Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2006. október 10.
Újabb belpolitikai vihart kavart Magyarországon a Magyar Szocialista Párt (MSZP) zárt ülésein kiszivárogtatott beszédek. Gyurcsány Ferenc hatalmas botrányt előidéző beszéde után most Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszteren és Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettesen volt a sor. Október 8-án, vasárnap a magyar közszolgálati rádió Lamperth Mónika zárt ajtók mögött elmondott beszédéből hozott részleteket nyilvánosságra. A rádió által sugárzott felvételen a miniszter asszony október 7-én, az MSZP országos választmánya előtt az elvesztett önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: „higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban.” Lamperth Mónika áthúzná azokat a számításokat, amelyek szerint „innentől a Fidesz fogja osztani a pénzt”. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint Lamperth Mónika kiszivárgott mondatainak tartalma az, hogy helyzetbe akarja hozni a szocialistákat a Fidesszel szemben. Amit Lamperth Mónika mondott, „az a demokráciában egy miniszter részéről elfogadhatatlan”. Nyilvánosságra került Szekeres Imrének is a fejtegetése, amelyben az MDF-hez és az SZDSZ-hez való viszony újragondolásáról beszél. A Szabad Demokraták Szövetsége országos kispártból budapesti középpárttá vált. Ezzel szemben – vélte Szekeres – az MDF országos kispárttá vált, sok fontos mandátummal. Tizenegy megyében van jelentősége az MDF által megszerzett mandátumoknak. Az MSZP-nek új viszonyt kell ebben a vonatkozásban is kialakítani – mondta. /További MSZP-lejárató felszólalások szivárogtak ki. Ezúttal Lamperth Mónika és Szekeres Imre „elszólásai” kerültek nyilvánosságra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2006. október 10.
A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd az utolsó csepp volt a pohárban – nem sokkal ezután a Kossuth téren megjelentek a kormányfő és a kormány lemondását követelő első tüntetők. A néhány napig tartó heves megmozdulásokat követően a tüntetések ugyan békés mederbe terelődtek, de a kormányfő hányaveti kijelentése ellenére – „két-három napig ott lesznek, aztán megunják és hazamennek” – azóta is nap mint nap folytatódnak. A köztársasági elnök kétszer intette a miniszterelnököt, ideje lenne félreállni. Az MSZP, és vele együtt az SZDSZ azonban kiállt mellette. A Le Figaro írta: „a sztálinista képzésű aparátcsikok mint mindenkor, most is megvetik saját népüket”. Az október 1-i önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker jelentőségét igyekeztek alábecsülni. A kormányoldal mellett Dávid Ibolya is minden alkalmat megragad arra, hogy hazugsággal vádolja Orbán Viktort. Konrád György, a Kádár-rendszer egyik jeles ellenzékije, a közszolgálati tévében az Árpád-sávos zászlót, a Kossuth téri tüntetőket fasisztának, nyilasnak nevezte. /Asztalos Lajos: Bizalmat szavazott önmagának! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2007. március 3.
Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /
2007. március 7.
Nem okozott meglepetést az RMDSZ nyolcadik kongresszusa: megerősítették tisztségében Markó Béla szövetségi elnököt, elfogadták a párt programját és módosított alapszabályzatát. Elsőként Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc, a magyarországi kormány határon túli ügyekért felelős szakállamtitkára tolmácsolta. „Olyan jövőt dolgoz ki az RMDSZ, amilyenről én is álmodom” – írta Gyurcsány, felkérve az RMDSZ-t: ne maradjanak meg „múltbéli nemzeti és politikai sérelmeiknél”, inkább építsenek együtt közös jövőt. Ezt a gondolatmenetet folytatta Dávid Ibolya MDF-elnök, gratulálva az RMDSZ-nek, mert győzött, hiszen felismerte, „nincsenek ellenségek”. Toró T. Tibor képviselő a napirendre kiegészítő javaslatokat tett: hallgassák meg az egyházak és a társadalom üzenetét, állítsanak össznemzeti listát. Frunda György azonban megvonta a szót Torótól. Markó Béla kongresszusi beszédében a Szabadság szobor újrafelállításán kívül az EU-csatlakozást mutatta be, mint az RMDSZ megvalósítását. Emellett „közéletünk néhány szánalmas figurája román pártokkal is összefogva megkísérelte a lehetetlent: megfosztani parlamenti képviseletétől a magyarságot” – mondta Markó Béla. Határozottabb hangot ütött meg: „nem fogadjuk el a szószegő román politizálást, mi nem a románok kénye-kedve miatt mentünk Bukarestbe”. Hozzátette: „az az erős, aki kezet mer nyújtani, le mer ülni a tárgyalóasztalhoz Bukarestben, akkor is, ha tudja, hazaáruló lesz belőle”. Tempfli József püspök kiállt az RMDSZ mellett. Frunda György szenátor felsorolta Tőkés László „bűneit” (olyanokat például, hogy Borbély Imrét támogatta az RMDSZ elnökválasztásán), végezetül Frunda azt javasolta, hívják ki vitára a püspököt. Puskás Bálint szenátor a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom nevében tett hitet „az egység mellett”, kétségbe vonva az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőjének a legitimitását. Lakatos Péter szót emelt a „végzetes politikai megosztás” exportja ellen, gúnyolódott Sándor Lajos lelkésznek a Lorántffy sportpályájáért folytatott éhségsztrájkján. Vekov Károly azt kérte a kongresszustól: tegye Tőkés Lászlót „az RMDSZ által benyújtandó europarlamenti képviselőlista befutó helyére”. Valószínűleg ez az utolsó kongresszus, melyen részt veszek, jelentette be Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, keserűségének adva hangot, hogy nincsenek ott azok, akik „nem egyformák”. Szabó Vilmos „az MSZP vezetése, tagsága és a maga nevében” megállapította: az MSZP és az RMDSZ együtt valósította meg a nemzetegyesítést az EU-csatlakozás révén. A december 5-i népszavazási kísérlet előtt az erdélyi magyarság ellen gyűlöletkampányt folytató utódkommunista párt képviselője egységes összmagyar nemzetpolitika közös megalkotását szorgalmazta. Frunda György sajnálkozva közölte, hogy Németh Zsolt, a Fidesz választmányának elnöke felszólalás nélkül távozott a kongresszusról, s gondolatait inkább a sajtóval osztotta meg. Valójában Németh a kongresszus előtt szeretett volna felszólalni, de a szervezők nem engedték meg neki. Kovács Kálmán, az SZDSZ ügyvivője beszédében Orbán Viktor személyével foglalkozott, aki szerinte nagyban felelős az Erdélyben kialakult magyar belpolitikai helyzet miatt. /Bagoly Zsolt: Ismét Tőkés László volt a célpont. VIII. RMDSZ-kongresszus: tovább a markói úton. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 7./
2007. március 12.
Kormányzati szerepre készül 2010-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF) – nyilatkozta a március 11-i országos tisztújító gyűlésen Dávid Ibolya, a párt elnöke, akit újra megválasztottak, nem volt kihívója. Dávid Ibolya tudatta, hogy az MDF sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel nem lépne koalícióra. A gyűlésen felszólalt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Arról beszélt, hogy az Európai Unión belül kell megteremteni egy újfajta magyar egységet. „El kell tűnnie az életünkből annak az utálatos szónak, hogy határon túli magyar” – hangsúlyozta. /Kormányzati szerepre készül az MDF. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2007. március 23.
Orbán Viktor után most már Gyurcsány sem mindig tudja a magyar társadalmat úgy megszólítani, hogy ne fiktív skatulyaként használja a nemzet fogalmát, amelyben eltűnik a mai magyarok személyes gondjaival átszőtt, bonyolult és prózai jelen, írta Cs. Gyimesi Éva. „Úgy tűnik, a bal és a jobb vezérei ma inkább ügyekben és nem emberekben gondolkodnak. ” Cs. Gyimesi Éva szerint Dávid Ibolya beszéde „az RMDSZ aradi kongresszusán egyenként volt képes mindnyájunkat megszólítani. ” Szerinte jó volt hallani az m2 egymás utáni két műsorában, ahogyan Kuncze Gábor, majd Herényi Károly beszélget „a békés többség” egyszerű tagjaival. /Cs. Gyimesi Éva: A békés többség. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
2007. július 21.
Politológusok szerint az MDF kommunikációja azt mutatja, hogy a kisebbik ellenzéki párt koalícióra léphet az MSZP-vel 2010-ben. Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: az MDF és a Fidesz ellentéte miatt a két ellenzéki párt esetleges koalíciója is veszélybe kerülhet. Az MDF könnyebben léphet koalícióra az MSZP-vel, mert az MDF látványosan kritizálja a Fideszt, ugyanakkor nyitva tartja azt a lehetőséget, hogy együttműködjék az MSZP-vel. Már most is létezik együttműködés az MSZP és az MDF között önkormányzati szinten azokon a településeken, ahol a mérleg nyelvét játssza a demokrata fórum. /Körvonalazódhat egy MDF–MSZP-koalíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. szeptember 1.
A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2007. szeptember 14.
Sólyom László köztársasági elnök parlamenti évadnyitó beszédét, a szokatlanul erélyes szónoklatot a különböző politikai erők – és a holdudvarukba tartozó médiaértelmiség – saját érdekeiknek megfelelően értelmezték. A kormánypártok sértett önvédelmi reflexeitől Orbán Viktor, az ellenzék vezérének szűkszavú nyilatkozatán át Dávid Ibolya MDF-elnök álságosan tekintélytisztelő magatartásáig – láthatóan zavarba hozta őket az elnök helyzetértékelése. Sólyom László alaposan átrajzolta a Magyar Köztársaság elnökéről eleddig formálódott „fantomképet”, leszámolva az „árpibácsis” vagy a Mádl-féle öregesen úriemberes stílussal. Az államfő, bírálói szerint, túlzottan feszegeti az elnöki hatáskör parlamentáris szerepkörét. Valójában a kiváló alkotmányjogászból államfővé avanzsált Sólyom nem tesz mást, mint maximálisan kihasználja mindazon cselekvési lehetőségeket, amelyeket az alkotmány biztosít számára. Sólyom legfőbb szövetségesei a civil társadalom csoportjai. Ez ígéretes lehetőségeket tartogat az összmagyarság számára – elég Sólyom vajdasági látogatása során tett, autonómiára és kettős állampolgárságra vonatkozó határozott állásfoglalására gondolni. /Papp Attila Zsolt: Sólyom-szem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./
2007. október 8.
