulladékgazdálkodási projektet dolgoztak ki. Május 8-án a két megyei tanácselnök, Bunta Levente és Demeter János, valamint 113 település polgármestere aláírta az alakuló jegyzőkönyvet és az egyesület alapszabályzatát. Csíkszeredán, a megyeházán lezajlott alakuló ülésen Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kijelentette: a város nem vesz részt a társulásban, mert feltételeit nem teljesítették. Az ülés végén a 113 polgármester beleegyezett abba, hogy Csíkszereda városnak két képviselője legyen az egyesület 13 tagú vezetőtanácsában, így a polgármester ellátta kézjegyével az alakuló jegyzőkönyvet. /Forró-Erős Gyöngyi: Közös hulladékgazdálkodásról döntöttek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Május 9-én tartották meg Cófalván az újonnan kialakított Avant-Garden Party Club ünnepélyes avatóját. A szórakoztató- és konferenciaközpontot a Kanadában élő, de háromszéki gyökerű Domby Paul és cófalvi üzlettársa, Kelemen Géza hozta létre, a befektetés mintegy százezer dolláros. Korszerű fény- és hangtechnika, hatalmas kivetítő, sörkert várja mind a hét végén táncolni vágyókat, mind a különböző rendezvények, tanácskozások résztvevőit. A multifunkcionálisnak szánt létesítmény szalagját Demeter János megyei tanácselnök vágta el. /(L.): Szórakoztatóközpont Cófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Máris munkához látott az önkormányzati törvény alapján nemrég hivatalosan bejegyzett Erdővidéki Kistérségi Társulás, melynek az összes erdővidéki önkormányzat tagja. A fejlesztési lehetőségekről tárgyalt a kisrégió polgármestereivel Demeter János, Vajda Lajos és Henning László, a megyei tanács elnöke, alelnöke, illetve RMDSZ-frakciójának vezetője. Elhatározták, hogy a szövetség megpályázza a szelektív hulladékgazdálkodásra kiírt Phare-programot. /Szekeres Attila: Erdővidéket fejlesztenék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

Baloldali gondolkodásúként megkönnyebbüléssel olvasta Tamás Gáspár Miklós filozófus írását /Szabadság, április 23./ arról, hogy Romániában nincs hiteles baloldal, írta Nagy Károly, ez azt jelenti, hiányzik az a politikai erő amely szerinte kimozdíthatná az országot a mostani kátyúból. Tamás Gáspár Miklós kimondta, hogy Romániában a szocialista cégér ellenére nem létezett semmiféle szocializmus, hanem csak egy személyi diktatúrával súlyosbított államkapitalizmus és az ország politikai életét egy magát kommunistának nevező sajátosan román náci-fasiszta párt uralta. Nagy Károly szerint a romániai bűnök tehát nem az igazi marxi értelemben vett szocializmus szükségszerű velejárói, hanem torzulások, illetve torzítások. Azt a kérdést, hogy miért nincs Romániában hiteles baloldal, és különösen miért nincs magyar baloldal, a szerző nem tette fel. A kérdés második felének megválaszolásához Nagy Károly hozzájárul, mint illegalista környezetben felnőtt magyar ember. 1944 nyarán a szovjet csapatok Románia területére léptek, a király és a történelmi pártok felismerték, hogy a hagyományokhoz híven ideje megint átállni a győző oldalára. Ennek érdekében Lucretiu Patrascanun keresztül felvették a kapcsolatot a párt illegalitásban lévő főtitkárával, aki akkor Fóris István volt, magyar létére a Romániai Kommunisták Pártjának utolsó Komintern által beiktatott főtitkára. (A Kominternben szabály volt, hogy a nacionalista torzulások megelőzése érdekében a pártok élére általában más nemzetiségű főtitkárt állítottak, mint az adott ország lakosságának zöme). A fegyveres felkelésbe való bekapcsolódást Fóris elutasította, azzal indokolva, hogy a királyságnak és az egész burzsoá-földesúri rendszernek teljes vereséget kell szenvednie, nem pedig egy puccs árán átmentenie magát a háború utáni időre. Ezután Patrascanu a bebörtönzött kommunista vezetőkkel állapodott meg a kiugrásról, Fórist pedig – állítólag Gheorghiu-Dej emberei –agyonverték. A magyar baloldal további sorsára nagy befolyással volt az ún. „jobboldali elhajlás” ügy, Luka Lászlót, Pauker Annát és Teohari Georgescu-t jobboldali elhajlással vádolták. Később ez a három vezető már mint imperialista ügynök szerepelt a pártpropagandában. Lukát 1954-ben halálra, majd kegyelemként életfogytiglani börtönre ítélték. Ana Paukert ítélet nélkül tartották börtönben egészen 1956-ig, Teohari további