A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának A dilis Resner című előadása nyerte el a temesvári Etnikumközi Színházi Fesztivál Jecza Péter-díját, egy Daphné-motívumot megjelenítő bronzszobrocskát – tájékoztatott Demeter András, a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója. A díjat a közönség szavazatai alapján ítélték oda. /B.A.M.: Jecza Péter-díj A dilis Resnernek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Idén csak szakmai küldöttség képviselte a temesvári Csiky Gergely Színházat a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán. Demeter András István igazgató, Fall Ilona, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza és László Péter színművészek jelen voltak a rangos fesztiválon. /(Sz. I.): Temesvárról csak színházi küldöttség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Átvilágítja a Csiky Gergely Színház működését a temesvári városi tanács. Erről a testület – immár RMDSZ-es képviselő nélküli – kulturális bizottsága döntött azt követően, hogy meghallgatta Demeter András színházigazgatót és Victor Ioan Frunza főrendezőt, akik között hónapok óta éles konfliktus dúl. A társulat tagjainak túlnyomó többsége Demeter mellett állt ki. /Gazda Árpád: Elmérgesült színházi konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Jelenleg folyik a temesvári Csiky Gergely Állami Színház átvilágítása. Főleg azokat a döntéseket vizsgálják, melyeket Demeter András színházigazgató hozott. Az átvilágítást A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás kapcsán az igazgató és Victor Ioan Frunza rendező között kirobbant ellentét előzte meg. A Victor Ioan Frunza által színpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás premierje 2003. decemberében lett volna, az előadás azonban még nem volt kész. A bemutatót Demeter András igazgató sürgetésére végül január 31-én tartották meg, az azonban botrányba fulladt. A rendező, Victor Ioan Frunza és Adriana Grand díszlettervező alkotópáros a bemutató előtt nyilvánosan is kifejtette álláspontját: a kellékek, illetve a kosztümök egy része még nem készült el. A vita a helyi román sajtóban nagy teret kapott. A temesvári román értelmiség egy része egyfajta válságkezelő civilfórumot alakított Celula Civica de Criza (CCC) néven, amely nyilatkozatban foglalta össze a történéseket. „A CCC néhány tagja, főleg újságírók, az utóbbi időben Sztálinnak, Ceausescunak tituláltak engem, bennem viszont az ő stílusuk és maga a CCC idézett hasonló emlékeket” – fejtette ki álláspontját Demeter András. A januári botrány után Demeter megrovásban részesítette az előadást bojkottáló személyeket, Balázs Attilát, Adriana Grandot, Victor Ioan Frunzát, illetve Cári Tibort. Az érintettek a megrovások ellen pert indítottak. Valamennyi pert a művészek nyerték, a színházigazgató azonban azt állította, hogy a bíróság elutasította a „megrovottak” fellebbezését. /Bálint B. Eszter, Botházi Mária: „Elmebeteg” színházi történet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

Zsúfolt programra hivatkozva az aradi színház vezetősége rendre elutasítja a nagyváradi magyar társulat vendégszereplési kérelmeit. Szép lassan elmaradtak a magyar színházak – elsősorban a temesvári és a nagyváradi – rendszeres aradi vendégjátékai. A vendégjátékoknak helyet biztosító Ioan Slavici Állami Színház ideiglenes igazgatója, Stefan Iordanescu úgy tett, mintha nem tudná, mi történik. Nem emlékszi, hogy Nagyvárad kért volna előadásnapot – jelentette ki a Nyugati Jelennek. Ellenben Meleg Vilmos, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának művészeti igazgatója másképp emlékszik: tavaly ősszel kétszer akartak jönni, de zsúfolt programra hivatkozva egyszer nem kaptak előadásnapot. Bognár Levente, Arad alpolgármestere szerint a társulatok elég nehéz anyagi helyzetben vannak, s ezért nem éri meg nekik a kiszállás. – Az egyedüli kiút, ha egy aradi civil szervezet, vagy mások, a helyi önkormányzatnál megpályázzák a vendégszereplések költségeit – jelentette ki a Nyugati Jelennek Demeter András, a Temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Elmondta, hogy a csekély érdeklődés miatt esetenként mikrobusszal hozzák át az aradiakat a temesvári előadásokra. /Irházi János: Miért nem jönnek magyar társulatok Aradra? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Ferenczy Annamária színművésznőt /Temesvár/ 55 éves színpadi munkásságáért Hűség-díjjal jutalmazta a Magyar Játékszíni Társaság, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Olaj Részvénytársaság. A díjat Demeter András, a Magyar Játékszíni Társaság elnökségi tagja adta át a népszerű musical, A cigánytábor e heti egyik előadásának végén. A színházigazgató elsősorban kollegaként köszöntötte a 79 éves színésznőt, aki játék- és életkedvével, munkaszeretetével, 55 éves folyamatos színpadi jelenlétével nemcsak a színésztársak, hanem minden színházat kedvelő ember csodálatát kivívta. Ferenczy Annamária a kolozsvári, a nagyváradi társulatokban is működött, közel három évtizede Temesváron szolgálja Tháliát. A temesvári Csiky Gergely Színház örökös tagja és Pro Cultura-díjas. /(Sz. I.): Hűség-díj Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

Rendhagyó előadással ünnepli meg a temesvári Csiky Gergely Állami Színház a társulat alapításának 52. évfordulóját. Erre május 3-án kettős centenárium szolgáltat alkalmat: századik alkalommal játsszák Thalia templomában A repedt gonghoz című zenés kabarét, emellett március 29-én lett volna százéves Rejtő Jenő (P. Howard)., akinek írásait színpadra alkalmazta Demeter András igazgató. /(pataky): Századszor kondul meg a repedt gong. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

Temesváron Nóti Károly–Pankl Tibor a Vakablak avagy szerepek és szerelmek kabaréjának bemutatója közönségsiker volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház a nagyváradi Varázshegy Színházi Műhellyel közös produkcióban, Demeter András István igazgató rendezésében vitték színre. /Szekernyés Irén: Mit láttunk a Vakablakban? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Október 1-jén századik alkalommal gördült fel a képzeletbeli függöny Temesváron, a Csiky Gergely Állami Színházban A repedt gonghoz című zenés kabaré előtt. Demeter András igazgató és a kabaré rendezője elmondta, hogy a közönség kívánságára tűzték újra műsorra a darabot. /P. L. Zs.: Századszor kondult meg a gong. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

Demeter András, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója felmentését kérte tisztségéből. „Versenyvizsgán vezérigazgatói posztot nyertem a Kulturális Minisztérium Színház Főosztálya keretében. A másik oka lemondásomnak az, hogy Bukarestbe kívánok menni, hogy közelebb legyek a lányomhoz” – nyilatkozta Demeter András, aki 1993-tól volt a temesvári magyar színház igazgatója. /Lemondott a temesvári magyar színház igazgatója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Temesváron folyosói beszélgetések témája, hogy ki lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója, Demeter András István utóda, aki a minisztérium egyik vezérigazgatói posztját tölti be egy hónap múlva. Szász Enikő, a társulat tagja, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke elmondta, hogy játszik a gondolattal. Balázs Attilát, a színház Jászai-díjas művészét egy ideje a sajtó Demeter András riválisaként tartja számon, ő azonban leszögezte, soha nem volt célja, hogy kitúrja az igazgatót. Ha azonban az önkormányzat, valamint a temesvári magyar közösség támogatását megkapja, akkor részt vesz a versenyvizsgán. Szabó K. István kategorikusan cáfolta, hogy az igazgatói posztra fájna a foga. Jelenleg még a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője Székelyudvarhelyen, de november elsejétől Temesvárra szerződött főállású rendezőként. /Pataky Lehel Zsolt: Három nevet “hoztak hírbe” a Csiky Gergely-színházzal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