Nyíltan támogatja Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelöltet. A Fidesz személyes jelenléttel is besegít kampányába, és annyiszor jönnek majd, ahányszor Tőkés hívni fogja őket. Orbán – aki az RMDSZ-t magában foglaló Európai Néppárt (EPP) alelnöke is – kijelentette: az EPP támogatja Tőkés bejutását az Európai Parlamentbe. Aradon Dávid Ibolya MDF-elnök, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Markó Béla RMDSZ-elnök is a magyarság egységét szorgalmazták, elítélve a megosztási kísérleteket. A Fidesz elnöke szerint van Erdélyben elég magyar szavazó, s ha a magyarok urnák elé járulnak, akkor semmilyen érdekütközés nem jön létre Tőkés László és az RMDSZ között. Elsőként és legdurvábban Markó Béla minősítette a magyar ellenzéki párt vezetőjének nyilatkozatát. Az RMDSZ vezetője szerint akár történelmi botlásnak is nevezhető, hogy Orbán Viktor és pártja nyíltan beavatkozik az erdélyi magyar politikába. Markó úgy vélte, a református püspök egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe, legfeljebb azt érheti el, hogy az RMDSZ sem küldhet képviselőket. Aki ezt a megosztottságot támogatja, az akarva-akaratlanul is ahhoz járul hozzá, hogy Brüsszelben csak románok képviseljék Romániát – szögezte le Markó. Ha a Fidesz valóban segíteni akarta volna az erdélyi magyar közösséget, arról kellett volna meggyőznie Tőkés Lászlót, hogy fogadja el az RMDSZ felajánlását egy közös választási listán való szereplésre – vélekedett Markó. Orbán kijelentette: az Európai Parlamentben is olyan embernek kellene képviselnie az erdélyi magyarokat, aki teljes szívvel hisz a magyar függetlenségben és szabadságban. Tőkés hangsúlyozta: örvend annak, hogy sikerült együtt ünnepelni az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel. Bíró Rozália, nagyvárad alpolgármestere beszédében kiemelte: miközben sem az ellenségnek, sem a diktatúrának nem sikerült megsemmisítenie a magyarságot, most magyar magyar ellen küzd, s veszélybe sodorja a közösséget. RMDSZ-esek – közöttük Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Pete István szenátor, Szabó Ödön a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke –végighallgatták Orbán Viktor és Tőkés László beszédét. Tőkés László élesen bírálta, hatalmi arroganciával vádolta az RMDSZ-t, egyrészt Király András Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentése miatt, miszerint Tőkésnek nincs mit keresnie az aradi ünnepségen, másrészt pedig közölte, hogy megfenyegették: ha meghívja Orbánt Váradra, akkor „kommandók” kifütyülik a magyar politikust. Szilágyi Zsolt utólag elmondta, hogy a Bihar megyei RMDSZ köreiből kaptak ilyen fenyegetést. Dávid Ibolya hangsúlyozta: „Nem a politikai ellenfél az ellenség, hanem a nemzeti depresszió, a közöny, a gyűlölet, a széthúzás alapvető kérdésekben és a rombolás. Itt és az anyaországban is ezer kísérlet mutatkozik a felemelkedést biztosító cselekvési egység megbontására. ” Az aradi vértanúk emlékére Kolozsváron is emlékünnepséget szerveztek. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a szamosfalvi obeliszknél fejezte ki tiszteletét. Este a Farkas utcai református templomban ökumenikus szertartással folytatódott a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Egyed Ákos történész, akadémikus vázolta fel röviden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetét. /Valkai Krisztina, Borbély Tamás: Orbán felsorakoztatta a Fidesz-t és az Európai Néppártot Tőkés mögé. Kissé feszült hangulatú együttünneplés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Egységről, együttünneplésről és a szabadságeszméről beszéltek külön – Aradon és Nagyváradon – az október hatodikai megemlékezéseken részt vevő magyar és román politikusok. Október 6-án magyar zarándokok ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből Aradra, a kivégzett honvédtisztek gyászünnepére. A megemlékezéseken részt vett Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, Terényi János magyar nagykövet és Cseh Áron főkonzul is. „Ma a magyarságnak új honfoglalásra van szüksége. Ismét otthonunkká kell tennünk Erdélyt, mert nekünk nincsen más otthonunk, csak ez, és többé nem akarunk alárendelt szerepet játszani ezen a földön, soha többé nem akarunk másodrendű állampolgárok lenni itt!” – hangzott el Markó Béla RMDSZ-elnök üzenete. Nagyváradon az emlékezésen Orbán Viktor Fidesz Magyar Polgári Párt-elnök is részt vett. Biró Rozália RMDSZ-es nagyváradi alpolgármester az együttünneplés, együttgondolkodás, valamint az itthon maradás fontosságára helyezte a hangsúlyt. Orbán Viktor az összetartozásra hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy „csak egymással szövetségben és nem egymás kárára tehetjük nemzetünket naggyá“. A hűvös idő miatt kevés kolozsvári jelent meg Szamosfalván, ahol Boros János alpolgármester és emlékezők koszorúztak. Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár termében emlékeztek a vértanúkra. /Egységüzenet helyett üzengetés az ünnepen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./ Markó Béla szövetségi elnök Aradon elmondott beszédében úgy vélekedett, október hatodika legfőbb üzenete ma is az, hogy a szabadságharc hősei, különféle meggyőződésük, vérmérsékletük és származásuk ellenére össze tudtak fogni egymással. „Civakodó nemzet nem fog magának szabadságot, egyenlőséget, testvériséget kivívni” – hangoztatta Markó Béla. /Új honfoglalásra van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./ A Kárpát-medence népei közötti összefogásra, a magyar nemzet kebelén belüli összetartásra hívta fel a figyelmet szombaton, Aradon a vértanú tábornokokra emlékező beszédében Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya MDF-elnök, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Aradon az RMDSZ az MSZP-vel és az MDF-fel emlékezett. Markó új honfoglalást hirdetett meg Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 10./
2007. október 8.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./
2007. október 22.
Október 21-én, vasárnap Aradon, az arad-belvárosi református templomban Tőkés László püspökön kívül megjelent a 70. életévét nemrég ünnepelt szlovákiai dr. Erdélyi Géza püspök, a Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke. A Partiumban vasárnap több gyülekezetben is szlovákiai magyar lelkész hirdetett igét, akik október 19-én a Nagyváradon tartott zsinaton vettek részt, amely újra elnökévé választotta dr. Erdélyi Gézát. A királyhágómelléki és a szlovákiai református egyházkerület között több éve testvérkapcsolat áll fenn. Erdélyi Géza igehirdetésében elítélte a mellébeszélést, félrevezetést és hangsúlyozta: hiteles és tiszta emberekre van szükségünk. A teljesen megtelt imateremben Tőkés László püspök, az Európai Parlament független képviselőjelöltje a közte és az RMDSZ közötti ellentétek kapcsán kijelentette: az RMDSZ vezetői “konokul, arrogáns módon, cinikusan” bántak vele, és “mindenkit kilóra megvásárolnak”. “Megrökönyödve olvasom, hallom azokat, akik egységről papolnak”, folytatta, és személy szerint Markó Bélát, valamint október 6-i aradi beszéde kapcsán Dávid Ibolyát említette. Kikérte magának, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspököt, valamint Sógor Csabát, “az én egyházkerületem alkalmazottját, az én papomat, az én előadó-tanácsosomat ellenem fordítsák”. Ellenjelöltjével kapcsolatban még hozzátette: Sógornak „kell elszámolnia lelkiismeretével”. /J. Gy. : Református püspökök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000-ben kötöttek egymással testvéregyházi szövetséget. Együttműködésük keretében, 2006. július 8–9-én, Dunaszerdahelyen rendezték meg az I. Felvidéki-Partiumi Találkozót. A megegyezés szerint évenként váltakozó helyszínen sorra kerülő, idei találkozó házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. A 2007. október 20–21-i II. Partiumi–Felvidéki Találkozó alkalmából rendezett tanácskozáson a két egyház, illetve egyházkerület népes küldöttségei vettek részt. Közös nyilatkozatot fogadtak el: 1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Felvidéki Református Keresztyén Egyház megerősíti a testvéregyházi kapcsolatok továbbépítésére és a testvéri együttműködés elmélyítésére irányuló kölcsönös szándékát. Két országhatár által elválasztva, a közel kilencven éve tartó elszakítottság hátrányos következményeinek leküzdése és szétfejlődésük ellensúlyozása végett, együttes erővel munkálják a Magyar Református Egyház eredeti egységének a helyreállítását. Kisebbségi sorsközösségükben közös felelősség- és szolgálatvállalással végzik missziói munkájukat és teljesítik evangéliumi hivatásukat. 2. Testvéregyházaink Istennek adnak hálát azért, hogy országaik európai uniós tagságával az őket elválasztó határok átjárhatóvá váltak, és ennek köszönhetően híveik, illetve magyarságunk érdekeinek közös szolgálatára és képviseletére kedvező lehetőség nyílik. Megegyeznek az együttes érdekképviselet megszervezésében – mind egyházi-ökumenikus, mind polgári-politikai téren. 3. Megállapítják, hogy az idén szeptemberben, Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előrelépést jelentett ugyan az egyesült Európa kialakulása irányába – mindazonáltal a megosztott és szekularizált Európa régi jegyeit is magán hordozta. Remélik és tenni kívánnak azért, hogy a múltból örökölt látszatökuménia helyét a krisztusi szereteten alapuló, hiteles ökumenikus kapcsolatok foglalják el, és az Unió országainak érdekközössége Európa régióinak és közösségeinek értékszövetségévé fejlődjön. 4. Mindezekkel összhangban a II. Partiumi–Felvidéki Találkozó résztvevői támogatásukról biztosítják Tőkés László püspök európai parlamenti képviselővé való megválasztatását, és Kárpát-medencei magyarságunk, valamint keresztyén egyházunk és értékeink képviseletére irányuló vállalását. Elszakított magyar közösségeinknek alapvető érdekük, hogy Erdély és Felvidék, Partium és Csallóköz, Bihar- és Gömörország visszatérjen Európába. 5. A néhai csehszlovákiai kitelepítések és deportálások 60. évfordulóján, másfelől a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai parlament általi szégyenletes megerősítése alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéri együttérzéséről biztosítja a Felvidéki Református Egyházat. Testvéregyházaink együttesen emelnek szót a híveiket, illetve magyar közösségeinket érő, bármiféle jogfosztás és hátrányos megkülönböztetés ellen. Hitük szellemében és az Európai Unió jogrendjének megfelelően visszautasítják a magyarság háttérbe szorításának tovább tartó gyakorlatát (betelepítések, gazdasági diszkrimináció, elkobzott közösségi és egyházi tulajdonok visszatartása stb.), valamint az egyházainkat és a magyar nyelvű oktatást sújtó, nacionalista politikát. 6. Egyházaink hasonlóképpen szót emelnek nemcsak a jogfosztás ellen, hanem az ennek teljes felszámolását lehetővé tévő és a magyarságunk felemelkedését szolgáló közösségi önrendelkezés biztosítása érdekében. A régiók és közösségek Európájában az önigazgatás joga erdélyi és felvidéki magyar közösségeinket is megilleti. 7. A romániai és a szlovákiai magyarság vészes fogyatkozása, beolvadása és elvándorlása láttán, másfelől református egyházunk történelmi nemzetmegtartó szerepének tudatában – testvéregyházaink ezúton is elkötelezik magukat féltve szeretett népünk védelmére és szolgálatára. Az egyházi misszió terén, valamint az Áldás, Népesség Mozgalom keretében összefognak és szorosan együttműködnek magyarságunk megmaradása és közösségi megépülése érdekében. 8. Ebben a szolgálatukban természetes szövetségesüknek tartják a Magyar Református Világszövetségben és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatában szerveződő testvéregyházaikat. A hatékony együttműködés érdekében magyar református egyházaink megromlott kapcsolatainak mihamarabbi rendezését szorgalmazzák, beleértve az ún. Generális Konvent előbbiekhez fűződő viszonyának a tisztázását. A II. Partiumi–Felvidéki Találkozó második napján, vasárnap délelőtt a vendég-lelkipásztorok Nagyvárad, illetve Királyhágómellék tíz gyülekezetében hirdették Isten Igéjét, és foglalták imádságaikba egyházaink közös szolgálatát és célkitűzéseit. Nagyvárad – Rimaszombat. Tőkés László püspök. Erdélyi Géza püspök. Kovács Zoltán főgondnok. Fekete Vince főgondnok/A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./
2008. február 11.
Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./
2008. szeptember 17.
Néhány napja, hogy Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke felmutatott a sajtónak egy CD-t, állítva, hogy az titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazza. A botrány azóta dagad. Dávid Ibolya pártbeli riválisa, az azóta már az elnökjelöltségtől visszalépett Almássy Kornél tagadott. Kijelentette, hogy semmi köze nincs a lehallgatási botrányhoz, nem gyűjtött az MDF elnökéről terhelő adatokat. Az ügy kapcsán a budapesti Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, miközben több országos napilap olyan árnyék-titkosszolgálatról beszél, amelynek tagjai a rendszerváltás előtt III/III-asként tevékenykedtek, vagyis rendelkeznek már némi titkosszolgálati módszerekkel a lehallgatást illetően. Az a kérdés, ki készítette a titkos hangfelvételeket Dávid Ibolya telefonbeszélgetéseiről? /Lokodi Imre: Magyarország: dagad a lehallgatásbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./
2008. szeptember 18.
Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
2008. szeptember 19.
Az ügyészség elutasította Dávid Ibolya MDF-elnök feljelentését, amelyet azért tett, mert egy felvétel tanúsága szerint tiltott adatgyűjtést folytattak ellene – közölte a Fővárosi Főügyészség. Az ügyészség szerint nem történt magántitoksértés, nem kutatták át a pártelnök lakását, nem helyeztek el lehallgatóberendezést, illetve nem bontották fel a leveleit. /Az ügyészség szerint nem figyelték Dávid Ibolyát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./
2008. szeptember 29.
Hatodik elnöki ciklusát kezdi meg Dávid Ibolya, miután szeptember 27-én ismét az MDF elnökévé választották a párt országos tisztújító gyűlésén, Budapesten. A régi-új elnök mintegy tíz százalékos eredményű parlamentbe jutást ígért. Az MDF viharos előzmények után tartotta tisztújítását: előző nap az MDF vezetősége bejelentette, hogy kizárta soraiból Almássy Kornél alelnököt, aki korábban azzal az indokkal lépett vissza az elnökjelöltségtől, hogy a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták. /Zártkörű MDF-tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./ Az MDF országos gyűlésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghívott vendégként arról beszélt, hogy: "Az erdélyi magyarságnak ma is nagy szüksége van arra a nemzetpolitikára, amelynek alapelveit a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum kidolgozta és életbe ültette. A szomszédságpolitikában és a magyar-magyar viszonyban ma sem lehet jobbat, többet mondani, mint ami akkor kialakult, legfennebb elrontani lehet azt, mint ahogy egyesek meg is próbálkoznak ezzel. " Az autonómia kérdéséről kijelentette: "Ma Európának, sajnos, nincsenek általános érvényű etnikai-kisebbségpolitikai normái, csak érdekei vannak. Koszovóról, Dél- Oszétiáról, Abbháziáról más-mást gondol Európa, és így bizony nehéz eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. Legalább nekünk, magyaroknak meg kellene kísérelnünk együtt ugyanazt az álláspontot képviselni, mert így talán a magyar glóbuszon is megvalósulna az egység a sokszínűségben, a különböző autonómia-formáktól a határok nélküli nemzeti együttlétig. " /Ismét Dávid Ibolya az MDF elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról beszélt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tisztújító országos gyűlésén, hogy egy megosztott, önmarcangoló Magyarország nem tud érdemben tenni a határon túli magyarokért, ezért az erdélyi magyarok számára fontos, hogy oldódjon a magyar belpolitikában érzékelhető feszültég. A magyar belpolitika a határon túlról úgy látszik, hogy ezek az események túlságosan lefoglalják a magyarországi pártok figyelmét. Markó szerint ez alól az MDF a kivétel. /Markó önmarcangoló Magyarországról beszél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./
2008. október 6.
Október 5-án, vasárnap az aradi vértanúkra emlékező istentiszteleten az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban házigazdaként Tóthpál Béla parókus lelkész üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Csepregi András lelkész, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője hirdetett igét. Tóthpál Béla átnyújtott Dávid Ibolyának, az MDF elnökének, illetve dr. Csepregi Andrásnak egy-egy kötetet Ficzay Dénes: A vértanúk sírja című, a gyülekezet által kiadott könyvből. /Balta János: Emlékező istentisztelet a vértanúkra. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./
2008. október 20.
Konkrét eredmény nélkül ért véget a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által október 18-ára összehívott nemzeti csúcs. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megnyitóbeszédében fontos eredménynek nevezte az eszmecserét. Simor András jegybankelnök hangsúlyozta, hogy külföldi források bevonására van szükség az államadósság miatt. Gyurcsány Ferenc szerint szükséges a kiadások csökkentése, 800 milliárd forintot csoportosítottak át. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a tanácskozás előkészítetlen és átgondolatlan, a válság oka az emberi gyarlóság, magyarországi hatásokért pedig a szocialisták a felelősek. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Eredménytelen Nemzeti Csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sikeresnek minősítette a nemzeti csúcsot. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc újabb megszorító csomagot készített elő: a hat éves szocialista-liberális kormány mást sem tett, mint folyamatosan lezüllesztette, politikai-gazdasági válságba kergette Magyarországot. Orbán Viktor kezdeményezte az uniós források átcsoportosítását: a jelenlegi 3,5 százalék helyett a források 30 százaléka jusson kis- és közepes vállalkozásoknak, és sürgette az adó- és járulékrendszer, a foglalkoztatás, a fejlesztéspolitika és az oktatás reformját. Gyurcsány megszorítási intézkedési javaslatain jócskán túltett az MDF elnöke, aki „szocialistább volt a szocialistáknál”. Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot indítványozott, amelynek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke óvatosabb álláspontra helyezkedett, „ide is osztott, oda is osztott”. /Lokodi Imre: Csúcskülönbségek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2009. január 12.
Lemondott parlamenti mandátumáról Boross Péter, az MDF politikusa, aki Antall József halála után rövid ideig, 1993 decemberétől a következő év tavaszáig Magyarország miniszterelnöke volt. Az érintett tagadja, hogy döntésének politikai oka lenne. Az exkormányfő később, 1998 és 2006 között nem volt képviselő, a Fidesz választási győzelmét követően egy ideig Orbán Viktor miniszterelnököt szolgálta a tanácsaival. Boross Péter a Dávid Ibolya vezette Magyar Demokrata Fórum egyik döntéshozójaként szerepe játszott abban, hogy a párt megőrizte önállóságát a jobboldalon. Az utóbbi években a korábban vele nem rokonszenvező baloldali média megkedvelte, egyik állandó szereplője lett a politikai beszélgető műsoroknak. Az MDF jó ideje nem éri el az 5 százalékos támogatottságot. Rosszat tett a pártnak a tavalyi elnökválasztási botrány, az úgynevezett lehallgatási ügy. Válságosra fordult a helyzet a parlamenti frakció őszi megszűnésekor, amit csak a botrányos múltú Lengyel Zoltán befogadásával lehetett orvosolni. Boross Péter mandátumáról való lemondását korával (tavaly nyáron töltötte be a 80-at) és egészségi állapotával indokolta, sokak szerint azonban megromlott a kapcsolata a pártelnökkel, ezért döntött a távozás mellett. /Boross: búcsú a tiszteletlen háztól. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2009. március 12.