sorsát Nagy Károly nem ismeri. Ezzel párhuzamosan 52 nyarán és őszén Erdélyben több ismert magyar illegalista kommunistát „lepleztek le”, például Dán Istvánt, Veress Pált, a moszkvai Komintern főiskola végzettjét, az 1944-es Észak-Erdély tartomány párttitkárát. Balogh Edgár közírót, Jordáky Lajos baloldali szocialista közíró történészt, Demeter János jogászt Észak-Erdély elszakítására szőtt összeesküvés vádjával sok évi börtönre ítélték, Nagy István munkásírót előbb csak jobboldali elhajlással, majd bukaresti házi őrizet során szintén összeesküvéssel vádolták. A vádat ugyan ejtették, de titokban kizárták a pártból. Az összes népi demokráciában folytak koncepciós perek. Ezek közös vonása volt, hogy a Moszkvából hazatért emigráns vezetők hamis vádakkal halálra vagy sok évi börtönre ítéltették a hazai illegalista vezetőket. Romániában fordítva történt, a hazai illegalista felső vezetők ültették a vádlottak padjára az emigrációból hazatért vezetőket és az ismertebb magyar illegalistákat. Amíg a Luka–Pauker–Georgescu trió a párt élén állt, a párt nemzetiségi politikája még nagyjából helyes volt – Nagy Károly szerint. /Nagy Károly: Egy hitvallás margójára. Avagy miért nincs Romániában hiteles magyar baloldal? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A szerző a Demokratikus Újbaloldali Fórum volt kongresszusi képviselője. Előzmény: Tamás Gáspár Miklós: Baloldal Romániában? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., folyt. 24./

Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./

A június 12-i tárgyaláson a sepsiszentgyörgyi bíróságon visszavonta bejegyzési kérését a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. Demeter János megyei tanács-elnök, az egyesület egyik kezdeményezője kifejtette, az első perctől kezdve felületesen kezelték az ügyet. Jó néhány helyen a jegyzők önkényesen megváltoztatták a határozatok szövegét, s erre a polgármesterek nem figyeltek oda. A rossz határozatokat a prefektúra jogászai megtámadták. Amikor már ott tartottunk, hogy megszavazzák, két önkormányzat visszalépett. Így teljesen megváltozott az alapító okirat tartalma, s a procedúrát újra kell kezdeni. /Iochom István: Quo vadis, Szövetség a Székelyföldért Egyesület? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Újabb szélhámosság ütötte fel a fejét Kovászna megye több településén. Pénzzel tömött bőröndökkel járják a vidéket földvásárlók, akik arra biztatják az embereket, hogy helyben, gyorsan adjanak túl telkeiken. A felhajtók szép summákat ígérnek a falusiaknak, de mindez csak fényvesztés. Miután meggyőzik őket, hogy adják el földjeiket, úgynevezett előszerződéseket íratnak alá a falusiakkal, melyek alapján csupán az eredetileg megegyezett eladási ár egyharmadát jelentő előleget fizetnek az eladóknak. Azonban az előszerződés aláírása után az eladó elveszti birtokjogát a föld fölött, s a megbeszéltek ellenére nem kapja meg a maradék kétharmadnyi pénzösszegrészt sem. Utólag a vásárlók jóval drágábban adják tovább a megszerzett telkeket. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke arra kérte a polgármestereket, tájékoztassák a települések lakóit a kisemmizés fennálló veszélyéről. Tanácsolta az elöljáróknak, hogy inkább a polgármesteri hivatalok vásárolják meg az eladásra kínált területeket. /Domokos Péter: Földvásárlás átveréssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Fellebbezett a sepsiszentgyörgyi ügyészség a Szövetség a Székelyföldért bejegyzésének elfogadása ellen azon a címen, hogy nem egyezik a bírósághoz benyújtott bejegyzési kéréshez csatolt két okirat. Az alapító okirat részét képező listán, illetve az önkormányzatok által elfogadott csatlakozási határozaton szereplő listán ugyanis nem ugyanazok a települések szerepelnek. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: várható volt, hogy az ügyészség az utolsó pillanatban fellebbezni fog. Az ügyészségnek a politikától függetlenül kellene működnie, mégis gyorsan reagáltak az egyesület megalapítását ellenző politikusok felhívására. /Kovács Zsolt: Óvás listagondok miatt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

