Azon vesszük észre magunkat, hogy néhány év elteltével kiürülnek falvaink, bezárnak iskoláink, omladoznak a templomaink, és lassan az sincs, akinek köszönni az utcán: kicserélődött a környezetünk, idegenné vált, lakásnyira zsugorodott az otthonunk. Két-három emberöltőnyi időről van szó, írta Demeter J. Ildikó. A legfrissebb statisztika 1,4 millió magyarról tud. A kilencvenes évek elején 1,7 millió volt a hivatalos adat, aminél mindig kicsit többet kellett számítani a valós képhez. Az 1922-es hivatalos adatok szerint Románia lakosságának 26 százaléka tartozott valamilyen kisebbséghez – megbízható történészek szerint azonban ennél is nagyobb, mintegy egyharmados, azaz bő 30 százalékos arányban éltek itt magyar, német, zsidó, rutén, ukrán, orosz, bolgár, cigány és egyéb nemzetiségűek. És ekkor a már korábban idecsatolt Dobrudzsa román ajkú lakossága az 1880-as 28 százalékhoz képest 65-re nőtt! (Ma pedig meghaladja a 91 százalékot.) A magyarság arányát a húszas évek Romániájában – tehát az impériumváltás miatt elmenekültek több százezres érvágása után – még 10 százalék fölöttre becsülték: 85 év alatt ez 6,6-ra csökkent. A nagyobb erdélyi városokat már elveszítettük: Temesvár a harmincas, Brassó az ötvenes években volt nagyjából azonos mértékben (30–30 százalékban) magyarok, románok és német ajkúak által lakott (ma egyikben sem érik el a 10 százalékot). Kolozsváron a tízes évek 80 százalékáról mára 20 alá csökkent a magyarság aránya, Marosvásárhely vékony magyar többsége a legutóbbi helyhatósági választásokon bizonyult kevésnek. Hogy a valamikori színmagyar, ma negyedrészt román Sepsiszentgyörgyről most ne is beszéljünk. A harmincas években még közel 800 000 lelket számláló szász és sváb közösség (akkori hivatalos adatok szerint 4,6 százalék) mára hatvanezresre apadt, s 0,3 százalékot tesz ki; a 650 000-es rutén és ukrán (3,6%), az 520 000-es zsidóság (2,9%), a 450 000-es orosz (2,5%) és 365 000-es bolgár (2%) lakosság pedig mára összesen 1,1 százalékra olvadt. /Demeter J. Ildikó: A kisebbségek jobban fogynak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Megvonná a román állampolgárságot a Konzervatív Párt – egy demokratikusnak nevezett, a magyar érdekképviseletet is magában foglaló kormánykoalíció tagja – azoktól, akik nem ismerik, vagy nem akarják ismerni a román nyelvet. Aki eddig nem tanult meg, tizenkét hónapi kegyelmi időt kapna rá, elvégre az EU tagországaiban is mindenütt ,,feltétele az államnyelv ismerete az állampolgárság megszerzésének és megtartásának”. Ezért a KP szerint sürgősen szükség van a román állampolgársági törvény módosítására. /Demeter J. Ildikó: Székely állampolgárok lehetünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./