A versenyvizsga kiírásáig ideiglenes megbízással, maximum hatvan napig az eddigi aligazgató, Markovszky Katalin lesz Demeter András távozó igazgató utódja a Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ élén. Demeter sikerrel pályázta meg a művelődésügyi minisztérium kisebbségekért és kortárs alkotásokért felelős főosztályának vezérigazgatói posztját, ezért közel egy hónapja lemondott temesvári direktori állásáról. /(P. L. ZS.): Ideiglenes igazgató lesz a színház élén. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

A temesvári Polgármesteri Hivatal február 17-re tűzte ki a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt versenyvizsgát – erre azért van szükség, mert a volt vezetőt, Demeter András István színművészt tavaly decemberben kinevezték a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium vezérigazgatói tisztségébe. Az értesülések szerint Szász Enikő és Balázs Attila temesvári színművészeknek áll szándékukban pályázatot benyújtani, és egy erdélyi színházrendező is fontolgatja a jelentkezést. /P. Z.: Uniós polgár is igazgathat a Csiky Gergelyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A temesvári önkormányzat Szász Enikő színésznőt nevezte ki a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatójává. A leendő színidirektor elképzeléseiről nyilatkozott. Elődje, Demeter András hatalmas érdeme, hogy tizenkét évvel ezelőtt kiemelte a megszűnés határára jutott színházat az anonim állapotból, és nemzetközi hírű színházi műhellyé próbálta alakítani. Ezt a gyakorlatot ő is folytatja, de kínálat és repertoár kialakításánál nem vonatkoztathatnak el attól a publikumtól, amelynek játszanak. Kezdeményezi egy szövetség létrehozását a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió három nagyvárosában, Temesváron, Szegeden és Újvidéken működő színházak között, mely azt célozná, hogy helyi költségvetési, illetve európai uniós forrásokat felhasználva állandó évadot szervezzenek egymás székhelyén. A testvérvárosi színházak vezetői szándéknyilatkozatukkal támogatták ezt. Szász Enikő úgy tervezi, hogy csak meghatározott időre vagy projektekre szóló szerződéseket köt a színészekkel. A magyar közönség színháztól való távolmaradásának egyik fő oka a színpad és színházterem jelenlegi állapota. Omlik a fal, beázás is van. – Szász Enikő tervezi a bábtagozat indítását, bábszínészek toborzását, a színészek lakásgondjainak megoldását és tánctagozat létrehozása is. Nagyszabású vándorfesztivált is elindíthatnának Temesvárról, a testvérvárosokban működő színházi intézmények bevonásával. /Pataki Zoltán: Eurorégió lesz a Csikyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

„Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben a kultúra támogatására” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök június 19-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai magyar hivatásos előadóművészeti intézmények igazgatóinak, tagozatvezetőinek, valamint az őket fenntartó önkormányzatok képviselőinek találkozóján. Szorosabb együttműködésre van szükség a megyei és helyi önkormányzatok, valamint a művelődési intézmények vezetői között. Az RMDSZ ezután nagyobb figyelmet fordít e kérdésre. Megállapodtak abban, hogy ősszel újabb találkozóra kerül sor, ahol egyrészt áttekintik az addig megvalósult feladatokat, ugyanakkor feltérképezik a még megoldásra váró problémákat. Markó Béla a sajtótájékoztatón kifejtette: az RMDSZ támogatja, hogy Románia történelmét és földrajzát anyanyelven oktassák és nemcsak I-IV. osztályban, hanem V-XII.-ben is. Markó szerint a tanügyi törvény továbbra is diszkriminatív elemeket tartalmaz, ugyanis az említett két tantárgy oktatása továbbra is kötelezően román nyelven folyik az I-IV. osztályok kivételével. A szövetségi elnök kiemelte, ennek következménye, hogy a képességvizsgán és az érettségin is román nyelven kell vizsgázni ezen két tantárgyból. A találkozón jelen volt a Művelődési Minisztérium igazgatója, Demeter András, valamint Klárik Attila művelődési tanácsos is. /Fokozottabb önkormányzati szerepvállalás szükséges a kultúra intézmények támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Zsúfolt munkaévet zárt a kultuszminisztériumi főosztályvezető, kinevezése óta az első bukaresti