Kilépett a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójából Csáky András, ezzel a képviselőcsoport másodízben a megszűnés határára sodródott. A politikus elfogadhatatlannak tartja a Bokros Lajos és Habsburg György vezette EP-listát. Csáky András független lesz, őt követi Olajos Gergely, az MDF jelenlegi egyetlen EP-képviselője is, aki mandátumának lejárta után elhagyja a pártot. Az MDF országos választmánya a múlt hét végén 48:44 arányban bizalmat szavazott a listának, amelynek első helyén Bokros Lajos, második helyén Habsburg György áll. Dávid Ibolya pártelnök ezután Bokros Lajosból miniszterelnököt kívánt kreálni, így állítva félre a „hiteltelen Gyurcsányt”. Boross Péter volt miniszterelnök is ellenvéleményt jelentett be, szerinte össze kell hívni a párt országos gyűlését, eligazító döntés kell a pártnak arról, hogy kivel és milyen irányba politizál az MDF. Leszögezte azt is, a „bizonyos koalíciós felvetéseket, MSZP–SZDSZ–MDF válságkoalícióról” összeegyezhetetlennek tartja Antall József örökségével. Az MDF frakciója emelt fővel vállalja azt, hogy a függetlenek táborába kerül – jelentette ki Dávid Ibolya. /Lokodi Imre: Magyar demokrata perpatvar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./
2009. március 18.
Magyarországon az Országgyűlésben megszűnt a Magyar Demokrata Fórum frakciója. Ez volt az a párt, mely annak idején az átalakulás utáni első miniszterelnököt adta Antall József személyében Az utóbbi években Dávid Ibolya pártelnök hatalmas hibákat követett el, amelyeknek következtében fokozatosan eltávolodtak a párttól annak korábban meghatározó személyiségei. Dávid Ibolya összeférhetetlen, s lassan mindenkit elzavar maga mellől. Ezek közül egyik legjelentősebb kétségkívül Lezsák Sándor volt már évekkel ezelőtt, de csaknem szakításhoz vezetett legutóbb az is, hogy a pártelnökségre pályázó ellenfelét ellehetetlenítette. Minderre azzal tette fel a koronát, hogy a párt listájának első helyét a volt szocialista pénzügyminiszternek, Bokros Lajosnak ajánlotta fel az európai parlamenti választásokra. Ezután Dávid Ibolya konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezett azzal a céllal, hogy Bokros Lajos legyen Magyarország miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc helyett. Ebben senki sem állt mellé. Bokros Lajos annak idején megszorításokat vezetett be, amelyeknek semmi eredménye nem lett. /Veres István: Egy rendszerváltó párt halála. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 18./
2009. április 24.
Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök is felszólal majd az RMDSZ kilencedik kongresszusán április 25-én Kolozsváron, melyen ötszáz küldöttre, hatvan-hetven meghívottra és közel száz újságíróra számítanak. Az RMDSZ valamennyi magyarországi és a romániai parlamenti pártot meghívta kongresszusára. Magyarországról az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az MSZP-t Lendvai Ildikó elnök képviseli, a Fidesz részéről Németh Zsolt, az SZDSZ-től pedig Kovács Kálmán országgyűlési képviselő érkezik a kincses városba, emellett Kolozsvárra várják Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtikárt is. Számítanak a határon túli magyar szervezetek vezetőire is, Csáky Pálra Szlovákiából, illetve Gajdos Vilmosra Ukrajnából. /Fleischer Hilda: Kongresszus félidőben. Programot és alapszabályt módosít az RMDSZ Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
2009. május 27.
Az UD Zrt. megfigyelési botránya ügyében máig nem sikerült semmi törvénysértőt feltárni Magyarországon. Gyanúsítottként beidézték, és még a héten kihallgatják Szilvásy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészségen. A volt titokminiszter jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója. Az UD Zrt. cég még tavaly szeptemberben tett feljelentést, miután a sajtónak kiszivárogtattak egy lehallgatott telefonbeszélgetést egy UD Zrt-s vezető és Csányi Sándor OTP-vezér között. Az ominózus beszélgetés során Dávid Ibolya MDF-enökre vonatkozó terhelő adatok gyűjtéséről esett szó. A pártvezető ezt a hírt használta fel riválisa, Almásy Kornél visszaléptetésére a pártelnöki versenytől. Az UD Zrt. körüli botrány tavaly ősszel tört ki, miután a cég Szilvásy titokminiszter szerint megtámadta a kormányzati gerinchálózat informatikai rendszereit, ezért a vagyonvédelmi céget az ellenzékhez kötődő árnyék-titkosszolgálatként próbálták láttatni. Azonban a gyanú nem igazolódott be, az ügynek máig nincs gyanúsítottja. Ugyanakkor kérdések merültek fel az NBH eljárásával kapcsolatban, ugyanis nem volt jogalap a cég megfigyelésére és lehallgatására. /Büntetőeljárás Szilvásy György ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./
2010. január 15.
RMDSZ-ünnep Kolozsváron
Több száz hazai és külföldi meghívottat vár az RMDSZ szombaton RMDSZ ra, a szervezet megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából tartandó születésnapi rendezvényre. Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk: a szövetség jelenlegi tisztségviselőin kívül meghívót küldtek az egykori alapítóknak, erdélyi magyar civil szervezeteknek, a történelmi magyar egyházak vezetőinek.
A rendezvényre várják a hazai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. Nem kapott ellenben meghívót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. A rendezvényre várják Tőkés Lászlót is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazik Kolozsvárra.
A hazai parlamenti pártok vezetői közül tegnapig még egyik sem jelezte részvételi szándékát, ám a meghívott szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, horvátországi magyar politikusok jelen lesznek a rendezvényen. Bizonyosan lehet számítani Lendvai Ildikó MSZP-elnök jelenlétére, Dávid Ibolya MDF-elnök részvétele ma dől el – tájékoztatott Kovács.
A kolozsvári Állami Magyar Operában tartott ünnepi gála keretében tartott kulturális műsor után az RMDSZ elnöke, Markó Béla, Kántor Lajos egykori alapító, majd a meghívottak mondanak beszédet. Az évforduló alkalmából Markó Béla mintegy kétszáz személynek nyújt át emlékplakettet (Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását) és oklevelet.
„Azok részesülnek elismerésben, akik az elmúlt húsz évben kiemelkedően részt vettek az RMDSZ munkájában. A névsor a területi szervezetek, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség javaslatai alapján állt össze” – tájékoztatott Kovács Péter.
A szövetség huszadik évfordulóját egyébként decembertől sorra ünneplik az RMDSZ-szervezetek. Ma Háromszéken négy városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – egy időben, délután hat órakor állófogadás keretében emlékeznek az indulás időszakára. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
Több száz hazai és külföldi meghívottat vár az RMDSZ szombaton RMDSZ ra, a szervezet megalakulásának húszéves évfordulója alkalmából tartandó születésnapi rendezvényre. Kovács Péter ügyvezető alelnöktől megtudtuk: a szövetség jelenlegi tisztségviselőin kívül meghívót küldtek az egykori alapítóknak, erdélyi magyar civil szervezeteknek, a történelmi magyar egyházak vezetőinek.
A rendezvényre várják a hazai parlamenti politikai pártok elnökeit, a magyar kormány képviselőit, a magyarországi pártok és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőit. Nem kapott ellenben meghívót Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. A rendezvényre várják Tőkés Lászlót is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőjét, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, aki azonban szombaton tartott nagyváradi református püspökavatás miatt nem utazik Kolozsvárra.
A hazai parlamenti pártok vezetői közül tegnapig még egyik sem jelezte részvételi szándékát, ám a meghívott szerbiai, ukrajnai, szlovákiai, horvátországi magyar politikusok jelen lesznek a rendezvényen. Bizonyosan lehet számítani Lendvai Ildikó MSZP-elnök jelenlétére, Dávid Ibolya MDF-elnök részvétele ma dől el – tájékoztatott Kovács.
A kolozsvári Állami Magyar Operában tartott ünnepi gála keretében tartott kulturális műsor után az RMDSZ elnöke, Markó Béla, Kántor Lajos egykori alapító, majd a meghívottak mondanak beszédet. Az évforduló alkalmából Markó Béla mintegy kétszáz személynek nyújt át emlékplakettet (Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész alkotását) és oklevelet.
„Azok részesülnek elismerésben, akik az elmúlt húsz évben kiemelkedően részt vettek az RMDSZ munkájában. A névsor a területi szervezetek, a szövetségi elnöki hivatal és az ügyvezető elnökség javaslatai alapján állt össze” – tájékoztatott Kovács Péter.
A szövetség huszadik évfordulóját egyébként decembertől sorra ünneplik az RMDSZ-szervezetek. Ma Háromszéken négy városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – egy időben, délután hat órakor állófogadás keretében emlékeznek az indulás időszakára. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. április 13.
Elsöprő Fidesz–KDNP győzelem
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)
(MTI) – Elsöprő Fidesz–KDNP győzelmet hozott a magyarországi parlamenti választás első fordulója vasárnap, az eddigi ellenzéki pártszövetség már 206 biztos mandátummal rendelkezik, a kormányzóképes többséghez 194 kell. Az MSZP eddig 28, a Jobbik 26, az LMP 5 mandátumhoz jutott. Még 121 mandátum sorsa kérdéses.
A választás első fordulójában 64,29 százalékos volt a részvételi arány (5,1 millió szavazó), ez valamennyivel elmarad a négy évvel ezelőttitől.
A Fidesz–KDNP pártszövetség mind a 20 területi választókerületben az első helyen végzett.
Az összesített – nem végleges – eredmény szerint a választók 52,76 százaléka (2.666.727 szavazó) a Fidesz–KDNP-re szavazott. Az MSZP 19,3 százalékkal (975.292) a második helyen végzett. A Jobbik 16,7 százalékkal (844.169) a harmadik. Az LMP 7,43 százalékkal (375.310) a negyedik, parlamentbe jutó párt. Az MDF (2,65 százalék, 134.157 szavazat) és a Civil Mozgalom (0,9 százalék, 45.246 voks) nem került be az Országgyűlésbe.
A választás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, így az április 25-re kitűzött második fordulóban már csak 57 helyen lesz választás.
