Az új színháztörvénnyel a kulturális tárca kiviszi a piacra a művészi alkotást. A kisebbségi megmaradásról szóló reflexek mellett tudomásul kell venni: a tizennyolc éves szabadság alatt kifejlődő erdélyi magyar kulturális intézmények is a piacgazdálkodás és versenyhelyzet körülményei közé kerülnek. Élethalálharcba. A módosításokat Demeter András István színművész-államtitkár, korábbi színházigazgató készíti törvényt szövegező csapatával, ehhez új fogalmi rendszert kell kitalálnia. A normalitáshoz nincs modell – mondja. A normalitás csak élesben létezhet, áldozatokkal. Hajba kapások lesznek – jósolja Demeter András István maga is, szerinte ez normális. Gondot jelent, hogy az erdélyi magyar színházi közegben nincs olyan mérőműszer-rendszer, mely alapján a tárcától vagy önkormányzatoktól kapott pénzek elosztásánál dönteni lehessen. Kuratóriumoknak kell felállni. /Gergely Edit: Piacon a művészet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Lázba hozta a színházakat az új színházi törvény reformelképzeléseinek sorozata. Bukarestben a nyugati gyakorlatra emlékeztető reform életbeléptetésének módszertanáról tartottak tanácskozást. Demeter Andrásnak, a Kulturális Minisztérium államtitkárának és csapatának a tervek szerint március 30-ig kell véglegesítenie a színházi törvényt. A legnagyobb probléma továbbra is a színházak nehéz helyzete, a reform a színészek alacsony bérét próbálja megfelelően rendezni, de nem világos, miként. Az a rendelkezés, amely kivonta az állami költségvetésből a színházakat, átadva azokat az önkormányzatoknak, feszültséget eredményezett. Demeter András ,,karcsúsításról" is beszél, amely a színházigazgatóknak baljósan cseng. Egyesek szerint az új helyzetben a kilenc hazai magyar társulat közül kettő-három maradhat talpon. /Bogdán László: A színházi ,,reform”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

December 1-jén Kolozsváron zajlott a színháztörvény közvitájának újabb fordulója. Demeter András államtitkár elmondta, a fizetésekre vonatkozó alkalmazás pontosításra szorul. „Az előadások, próbák számából és a szerepek kategóriájából adódó számsorok sem könnyítik meg egy zenei intézmény – egy operaház vagy egy filharmónia – vezetőjének dolgát, de úgy érzem: a művészek, zenészek minősítésében még nagyon sok körülmény közrejátszik” – vetette fel Marius Tabacu, a kolozsvári Filharmónia igazgatója. Demeter kifejtette: lehetetlen lenne minden helyzetre azonnali megoldást találni, de többek közt ez a célja a közvita-sorozatnak. Az államtitkára javasolta, hogy a „kultúrmunkások” kft. -kbe szerveződve szolgáltatási szerződéses viszonyt alakítsanak ki az őket foglalkoztató intézményekkel, azonban a kulturális intézmények jogtanácsosai kifogást emeltek ez ellen. A színészek ugyanis legtöbbször olyan egyéni munkaszerződéssel vannak az intézményhez kötve, amely kiköti, hogy az alkalmazottak csakis a szerződést kötő intézményhez tartoznak. /Darvas Beáta: „Kultúrmunkások” kft. -ben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A fenntartóknak egyrészt el kell dönteniük, akarnak-e művészi intézményeket, másrészt pedig, hogy megvan-e a kapacitásuk ezek fenntartására – mondta Demeter András, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkára az új színháztörvény kapcsán. /Darvas Beáta: Prioritás-e a kultúra? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Jelentős változtatásokra készül Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora. Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki munkájával párhuzamosan hétvégenként tanított, pedagógiai doktori címet szerzett. Szeretné elérni, hogy az intézmény neve Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre változzék. A meglévő szakok bővítése mellett ősztől új szakok indulnak: képzőművészeti szak, díszlettervezés és kultúrmenedzsment szerepel az elképzelésekben. A cél, hogy regionális összművészeti egyetemmé váljanak úgy, hogy minden képzés elérhető legyen magyar nyelven is. Az itteni színészképzés mindig többletet jelent. Márton Árpád a képviselőház kulturális bizottságának alelnöke, Fazekas Ernő az InfoPro rádió műsorvezetője, Demeter András kulturális államtitkár, Gáspárik CNA-alelnök. Mindnyájan színit végeztek. – Gáspárik elismerte, hogy nem felhőtlen a viszonya a színészi szakma több képviselőjével. /Burus János Botond: Összművészeti oktatás a cél. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