A kormány elfogadta Kovászna megye címerét. Háromszék történelmi címerét Szekeres Attila rajzolta újra. – Hosszú utat kellett bejárni, míg elfogadták – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A helyi politikusok egy része sokat gáncsoskodott, holott a címerek általában nem etnikai jeleket tartalmaznak, hanem emberi és közösségi karaktereket jelenítenek meg. Ez a címer ennek az elvárásnak minden szempontból megfelel. /(s): Régi-új címere van a megyének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tiltakozik Kovászna megye új címerének elfogadása ellen, mivel szerintük a címer egyetlen olyan szimbólumot sem tartalmaz, amely a románokat képviselné. Ioan Solomon, a fórum elnöke kifejtette: a címert azért fogadta el a kabinet, mert az RMDSZ kormányon van. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a címer nem etnikai, hanem heraldikai szimbólumokat tartalmaz, a címerek használata koncentrált formában a vidék történelmét, gazdasági, kulturális és szociális jellegzetességeit tömöríti. /Román tiltakozás Kovászna megye címere miatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Traian Basescu államfő augusztus 11-én ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több önkormányzati vezetőjét és polgármesterét Kovászna fürdőváros állami üdülőjében. A meghívottak többnyire pozitívan értékelték a Basescuval folytatott kötetlen beszélgetést. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester közölte: rajta kívül jelen volt a találkozón Hargita és Kovászna megye tanácselnöke és prefektusa, Székelyudvarhely, Csíkkozmás és Kovászna polgármestere, illetve Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. A több mint három órát tartó beszélgetésen Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök szerint áttekintették a két székely megye gondjait és az európai uniós programok biztosította fejlesztési lehetőségeket. Az államfő is úgy találta, hogy a régió legaggasztóbb gondja a szegénység. Szóba került a decentralizáció, a helyi-pénzügyi autonómia. Hargita megye tanácselnöke egy konkrét igényt is megfogalmazott. Tájékoztatta az államfőt arról, hogy az önkormányzat a vidéki lakosság több mint felének ivóvízhálózatot épített ki, most viszont a szennyvíztisztítást szeretnék megoldani, hogy megőrizzék az Olt, a Maros és a Küküllő folyók tisztaságát. Basescu pozitívan válaszolt a felvetésre, és igényelte, hogy írásban fogalmazzák meg javaslataikat és kéréseiket. Az államfő ismét megerősítette, hogy decentralizáció párti. Az államfő is úgy látja, hogy a jelenlegi romániai régiók túl nagyok. Basescu szerint a két megyének mindenképpen egy közös régióhoz kell tartoznia, ugyanis természetellenes lenne, ha szétválasztanák egymástól őket. Fontos gesztusnak nevezte a találkozón szintén részt vevő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, hogy az államfő kötetlen beszélgetésre hívta a két megye vezetőit. Emlékeztetett arra, hogy Basescu meglátogatta a 2005-ben árvíz sújtotta Farkaslakát is, hogy megnézze mennyire sikerült az újjáépítés. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nem tulajdonít nagy fontosságot ennek a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tud szólni. „Nyolcvan éven keresztül tudatosan építette le a román hatalom Székelyföldet, és ennek helyrehozására nem elég tizenhét év munkája” – mondta Demeter. Felvetették, hogy több pénzforrás bevonásáért meg kellene alakítani az RMDSZ által szorgalmazott önálló székelyföldi fejlesztési régiót, de erre Basescu kitérően reagált. Demeter János szerinte Basescu éket akar verni az RMDSZ és a választói közé, ugyanis mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést. Augusztus 10-én este, székelyudvarhelyi látogatásán, Basescu Szász Jenővel együtt ellátogatott a városban zajló Míves Emberek Sokadalmába, ahol egy sörsátorban negyven percen keresztül beszélgettek. Ezen a nem hivatalos találkozón Szász mellett részt vett még Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője és Szilágyi Zsolt. Utóbbi kettő az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti. Toró elmondta: Basescu megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a széleskörű decentralizáció Székelyföld gondjait is megoldaná. Ekkor beszélgetőpartnerei a dél-tiroli minta alapján a régió különleges státusának biztosítása mellett érveltek. Basescu nem mondott véleményt erről. Szóba került egyebek között Székelyföld autonómiája, a régió