’56-os kitüntetést az ’56 emlékét meggyalázó magyar kormánytól nem fogadhattam el – indokolta döntését Gazda József kovásznai tanár, közíró, SZNT-alelnök. Az előzményekről közölte: a november 4-i brassói megemlékezések előtt értesítést kapott a bukaresti magyar nagykövetségtől – Terényi János nagykövet aláírásával – arról, hogy őt is kitüntetik. Nem írták, hogy milyen kitüntetésről van szó, ezért Gazda József levélben – megköszönve jelölését – jelezte, hogy amennyiben ehhez a magyar kormánynak is köze van, nem fogadhatja el. Választ nem kapott, és a brassói rendezvényekre saját könyvbemutatója miatt nem is tudott elmenni, de értesült arról, hogy nem említették a kitüntetettek között. Utólag megtudta, hogy az emlékérem mellé adott oklevelet Sólyom László államfő és Kosáry Domokos akadémikus, az ’56-os bizottság elnöke mellett Gyurcsány Ferenc kormányfő is aláírta, akitől az október 23-i budapesti rendőrakció után – amelynek maga is szemtanúja, vétlen elszenvedője volt – nem kíván semmit elfogadni. Az is utólag jutott tudomására, hogy a Szabadság Hőse címet -56 megörökítésében kifejtett munkájáért kapta volna meg, akárcsak a kitüntetést elfogadó társai: Benkő Levente újságíró, Tófalvi Zoltán tévészerkesztő és Pál-Antal Sándor levéltáros. /Demeter J. Ildikó: Gazda József vissza­utasította a magyar kormány kitüntetését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Háromszék megye etnikai összetételét tükröző szervezetet kíván kialakítani a Nemzeti Liberális Pártból kivált új alakulat – jelentette ki ennek vezetője, Alexandru Vrinceanu. A Liberális-Demokrata Párt elsősorban fiatalokat és tenni akaró embereket vár. A párt irányvonalairól, terveiről Vrinceanu konkrétan csak a falun élők gondjainak enyhítését említette célként. /Demeter J. Ildikó: Magyar fiatalokat vár az új párt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Megnőtt a háromszéki ifjúsági szervezetek pályázó kedve: míg tavaly húszan fordultak a megyei ifjúsági igazgatósághoz különféle tevékenységek támogatásáért, és ebből csak kettő volt falusi, idén már huszonnégy egyesület állt elő terveivel, közülük öt faluról. Tischler Ferenc intézményvezető szerint ez annak a jele, hogy 2006 folyamán beépült a köztudatba az igazgatóság léte. Felújították a besenyői tábort és felvetették nemzetközi szállásrendszerbe. /Demeter J. Ildikó: Megmozdult a fiatalság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./

Minden korosztály számára és minden műfajban lesz szórakozási lehetőség Sepsiszentgyörgyön az idei városünnepen, a Szent György-napokon: az április 22-ei klasszikus nyitóhangversenytől az április 29-ei tűzijátékig bő kétszáz esemény közül válogathat a közönség. A hét első részében a művelődési jellegű rendezvényeké a főszerep, ezután vásáros forgatagban kavarodnak a könnyebb és igényesebb produkciók. Az állandó jelenlevők (reneszánsz vásár, kézművesek, divatcikkek stb.) a megszokott helyüket foglalják el. /Demeter J. Ildikó: Kétszáznál több program (A Szent György-napok kínálata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

115., illetve 15. éves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) háromszéki osztálya május 4-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Az 1892-ben alapított szervezet többször megszűnt és megalakult: Dukrét Lajos megyei elnök ismertetője szerint mindig külső okokból oszlott fel, és mindig belső indíttatásból született újjá. Az egyesület jelenleg majdnem minden hétvégére hirdet programot, különböző nehézségű gyalogtúrák, biciklitúrák, honismereti, néprajzi, hegymászó, barlangászó táborokat. A lelkes csapat önkéntes munkájának köszönhető azt is, hogy ösvények járhatóak, jelzettek. /Demeter J. Ildikó: Természetjárók ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Nincs nyilvántartás, de a rendőrség kábítószer-ellenes osztályának vezetője szerint Háromszéken is növekszik a drogfogyasztók tábora. Általában zárt, szűk baráti körök fogyasztanak – buliban, diszkóban, mulatóhelyen – vadkendert és ecstasy-tablettát. A szülőknek a kábítószer-ellenes világnap alkalmából kiadott kétnyelvű (magyar és román) szórólap szerint elsősorban a kitágult pupillák és a megnövekedett folyadékfogyasztás (nem alkohol, hanem üdítők, víz) jelezheti, hogy gyermekük miképpen szórakozik. /Demeter J. Ildikó: Nő a kábítószer-fogyasztás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