magyar nyelvű színházi bemutatón színművészként is fellépő Demeter András. Jó évet zárnak, összegzett. Hozzájuk a magyar intézmények közül a marosvásárhelyi színház, a kolozsvári színház és a kolozsvári Magyar Opera tartozik, sikerült olyan támogatásokat nyújtani, amiket az elmúlt években nem volt mód. Különféle kisebbségi rendezvények fordulnak a minisztériumhoz, elsősorban támogatásért. Romániai magyar címekkel három pályázat kapott támogatást a minisztériumtól, azonban ez a magyar könyvtermés arányában csekély. /Mérleginterjú Demeter András színművésszel, minisztériumi főosztályvezetővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Továbbra is kénytelen művészeti vezető nélkül működni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata. Az aligazgatói tisztségre kiírt, január 31-én tartott versenyvizsgán sem Balázs Éva színművész, sem Harsányi Zsolt rendező-színész nem érte el a hetes átlagot, a minisztérium újabb pályázatot készül kiírni. A jelöltek elmondták, hogy őket mindössze a vizsga előtt két nappal, röpke másfél órában tájékoztatták a színházat és annak személyzeti felépítését érintő néhány kérdésben. Harsányi Zsolt kifejtette: az illetékesek az adatok bizalmasságára hivatkozva utasították vissza az adatszolgáltatást. Demeter András, a Művelődésügyi Minisztérium kortárs alkotási főosztályának igazgatója egy előkészületben lévő kormányhatározattal magyarázta a versenyvizsga meghirdetése és lebonyolítása közötti idő rövidségét. /Szucher Ervin: Nincs befutó. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Szász Enikő, a temesvári magyar társulat igazgatója versenyvizsgán nyerte el tisztségét, a vizsgán alulmaradt Szabó K. István pereskedik. Az igazgató-színművész nem akart nyilatkozni. „Szász Enikő megpróbálja mérgezni a közvéleményt, a levegőt. Megértem, hogy védenie kell az érdekeit, de nem tudom elfogadni, hogy ezt másokat mocskolva tegye” – reagált Demeter András István művelődési minisztériumi főigazgató az általa hallott, a temesvári színházigazgató által terjesztett vádakra. – Azzal vádolt meg a napokban Szász Enikő utódom (Demeter kormánymegbízatása előtt igazgatója volt a temesvári színháznak), hogy RMDSZ-színekben szereplője vagyok egy olyan rendezésnek, amelynek célja a szintén RMDSZ-es személy elmozdítása. Hát, nem tudtam róla, hogy ő az volna. ” Szász Enikő igazgatói pályázatában a jelentkezési feltételként szereplő menedzseri tapasztalatra azt írta, hogy RMDSZ-kampányt vezetett. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester az üggyel kapcsolatban kijelentette: elégedett Szász Enikő színházigazgatói tevékenységével és kiáll a tavaly februárban megtartott versenyvizsga eredményének jogossága mellett. /Gergely Edit, Pataki Zoltán: Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ „Funkcióba helyezték az elvtársnőt” – fogalmazott a Szász Enikő színházigazgató kinevezése ellen pert indító Szabó K. István. Kizáró jelleggel szerepel a versenyvizsga első pontjaként a közintézmény vezetői tapasztalat – az egyik jelentkező, nevezetesen Szász Enikő esetében, a bizottság azonban eltekintett ettől. Ha megismétlik a versenyvizsgát, Szabó K. István újra fog jelentkezni. /P. Z. : Szabó K. : funkcióban az „elvtársnő” Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Nyilatozatháború zajlik az ÚMSZ hasábjain a Szabó K. István temesvári színházrendező és Szász Enikő színházigazgató társulatvezetésért folytatott pereskedése kapcsán. Szász Enikő leszögezte, a bíróság elsőfokú ítélete kimondta, volt joga jelentkezni a versenyvizsgára és versenyezni, hogy a bizottság összetétele a törvénynek megfelelő volt, továbbá: pályamunkája minősítésére a vizsgáztató bizottság jogosult és nem a törvényszék. Az ÚMSZ-nek Demeter András minisztériumi főigazgató nyilatkozott: „Szász Enikő megpróbálja mérgezni a közvéleményt, azzal vádolt meg, hogy RMDSZ-színekben szereplője vagyok egy olyan rendezésnek, amelynek célja a szintén RMDSZ-es személy elmozdítása. ” A botrányt az igazgatói székért folyó akkori verseny egyik jelentkezője, Szabó K. István rendező