Sólyom László köztársasági elnök szerint a rendszerváltás óta még soha nem volt olyan egyértelmű és széles a győztes párt támogatása, mint most, ám – mint mondta – ez a bizalom óriási felelősséget ruház a győztes pártra.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: a következő kormány megalakításához szükséges parlamenti többség már rendelkezésre áll. A szikár és prózai tény úgy hangzik: ezt a választást megnyertük – fogalmazott, hozzátéve: "nem egy szokványos választást nyertünk meg, ne féljünk kimondani, ne ijedjünk meg a szavak jelentésétől és komolyságától. Ez a választás egy történelmi választás volt".
Az eredmények azt mutatják, az emberek gyors, mélyreható, megrendítő változást akarnak – mondta Orbán Viktor. "Életem legnagyobb feladata előtt állok" – jelentette ki. Úgy értékelte: a magyar emberek a választás első fordulójának napján ítéletet mondtak, legyőzték a reménytelenséget.
"Ez a győzelem nem a Fideszé, ez a győzelem az önöké, ez a győzelem Magyarországé" – fogalmazott.
Magyarország munkát, rendet, biztonságot akar – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve: ez a feladat megoldható, de ehhez szüksége van kivétel nélkül minden magyar emberre.
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila telefonon gratulált Orbán Viktornak. Azt kérte tőle: a nemzet érdekében használja fel a felhatalmazását, ne pedig a megosztásra.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kijelentette: pártja elvesztette a kormányzás lehetőségét, de nem vesztette el azt a lehetőséget, hogy az ellenzék legerősebb pártja legyen. Az MSZP megóvja a választási eredményt, ahol alapos okot lát arra; emellett vizsgálatot követel az igazolással szavazók ügyében, továbbá felülvizsgálná a választási eljárási törvény vonatkozó módosítását.
Az MSZP elnöke elmondta: nem lehet kizárni a gyanút, szervezett akció volt az igazolással szavazók voksolása, ezért meg kell vizsgálni, véletlen-e, hogy éppen az urnazárásokhoz közeli időpontban jelentek meg ilyen nagy számban a szavazókörökben.
Elmondta: a párt "él azzal a lehetőséggel és kötelességgel, hogy demokratikus ellenerőt biztosítson". Lendvai Ildikó hangsúlyozta: a két forduló között azon lesznek, hogy ez az erő minél nagyobb támogatást érjen el. Közölte: ahhoz, hogy az MSZP a legnagyobb ellenzéki párt legyen, megvan a kiinduló pont, vannak támogatóik, van programjuk és van eltökéltsége aziránt, hogy "ne hagyja a törvénytelenül készült listákat elővenni".
Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem mindenki tud róla. A pártelnök kiemelte, hogy amit elértek, az "nagyon sok": a Jobbik "totális, soha nem látott ellenszélben" megduplázta szavazóinak számát, s ezt a jövőre nézve nagyon biztatónak tartják.
Vona Gábor úgy fogalmazott: voltak közöttük, akik jobb eredményre számítottak, szerették volna megelőzni az MSZP-t. Mint hozzátette, az MSZP "koporsójába" az utolsó szöget ugyan még nem verték be, de még néhány hónap, és őket is "saját halottuknak" fogják tekinteni – tette hozzá.
A Jobbikra szavazóknak üzenve úgy fogalmazott, ez a mintegy egymillió ember biztosítékot kaphat arról, hogy "Magyarország fel fog támadni".
Schiffer András, a Lehet Más a Politika listavezetője kijelentette: a csoda bekövetkezett, mert nemcsak a negyedik legnagyobb pártként bekerültek a parlamentbe, de felülmúlták a közvélemény-kutatók várakozásait. Úgy fogalmazott, amit az LMP elért, az reményt jelent az ország számára, hogy lehet tisztességgel politizálni. Hozzátette, hogy parlamentbe jutásukkal egy új generáció lépett be a politikába, hiszen ők voltak azok, akik a legfiatalabb jelölti gárdával vitték végig a kampányt. Leszögezte, hogy Magyarországon először egy ökopolitikai erő is bejutott a parlamentbe.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke bejelentette lemondását, miután pártja nem jutott be a parlamentbe. Azt mondta, "súlyos vereségnek" tartja a pártja által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak tulajdonított. Az SZDSZ csalódottan vette tudomásul a választási eredményeket, amelynek következtében a demokratikus közép, a konzervatív-liberális összefogás nem nyerte el a választók öt százalékának támogatását – mondta Retkes Attila, az SZDSZ elnöke az MTI-nek.
Seres Mária, a Civil Mozgalom elnöke azt mondta: nincs elkeseredve az eredmény miatt, mert a 0,9 százalékos támogatottság azt mutatja, hogy sok és hatékony munkát végeztek a párt lelkes aktivistái.
Politológusok szerint történelmi siker a Fidesz választási győzelme. A magyar pártrendszerben tektonikus változások indultak el. A Fidesz megszerezheti a kétharmados többséget, ehhez 52 mandátumra van még szüksége.
Népújság (Marosvásárhely)
2010. április 15.
Erdély, a magyar politika barométere
A magyarhoni választások első fordulója után a győztes Fidesz nem ünnepelt, de a Vörösmarty téri éjszakai spontán összejövetel heve hozzánk, Erdélybe is átsütött. Az intenzív érdeklődés, amely még a romániai belpolitikai eseményekről is elterelte a figyelmet, nemcsak ezekre az órákra volt jellemző.
Az erdélyi magyarság többsége a Fidesz 2002-es kormányzatból való kibillentésének döbbenete után gyorsan felocsúdott, s akik rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolataik révén ezer és ezer szállal kötődtek az anyaországhoz nyolc esztendőn át, a legreménytelenebb pillanatokban is hittek abban, hogy vége lesz egyszer a nagy szoci és ballib lakomának, és a nemzetpolitikában visszaköszön az Antall József-i és Orbán Viktor-i időkből az, ami jó.
Be kell ismernünk, hogy ezt a reményt nemcsak az táplálta, hogy a Fidesz ezekben a nehéz időkben is, ellenzéki lehetőségeinek függvényében, magára vállalta az elszakított nemzetrészek képviseletét, hanem az is erősítette hitünket, hogy fokozatosan a végletekig elpimaszodó cinikus magyar kormányok folyamatosan maguk ellen hergelték a határokon kívül élő nemzetrészek magyarjait.
A külmagyarok elidegenedése csak a hatalmat gyakorló és ezzel visszaélő pártokkal való viszonyban volt érzékelhető, a társadalom minden más rétegéhez tartozó közmagyarok erdélyi kapcsolatai eközben pozitív irányba mozdultak el. Tartalommal és érzelmekkel, élettel telítődtek a testvérintézményi, a testvértelepülési és a civil kapcsolatok. A 2005. december 5. miatti szégyen tömegjelenséggé vált. A mostani választásokon szégyenpadra ültetett pártkorifeusoknak észre kellett volna venniük, hogy a kisebbségből fakadó erősebb nemzettudatot milyen mértékben sérti az ostoba turulmadarazás és árpádsávozás, a minálunk az örökös magyar nemzeti értékek közé sorolt Wass Albert, gróf Teleki Pál kitiltása Budapestről.
Utólag elmondhatjuk, hogy a mostan szétoszlott vagy csúfosan megvert hadak politikai intrikáinak köszönhetően született Erdélyben száz és száz turulmadár, ezek a politikai idétlenségek is besegítettek abba, hogy a csíksomlyói, a perkői búcsú, az ezer székely lány ünnepe és általában az erdélyi vonzatú magyar turizmus megélénkülése ennek a nem anyaországhoz méltó ellenséges viselkedésnek köszönhető.
Ez a kiközösítés nemcsak a kormánypártiaknak szólt. Dávid Ibolyának sorozatos köpönyegforgatásai miatt a csíksomlyói búcsú helyett a tápiószentmártoni Attila-dombon kellett energiával feltöltődnie, ami most az akkumulátorából végleg kifogyott. Hiller István művelődési miniszternek az erdélyi fiatalok tüntetése miatt a sepsikilyéni templom freskóinak avatóünnepségére nem volt tanácsos eljönnie. Eörsi Mátyás Kolozsvárról távozott oly módon, mint a napóleoni háborúban a győri vitézek.
Mindeközben a Fidesz és a kereszténydemokraták emberei otthonosan mozogtak nálunk, Tusványos valóságos Fidesz-fórummá vált, a mindenhol szeretettel fogadott nemzeti érzelmű magyarok, mint olykor az emigrációba szorult cseh, lengyel kormányok, itt érezhették az övéik között magukat. És természetesen otthon, ahol mostanig milliókat állítottak maguk mögé, azok közül is, akik a tavaly még bíztak a szocialistákban.
Erdély a magyarság vállalásának barométere volt. A most bukott vagy szétporladt pártok nem érzékelték a higanyszál mozgását, és most a felkelő nap felé fordulva rázzák öklüket.
Sylvester Lajos, Háromszék
Erdély.ma
A magyarhoni választások első fordulója után a győztes Fidesz nem ünnepelt, de a Vörösmarty téri éjszakai spontán összejövetel heve hozzánk, Erdélybe is átsütött. Az intenzív érdeklődés, amely még a romániai belpolitikai eseményekről is elterelte a figyelmet, nemcsak ezekre az órákra volt jellemző.
Az erdélyi magyarság többsége a Fidesz 2002-es kormányzatból való kibillentésének döbbenete után gyorsan felocsúdott, s akik rokoni, baráti, ismeretségi kapcsolataik révén ezer és ezer szállal kötődtek az anyaországhoz nyolc esztendőn át, a legreménytelenebb pillanatokban is hittek abban, hogy vége lesz egyszer a nagy szoci és ballib lakomának, és a nemzetpolitikában visszaköszön az Antall József-i és Orbán Viktor-i időkből az, ami jó.
Be kell ismernünk, hogy ezt a reményt nemcsak az táplálta, hogy a Fidesz ezekben a nehéz időkben is, ellenzéki lehetőségeinek függvényében, magára vállalta az elszakított nemzetrészek képviseletét, hanem az is erősítette hitünket, hogy fokozatosan a végletekig elpimaszodó cinikus magyar kormányok folyamatosan maguk ellen hergelték a határokon kívül élő nemzetrészek magyarjait.
