"Göncz Árpád elnök kolozsvári koszorúzására tért vissza Dávid Ibolya /MDF/ napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés jún. 18-i ülésén arra, amit a múlt héten kifogásolt: azt az emléktáblát is megkoszorúzta, amelyet Funar, a hírhedt polgármester állíttatott, amelyen az áll, hogy a magyar nemesség 40 ezer románt és 230 falut elpusztított. A kitalált bűnökről szóló tábla megkoszorúzása önkéntes vállalása annak, ami nem történt meg. Akkor Szabó Zoltán /SZDSZ/ művelődésügyi államtitkár a kormány nevében helyeselte Göncz gesztusát, történelmi megbékélést szolgáló gesztusként értékelte. Dávid Ibolya hiányolta a magyar áldozatok emléktábláját. Emlékeztetett rá, hogy Kijevben Göncz Árpád megköszönte az ukránoknak, hogy "átengedték" honfoglaló őseinket. Miféle öntudat lakozik a magyarságot jelképező elnökben? - tette fel a kérdést a képviselőnő. Szent-Iványi István /SZDSZ/ államtitkár szerint az ellenzék tévedett, Göncz Árpád nem koszorúzta meg a kifogásolt táblát, hanem az ugyanott levő Petőfi-emléktáblát. Pokorni Zoltán /Fidesz/ azt tette szóvá, hogy a koszorúzásról szóló múlt heti felszólalást követően Szabó Zoltán helyeselte a gesztust, akkor még nem tartotta szükségesnek helyesbíteni az MDF-es képviselő felvetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20., Új Magyarország, jún. 19./"

Aradon találkozott Dávid Ibolya magyar és Valeriu Stoica román igazságügyi miniszter, áttekintették a tárcákat érintő fontosabb kérdéseket, kitértek a kisebbség helyzetére is. A magyar fél nyilvánosan sajnálatát fejtette ki a magyar-román labdarúgó mérkőzése utáni verekedés miatt, de hangsúlyozta, nem tudni pontosan, hogyan is történtek az atrocitások. /Röviden rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

"RMDSZ-kongresszus - máj. 15-16./ Május 15-én Csíkszeredában megkezdődött az RMDSZ VI. kongresszusa. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolójában kiemelte, hogy "az utat ki kell jelölni, az utat meg kell építeni, az úton végig kell menni. Az úton időről időre meg kell állni, vissza kell nézni, hogy jönnek-e utánunk azok, akikkel együtt indultunk." Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott a kormány "exportkirakat" politikájára. Megállapította, hogy az erdélyi magyarok, németek, szlovákok és cigányok ugyanazon etnikai tisztogatásnak és erőszakos asszimilációnak vannak kitéve, mint a koszovói albánok vagy a vajdasági magyarok. A román politikai elit továbbra is a kétkulacsos politikát alkalmazza. "Koszovó után nem lehet úgy politizálni, mint annak előtte. Új politikai helyzet adódott, amelyet kihasználatlanul hagyni több, mint bűn - hiba volna". Ezek után Tőkés László 12 pontos javaslatcsomagot mutatott be: erdélyi helyzet feltárása, a megújulási RMDSZ-fórumok újraértékelése, az Erdély- központúság programba foglalása, román? romániai magyar kerekasztal szervezése, a kormánybeli részvétel felülvizsgálata, a magyar állami egyetem helyreállítása, Románia nemzetállami státusának megváltoztatása, az aradi Szabadság-szobor helyreállítása, politikai nyilatkozat kibocsátása autonómia-ügyben, felhívás külföldön élő erdélyiekhez, új nemzetstratégia kidolgozása. Ezek elfogadását kérte a kongresszustól. - Emil Constantinescu államfő levelét Constantin Teleaga elnöki tanácsos tolmácsolta, majd Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter Radu Vasile miniszterelnök kongresszushoz intézett levelét olvasta fel. A magyarországi vendégek közül Dávid Ibolya igazságügyminiszter (MDF-elnök), Németh Zsolt külügyi államtitkár (FIDESZ-alelnök), Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az MSZP részéről Nagy Sándor alelnök, a Független Kisgazda Párt részéről Lányi Zsolt alelnök, az SZDSZ részéről Dornbach Alajos országgyűlési képviselő mondott köszöntő beszédet. Az SZKT, a SZET, az Országos Önkormányzati Tanács, az Operatív Tanács, Ügyvezető Elnökség beszámolója után több mint hatórás vita következett, majd mind a kilenc beszámolót elfogadták a küldöttek. A kongresszus munkálatai reggel hatig kitolódtak. Markó Bélát újraválasztották szövetségi elnöknek /431 küldöttből 274-en szavaztak rá, Kincses Elődre pedig 157-en./ Markó Béla megköszönte a bizalmat, Kincses Előd pedig jelentős sikernek mondta a szavazás eredményét, amely jelzi, hogy a tagság nagyrésze az RMDSZ megújítását akarja. /Egy nap és egy éjszaka sűrített krónikája: Markó Béla maradt az RMDSZ elnöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17., Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ Máj. 16-án, a második napon újabb köszöntő beszédek hangzottak el. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció pártja tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a koalícióba való belépéssel sokat nyert a szlovákiai magyarság. Patrubány Miklós, a Világszövetség Erdélyi Társaságának elnöke a kettős állampolgárságról szólva kijelentette: ez csak elősegítheti a szülőföldön való megmaradást. A kongresszuson a küldöttek elfogadták, hogy kiemelten támogatni kell a csángók magyar nyelvhasználatát az oktatásban és a hitéletben. Az önálló magyar egyetem és a Petőfi-Schiller Egyetem közti különbségre hívták fel többen a figyelmet, és kérték a Szövetséget, hogy ne fogadja el a magyar-német főiskolát. A külpolitikára, a szociális védelemre, az önkormányzatokra, az egészségügyre, az egyházakra, az ifjúságra és a gazdaságra vonatkozó cselekvési prioritások megbeszélése után gazdasági kérdésekről volt szó. A kongresszus két nyilatkozatot fogadott el. Az egyik a koszovói válságra vonatkozik, a másik pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának prioritásait tartalmazza. /Gui Angéla: Csíkszeredában szombaton és vasárnap zajlott le az RMDSZ VI. kongresszusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./"

"Máj. 22-én, a csíksomlyói búcsún legalább 150-200 ezer ember vett részt, melyre Magyarországról is nagy számban érkeztek zarándokok, érdeklődők. Sokan gyalog jöttek, a Csíksomlyóba vezető utakon már az ünnepet megelőző napon is mindenütt templomi zászlók alatt menetelő csoportokat lehetett látni. Volt csoport, amely Kolozsvártól tette meg gyalog a mintegy 250 kilométert, de gyalog érkeztek Bákó megyéből a moldvai csángók is, akiknek papjaik odahaza nem engedik meg, hogy magyarul imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perissét érsek, bukaresti pápai nuncius mutatta be. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök szentbeszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt a román egyház ünnepelt - folytatta Czirják Árpád - , most rajtunk a sor. Most az erdélyi magyar katolikus egyház ünnepel. Sok minden meglepetést okoz, de a somlyói búcsú soha nem okoz csalódást. A Szentlélek nem a politikai szelek járásához igazodik. A Szentlélek kegyelmi látogatása soha nem marad el. Ha kitárulkozunk előtte, mindig betölti lelkünket. A csíksomlyói búcsún mi, a kisebbségi magyarok végre nem részmagyarnak, hanem összmagyarnak érezzük magunkat. Képzeletünkben eltűnnek a szentistváni birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak. Az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt. Itt van sok más vallású testvérünk is, az ők imája is erősít bennünket. A Csíksomlyói búcsú a hit, a Mária-tisztelet és az együvétartozás ünnepe. A csíksomlyói búcsún megvalósul Szent István szándéka: a búcsúsok személyében az egész nemzet hódol a magyarok Nagyasszonya előtt, mondta. Élesen részletezte a kisebbségi sors nehézségeit: "Az elmúlt kilenc évben nem történt semmi, nem érjük be az uralkodó nemzet asztaláról lehulló morzsákkal" "A romániai magyarság már mindent kipróbált. Volt ellenzékben, jelenleg a kormánykoalíció tagja, de semmire nem megy. Kilenc év után nincs mire várni, csodát nekünk kell tenni, rákényszerítve a politikusokat arra, hogy a demagóg szólamok helyett végre a közjó előmozdításán fáradozzanak" - jelentette ki. Sok magyarországi politikus, közéleti személyiség is elutazott Csíksomlyóra, többek között Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. /A csíksomlyói búcsú üzenete. Csodát nekünk kell tennünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Daczó Dénes: Csíksomlyó 1999-es ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

Jún. 11-én Aradon Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, az MDF elnöke nem hivatalos tárgyalást folytatott Valeriu Stoica román igazságügy-miniszterrel. A magyar vendég a román hatóságok támogatását kérte ahhoz, hogy az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 150. évfordulója tiszteletére az aradi vértanúk emlékműve a helyére kerüljön. Mint ismeretes, az emlékművet 1989. előtt elhurcolták, és azóta is egy katonai raktárban sínylődik. Valeriu Stoica miniszter úgy vélekedett: nem érkezett még el az ideje az emlékmű helyreállításának. Stoica szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az emlékművet visszaállítás helyett inkább a magyar államnak adományoznák. /Nem időszerű az aradi vértanúk emlékművének helyreállítása - jelentette ki Valeriu Stoica igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Súlyos incidens történt júl. 8-án Székelyudvarhelyen, ahol a helyi tanács szervezésében zajló Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatának meghívottjaként részt vevő Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét figyelte a titkosszolgálat. A rendezvény végén, a helyi tanács épületéből kilépve lettek figyelmesek egy Dacia furgonra, mely közvetlenül az épület előtt parkolt. Úgy látták, hogy a furgon rakteréből valaki videokamerával felvette az épületből kilépőket. Ekkor mintegy 30-50 ember vette körül a furgont és megakadályozta, hogy elhajtson. A kocsi vezetőjétől azt követelték, nyissa ki a furgon zárt részét. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azonnal írásban értesítette az ügyészséget, s kérte, vizsgálják át a tiltott helyen parkoló, gyanús gépkocsit. Időközben a Román Hírszerző Szolgálat helyi vezetője is a helyszínre érkezett. Elismerte, hogy a titkosszolgálat gépkocsijáról van szó, de katonai titokra hivatkozva elutasította a zárt raktér kinyitását. Egyben arra figyelmeztette az ottlévőket, hogy a titkosszolgálati akció akadályozása törvénybe ütköző cselekedet. - A Polgári estek nyilvános rendezvénysorozatnak korábban vendége volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen Titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSZ-elnököt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot folytat a székelyudvarhelyi incidens ügyében - közölte Ovidiu Iordache, a SRI szóvivője. /Kivizsgálják az incidenst. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Júl. 8-án a rendezvényről távozó résztvevők gyanús fényjeleket észleltek a közelben parkoló gépkocsi zárt rakteréből. Valaki videofelvételeket készített a kocsiból, ezért néhány személy a jármű elé ülve megakadályozta, hogy azzal a gépkocsivezető eltávozzon. Szász Jenő polgármester értesítette a rendőrséget a tilosban parkoló gépkocsiról, majd kérte a főügyészt, hogy vizsgálják át a gyanús gépjárművet. Az ügyészség átkutatási parancsot bocsátott ki, amely viszont a vonatkozó törvények szerint csupán másnap (júl. 9-én) alkalmazható. A helyszínre kiszállt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetője. Szőke László újságíró szerint Orbán Árpád, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, SRI-vezetőkkel folytatott tárgyalásaira hivatkozva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy titkosszolgálati akcióról van szó, amelynek akadályozása törvénybe ütköző. Ezt követően - július 9-én reggel 5 órakor - a jelenlévők szétoszlottak, feloldva a polgári engedetlenség spontán megnyilatkozása nyomán létrejött blokádot. A gyanús gépkocsi távozását megakadályozó személyek ellen - újságírók szerint - bűnvádi feljelentés készül a hatóság munkájának akadályozása címén. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság tagja az eset kapcsán kihallgatást kért a SRI igazgatójától. /A VET Sajtószolgálatának tájékoztatása a július 8-9-i székelyudvarhelyi incidensről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe utazott és júl. 12-én hivatalos megbeszéléseket tartott Valeriu Stoica igazságügyminiszterrel. A román és a magyar igazságügyi minisztérium 1997 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek alapján szakértői konferenciát rendeztek a gazdaságjogról 1998 januárjában Békéscsabán, a közép- és kelet-európai igazságszolgáltatás korszerűsítésének feladatairól 1998 áprilisában Budapesten, majd szemináriumot tartottak tavaly októberben Aradon az emberi jogok európai konvenciójának, illetve az Európa Tanács emberi jogi dokumentumainak büntetőjogi alkalmazásáról. A két miniszter megállapodott a további együttműködésben. Ezek közé tartoznak a román és a magyar bírók kölcsönös látogatásai és tapasztalatcseréi, a két minisztérium szakértőinek találkozói annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyítsék az Európai Unió normáinak megfelelő jogharmonizációt. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke júl. 13-án a bukaresti Elnöki Hivatalban találkozott Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel. A szövetségi elnök ismertette az RMDSZ helyzetértékelését, kormánykoalíciós tevékenységét és teendőit. /Román-magyar igazságügyi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést júl. 13-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Radu Vasile miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848-as magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Kölcsönös a remény, hogy az aradi emlékpark létrehozásáról a két kormány egyezmény formájában meg tud állapodni, s az alapkövet idén október 6-án a két miniszterelnök helyezheti el - mondta a találkozó után Dávid Ibolya. /Magyar-román megbékélési emlékpark terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

"Felavatták Gyulán a román gimnázium /Nicolae Balcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium/ új szárnyát. "Az év legnagyobb magyarországi kisebbségi beruházása, a majdnem félmilliárd forintos költséggel megépült gyulai román kollégium" - mondta Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter az avatóünnepségen. A létesítményben 120 személyes kollégium, 300 néző befogadására alkalmas színházterem, tízszobás vendégház, 400 adagos konyha és tálaló kapott helyet. A gimnáziumot Sofronie Drincec, a magyarországi román ortodox egyház püspöke szentelte föl. /Román kollégium avatása Gyulán. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

Az újabb román-magyar jogászfórum megnyitására szept. 23-án Temesvárra érkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter. A két tárca együttműködési megállapodásának keretében harmadik alkalommal tartanak szakmai fórumot a magyar és a román jogászok. A téma ezúttal a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, arról tart két napon át a közös gondolkodás, hogy a polgári jog területén miként lehet felgyorsítani, ésszerűsíteni az eljárást, célszerű időpontban befejezni a polgári ügyeket. /Román-magyar jogászfórum Dávid Ibolya Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 5-én este Aradra érkezett, ahol részt vett a Szabadság emlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett megemlékezésen. A magyar kormányfőt és küldöttségét csak Arad megye prefektusa és alprefektusa fogadta. Az eredeti tervek szerint a román és a magyar kormányfőnek együtt kellett volna részt vennie az emlékpark alapkőletételénél. Radu Vasile kormányfő azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva Valeriu Stoica igazságügy-minisztert bízta meg képviseletével, a magyar fél is követte a diplomácia szabályait, és úgy döntött, hogy az október 6-i ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviselje. A miniszter asszony Aradra érkezésekor vált ismertté, hogy a román kormányt - a néhány órával korábban elhangzott hivatalos bejelentés ellenére - nem Valeriu Stoica miniszter, hanem csak Arad megye prefektusa és alprefektusa képviseli. Dávid Ibolya az MTI-nek nyilatkozva elmondta: "Felemásra fog sikerülni az ünnepség, mert most magyarok fognak ünnepelni Aradon egy olyan forradalmat, amely nemcsak az övék volt, hanem Európáé is. De arra büszke vagyok, hogy a Szabadság-emlékmű darabjai kikerültek "fogságukból", és a román kormány kijelölte az emlékpark helyét." Az ünnepség alkalmával az aradi szakszervezetek művelődési házában a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Varga Gábor Tábornokok című történelmi játékát adta elő. Ezúttal köszöntötték a 13 aradi vértanú jelen levő 27 leszármazottját is. A zsúfolásig megtelt terem hosszú percekig tartó tapssal fogadta a magyar kormányfőt. Dávid Ibolya felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népek elnyomása elleni közös fellépésre kellene emlékezni. Az előadásra megérkezett Katona Kálmán magyar közlekedésügyi miniszter is, a tervezett emléktúrának megfelelően - kerékpáron. Orbán Viktor még este visszautazott Budapestre. /Makkay József: Kié 1848-1849? Orbán Viktor az aradi megemlékezésen A román kormányt csak prefektusi szinten képviselik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az előadás kezdete előtt Dávid Ibolya miniszter asszony beszédet intézett az egybegyűltekhez, kérte, segítsék a minorita rendet a Szabadságemlékmű őrzésében és restaurálásában, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a román miniszterelnök és igazságügyi miniszter nem jöttek el Aradra. Az előadás után Orbán Viktor három percig állt a sajtó rendelkezésére. Arra a kérdésre, hogy van-e politikai hátere a román vezetők távolmaradásának, azt válaszolta, hogy bizonyára van, hiszen maga az esemény is politikai töltetű. "A román miniszterelnök bizonyára nem akar nyilvánosan szembekerülni egy olyan fontos város helyi tanácsának akaratával, mint Arad" - kommentálta kollégája távolmaradását Orbán Viktor. Szerinte az Aradon zajló események előremutatóak és jó reményeink vannak arra, hogy a magyarok és a románok előbb-utóbb együtt is fognak ünnepelni. /(Péterszabó Ilona): Ilyen előadás még nem volt Aradon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

"A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezeléséből a művelődési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet. A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét őrző obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési emlékpark helyét. Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban ismét felállítják az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lőszerraktárában őrizték. A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Okt. 1-jén aláírták Aradon a Szabadságemlékmű darabjainak kiadásáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyőrség parancsnoka és Csergő Ervin, az aradi minorita rend házfőnöke írta alá. /Lesz-e alapkőletétel Aradon? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ Okt. 1-jén átszállították az aradi várból a minorita rendház udvarába a vértanúk emlékművét. Jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. Az egykori talapzat köveit széthordták, a kovácsoltvas kerítésnek is csak egy darabja van meg, de a szobrok elég jó állapotban maradtak meg, kevés rajtuk a javítanivaló. A főalak jobb kezéből hiányzik a koszorú, a friss törésnyom igazolja a helybeliek állítását, hogy néhány hete még megvolt. Pótolni kell a bal kezében levő kard pengéjét, az egyik mellékalak kardját, valamint az angyal bal karját is. - Az aradi vértanúk emlékművét 1890. október 6-án állították fel Arad főterén, a színház mögött. - A tervek szerint az emlékművet október 6-án avatják fel ideiglenes helyén, Radu Vasile és Orbán Viktor miniszterelnökök jelenlétében. /Péter I. Zoltán: Aradi minorita rend. Átvették a hősök emlékművét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./ A szobrot évtizedekig a vár katonai raktárában őrizték, emberfia azt nem láthatta. Mígnem egy törékeny (miniszter) asszony leszerelte a konok katonák ellenkezését. - Amikor megérkezett a Szabadság-szobor első darabja, Csergő Ervin minorita páter ösztönösen keresztet vetett. Matekovits Mihály főszervező felgyűrt ingujjban katonásan fejet hajtott. Dávid Ibolya miniszter asszony saját kezűleg leírta: "Aradon jártam 1999. okt. 1-én - Isten segítségével. (Hunnia szobrára várok 19.15-kor.) Ez lesz a korona szegényes életem 40 egynéhány évén. Hálával és köszönettel az Úrnak. Dávid Ibolya." /(Hevesi Mónár József szemtanú): A szobor szabadulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

"Okt. 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita rend zsúfolásig megtelt templomában tartották. Az istentiszteleten, amelyet a romániai magyar történelmi egyházak nyolc püspöke mutatott be, jelen volt Dávid Ibolya igazságügyi, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Homoki János honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint a magyar kormányfő felesége, Orbánné Lévai Anikó. Ott voltak az RMDSZ vezetői, élükön Markó Béla szövetségi elnökkel. Az istentisztelet megkezdése után a templommal szemben a Nagy Románia Párt mintegy száz híve gyűlt össze és hangos tüntetésbe kezdett. A nacionalista tüntetők román zászlókat lobogtattak és magyarellenes jelszavakat skandáltak. Az Arad megyei prefektus bejelentette, hogy a tervbe vett barátsági emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad a két miniszterelnök távolléte, illetve a terület tulajdonviszonyainak tisztázatlansága miatt. A román külügyminisztérium szerdán nyilatkozatban intett arra, hogy az október 6-ával szembeni nemzeti érzékenykedést ajánlatos mellőzni, az aradi ünnepségekkel kapcsolatos hecckampány nem használ az ország tekintélyének. /Az alapkőletétel bizonytalan időre elmarad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Az ellenzéki pártok jól szervezett provokációja volt az a nacionalista tüntetéssorozat, amellyel megzavarni igyekeztek Aradon az október 6-i megemlékezéseket. Az ígért többezres tömeg helyett csak mintegy száz tüntető gyűlt össze 6-án a minorita templomnál, ahol emlékező szentmisével kezdődött az ünnepségsorozat. A Nagy-Románia Párt és Iliescu pártja ifjúsági szervezetei vezetőinek irányításával "Ki a magyarokkal az országból!" "Ki a barbárokkal!" "Mi, románok vagyunk itt az örök urak!" jelszavakat kiabáltak. A délután kezdődő központi ünnepségig a csoport a város főutcáján vonult fel s alá, majd a városházától a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének elnöke vezetésével indultak az aradi vár mellett lévő obeliszkhez. A tüntetők itt előbb az emlékműhöz vezető utat akarták elállni. Ekkor tárgyalások kezdődtek a kivezényelt rendfenntartó erők irányítójával. Ezek után maguk a rendőrök vezették a csoportot az obeliszk közvetlen közelébe, majd amikor az a veszély fenyegetett, hogy "a népharag" a helyszínre érkező magas rangú magyar politikusokat sem kíméli, a rendőrök az emlékmű mellett gyűrűbe zárták a hangoskodókat. A tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség azonban semmit sem tett semmit a romániai magyarokat és a magyarországi politikusokat obszcén módon gyalázó "hazafiak" eltávolítására. A tüntetők az érdeklődőknek készségesen elmondták: egész napi fáradságukért 150 ezer lejt (valamivel több mint 2000 forintot) és ingyenpálinkát kaptak. /Pénz és ingyenterápia a zavargóknak. Az ellenzék szervezte provokáció zajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./"

"Orbán Viktor kormányfő okt. 5-én Varga Gábor Tábornokok című drámájának megtekintése után kíséretével együtt az aradi RMDSZ által adott fogadáson is megjelent. Szilágyi Aladár készített interjút a miniszterelnökkel. Sajnálja, jelentette ki, hogy előbb Radu Vasile kormányfő, majd Valeriu Stoica igazságügy-miniszter is lemondta a találkozót. "Ettől függetlenül ez a nagy jelentőségű esemény reményeink szerint mégis hozzájárulhat a román-magyar kapcsolatok fejlődéséhez." Bízik abban, hogy majd megtörténik a szoborcsoport köztéri elhelyezése. "Jólesett részt vennünk a forró hangulatú színházi esten, jólesett a kedves fogadtatás, amellyel a közönség üdvözölt bennünket." Köztudott, hogy Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony az utóbbi időben szinte minden erejét-idejét erre a kérdésre áldozta. /Szilágyi Aladár: Exkluzív interjú Orbán Viktor miniszterelnökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Szilágyi Aladár készített interjút Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel. Dávid Ibolya elmondta, hogy nagyapja dolgozószobájában pillantotta meg az aradi szoborkompozíció képét, köztük Hunnia alakját. Csodálta a nőalak méltóságát, sugárzását. Amikor politikus lett, akkor úgy gondolta: ha a Jóisten széket adott neki, akkor tartozik annyival, hogy vágyát, amely a magyarok históriájához kötődik, valóra válthassa. A műalkotást kiszabadíthatták sok évtizedes "várfogságából". Ebben Stoica igazságügy-miniszter segített neki, aki lehetővé tette, hogy bekerült az aradi várba másfél hónappal ezelőtt. Innen az útja Bukarestbe vezetett, kérte, hogy Radu Vasile fogadja őt. Elmondta neki, hogy ez a műalkotás elnyerte a brüsszeli világkiállítás különdíját. Akkor kötöttek megállapodást, mely szerint engedélyezik a szoborcsoport kimentését, átmenetileg a minoritákhoz kerül, hosszabb távon pedig egy olyan parkba, ahol a románok is felemelik a maguk szabadságharcát idéző emlékművét. Élete egyik legboldogabb napja volt, amikor okt. 1-jén jelen lehetett a szobornak a minoritákhoz való szállításánál. A szobor csonkább volt, mint másfél hónappal azelőtt, amikor először megpillantotta. "A Jóistennek hálával tartozom, hogy részem lehetett ebben." - jelentette ki Dávid Ibolya. /Szilágyi Aladár: "Az Oroszlán jegyében születtem". Exkluzív interjú Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Dávid Ibolya igazságügyminiszter okt. 19-én Gyulán találkozott román kollégájával Valeriu Stoicával. Dávid Ibolya a két ország politikusainak a szomszédos államban élő kisebbségeik sorsa miatti felelősségét hangsúlyozta. A gyulai román általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot Budai János, az intézmény igazgatója mutatta be a vendégeknek. Elmondta, hogy az iskola a közelmúltban gyarapodott a félmilliárd forintos beruházással épült 264 diáknak otthont adó kollégiummal. A miniszterek eszmecserét folytattak a magyarországi románság országos és helyi vezetőivel is. A két miniszter tárgyalása okt. 20-án Budapesten folytatódott. Magyarország a NATO tagjaként kész segíteni Romániának, hogy mielőbb bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe. /A magyar és a román igazságügyminiszter Gyulán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A megbékélés fogalmát a barátságnak kellene felváltania a magyar-román viszonyban - mondta Valeriu Stoica a román igazságügyi tárca vezetője vendéglátójával, Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel közösen tartott okt. 20-i budapesti sajtótájékoztatóján. Stoica sajnálkozását fejezte ki az október 6-án Aradon történt incidens miatt. Dávid Ibolya ezzel kapcsolatban megjegyezte: ami Aradon történt, az csak apró beárnyékolása annak az örömnek, hogy Zala György szabadságot jelképező szoborcsoportja "visszanyerhette szabadságát". A magyar politikus egyúttal köszönetet mondott román kollégájának azért a segítségért, amit a szoborcsoport érdekében tett. /Valeriu Stoica sajnálja az Aradon történteket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

A forradalom 10. évfordulója alkalmából dec. 10-én kezdődő nagyszabású temesvári megemlékezések előtt a szervezők a sajtó előtt ismertették a végleges programot. A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA című rendezvénysorozat menetrendjében szerepel a kerekasztal beszélgetés, melyen részt vesz Eva Maria Barki (Ausztria) is. Toró T. Tibor helyi RMDSZ-elnök, a megemlékezések főszervezője elmondta, hogy meghívták az RMDSZ-csúcsvezetését, személyesen Markó Bélát is. Volt egy olyan elképzelés is, hogy a decemberi SZKT-t a forradalom tizedik évfordulója tiszteletére Temesváron tartják meg. azonban ez mégis Marosvásárhelyen történt, Toró elmondta: csak annyit sikerült kiharcolniuk, hogy nem december 10-11-én tartották az SZKT-t, mint ahogy eredetileg kitűzték, hanem egy héttel korábban, hogy ne konkuráljon a temesvári megemlékezésekkel. Négy év alatt még egyetlen SZKT-t sem tartottak Temesváron, bár a temesváriak négy alkalommal kérték a megrendezés jogát. Toró szerint biztosan itt lesz Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Alois Mock, Molnár Gusztáv, Szőcs Géza és más neves személyiségek. Lemondta a részvételt Mircea Dinescu azzal, hogy egyetlen forradalmi megemlékezésre se megy el, mert elege van az egészből, Doina Cornea (betegségére hivatkozva), Andrei Plesu (sűrű diplomáciai programjára hivatkozva), Paul Goma nem is válaszolt. Orbán Viktor miniszterelnök eljönne a megemlékezésekre, ha a román fél is ezen a szinten képviseltetné magát. Radu Vasile kormányfőtől azonban semmilyen visszajelzés nem érkezett. /(Pataki Zoltán): A magyar kormányfő jönne Temesvárra, ha... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Dec. 10-11-én Anno Mirabile (A csodálatos esztendő) címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Temesváron a forradalom kirobbanásának 10. évfordulója alkalmából, melyen neves romániai és magyarországi történészek, szociológusok a kommunizmus bukásának történelmi előzményeivel, következményeivel, a térségbeli nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával foglalkoztak. Magyarországról érkezett a konferenciára és előadást tartott többek között Tellér Gyula történész, Molnár Gusztáv szociológus és Szarka László történész. Az utóbbi a magyar nemzet fogalmának meghatározásakor felvetette a szerződéses nemzet fogalmát annak leírására, hogy intézményes kapcsolatrendszer alakul ki az anyaországban és a határon túl, kisebbségben élők között. A tanácskozás végén megjelent Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki Tőkés László református püspök meghívására érkezett a temesvári megemlékezésekre. Dávid Ibolya az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megteremtette azt az intézményes fórumot, ahol nemzetben gondolkodhatnak a határon belül és azon túl élő magyarok. A tudományos tanácskozás munkájához hozzászólva Dávid Ibolya vitatta a szerződéses nemzet fogalmát, amelyből szerinte teljesen hiányzik a kulturális, érzelmi összetartozás eleme. A magyar igazságügyi miniszter volt az ünnepi szónoka a temesvári operaházban tartott szombat esti gálaműsornak is. /Megemlékezés Temesváron. Dávid Ibolya a Magyar Házért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Jan. 16-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban Tőkés László püspök, a Vártemplom tiszteletbeli lelkésze hirdetett igét. Az istentiszteleten részt vett Dávid Ibolya, Magyarország igazságügyminisztere, Szőcs Ferenc nagykövet, Burkhárdt Árpád alispán, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és több külföldi vendég. Tőkés László emlékeztetett: a mózesi intelmek ma is érvényesek "Ne félj és ne rettegj!". A püspök hangsúlyozta, hogy az elmúlt 40-50 esztendő a legbarbárabb időszak volt népünk életében, mert akkora pusztítást, mint a kommunizmus, még a falvakat felégető hódítók sem végeztek, mert ebben az időszakban elvették hitünket, reménységünket. Új honfoglalásra van szükségünk, hangsúlyozta. Megalkuvó nép vagyunk, jelentette ki. Merjünk már bátran kiállni, és kérni jogainkat, mondotta a püspök, aki ostorozta a megalkuvások sorozatát. Dávid Ibolya miniszter kifejezte örömét azért, hogy immár hatodik alkalommal lehet Erdélyben, s hogy újra eljött az idő, hogy egymásra találjunk és nemzetben gondolkodjunk. A magyar nemzet főbb történelmi pillanatait, a forradalmakat felvillantva, a miniszter asszony az 1989-es forradalomra és a rendszerváltásokra utalva egy dolgot emelt ki, éspedig azt, hogy elfelejtettük a lélek forradalmát. /(mezey): Tőkés László: Megalkuvó nép vagyunk! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter román kollégája meghívására febr. 21-én négynapos látogatásra Romániába érkezett. A két miniszter megbeszélésének fő témája az európai integrációban szerzett magyar tapasztalatok átadása lesz, de a felek megvitatják, hogy milyen jogi lehetőségek vannak a nagybányai ciánszennyezés Magyarországot is sújtó következményeinek felszámolására. Dávid Ibolya Brassóban kezdte látogatását, ahol tárgyalt a város polgármesterével, valamint találkozott a brassói magyar kisebbség képviselőivel. /Dávid Ibolya Romániába érkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Mielőtt nemzetközi bíróság elé kerülne a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés ügye, a felek a diplomácia eszközeivel igyekeznek megoldani a vitát - jelentette ki febr. 21-én Brassóban Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter. - Magyarország azt szeretné, hogy mielőbb büntető eljárás induljon a vétkes ellen. Ehhez meg kell állapítani a konkrét felelősséget - hangsúlyozta a magyar miniszter. Dávid Ibolya febr. 21-én Markó Béla RMDSZ-elnökkel munkareggelin találkozott, majd Brassót kereste fel, ahol Ioan Ghisea polgármesterrel tárgyalt. Nemcsak a földrajzi közelség miatt látogatok gyakran Romániába, hanem azért is, mert a nagy lélekszámú romániai magyar kisebbség ügye is közös megoldást igényel - jelentette ki. /Dávid Ibolya romániai látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Magyarország keresetet fog előterjeszteni a nagybányai bíróságnál a ciánszennyezést okozó Aurul társaság ellen, és a magyar fél ugyanilyen magánjogi pert kíván indítani az Esmeralda cég ellen Ausztráliában - jelentette ki febr. 23-án Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügyi /Magyarország pert indít az Aurul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Febr. 23-án névtelen, román nyelven beszélő telefonáló jelentette be a bukaresti magyar nagykövetségen, hogy pokolgépet helyeztek el a külképviseleten, s ott robbanás fog bekövetkezni. Kiderült, hogy a bombariadó hamis volt. Az eset pár órával azelőtt történt, hogy Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter sajtótájékoztatót tartott a nagykövetség épületében. /Bukaresti magyar nagykövetség. Hamisnak bizonyult bombariadó. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Febr. 23-án Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter Bukarestben találkozott Eckstein Kovács Péter miniszterrel, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetőjével. Megbeszélésükről Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy kölcsönösen tájékoztatták egymást az általuk vezetett intézményekről. Magyarországon az Igazságügyi Minisztérium felügyeli a Nemzeti és Etnikai Kisebbségügyi Hivatal tevékenységét, a miniszter asszony tehát kapcsolatban van a kisebbségi kérdéssel. Megbeszélésükön Eckstein Kovács Péter ismertette az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszolgáltatásával kapcsolatos problémákat és a diszkrimináció minden fajtáját tiltó törvény előkészítését. Közös pont a két intézmény munkájában a roma közösségek helyzetének javítása. A miniszter asszony érdeklődött, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal foglalkozik-e a moldvai csángókkal, és hogy tehet-e lépéseket új határátkelők megnyitására a magyar-román határon, elsősorban az észak-északnyugati részen, ahol több mint 150 kilométeren keresztül nincs határátkelőhely. Eckstein Kovács Péter elmondta, hogy új határátkelők megnyitását egyedül nem tudjuk kezdeményezni, csupán a belügyminisztériummal együtt, amelynek ez a hatáskörébe tartozik. /Turos Lóránd: Dávid Ibolya Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 24./

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Bukarestbe érkezett, hogy részt vegyen a közép- és kelet-európai országok korrupcióellenes harcáról rendezett kétnapos /márc. 30-31/ nemzetközi regionális tanácskozáson. A konferencián a térség országainak küldöttein kívül részt vesznek az Európai Unió, az Európa Tanács, a Vámvilágszervezet és a Transparency International képviselői, továbbá amerikai, német, holland és olasz szakemberek. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 31./