robbantotta ki. Pert indított a temesvári Polgármesteri Hivatal ellen. /Pataki Zoltán: (Vég)ítéletre várva Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Államtitkárrá nevezte ki Demeter András István eddigi kulturális minisztériumi főigazgatót június 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Demeter feladatköréhez tartozik a nemzeti kisebbségekkel, a civil társadalommal és a parlamenttel való kapcsolattartás. Demeter András 1993―2005 között a temesvári Csíky Gergely Színház igazgatója volt /Demeter András államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Demeter elmondta, továbbra is azt a területet vezeti államtitkárként, amelyen eddig, a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedett. Most mindezt magasabb pozícióból végzi. A kulturális sokszínűség négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően kibővült mindez a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartásra. /F. I. : Demeter András művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A Marosvásárhelyi Táblabíróság jóváhagyta a Hargita Megyei Törvényszék első fokon hozott ítéletét a Szabó K. István, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház jelenlegi főrendezője által a Temesvári Polgármesteri Hivatal ellen benyújtott perben, és mivel az ítélet megfellebbezhetetlen, újból meg kell szervezni a tavaly februári igazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. A Demeter András távozásával megüresedett színházigazgatói tisztségre hárman jelentkeztek: Szász Enikő társulati tag, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, Szabó K. István, akit Demeter néhány hónappal korábban szerződtetett Székelyudvarhelyről főállású rendezőnek, és Horányi László, az Esztergomi Várszínház Művészeti vezetője. Hármójuk közül a zsűri Szász Enikő pályázatát találta a legjobbnak, az eredményt viszont Szabó K. megóvta, majd miután ezt visszautasították, pert indított a versenyvizsgát lebonyolító polgármesteri hivatal (a színházfenntartó intézmény) ellen. /Pataky Lehel Zsolt: Megismétlik a színházigazgatói versenyvizsga szóbeli szakaszát. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./

Szeptember 26-án újból vizsgázott a temesvári Csiky Gergely Színház igazgatói székéért Szász Enikő jelenlegi igazgató és Szabó K. István rendező. Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár azt nyilatkozta, hogy a tavalyinál sokkal korrektebb és demokratikusabb volt a „szóbeli vizsga”. Az államtitkár – aki politikai pályáját megelőzően maga is a temesvári színházat igazgatta – az ügyről korábban érintettként nyilatkozta: Szabó Enikő rágalmakkal mérgezte a közvéleményt. /Pataki Zoltán: Maratoni színipárbajozók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Egykori tagjaival, megható találkozáson ünnepelte fél évszázados létrejöttét Marosvásárhelyen az egykori Állami Székely Népi Együttes. Barabási István, a Maros Művészegyüttes igazgatóhelyettese kiemelte: az eltelt fél évszázad során az intézmény a népdal, a népviselet és a néptáncok megismertetésével folyamatosan a hagyományok tiszteletére nevelte közönségét. Demeter András államtitkár az együttes közösségépítő szerepét emelte ki. Az Állami Székely Népi Együttes egykori tagjait szólította színpadra Tófalvi Zoltán, akik közül néhányan szóltak is a közönséghez. /Király K. László: Székely együttes táncos fél évszázada. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Temesváron a polgármesteri hivatalban november 8-án rendezik meg a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga szóbeli szakaszát, négy jelölt – Balázs Attila, Dukász Péter, Szabó K. István és Szász Enikő – meghallgatását. Közülük az utóbbi kettő már tavaly februárban is pályázott, akkor Szász Enikő nyert, de Szabó K. óvott, majd perre vitte az ügyet, és a bíróság a szóbeli megismétlésére kötelezte a polgármesteri hivatalt. Ezen egyikük sem kapott átmenő jegyet, ezért szerveztek új versenyvizsgát. Ennek lebonyolításával kapcsolatban kifogásokat emelt Szász Enikő. Szász Enikő szerint a pályázati kiírás