A Mátyás király szoborcsoport restaurálása, valamint a Mátyás király szülőházában kialakítandó emlékszoba volt a tárgya annak a kétnapos kolozsvári megbeszélésnek, amelyen Schneider Márta művelődésügyi szakállamtitkár, Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, valamint más magyarországi szakemberek vettek részt. A megbeszélésen jelen volt Demeter András művelődésügyi államtitkár, Boros János alpolgármester és Cseh Áron főkonzul. Őszre befejeződhet a szoborcsoport restaurálása, s a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem vezetősége részéről nyitottságot tapasztaltak a Mátyás király szülőházában létesítendő emlékszoba ügyében. /Őszre befejeződhet a Mátyás-szobor restaurálása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Minden változik, a színház is átalakul, művészi és szervezeti szempontból egyaránt – hangzott el Temesváron a Csiky Gergely Színház fennállásának 55. évfordulója alkalmából rendezett Eurorégiós Színházi Találkozón, amely május 11-én gálaműsorral zárult. Kötő József színháztörténész a változásokkal kapcsolatban kifejtette: a társadalmi átalakulások nyomán a kultúra és a színház ne eltartott legyen, hanem partner. Sok szó esett a pénzről a konferencián, amelyen részt vett Balázs Attila temesvári, László Sándor újvidéki, Urbán András szabadkai, Fekete Péter békéscsabai direktor, Camelia Iordache, a temesvári Német Színház képviselője, valamint Elekes Botond a magyar és Koczka György a román kulturális tárca részéről. Demeter András, a román művelődési tárca államtitkára, aki több mint tíz éven át vezette a Csiky Gergely Színházat, eljött, hogy megnézze az előadásokat, és fellépjen a gálaesten. /Simon Judit: Emlékpróba a Bánságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Felháborodás fogadta az új színházi törvény alkalmazási tervezetét. Közel ötven művész tiltakozott augusztus 13-án a művelődésügyi minisztérium épülete előtt, mert úgy vélik, hogy egyes előírásai alkotmányellenesek, és nem tartják tiszteletben a munkatörvénykönyvben foglaltakat. A tiltakozók szerint a tervezet csak az intézmények érdekeit tartja szem előtt azzal, hogy megengedi, hogy az intézmény vezetősége az alkalmazottak tevékenységének éves szakmai kiértékelése függvényében akár csökkenthesse is a béreket. Demeter András minisztériumi államtitkár szerint a 2007-es törvénymódosítás forradalmi újítás, amely kitágítja az ezen a téren dolgozók – színházak, filharmónia, cirkusz, tág értelemben vett előadóművészet – lehetőségeit. „A bérek és a fizetések a törvény értelmében akár háromszorosukra is nőhetnek a fenntartó intézmények, minisztériumok vagy esetenként a megyei önkormányzatok költségvetésének függvényében” – mondta el az államtitkár. Szerinte a törvény nagyfokú igazságtalanságot szüntet meg azzal, hogy „teljesítményfüggővé” teszi a bérezést. A tiltakozáshoz a könyvtáros szakszervezet képviselői is csatlakoztak, mert a könyvtárosok bérei alacsonyak, a fiataloknak esélyük sincs előléptetésre. /Tiltakozó művészek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Demeter János államtitkár „színháztörvénye” ellen lázadnak a színészek. Demeter nem ért egyet az előadóművészek szakszervezeteinek megállapításával, hogy az új „színháztörvény” szerinti bérmeghatározás „koldusbotra juttatja” majd a művészeket. A tárca bukaresti székhelye előtt színészek tüntettek. A művelődési államtitkár közleményében úgy vélte, a tiltakozásnak félreértés lehet az oka, vagy pedig az, hogy a protestálók „nem olvasták el elég figyelmesen az új színházi törvényben megfogalmazott fizetésszámolási metodológiát”. Demeter András szerint az új rendszer teljesítményfüggővé teszi a bérezést, és ennek révén nemcsak hogy megduplázódhatnak, de háromszorosára is nőhetnek az előadóművészek fizetései. „Ezek a szabályozások lábbal tiporják Románia alkotmányát, a munkatörvénykönyvet és munkáltatói visszaéléseket vonnak maguk után” – nyilatkozta Dumitru Costin, az előadóművészek szakszervezeteit is tömörítő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke. /Darvas Beáta: Oltja a tüzet a kultúrtárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Tovább folyik a vita a színházi intézmények alkalmazottainak bérrácsát is megállapító „színháztörvény” körül. Demeter András művelődési államtitkár – a jogszabálytervezet kidolgozója – elmondta, a fizetési rácsot, ami szerint megállapítják majd a színházi intézmények alkalmazottainak béreit, beépítették az új színháztörvénybe, amit szeptember 1-jétől életbe léptetnek. Az államtitkár és Adrian Iorgulescu művelődési miniszter szerint az előző törvény „szovjetikus” volt. Ezt európaibbá, modernebbé kellett tenni. A fizetési rácsok szorzóival nem értenek egyet a szakszervezetek. Szerintük a fizetéseket meg kell emelni anélkül, hogy az elvárások megváltoznának. Ezzel Demeter András nem ért egyet. /Szávuj Attila: Modern versus „szovjetikus” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

