Demeter János, Háromszék megyei tanácselnök összegezte az eltelt esztendőt. Az év első felében aköltségvetési keretek szűkösek voltak, az év második felére rendeződött az anyagi oldal. A borvíz útja című projektet az Országos Fejlesztési Tanács finanszírozandóvá nyilvánította. Mintegy kilencmillió euró jön be Kovászna és Hargita megyébe fürdőtelepülések, valamint a Kovászna–Kézdi­vásárhely–Bálványos útszakasz felújítására. A Brassó és Hargita megyével közös projektjük, a 131-es megyei út korszerűsítése is fontos. Miniszteri látogatásra volt szükség, hogy a holtpontról kibillentsék a munkálatokat. A hulladékgazdálkodási ISPA-projektjüket szintén a finanszíro­zandóak közé sorolták. Hargita és Kovászna megyéből 111 helyi és két megyei önkormányzat partner ebben a tervben. Jó úton halad az Olt-mente településeinek vízellátását célzó projekt is. Most már azon dolgoznak, hogy Felső-Háromszéket is csatlakoztassák hozzá. Így a megye majdnem minden településén megoldódna a vízellátás. Nagyon fontos a kistérségi társulások létesítése. Az Európai Unió támogatja ezek létét, működését. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet székelyföldi fiókját még nem sikerült felavatni. Az ipari park ügye elakadt. A székelyföldi fejlesztési ügynökség létesítését megpályázta mind a három megye, s Kovászna megye nyerte meg. Ez tehát Sepsiszentgyörgyön lesz. /Szekeres Attila: Felkészülni a csatlakozásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 31./

Szügyi György, a szegedi Euromenedzser Képzési Központ vezérigazgatója immár öt éve szervez felkészítőket Háromszéken, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács (KMT) elnöke ezért „háromszéki állampolgárrá felnőttnek” titulálta a vendéget. Szügyi szerint az önkormányzatoknak működő, termelő tőkét kell idevonzaniuk külföldről. Fel kell készülnie a térségnek önálló tervezésre és piacfigyelésre. Szügyi most a régiók szerint csoportosított vidékcentrumokban tart előadást Bodokon, Sepsiszentgyörgyön (Orbai-széki településeknek), Zágonban, Kézdivásárhelyen és Középajtán. /Domokos Péter: A tudásban a jövő Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

1945-ben a magyar egyetem szervezői (hármas bizottság: Csőgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér) nem tudták elérni, hogy az orvosi kar Kolozsváron induljon. A szorongatott helyzetben határozták el, hogy az egyetem orvostudományi kara Marosvásárhelyre költözzön. Ez nagy vihart kavart a magyar közvéleményben, mivel Kolozsvár Erdély gazdasági, művelődési és politikai központja volt. Voltak, akik az elköltözésben lemondást, a jogok feladását látták. 1945. szeptember 7-én az úgynevezett „átvételi” bizottság (Pápai Zoltán, Dóczy Pál, Henter Kálmán) átvette a volt katonai hadapródiskola épületét a leendő orvosi kar központi épülete számára. Az átvett épületben évekig tartott az átalakítás, építkezés. A Bolyai Tudományegyetemen az 1945–1946-os tanévre a beiratkozások – így a marosvásárhelyi orvosi karon is – 1946. január 25-től február 9-ig tartottak. „A Bolyai Tudományegyetem mind Marosvásárhelyen mind Kolozsváron 1946. február 11-én megnyitotta kapuit”. E címmel adta hírül a marosvásárhelyi Szabad Szó 1946. február 13-i száma az egyetemi oktatás megkezdését az új magyar nyelvű egyetemen. A jelentkezések alapján körülbelül 1800 hallgatóra számítottak az összes évfolyamokon. Az előadásokat azonban csak a másodévesektől felfelé tudták megkezdeni, mert a bonctani intézet kialakítása több időt vett igénybe. /Dr. Szöllősi Árpád: Hat évtizedes múltra tekint vissza az orvosi egyetemi oktatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./ Emlékeztető: Szöllősi Árpád munkája a kiváló, adatgazdag összefoglaló: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1995/

Regionális stúdió létrehozásáról írt alá együttműködési megállapodást a Duna Televízió, a Kovászna Megyei Tanács és a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal. A stúdió várhatóan ősszel kezdi meg tevékenységét, ezt megelőzően a Duna TV szakemberei mérik fel a felszerelési szükségleteket a közalapítványi pályázatok összeállításához – közölte Cselényi László, a közszolgálati televízió elnöke. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően 2000-től tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges itt is egy stúdiót tető alá hozni. /Domokos Péter: Ősztől Duna Televízió-stúdió sugároz Sepsiszentgyörgyről. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Demeter János Kovászna megyei tanácselnök szerint „2000-től a székelyudvarhelyi regionális stúdiónak köszönhetően tapasztalható Háromszék mellőzése a Duna TV-hírekből, ezért szükséges Sepsiszentgyörgyön is egy stúdiót tető alá hozni” Cselényi László tévéelnök kijelentette: „régi igazságtalanság” a kovásznai stúdióhiány. Jakab Endre a székelyudvarhelyi Regionális Stúdió vezetője szerint viszont nem mellőzték a Háromszéket. A Duna Televízió Világunk című műsorában hetente egyszer kapcsolják Székelyudvarhelyt élőben, ilyenkor ők a székelyföldi eseményekről tudósítanak. Cselényi László igazságtalanságnak tartja, hogy éppen Kovászna megyében nincs olyan stúdió, amelyikkel állandó partneri kapcsolatban lennének. /Guther M. Ilona, Tóth Adél: Duna-stúdiók székely pengéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Összeomlott saját súlya alatt a bodvaji vashámor. Sokan szerették volna, hogy a hámor megújuljon, de erre mégsem került sor. Demeter János tanácselnök elmondta, hogy a Kovászna Megyei Tanács idei költségvetésé­ben a hámor újjáépítésére elkülönítettek kétmilliárd régi lejt, és az egy hónapon belül meghirdetendő versenytárgyalást megnyerő cég még ebben az esztendőben újjáépítheti Erdővidék, Székelyföld eme nagy jelentőségű történelmi műemlékét. /Demeter Zoltán: Összeomlott a bodvaji vashámor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

Vállalkozók, gazdasági szakemberek és megyeszékhelyi önkormányzati képviselők jelenlétében indították el április 28-án Sepsiszentgyörgyön az inkubátorház-programot. Az ENSZ Fejlesztési Programja, az inkubátorházak létesítésének kezdeményezője Romániában három városra összpontosít: Sepsiszentgyörgyre, Brassóra és Gyulafehérvárra. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat közös tervét a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynöksége és a japán kormány finanszírozza. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta: öröm számára, hogy Háromszék első lehet a kezdeményezésben. /(Szekeres): Vállalkozás-nevelde. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Ifjúsági szervezetek tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. Huszonöt ifjúsági civil szervezet képviseltette magát azon a szakmai találkozón, melyet a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság (DJT) szervezett Sepsiszentgyörgyön. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke beszédében elmondta, az önkormányzatnak kihívást jelent, milyen módon építi ki kapcsolatrendszerét az ifjúsági civil szervezetekkel. Szakács István, a két hónapja megalakult Sepsibükszádi Ifjúsági Egyesület (SIE) vezetője szerint jó a kapcsolat a polgármesteri hivatallal, támogatásukkal jött létre a SIE is. Székely István, az Ifjúsági Keresztény Egylet (IKE) sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke szerint teljes mértékben élvezik az önkormányzat támogatását. Tischler Ferenc, a megyei ifjúsági igazgatóság vezetője közölte, a legközelebbi találkozó kevésbé formális környezetben zajlik. Az aktív csíkszeredai fiatalok szabadidejükben a szórakozóhelyeket látogatják – derül ki abból a szociológiai felmérésből, amelyet a konferencián bemutattak Csíkszeredában. A fiatalok jelentős része a tévékészülék előtt tölti szabadidejét, és ez szinte kiszorít minden más szabadidős tevékenységet. Az ifjúságnak szentelt konferencia a fiatalok életének számos más vonatkozását is érintette. „Nem egymással, Európával vagyunk versenyben” – fogalmazta meg üzenetét a fiatalokhoz Kötő József, az Oktatási Minisztérium államtitkára. A fiatalok cselekvési kedvét elveszik a sikertelen pályázatok, ezek könnyítését kérte Darvas Kozma József csíkszeredai esperes. /Domokos Péter: Fiatalok és helyhatóságok: elindult valami? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Kieshet a vidékfejlesztési lánc egyik szeme, ha nem jönnek létre a települések közötti kistérségi egyesületek – jelentette ki Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek önkormányzati tanácskozásán. A megyei önkormányzat és a kormányhivatal átadta a mikrorégiós társulások döntés- és jogkörét a településeknek. Demetr hangsúlyozta, mielőbb létre kell hozni és bejegyezni az egyesületeket, hogy a leendő szervezetek fiatal irányítói szakképzésen vehessenek részt Magyarországon. Antal Árpád parlamenti képviselő jelezte: háromszéki elektronikus háló-program indul húsz település részvételével az önkormányzatok kommunikációjának erősítésére, illetve azért, hogy elkészülhessen 10-15 finanszírozási pályázat, a később lehívandó alapok megszerzéséhez. /Domokos Péter: Kistérség a fejlesztés kulcsa? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Sürgősségi megerősítési munkálatok tervét fogadta el a Kovászna Megyei Tanács a vidék történelmi műemlékeként nyilvántartott és nemrég beomlott bodvaji vashámor feljavítására. A tervek szerint októberben át is adják az újjászületett, Európában egyedülállónak számító technikatörténeti létesítményt – jelezte Demeter János megyei tanácselnök. Azért halaszthatatlan a megerősítés megkezdése, mert az idén áprilisban bekövetkezett súlyos pusztulás veszélybe sodorta az emlékmű létét a Nagybacon községhez tartozó Magyarhermányban. A közel kétmilliárd régi lej értékű befektetést a megyei önkormányzat, valamint a Honvédség és Társadalom Baráti Kör elnevezésű magyarországi alapítvány finanszírozza. Az objektum a budapesti Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a román Művelődési és Egyházügyi Minisztérium támogatási listájára került a háromszéki önkormányzat révén. 1848 őszén a Bodvaj nevű erdőrészen található vashámornál készültek hatfontos ágyúcsövek Gábor Áron vezetésével a székely tüzérség számára. Az osztrák csapatok a szabadságharc leverése után szétverték a vashámort. Az 1940-es évek végén ismét öntöttek vasat Bodvajban az ötvenes évek elejéig. /Domokos Péter: Újjáépül Gábor Áron ágyúöntő műhelye. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