Magyar mondákra épül az immár kilencedik Cimbora-kaláka tábor, és e mondák alakjait maguk a gyermekek készítették el. A Benedek-mezőn a Szatmárból, Szilágyságból, Brassóból és a Székelyföldről érkező 38 diák élvezhette kedvenc folyóiratának jutalmát. Nemcsak rengeteg játékot, bábkészítést és népi mesterségekben való jártasságot tanultak, hanem előadások is voltak. Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató Kodály Zoltánról mesélt, Farkas Árpád költő az irodalomban barangolt a gyermekekkel, Köllő Zsolt és Béres Károly pedig az erdőben, lábbal is, meg képzelettel is. A táborozást a Cimbora Alapítvány biztosította. /Demeter J. Ildikó: Az ördöggel is cimborálnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

Regölhetünk közösen, az adományok nálunk maradnak – ezzel jellemezte az RMDSZ tárgyalási stílusát Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök, aki szerint az RMDSZ nem akart igazi megegyezést. Az RMDSZ nem tagadta meg önmagát: tizenhét év után is csak ígérget. /Demeter J. Ildikó: Az RMDSZ nem akart megegyezni (Sepsiszéki MPSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Mindig vannak, akiknek a haza és az igazság a mindenük ― emelte ki az ‘56-os magyar forradalmat méltató prédikációjában Pap Sándor lelkész azok érdemeit, akik 51 évvel ezelőtt szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban tartott istentisztelet október 21-én az évforduló jegyében zajlott. Világi, politikai szónoklatok, beszédek sem hangzottak el: dr. Kiss Tamás, a magyarországi Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke teljes csendben osztotta ki tíz székely bajtársának az ‘56-os érdemkeresztet és oklevelet jelképes elismerésként. Erdély egész magyarsága kapja a kitüntetést ― mondotta a vendég. /Demeter J. Ildikó: Csendes tiszteletadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Kétévi kiesés után a következő tanévtől ismét választható református osztály Sepsiszentgyörgyön a Váradi József-iskolában: az új igazgató, Fekécs Károly aláírta az együttműködési megállapodást az Incze Zsolt lelkész által vezetett szemerjai egyházközséggel. Nem felekezeti tagozatról van szó, hiszen ilyent a törvény értelmében csak középiskolákban lehet létrehozni, hanem a keresztény értékrend fokozottabb felvállalásáról, bármilyen vallású gyermeket befogadnak. A Mikóban működő Református Kollégium ötödiktől tizenkettedikig fogadja a diákokat. /Demeter J. Ildikó: Újraindul a református elemi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

Minden ötödik háromszéki dolgozik, legalábbis munkakönyve csak 41 722 felnőttnek van a megye 220 000-et meghaladó lakosságából. Ha ebből kivonjuk a mintegy negyvenezer kiskorút és egyetemistát, valamint az ötvenezer körüli nyugdíjast, kiderül, hogy csak minden harmadik aktív korú háromszéki dolgozik lakóhelye közelében, minden hetedik-nyolcadik állástalan, a többség pedig más megyében vagy országban keresi boldogulását. Vagy feketemunkával, noha ennek arányai a munkaügyi hivatal statisztikái szerint elenyészőek. /Demeter J. Ildikó: Minden ötödik háromszéki dolgozik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Hat évvel a visszaszolgáltatás után még mindig vitatott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tulajdonjoga. Az iskola 2002-ben a restitúciós törvények szerint került az erdélyi református egyházkerület birtokába, vannak azonban, akik úgy vélik, hogy soha nem is volt az övé, ezért nem illeti meg. Az egyházkerület három éve perben áll, és a korrupcióellenes ügyészséghez is eljutott az ügy. Két sepsiszentgyörgyi polgár azzal vádolta az érintett vezetőket, hogy jogtalanul játszották át az iskolát államiból egyházi tulajdonba – a kolozsvári püspökség pedig azért perel, hogy a valamikori tanári lakásokat is visszaszerezze. A Mikó épületét egy 1937–38-as évkönyvre és egy 1990-es hamisított telekkönyvi kivonatra hivatkozva kapta meg a református egyház, állította idősebb Benedek Levente közgazdász. Benedek Levente elszánt, jelezte, a strasbourgi nemzetközi bíróságig elmegy. Bustya János református lelkész, a Református Kollégium volt igazgatója elmondta, az 1948/177-es Hivatalos Közlönyben megjelent állami rendelet alapján kérté a visszaszolgáltatást, mert annak mellékletében szerepelt többek között a Mikó is, mint az egyházkerület református fiúiskolája. Az eredeti telekkönyv szerint is református tulajdon a Mikó. /Demeter J. Ildikó: Kié a Székely Mikó Kollégium vagyona? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