„Sem a magyar dráma, sem a magyar drámaíró, de a magyar színész sorsa sem volt könnyű soha – mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy Madách Imre nem érhette meg Az ember tragédiájának bemutatóját, mert bemutatására csak halála után majd negyedszázaddal kerülhetett sor. Aligha találhattunk volna megfelelőbb napot a magyar dráma ünnepére, mint éppen szeptember 21-ét, ezt is kerek egy évszázaddal a Tragédia első bemutatása után” – fogalmazta meg levelében Demeter András István művelődési államtitkár. Nyilvános beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel. A beszélgetés résztvevői: Király Kinga Júlia drámaíró, A szerencsefia című mesejáték szerzője és Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. Budapesten a rendezvények központjába a Nemzeti Színház került, a színház előtti szoborparkban leleplezték Bessenyei Ferenc szobrát. Az Andrássy úton Színházi korzó nyílt, a Magyar Állami Operaház előtt pedig színpad létesült, ahol tíz színház új évadjából kaphattak ízelítőt az érdeklődök. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját. /Antal Erika, Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: A Magyar Dráma születésnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

Az idén először kiosztásra váró Slavici-díjről és a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport sorsáról egyeztetett Budapesten a magyar szaktárca illetékeseivel Demeter András művelődési államtitkár. Hamarosan megkezdődhet a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport restaurálása, miután a felek aláírják a kolozsvári városháza, a magyar és a román művelődési tárca közötti háromoldalú megállapodást az alkotás felújításáról – számolt be Demeter András művelődési államtitkár. /Szávuj Attila: Új ruhát kap Mátyás király. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Romániában már 2007-ben elfogadták a színházi törvényt, amely azóta is érvényben van, csak alkalmazásával kapcsolatban merülnek fel még ma is gondok. Ezzel szemben Magyarországon, hosszas egyeztetés után, csak most született meg az előadó-művészeti törvényjavaslat. Október végéig elhalasztotta a romániai Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Színházi Dolgozók Szakszervezete az új színháztörvény alkalmazásának metodológiájával kapcsolatos egyeztetéseket. Ezeket a szakszervezetek tiltakozásai tették szükségesekké. Demeter András művelődési államtitkár szerint érthetetlen a szakszervezetek reakciója. /Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: Bukarest megelőzte Pestet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

November 3-án hivatalos megnyitották az Európai Színházi Unió 17. Fesztiválját Kolozsváron. Demeter András művelődési államtitkár jelezte, sikerült elérni, hogy a kolozsvári színház kezdeményezései anyagi támogatást kapjanak a kulturális tárcától. A színházkedvelők Roger Planchon rendezésében Amédée, vagy hogyan lehet tőle megszabadulni című Ionesco darabot láthatták. Visky András, a kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója a fesztivál szervezési nehézségeit a két szervező, a kolozsvári színház és a bukaresti Bulandra színház stábjának folyamatos egyeztetésének kényszerében látja. /Darvas Beáta: A színházban áll a bál. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Nemsokára kezdődik a bukaresti magyar filmhét, jelezte Demeter András államtitkár, hozzátéve, a minisztérium az idei alkalommal a fesztivál elsőszámú támogatója. Bretter E. Zoltán a bukaresti magyar kulturális intézet igazgatója szerint a november 10-e és 15-e közötti vetítéssorozatnál figyelembe vették: rendezőik első nagyfilmjeit már számos külföldi fesztiválon jutalmazták. /Szávuj Attila: Magyar filmhét Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

November 6-án kezdődött a XIV. Nemzetközi Marosvásárhelyi Könyvvásár, melyen 39 önálló standon vannak jelen könyvkiadó és könyvterjesztő cégek. Visky András, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója elmondta, a pénzügyi válság érezteti a hatását a kisebb intézmények életében is. Van olyan kiadványuk, amelyet át kellett ütemezni a következő évre, mert a megígért magyarországi támogatás a gazdasági válság miatt nem érkezett meg. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója a magyarországi támogatások folyamatos csökkenését tette szóvá. A Kriterion nem aggódik, H. Szabó Gyula szerint, aki eddig nem szokott le a könyvről, ezután sem teszi. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) elnöke szerint a vásár annak köszönheti létét, hogy a városban van érdeklődés a könyv iránt. Minden évben itt van a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös standon 23 könyvkiadó termékével. A nagy bukaresti román kiadók az idén sem jöttek el. A romániai kiadók jelenleg a bukaresti Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) kapnak vissza nem térítendő támogatást, s ezek Demeter András államtitkár szerint nem fognak csökkenni a válság miatt. /Lokodi Imre Túléli a könyv a válságot? Elkezdődött a tizennegyedik Nemzetközi Marosvásárhelyi Könyvvásár. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Demeter András művelődési államtitkár az új stúdióépületet felavató beszédében összehasonlította Kolozsvár két színházi intézményének törekvéseit, és úgy vélekedett: míg a magyar színház minden követ megmozgatott, hogy célját – a stúdió felépítését – elérje, a román színház, a rossz menedzselés miatt, az olyan európai pénzalapok elveszítését kockáztatja, amelyeket az épület felújítási munkálatainak befejezésére fordíthatna. Ion Vartic, a kolozsvári Lucian Blaga Nemzeti Színház igazgatója cáfolta Demeter András művelődési államtitkár vádjait. Szerinte a Nemzeti Színház restaurálási munkálatai a minisztérium hibájából maradt abba. Bogdan Trimbaciu minisztériumi igazgató Demeternek adott igazat. A román színház, a Lucian Blaga Nemzeti Színház épülete magyar állami támogatásból épült 1904-1906 között; a tervező és kivitelező a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége volt. A teátrumot 1906 szeptember 7-én nyitották meg, majd szeptember 8-án Janovics Jenő magas rangú vendégek jelenlétében vette át. 1918-ig működött itt a magyar társulat. 1940 és 1945 között ismét visszaköltözhetett a magyar színház ebbe az épületbe, de1945-től pedig ismét a Szamos parti épületben játszanak. /Darvas Beáta: Vartic vádra váddal válaszol. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A román–magyar kulturális párbeszéd támogatásáért Kántor László filmproducer veheti át a tavaly alapított, 3500 euró értékű Ioan Slavici-díjat, amelyet a bukaresti Magyar Filmhét keretében Demeter András István művelődési és vallásügyi államtitkár fog átnyújtani. – Kántor László számos erdélyi vonatkozású film elkészítésében vett részt. /Díj Kántor László filmproducernek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem szervezte Stúdió Fesztivál, valamint az Interkulturális dramaturgia címmel meghirdetett nemzetközi színháztudományi konferencia a közvélemény érdeklődésének központjába helyezte a hazai színészoktatást. Az erdélyi magyar színházak színész- és dramaturg utánpótlását két intézmény biztosítja: a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Tanszéke. Ez évente megközelítőleg 25-30 frissen végzett színészt jelent, ez a szám pedig jóval meghaladja a színházak által versenyvizsgára meghirdetett helyek számát. Demeter András művelődési államtitkár határozottan kijelentette: szükség van Erdélyben két magyar nyelvű színészképző intézetre. Ma már külföldön is elhelyezkedhetnek, hiszen Magyarországon nagyra értékelik az Erdélyben végzett színészeket. A gyergyószentmiklósi társulat frissen végzett színésznője, Máthé Annamária szerint, semmi értelme a két színi egyetem fenntartásának, de lehetetlen lenne eldönteni, hogy melyik maradjon meg, hiszen különböző a profiljuk, különböző értékeket képviselnek. Áthidaló megoldás az lenne, ha csupán két- vagy háromévenként indulna színművészeti szak. Úgy tűnik, a színművészeti egyetemek végzettjei számára a színpadon kívül az elektronikus sajtó bizonyul vonzónak. A rádió és tévéadók több színészi diplomával rendelkező fiatalt is foglalkoztatnak. /Túltermelés vagy szükséglet? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Az RMDSZ a választások után ellenzékbe vonult, több államtitkára a kormányváltás után is folytathatja a munkát abban a minisztériumban, ahol eddig dolgozott. Értesülések szerint Demeter András művelődési, Niculescu Tóni külügyi, Pásztor Gabriella oktatási, Markó Attila kisebbségügyi és Péter Zsuzsa igazságügyi államtitkár marad meg – más beosztásban – a jelenlegi munkahelyén; többségük csak a kinevezésére vár a minisztériumok új vezetőitől. Pásztor Gabriella várhatóan minisztériumi igazgatóként folytatja az oktatási tárcánál. A kisebbségügyi kérdésekért felel majd. Péter Zsuzsa miniszteri tanácsadói posztra számít. Bizonytalanabb a jövője Niculescu Tóninak, aki decemberben sikeresen versenyvizsgázott a diplomaták testületébe. A külügyi államtitkár diplomáciai karrierjébe beleszólhat az a sürgősségi kormányrendelet, amellyel a Boc-kormány idénre befagyasztotta a közintézményeknél történő alkalmazásokat. Niculescu Tóni mindenképpen Bukarestben maradna még. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője államtitkár-helyettesként dolgozhat majd tovább az említett intézménynél, de ezt még nem erősítették meg. Az RMDSZ vezetésének nincs kifogása az ellen, hogy államtitkáraik az új kormány minisztériumaiban folytassák munkájukat. /Cseke Péter Tamás: Magyar „szakik” a kormányzatban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Kolozsváron a Magyar Opera az idei évadnyitót véglegesített igazgató nélkül kezdi. Simon Gábor a nyár elején idős korára hivatkozva lemondási szándékát jelezte, azóta folynak a papírmunkák az igazgató lemondását illetően. A megüresedő igazgatói állására nem hirdettek pályázati versenyvizsgát. Ideiglenesen az opera Szép Gyula aligazgatót bízná meg az igazgatói teendők ellátásával, közölte a lemondó igazgató. Demeter András, kulturális minisztériumi tanácsos szerint az új igazgató kinevezését egy jogi keret akadályozza: az általa elkészített menedzsment-törvénytervezet még nem lépett érvénybe. „A minisztérium nem kíván beavatkozni sem a megbízott igazgató sem pedig a kinevezett igazgató személyének megválasztásába” – nyilatkozta. A kolozsvári intézmény, az ország egyetlen magyar operája október elsején kezdi el az évadot Verdi Álarcosbál című operájával. /Sipos M. Zoltán: Igazgató nélküli évadnyitó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Magyar