infrastrukturális elmaradottsága, a román nyelv oktatása, a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügye és a romániai magyarság parlamenti képviselete. Ez utóbbi kérdésről Basescu úgy vélekedett – mondta Toró -, hogy a romániai magyarságnak szüksége van parlamenti képviseletre. Ezért az államfő úgy véli, hogy jó lenne, ha az RMDSZ megegyezne Tőkés László református püspökkel. Ezt cáfolta Szász Jenő, aki szerint az államfő csak annyit mondott, hogy az RMDSZ szempontjából érti, miért fontos a romániai magyar érdekvédelmi szervezetnek megállapodni az egyházfővel. „Toró RMDSZ képviselő, őt most aktivizálta az RMDSZ vezetősége, ezért most bizonyítania kell. Lehet, hogy éppen a következő parlamenti mandátumát kötötték ehhez az RMDSZ-törekvéshez. Én értem Toró T. Tibort szubjektív alapon, de nem szabad az egyéni érdekeket összetéveszteni a közösségi szempontokkal. Ezt tudom mondani neki, még akkor is, ha a barátom” – fogalmazott Szász, aki köztudott, hogy ellenzi az RMDSZ és Tőkés kiegyezését. /Borbély Tamás: Székelyföldi vezetőkkel találkozott Basescu. Az államfő kitér a sarkalatos kérdések elől. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ A Toró T. Tiborékkal folytatott kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Basescu Székelyudvarhelyen megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is. /K. Cs. : Basescu a székely sokadalomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Traian Basescu államfő látogatása után négy nappal, augusztus 16-án kerül Háromszék kökösi bejáratánál Székelyföld– Tinutul Secuiesc–Szeklerland feliratú plakát az előzőleg felállított nagyméretű reklámpannóra. A plakáton székely népviseletbe öltözött fiatalok strázsálta székely kapu alatt olvasható a régió háromnyelvű elnevezése. A pannót a Kovászna megyei önkormányzat állította föl, és rendelkezik a szükséges engedélyekkel. Ennek ellenére a belügyminiszter kijelentette, megvizsgálják a pannó felállításának körülményeit. Demeter János megyei tanácselnök a román többségű Bodza-vidéken is tervez felállítani hasonló, de más feliratozású plakátokat. /Domokos Péter: Székely kapu a megyehatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

„Béla úr, gondolt-e ön arra, mit éreznek most a románok?” – ezt a kérdést szegezte Markó Bélának egy nagy-romániás képviselő, amikor az RMDSZ-elnök Kovászna és Brassó megye határán felavatta a Székelyföld határát hirdető háromnyelvű táblát. Válaszában a politikus leszögezte: az államfő szerint is önálló identitású régiót jelent a két székelyföldi megye. Augusztus 16-án a Székelyföld határát hirdető pannót avatása Kovászna és Brassó megyék határán, Kökösnél avatták fel. A rendezvény helyszínére vezető utak stratégiai pontjain csendőrségi kocsik parkoltak, rendőrök is megjelentek. Elsőként Demeter Jánost, Kovászna megye tanácsának elnökét vették tűz alá a tudósítók. „Néhány napig idegeskedés lesz, aztán minden megy tovább a maga medrében. A rendőrség túlbuzgóságának tudható be ez a mozgósítás” – magyarázta az elöljáró. Olguta Vasilescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) Dolj megyei parlamenti képviselője, az alakulat ifjúsági szervezetének elnöke kijelentette: „Székelyföld területi-közigazgatási egységként nem létezik, és nem értem miért nem lépnek közbe a hatóságok”. „Traian Basescu elnök is elismerte nyilatkozataiban, hogy különleges identitású régióról van szó. A táblaállítás jelképes, és a rengeteg ellenkezés bizonyítja, hogy hosszú út van még elfogadtatni Székelyföldet” – magyarázta Markó. /Domokos Péter: Jelképes székely kapuk a Székelyföld kapujában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A legfőbb ügyészséghez fordult a Belügyminisztérium a Székelyföld határát jelző tábla ügyében. A szaktárca bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el. Az ügyészeknek azt kell megvizsgálniuk, hogy a Kovászna és Brassó megye határában elhelyezett, Székelyföld nevét román, magyar és angol nyelven feltüntető, illetve egy székelykaput és két székely népviseletbe öltözött fiatalt ábrázoló tábla veszélyezteti-e az alkotmányos rendet. Demeter János, a tábla elhelyezését kezdeményező Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint minden engedélyt beszereztek, hozzájárult valamennyi illetékes hatóság, még