A választójoggal rendelkezők fele sem ment el szavazni Háromszéken, 48,57 százalékos részvétellel még az országos átlagot is csak megközelítették. Falun volt nagyobb a választási kedv, ahol a lakosság 60,05 százaléka voksolt, míg a városi polgároknak átlag 38,34 százaléka. Baka Mátyás felső-háromszéki RMDSZ-elnök kifogást emelt a Sepsireform Egyesület megfigyelői ellen. /Demeter J. Ildikó: Háromszék kiábrándult. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

Magasabb a Háromszéken leadott érvénytelen szavazatok száma az országos átlagnál. A megyei tanács-lista esetében a 88 653 voksból 11 552 érvénytelen, azaz 13,03 százalék, miközben az országos átlag 7,91 százalék. A végleges eredmények szerint a harminctagú megyei tanácsban tizenöt mandátumot kap az RMDSZ (az eddigi huszonöt helyett), s ráadásul övé az elnöki tisztség. Szavazatokban ez 36 061-et (46,77 százalék) jelent az RMDSZ-nek, és 37 648-at (46,18 százalék) Tamás Sándornak. Az MPP megyei tanács-listája 20 958 szavazatot kapott (27,18 százalék, ez kilenc mandátumot jelent), Kovács István 22 648-at (27,7 százalék). /Demeter J. Ildikó: Sok az érvénytelen szavazat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Minden szükséges engedélyt és jóváhagyást megkapott a Kovászna Megyei Tanács a Székelyföld-táblák felállításához, most már csak az önkormányzat döntésén múlik, hogy hol helyezik el a következőt. A megyei RMDSZ-elöljárók a választási kampányok idején Kökösön kétszer is próbálkoztak a kétnyelvű Székelyföld-táblával, de a hatóságok mondvacsinált okokkal eltávolíttatták azt. /Demeter J. Ildikó: Jöhet a Székelyföld-tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