Capuletek és román Montaguek áldozták fel életüket a szerelemért október 22-én a budapesti Operettszínházban. A Biennále keretében bemutatott kétnyelvű Rómeó és Júlia című musical sikert aratott. A Biennále – A Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében román és a magyar művészek közösen, két nyelven játszották el Gerard Presgurvic Rómeó és Júlia című musicaljét. A „román szereplők” között két magyar is volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház korábbi igazgatója, a jelenleg szabadúszó színész Demeter András Lőrinc barátot formálta meg. A Tybaltot alakító bukaresti születésű, Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő pedig egyúttal a román nyelvű változat fordítója volt. Ők hol magyarul, hol románul szóltak a közönséghez. „Köszönöm Önöknek, hogy így fogadták ezt a rendkívüli előadást és köszönöm a művészeknek is” – mondta Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház igazgatója, aki a darab rendezője is. A Bukaresti Nemzeti Operettszínház és a budapesti Operettszínház együttműködése több éve tart. A két teátrum alapító tagja az Európai Zenés Színházak Szövetségének, mely első fesztiválját Bukarestben tartotta 2008 őszén. Az együttműködésnek köszönhető egy újabb vállalkozás: a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre operett replika változatának bemutatója november 12-én lesz. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Rómeó és Julieta a Biennálén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

„Ha kell, elmegyünk a falig”
Beszélgetés Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel
Kőrösi Csoma Sándor útját mérnénk fel, a Selyemút mintájára, de persze sokkal kisebb léptékben. Ott, ahol vannak Kőrösi-emlékhelyek, azokat feltérképezve hozhatnánk létre a Megismerés Útját. Mert Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, és az Unesco 2010-es programjában van lehetőség ezt a projektet partnerségben megvalósítanunk.
Miniszter úr, ön egy négyéves mandátum első esztendeje után vette át elődjétől a kulturális tárcát. Mi az, ami folytonosság a programjában, és mi az, ami elvetendő, ami újítást igényel?
– Valóban, ez egy más helyzet, mint amikor az ember eleve négy évre rendezkedik be. Bizonyos dolgokon nem lehet változtatni, ezeket kénytelenek vagyunk folytatni. A tárca működését ugyanakkor nagy mértékben befolyásolja a költségvetés. Sajnos, szinte nem is tudok beszélni új dolgokról, annyira kicsi az idei költségvetés – 677 millió lej –, hogy semmi új dolog finanszírozását nem teszi lehetővé.
Az olyan intézmények, mint a múzeumok, a színházak, a nemzeti könyvtár működését biztosítanunk kell, ezen felül a tárca saját működésére minimális összeget költ, a műemlékvédelemre pedig nem tudunk elegendő pénzt adni. Az igény tíz-tizenkétszerese a rendelkezésünkre álló összegnek. 280 építőtelepen vannak elkezdett munkálatok, amelyeket folytatni kellene, de ennyi pénzből majdnem lehetetlen.
A tárca programjai tehát takaréklángon lesznek.
– Igen, de néhány korrekciót azért elvégzünk. Olyasmikre gondolok, mint felvenni a prioritások listájára a marosvásárhelyi AlterNative filmfesztivált, az őszi marosvásárhelyi könyvvásárt, a csíki régizene-fesztivált. Ezek olyan kulturális programok, amelyek hatóköre túllépi a község, a város, a megye, az ország határait.
Első miniszteri sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkezdődik az örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozása. Ennek az a nagy előnye, hogy ilyen pénzügyi körülmények között is el lehet végezni, mert nem jelent plusz költséget.
– Pontosan, és Romániának ilyen szempontból jókora a lemaradása. A műemlékvédelem területén – ide értve a tárgyi örökséget, a régészeti örökséget is – a törvénykezés legnagyobb hiányossága az, hogy nincsenek olyan szankciók, amelyek megfékeznék a műemlékrombolást, a műkincslopást, a feketekereskedelmet, a hamisítást.
Ha Románia nem szigorítja ezt a részét a törvénykezésnek, vajmi kevés esély van arra, hogy a jóindulaton túl bármi megfékezze azokat az ingatlanberuházókat, akik szándékos pusztítást végeznek. Magyarországon, Olaszországban, Franciaországban vagy Ausztriában olyan szabályozások vannak, amelyek fékezik és sok esetben tiltják a védett zónákban az építkezést; az új épületeket, az új városnegyedeket, a kereskedelmi negyedeket más városrészekben, nem a város központjában helyezik el.
A műkincskereskedelmet is liberalizálják ugyan, biztosítva a műtárgyak értékesítésének lehetőségét, ugyanakkor a feketekereskedelmet, a hamisítást, a lopást igen szigorúan büntetik.
Elődje, Theodor Paleologu miniszteri programjában a műemlékleltározás prioritásként szerepelt. Megmarad prioritásként ez a terület az ön programjában is?
– A műemlékleltározás folyamatos munka, nem új program. Románia köteles négyévente közölni a Hivatalos Közlönyben azt az új műemléklistát, amely mintegy harmincezer műemléképületet, illetve régészeti szempontból védett területet tartalmaz.
Tavaly kellett volna közölni az új listát, de ez nem történt meg; remélem, idén tavasszal sikerül. Vannak olyan épületek, amelyek eltűnnek az előző listához képest, és vannak, amelyek felkerülnek menet közben. Érdekes, hogy ipari létesítményeket, ipari épületeket is felvettek az elmúlt években a műemlékvédelmi listára, s azok most fel fognak kerülni hivatalosan is.
- A színháztörvényt annak idején Demeter András kulturális államtitkár kezdeményezte. Mi a helyzet most, bő két év után?
– A színháztörvény remek elképzelés, kitűnő ötlet volt, amelynek gyakorlatba ültetése nem sikerült úgy, ahogy reméltük. A színháztörvényt megcsonkította az új bértörvény is, amely a színházi menedzsmenttel járó minden juttatást keresztülhúzott. Ilyen szempontból egyelőre nem látok egyebet, mint káoszt, és csak olyan két-három esztendő múlva lehet majd megállapítani, milyen korrekciókra van szükség.
A Magyar Kulturális Intézet új székhelyének avatóünnepségén jelentette be magyarországi kollegájával, Hiller Istvánnal együtt, hogy meghosszabbították az együttműködési egyezményt a román és a magyar kultúrtárcák között. Beszéltek a Kőrösi Csoma Sándor-projektről is. Részletezné?
– Kőrösi Csoma Sándor útját mérnénk fel, a Selyemút mintájára, de persze sokkal kisebb léptékben. Ott, ahol vannak Kőrösi-emlékhelyek, azokat feltérképezve hozhatnánk létre a Megismerés Útját. Mert Kőrösi Csoma Sándor élettörténete a kultúrák és a vallások közötti átjárást is jelenti, és az Unesco 2010-es programjában van lehetőség ezt a projektet partnerségben megvalósítanunk.
Románia és Magyarország ebben érdekelt, és megpróbálnánk bevonni Indiát is, bár Kőrösinek a megítélése Indiában állami szempontból nem mindig egyértelmű, mert adott pillanatban az angoloknak dolgozott, hogy fenn tudja magát tartani. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elindítani a programot.
- Egy, már folyamatban levő román–magyar projekt a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport helyreállítása. Nemrégiben ott járt; mit látott?
– Nagyon érdekes, ahogy dolgoznak. Térségünkben egyedülálló ez a helyreállítási munka, számomra nagy élmény volt látni. Úgy tűnik, a határidőt is tudják tartani, és június végére, július elejére a helyreállítási munkálatok befejeződnek. Azt hiszem, hasonló programokról fogunk még beszélni. Nem feltétlenül Mátyás-szobrokról, mert abból ugye nincs több, de más jelentős műemlékhelyreállítási, feltárási programokról, közös régészeti kutatásokról igen.
- Mennyire tud magyar lenni egy magyar nemzetiségű kulturális miniszter Románia kormányában? Hiszen a román közvélemény eleve gyanakvóan fogadta a kinevezését, ugyanakkor a magyar közösség elvárásainak is eleget kell tennie.
– Teljes mértékben magyar tud lenni, magyarnak kell lennie. Az más kérdés, hogy mit várnak el a románok egy kulturális minisztertől, és mit a magyarok, illetve, hogy milyen lehetőségei vannak a tárcának és a miniszternek. A kettő köszönő viszonyban sincs, hiszen pénzügyi szempontból a lehetőségek nagyon, de nagyon korlátozottak.
Egyéb ügyekben viszont elmegyünk a falig, és az elkövetkező hetekben, hónapokban olyan dolgokat is fognak látni, amelyek következményeikben ugyan nem változtatják meg az emberek életminőségét, de a szimbolikus térben sokat jelenthetnek a romániai magyar közösségnek. Ilyen például Gábor Áron egyetlen megmaradt ágyújának hazaszállítása Bukarestből: az ágyút március 15-én Kézdivásárhelyen már megcsodálhatják az arrajárók, majd a sepsiszentgyörgyi múzeumban állítják ki.
Salamon Márton László. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Magyar vezető a Román Rádió élén
Számos vita után sikerült megválasztania kedden a parlamentnek – ezen belül a kormányoldalnak – Demeter Andrást a Román Rádió elnök-vezérigazgatójává, így először választanak román közmédium élére magyar vezetőt.
A Román Televízió vezérigazgatója Alexandru Lazescu lesz, akit az elnöki hivatal javasolt a televízió igazgatótanácsába.
MNO.hu

Közmédia: megvannak az igazgatótanácsok
A Televízió vezetőtestületének RMDSZ által jelölt tagja Sebesi Karen Attila. A Rádiónál Demeter András. A Televízió Igazgatótanácsa Alexandru Lazescut jelölte az intézmény elnöki posztjára. A Közszolgálati Rádió esetében a szociáldemokraták jelöltje, Ovidiu Miculescu győzött.
Az igazgatótanácsok elnökjelöltjeit a Törvényhozás Művelődési Bizottságai is meghallgatják, majd javaslatuk alapján, kinevezésükről a plénum dönt. Mindegyik fórum felülbírálhatja az előző döntését.
Kolozsvári Rádió
Erdély.ma

Demeter András a közszolgálati rádió élén
A döntés abszolút premiernek számít, hiszen román közszolgálati médiumnak még sohasem volt magyar első számú vezetője. Demeter Andrást – aki eddig a művelődési minisztérium államtitkári posztját töltötte be, korábban pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója volt – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelölte erre a tisztségre. A romániai közszolgálati rádió és televízió vezetőségválasztási szabályai szerint a parlamentnek előbb meg kellett választania a két intézmény igazgatótanácsát, amely a parlamenti pártok által támogatott tagokból áll. A rádió élén álló grémiumba bekerült Demeter is, majd az igazgatótanácsi tagoknak maguk közül kellett javasolniuk egy személyt a testület elnöki posztjára, parlamenti jóváhagyásra. A törvények szerint ez a személy az igazgatótanácsi elnöki tisztség mellett a rádió vezérigazgatói funkcióját is betölti. Népújság (Marosvásárhely)

Demeter András: a közszolgálati rádiózás ne menjen a nemes hagyományok rovására
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Meg kell őrizni a román közszolgálati rádiózás nemes hagyományait, törekedni kell arra, hogy a korszerűség és a fiatalítás közepette ne csorbuljon a tisztesség és a szavahihetőség - mondta az MTI-nek Demeter András István, a román közszolgálati rádió (SRR) új elnöke.
Június végén a román parlament két házának együttes ülésén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által jelölt igazgatótanácsi tagot, Demeter András Istvánt választották a közszolgálati rádió élére.
Az új rádióelnöknek rangos múltja van mind a kulturális, mind a politikai életben, egyaránt sikeres volt színészként, rendezőként, színház- és kulturális menedzserként és jogászként. A negyvenegy esztendős Demeter András tanulmányait Marosvásárhelyen, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen, a franciaországi Dijonban (ECUMEST Kulturális Menedzser szakon), valamint a temesvári Universitatea TIBISCUS Jogi Karán végezte.
A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház színművésze lett 1992-ben, az intézménynek 2005. decemberéig igazgatója volt. Azután a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumban főigazgatói posztot töltött be, majd kulturális államtitkárként tevékenykedett. Oroszlánrésze volt az új román színházi törvény kidolgozásában. Most pedig a közszolgálati média terepén próbálja kamatoztatni tapasztalatait.
Az MTI kérdésére válaszolva úgy vélte: a román állami rádióban nincs szükség gyökeres átalakításra, hiszen az intézmény "szervi betegségekben" nem szenved, legfeljebb bizonyos "tüneteket" kell majd kezelni. Legfeljebb árnyalásra, a prioritások átgondolására, a hangsúlyok áthelyezésére lesz szükség - mondta. Ezeket az elképzeléseket azonban csakis a szakmával egyeztetve, alulról fölfelé építkezve lehet megvalósítani - hangsúlyozta Demeter.
A román rádió a kortárs európai közszolgálati rádiók sorában nem az élen halad, de nem is a sor végén kullog - mondta az új elnök, aki szeretné, ha négy év múlva ez az intézmény valóban színvonalas európai médiummá válna. Ennek érdekében sok mindent át kell majd gondolni a pénzügyi gyakorlattól kezdve a gazdasági lehetőségeken és a műsorrácson át egészen a tartalomig. De a legnagyobb kihívás szerinte az: úgy megtalálni a rádiózás modern formáját, hogy megmaradjanak a közszolgálati rádió nemes hagyományai, mint például a szavahihetőség.
Demeter András István szerint az utóbbi néhány esztendő lelkiismeretes, profi vezetésének köszönhető, hogy jelenleg a romániai rádióhallgató igaznak tartja mindazt, amit a rádióban hall. Az intézmény nincs gazdasági válságban, a pénzügyi menedzsment nem túl nagy, de nem is csekély profittal zárt az utóbbi esztendőkben. Az intézménynek kiváló szakemberei vannak az ország különböző részein, megindult és már jelentősen előrehaladott szakaszban van egy olyan fiatalítási stratégia, amelyet más helyeken is megirigyelhetnének.
Fontos viszont, hogy a fiatalítás és a modern, inkább a projekt-menedzsmentre hangsúlyt fektető továbbképzés ne veszítse szem elől mindazokat a hagyományos értékeket, amelyek a kulturális élet egyéb területein valóban eltűntek. A fiatalítás ne jelentse azt - mondja Demeter -, hogy lassan-lassan minden eltűnik, ami a független, tisztességes, civilizált , szavahihető közszolgálati rádiózás biztosítéka lehet.
Az intézmény egyik legnagyobb problémája, hogy a központi bukaresti épülete, akárcsak a legtöbb területi stúdió már elöregedett, régimódi, azokat nem a korszerű rádiózásra tervezték, földrengés esetén korántsem biztonságosak.
Az a tény, hogy magyar elnöke van mostantól a rádiónak, kiválthatja-e az ellenérdekeltek ellenállását akár házon belül, akár házon kívül? Az MTI e kérdésére Demeter azt felelte: elsősorban az elnökváltás ténye miatt, vagyis inkább az ezzel járó változással szemben várható majd ellenállás. Amennyiben ez a változás bizonyos emberek kényelmét, koncepcióit sérti, fel kell készülni arra, hogy adott pillanatban a "magyarokat" fogják szidni - mondta Demeter.