a rendőrség is. Demeter szerint az önkormányzat semmilyen törvényt nem sértett meg. A hatósági ellenőrzések során mégis találtak egy apró szabálytalanságot, ugyanis megállapították, hogy a tábla túl közel van az országúthoz. A szabályok szerint legkevesebb hét méterre lehet csak reklámtáblát elhelyezni a DN jelzésű országutak mentén. A Székelyföld reklámtábla csak 4,90 méterre van az úttól. Az útügyi hatóságok ezért arra kérik majd hivatalos átiratban a megyei önkormányzatot, hogy a szabályos távolságra helyezzék el a táblát. A Konzervatív Párt bejelentette, hogy a Kovászna megyei tanács által elhelyezett tábla mellé egy sajátot is elhelyeznek, amin az olvasható: „Isten hozta a román földnek számító Hargita és Kovászna megyébe!”. /B. T. : A legfőbb ügyészséghez került a székelyföldi tábla-ügy. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Újabb emlékműegyüttessel bővült a kisborosnyói történelmi emlékpark: a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának nyitórendezvényeként augusztus 17-én felavatták a Háromszéki oktogon elnevezésű, a megye nagyjainak emléket állító együttest. A nyolc kopjafán réztábla örökíti meg a megye hírességeit. Emlékoszlopot kaptak a közélet, az irodalom, a hitélet, az egészségügy nagyjai, a jeles művészek, a híres tudósok, pedagógusok, valamint sportolók. Damó Gyula nyugalmazott tanító az emlékpark éltetője. Demeter János, a megyei tanács elnöke hivatalosan is megnyitotta a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját. A háromszéki oktogon avatószalagját Demeter János és Veress Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, a Nyíres Lokálpatrióta Kör tiszteletbeli elnöke vágta el. Damó Gyula elmondta, az emlékműállítás folytatódik, szeptemberben felavatják a falu bejáratánál a székely kaput, az emlékparkban a tisztelet és mély főhajtás kapuját és egy újabb emlékműegyüttest, melyet a magyar honfoglalás 1111. évének emlékére állítanak. /Szekeres Attila: Kisborosnyón nyitották meg a nagy találkozót (Kopják megyénk nagyjainak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

A Kárpát-medencében egyedülálló magyar világtalálkozót tartottak a hét végén a háromszéki települések. Augusztus 19-én „szent helyszínt“ avattak a maksai Óriáspincetetőn. A maksai emlékműavató helyszíne a háromszékiek és az innen elszármazottak „szent helyeként” fogható fel immár, hiszen Székelyföldnek az együvé tartozás szimbólumának kell lennie a továbbiakban – fogalmazott Demeter János. Első ízben szervezte meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját Kovászna megye közel hatvan települése, több mint négyszáz különböző programmal fogadták a vendégeket. Ojtozban az 1917. augusztusi csata emlékműve hasonmásának avatóján megjelent dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke. A házigazda községekben és városokban három helyszínen tartott istentiszteletet Tőkés László nagyváradi református püspök. A sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő két estén keresztül színészkocsmává változott, ahol a helybeli és a határokon túlra szakadt háromszéki művészek gyűltek össze. /Domokos Péter: Összefogtak Háromszék hazatérő világpolgárai. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Több ezer ember vonult augusztus 19-én az Óriáspince-tetőre, hogy részt vegyen a világtalálkozó egyik legfontosabb eseményén, az alkalomra készített emlékmű avatásán. A védnökök nevében szóló Markó Béla Tamásit parafrazálva mondta: azért vagyunk a világon, hogy megkeressük és megtaláljuk a helyet. Demeter János ötlet- és házigazda nyitotta meg az ünnepi felszólalások sorát.,,Mi, háromszékiek, bárhol is élünk a világon, ennek a földnek köszönhetően vagyunk egyediek, sajátságosak” – mondta a szónok. Markó Béla felidézte a hazát kereső és találó honfoglaló magyarok és Szent István példáját, aki tudott hazát építeni, tartós állami berendezkedést kialakítani. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke kijelentette: nekünk, bármennyire is korszerűtlen, még fáj a trianoni diktátum. Van, mire szerényen büszkék lennünk, például arra, hogy szükségét érezzük annak, hogy itt vidáman együtt legyünk. /Ferencz Csaba: A megtalált szülőföld (Emlékműavató az Óriáspince-tetőn). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./