1945 telén Kolozsváron az Agronómia Monostor úti falkerítésén megjelent egy román felirat (magyarul: „Eddig tart a demokrácia és itt kezdődik a Monostor”). A Monostoron lakó magyarokat terrorizálták, a magyarul beszélő vagy közismerten baloldali beállítottságú személyeket is megverték. Nagy Károlynak ez jut eszébe, 61 év után, amikor a sajtóban a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjai ellen indított hadjáratról olvas. Nagy bűnük, az, hogy a nagy nyilvánosság előtt is szóvá tették, amit majd mindenki tud. A minden tantárgyra kiterjedő magyar nyelvű oktatás jelene és jövője a „multikulturális” Babes–Bolyai Egyetemen nem biztosított. Az efféle mesterséges egyetemi képződmények helyett önálló állami magyar egyetemre, vagy legalább magyar tagozatra, illetve fakultásokra van szükség! Nagy Károly az egyetemen pedagógiát adott elő, láthatta a „multikulturálitást”. A 45 év tapasztalatai egyértelműen bizonyították azt, ami már az erőszakos egyetem-egyesítéskor előre látható volt: az egybeolvasztásnak egyetlen be nem vallott célja a magyar nyelvű egyetemi oktatás felszámolása, távlatilag pedig a magyar nemzeti tudattal rendelkező értelmiség elsorvasztása. Olyan közismert magyar értelmiségiek mint Balogh Edgár, Demeter János, Gáll Ernő, Jordáki Lajos, Márton Gyula, Nagy István, s ha megkésve is Takács Lajos, követelték Gheorghiu-Dej jelenlétében az akkori közoktatási minisztertől, hogy ha az okmány a korábbi ígéretek ellenére nem tartalmazza a magyar egyetemi tagozat létrehozását, legalább sorolja fel azokat a fakultásokat, amelyek keretében magyar nyelvű oktatás is folyik, valamint azokat a tantárgyakat, amelyek magyarul taníthatók. Ez megtörtént. (Ennek nyomán a magyar nyelven oktatható tantárgyak köre lényegesen kibővült, és mintegy tíz tantárgyat ölelt fel. Mindennek ellenére már 1961-ben kezdetét vette a magyar nyelvű oktatás további korlátozása. A Bolyain több karon úgynevezett kettős szakok léteztek, olyanok például mint matematika-fizika, földrajz-geológia, román-magyar, pedagógia-magyar. Az új egyetemen ezeket a kettős szakokat megszüntették (szétválasztották), s azzal az ürüggyel, hogy az egyetem működési szabályzatában nem szerepelnek egyszakos karok, kísérletet tettek a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolására. Ameddig Demeter János volt a magyar prorektor, ezt a támadást sikerült elhárítani. Később azonban az olyan funkciókba, mint a prorektori, prodékáni, tanszékvezetői, eleve csak olyan magyarokat neveztek ki, akik mindenben beleegyeztek. Egy másik a 70-es évektől alkalmazott gyakorlat a magyarul tanítható tantárgyak pénzügyi fedezetének az elvonása volt. Igaz több katedrán került olyan magyar tanár, aki önként vállalta, hogy az illető órákat ingyenesen megtartja, a pszichológián pedig egy tantárgy anyanyelvű tanításának költségeit Nagy István író fedezte titokban, egészen haláláig. Sokszor úgy akadályozták a magyar nyelvű tanítást, hogy az illető órát kifelejtették az órarendből, vagy olymódon, hogy nem volt terem. Az emlékező Nagy Károly például évekig a lakásán volt kénytelen órákat tartani. A főveszélyt a magyar tanári kar fokozatos elsorvasztása jelentette. Már az egyetemek egyesítésekor több magyar tanári állás megszűnt. Később, amikor egy-egy tanár nyugdíjba ment, meghalt vagy kivándorolt, a helyébe nem vettek fel mást, hanem az óráit másodállásban plusz óránként fizették. Ami a Bolyai Kezdeményező Bizottság körül folyik, a különböző szintű fenyegetések és esetleges büntetések, nem más, mint egy megfélemlítési kampány. /Nagy Károly: Meddig tart a demokrácia? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

A nagyobb székelyföldi városok RMDSZ-es polgármesterei, tisztségviselői tanácskoztak június 30-án Sepsiszentgyörgyön.   Az autonómia témakört elsősorban a megnyitóbeszédekben érintették, a továbbiakban a regionális átszervezésről, a három megyét (Maros, Hargita, Kovászna) magában foglaló fejlesztési régió kialakításáról folyt a vita.  Az autonómia ügyét nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tégláról téglára építve lehet elérni azt, jelentette ki Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban. Klárik László egyetemi tanár, a Közigazgatási Minisztérium vezérigazgatója előadásában Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta. Ebben a térségben a városi lakosság aránya a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struktúra nem felel meg az európai normáknak. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Nagyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrányaival is számolni kell. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöltőnyi idő alatt lenyelheti Sepsiszentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmiséget, ,,egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány született az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan volt, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Antal Árpád képviselő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, ,,egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. /Farkas Réka: Mit akar az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Toró T. Tibor parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, az új baloldali magyar kormány a Határon Túli Magyarok Hivatalát ilyen drasztikusan átszervezte (tulajdonkepén megszüntette), ennek a szimbolikus üzenete a leglényegesebb: a magyar kormány ilyen szinten nem kíván a határon túli magyarok kérdésével foglalkozni. A nemzetpolitika nagy vesztesége a HTMH megszűnése. Toró reméli, hogy a határon túli magyar szervezetek ezen véleményüknek hangot adnak, és ráveszik a magyar kormányt, vizsgálja felül döntését. A magyar kormány nem akarja a MÁÉRT összehívását. Ennek helyettesítésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az MVSZ-t ajánlotta fel a határon túli szervezet számára hasonló találkozók megszervezésére. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén Demeter János, Kovászna megye tanácselnöke bejelentette, hogy Háromszéken építenék ki a magyar–magyar párbeszéd intézményes formáját.  Toró szerint mindenképpen szükség van egy olyan intézményre, ahol a magyar politikum képviselői és a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői jelen lesznek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a MÁÉRT helyett a kétoldalú kapcsolatokban látja a határon túli magyarokkal való konzultáció lehetőségét. Toró ezt veszélyesnek tartja, mert a magyar kormány az egyik régiónak a képviselőit kijátszhatja a másik ellen. Toró hozzátette, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezőiként terveznek egy kerek-asztalt, ahol helyet foglalnának a határon túli magyar politikai érdekvédelmi szervezetek vezetői. /Vincze Erika: A magyar kormánynak nem fontos a határon túli magyarok ügye. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 3./

Háromszéken a Megyei Művelődési Központ jövő év augusztusára világtalálkozót tervez. Kérdőíves felméréssel tájékozódik, hogy hová és merre is széledt szét a kis- és nagyvilágba Háromszék magyarsága.  A Kárpát-medencében szétszabdalva élő és két évszázada váltakozó erősségű hullámokban a nagyvilágba és emigrációba, szórványokba szétszóródott magyarság mostani generációinak megadatott az a lehetőség, hogy a szétszórtság ellenére „erős köteléket alkossunk a szülőföld és az elszármazottakat befogadó lelki, szellemi és földrajzi térség között” – írta Sylvester Lajos. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára ezeknek a célkitűzéseknek a jegyében kerül sor. Erről a tervezett találkozóról az ötletgazda – dr. Demeter János megyei tanácselnök és társai – a jövő héten sajtótájékoztatón szólnak majd bővebben. /Sylvester Lajos: Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Az európai és a hazai közigazgatásról volt szó július 11-én a tusnádfürdői III. Kárpát-medencei diákszeminárium meghívottjai: Forgács Imre, a magyarországi Fővárosi Közigazgatási Hatóság, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács, valamint Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Demeter János kihívásként értékelte az EU önkormányzati rendszerének egységesítését, amely által a tagországokban homogenizálódnak a közigazgatási szolgáltatások. Bunta Levente szerint az általa vezetett hivatalban megtörtént a nemzedékváltás. Hátrányt jelent a politikum túlzott beavatkozása a helyi és megyei közigazgatási döntésmechanizmusba. /Bartha Réka: Közigazgatási buktatókról Tusnádfürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Várhatóan rábólint a Kovászna Megyei Tanácstól származó és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól az 1970-es évek elején elvett tárgyak visszaszolgáltatására vonatkozó kérelemre a Művelődésügyi Minisztérium, nyilatkozta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A Székely Nemzeti Múzeum korábban ugyan visszakérte a tárgyakat, de a törvény értelmében a kulturális intézmény fenntartójának, a megyei tanácsnak kell igényelnie a restitúciót. Szerepel a több mint harminc évvel ezelőtt átvett tárgyak között az a rézágyú is, melyet Gábor Áron öntetett 1848-ban. Mindeddig Románia Nemzeti Történelmi Múzeuma elzárkózott a tárgyak visszaadásától. /Esély a tárgyrestitúcióra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Szeptember 23-án Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere megnyitó szavait követően az RMDSZ autonómiaprogramjáról, a különböző autonómiaformák Székelyföldön való kialakításának lehetőségeiről az európai uniós elveknek és gyakorlatnak megfelelően tartott előadást Markó Béla szövetségi elnök. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséről és az önkormányzatok szerepéről beszélt a Székelyföld fejlesztésében. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el a Székelyföldi Önkormányzati Társulásról. Szükség van „a Székelyföldi Önkormányzati Társulásra, mint olyan helyi és megyei tanácsokra alapozott struktúrára, mely rendelkezik a regionális fejlesztések kidolgozásához, összehangolásához, regionális szinten működtethető közszolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokkal és jogosítványokkal” – olvasható a székelyföldi polgármesterek találkozóján elfogadott állásfoglalásban. „ Az RMDSZ székelyföldi polgármesterei, helyi és megyei önkormányzati képviselői, megyei tanácsi elnökei és alelnökei kinyilvánítják abbeli szándékukat, hogy kihasználva a hatályos jogszabályok adta lehetőségeket, Kovászna, Hargita és Maros megyék és településeik együttműködésével létrehozzák a Székelyföldi Önkormányzati Társulást / Szövetség a Székelyföldért-et, a régió fejlődése, a szülőföldön való boldogulás lehetőségeinek biztosítása érdekében”. Első lépésként az RMDSZ-szervezetek és önkormányzatok közötti összehangolt cselekvés feltételeit kívánják megvalósítani. Ez biztosítja a három megye – Hargita, Kovászna, Maros – részvételével a Szövetség a Székelyföldért Székelyföldi Önkormányzati Társulás létrehozásának a lehetősége. /Mózes Edith: Szövetség a Székelyföldért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

Románia uniós csatlakozásával együtt járó lehetőségekről és kihívásokról, a különböző autonómiaformákkal kapcsolatos célkitűzésekről vitáztak szeptember 30-án a résztvevők Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZKT) együttes ülésén. Az uniós csatlakozás új, hatalmas lehetőségeket kínál az erdélyi magyarságnak, a nemzeti identitás megerősítése szempontjából is, és egyben megteremti a magyar nemzeti együttlét új formáját – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Az integrációval egyidejűleg megszűnik a csaknem egy évszázados nemzeti szétszakítottság. Az erdélyi magyarságot versenyképessé kell tenni, amelyre csakis kormányzati pozícióból van lehetőség. Markó kudarcként értékelte azt, hogy a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvényt nem sikerült a parlamenttel elfogadtatniuk. A szövetségi elnök hitet tett a különböző autonómiaformák megvalósításának szükségessége mellett. A területi autonómiát az állami intézmények helyi irányítás alá helyezésével, lépésről lépésre kell megvalósítani. Eckstein-Kovács Péter bírálta Markó Bélának az átvilágítással, a főügyész kinevezésének a módjával és az igazságügyi reformmal kapcsolatos kijelentéseit. Kelemen Hunor kijelentette, hogy a jövő évi RMDSZ-kongresszus a reform kongresszusa lesz. Kónya-Hamar Sándor szorgalmazta, hogy a Tőkés László által kezdeményezett autonómia-kerekasztalt. Frunda György szerint az autonómiáról folytatott vita nem korlátozódik a Székelyföldre, tehát nem etnikai változatáról van szó, hanem olyan autonómiáról, amelynek megvalósítása a románoknak is érdeke. Nagy Zsolt azt ajánlotta, hogy az RMDSZ-nek legyen saját EU-biztos jelöltje, és példaképpen Frunda Györgyöt említette, aki 1994 óta tagja az Európai Tanácsnak. Az RMDSZ nyilatkozatban támogatta a székelyföldi önkormányzati vezetők – Székelyföld területi autonómiájának megteremtésére vonatkozó határozatát, üdvözölte az ország EU-csatlakozását, és állásfoglalást fogadott el az átvilágításról. Ez utóbbi dokumentum leszögezi, hogy a Szekuritátéval együttműködőknek vissza kell vonulniuk. Az RMDSZ VIII. kongresszusára 2007. április 22-én kerül sor. Titkos szavazással döntöttek Demeter János ügyvezető alelnöki tisztségben történő megerősítéséről. A testület szintén titkos szavazással választotta meg a szövetség etikai és fegyelmi bizottságának új tagjait. /T. Sz. Z.: Autonómiáról, jogállamról, reformról tanácskozott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A polgármesterek nézeteltérései miatt nem sikerül kistérségi társulásokat alapítani Háromszéken. A tervek szerint a megyében 10–12 mikrorégiót alakítanának, azt azonban a polgármestereknek kell eldönteniük, hogy mely településekkel kívánnak szövetkezni. Demeter János Kovászna megyei tanácselnök közölte, mindeddig csupán a Barót környéki települések határoztak kistérségi társulás alapításáról. Emellett még Gelence, Zabola és Szentkatolna, illetve Torja, Csernáton, Dálnok és Maksa polgármesterei mutatnak hajlandóságot az együttműködésre. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere elmondta, a mikóújfalui, sepsibükszádi, bodoki és gidófalvi elöljárók megállapodtak abban, hogy létrehozzák a társulást. Nyáguly szerint eddig azért nem történt előrelépés, mert a megyei tanács azt ajánlotta, hogy minden Olt menti település tömörüljön egy nagy társulásba. Van más gond is, például Nagyborosnyóval egyetlen környékbeli település sem kíván társulni. Bartha László polgármester kifejtette, tárgyalásokat folytatnak Zágonnal és Barátossal, ám egyelőre egyetlen település elöljárójával sem sikerült megegyezniük. – Együttműködési szerződést írtak alá az Európai Régiók Szövetsége és az Árkosi Európai Uniós Képzőközpont képviselői, amelynek értelmében februárban brüsszeli fejlesztési szakértők látogatnak Háromszékre. Az RMDSZ elképzelése szerint többek között Kovászna, Hargita és Maros megyében kellene önálló régiókat kialakítani. – Elkészült a Székelyföldi Önkormányzati Társulás statútuma, legkésőbb jövő hónap közepéig pedig megszervezik az alakuló közgyűlést is – jelezte Demeter János. /Kovács Zsolt: Nem tudnak egyezségre jutni a polgármesterek a kistérségi szövetségeket ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./