Moldvában üggyel-bajjal halad a magyarnyelv-oktatás. Keresztbe tesznek a hivatalok, a papok, a katedrával rendelkező tanárok, beleszólnak az önkormányzatok, rendőrök. Spanyol és olasz földön simán megy a román nyelv és történelem oktatása. Az országok közötti megállapodások születnek, miniszterek találkoznak, kerül állami osztályterem, tanároknak lakás, fizetés, a pár éve megélhetési kényszerből kitelepedett román állampolgárok közössége egyre erősebb, öntudatosabb. /Demeter J. Ildikó: A közös Európa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Megsemmisítette a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium valamikori tanári lakásainak ügyében hozott, a volt bérlők számára kedvező ítéletet a brassói táblabíróság. Közben az egyik érintett család ― id. Benedek Levente és felesége ― új pert is indított, de nem lakásuk, hanem az iskola miatt, amelyet szerintük törvénytelenül kapott meg az egyház. Ennek legelső következménye, hogy a per tárgyát képező iskola nem pályázhat anyagi támogatásért, és jelentős lehetőségektől esik el. /Demeter J. Ildikó: Fordulat a Mikó-perben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Gyermekeknek szánt kiállítás volt, megtekinthették Péter Alpár meseillusztrációit Sepsiszentgyörgyön, a még mindig befejezetlen Lábas Ház nagytermében. A nemrég elhunyt Bálint Ágnes huszonöt éve született könyve, az Egy egér naplója a bemutató elején elfogyott, de fognak még a könyvből rendelni. /Demeter J. Ildikó: Cincogó tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Miközben egyre több székelyföldi kisvárosban indul be saját tévéadás, Sepsiszentgyörgyön bő fél éve ismét megszűnt a már többször nulláról újraélesztett stúdió munkája. Pár héten belül a csíkszeredai Székely TV fennhatósága alatt kezdődik új fejezet a háromszéki képernyőkön. Van egy társaság, amely hat alapítványból áll ― ezek a Horizont, Kóréh Endre, Mikes Kelemen, Pro Georgio Sancto, Asimcov és Kereszténydemokrata Egyesület neveket viselő civil szervezetek ―, és amelynek volt sugárzási joga. Mivel a román törvények szerint tévét csak kereskedelmi társaság működtethet, létrehoztak egy részvénytársaságot egyenlő jogú tulajdonosokként, és ezt bérbe adták. Ez volt a Media 3 és az Aktív TV. Működött is évekig, de nem volt hozzá elég pénz, és végül csődbe ment ― vázolta a helyzetet Ördög Lajos, aki a megyei tanács által létrehozott Horizont Alapítvány képviselőjeként megpróbált embereket verbuválni az újrainduláshoz. Nem járt sikerrel, ezért a tágabb környéken keresett érdeklődőket. Így talált rá a Csíkszeredában működő Székely TV-re. Albert Álmos szenátor, volt polgármester is megerősítette, hogy több próbálkozásuk is volt az elmúlt esztendőkben. Az Aktív TV-nek Kereskényi Áron volt a vezetője. Elmondta, hogy a stúdió 2006 februárjától 2008 júniusáig működött, és pénzhiány miatt szűnt meg. Kézdivásárhelyen a kábeltévé tartja el a műsort, Székelyudvarhelyen is kemény vállalkozói háttér van. A kolozsvári román tévéproducer, Bogdan Eduard elmondta, hogyan lett belőle a Székely TV tulajdonosa. Megpályázott minden szabad frekvenciát. A kolozsvárit a polgármester embere nyerte, neki az üresen maradt csíkszeredai jutott. A székelyekről ugyan vajmi keveset tudott, de belevágott. A Székely TV. 2007 decemberében kezdett. Bogdan Eduard igazi székely tévét akar csinálni, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy mellé bevonja Gyergyószentmiklóst és Székelyudvarhelyt, már megegyezett velük. Mindezt Kolozsváron is lehet majd fogni, mert ott alig két magyar nyelvű tévécsatorna van. Napi 24 órára tervez, sok saját műsorral, az istentiszteletek közvetítésétől kezdve a helyi politikusokkal való beszélgetésekig. Van egyedi ütőkártyája: a kolozsvári Magyar Opera összes előadásáról van felvételük, 1990-től errefelé. /Demeter J. Ildikó: Külső kézbe kerül a sepsiszentgyörgyi tévézés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Az épített örökség megóvásával a magunk múltját és jövőjét is újragondolhatjuk, hiszen formanyelvében is él a nemzet – mondta el a Budapestről Háromszékre telepedett Várallyay Réka művészettörténész március 1-jén tárlattal egybekötött vetített képes előadásán, Bikfalva részben már megújult művelődési házában. A helyi építészeti értékek, az udvarházak egykori és mai arcát bemutató rendezvénnyel indult útjára a Varázslatos Bikfalva című sorozat, amelynek legfőbb célja a helybeliek bevonása a településen megkezdődött értékmegőrző programokba. /Demeter J. Ildikó: A megőrizhető varázs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

Az Erdélyi Magyar Bábostalálkozót a városnapokhoz csatolták Sepsiszentgyörgyön. A sikert jelzi, hogy a jegyek már a második nap elkeltek. Jöttek a csoportok óvó és tanító nénikkel, Sepsiszentgyörgyről és a környező falvakból is. Öt nap alatt összesen húsz bábjátéknak tapsolhattak. Összesen hetven végzett magyar bábos dolgozik Erdélyben, és főiskolások, színészek, műszaki személyzet segítsége nélkül ezeket az előadásokat sem tudták volna színpadra vinni – közölte Nagy Kopeczky Kálmán szervező, a Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője, aki azt is kiemelte, hogy hasonló seregszemlére öt éve nem került sor. /Demeter J. Ildikó: Kicsi, de erős szakma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Háromszéki és brassói civil szervezetek számára szervezett fórumot a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) és a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) Sepsiszentgyörgyön. Temesvár és Kolozsvár után ez volt a harmadik regionális találkozó az Erdély-szerte tervezett tizenhatból. A fórum vendége, dr. Bodó Barna egyetemi tanár, az MCSZESZ elnöke előadásában kiemelte, hogy az önkormányzatoknak fel kellene ismerniük a civil szervezetekkel való partneri együttműködés lehetőségeit. A rendezvényen bemutatták az Erdélyi Magyar Konvent nevű civil kezdeményezést is, amely négy pilléren alapuló (civil szféra, gazdaság, politika és egyház) legmagasabb szintű struktúrája lenne az erdélyi magyar társadalomnak. /Demeter J. Ildikó: Regionális civil fórum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

Kelemen Tibor munkaerő-ügynökségi és Tischler Ferenc ifjúsági igazgató, illetve a magyar intézményvezetők eltávolítása, leváltása ellen tiltakozott állásfoglalásban a Háromszék megyei Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM), egyértelműen etnikai tisztogatásként értelmezve az erre vonatkozó kormányrendeletet. /Demeter J. Ildikó: Etnikai tisztogatás az intézményekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

Nagyobb figyelmet szentelne Hargita és Kovászna megye sajátos helyzetének Crin Antonescu, az NLP elnöke és államfőjelöltje, mert ,,végre európai légkört kell teremteni” itt is, a múlt és a jelen etnikumközi viszonyait, valamint ,,az itt gerjesztett valós és hamis gondokat” illetően, nyilatkozta Sepsiszentgyörgyön. Antonescu nem készít külön választási üzenetet a magyarságnak, de programját – tiszteletből – magyarul is közzéteszi. Az RMDSZ-nek azonban fel kell hagynia azzal az állásponttal, hogy neki mindenképpen hely jár a kormányzásban, jegyezte meg /Demeter J. Ildikó: A liberálisok megjegyezték az RMDSZ pálfordulását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Hárompontos beadványt nyújtott át október 16-án a Sepsiszentgyörgyi Szülők Egyesülete a prefektúrán. A tüntetésen követelték, hogy a minisztérium tárgyaljon a pedagógusokkal, ne keltsen pánikot, a segélyigénylési határidőt pedig hosszabbítsák meg. /Demeter J. Ildikó: Szülők tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Több százan hallgatták meg Böjte Csaba ferences szerzetest a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban: a tágas teremben. Könyvei a depresszió legjobb ellenszerei – hangzott el az Ablak a végtelenre címmel megjelent legújabb kiadvány bemutatásán, és fogyott is a kötet, hosszú sorban álltak dedikációért. A 2002-ben létrejött Dévai Szent Ferenc Alapítvány ma országszerte közel ötven házat működtet, és közel kétezer rászoruló gyermekről gondoskodik. /Demeter J. Ildikó: Könyvek rosszkedv ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./