A külmagyarok elidegenedése csak a hatalmat gyakorló és ezzel visszaélő pártokkal való viszonyban volt érzékelhető, a társadalom minden más rétegéhez tartozó közmagyarok erdélyi kapcsolatai eközben pozitív irányba mozdultak el. Tartalommal és érzelmekkel, élettel telítődtek a testvérintézményi, a testvértelepülési és a civil kapcsolatok. A 2005. december 5. miatti szégyen tömegjelenséggé vált. A mostani választásokon szégyenpadra ültetett pártkorifeusoknak észre kellett volna venniük, hogy a kisebbségből fakadó erősebb nemzettudatot milyen mértékben sérti az ostoba turulmadarazás és árpádsávozás, a minálunk az örökös magyar nemzeti értékek közé sorolt Wass Albert, gróf Teleki Pál kitiltása Budapestről.
Utólag elmondhatjuk, hogy a mostan szétoszlott vagy csúfosan megvert hadak politikai intrikáinak köszönhetően született Erdélyben száz és száz turulmadár, ezek a politikai idétlenségek is besegítettek abba, hogy a csíksomlyói, a perkői búcsú, az ezer székely lány ünnepe és általában az erdélyi vonzatú magyar turizmus megélénkülése ennek a nem anyaországhoz méltó ellenséges viselkedésnek köszönhető.
Ez a kiközösítés nemcsak a kormánypártiaknak szólt. Dávid Ibolyának sorozatos köpönyegforgatásai miatt a csíksomlyói búcsú helyett a tápiószentmártoni Attila-dombon kellett energiával feltöltődnie, ami most az akkumulátorából végleg kifogyott. Hiller István művelődési miniszternek az erdélyi fiatalok tüntetése miatt a sepsikilyéni templom freskóinak avatóünnepségére nem volt tanácsos eljönnie. Eörsi Mátyás Kolozsvárról távozott oly módon, mint a napóleoni háborúban a győri vitézek.
Mindeközben a Fidesz és a kereszténydemokraták emberei otthonosan mozogtak nálunk, Tusványos valóságos Fidesz-fórummá vált, a mindenhol szeretettel fogadott nemzeti érzelmű magyarok, mint olykor az emigrációba szorult cseh, lengyel kormányok, itt érezhették az övéik között magukat. És természetesen otthon, ahol mostanig milliókat állítottak maguk mögé, azok közül is, akik a tavaly még bíztak a szocialistákban.
Erdély a magyarság vállalásának barométere volt. A most bukott vagy szétporladt pártok nem érzékelték a higanyszál mozgását, és most a felkelő nap felé fordulva rázzák öklüket.
Sylvester Lajos, Háromszék
Erdély.ma
2012. december 5.
"Szász Jenő úgy elvitte a pártját, mint Dávid Ibolya az MDF- et"
– Úgy ítélem meg, hogy Szász Jenő a Magyar Polgári Pártot és annak tagjait árulta el. Érdekes és furcsa, hogy az MPP annak idején tüzet okádott az RMDSZ-re, és ennek megfelelően az RMDSZ gáncsolta lépten-nyomon az MPP-t, és nem is akart szóba állni annak elnökével. Most mégis egymás mellett találjuk az MPP vezetőjét és az RMDSZ-t amolyan Dávid Ibolya-i stílusban – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Véleménye szerint Szász Jenő "úgy elvitte a pártját, mint Dávid Ibolya az MDF-et". Mint mondta, az EMNT és az EMNP együttműködést akart valamennyi magyar politikai erővel, ennek bizonysága az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és nem az ő hibájuk, hogy az MPP felemásan viszonyult ehhez a fórumhoz.
Alternatívák
1989 évfordulója kapcsán két alternatíváról beszélt. Egyiket, a romániai alternatívát posztkommunista visszarendeződésnek nevezte, kijelentve, hogy Ponta és Antonescu negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztkommunista visszarendeződés útján jár, ami még Közép-Kelet-Európában is "rekordnak számít". A másik alternatíva véleménye szerint Magyarország, ahol tovább folytatódott a rendszerváltás, és e két alternatíva között kell választani az erdélyi magyarságnak. Azért nevezte fontosnak az EMNP és az MPP közös indulását, mert "mi a magyar rendszerváltó vonalat követjük". Az RMDSZ-t az itteni MSZP-nek nevezte, amely elvtelen módon bárkivel hajlandó kormányra lépni, ha úgy adódik, erkölcsi, politikai, elvi gátlások nélkül". Mint mondta, ebből a magyarság hosszú távon csak veszít, "nyerhet egy tornatermet, de elveszíti az autonómiát".
Elmondta ugyanakkor, hogy a Központi Választási Iroda (BEC) visszautasította az EMNP fellebbezését a szászfenesi néppárti tábla kihelyezése, illetve leszerelése tárgyában. Megdöbbentő határozatnak nevezte, mert a BEC alkotmányellenesnek nyilvánította a föderalizmust és az autonómiát, s ezt az RMDSZ képviselője is megszavazta. Tőkés szerint ez a szavazat "szerencsétlenül egészíti ki az RMDSZ neptuni szereplését, visszaköszön az elmúlt 23 év minden árulása és elvi önfeladása".
A sajtótájékoztatón jelen voltak az EMNP színeiben induló képviselő- és szenátorjelöltek: Jakab István, Tőkés András, László György, dr. Pálosi Csaba.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
– Úgy ítélem meg, hogy Szász Jenő a Magyar Polgári Pártot és annak tagjait árulta el. Érdekes és furcsa, hogy az MPP annak idején tüzet okádott az RMDSZ-re, és ennek megfelelően az RMDSZ gáncsolta lépten-nyomon az MPP-t, és nem is akart szóba állni annak elnökével. Most mégis egymás mellett találjuk az MPP vezetőjét és az RMDSZ-t amolyan Dávid Ibolya-i stílusban – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Véleménye szerint Szász Jenő "úgy elvitte a pártját, mint Dávid Ibolya az MDF-et". Mint mondta, az EMNT és az EMNP együttműködést akart valamennyi magyar politikai erővel, ennek bizonysága az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, és nem az ő hibájuk, hogy az MPP felemásan viszonyult ehhez a fórumhoz.
Alternatívák
1989 évfordulója kapcsán két alternatíváról beszélt. Egyiket, a romániai alternatívát posztkommunista visszarendeződésnek nevezte, kijelentve, hogy Ponta és Antonescu negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztkommunista visszarendeződés útján jár, ami még Közép-Kelet-Európában is "rekordnak számít". A másik alternatíva véleménye szerint Magyarország, ahol tovább folytatódott a rendszerváltás, és e két alternatíva között kell választani az erdélyi magyarságnak. Azért nevezte fontosnak az EMNP és az MPP közös indulását, mert "mi a magyar rendszerváltó vonalat követjük". Az RMDSZ-t az itteni MSZP-nek nevezte, amely elvtelen módon bárkivel hajlandó kormányra lépni, ha úgy adódik, erkölcsi, politikai, elvi gátlások nélkül". Mint mondta, ebből a magyarság hosszú távon csak veszít, "nyerhet egy tornatermet, de elveszíti az autonómiát".
Elmondta ugyanakkor, hogy a Központi Választási Iroda (BEC) visszautasította az EMNP fellebbezését a szászfenesi néppárti tábla kihelyezése, illetve leszerelése tárgyában. Megdöbbentő határozatnak nevezte, mert a BEC alkotmányellenesnek nyilvánította a föderalizmust és az autonómiát, s ezt az RMDSZ képviselője is megszavazta. Tőkés szerint ez a szavazat "szerencsétlenül egészíti ki az RMDSZ neptuni szereplését, visszaköszön az elmúlt 23 év minden árulása és elvi önfeladása".
A sajtótájékoztatón jelen voltak az EMNP színeiben induló képviselő- és szenátorjelöltek: Jakab István, Tőkés András, László György, dr. Pálosi Csaba.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)
2012. december 5.
Tőkés: az RMDSZ a román mintát követi
A posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke, aki szerint az RMDSZ inkább román mintát, az EMNP pedig magyar mintát, a rendszerváltozás mintáját követi. Az európai parlamenti képviselő továbbá botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke egy tévéinterjúban az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit.
A posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke tegnapi marosvásárhelyi sajtóértekezletén. „Két alternatívát látok a kelet-közép-európai politikában.
Az egyik a posztkommunista visszarendeződés útja, amelyet a Ponta–Antonescu-kettős – a kormányzó Szociálliberális Unió két társelnöke – képvisel Romániában, a másik a magyarországi út: itt a 2010-es választásokra, a rendszerváltozás folytatására gondolok. Egyértelmű, hogy az RMDSZ inkább a román mintát, az EMNP pedig inkább a magyar mintát, a rendszerváltozás útját követi” – mondta Tőkés László. Az EP-képviselő szerint a magyarok parlamenti képviseletének nem szabad mindenáron kormányzati pozícióra törekednie: „nyerünk egy tornatermet, de elveszítjük az autonómiát” – érvelt a politikus.
Tőkés László továbbá botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) volt elnöke vasárnap este egy tévéinterjúban az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit. „Összenő, ami összetartozik – mondhatnánk Markó Bélára és Szász Jenőre gondolva. Utóbbi az MPP-t és tagjait, valamint szimpatizánsait árulta el, miközben évekig tüzet okádott az RMDSZ-re, amely válaszként folyamatosan gáncsolta” – kommentálta a képviselő Szász Jenőnek az RMDSZ-hez való közeledését.
Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy az MPP „egészséges tudatú és lelkületű választópolgárai a nemzeti oldalra fognak szavazni”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője az MPP volt elnökét Dávid Ibolyához, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egykori elnökéhez hasonlította. „Azért neveztem Dávid Jenőnek, mert ő is ugyanúgy rossz irányba vitte el az MPP-t, mint Dávid az MDF-et” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
László György, az MPP Maros megyei szervezetének volt elnöke, jelenleg az EMNP képviselőjelöltje a sajtótájékoztatón elmondta, hosszú távon egyesül majd a két szervezet. „A kampány során a körzetemben az MPP-szervezetek segítettek nekem, egyöntetűen mellém álltak. A 6:3-as alternatív küszöb elérhető cél” – tette hozzá.