Valószínűleg november közepén kerül sor a Szövetség a Székelyföldért, a székelyföldi önkormányzatok társulásának alakuló közgyűlésére. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, akit az RMDSZ vezetősége a társulás létrehozásával kapcsolatos szervezési kérdésekkel bízott meg, elmondta, hogy elkészült a társulás statútumának tervezete. Szeptember 23-án Csíkszeredában a székelyföldi városokat és községeket képviselő polgármesterek és alpolgármesterek, a jelen levő önkormányzati képviselők és RMDSZ-tisztségviselők elfogadtak egy nyilatkozatot, mely szerint szükségesnek tartják a decentralizáció és szubszidiaritás elvének minél szélesebb körű alkalmazását, beleértve a különböző autonómiaformák kiépítését. /Novemberben alakul a Szövetség a Székelyföldért társulás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Együttműködési szerződést írtak alá a múlt héten Kovászna megye tanácsának és az Európai Régiók Közgyűlésének (ARE) képviselői Brüsszelben. Ennek nyomán a jövő évtől régiópolitikai és európai fejlesztési szakemberek tartanak képzéseket székelyföldi és romániai önkormányzati elöljáróknak az árkosi Európai Tanulmányok Központjában. Háromszék az 1990-es évek derekától tagja a több mint 250 európai régiót tömörítő ARE-nak. A Demeter János megyei tanácselnök vezette delegáció a szerződés aláírása mellett ismertette a vidék befektetési lehetőségeit a brüsszeli magyarok egyesületével. /Brüsszelben lobbizott Kovászna megye tanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Januártól indul a Duna Televízió regionális „stúdiója” Sepsiszentgyörgyön, erősítette meg Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Erről is tárgyalt a napokban Cselényi László, a Duna TV elnöke Kereskényi Áronnal, a sepsiszentgyörgyi Aktív TV igazgatójával. Demeter azzal indokolta az új regionális stúdió tető alá hozását, hogy székelyudvarhelyi társa „2000-től folyamatosan mellőzte Háromszéket” a Dunának készült hírösszeállításokból. /Domokos Péter: Régiós Duna-egyensúly. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

Az utóbbi években a Székelyföld autonómiája mint szlogen nem hiányzott egyetlen ünnepi szónoklatból sem, közben a konkrétumok szintjén vajmi kevés történt, állapította meg jelentésében Sorin Ionita, a Román Akadémiai Társaság elemzője. Sorin Ionita azzal vádolta az erdélyi magyar elitet, hogy nem foglalkoztak az önrendelkezés gazdasági összetevőivel, és nem tájékoztatták a lakosságot arról, hogy az autonóm Székelyföld nem tudná eltartani magát. Az RMDSZ képviselői viszont hangsúlyozták: az RMDSZ igenis tett konkrét lépéseket az autonómia érdekében. Az elemzés az egy főre eső önkormányzati bevételeket vette alapul, és megállapította, hogy a Székelyföld gazdagságát hangoztató érvek egy mítosz részei. Szerinte a magyarság képviselői alaptalanul hivatkoznak a méltánytalan költségvetési elosztásokra, mivel a „csupasz valóság” az, hogy az autonóm Székelyföld nem lenne életképes. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: Székelyföldet nem a magyar elit tette tönkre. Ez sokesztendős, tudatos munkának az eredménye. Nem volt ipartelepítés, tudatosan nem fejlesztették az infrastruktúrát. Ezért nincs vagy alacsony a befektetői vágy, ezért nem csoda, ha a fiatalok elvándorolnak. Demeter hozzátette: „Régóta mondom, hogy e nélkül nem lehet egy területre az önrendelkezés intézményrendszerét, mechanizmusát ráépíteni. Az autonómia nem egy-két esztendős kérdés, bár nincs olyan székelyföldi ember, aki nem ezt szeretné. Nagyon komolyan fel kell mérnünk, milyen eszközeink vannak arra, hogy olyan erőnlétet biztosítsunk, amely garantálni tudja az autonómia működését” Véleményét osztja Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár is. „Ha a parlament annak idején elfogadta volna az autonómiát célzó törvénytervezetet, a Székelyföldet bezárhattuk volna” – nyilatkozta Korodi Attila. Az elmúlt tizenhat évben két alkalommal nyújtottak be törvénytervezetet a Székelyföld autonómiájáról – ezeket a parlament rendre elutasította -, az utóbbi egy évben több nagygyűlést szerveztek és helyi referendumok készülnek a kérdésről. De eddig nem készült átfogó hatástanulmány arról, hogy mennyibe kerülne, milyen eredményekkel járna az autonómia a Székelyföld lakói számára. „Az önrendelkezés nagyon komoly előkészítést igényel. Néhány éve kezdődött csak el a valós decentralizáció, s az önkormányzatoknak hozzá kell szokniuk.” – mutatott rá Korodi Attila. Demeter János szerint az RMDSZ nagyon komolyan dolgozott azon, hogy a Székelyföld behozza a bukaresti hatóságok által tudatosan kovácsolt hátrányt. „Ma már Kovászna megyét nem kell eltartania a központi költségvetésnek, de tudni kell azt, hogy valahol a határon áll. Hargita megye egy picit még a támogatottak listájához tartozik, Maros megye is nagyon picivel a vonal fölött van. Nem véletlenül van így, valakik kőkeményen dolgoztak ezért” – hangsúlyozta Demeter. Korodi Attila szerint az Akadémiai Társaság elemzése figyelmen kívül hagyott több alapvető körülményt. Lehet, hogy a székelyföldi megyék bevételei nem a legnagyobbak, viszont jobb gazdálkodással javítható a helyzet. A másik, ezzel összefüggő kérdés a hatásköröké. Korodi Attila furcsállja, hogy az elemzés akkor kezdi hiányolni a gazdasági tervezést, amikor az RMDSZ készül a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozására. A társulás egyik fő célja ugyanis a székelyföldi megyék fejlesztési stratégiájának kidolgozása. /Szőcs Levente: Autonómia – mi van a szlogen mögött? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A ák nem támadják meg a helyi tanácsok csatlakozását a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Az erre vonatkozó önkormányzati határozatokat törvényesnek találták a Kovászna megyei kormányhivatal jogászai – közölte György Ervin, Kovászna megye prefektusa, hozzátéve, hasonló álláspontot képvisel a Hargita megyei prefektúra is. Az RMDSZ szeptemberben döntött a társulás létrehozásáról, és feladataként szabta meg a székelyföldi autonómia alapját képező fejlesztési tervek kidolgozását. Az egyesület létrehozásával megbízott Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint november 24. a határidő, amíg a helyi tanácsoknak döntést kell hozniuk a csatlakozásról. Összesen 32 Maros megyei, 37 háromszéki, 60 hargitai és 4 Brassó megyei önkormányzatról van szó. Több helyi tanács már csatlakozott a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /Megalakulhat a Szövetség a Székelyföldért Egyesület – nem lesz közigazgatási akadály. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

„Ha a Magyar Polgári Szövetség számára fontosabb az, hogy Hiller István miniszter ne jöhessen el ide, mint egy új kulturális intézmény létrehozása Háromszéken – ez az MPSZ-es demagógia legjobb bizonyítéka” – nyilatkozta Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Hiller István magyar művelődési miniszter nem lesz jelen november 29-én Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális központ felavatásán. November 9-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete közleményben óvta a minisztert egy esetleges sepsiszentgyörgyi látogatástól. „A székely vendégszeretetnek is határai vannak, s Hiller István személye eme vendégszeretet határain kívül esik” – olvasható a közleményben, melynek aláírói leszögezik: ha a miniszter mégis megjelenik, „példa nélküli fogadtatásban” lesz része, a szövetség utcai tüntetéseket fog szervezni ellene. Hadnagy Miklós, a kulturális intézmény jövendő igazgatója cáfolta, hogy a miniszter bármitől is megijedt volna, s ezért nem menne Sepsiszentgyörgyre. Hiller István egyébként másodszor mond le sepsiszentgyörgyi látogatást. Két évvel ezelőtt az anyaországi tárcavezető a sepsikilyéni unitárius templom és a sepsiszentgyörgyi Lábasház látogatására volt hivatalos. Akkor Vass Lajos államtitkár ment el Háromszék fővárosába Hiller helyett. /Domokos Péter: Miért nem megy Hiller Háromszékre? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

November 24-ig kell dönteniük a székelyföldi helyi tanácsoknak arról, hogy csatlakoznak-e a Szövetség a Székelyföldért Egyesület önkormányzati társuláshoz. Összesen 32 Maros, 60 Hargita, 37 Kovászna és 4 Brassó megyei önkormányzatról van szó. A tervek szerint november 30-án tartanák az egyesület alakuló ülését. A társulás létrehozásával Demeter Jánost, a Kovászna megyei tanács elnökét bízta meg az RMDSZ. Demeter János kifejtette, egységesen elfogadott fejlesztési megoldást kell találni Székelyföld számára. A munkacsoportot a székelyföldi megyék és települések közti együttműködési lehetőségeket feltérképezi. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület az első olyan intézménye lenne a Székelyföldnek, amelyben jelen vannak az összes önkormányzatai a régiónak. /Papp Annamária: Egységes fejlesztési stratégiát az új Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Hosszú várakozási idő után végre megkezdhette tevékenységét Sepsiszentgyörgyön a magyar kulturális fiókintézet. Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára indította útjára a központ programsorozatát. Bár a sepsiszentgyörgyi intézmény hivatalosan a bukaresti Magyar Kulturális Intézet „fiókja”, valójában tevékenységének jellege jelentősen különbözik a román fővárosban működőétől, s emiatt nagy önállósága van. Míg a bukaresti intézet román közegben igyekszik megismertetni a magyar kultúrát, addig a sepsiszentgyörgyi központ eleve magyar többségű környezetben végzi dolgát. Az intézmény magyar-magyar viszonylatban, Kárpát-medencei szinten kívánja összehangolni a különböző határon túli régiókról és a Magyarországról szóló ismeretek terjesztését, egyszersmind az erdélyi magyar kultúra külföldi „kiközvetítésével” is foglalkozna. /Magyar kulturális koordinációs központ nyílt Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ A magyar államtitkár méltatta Sebestyén Márta népdalénekes tevékenységét is, aki hitelesen képviseli a magyar, román, Kárpát-medencei népzene kapcsolódási pontjait. Gyulai Líviusz erdővidéki születésű grafikusművész munkáiból álló kiállításának megnyitójával folytatódott az avatóünnepség. Markó Béla kormányfő-helyettes az épület homlokzatán lengő piros-fehér-zöld zászló kapcsán megjegyezte: „Itt van az erkélyen egy kis darab Magyarország, ez nekünk fontos, mert hosszú évtizedekig távol volt ez az ország, melynek nyelve, történelme, kultúrája, nemzeti érzelme közös a miénkével”. Demeter János megyei tanácselnök beszédében ismertette, hogy a központavatóval Sepsiszentgyörgy kulturális fővárosnak számít nemcsak Háromszéknek, hanem Székelyföldnek és Erdélynek is. „Az épületben Háromszék vármegyeháza volt, mostantól nemcsak annak az országnak a lobogója látható, melynek polgárai vagyunk, hanem az anyanemzet zászlója is. Legyünk büszkék erre, s töltődjünk fel erővel és hittel” – zárta mondanivalóját. A rendezvény végén Gazda Zoltán, a Tamási Áron Társulat színművésze, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezetének elnöke Hiller Istvánnak – az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjének – címzett levelet adott át Bogyay Katalinnak. Ebben arra kéri a minisztert, hogy a továbbiakban is kerülje Háromszéket. „Talán csak Kun Béláék bolsevik uralma idején volt olyan vezetése Magyarországnak, amelyik ilyen erőteljes nemzetrombolást teljesített volna” – olvasható a levélben. Két évvel ezelőtt Vas Lajos akkori államtitkár hivatalosan már megnyitotta a sepsiszentgyörgyi intézményt. A román parlament azonban a kétoldalú egyezményt sokáig nem ratifikálta, és az intézmény nem kezdhette meg tényleges működését. /Domokos Péter: Magyarország Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

December 8-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség Székelyföldért Egyesület. Eddig 30 Maros-, 37 Kovászna-, illetve 53 Hargita megyei önkormányzat fogadta el az egyesülethez történő társulási határozatot, melyek közül 25-öt támadtak meg a marosi és hargitai prefektusok. Demeter János háromszéki közgyűlési elnök köszönetét tolmácsolta azoknak a román képviselőtestületi tagoknak, akik szavazatukkal támogatták a Maros megyei határozatok elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy szeptember 23-án, a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóján is elhangzott: Székelyföld létezik mint hagyomány, történelem, de valóságban ez az entitás még nem létezik csak megyékként, Kovászna, Hargita, Maros nagy része, valamint Brassó kis részeként. Markó kiemelte: „Az önkormányzatok nem tudnak megtenni mindent külön-külön, még megyénként sem, gazdaságfejlődési stratégia kell Székelyföldnek, de kultúrában, oktatásban, infrastruktúrában is közös koncepció kell”. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ háromszéki területei szervezetének elnöke ismertette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) alapszabályzat-tervezetét. A jelenlévők elfogadták a testület alapító okiratát, majd megválasztották az SZSZE vezetőségét. Az első elnöki mandátumot Albert Álmos kapta, akit Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármesterek helyettesítenek alelnöki tisztségben. /Domokos Péter: Sepsiszentgyörgyön alakult meg tegnap a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A székelyföldi önkormányzatok társulásával létrejött szervezet fő feladata, hogy kidolgozza Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, konkrét fejlesztési tervek révén segítse a különböző autonómia-törekvéseket, és szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását. /Megalakult a Szövetség a Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Nem volt zökkenőmentes a Szövetség a Székelyföldért Egyesület december 7-i alakuló ülése. Nézeteltérés alakult ki a kilenctagú vezetőtanács megválasztása körül. Egy listáról felolvasták az öt Kovászna és négy Hargita megyei jelöltet, majd felszólították az egybegyűlteket, hogy szavazzák meg az ajánlott testületet. Kiss József, Zágon polgármestere felháborodott, mondván, kihagyták Orbaiszéket, kijelentette, akkor a Kovászna környékiek távoznak. Rövid tárgyalás után visszaléptették Bölöni Dávidot, Csernáton községvezetőjét, és helyette felkerült a listára Kiss József. Ezt követően szólalt fel Benedek Huszár János, Illyefalva független polgármestere, és kérte, a nem RMDSZ-es polgármesterek is kapjanak helyet a testületben, hisz 100.000-150.000 székelyföldi magyart képviselnek. Demeter János megyei tanácselnök próbálta megmagyarázni, hogy ez nem politikai szervezet. /Farkas Réka: Kommunista módszerekkel választottak? (Szövetség a Székelyföldért Egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./