Színészi tevékenységét azonban a rádió új elnöke egyáltalán nem akarja feladni, hiszen szó sincs összeférhetetlenségről. Nem lesz könnyű ugyanakkor összeegyeztetni a nap huszonnégy óráját a feladatokkal - mondja. Továbbra is játszani kíván a műsoron lévő szerepében, Gérard Presgurvic musicaljében, a Rómeó és Júliában, amellyel albániai turnéra készülnek. A film műfaját sem szeretné elhanyagolni, mint mondta, őszre már tervben van néhány forgatás. MTI

Visszatérés a diktatúrába
(MTI) – Február 17-én kerül a magyar mozikba Elek Judit új filmje, a Visszatérés-Retrace. A magyar- román koprodukcióban, svéd financiális közreműködés mellett készült film 1,73 millió euróba került.
Elek Judit az MTI-nek elmondta: a román partner még nem teljesítette egészen koprodukciós kötelezettségeit, ezért a produkció még nem tudta maradéktalanul kifizetni a stábot és a színészeket. A rendező kiemelte: a film költségei azért is magasabbak egy átlagos magyar filménél, mivel a cselekmény megkövetelte, hogy a Visszatérést szinte kizárólag külföldön rögzítsék. Forgattak Svédországban, valamint Romániában, Erdélyben.
Elek Judit arról is beszélt, hogy a 98 perces film forgatókönyvét Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellája és Marguerite Duras Nyár este fél 11-kor című kisregényének szabad felhasználásával írta. "Egyes motívumokat szó szerint átvettem, másokat átértelmeztem és új hangsúlyt adtam nekik" – fogalmazott a rendező.
Elek Judit a történetet ismertetve kifejtette: a film főszereplője Katherine, aki kisgyerekként Erdélyben túlélte a holokausztot, majd Svédországban telepedett le. "Férje neurológus, és ráveszi, hogy apjának halála után látogassanak vissza szülőföldjére, hátha így megszabadul az életben maradása miatti, gyötrő önvádjaitól, ha visszatérnek gyerekkori emlékei" – fogalmazott Elek Judit, hozzátéve, hogy a film jelen ideje 1980, így nemcsak "elveszettnek hitt gyermekkorának boldog és félelmetes emlékei elevenednek meg, de szembesülnie kell Ceausescu diktatúrájának nyomasztó valóságával is".
A rendező elmondta, hogy a cselekménynek egy másik szála is van: a néző megismerheti a diktátort erdészeként szolgáló Sándor tragédiába torkolló történetét is. "Sándor Katherine gyerekkori pajtása volt, ő mentette meg az életét, ételt vitt neki, bújtatta" – tette hozzá.
Elek Judit azért hagyta meg a film angol címét is, mert az jobban utal a múlt feltárásának, visszakeresésének igényére. "Katherine egy régi babáját is megtalálja, amit egykori búvóhelyén ásott el. Ezt a babát én szinte eleven szereplőnek tekintem, hiszen fontos szerepe van a történetben" – tette hozzá.
A helyszínválasztás szempontjairól Elek Judit úgy vélekedett, hogy a film nyitójelenetében felbukkanó tenger éppúgy a szabadságot jelképezi, mint Erdély hegyei. "A szabadságot jelentő természet hangsúlyosabbá teszi az idilli környezetben pusztító diktatúra brutalitását" – fogalmazott, s hozzátette: hivatásának érzi, hogy a diktatúrákról beszéljen filmjeiben.
"Mivel nekem megadatott, hogy mind a fasiszta diktatúrát, mind a magát szocialistának mondó rezsim diktatúráját megéljem, feladatomnak érzem, hogy megmutassam azok hasonlóságait és különbözőségeit is" – mondta, majd hozzátette: Erdély mellett szólt az is, hogy második otthonának tartja az országrészt.
Elek Judit elmondta, a főszerepet játszó kanadai-magyar színésznőre, Kathleen Gátira George Sluizer filmes, a Script East forgatókönyv-fejlesztő fórum egyik vezetője hívta fel a figyelmét. "Kati Hollywoodban él. Küldött magáról fotót, de csak akkor győződtem meg arról, hogy ő a legalkalmasabb a szerepre, amikor láttam Dettre Gábor A színésznő és a halál című filmjében" – mondta a rendező.
A Katherine húgát játszó Sarah Clark szintén kanadai gyökerekkel rendelkezik, vele Budapesten, egy posztgraduális képzésen ismerkedett meg a rendező. Régi személyes kapcsolat fűzi a Sándort alakító Demeter András erdélyi színészhez is, aki a tanítványa volt, amikor a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen tanított az 1990-91-es tanévben.
A további szerepekben Philip Zandén svéd, Péter Hilda, Váta Lóránt, Molnár Gizella, Tankó Norbert erdélyi, Kenderesi Manna, Lukáts Andor, Tamási Zoltán magyarországi színész tűnik fel. A Visszatérés-Retrace-t Elek Judit Kanadában végzett operatőr fia, Berger László fényképezte. Népújság (Marosvásárhely)