Tőkés András, az EMNP egyik Maros megyei szenátorjelöltje hangsúlyozta, eljött az ideje Románia demokratizálódásának. „Egy demokratikusan működő országban mindenkinek ugyanannyi joga van. Nem kell ezeket bárkivel, bármi áron kiügyeskedni” – mondta. Hozzátette, a föderális Románia vonzó lehetne a Moldovai Köztársaság lakói számára is, és felgyorsulna a Romániához való csatlakozás folyamata. „Meggyőződésem, ha Jugoszláviában valós föderalizmus lett volna, akkor az ország még ma is létezne” – fogalmazott Tőkés András.
Krónika (Kolozsvár)
A posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke, aki szerint az RMDSZ inkább román mintát, az EMNP pedig magyar mintát, a rendszerváltozás mintáját követi. Az európai parlamenti képviselő továbbá botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt volt elnöke egy tévéinterjúban az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit.
A posztkommunista visszarendeződés és a rendszerváltás folytatása között kell választani Romániában a vasárnapi parlamenti voksoláson – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke tegnapi marosvásárhelyi sajtóértekezletén. „Két alternatívát látok a kelet-közép-európai politikában.
Az egyik a posztkommunista visszarendeződés útja, amelyet a Ponta–Antonescu-kettős – a kormányzó Szociálliberális Unió két társelnöke – képvisel Romániában, a másik a magyarországi út: itt a 2010-es választásokra, a rendszerváltozás folytatására gondolok. Egyértelmű, hogy az RMDSZ inkább a román mintát, az EMNP pedig inkább a magyar mintát, a rendszerváltozás útját követi” – mondta Tőkés László. Az EP-képviselő szerint a magyarok parlamenti képviseletének nem szabad mindenáron kormányzati pozícióra törekednie: „nyerünk egy tornatermet, de elveszítjük az autonómiát” – érvelt a politikus.
Tőkés László továbbá botrányosnak nevezte, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) volt elnöke vasárnap este egy tévéinterjúban az RMDSZ-re való szavazásra buzdított, amivel szerinte a volt pártelnök elárulta az MPP tagjait és választóit. „Összenő, ami összetartozik – mondhatnánk Markó Bélára és Szász Jenőre gondolva. Utóbbi az MPP-t és tagjait, valamint szimpatizánsait árulta el, miközben évekig tüzet okádott az RMDSZ-re, amely válaszként folyamatosan gáncsolta” – kommentálta a képviselő Szász Jenőnek az RMDSZ-hez való közeledését.
Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy az MPP „egészséges tudatú és lelkületű választópolgárai a nemzeti oldalra fognak szavazni”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője az MPP volt elnökét Dávid Ibolyához, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egykori elnökéhez hasonlította. „Azért neveztem Dávid Jenőnek, mert ő is ugyanúgy rossz irányba vitte el az MPP-t, mint Dávid az MDF-et” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
László György, az MPP Maros megyei szervezetének volt elnöke, jelenleg az EMNP képviselőjelöltje a sajtótájékoztatón elmondta, hosszú távon egyesül majd a két szervezet. „A kampány során a körzetemben az MPP-szervezetek segítettek nekem, egyöntetűen mellém álltak. A 6:3-as alternatív küszöb elérhető cél” – tette hozzá.
Tőkés András, az EMNP egyik Maros megyei szenátorjelöltje hangsúlyozta, eljött az ideje Románia demokratizálódásának. „Egy demokratikusan működő országban mindenkinek ugyanannyi joga van. Nem kell ezeket bárkivel, bármi áron kiügyeskedni” – mondta. Hozzátette, a föderális Románia vonzó lehetne a Moldovai Köztársaság lakói számára is, és felgyorsulna a Romániához való csatlakozás folyamata. „Meggyőződésem, ha Jugoszláviában valós föderalizmus lett volna, akkor az ország még ma is létezne” – fogalmazott Tőkés András.
Krónika (Kolozsvár)
2013. április 19.
Húsz évvel az RMDSZ brassói kongresszusa után 3.
Az egyetértésben elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat, valamint az ugyancsak konszenzusban megszavazott Brassói program, illetve a lapszabályzat-módosítás, valamint RMDSZ-tisztújítás után igen hamar sor került az első jelentős kötélhúzásra a szervezet „belső parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elnökének megválasztása kapcsán. Az autonomista-helyzetteremtő és a kollaboráns-tájba simuló szárny között a kongresszus előtt köttetett egy gentleman agreement, miszerint a politikai egyensúly és a közös cselekvés lehetőségének megőrzése lesz a fő irányelv a fontosabb tisztségek betöltésénél, s ennek jegyében az SZKT elnöke az autonomista szárny jelöltje lesz, aki ellen a másik oldal nem indít senkit. Ehhez képest miután megtörtént az autonomisták részéről Borbély Ernő egykori politikai fogoly, későbbi parlamenti képviselő jelölése, Kozsokár Gábor szenátor javasolta Csiha Tamás kollégáját SZKT-elnöknek, aki meg is nyerte a választást.
Az autonomisták becsapva érezték magukat, a továbblépést taglaló belső tanácskozásukon érdekes módon Markó Béla is részt vett, s úgy lépett fel, mint aki egyetért a tanácskozókkal. Végül kompromisszumképpen Csiha mellé többségében autonomista házelnökséget választott a testület
Még el sem csendesedett az SZKT tisztújítás okán kialakult konfliktus, amikor a szervezet máris belefutott a következőbe. Ez azonban nem személyi kérdések, hanem a két tábor mögöttes politikai filozófiája mentén alakult ki, még akkor is, ha ez nem volt annyira nyilvánvaló, mint a Kolozsvári Nyilatkozat vagy a Neptun-ügy kapcsán kirobbant belső válság idején. Bíró Béla – aki szerint a magyar irredentizmus „álom, s még csak nem is szép”, s aki szerint mindenki, aki ismeri a román kultúrát, szükségszerűen „egy kicsit román is” – a Beszélő hasábjain elemezte az esetet (lásd az akkor még hetilapként működő sajtorgánum 1993/12-s számában a Tőkés püspök szelet vetett… című írást). Elmarasztalta Tőkés Lászlót, aki 1993. február 6. és 23. közötti amerikai útja során kijelentette: Romániában finom eszközökkel végzett etnikai tisztogatás zajlik.
A kijelentés nagy port kavart fel, valamennyi román politikai erő elhatárolódott tőle, a román parlamentben az 1984 című Orwell-klasszikusban érzékletesen leírt „öt perc gyűlöletet” idézve órákon keresztül gyalázták a román honatyák Tőkés Lászlót, az RMDSZ-t és a magyarságot. Az RMDSZ frakcióvezetői pedig ahelyett, hogy statisztikákkal, tényekkel támasszák alá Tőkés kijelentésének helytállóságát, szerencsétlennek nevezték és elhatárolódtak tőle. Míg Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetők, valamint az erdélyi balliberális értelmiség a román politikusokkal közösen Tőkés László ellen fordultak, illetve elhatárolódtak tőle, Octavian Buracu emberjogi harcos a román állami televízió nyilvánossága előtt állt ki mellette.
Egy dolgot azonban helyesen látott Bíró Béla: e kijelentés mögött az áll, hogy Erdély problémájának megoldását Románián kívül kell keresni. Bíró Béla persze úgy látja – s ebben már aligha azonosulhatunk vele –, hogy a magyar kisebbség helyzetének javulását „a román ellenzékkel közösen kivívott román demokráciától” lehet remélni. Ez volt az az érv, amivel Domokos Géza és a balliberális tollforgatók szüntelenül óvták az erdélyi magyarság prominenseit a saját létérdekei melletti határozott kiállástól, attól, hogy az autonómiát az RMDSZ egyáltalán programba vegye. Mert ugye „mit szólnak majd román barátaink?”. Román barátaink, mint tudjuk, győztek a választáson 1996-ban, megannyiszor becsaptak, s még azt a keveset sem tartották be, amit ők maguk megígértek a két sürgősségi kormányrendeletben. Nemhogy területi és kulturális autonómiánkat nem értük el, de az önálló állami magyar egyetem sem jöhetett létre, amit pedig az RMDSZ vezetői több ízben is szakítópróbának neveztek.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a „demokratikus ellenzék” győzelmétől remélt „román demokrácia” nem hoz megoldást, a következő ködkép Románia uniós csatlakozása volt, amely úgymond automatikusan megoldja problémáinkat – ezt hirdették Frunda Györgytől Dávid Ibolyáig sokan. Erre hivatkozva akadályozták meg, hogy az RMDSZ a zsákutcás kormányzati szerepvállalás helyett minden erejét arra fordítsa, hogy tudatosítsa a külvilágban: az erdélyi magyar nemzeti közösség érdekképviselete csak akkor támogatja Románia EU-csatlakozását, ha előbb elnyerjük a románság által már 1918-banmegígért autonómiát. Ehelyett az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással és a protokollum-politikával azt üzente „kifelé”, hogy minden rendben van, hogy mindent megoldunk „itthon”, nincs szükség Koszovó mintájú külső beavatkozásra. Hála Gyurcsány Ferencnek és kormányának 2005. szeptember 26-án Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli parlamenti támogatásával elvesztettük utolsó eszközünket arra, hogy középtávon Magyarország külpolitikai nyomás alá helyezze a román diplomáciát.