diszkriminatív, ezért a Temes megyei RMDSZ (amelyben ő a művelődési alelnök) óvást nyújtott be. Markovszky Katalin elismerte, hogy ő állította össze. Szász Enikő szerint ez szóról szóra megegyezik azzal a dokumentummal, amelyet még 2001-ben Demeter András volt igazgató adott le a megyei tanácsnak. /Pataky Lehel Zsolt: Színt vallanak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A nagyszebeni magyar-román kormányülés eredményeként végre megalósulhat a Bartók-központ a bánsági Nagyszentmiklóson. A zeneszerző szülőfalujában Tamás Sándor, a Pro Bartók Társaság elnöke állt a kezdeményezés élére. Fuchs Sándor helyi amatőr szobrász Bartók-mellszobra áll Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban berendezett emlékszobában Tamás Sándor elmondta, Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár javasolta, hogy a Pro Bartók Társaságot alakítsák át közhasznú társasággá, és miután ez megtörtént, nyújtsanak be pályázatokat a két kormány által létrehozott kulturális alapítványokhoz. Ő beindította a közhasznú társasággá való alakulás folyamatát. Felújították és bővítették a Nákó-kastélyban 1969-ben berendezett Bartók-emlékkiállítást, anyaországi támogatással beszereztek egy koncertzongorát és Bartók Béla összes műveinek gyűjteményét digitális formában. Post mortem Nagyszentmiklós díszpolgárává avatták Bartók Bélát; szülőháza falán emléktábla, a város központjában Jecza Péter 1993-ban leleplezett mellszobra állít emléket a város legnagyobb szülöttjének. /Pataki Zoltán: Valóvá lett Bartók-álmok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Az önálló, állandó állami támogatásban nem részesülő színházi és zeneművészeti társulatok jogi helyzetéről és támogatási lehetőségeiről hozott rendelkezést a Kulturális és Vallásügyi Minisztérium. Lehetőség nyílik a művészeti szolgáltatások koncesszióba adására, a központi és helyi közigazgatási szervek az előadói vagy zeneművészeti szolgáltatásokat koncesszióba adhatják független, vagy magántársulatoknak is. Demeter András kulturális minisztériumi államtitkár koordinálásával több találkozó lesz országszerte, amelynek során az intézmények és magántársulatok vezetői megismerkedhetnek a jogszabály tartalmával, illetve javaslatokat tehetnek a módosításra. /F. I. : Fenntarthatóvá válhatnak a magántársulatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ „Liberalizálódik” hamarosan a romániai színházi piac, a színházak mellett „színházi kft. -k” is lesznek, s az új törvény adta lehetőségek szerint önkormányzatok is alkalmazhatják. A törekvés Demeter András kulturális államtitkár szerint normalizálódás, azonban a reform karcsúsításokat és bérrobbanást is eredményez. Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója nem optimista az új színházi törvényrendeletet illetően. Szerinte ez kimozdítja valamilyen irányba a színházakat, de ez nem biztató a jövőjüket illetően. Keresztes Attila, a Kolozsvári Állami Magyar Színház aligazgatója kszerint a módosítás nem változtat sokat: eddig is legalább hároméves tervet kellett összeállítaniuk a pénzforrások megpályázása előtt. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója szerint akkor lesz csíki vonatkozása is a jogszabály gyakorlati alkalmazásának, ha majd Székelyföldön is lesz valakinek színházba, kulturális tevékenységbe fektetendő pénze. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője szerint a kilenc erdélyi magyar színházból a törvény nyomán 2-3 fog megmaradni, erre már korábban is figyelmeztették Demeter Andrást. Erre reagálva az államtitkár elmondta: az összetett bérezési változások nem igazolják a Béres félelmeit, noha beismerte, számos feszültséget és konfliktust szülhet a változás. Magyarországon jelenleg a színházaknál pánik van, de Nyugaton már régen ez van: tudomásul veszik a művészek, hogy két lábon kell állniuk, illetve folyamatosan dolgozniuk kell – fogalmazott Sebestyén Rita Júlia aradi származású, Budapesten élő szabadúszó dramaturg, drámaíró, színházi szakíró. /Színháztörvény: a normalitás drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./