Visszatérve az „etnikai tisztogatás” vitájához: az SZKT nem jutott döntésre a vacsora kezdetéig, a vacsora után visszaszállingózó küldöttek megérkezése előtt Csiha Tamás frissen megválasztott elnök a gyűlés határozatképtelenségére hivatkozva azt berekesztette, s ha Tőkés László nem tereli vissza a távozófélben levő képviselőket az ülésterembe, el is maradt volna a határozattervezet megfogalmazása. Így végül elkészült egy alapvetően korrekt szöveg, amely kiáll Tőkés László kijelentése mellett, de nem ítéli el a frakcióvezetők magatartását. A határozat – miként azt az RMDSZ közlöny 1993/3-as számában is szerepel – végül „jogerőre emelkedett” összesen 80 támogató szavazattal, miután azt a helyben megszavazók mellett többen utólag aláírták. Hadd idézzünk a szövegből: „Mindmáig a román hatalom bevallott politikai célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése. Megvalósítása feltételezi minden itt élő kisebbség önazonosságának feladását vagy szülőföldjének elhagyását. Az e célt követő politikai gyakorlat eszköztárába tartozik – többek között – az etnikai tisztogatás is. Ez alkalmazott formái szerint nem, de céljait illetően – nevezetesen a kisebbségek felszámolása tekintetében – azonos a volt Jugoszláviában történtekkel. Az SZKT elítéli ezt a gyakorlatot, kinyilvánítja egyetértését az RMDSZ tiszteletbeli elnökének ilyen értelmű nyilatkozatával. Mivel a diverziós célokkal felgerjesztett parlamenti vitában nyilván nem került sor ezen álláspont tudatosítására, szükséges azt nyomatékosítani.”
A józan érveknek 1993-ban még volt annyi hatásuk, hogy az SZKT-küldöttek nem szekértáborok szerint, hanem lelkiismeretükre hallgatva szavaztak. A lezajlott vita azt látszott megerősíteni, hogy nem lehetetlen az egységben folytatott autonómiapolitika, az erdélyi magyar nemzeti önkormányzat építése, hogy a két tábor mégoly érzékeny kérdésekben is megtalálja a közös nevezőt. Hasonló érvek kerültek elő fél évvel később a Neptun-ügy SZKT-vitája kapcsán is, hasonló eredménnyel: a testület elítélte a román külön utas politizálást, amely „károkat okozott a szervezetnek”, de ezúttal sem büntette a felelősöket. A Neptun-ügy kihatása máig tartó, az akkori tárgyalók érvpaneljei ma is visszaköszönnek az RMDSZ vezetőinek retorikájában, mi több, az 1996-os kormányzati szerepvállalás óta a teljes szervezet a Neptun-logika mentén működik.
(folytatjuk) Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár).
Az egyetértésben elfogadott Kolozsvári Nyilatkozat, valamint az ugyancsak konszenzusban megszavazott Brassói program, illetve a lapszabályzat-módosítás, valamint RMDSZ-tisztújítás után igen hamar sor került az első jelentős kötélhúzásra a szervezet „belső parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elnökének megválasztása kapcsán. Az autonomista-helyzetteremtő és a kollaboráns-tájba simuló szárny között a kongresszus előtt köttetett egy gentleman agreement, miszerint a politikai egyensúly és a közös cselekvés lehetőségének megőrzése lesz a fő irányelv a fontosabb tisztségek betöltésénél, s ennek jegyében az SZKT elnöke az autonomista szárny jelöltje lesz, aki ellen a másik oldal nem indít senkit. Ehhez képest miután megtörtént az autonomisták részéről Borbély Ernő egykori politikai fogoly, későbbi parlamenti képviselő jelölése, Kozsokár Gábor szenátor javasolta Csiha Tamás kollégáját SZKT-elnöknek, aki meg is nyerte a választást.
Az autonomisták becsapva érezték magukat, a továbblépést taglaló belső tanácskozásukon érdekes módon Markó Béla is részt vett, s úgy lépett fel, mint aki egyetért a tanácskozókkal. Végül kompromisszumképpen Csiha mellé többségében autonomista házelnökséget választott a testület
Még el sem csendesedett az SZKT tisztújítás okán kialakult konfliktus, amikor a szervezet máris belefutott a következőbe. Ez azonban nem személyi kérdések, hanem a két tábor mögöttes politikai filozófiája mentén alakult ki, még akkor is, ha ez nem volt annyira nyilvánvaló, mint a Kolozsvári Nyilatkozat vagy a Neptun-ügy kapcsán kirobbant belső válság idején. Bíró Béla – aki szerint a magyar irredentizmus „álom, s még csak nem is szép”, s aki szerint mindenki, aki ismeri a román kultúrát, szükségszerűen „egy kicsit román is” – a Beszélő hasábjain elemezte az esetet (lásd az akkor még hetilapként működő sajtorgánum 1993/12-s számában a Tőkés püspök szelet vetett… című írást). Elmarasztalta Tőkés Lászlót, aki 1993. február 6. és 23. közötti amerikai útja során kijelentette: Romániában finom eszközökkel végzett etnikai tisztogatás zajlik.
A kijelentés nagy port kavart fel, valamennyi román politikai erő elhatárolódott tőle, a román parlamentben az 1984 című Orwell-klasszikusban érzékletesen leírt „öt perc gyűlöletet” idézve órákon keresztül gyalázták a román honatyák Tőkés Lászlót, az RMDSZ-t és a magyarságot. Az RMDSZ frakcióvezetői pedig ahelyett, hogy statisztikákkal, tényekkel támasszák alá Tőkés kijelentésének helytállóságát, szerencsétlennek nevezték és elhatárolódtak tőle. Míg Tokay György és Verestóy Attila frakcióvezetők, valamint az erdélyi balliberális értelmiség a román politikusokkal közösen Tőkés László ellen fordultak, illetve elhatárolódtak tőle, Octavian Buracu emberjogi harcos a román állami televízió nyilvánossága előtt állt ki mellette.
Egy dolgot azonban helyesen látott Bíró Béla: e kijelentés mögött az áll, hogy Erdély problémájának megoldását Románián kívül kell keresni. Bíró Béla persze úgy látja – s ebben már aligha azonosulhatunk vele –, hogy a magyar kisebbség helyzetének javulását „a román ellenzékkel közösen kivívott román demokráciától” lehet remélni. Ez volt az az érv, amivel Domokos Géza és a balliberális tollforgatók szüntelenül óvták az erdélyi magyarság prominenseit a saját létérdekei melletti határozott kiállástól, attól, hogy az autonómiát az RMDSZ egyáltalán programba vegye. Mert ugye „mit szólnak majd román barátaink?”. Román barátaink, mint tudjuk, győztek a választáson 1996-ban, megannyiszor becsaptak, s még azt a keveset sem tartották be, amit ők maguk megígértek a két sürgősségi kormányrendeletben. Nemhogy területi és kulturális autonómiánkat nem értük el, de az önálló állami magyar egyetem sem jöhetett létre, amit pedig az RMDSZ vezetői több ízben is szakítópróbának neveztek.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a „demokratikus ellenzék” győzelmétől remélt „román demokrácia” nem hoz megoldást, a következő ködkép Románia uniós csatlakozása volt, amely úgymond automatikusan megoldja problémáinkat – ezt hirdették Frunda Györgytől Dávid Ibolyáig sokan. Erre hivatkozva akadályozták meg, hogy az RMDSZ a zsákutcás kormányzati szerepvállalás helyett minden erejét arra fordítsa, hogy tudatosítsa a külvilágban: az erdélyi magyar nemzeti közösség érdekképviselete csak akkor támogatja Románia EU-csatlakozását, ha előbb elnyerjük a románság által már 1918-banmegígért autonómiát. Ehelyett az RMDSZ a kormányzati szerepvállalással és a protokollum-politikával azt üzente „kifelé”, hogy minden rendben van, hogy mindent megoldunk „itthon”, nincs szükség Koszovó mintájú külső beavatkozásra. Hála Gyurcsány Ferencnek és kormányának 2005. szeptember 26-án Románia EU-csatlakozásának feltétel nélküli parlamenti támogatásával elvesztettük utolsó eszközünket arra, hogy középtávon Magyarország külpolitikai nyomás alá helyezze a román diplomáciát.
Visszatérve az „etnikai tisztogatás” vitájához: az SZKT nem jutott döntésre a vacsora kezdetéig, a vacsora után visszaszállingózó küldöttek megérkezése előtt Csiha Tamás frissen megválasztott elnök a gyűlés határozatképtelenségére hivatkozva azt berekesztette, s ha Tőkés László nem tereli vissza a távozófélben levő képviselőket az ülésterembe, el is maradt volna a határozattervezet megfogalmazása. Így végül elkészült egy alapvetően korrekt szöveg, amely kiáll Tőkés László kijelentése mellett, de nem ítéli el a frakcióvezetők magatartását. A határozat – miként azt az RMDSZ közlöny 1993/3-as számában is szerepel – végül „jogerőre emelkedett” összesen 80 támogató szavazattal, miután azt a helyben megszavazók mellett többen utólag aláírták. Hadd idézzünk a szövegből: „Mindmáig a román hatalom bevallott politikai célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése. Megvalósítása feltételezi minden itt élő kisebbség önazonosságának feladását vagy szülőföldjének elhagyását. Az e célt követő politikai gyakorlat eszköztárába tartozik – többek között – az etnikai tisztogatás is. Ez alkalmazott formái szerint nem, de céljait illetően – nevezetesen a kisebbségek felszámolása tekintetében – azonos a volt Jugoszláviában történtekkel. Az SZKT elítéli ezt a gyakorlatot, kinyilvánítja egyetértését az RMDSZ tiszteletbeli elnökének ilyen értelmű nyilatkozatával. Mivel a diverziós célokkal felgerjesztett parlamenti vitában nyilván nem került sor ezen álláspont tudatosítására, szükséges azt nyomatékosítani.”
A józan érveknek 1993-ban még volt annyi hatásuk, hogy az SZKT-küldöttek nem szekértáborok szerint, hanem lelkiismeretükre hallgatva szavaztak. A lezajlott vita azt látszott megerősíteni, hogy nem lehetetlen az egységben folytatott autonómiapolitika, az erdélyi magyar nemzeti önkormányzat építése, hogy a két tábor mégoly érzékeny kérdésekben is megtalálja a közös nevezőt. Hasonló érvek kerültek elő fél évvel később a Neptun-ügy SZKT-vitája kapcsán is, hasonló eredménnyel: a testület elítélte a román külön utas politizálást, amely „károkat okozott a szervezetnek”, de ezúttal sem büntette a felelősöket. A Neptun-ügy kihatása máig tartó, az akkori tárgyalók érvpaneljei ma is visszaköszönnek az RMDSZ vezetőinek retorikájában, mi több, az 1996-os kormányzati szerepvállalás óta a teljes szervezet a Neptun-logika mentén működik.
(folytatjuk) Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár).