Interpellált az Erdély-zászlók körül kialakult incidens miatt Csoma Botond
Írásban interpellált Carmen Daniela Dan belügyminiszterhez Csoma Botond. Az RMDSZ Kolozs megyei képviselője a március 15-i kolozsvári csendőri eljárás jogosságáról kér felvilágosítást. Mint ismeretes, a csendőrség gyűlöletkeltésre és diszkriminációra hivatkozva figyelmeztette a szervezőket: ne legyenek Erdély-zászlók a felvonuláson.
„A csendőrség hazudik, rá akarja kenni a március 15-i kolozsvári ünnepségen Erdély-zászlóval vonuló személyek vegzálását az RMDSZ-re – nyilatkozta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei szervezetének elnöke. A politikus elmondta: Czirmay Zoltán szervezőként vett részt azon a múlt hétfői egyeztető gyűlésen, amelyen a csendőrség képviselőivel megbeszélte a két nappal későbbi, március 15-i felvonulás részleteit.
Ezen a gyűlésen Czirmaynak azt mondták a csendőrök, hogy őt teszik felelőssé, ha valamilyen törvénysértés történik, továbbá elismételték neki azon álláspontjukat, miszerint az Erdély-zászló alkalmas a gyűlöletkeltésre és a diszkrimináció generálására. „Egyértelmű, hogy megpróbálta megfélemlíteni Czirmayt a csendőrség" – mondta a képviselő.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, a március 15-i rendezvényt megelőző tájékoztató gyűlésen a csendőrség felhívta a szervezők figyelmét arra, hogy Erdély-zászlóval tilos vonulni, mert az 1918 előtti erdélyi zászló a jelenlegi többségi nemzetet nem képviseli. Azt is tudomásukra hozták, hogy ha valaki ilyen zászlóval érkezik a felvonulásra, a szervezőknek kötelesség figyelmeztetni őket arra, hogy csomagolják össze ezeket a zászlókat.
"Nem én, nem mi kértük azt, hogy emeljék ki az erdélyi zászlót vivőket a tömegből. Ahogy az az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének korábbi közleményében olvasható, mi kizárólag a felvonulás helyszínére és időpontjára vonatkozóan küldtünk tájékoztatást a csendőrségnek, sem zászlók felvonultatására, sem zászlók bevonására nem kértünk engedélyt. A csendőrség azon állítása, miszerint jómagam vagy az RMDSZ mint az esemény szervezője kértük volna, hogy távolítsák el az erdélyi zászlókat vagy az erdélyi zászló vivőket a felvonulásról, valótlan” – részletezte Czirmay Zoltán, az esemény főszervezője.
Csoma úgy vélekedett, hogy múlt kedden kellett volna elejébe menni a visszaélésnek, és egy közleményben kellett volna nyilvánosságra hozni a csendőrség hozzáállását az Erdély-zászlóhoz. A képviselő hozzátette: interpellációt nyújt be, amelyet a képviselőházban is fenntart. Az interpellációban két kérdést fogalmaztak meg, egyik a csendőri eljárás hasznosságára és jogosságára vonatkozik, a másik pedig az erdélyi zászló használatának jogosságát hivatott tisztázni.
maszol.ro

Elfogadta Horváth Anna lemondását a városi tanács
Egyetlen párt sem jelölt új alpolgármestert
„Kihívásokkal teli szép időszakot hagyok magam mögött. Szerettem az alpolgármesteri munkát, a közösségért való tevékenykedést. Az elkövetkező időszakban az RMDSZ-es városi tanácsosoknak az lesz a céljuk, hogy a kolozsvári magyarok ne éljék meg visszalépésként ezt az időszakot. Meg kell találnunk azokat az eszközöket és megoldásokat, hogy a kolozsvári magyarok érdekei ne sérüljenek” – jelentette ki Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere a tegnapi tanácsülés után, amelyen a tanács elfogadta lemondását. Sem a liberális, sem a szociáldemokrata párt nem állított új jelöltet Horváth Anna helyére, ezért a leendő alpolgármester megválasztását elhalasztották egy következő tanácsülésre. Gergely Balázs magyarul is megköszönte Horváth Annának eddigi munkáját, a tanácsosok pedig megtapsolták a leköszönő alpolgármestert.
Horváth Anna ellen korrupciós vádakkal indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere, akit öt hónapja eltiltottak tisztségének gyakorlásától, március 9-én jelentette be, hogy visszalép, városi tanácsosi mandátumát azonban megőrzi.
Az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szevezete még nem döntött arról, kit jelöl helyébe, értesüléseink szerint Oláh Emesének jó esélye van arra, hogy átvegye a megbízatást. Úgy tűnik, a szövetség kivár, abban az esetben ugyanis, ha Emil Boc kolozsvári polgármester fellebbez a kétnyelvű táblák ügyében, az RMDSZ-liberális helyi koalíciónak nincs, nem igazán lehet tovább értelme. Román források szerint Boc-éknak nincs szándékában elorozni az RMDSZ által kialkudott alpolgármesteri tisztséget és nem állítanak ellenjelöltet, amennyiben az RMDSZ úgy dönt, hogy megtartja a tisztséget. Azt viszont szinte biztosra vehetjük, hogy a városi tanács szociáldemokrata frakciója pályázik az alpolgármesteri mandátumra, kérdés, hogy sikerül-e megszerezni a liberális tanácsosok támogatását.
Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolja a DNA, és 2016. október elejétől hatósági felügyelet alá helyezték az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A vádirat szerint Horváth Anna hatvan fesztiválbérletet fogadott el a júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások kibocsátását.
Szintén nem világos, hogy a képviselői mandátumot nyert Csoma Botond helyébe ki lép a „várólistáról”. A következő a sorrendben a fiatal Nisztor Dániel építészmérnök, őt Kinizsi Zoltán, a Kolozsvár Arena aligazgatója követi.
Szabadság (Kolozsvár)

A Brassai iskola ügyében szólalt fel a képviselőházban Csoma Botond
Mai felszólalásomban a képviselőház plénuma előtt arra kértem a tanügyminisztériumot, hogy maradjon meg a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban a természettudományi osztály” – tájékoztat a képviselő.
A 2017-2018-as tanévre vonatkozó beiskolázási terv értelmében a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban is megszűnik egy kilencedik osztály. A Kolozs megyei tanfelügyelőség nem hagyta jóvá a brassaisok kérését, hogy az elméleti képzést nyújtó osztály helyett a kilencedikes szakosztályt szűnjön meg. A tanintézet vezetősége és a szülői közösség attól tart, hogy az elméleti osztály megszűnésével az iskola elveszti elméleti líceumi státusát.
Szabadság (Kolozsvár)

Kényszervezők
A román hatóságok immár következetesen nem merik nyíltan felvállalni az Erdély-zászló üldözését – ez is egyfajta győzelem lehetne, ha a csatát nyerő fél felfogná. Ám erre sajnos még nem képes.
A március 15-ei kolozsvári rendezvényen történt zaklatások joggal nevezhetők tragikomikusnak: legfőképpen annak tudatában, hogy az Erdély-zászlóval vonuló ünneplők háborgatását követő magyarázkodások során a szervezőgárda és a csendőrség tavaly is ugyanígy passzolgatott a felelősséggel. Egymásra mutogatás a kitiltott Erdély-zászló ügyében – ezt a címet kapta a tavalyi afférról beszámoló cikkünk, amelyben Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: a rendőrök már napokkal a rendezvény előtt jelezték az Erdély-zászlóval kapcsolatos kifogásaikat a szervezőcsapatnak. Csakhogy eközben a rendőrség azt állította, a felvonulás szervezőinek kérésére igazoltatták a zászlóvivőket.
Még egyszer: nem idén, hanem 2016-ban írtuk ezt. A beszámoló kísértetiesen hasonlít az ideire, a különbség „csak” annyi, hogy egy hete pénzbírságokat is kiszabtak – a csendőrség szerint nem az Erdély-zászló miatt, hanem azért, mert a lobogóvivők ellenszegültek a szervezők felszólításának, és nem távoztak a tömegből.
A sorozatban másodszor eljátszott egymásra mutogatás láttán is inkább a szervezőgárdának hinnénk, de nem lehet szó nélkül hagyni, milyen könnyen beetethetők az ünnepi események lebonyolítói, akiket idén is a megfelelési kényszer, és nem az eszük vezérelt. Reméljük, immár az RMDSZ ifjai előtt is egyértelművé vált, hogy a karhatalmi erők szívesen kihasználják a szervezők naivitását, puhányságát – a március 15-ei rendezvények „gazdáira” hivatkozva szabadon rondíthatnak bele az ünnepi hangulatba, összeugraszthatják a magyarokat, és a transzilvanista mozgalomba is rúghatnak egyet, miközben bakancsuk tiszta marad. Mert egyértelmű, hogy a hiszékeny rendezők közreműködése nélkül nem mernek agitálni – a csendőrök most is tagadják, hogy az Erdély-zászló szúrt szemet.
Eközben a román transzilvanisták is átláttak a szitán, és lehetőségeikhez mérten nagy visszhangot keltettek a többségi médiában – ebből a szemszögből nézve nem ártott a regionalista érzelmeket felkorbácsoló ügy. A kolozsvári RMDSZ azonban még túl kicsi ahhoz, hogy meglovagolja ezt a hullámot. Gyenge testalkatú ahhoz, hogy Erdély fővárosának markáns érdekvédelmi szervezetévé izmosodjon, vagy hogy – a szövetség tavalyi kampányszlogenjéből kiindulva – valóban megmentse Kolozsvárt Bukaresttől.
Dicséretes, hogy a zászlóvivőket „adó” EMNP, illetve az RMDSZ megyei vezetői közösen vonták kérdőre a belügyminisztert, az immár parlamenti képviselőként is tevékenykedő Csoma Botond pedig a honatyák elé viszi a lobogóügyet – de ennyi nem elég. 2018. március 15-én sokkal többet kell felmutatni: sokkal nagyobb bátorságot, sokkal egyenesebb beszédet, sokkal erősebb akaratot. És sokkal több Erdély-zászlót.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Elindulhatnak a magyar előkészítők Kolozs megyében
Annak ellenére elindulhatnak a Kolozs megyei tanfelügyelőség által jóváhagyott beiskolázási tervben szereplő magyar tannyelvű előkészítő osztályok, hogy tízzel kevesebb gyerek jelentkezését vették nyilvántartásba, mint egy évvel korábban – tájékoztatta a Krónikát Török Zoltán.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, összesen tizenhárom osztály indul az állami iskolákban és egy a Montessori-módszerrel oktató Tálentum Református Iskolában. „Mindenhol lesz legalább 15 gyerek, több helyen 20 gyerek körüli lesz a létszám, tehát örömmel mondhatom, hogy nem veszítünk egyetlen osztályt sem" – mondta a pedagógus.
Megtudtuk továbbá, csak két magyar tannyelvű iskolában volt túljelentkezés. A Báthory István Elméleti Líceumban a meghirdetett 25 helyre tízzel többen jelentkeztek, itt végül 30 fős gyereklétszámmal indul az osztály, míg a János Zsigmond Unitárius Kollégium által meghirdetett 50 helyre – két osztályba – 63 jelentkező volt. Török Zoltán elmondta továbbá, a lakónegyedi iskolákban sem lesznek létszámgondok: a Donát lakónegyedi Onisifor Ghibu Gimnáziumban, a monostori Octavian Goga és a Györgyfalvi lakónegyedben találathaló Nicolae Titulescu Általános Iskolában is elindulnak a magyar tannyelvű előkészítő osztályok.
Brassai-ügy: csütörtökön dönthetnek
Legkorábban csütörtökön születhet döntés arról, hogy a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnáziumban megmaradhat-e természettudományi osztály, a tanfelügyelőség ugyanis most nem ér rá ezzel a témával foglalkozni – tudtuk meg Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettestől. A Brassai érdekében egyébként Csoma Botond parlamenti képviselő is felszólalt a parlamentben, ahol azt kérte az oktatási minisztériumtól, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tarthassa meg a természettudományi osztályát.
„A vidéki iskolák esetében mindegy, hogy hány gyereknek kérték az előkészítő osztály elindítását, ha egy osztály létszáma elérte a 12 főt, akkor önálló osztályt indíthattak, ha nem, szimultán oktatásban indulhatott el az előkészítő osztály" – fűzte hozzá a főtanfelügyelő-helyettes. A szülőket egyébként legkésőbb holnap tájékoztatják arról, hogy a kiszemelt iskola testülete elfogadta-e a jelentkezési iratcsomót. Megyeszerte több mint 5400 gyerek szülei várják a beiratkozási kérelmek elbírálását, a tervek szerint Kolozs megyében 290 előkészítő osztály indul.
A Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta továbbá, magyar szempontból nem változtak a trendek: a belvárosi iskolák továbbra is népszerűbbek a magyar szülők körében.
Ehhez képest Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő hétvégi sajtótájékoztatóján arról beszélt, az előkészítő osztályok bevezetése óta először volt nagyobb az érdeklődés a lakónegyedi iskolák iránt a belvárosiakkal szemben Kolozsváron. Török megjegyezte: ez a megállapítás csak a többségi oktatásra vonatkozik. Az előkészítőbe való beiratkozás első szakaszában egyébként a legtöbb kérvényt a Donát (Grigorescu), Mărăşti, Monostor és Hajnal negyedi iskolákba nyújtották be.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Közös panasz
Úgy tűnik, túlértékeltük az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) „összefogásának” jelentőségét. Múlt héten Csoma Botond és Soós Sándor bejelentették, nem hagyják, hogy a csendőrség összeugrassza a magyar szervezeteket, majd közösen kérték számon a belügyminiszteren, amiért a zsandárok megint keresztbe tettek az Erdély-zászlók felvonultatásának a kolozsvári március 15-i rendezvényeken. Voltak, akik reménykedve, mások viszont cinikusan jegyezték meg, hogy no lám, végre Kolozs megyében is sikerült összefogni a közös bánatban, megaláztatásban, de érdekes módon csak kevesen kételkedtek a gesztus őszinteségében.
Nekem hirtelen a drága jó Móricz Zsigmond megjegyzése ugrott be az Erdély-trilógiából, az a fejezet, ahol az író nagy ráérzéssel az erdélyi rendekről beszél, merthogy történelmi dolog ez az összefogás-dilemma. Az erdélyiek olyanok, hogy még panaszkodni is külön járnak az uralkodó elé! – írta. El is szórakoztattam magam egy pillanatig: nocsak, el kellett telnie néhány évszázadnak ahhoz, hogy legalább panaszkodni együtt járjunk Bukarestbe, ha már a közös céloknak, közös érdeknek az istenért se sikerül egy útra, közös útra terelni minket. A Kolozs megyei EMNP csütörtöki közleménye azonban szertefoszlatta ennek az örömteli pillanatnak az emlékét. Hiába a nagy közös bánat, megaláztatás, az EMNP stratégiát váltott. Hősiesen játszotta egy darabig a partnert a megpróbáltatásban, hogy így, meg úgy nem ugrik be a markában röhögő csendőrség diverziójának , de ennek vége. Csak vért akar, na! RMDSZ-vért, ha már talált rést a vértezetükön, nyilvános bocsánatkérést, „amiért szervezési mulasztások miatt nem megfelelő keretek között zajlott le nemzeti ünnepünk.”
Fenntartva álláspontomat, hogy a helyi RMDSZ-nek zászló-ügyben sokkal korábban kellett volna észbe kapnia az előrelátható botrány elkerülése érdekében, visszatetszőnek tartom, ahogy az itteni néppártosok most mégis megpróbálnak politikai tőkét kovácsolni ebből az egész szerencsétlen helyzetből. Arra lennék kíváncsi, hogy ők maguk vajon hány olyan rendezvényt kevertek le az évek során, ahol az Erdély-zászlónak zöld utat adott a kolozsvári csendőrség. Mert ha lenne ilyen, arra most precedensként hivatkozhatnánk. Naivan még olyan forgatókönyvet is el tudtam volna képzelni, hogy maga a néppárt megy a dolgok elébe – hiszen a tavalyi hasonló incidensből ők is levonhatták a következtetéseket – és még időben garanciákat kér, szerez, javasol arra vonatkozóan, hogy az Erdély-zászló felvonultatása nem ütközik akadályokba. Persze, ha elsősorban az lett volna a céljuk.
De nem az volt. Hol maradt volna az EMNP „inputja”, ha minden simán megy? Mondom ezt azzal a kockázattal, hogy megvádolnak: a szervezők felelősségét akarom a néppártiak nyakába varrni. Nem akarom. A bajom csupán az, hogy megint egymás gyilkolászásának van prioritása, miközben az igazi gond mégiscsak az, hogy bármelyik vastagnyakú csendőrparancsnok még mindig azt tehet itt, amit akar. Tudom, hogy a néppárt támogatottságát illetően bajban van Kolozs megyében, Kolozsváron, és kellenek a jó pontok, RMDSZ-skalpok az iroda falára. De csodálkoznék, hogy azok, akik az EMNP-t annak idején létrehozták, ilyen méltatlan balhék során képzelik el a párt népszerűségének növekedését. Arról is meg vagyok győződve, hogy valahol a lelkünk mélyén mindannyian tudják: „nem a muszka van a másik parton” – hogy stílusosan ismét Móricz-idézethez folyamodjak. Nem az RMDSZ, vagy az EMNP az igazi ellenség. Ez a zászlós-ügy most fix az a pillanat, amikor ehhez végre tartani is kellene magukat. Bármennyire is erős legyen az agressziós ösztön…
Székely Kriszta
Szabadság (Kolozsvár)

Örökségünk Őrei: a Purjesz-Óváry Ház és a Sétatér csapata nyerte a kolozsvári vetélkedőt
Hétfő este a Kolozsvári Magyar Operában zárult az Örökségünk Őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedője. A zsűri, figyelembe véve a csapatok több hónapos tevékenységét, illetve a döntőre összeállított szkeccseket, eredményt hirdetett: a Református Kollégium, illetve a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata megosztva kapta az első díjat.
A kolozsvári vetélkedőbe 13 csapat nevezett be szeptember végén, közülük hat iskola hat csapata jutott a döntőbe. Rajtuk kívül még húsz csapat őrködik műemlékek felett Erdélyben a program keretében.
A szakmai zsűri tagjai Benkő Levente, a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője, Gaál György irodalom- és művelődéstörténész, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, Kádár Magor, kommunikációs szakértő, a BBTE tanára, Kozma Eliz, az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum diákja, Makkai Bence reklámgrafikus, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes stúdió vezetője, Tamás Ágnes, az RMDSZ kommunikációs szakértője, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke voltak.
Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke üdvözölte, hogy a versenyző fiatalok nem a romos épületeket látják csupán a műemlékekben. „Ha merünk nagyot álmodni, és egész életünket feltenni rá, ha megértjük azt, hogy mindenkire szükség van, idősre, fiatalra, civilekre, politikusokra, mindenkire, aki műemlékeinkért tenni tud és akar, akkor hiszem, hogy a ti erőfeszítésetek, a mi közös mozgalmunk sem lesz hiábavaló!”− fogalmazott.
Winkler Gyula EP-képviselő, az Örökségünk Őrei lelkes támogatója szerint a program megérdemelné, hogy európai szinten bevált jó gyakorlatként népszerűsítsék, amit ő már kétszer meg is tett Brüsszelben, az Európai Régiók Tanácsában, majd Strasbourgban a FUEN elnökség előtt. „Meggyőződésem, hogy tájékozott, céltudatos európai fiatal és tájékozott, céltudatos erdélyi fiatal ugyanazt jelenti”- fogalmazott, majd javasolta, hogy a csapatok ezután több nyelven készítsék el a műemlék-ismertetőket.
„Az, ami fontos nekünk, azt senki más nem fogja helyettünk megvédeni. Mi vagyunk ma felnőttek, akik ezzel tudunk foglalkozni, és holnap, akik ma az Örökségünk Őreiben vesznek részt” – figyelmeztetett Hegedüs Csilla, majd megköszönte a diákokat támogató tanárok, szülők munkáját.
A színpadon dübörgött a történelem
Ezután következtek a produkciók, többnyire dramatizált időutazások, amelyek során az örökbefogadott műemlékek vagy lakóik történetével ismertették meg a közönséget a diákok. Konkrét adatokat is megtudtunk, például azt, hogy a Marianum épületében működő leánynevelő intézet diákjai nemhogy csecsebecséket, de még rövid ujjú ruhát sem viselhettek, vagy hogy a Purjesz-Óváry Házban szovjet katonák rejtélyes parancsra lemészárolták a vacsoravendégeket, de azért előzetes készülés nélkül nem mindig volt követhető a tartalom, sokkal inkább a kreatív és bájos színpadi megoldások vonták el a figyelmünket.
A Státus paloták őrei, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata remekül válogatott zenékkel érzékeltette az időutazást.
A Báthory István Elméleti Líceum csapata a Mauksch-Hintz-házat, azaz a patikamúzeumot fogadta örökbe. Előadásukban élő hegedűjáték is volt, de a legjobban mégis a kis Johann Martinon és tanulótársán mosolyogtunk, akik a gyógyszerésztudomány, illetve a matematika elsajátítása közben egymásba szerettek.
A Purjesz-Óváry ház örökbefogadói, a Református Kollégium csapatának tagjai bátran, minden „playback” nélkül dalra fakadtak és Szilvássy Karolájuk is legalább annyira megkerülhetetlen jelenség volt, mint amilyen az eredeti grófnő lehetett az Óváry-szalon híres vacsoráin.
A Sétateret örökbe fogadó Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata megmutatta, hogy milyen erős, amikor egy csomó fehérkesztyűs gyerek jelel élőzenére, a Marianumot (ma a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának épülete) örökbe fogadó Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapatának előadása pedig a dokumentum és fikció keverésével lepett meg: kosztümös előadásukba egy visszaemlékező hangját szőtték bele.
Utolsóként lépett fel a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a tavalyi első díjasak, akik most a Tűzoltótornyot fogadták örökbe. Így a dramaturgiailag és színészileg legkiforrottabb előadás zárta a döntőt, az egykori Takácsok tornya történetét a jól ismert magyar népmesei keretbe helyezték, voltak benne „meg nem erősített krónikákból” merített poénok is, illetve Bogdán Farkas tavalyi, New York-szállós sikerre emlékeztető intermezzója.
Ez volt az egyetlen előadás, amelybe beleszőtték az aktuálpolitikát: bár a Tűzoltótorony épp felújítás előtt áll, Kolozsvár polgármesterét irgalmatlanul kifigurázták. Megemlítették a kétnyelvű táblák ügyét, a vésővel megtámadott műemlékeket vagy azt, hogy senki sem tudja, hogy mi történik a felállványozott New York szállóval.
Megosztott első díjat adott a zsűri
A zsűri tanácskozásának idejét helytörténeti kvízzel töltötték ki a szervezők, a közönség pedig – bár nem sikerült bevonni – türelmesen várt. Valóban éles vita folyhatott a háttérben, ugyanis az est házigazdája, Szilágyi Szabolcs legjobb rádiós tudását latba vetve tartotta szóval a közönséget, míg megérkezett a színpadra Hegedüs Csilla, aki a zsűri értékelését tolmácsolta.
„A legjobban azt az embert tisztelem, aki túllépi a saját határait, és ti ezt ma este is és az elmúlt hat hónapban is megcsináltátok”, mondta Hegedüs Csilla a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájából érkezett első díjas csapatnak, akik a Communitas Alapítvány Bölcs Diákok táborában való részvételt nyertek (vezető tanárok: Blaga Júlia és Albert Nagy Erika).
Ugyancsak első díjat nyert a Református Kollégium csapata, a Purjesz–Óváry-ház őrei (vezető tanár: Antal Andrea), ők Winkler Gyula EP-képviselő jóvoltából Brüsszelbe utazhatnak. „Meglepetés-házzal, slammel, takarítással – hozzák mindazt, amit számomra az Örökségünk Őrei jelent” – dicsérte meg a csapatot Hegedüs Csilla.
A Transylvania Trust Alapítvány felajánlásának, az Electric Castle fesztivál jegyeknek a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a Tűzoltótorony őrei (vezető tanár: Solymosi Zsolt) örülhettek. Szintén ők a döntő kvízjátékának nyertesei is, így az április 3–9. között megrendezendő Humorfeszten is részt vehetnek.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének, Csoma Botond képviselőnek és László Attila szenátornak köszönhetően az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata, a Státus paloták őrei (vezető tanárok: Antal Orsolya és Adorjáni Mária) Vibe Fesztivál belépőjegyekkel lettek gazdagabbak.
A MIÉRT EU-táborába a Báthory István Elméleti Líceum csapata, a Mauksch-Hintz-ház őrei (vezető tanár: Vincze Csilla) mehetnek.
Az IDEA Könyvtér könyvjutalmát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata, a Marianum őrei (vezető tanárok: Szász Enikő és Vajnár János Zsolt) vihette haza. A döntős csapatok mindegyike részt vehet az Örökségünk őrei nyári táborában.
Zs. E.
maszol.ro

Örökségünk őrei kolozsvári döntő: az örökségvédelem trendi
Hétfő este hat döntőbe jutott helyi iskola közül, ünnepélyes keretek között hirdettek győztest az RMDSZ által szervezett Örökségünk őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedőjén.
Ketten osztozhatnak az RMDSZ által szervezett Örökségünk őrei − Fogadj örökbe egy műemléket! kolozsvári vetélkedőjének első díján: a Református Kollégium, illetve a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata. A hétfő esti döntőn hat iskola hat csapata kiselőadásban számolt be értékmentő tevékenységéről. A két első díjas közül a Református Kollégium csapata, a Purjesz–Óváry-ház őrei (vezető tanár: Antal Andrea) nyerte a Winkler Gyula EP-képviselő jóvoltából felajánlott brüsszeli tanulmányutat, a másik első díjas, a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájának csapata, a Sétatér őrei (vezető tanárok: Blaga Júlia és Albert Nagy Erika) pedig a Communitas Alapítvány Bölcs Diákok táborában való részvételt.
A Transylvania Trust Alapítvány felajánlásának, az Electric Castle fesztivál jegyeknek a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata, a Tűzoltótorony őrei (vezető tanár: Solymosi Zsolt) örülhetettek. Szintén ők a döntő kvízjátékának nyertesei is, így az április 3–9. között megrendezendő Humorfeszten is részt vehetnek. Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének, Csoma Botond képviselőnek és László Attila szenátornak köszönhetően az Apáczai Csere János Elméleti Líceum csapata, a Státus paloták őrei (vezető tanárok: Antal Orsolya és Adorjáni Mária) Vibe Fesztivál belépőjegyekkel lettek gazdagabbak. A MIÉRT EU-táborába a Báthory István Elméleti Líceum csapata, a Mauksch-Hintz-ház őrei (vezető tanár: Vincze Csilla) mehetnek. Az IDEA Könyvtér könyvjutalmát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum csapata, a Marianum őrei (vezető tanárok: Szász Enikő és Vajnár János Zsolt) vihette haza.
A döntős csapatok mindegyikének nyereménye, hogy részt vehet az Örökségünk őrei nyári táborában.
Ilyés Zalán
Szabadság (Kolozsvár)

Oláh Emese: csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek
Oláh Emesét jelöli a következő tanácsülésen az alpolgármesteri tisztségre az RMDSZ Kolozsvári szervezete – tudatja az RMDSZ helyi szervezetének szombati közleménye. A döntést a március 31-én tartott választmányi ülésen hozta meg a kolozsvári szervezet, ezt követően az RMDSZ Megyei Állandó Tanácsa egyhangúan hagyta jóvá a javaslatot.
Március 31-én, délután ült össze az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének választmánya. Az ülést a kolozsvári szervezet elnöke, Horváth Anna hívta össze, azt követően, hogy március 21-én hivatalosan is benyújtotta lemondását Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéről. A kongresszusi küldöttek megválasztása és a jelenlegi politikai helyzet kiértékelése mellett, a harmadik napirendi pont az alpolgármester-jelölt nevesítése volt. Ugyancsak ezen gyűlés keretében nevesítették a városi RMDSZ-frakció új tagját is, hiszen Csoma Botondnak képviselővé történt megválasztása után le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről.
„Horváth Anna munkabírásának és városvezetői képességeinek köszönhetően a kolozsvári magyarok visszanyerték a városvezetésbe vetett bizalmukat. Ezt a bizalmat továbbra is meg kell őriznünk. A tisztség, melyre ma megbízást kaptam, hatalmas felelősséggel és sok munkával jár. Az elmúlt öt év városházi tapasztalatai segítenek a felelősség felvállalásában és az öt tagú frakció, Horváth Annával az élen segít majd a munkában. Csak így, csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek” – nyilatkozta Oláh Emese az ülést követően.
Döntés született arról is, hogy Csoma Botond parlamenti képviselő helyét a városi tanácsban Nistor Dániel, a tavaly júniusi választási lista hatodik helyén szereplő fiatal építőmérnök veheti át. A városi választmány nevesítéseit a soron következő városi tanácsülésen kell jóváhagynia a megyeszékhelyi tanács testületének. Szabadság (Kolozsvár)

Száz erdélyi magyar értelmiségi kéri a „lex CEU" visszavonását
Száz erdélyi magyar oktató, kutató, véleményformáló írta alá azt a levelet, amelyben a magyarországi felsőoktatási törvény tervezett módosításának visszavonására szólítják a budapesti kormányt. Szerintük ellehetetlenedhet a Közép-Európai Egyetem (CEU) budapesti működése.
A nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben című levél címzettje Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője. Az aláírók emlékeztetnek, hogy az előző évszázadokban számos fiatal diák megfordult nyugati egyetemeken, és tért haza Erdélybe tudásban, lélekben gazdagodva, jelentős mértékben hozzájárulva a magyar tudományosság fellendüléséhez; de erdélyiségünk, illetve magyarságunk megőrzéséhez, megmaradásához is.
Megemlítik, hogy az 1990-es rendszerváltást követő időkben a budapesti Közép-Európai Egyetemről (CEU) hazatérő fiatalok hasonló értéket képviselnek az erdélyi magyar társadalomban. A száz értelmiségi szerint különösen a társadalomtudományi szakok képviselői profitálhattak sokat ennek az intézménynek a létéből; elsősorban azok, akik diákjai voltak, vagy doktori címet szereztek ott.
„De sokan mások is: akik konferenciákon, nyári egyetemeken, tanterv-fejlesztési vagy más posztgraduális képzéseken vettek részt. A páratlan könyvtárának olvasóiként is elmondhatjuk, hogy a Közép-Európai Egyetem szakmai fejlődésük igen fontos állomását jelentette. A hazahozott tudás – akárcsak elődeink esetében – közösségi létünk garanciája, és úgy gondoljuk ez a megállapítás a XXI. századi történelmi körülmények között nemcsak az erdélyi, hanem a többi határon túli magyar közösségre is érvényes a szóban forgó oktatási intézmény vonatkozásában is" – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben.
Az erdélyi értelmiségiek szerint a magyar kormánynak a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló javaslata olyan helyzetet teremt, amelyben ellehetetlenedik a Közép-Európai Egyetem budapesti működése. Éppen ezért arra kérik Balog Zoltán minisztert, vizsgálja felül és vonja vissza törvénymódosítási javaslatát. „Meggyőződésünk, hogy ezzel jó ügyet támogat, hiszen nekünk létfontosságú érdekünk, hogy benne maradjunk a nemzetközi tudományos vérkeringésben, amelynek fontos központja a budapesti székhelyű Közép-Európai Egyetem" – állapítja meg a felhívás.
Az aláírók között szerepel a Sapientia EMTE, valamint a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem számos oktatója, ugyanakkor többek között Bakk Miklós politológus, docens, Barabási Albert László hálózatkutató, Csata Zsombor szociológus, Csoma Botond jogász, parlamenti képviselő, Demény Péter író, a Látó szerkesztője, Eckstein-Kovács Péter ügyvéd, Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója, Horváth István szociológus, Lupescu Radu történész, Magyari Tivadar egyetemi tanár, volt CEU-hallgató (az RMDSZ ügyvezető alelnöke), Szilágyi N. Sándor nyelvész, Sándor D. Attila biológus, Szabó Á. Töhötöm néprajzkutató, Szabó Levente irodalomtörténész. Krónika (Kolozsvár)

Oláh Emesét választották Kolozsvár alpolgármesterévé
Letette az esküt Nistor Dániel, az új RMDSZ-es városi tanácsos
Nem volt ellenjelöltje Oláh Emesének, az RMDSZ alpolgármester-jelöltjének, akit egyhangúlag szavazott meg a tegnapi ülésén a Kolozsvári Városi Tanács. A 27 tanácsos közül 25 volt jelen, Oláh Emese ügyvéd így huszonöt igen szavazattal szerezte meg az alpolgármesteri tisztséget. Ezt megelőzően azonban az RMDSZ-es Nistor Dániel is letette tanácsosi esküjét. Nistor azt követően került be a tanácsba, hogy Csoma Botond képviselői mandátumot nyert. A tanács tegnap több mint háromszáz napirendi pontot hagyott jóvá, miután a sportkluboknak és kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek kiosztandó támogatást külön határozattervezetekbe foglalták. A tanácsosok futószalagon, nyugodtan szavazták meg ezeket a határozatokat, így a 8. Kolozsvári Magyar Napok megszervezésére vonatkozó dokumentumot is, amely által a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal idén 410 ezer lejjel támogatja a helyi magyar közösség számára oly értékes rendezvényt.
Izgatott volt a légkör a Kolozsvári Városi Tanács tegnapi ülésén: az izgalom egyrészt az alpolgármester megválasztása miatt, másrészt pedig a civil szervezeteknek kiutalandó támogatások megszavazásának volt tudható. Bár az alpolgármester-választás a különféléknél szerepelt legutolsó napirendi pontként, a gyűlés elején Emil Boc polgármester kérte az alpolgármester választásra vonatkozó határozattervezet előrehozását. Miután az RMDSZ bejelentette, hogy jelöltje Oláh Emese, az ülésvezető kérte a további javaslatok megtételét. A szociáldemokrata tanácsosok részéről felszólaló személy azonban kifejtette: nincs jelöltjük, és támogatják, mi több, sok sikert kívánnak Oláh Emesének. Ezt követően sorra szólították a teremben felállított szavazófülkéhez a tanácsosokat, akik, miután kitöltötték a szavazólapot, bedobták ezt egy hatalmas, átlátszó műanyagdobozba. A szavazás és a szavazatok megszámlálása után bejelentették: a 25 jelen levő tanácsos közül Oláh Emese 25 szavazattal lett Kolozsvár alpolgármestere.
– Szeretném folytatni azt a tevékenységet, amit Horváth Anna végzett. Számomra is fontos Kolozsvár belvárosának, a műemléképületek homlokzatának felújítása, a városi közszállítás korszerűsítése, és az alternatív közlekedési megoldások, például a biciklivel való közlekedés támogatása – nyilatkozta megválasztása után a helyi magyar sajtónak Oláh Emese.
– Az első és legfontosabb feladatunk, hogy újra megnyissuk azokat a csatornákat, amelyek segítségével újra elérhetik a városházi adminisztrációt a kolozsvári magyarok. Ennek érdekében a lehető legrövidebb időn belül újraindítjuk a fogadóórákat és igyekszünk megoldást találni a telefonos tanácsadás újraindítására is – tudhattuk meg az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleményéből az új alpolgármester, Oláh Emese véleményét.
Ugyancsak a tegnapi tanácsülésen tette le a hivatali esküt Nistor Dániel. A fiatal építőmérnök Csoma Botond helyét veszi át az RMDSZ frakcióban, aki tavaly decemberben képviselői mandátumot szerzett, és ezért le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről. – Legjobb tudásom és szakértelmem segítségével szeretném szolgálni a kolozsváriakat. Építőmérnökként hozzám legközelebb az urbanisztikai bizottság áll, ugyanakkor a frakcióban még át kell beszélnünk, hogy milyen feladatokat kell majd ellátnom – mondta el Nistor, aki az urbanisztikai bizottságban fog tevékenykedni.
Gergely Balázs bejelentette: a Kolozsvári Városi Tanács RMDSZ-es frakcióvezetője Horváth Anna lesz ezen túl, aki a tanácsosok alkotta jogi bizottság tagja is lesz.
Az ülés 78. napirendi pontja volt a 8. Kolozsvári Magyar Napokat támogató 410 ezer lej odaítélése. Ahogy a többi határozattervezetet, úgy ezt is másodpercek alatt szavazta meg a Kolozsvári Városi Tanács.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

Három plusz egy nyelvű helységnévtáblákat helyeznek ki Kolozsváron
Négynyelvű – latin, román, magyar és német – helységnévtáblákat helyeznek ki Kolozsváron. A latin felirat a háromnyelvű tábla fölé kerül – közölte pénteken Emil Boc polgármester.
Az elöljáró kifejtette: döntésével tiszteletben kívánja tartani a helyi közösségek elvárásait. Elismerte: az elmúlt években valóban problémát jelentett a többnyelvűség kérdése Kolozsváron, és a megoldáshoz a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szakértőinek véleményét kérte ki a város multikulturalizmusáról. A BBTE történészei pedig azt javasolták: helyeztessen ki többnyelvű helységnévtáblákat, amelyek tükrözik a város sokszínűségét, és magukba foglalják a város történetét a kezdetektől.
A polgármester ezt követően ismertette a szakértők álláspontját a város első írásos említéséről, amely tartalmazta a Napoca nevet. Felolvasta azokat a főbb pontokat, amelyeket az egyetemi oktatók kiemeltek a város történetéből. "Kolozsvár az első román város, amely része volt a római birodalomnak, a latin név emlékezetét ezért örökké fenn kell tartani" – húzták alá a szakértők.
A BBTE oktatói azt javasolták, hogy a város latin (Municipium Aelium Napocense), román, magyar és német neve a táblára kerüljön, illetve kitértek a betűtípusokra is: ezek a római karaktereket utánozzák majd. Két külön táblát helyeznek ki, fent a latin nyelvűt, lent pedig a háromnyelvűt.
Újságírói kérdésre válaszolva Emil Boc elmondta, a táblák egy-másfél hónap múlva kerülnek ki a város határába. "Ez egy hosszabb procedúra, be kell szereznünk az engedélyeket" – magyarázta.
Kelemen: ez volt az egyedüli helyes döntés
Az egyedüli helyes döntést hozta meg Emil Boc polgármester Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint. „Ez egy régóta várt lépés, a kolozsvári magyar emberek és minden erdélyi magyar ember sikere. Egy hosszú, több évtizedes időszak vége, amikor is végleg lezárulhat a funari korszak, és amikor esély nyílik a tényleges multikulturalizmus megvalósulására” – olvasható a politikus állásfoglalásában.
A szövetségi elnök az RMDSZ nevében gratulált a civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben, s nem hátráltak meg akkor, amikor mindez még lehetetlennek tűnt. „Külön köszönet illeti azokat a román értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását pedig nyilvánosan is felvállalták” – írta Kelemen Hunor.
Közlése szerint a következő hetekben olyan közigazgatási törvénymódosítási csomagot terjeszt a parlament elé, amelyben a húsz százalékos anyanyelv-használati küszöb csökkentését is megfogalmazza. A javaslat egyértelműen megkönnyítené azoknak a magyar közösségeknek a helyzetét, amelyek Erdély más településein élnek.
„Továbbra is hisszük, hogy a társadalom elvárásaira és problémáira a civil szférának és a politikumnak közösen kell megoldást találnia, a magyar közösséget érő ügyekben egymást kiegészítve kell eredményeket elérni” – zárul az állásfoglalás.
Csoma: az együttes fellépés győzte meg Bocot
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Csoma Botond szerint a február 21-i bírósági döntés már a második alkalom volt, amikor jogilag is sikerült érvényt szerezni a kolozsvári magyarok több évtizedes igényére. Emlékeztetett: az első döntést végül procedurális okok miatt elutasították, most azonban a Minority Right Egyesület munkájának köszönhetően sikerült felszámolni ezeket az akadályokat.
A képviselő állásfoglalása szerint a második döntés óta eltelt másfél hónap alatt Horváth Annával együtt több ízben egyeztetett a polgármesterrel annak érdekében, hogy a városvezető ne fellebbezzen a döntés ellen, de az RMDSZ intenzív tárgyalása mellett a civil szervezetek is határozottan foglaltak állást a táblaügyben. A Musai-Muszáj csoport aktivistái, közvetve vagy közvetlenül több alkalommal is üzentek Emil Boc-nak – idézte fel a politikus.
Felidézte azt is, hogy 2002-ben az RMDSZ-frakció kezdeményezésére fogadták el azt a tanácshatározatot, amelyre a mostani döntés során is hivatkozott a bíróság. 2013-ban több mint 13500 aláírást gyűjtöttek össze az ügy érdekében. 2015-ben több százan, köztük a városi frakció tagjai is, csatlakoztak a második táblaperhez. „Úgy gondolom, hogy ez az együttes fellépés győzte meg végül a polgármestert arról, hogy ne fellebbezzen. Örömmel nyugtázzuk, hogy ezáltal egy több évtizedes közösségi ügy végére tehetünk pontot, a kolozsváriak számára megadatik az a tisztelet, melyet a város múltja és jelene már régóta indokolt” – mondta el a Csoma Botond.
A képviselő hozzátette, elismerés illeti meg mind a Minority Right Egyesület munkatársait, mind azokat a civileket, akik az elmúlt időszakban lelkiismeretesen kiálltak a többnyelvű táblák ügye mellett. Külön köszönet illeti azokat a román értelmiségieket és véleményformálókat, akik a magyar közösség mellé álltak, az ügy támogatását nyilvánosan is felvállalták.
Mint azt korábban megírtuk, március 23-án közzétette a Kolozs megyei törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését elrendelő elsőfokú ítélet indoklását - a kolozsvári városházának 15 napja maradt arra, hogy eldöntse, megóvja-e a döntést vagy sem. Az indoklás itt olvasható.
Csütörtökön több kolozsvári szervezet kérte Emil Boc polgármestert, hogy nyújtson be fellebbezést a Kolozs megyei törvényszék azon döntése ellen, amely a kétnyelvű - román és magyar - helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi a városvezetést.
Kustán Magyari Attila / maszol.ro

Válaszolt az Erdély-zászló ügyében a csendőrség
Mint ismeretes, Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke és Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke petíciót juttatott el Románia belügyminiszteréhez, melyben arra kértek választ, hogy a 2017. március 15-i csendőri intézkedések (az Erdély-zászló ügyében) jogszerűek voltak-e, valamint e szimbólum nyilvános használata illegális-e Romániában? A válaszadás jogát a belügyminisztérium a csendőrségre ruházta át, akik levelükben nem tértek ki az Erdély-zászló használatára, így Soós Sándor megállapította: „amit nem tiltanak, azt szabad", s ezen elvből kiindulva elmondható, hogy Erdély zászlajának használata nem ütközik semmiféle törvénybe. A hatóságok ugyanakkor továbbra is a szervezőkre hivatkoznak a négy személy esetében kirótt büntetések kapcsán. A Néppárt képviselői mind a négy esetben bírósági úton támadták meg a jegyzőkönyveket, s az ügy tisztázása érdekében arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy mindkét felet (a szervezőket és a csendőrség érintettjeit is) idézzék be szembesítésre, hogy mihamarabb kiderüljön, mi is történt pontosan az idei kolozsvári nemzeti ünnepen. Közlemény
Erdély.ma

Erdély-zászló-ügy: válaszolt a csendőrség
Válaszolt a csendőrség arra a beadványra, amelyben Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke és Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke arra kértek választ, hogy a március 15-ei csendőri intézkedések az Erdély-zászló ügyében jogszerűek voltak-e, valamint e szimbólum nyilvános használata illegális-e Romániában.
A petíciót a belügyminisztériumhoz intézték a politikusok, de a minisztérium a csendőrségre ruházta át a válaszadás jogát – tájékoztatott közleményében az EMNP megyei elnöke. Mivel a csendőrség levelében nem tértek ki az Erdély-zászló használatára, Soós Sándor azt állapította meg, hogy a lobogó használata nem ütközik semmiféle törvénybe, hiszen „amit nem tiltanak, azt szabad”.
A hatóságok levelükben továbbra is a szervezőkre – az RMDSZ helyi szervezetére és annak ügyvezetőjére, Czirmay Zoltánra – hivatkoznak az Erdély-zászló miatt négy személy esetében kirótt büntetések kapcsán. A néppárt képviselői – mint ismeretes – mind a négy esetben bírósági úton támadták meg a jegyzőkönyveket, s az ügy tisztázása érdekében arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy mindkét felet – a szervezőket és a csendőrség érintettjeit is – idézzék be szembesítésre, hogy mihamarabb kiderüljön, pontosan mi történt az idei kolozsvári nemzeti ünnepen – olvasható a Soós Sándor által aláírt közleményben. Krónika (Kolozsvár)

Háromnyelvű helységnévtábla fogadja a FUEN-kongresszus résztvevőit Kolozsváron
Egy nappal az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a helyi önkormányzat kihelyezte a város nyugati, Szászfenes felőli bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. A Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy másik, latin nyelvű tábla is kikerült, mellyel a polgármesteri hivatal a város római kori eredetére kíván utalni. A hivatal sajtóközleményében leszögezi: amint sikerül beszerezni a szükséges engedélyeket, Kolozsvár többi bejáratához is elhelyezik a településjelzőket, amelyek a város „történelmi, multikulturális és európai jellegét” hivatottak alátámasztani. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének, a FUEN-nek vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából.
A kolozsvári polgármesteri hivatal ma reggel kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy másik táblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához elhhelyezni a többnyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni, illetve kiállítani. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, és az illetékesek még nem válaszoltak a megkeresésükre.
„A város többi bejáratához is megvan már az urbanisztikai engedély, csak várjuk a közutaktól a beleegyezést, hogy kiállíthassuk az építési engedélyt, és tudjuk kihelyezni a táblákat” - jelentette ki az alpolgármester, aki szerint napok kérdése, hogy mindenhová kikerülnek a többnyelvű táblák.
Oláh Emese elmondta: a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: végre megjelent Kolozsváron az első háromnyelvű helységnévtábla, amelyre már hosszú ideje nagyon sokan vártak.
„Minden patetizmus nélkül mondom, hogy elkezdtem könnyezni, amikor megláttam a tábla elhelyezéséről a képet. Nagyon örülök, hogy a FUEN szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt erre sor került” – mondta, hozzáfűzve: mindez azt jelzi, hogy diskurzusok és a tettek kezdenek egymáshoz közeledni a multikulturalizmus és a többnyelvűség kérdését illetően.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is üdvözölte a table elhelyezését: “Nyelvjogi küzdelmünk látható eredménye mindenképp örömre ad okot, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy mindez nem jöhetett volna létre a széles körű civil- és politikai összefogás nélkül” – szögezik le. Úgy vélik, a kolozsvári siker arra hívja fel a figyelmet, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hasonló kezdeményezésekre. “Ugyanakkor időszerű lenne – a kolozsváriak példáját követve – kiterjeszteni a nyelvjogi küzdelmeket Erdély más településeire is, hiszen e terülten is – európai országhoz méltatlan módon – komoly lemaradásaink vannak” – hangsúlyozzák.
Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron a második világháború után, a kommunizmus első időszakában léteztek még magyar feliratok, beleértve a településjelzőket is, de aztán az ötvenes évektől ezek fokozatosan eltűntek és úgymond „egynyelvűekre” cserélődtek.
A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számtalan per tárgya volt, a végső döntések azonban rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedveztek. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, amihez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.
A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.
Villáminterjú: a legtöbben hasznosnak tartják a táblák elhelyezését
A helyszínen megkérdezettek véleménye a frissen kihelyezett helységnévtáblával kapcsolatban nemzetiségtől és anyanyelvtől függetlenül főként pozitív volt. A nyilatkozók közül többen hangsúlyozták a háromnyelvű tábla hasznosságát, ami ezentúl már nem csak a román lakossághoz szól. Akadtak olyanok is, akiknek fel sem tűnt a változás, egy illető pedig azt nyilatkozta, hogy szerinte a tábla már évek óta ide van helyezve.
A háromnyelvű településjelző hírének hallatán egy idős magyar nemzetiségű hölgy így reagált: „ Nem viccelnek? Az Isten tartsa meg azt a táblát ott, ahol van! Remélem nem festik le, vagy törik össze!” Egy Kolozsvárra látogató angol turista nagyon korrekt eljárásnak tartotta a tábla elhelyezését, hozzátéve: Európában élve mindez magától értedőnek kell lennie. A pozitív vélemények mellett olyan személy is akadt, aki nemtetszését nyilvánította ki kérdésünkre. Mint fogalmazott, különösebben nem érdekli a helységnévtábla körül kialakult helyzet. Csiki Zsuzsanna, Tamás Réka / szabadsag.ro

Kolozsvári civilek: folytatni kell a jogi küzdelmet
Kitörő örömmel fogadták a többnyelvűségért küzdő civilek, hogy Kolozsvár egyik bejáratához kihelyezték az első háromnyelvű helységnévtáblát. Úgy vélik: folytatni kell a jogi küzdelmet, amely eredményesnek bizonyult.
Nem is kaphattak volna jobb hírt kedd reggel a Kolozsvár tényleges multikulturalizmusáért küzdő civilek, illetve a politikusok annál, hogy évekig tartó huzavona után végre kihelyezték a kincses város bejáratánál az első háromnyelvű – román, magyar és német feliratot tartalmazó – helységnévtáblát. Szőcs Izabella, aki a többnyelvű feliratok feltüntetése érdekében az önkormányzat ellen indított perben a felperes Minority Rights Egyesületet képviselte, munkatársunktól értesült arról, hogy végre kihelyezték az első táblát a Nagyvárad fele vezető kijáratnál. Kérdésünkre, hogy az egytől tízig terjedő skálán mennyire örül a fejleményeknek, Szőcs Izabella a 12-es számot válaszolta. Lapunknak úgy értékelt
az ügy legfőbb tanulsága, hogy a kisebbségvédelemben sok minden el lehet érni jogi eszközökkel, amelyeket eddig csak ritkán használtak a jogok kiharcolása érdekében. „Ezek után gyakrabban kellene élni a jog nyújtotta lehetőségekkel, hiszen látszik, hogy eredményes tud lenni. A jogi megoldások ugyanis nem járnak kompromisszummal, nem kell feladnunk semmit azért, hogy cserébe kapjunk valamit, egyszerűen csak alkalmazzuk a törvényt, az ítéletet” – magyarázta a jogász.
„Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés Kolozsvárnak”
Bethlendi András, a Musai–Muszáj civil akciócsoport tagja eközben Neil Alden Armstrong amerikai űrhajós Holdra lépése pillanatában elmondott híres mondatát parafrazálva úgy fogalmazott: ez „kis lépés az emberiségnek, nagy lépés Kolozsvárnak”. Bethlendi rámutatott: azt követően, hogy számos politikus kudarcra ítélte az ügyet, a civilek kézbe vették, illetve újra politikai üggyé tették a többnyelvű helységnévtáblák kérdését, és ennek köszönhető, hogy sikerült célt érni. „Reméljük ez volt az ügy utolsó történelmi pillanata, és nem következik be újabb fordulat” – fogalmazott a Musai–Muszáj tagja. Hozzátette: annyira megörültek a hírnek, hogy felkeresték a frissen kihelyezett táblát, hogy fotózkodjanak vele, a képet pedig azonnal meg is osztották a Facebookon.
„Üröm vegyül az örömbe”
Asztalos Lajos kolozsvári helytörténész, nyelvész nagyszerű dolognak tartja, hogy végre magyarul is olvasható a város neve a település egyik bejáratánál, szerinte azonban a magyarok örömébe üröm is vegyül. A szakértő lapunknak elmondta, a háromnyelvű helységnévtábla fölé „biggyesztett”, a város római kori eredetére utaló felirat azt a szerinte téves elméletet hivatott alátámasztani, miszerint Erdély központja ősi latin település. A municípiumi rangra emelés időpontjára emlékeztető szöveg azt a mellbevágó üzenetet tolmácsolja, hogy mi, magyarok másodrangúak vagyunk az ősi fészekben” – vélekedik a helytörténész. Asztalos elmondta, nem érti, mi szégyellnivaló van abban a románok számára, hogy Kolozsvár neve előtagjának, a Kolozsnak az eredete a hivatalos elméletekkel szemben nem latin, hanem szláv származású (Clus). A helytörténész ugyanakkor a kolozsvári BBTE történész rektora, Ioan Aurel Pop, valamint a hivatalos román oktatás által sulykolt elméletnek tudja be a latin felirat elhelyezését, miszerint Kolozsvár ősi latin település. Asztalos Lajos meggyőződése egyébként, hogy a helységnévtábla nem marad épen, és lefestik vagy ledöntik.
„Nem szeretnék patetikusnak tűnni, de meg kell mondanom őszintén, hogy amikor megtudtam a hírt, majdnem megkönnyeztem” – így reagált a Krónika megkeresésére Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki korábban személyesen is tárgyalt Emil Boc kolozsvári polgármesterrel annak érdekében, hogy a városháza ne fellebbezzen a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését kötelező alapfokú ítélet ellen. Hozzátette: sokan vártak erre nagyon hosszú ideig. Csoma külön örül annak, hogy a tábla még az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) ma rajtoló kongresszusa előtt kikerült a szászfenesi bejárathoz. A parlamenti képviselő arra is kitért:
ami az alapfokú bírósági ítéletet illeti, az érdem a civileké, ugyanakkor azt is értékelte, hogy sikerült eredményesen tárgyalni a polgármesterrel. „A kolozsvári helységnévtábla ügye is azt bizonyítja, hogy a civil szféra és a politikum képes együtt dolgozni, nem kell versenyezniük egymással, sőt a kétféle tevékenység jól kiegészítheti egymást” – magyarázta lapunknak Csoma Botond.
Mint arról beszámoltunk, az első háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtábla többéves huzavona után kedden reggel került ki Kolozsvár Nagyvárad felőli bejáratához.
Kiss Előd-Gergely , Rostás Szabolcs / Krónika (Kolozsvár)

Csoma Botond: az önkormányzatok adják közösségünk erejét
„Az önkormányzatok adják közösségünk és szervezetünk erejét. A szubszidiaritás elvét figyelembe véve az önkormányzatoknak hatékonyan kell működniük, hisz ők állnak legközelebb az állampolgárokhoz” – emelte ki Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke, a Kolozs Megyei Önkormányzati Konferencián, Magyarkapuson tartott köszöntő beszédében.
A konferencián, ahol az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati képviselői vettek rész, Vákár István, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke köszöntőbeszédében elmondta, nagyon büszke azokra a településekre, ahol RMDSZ-es polgármester van. „Bár számban nem vagyunk sokan, az erőnk annál nagyobb, ez megmutatkozik településeinken, hisz napról napra szebbek lesznek, mert önkormányzati képviselőink mernek nagyot álmodni, az kérni és befektetéseket tenni, amellyel közösségünk erejét növelik” – emelte ki Vákár István.
A képzésen Lakatos Péter, a számvevőszéki tanácsos arról beszélt, hogy milyen elvárásai vannak a számvevőszéknek az önkormányzatokkal szemben, illetve melyek azok a gyakori hibák, amelyeket feltétlenül ki kell küszöbölni. Emellett, szó esett az újonnan megszavazott közbeszerzési törvényről is, amelyet a számvevőszék képviselője ismertetett az egybegyűltekkel.
László Attila szenátor elmondta, a szenátusban a bértörvények módosításával foglalkoztak többek között. „Az egységes bértörvény szenátusi szakbizottsági vitáján sikerült több olyan módosítást is belefoglalni, amelyek kedveznek a magyar önkormányzati vezetőknek” – mondta el a szenátor.
Winkler Gyula 10 éve az EU-ban – Mit nyertek az önkormányzatok a csatlakozástól? címmel tartott előadást az egybegyűlteknek. Előadásának központjában az EU által kínált előnyökről beszélt. „Mit is adott nekünk az EU? Az utazás vagy a vállalkozás szabadságától a mezőgazdasági támogatásokon és Erasmus programon át az olcsó barangolási díjakig, széles az nyújtottá előnyök skálája. A 10 éves tagságunk pozitívan zárul, hogyha végig nézünk, a falvainkon világosan látszik, hogy fejlődünk. Van változás, igaz, hogy kicsit lassú, de van fejlődés. Ha valami jól működik egy EU-s tagállamban, akkor nekünk is abba az irányba kell haladni, hisz a jó példát követni kell, és nálunk is működhet az, ami másoknál” – hangzott el az Európa parlamenti képviselő előadásában. maszol.ro

Elballagott a szamosújvári magyar líceum első végzős évfolyama
Negyvenhét maturandus búcsúzott el Erdély legfiatalabb iskolájától
Két osztálynyi, pontosabban 47 maturandus vett búcsút Erdély legfiatalabb Alma Materétől, a 2016 szeptemberében beindított Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumtól. Az ünnepi hangulatot fokozta a gyönyörű széki népviseletbe öltözött diákok látványa. A beszédekben többször elhangzott, a mostani végzősök az első ballagó nemzedékként maradnak majd meg a krónikákban, illetve Erdély egyik legkorszerűbb iskolája bocsátotta útra első maturandusait. Míg Timsa Ildikó igazgató azt hangsúlyozta, hogy a szamosújvári magyar iskola az összefogás jelképe, Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke, a tanintézmény megálmodója és létrehozója egyrészt megemlítette az elmúlt tíz év erőfeszítéseit, másrészt pedig céltudatosságra és munkára ösztönözte a fiatalokat. A 11-esek és a 12-esek műsora után köszöntő beszédek következtek, majd kulcsátadással, a tanulmányi és különdíjak kiosztásával zárult a ballagási ünnepély.
Elballagott szerda délelőtt a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum első végzős évfolyama. Egy-egy humán és reál osztály maturandusai, összesen 47 tanuló öltötte magára a közeli Szék népviseletét.
„Egy évvel ezelőtt nem gondoltuk, hogy ilyen hamar elérkezik ez a pillanat. A közös emlékek azonban tovább élnek mindannyiunkban. Legyetek vidámak és derűlátók, éljetek meg minden pillanatot” – buzdította a maturandusokat Csatári Karolina 11. osztályos tanuló.
Kulcsár Melinda, a 11. osztályfőnöke arra biztatta a diákokat: ha emlékeiket szívükbe zárják, tíz év múlva elővehetik azokat, és akkor újra 18 éveseknek gondolhatják magukat.
„A ballagás az emlékezés, a számadás és az új iránti kíváncsiság ünnepe. Szülőként és pedagógusként mi is átéljük ezeket az érzéseket. Ne feledjétek, a sikerért mindig meg kell dolgozni. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy milyen életük lesz gyermekeinknek” – vélekedett Török Zoltán, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
„Szabadok vagytok, tanuljatok tovább, majd jöjjetek vissza ebbe a közösségbe. Legyetek büszkék arra, hogy Erdély egyik legmodernebb iskolájának első végzősei vagytok. A hidat, amelyen nemrég átmentetek az udvaron, azt is nektek építettük. Hidaljatok át ti is minden utatokba kerülő akadályt” – hangoztatta Pap Attila, a 12. A osztályfőnöke.
Székely Izabella végzős köszönetét fejezte ki a tanároknak és a szülőknek. Alig tudott meghatottságán úrrá lenni Bányai Beatrix, a 12. B osztályfőnöke. Diákjainak az iskola és a műveltség fontosságáról, a lehetőségek kiválasztásáról értekezett. Török Enikő 12. osztályos tanuló a végzősöket magával ragadó örömről és szomorúságról beszélt.
„Iskolánk küldetése a híd, ami összeköt és kapcsolatot teremt. Történelmi pillanatot élünk meg: Erdély egyik legkorszerűbb iskolájának első nemzedéke ballagott el. Remélem, nemcsak ismereteket, hanem emberi értékrendet is adtunk, és megismertettük veletek az együttműködés szabályait” – közölte Timsa Ildikó, az iskola igazgatója.
Szamosújvár polgármestere, Neselean Ioan arra figyelmeztetett: „az elkövetkező időszak tele lesz felelősségvállalással.”
„Feladatotok felvállalni az újat, személyiségetek által eredetiséget adni a világnak. Ne feledjétek el: korszerű intézményben, minőségi, anyanyelvű oktatásban részesültetek” – mondta Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő.
Balázs-Bécsi Attila emlékeztett, hogy a diákok egy évig tanultak ebben az intézetben. „Ez kevés, de egy év után is büszkék lehettek, mert a krónikákban úgy maradtok meg, mind az első végzős generáció. Számunkra nagy elégtétel, hogy itt lehetünk az első ballagáson. Egy évvel ezelőtt kétségek között voltunk. Vajon sikerül befejezni az építkezést, létrejön ez az iskola? De sikerült. Tíz évvel ezelőtt sokan azt mondták: lehetetlen, hogy az iskola beinduljon. Ti láthatjátok: mindent lehet, csak akarni kell. Kívánom, hogy mérjétek fel jól céljaitokat, és dolgozzatok. Ne azt nézzétek, hogyan nem lehet, hanem keressétek az utakat a megvalósuláshoz, lelketek pedig maradjon fiatal” – buzdított a szamosújvári Téka Alapítvány igazgatója.
Igeolvasásakor Vajda Dániel református lelkipásztor arra figyelmeztette a fiatalokat: a segítség Istentől jön.
Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár)

Nem könnyű a búcsú, de szükséges rossz az ismeretlen feltárásához
Mindenféle „jóval” tarisznyálták fel a ballagó diákokat
Rengeteg jókívánsággal, biztató szóval és szívből jövő tanáccsal tarisznyálták fel az iskolától búcsúzó diákokat tanáraik a hétvégén zajló ballagások alkalmával. Öt kolozsvári magyar tannyelvű oktatási intézmény – a János Zsigmond Unitárius Kollégium, a Kolozsvári Református Kollégium, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a Báthory István Elméleti Líceum –, valamint a Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium magyar tagozatának végzősei köszöntek el iskolájuktól, attól a a helytől, amely tizenkét éven keresztül második otthonuk volt, illetve tanáraiktól, akik sokszor a szülők helyetteseiként vigyáztak rájuk, nevelték és tanították őket. A búcsú az intézménytől, a pedagógusoktól és diáktársaktól sohasem könnyű, de szükséges rossz a következő életszakasz, a számukra még ismeretlen lehetőségek feltárásához. A felszólalók zöme azt kívánta, az úton, amelyen most a fiatalok elindulnak, találják meg életük célját.
Még egy bíztató ölelés
„Szépek vagytok, kicsit még meg szeretnénk ölelni titeket, bíztatásként, mielőtt elmennétek, mielőtt rohanássá válik a szemlélődés, mielőtt feladattá válnak az álmok”, nézett végig a szószékről a két végzős osztály fiataljain az áhítatot tartó Solymosi Zsolt vallástanár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a kollégisták ballagási ünnepségén, amelynek a hagyomány szerint a belvárosi unitárius templom adott otthont. Szülők és tanárok számára egyaránt ez az a perc, amikor elnézve felnőtté vált csillogó szemű gyerekeiket „minden megtérül” – mondta az immár a sokadik végzős nemzedéket útjára bocsátó nevelő.
Ünnepi beszédet mondott Popa Márta, a kollégium igazgatója, aki arról szólt, milyen csodálatos átalakuláson ment át a felnőtté vált gyermek az iskola tizenkét évében. A „pillangóvá válás” mögött azonban nehéz küzdelem áll – ez a természet rendje. De ezeket az átalakulásokat, újjászületéseket élvezni kell, ezt kívánja a végzősöknek is. Az igazgató zárásul Kassákot idézte: „Aki elment, az elment, de aki egyszer nálunk volt, az többé sohasem mehet el tőlünk egészen.”
Bálint Benczédi Ferencz unitárius püspök útravalóul elmondta: a fiataloknak nem csak tudásra, hanem erős hitre is szüksége van, ebben az iskolában pedig mindkettőre felkészülhettek. „Az alkotás Istentől kapott feladat, ez ad értelmet az életnek, gyarapítani kell ezt a szép világot. De nem csak acélból és betonból, hanem szeretetből is. Építsétek Isten házát, hogy otthon érezhessük magunkat ebben a világban!”, fogalmazott a magyar unitárius egyház vezetője.
A búcsúztatás az elsősök „bölcs és hasznos” tanácsaival folytatódott, amelyeket Székely Benczédi Gellért és Oszoczky Júlia tolmácsolt. A tizenegyedikesek részéről Finta Klára mondott beszédet, a ballagók gondolatait az évfolyamelső kollégista diák, Gáncsa Noémi-Brigitta fogalmazta meg.
A Péterffy Gyula énekkar (karnagy: Ercsey Ravasz Ferenc) ajándékdalának sikeréhez nélkülözhetetlen volt Garfield Adrienne (zongora), Nagy-Betegh Kamilla (szintetizátor), Lázár Izabella Laura (gitár), Fekete Tekla és Szász-Zsiga Nikolett (hegedű) közreműködése.
Az ünnepség a tanulmányi, illetve a különdíjak kiosztásával ért véget. A 12. humán (osztálynevelő Balon Ruff Andrea) legjobbjai: Tasnádi Beáta (9,78), Both Eszter Orsolya (9,73), Osváth Réka (9,45). A 12. reál (osztálynevelő: Szekernyés Réka) első három díjazottja: Gráncsa Noémi-Brigitta (9,81) Miklós Eszter-Beáta (9,65), Fodor Árpád (9,60). A Szabadság napilap díját Both Eszter Orsolya 12. H osztályos tanuló kapta a Cipó diáklap szerkesztésében kifejtett tevékenysége jutalmául.
Idén először adták át az Almási Ildikó-díjat, amelyet a nemrég elhunyt tanárnő családja alapított, és amelyet a biológia területén jeleskedő diák vehetett át. Almási Ildikó biológia-tanárnő a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban fejezte be tanári pályafutását több mint 40 évnyi kiváló pedagógusi munka után. Szakértelme, igényessége, mély embersége, amellyel a diákok számára példát tudott mutatni, örök emlék marad – hangzott el.
Székely Kriszta
„Indulnotok kell vágyott, dédelgetett célok felé”
Megvan az ideje minden dolognak az ég alatt – ezzel az igével bocsátotta útjára a Kolozsvári Református Kollégium végzős diákjait Kiss Cserey Zoltán iskolalelkész, miután kezükbe helyezte a Bibliát, hogy azt a ballagási ünnepségen tovább adhassák az utánuk következőknek. A búcsú az iskolától, pedagógusoktól, diáktársaktól sosem könnyű, de szükséges rossz a következő életszakasz, a számukra még ismeretlen lehetőségeinek feltárásához – erre világítottak rá a Farkas utcai templomban elhangzott ünnepi beszédek is.
„A kollégiumban megélt sok szép emlék összeköt benneteket, és arra sarkall, hogy néha találkozzatok, és ezek a találkozások ünnepnapok lesznek” – fogalmazott búcsúztatójában Székely Árpád iskolaigazgató. Hozzátette: ha Jézus nyomában haladtok, biztos nem veszítitek el önmagatokat. Gáll Sándor a szülőbizottság elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa beszédében a jövő kapcsán felmerülő kérdéseket vázolta fel. „Jézus előkészített egy helyet számotokra, fogadjátok ezt szívetekbe” – látta el tanácsokkal a ballagókat.
Oláh Emese alpolgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta: tudni kell az új irány felé nyitni, és meglátni a feltáruló lehetőségeket. „Az utaknak értelmük van, de ezt csak a cél előtti pillanatban értjük meg. Kívánom, hogy megtaláljátok a célotokat az élet útvesztőiben” – bíztatta a ballagókat. Batiz Elly tanfelügyelő az értékmegőrzés és az őszinte barátságok fontosságára hívta fel a búcsúzó diákok figyelmét. Tóth Szilárd történész, öregdiák pedig arról beszélt, amit a kollégium jelent számára. „A református kollégium gondoskodik a szórványmagyarság oktatásáról, megmentéséről” – mutatott rá.
Dezső Anna első osztályos diák versben búcsúztatta a végzősöket, majd Budai Sámuel tizenegyedikes tanuló szólt a stafétát átvevők nevében. „Indulnotok kell vágyott, dédelgetett célok felé. Itt kell hagynotok a biztonságot nyújtó hajlékot. A batyuban elrejtettük a csodakulcsot álmaitok kapujához” – fogalmazott.
Ezt követően a búcsúzó diákok rábízták a Bibliát a következő nemzedék tagjaira. Fekete Hanga a 37 ballagó szegény legény és leány történetét mesélte el, akik a fele királyság megszerzése érdekében jelentkeztek képzésre egy varázslatos kastélyba. Az oktatás során rádöbbenhettek, nemcsak a jó tündér segíthet rajtuk, hanem tanáraiktól és társaiktól kevésbé mágikus, de hatásos segítséget kaphatnak, és bár varázsolni nem tanultak meg, rájöttek arra, hogy egy kórusmű tisztán eléneklése is felér egy csodával.
A végzősök emléklapjainak átadása és a kórus bizonyságtétele zárta a ballagási ünnepséget.
Dézsi Ildikó
Apáczai-ballagás Müsszenccsel és kenuval
Sírva nevetéssel búcsúztak többen is az Apáczai-líceum maturandusai közül szombaton reggel a Kétágú templomban tartott ünnepségen. Ehhez minden fűszer adott volt.
Az ünnepséget az iskola vegyeskara nyitotta meg (karvezető: Szabadi Ildikó zenetanár), majd Papp Hunor iskolalelkész a bátorságról, egymás bátorításáról beszélt Józsué könyve 1:9 alapján.
A 11. osztályosok nevében Becsky Tamás Nemes Nagy Ágnes Iskola című versével búcsúzott a ballagóktól, Nagy Gellért az Ismerős Arcok Nélküled című dalával fakasztotta könnyekre még azt a törékeny fekete maturanduslányt is, akinek alkarján tetoválásszerű rajz díszelgett, majd Mátyás Orsolya olvasta fel gondolatait, amelyek legalább annyira szolgálnak felkészítésül saját jövő évi ballagásukra, például annak fontosságáról is beszélt, hogy a fiatal a mások véleményét útmutatónak élje meg, ne utasításnak.
Mindig tetőznek az érzelmek, amikor a legkisebbek búcsúznak a maguk mosolygós őszinteségével, s bár nem tudhatom, mennyire gyötörte őket a lámpaláz, amikor a székre álltak a mikrofonhoz a többszázas tömeg elé, de még csak egy szó erejéig sem sültek bele a mondandójukba, pedig a tancijuk igazán nem súgott, hiszen a néhány méterrel hátrébb, kezükben a nagyoknak szánt virágokkal sorakozó kéttucatnyi lélekszámú teljes előkészítő osztályt igazgatta. Fehér Mátyás az Úgy elmegyek című népdallal vívott ki erőteljes padkopogtatást (mert templomban tetszésnyilvánításként sem tapsolunk), majd László Helén, Soós Ádám és Szabó Ilona felváltva meséltek Szöszmögi Müsszencs Sündörgő (Berszán István: A válogatott útibatyu) útrakeléséről, arról, hogyan felejtődik otthon, majd hullik ki a batyuból sorra a bánat, a büszkeség, a butaság, a tekintély.
Ömböli Irma, Kolozs megye magyar nyelvű oktatásáért felelős szaktanfelügyelő Márait idézte az utakról, amelyek értelmét csak a célban értjük meg, és a diákok figyelmébe ajánlotta: csak most kezdődik számukra az igazi tanulás, az elbukások és felemelkedések, az örökös pótvizsgázások, de ez izgalmas és jó, csak vigyázni kell, hogy a hosszú úton az átszállásoknál ne vesszenek el az igazi értékek.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője Esterházyhoz és Senecához fordulva az alkukról és az időről beszélt. Alkukról, amelyeket az embernek főleg önmagával kell kötnie és az idővel, az egyezségekről, amelyekre az embertársaival kell jutnia úgy, hogy közben megvédhesse magát önmaga számára.
A ballagók nevében Salamon Orsolya búcsúzott, aki első osztályosként 11 évvel ezelőtt az akkori ballagókat búcsúztatta, így emlékezett az iskolában töltött 12 esztendőre, de a zamatos csínyekről sem feledkezett meg, így például arról az emlékezetes pizzásról, amellyel a 12. B osztály megúszta a kémia felmérőt, egyben megünnepelték oszijuk születésnapját, ami igazán nem kis teljesítmény, hiszen osztálynevelőjük az egyenességéről, de szigoráról is ismert Farkas Melinda kémiatanár volt. A közgazdasági osztályos Tulogdi-Szűcs Orsolya Réka allegóriát olvasott fel a Szamoson szervezett kenuversenyről, amelyet rendre az 1 kormányossal és 14 evezőssel küzdő lánycsapat nyer a 14 kormányossal és egyetlen evezőssel futó fiúcsapat ellenében, az alulmaradás okait firtató aforizmaszerű történetvezetéssel megfogalmazva a közgazdaságtan egyik alaptételét. Késmárki Krisztina Kovács András Ferenc Erdélyi iskola falára című versével búcsúztatta osztályát.
A díjazás és zászlóátadás előtt Vörös Alpár iskolaigazgató a 11 évvel ezelőtti ballagást idézte fel, arra biztatva a végzősöket, térjenek majd be az iskolába és számoljanak be az életükről, „mindegy mit valósítottál meg, az egyedi és értékes, mi a te történetedre vagyunk kíváncsiak”.
A legjobb tanulmányi díjak: Aranyoklevél: Fábián Gyula (9,67); Ezüstoklevél: Adorjáni Csenge (9,64); Bronzoklevél: Salamon Orsolya (9,59). Az osztályelsők Bergner István által alapított díjban is részesülnek.
A Szabadság napilap díját Lovász Szilárd 12. A, a Világnégyzet főszerkesztője, tehetséges fiatal költő kapta.
Kerekes Edit
Brassais ballagás a szimbólumok jegyében
A ballagók iskolájuktól, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumtól indulva, énekelve érkeztek az ünnepély lassan már hagyományos helyszínére, a Diákművelődési Házba. A jelképes 12 harangütés és a ceremóniamester, Szép Mónika vallástanár szavai által kísérve jutottak a 461. évfolyam végzősei a színpadra Iszlai Enikő (12. A, intenzív angol osztály) és Vajnár János Zsolt (12. B, turizmus szaklíceumi osztály) osztályfőnök vezetésével. Az iskola kulcsát Szallós Kis Csaba 12. A osztályos diák, a zászlót pedig Fogarasi Zsigmond Levente (12. A), továbbá a bojttartó Veres Brigitta (12. A) és Balog Mónika (12. B) hozta.
Kósa Mária igazgató ünnepi beszédében a kulcs és kapu szimbólumáról szólt. „Mindegyiketek életének a maga kulcsával érkezett ide, mely egy időben nyitó- és záróeszköz, és megnyit előttetek bizonyos tereket, másokat bezár, mely lehetőség valamilyen cél elérésére, valamilyen tudás megszerzésére… Ma mindannyian megnyitottatok egy kaput. Az a kapu mindig nyitva marad, családotok, iskolátok mindig visszavár. Szilágyi Domokos A kapu versét idézve: a határ itt hasad meg, hogy kilássunk, hogy tovább tudjuk magunkat magunknál – a határ itt szelídül határtalan reménnyé – a Kapuban… kívánok reményteljes indulást és boldog megérkezést” – mondta búcsúzóul.
Ünnepi beszédet mondott még az RMDSZ képviseletében Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Batíz Elly tanfelügyelő, előbbi Márai Sándort idézte: „az utaknak értelmük van, de ezt csak az utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt”, utóbbi Hérakleitosz örök érvényű mondásával engedte útjára a ballagókat: „Mindennap megszűnik valami, amiért az ember szomorkodik. De mindennap születik valami, amiért érdemes élni.”
A végzősök nevében a későbbi jutalomkiosztás során is számos díjat, köztük a Szabadságét is kiérdemlő Szallós Kis Csaba megható búcsúbeszédében kicsengető kártyájuk mottójából indult ki: „Minél teljesebben felfogtuk a felfoghatót, annál tisztábban ragyog fel előttünk a felfoghatatlan” (Ljudmila Ulickaja). Két költemény következett a ballagó diákok előadásában, Ecsedy-Baumann Zita Ady Endre: Intés az őrzőkhöz, Veres Brigitta pedig ugyancsak a nagy magyar költő Üzenet egykori iskolámba versét szavalta el.
A ballagókat Fosztó Beatrix (11. A) búcsúztatta keretesen Madách Imre szavaival, közben pedig kitért arra, hogy idén 44-en végeztek, s mint a magyar ABC betűinek száma: „akkor vagytok teljesek, ha együtt vagytok”. A tizenegyedikesektől is két vers hangzott el, Szabó Norbert (11. A) Weöres Sándor Tíz lépcső művét szavalta el, míg Márton Kamilla (11. B) brassais hagyományként Egyed Emese Jelentés helyett költeményét tolmácsolta. Utóbbi vers részlete már évek óta háttérfeliratként is szolgál a brassais ünnepélyeken: „Együtt vagyunk, csak azért is, reménnyel, / közös sors, erős akarat vezérel, / hogy mint most, bátran jelenthessük egykor: őrizzük egymást, Brassai professzor.”
Dezméri Máté előkészítő osztályos diák is remek szavalattal járult hozzá az ünnepélyhez, K. László Szilvia Tarisznyába való verse igaz útravalóul szolgál a ballagóknak.
A ceremónia menete hagyományosan folytatódott a szimbólumok átadásával: Pope Ernő Endre (11. A), Csete Júlia (11. A) és Kispál Tímea (11. B) vette át a zászlót, Dóka Tímea előkészítős diák kapta meg rövid időre az iskola kulcsát (s át is adta az iskola igazgatónőjének), utána pedig a jelképes kilépés a nagybetűs életbe: a tizenkettedikesek három lépést előre, a tizenegyedikesek pedig a ballagó diákok helyébe.
A jutalomkiosztás után következhetett az ünneplés, előtte pedig Szép Mónika ír-kelta idézettel bocsátotta útjára a végzősöket: „Legyen előtted mindig út! Fújjon mindig hátad mögött a szél. S míg újra találkozunk, hordozzon tenyerén az Isten.”
A legjobb tanulmányi díjak: 12. A: 1. Veres Brigitta 9,60; 2. Szallós Kis Csaba 9,57; 3. Ecsedy-Baumann Zita 9,52; 12. B: 1. Balog Mónika 9,77; 2. Görög Dorottya 9,35; 3. Nagy Orsolya Noémi 9,12.
Póka János András
A jövő rajtatok keresztül lép be a világba
A Báthory István Elméleti Líceumban a ballagási ünnepség a hagyományokhoz híven az alapító fejedelem „üzenetével” kezdődött, majd a jelenlévőkre Kovács Sándor főesperes adta áldását. A főtisztelendő a most zajló Szent László-év mottóját idézte, „élj bölcsen, bátran, mértékletesen és igazságosan”, majd ezen erények közül a bátorságot emelte ki követendő példaként a ballagóknak, olyan bibliai idézetekkel, amelyek azt közvetítik: állandóan velünk van az Úr keze, sőt az ő karja erősít minket – nincs tehát miért félni, ablakból szemlélni az életet. „Ne álljatok a sor végére, legyetek a történelem főszereplői, építsetek egy jobb világot” – idézte Ferenc pápának az Ifjúsági Világtalálkozón elhangzott szavait a folytatásban, majd a ballagók figyelmét arra hívta fel. „Ti vagytok azok, akiknek jövőjük van. A jövő rajtatok keresztül lép be a világba. (…) Krisztus atlétái vagytok, egy szebb egyház és egy jobb világ építői.”
Timár Ágnes igazgató előbb amiatti örömét fejezte ki, hogy most végez az iskola első kiadványszerkesztői szakosztálya. „Jó döntés volt egy ilyen lehetőséget is kínálni gyerekeinknek az elméleti oktatás mellett”– mondta a négy évvel ezelőtt indított „kísérlet” kapcsán, hozzátéve, hogy az induló 29 diákból 20-an készülnek a héten esedékes szakvizsgára, és nagyrészük tovább szeretne tanulni, akárcsak a matematika-informatika és a természettudományi osztályok diákjai. Útravalóul valamennyi végzős diák figyelmét felhívta arra, hogy „felnőtt nem akkor leszel, ha kardot húzol és vakmerően harcolsz a vélt igazadért, sem akkor, ha nem félsz mások arcába vágni a legpimaszabb igazságaidat is. (…) Felnőtt akkor leszel, ha a hibákat önmagadban keresed. ha sorsodért nem a körülményeket okolod, hanem önmagadat, és persze akkor is felnőtt leszel, ha megérted a szabályok fontosságát. A lázadó kamaszkor végét éppen ez a fordulat jelzi”, mondta, majd Márait idézte: „a felnőtt ember élete úgy áll össze szabályokból és életmódokból, mint egy épület szilárdan összerótt téglákból.” Végül azt kívánta diákjainak, hogy a soron következő megmérettetésekhez, így az érettségihez és a pályaválasztáshoz „legyen elegendő bölcsesség és tudás bennetek, és legyen mindig kellő lélekerő és alázat a helyes döntésekhez és a felelősség vállalásához.”
A folytatásban az elsős Tamás Orsolya köszönt el a ballagóktól László Szilvia Tarisznyába való versével, majd ez utóbbiak részéről a színtízessel végző Bikfalvi Márton búcsúzott tanáraitól, iskolatársaitól. A 11. osztályosok Szőke Balázs által kívántak jó utat a végzősöknek, majd sor került a hagyományos, szimbolikus kulcsátadásra.
A tanfelügyelőség nevében Ömböli Irma magyar nyelvű oktatásáért felelős szaktanfelügyelő szólalt fel, ugyancsak Márai Sándort idézve, de ezúttal az utak értelméről, amelyeket csak az utolsó pillanatban értünk meg. Arra intette a ballagókat, hogy életük útjának ezen csomópontján ügyeljenek arra, nehogy az átszállásnál elvesszen az értékes rakomány, amit 12 év alatt a patinás iskola falai között gyűjtöttek.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke az iskola véndiákjaként szólt a három osztály végzőseihez, kiemelve, „olyan közösség vagyunk mi, volt báthorysok, ami szerte a világon külön kaszt” olyan emberekkel, akik mindig ráismernek egymásra, akik között mindig van egy plusz bizalom, bátorítás, akik mindig támogatják egymást. Arra bíztatta a most végzőket, járjanak világot, tanuljanak meg mindent, amit lehet, majd önző szülőként arra kérte őket, hogy utána térjenek haza, és a megszerzett tudást itt kamatoztassák, a közösség javára.
A ballagási ceremónia újabb hagyományos mozzanataként a végzősök közül Tarisznyás Tamás szavalhatta el Kányádi Sándornak az iskola 400. évfordulójára írt, Az öreg iskola ünnepére című versét, majd miután a maturandusok átnyújtották a köszönet virágait, elkezdődött a díjak kiosztása. Az ünnepséget a végzősök kórusa zárta Potyó István karnagy vezényletével.
Balázs Bence
A zene nyelvén értők is elbúcsúztak
„Mi lesz velem, ha egyszer felnövök?” – idézte Keszthelyi Zoltán versét a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium ballagóit köszöntő Kállay Tünde. Az intézmény aligazgatója a kicsengetési kártyák készítését, a szerenádozást, a ballagást, az érettségit, a most lezáruló közelmúlt és az ugyanabban a pillanatban kezdődő jövő közötti átmenti időszaknak nevezte. „Keszthelyi Zoltán kérdése immár nem a távoli jövőnek szól, mert az egyszer most van” – fogalmazott Kállay Tünde, hozzátéve: „Ez a múlt ma lezárul, nem lesz több becsengetés, házifeladat-másolás, unalmas kóruspróba, perecért rohanás, dolgozatírás, koncert vagy hangszervizsga előtti izgulás.” Mintegy útravalóként az oktató hozzátette: „Jövőbeli álmaitok, vágyaitok különbözőek, de végeredményben ugyanarra a célra törnek: boldogok szeretnétek lenni. Az iskolában töltött évek során kincseket gyűjtöttetek mindezek eléréséhez. Kívánom, úgy legyetek boldog felnőttek, hogy ezeket a kincseket soha ne veszítsétek el!”
A ballagók nevében Mikola Brigitta 12. B osztályos diák szólt. „Amikor hat-hét évesen elkezdtük az iskolát, nem is tudtunk mást elképzelni, csak azt, hogy a tanító néni vigyáz ránk, szeretnek minket, és minden értünk van. Az 5. osztálytól a pótanyuka helyett tanárok jöttek, egymásnak ellentmondó elvárás-rendszerekkel, 9. osztálytól pedig már nekünk is erősebbek lettek az elvárásaink, miközben helytálltunk a zenében. Köszönjük azt a csodát, hogy játszadozó gyermekekként jöttünk ide, és most a zene nyelvén értő emberekként távozunk innen.”
Orbán Csala (11. B) felidézte a gimis évek néhány felejthetetlen emlékét, majd azt kívánta búcsúzó társaiknak, hogy „legyetek bátrak, és a megszerzett tudás mellett vigyétek magatokkal a Reményt, hogy csalódásaitok, nehézségeitek is a javatokra váljanak”.
A Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium a legjobb eredményt elért végzőseit díjazta, közülük is kiemelkedtek Mikola Brigitta 9,94-es, Tompa Ábel 9,70-es, valamint Maksay Csaba 9,65-ös általánossal. Szabadság (Kolozsvár)

Tisztelet és együttérzés a magyar hősök emlékünnepén
A civil áldozatok között négyéves kislány neve is feltűnik
A magyar hősök emléknapja alkalmával az 1944-es tordai csata hőseire, valamint a Szovjetunióba „malenkij robotra” hurcolt polgári áldozatokra emlékeztek vasárnap délután az Aranyos menti kisváros központi temetőjében. A magyar Országgyűlés által 2001. június 19-én elfogadott, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló LXIII. számú törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 28-án – tisztelegnek „az elmúlt ezredév magyar hősei előtt”. Józsa István Lajos, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke emlékeztetett, „Torda nem csak második világháborús hadszíntér volt, nem csak katonai hősi áldozatok sokasága kötődik a helyhez, hanem polgári áldozatokkal is fizetett a város magyar lakossága csak azért, mert magyarnak született.” A felszólalók hangsúlyozták, emlékezni és emlékeztetni kell a történtekre, hogy soha többet ne fordulhassanak elő ilyen szörnyű tragédiák.
A Tordai Magyar Kulturális Egyesület, valamint a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) által a magyar hősök emléknapja alkalmával vasárnap szervezett, több helyszínen zajló ünnepség kürtszóval és nemzeti imánk eléneklésével kezdődött a tordai központi temetőben, a második világháborúban meghalt magyar honvédek sírkertjénél.
„Minden nemzet erkölcsi kötelessége, hogy ne feledkezzék meg hősi halottairól. Nemzettudatunk egyik alappillérének kell lennie hősi halott katonáink tisztelete és emlékük ápolása” – mondta a szép számban összegyűlteket köszöntő beszédében Józsa István Lajos unitárius lelkész, a THHB elnöke.
A gondosan rendezett helyhez és az itt nyugvó katonákhoz méltó ünnepi műsor – a jelenlévők az Alsó- és Felsőszentmihályi Vegyes Dalkör és a Jósika Miklós Elméleti Líceum cserkészcsapatának előadását hallgathatták meg – és koszorúzás után a résztvevők néhai vitéz Pataky József sírkertjét keresték fel, s fejezték ki tiszteletüket a THHB néhai elnöke iránt, aki a hősi halottak és „a malenkij robotra” hurcolt polgári áldozatok emlékének ápolásával, valamint közösségszervező és -megtartó tevékenységével rendkívül fontos munkát vállalt magára hosszú éveken keresztül. Lelkes, fáradságot és lehetetlent nem ismerő tevékenységének köszönhetően sikerült számos emlékművet állítani Tordán és környékén a második világháborúban elesett magyar katonák és ártatlan civil áldozatok emlékére.
Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni
A rendezvény a Tordáról deportált, szovjet fogságban meghalt civilek emlékére állított, gránittömbös-kopjafás emlékoszlopánál folytatódott. Itt egyben a felújított környezet átadására is sor került, amelyet a Gulág-Gupvi emlékév keretében a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásának köszönhetően sikerült megvalósítania a civil szervezetnek.
Beszédében Józsa István Lajos emlékeztetett: 1995. október 29-én még csak a második világháború áldozatainak emlékére állíthattak kopjafát, mert akkor Tordán még nem lehetett a kényszermunkára hurcolt magyar polgári áldozatokról nyíltan beszélni, és számukra emléket állítani. Már ez szemet szúrt a hatóságoknak, ám Pataky József nem ijedt meg a pereskedéstől, a fenyegetőzésektől, sőt a nyilvánosság elé tárta az akkori helyzetet. Végre 2014. október 4-én a kopjafa mellé sikerült két gránittömböt helyezni, amelyre feltűntették a kényszermunka során életüket vesztett, 216 ismert beazonosított személy nevét, és kicserélték a kopjafa alapján lévő feliratot a következőre: „Malenkij robotra elhurcolt tordai magyar polgári áldozatok”.
„Torda nem csak második világháborús hadszíntér volt, nem csak katonai hősi áldozatok sokasága kötődik a helyhez, hanem polgári áldozatokkal is fizetett a város magyar lakossága csak azért, mert magyarnak született” – hangsúlyozta a THHB elnöke. A szovjetek román segítséggel utcáról utcára, házról házra jártak, és vették őrizetbe általában a 16 és 60 év közötti férfiakat, akik aztán ismeretlen, borzalmas világba, szögesdrótok közé, internáló és emberpusztító lágerekbe kerültek. A gránittömbre felvésett adatokból kiderül, hogy a legkisebb áldozat, Török Róza feltételezhetően mindössze 4 éves lehetett, fogságának körülményeiről azonban nem sikerült megtudni részleteket. De ott találjuk az áldozatok között a 10 éves Moldován Györgyöt, a 14 éves Berecki Bélát, valamint több 17 éves fiatalt, míg a legidősebb személy, Veress Zsigmond 80 évesen kerülhetett a szovjetek „figyelmébe”.
Az ünnepségen Nagy Albert ótordai és Vincze Csongor újtordai református lelkészek mondottak imát, illetve áldást, a megemlékezés azonban itt még nem ért véget, ugyanis a Jósika Miklós Elméleti Líceumban könyvbemutatóra került sor. Dr. Cech Vilmos ismertetteA tordaiak malenkij robotja című könyvet, amelyet Józsa István Lajossal és Kékkői Károllyal állítottak össze. A szerzők emléket próbáltak állítani a sok száz Tordáról elhurcolt ártatlan civilnek és magyar katonának: a kötet egyfajta „helytörténet a nehéz időkből”, mint ahogyan azt az alcím is sugallja, de egyben összefoglaló munka is a THHB rendkívül eredményes tevékenységéről.
Józsa István Lajos hangsúlyozta: a háború borzalmaira emlékezni és emlékeztetni az utókort erkölcsi kötelességünk, hogy soha ne ismétlődhessék meg ilyen vagy ehhez hasonló szörnyű vérontás. Ezért is mindenhol létre kell hozni a nemzeti sorsfordító tragédiákra emlékeztető, első és második világháborús emlékhelyeket, hiszen az áldozatok és hozzátartozóik iránti tisztelet ezt követeli meg tőlünk.
Különösen fájó pont Kolozsvárnak és Tordának
A kolozsvári magyar főkonzulátus részéről Polonyi Géza mondott beszédet, hangsúlyozva, a megemlékezés kifejezi a tiszteletet a hős honvédekkel szemben, illetve az együttérzést a kényszermunkára elhurcolt polgárok és családjaik iránt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az 1944. szeptember 15-től október 7-ig a Tordán és környékén zajló csatát a katonák és a civil lakosság egyaránt megszenvedte. Miután a honvédek minden lehetségest megtettek az elsöprő szovjet és román túlerővel szemben, újabb tragédia kezdődött, amelyet a köznyelv „malenkij robotként” ismer.
„Kolozsvárnak és Tordának ez különösen fájó pont” – fejtette ki a diplomata, hiszen a jelenleg ismert adatok szerint a kincses városból mintegy 5000 magyar férfit gyűjtöttek össze, míg Torda lakosságát valósággal megtizedelték azzal, hogy 700 embert taszítottak rabságba. „Nem tehetünk mást, csak azt, hogy emléküket kegyelettel megőrizzük, ápoljuk és azon fáradozzunk: soha ne ismétlődhessen meg ehhez hasonló gyászos esemény” – összegzett Polonyi Géza.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében szomorú történelmi pillanatnak nevezte a több mint hét évtizeddel ezelőtt történteket, amelyről a kommunizmus alatt sem Magyarországon, sem Romániában nem volt szabad beszélni. Az 1989-es változások óta olyan lelkes embereknek köszönhetően, mint Pataky József azonban már nyíltan emlékezhetünk.
„Mindez nem azt jelenti, hogy a múltnak élünk, hanem tiszteletünket fejezzük ki a hősök előtt, és a fiatalabb nemzedéknek is a tudtára adjuk az egykor történteket” – hangsúlyozta az RMDSZ parlamenti képviselője, kiemelve Járosi Andor evangélikus lelkész példás magatartását, aki 1944 tavaszán zsidó embertársai életét mentette, ám októberben a Kolozsvárra bevonuló szovjet erők már őt hurcolták el kényszermunkára, és soha többé nem térhetett haza otthonába.
Papp Annamária / Szabadság (Kolozsvár)

Visszakerült Mérába a magyar nyelvű helységnévtábla
Visszakerült a Kolozs megyei Méra falu határába a magyar nyelvű helységnévtábla, amely most már helyesen tartalmazza a település nevét és megfelel a kötelező szabványoknak, azaz a román és a magyar településjelző ugyanakkora méretű, illetve a betűk méretei is egyformák – tudtuk meg Csoma Botondtól.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a táblát a közelmúltban távolították el különböző okokra hivatkozva. Az ügyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tagjai, pontosabban a település RMDSZ-es tanácsosai  több átiratot juttattak el a Kisbácsi Polgármesteri Hivatalba (amelynek közigazgatási hatáskörébe tartozik Méra falu) és a Kolozs megyei Prefektúrára. Úgyszintén Csoma Botond volt az, aki személyesen is tárgyalt a kisbácsi polgármesterrel a tábla visszahelyezése érdekében. Az intézkedéseknek végül volt foganatjuk, és tegnap  végre helyére került a magyar nyelvű helységnévtábla. 
Nagy-Hintós Diana SZABADSÁG (Kolozsvár)

Nehezen került vissza a magyar felirat
Hosszas egyeztetés után ismét kikerült a Kolozs megyei Méra bejáratához a kétnyelvű, a román és a magyar megnevezést is tartalmazó helységnévtábla, amelyet útfelújításra hivatkozva távolítottak el, a munkálatok után viszont csak a román feliratot tették vissza – tájékoztatott közleményében az RMDSZ. Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke rámutatott: Kisbács köz­ség – amelyhez Méra tartozik – RMDSZ-es tanácsosai többször is jelezték a polgármesternek a hiányosságot, de a probléma nem oldódott meg.
Csoma Botond ezért két beadványt is benyújtott a prefektúrára, és személyesen felvette a kapcsolatot Florin Mureşan elöljáróval, míg végül megoldódott a magyar felirat kérdése. Az elmúlt időszakban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete összesítette azokat a településeket, ahol nem tartják be a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait, noha a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ezeken a településeken a helyi tanácsosok segítségével kívánják betartatni a jogszabályt, ha pedig ez nem vezet eredményre, a mérai ügyhöz hasonlóan a prefektushoz fordulnak. (Krónika)
ANTISZEMITA FALFIRKÁK. Antiszemita feliratok jelentek meg a kolozsvári neológ zsinagóga falán. Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke arról tájékoztatott, hogy a rendőrségen és más illetékes hatóságoknál is panaszt tesz ez ügyben. Mint elmondta, a zsinagóga (amely egyben a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma is) utcára néző falán holokauszttagadó felirat és egy áthúzott Dávid-csillag jelent meg. „Nagyon súlyos, ami történt” – tette hozzá a zsidó hitközség elnöke. Holocaust never happened – olvasható a zsinagóga falán, valamint a fekete festékkel áthúzott Dávid-csillag alatt ez a felirat: Toate cele bune (Minden jót). A kolozsvári neológ zsinagógát 1887-ben építették, a templom ma műemlék. (Agerpres)
LEZUHANT EGY MIG. Gyakorlórepülés közben lezuhant tegnap a román légierő egy MiG–21 LanceR típusú repülőgépe a Fekete-tenger partvidékén, a Konstancát kiszolgáló Mihail Kogălniceanu repülőtértől néhány kilométernyi távolságra. A pilóta katapultált. A védelmi minisztérium közleménye szerint a gép a bolgár légierővel közösen szervezett Thracian Eagle 2017 hadgyakorlaton vett részt, leszálláshoz készülődött, amikor a pilóta súlyos motorhibát jelentett. A MiG–21-es a lakott térségektől távol zuhant le és kiégett. A konstancai mentőszolgálat a pilótát a roncs közelében eszméletlen állapotban találta, később azonban magához tért, állapota stabil. A hírtelevíziók értesülései szerint a pilóta súlyos gerincsérülést szenvedett. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG–21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30–40 harcképes gép maradt. (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Képviselői tevékenységét ismertette Csoma Botond
Az elmúlt fél év parlamenti munkájáról számolt be csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselője, aki egyben az alsóház közigazgatási szakbizottságának is az alelnöke. Elmondta: képviselőként a közigazgatási vagy a jogi szakbizottság tagja lehetett volna, ám tízéves városi tanácsosi tevékenysége miatt az előbbit választotta. Csoma Botond a kolozsvári Vasutas park, a Brassai-líceum természettudományi osztályának megszüntetése, a március 15-i Erdély-zászló kapcsán kirobbant ügy és per, a 215-ös közigazgatási törvény módosítása kapcsán interpellált a parlamentben. Az első mandátumát töltő politikus kifejtette: parlamenti képviselőként elsődleges célja a Kolozs megyei lakosok érdekeit képviselni. Az öt interpelláció közül négyre már szóbeli és írásos választ kapott.
A Vasutas park jelenlegi helyzete tarthatatlan. A kolozsvári önkormányzat felújítaná a területet, ám ezt nem teheti meg csak abban az esetben, ha rendelkezik a tulajdonjoggal. A közlekedési minisztériumba benyújtott interpellációmban kértem a minisztert, hogy egy kormányhatározat segítségével szolgáltassák vissza a park tulajdonjogait Kolozsvárnak. Erre meg is kaptam az írásos választ március 27-én, miszerint hamarosan napirendre kerül a téma. Két hónap elteltével ismét beadvánnyal fordultam a közlekedési miniszterhez, mivel semmilyen előrehaladás nem történt ebben az ügyben, erre még várom a választ” – ismertette az ügy állását tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum esetében március 21-én adta be azt a dokumentumot az oktatási minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a nagy múltú iskola természettudományi osztálya maradjon meg és a turisztikai szakosztályt szüntessék meg. A válasz mindenki számára ismert: a beiskolázási tervben a tanfelügyelőségnek kizárólagos döntő joga van, így a minisztérium ebben az esetben semmit sem tehetett – fejtette ki a képviselő, aki szerint az ügy megoldása csakis úgy lehetséges, ha módosítják az oktatási törvényt, és a minisztériumnak több hatáskört biztosítanak ilyen esetek megoldásakor.
„Az Erdély-zászló körül kialakult botrány részleteit már közöltük korábban is: a csendőrség a szervezőkre hárította azt a felelősséget, amelynek következtében négy magyar embert büntettek meg a kolozsvári március 15-i ünnepségen, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A jegyzőkönyv szerint a szervezőknek kötelességük volt szólni a zászlót lobogtatóknak, hogy csomagolják össze azokat. Ellenben a csendőrség azt nyilatkozta, a szervezők kérték őket, hogy emeljék ki a tömegből az említett személyeket. Ezzel kapcsolatosan a belügyminiszterhez fordultam beadvánnyal. A válasz a csendőrség álláspontját támogatta, viszont tudomásunkra hozták, hogy a sértetteknek 15 napjuk van fellebbezni az üggyel kapcsolatosan” – fejtette ki Csoma. Az ügyben már volt egy tárgyalás, és a határozat meghozatala rövid időn belül megtörténhet. 
A képviselő beadvánnyal fordult az illetékes miniszterhez a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket érintő elkezdett vízgyűjtő miatt. 2008-ban kezdték el a vízgyűjtő tó kialakítására vonatkozó munkálatokat, viszont a projektet nem fejezték be. Következményként veszélybe kerülhet a DN1N közlekedési híd, amely 20 lakóhely elszigetelését és további öt ház, illetve a DN1 közút elárasztását okozhatja Nagykalota településen. A képviselő kérte a munkálatok sürgősségi befejezését. A víz és erdőgazdálkodási minisztérium forráshiánnyal indokolta a munka leállítását és a költségvetés módosítását javasolták megoldásként.
A múlt héten megszavazott egységes bértörvényről Csoma Botond elmondta: az RMDSZ azért támogatta, mivel a méltányos fizetések hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy felkészült szakemberek vállaljanak munkát az önkormányzatokba, másrészt pedig a polgármesterek, alpolgármesterek is hatékonyabb munkát tudnak folytatni a közösségeik érdekében.
A jövő héten kezdődik a 215-ös, a helyi közigazgatásról szóló törvény módosításáról szóló vita a képviselőház közigazgatási bizottságában. Az RMDSZ szándéka az, hogy az anyanyelv-használati küszöböt 20 százalékról 10-re csökkentsék. Továbbá vezessenek be egy újnak számító kedvezményes küszöböt, amely szintén előírná azt, hogy a településen bizonyos számban élő nemzeti kisebbség használhassa anyanyelvét a közigazgatásban. A törvénytervezet szankciókat is tartalmaz a törvény be nem tartása esetén.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a héten konzultációt kezdeményezett az önkormányzati vezetőkkel, amelyben arra kérte őket, fogalmazzanak meg javaslatokat a közbeszerzési törvény módosítására, jobban mondva egyszerűsítésére. 
Nagy-Hontós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Körüludvarolják a szociáldemokraták az RMDSZ-t
Elkezdődtek a tárgyalások az RMDSZ és a PSD-ALDE kormánykoalíció képviselői, illetve az RMDSZ és a kegyvesztetté vált Sorin Grindeanu miniszterelnök között, akitől pártja, a szociáldemokraták, mint ahogy a Tăricanu vezette kisebbik kormánypárt is megvonta politikai támogatását, értesült a Mediafax bizalmas forrásokra hivatkozva. Ma mindkét szociáldemokrata tábor az RMDSZ támogatásáért udvarol a Grindeanu-kormány számára sorsdöntő szerdai szavazás előtt.
Csoma Botond képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ összeállított egy prioritás-listát, ez képezi a tárgyalások alapját. Ezek között a legfontosabb a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot szabályozó 215-ös törvény módosítása. Az RMDSZ május végén nyújtotta be a módosító indítványt, amelynek értelmében az anyanyelvhasználati küszöb 20 százalékról 10 százalékra csökkenne, ugyanakkor egy alternatív küszöböt is bevezetnének. Szintén a listán van a nemzeti szimbólumok akadálytalan használata, Március 15-e nemzeti ünnepé nyilvánítása is – tudtuk meg Kolozs megye RMDSZ-es képviselőjétől.
Amint azt szombaton Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kolozsváron tartott Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) ülését követően bejelentette: az RMDSZ parlamenti frakciói szerdán, közvetlenül a szavazás előtt döntenek arról, hogyan voksolnak a Grindeanu-kormány ellen saját pártja által beterjesztett bizalmatlansági indítványról, addig is tárgyalni kívánnak a szövetséget megkereső pártokkal, csoportosulásokkal. A szövetség nem tud és nem akar beleavatkozni egyetlenegy párt belső ügyébe sem, helyettük nem tud dönteni, azt viszont kifogásolja, hogy mindehhez a parlamentet, a kormányzást használják – összegzett szombati nyilatkozatában az RMDSZ elnöke reménykedve abban, hogy a PSD-n belüli konfliktust még szerda előtt megoldják házon belül. Erre a jelek szerint egyelőre nem került sor.
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

Magasabbra teszik a mércét (RMDSZ-képviselők az autonómiáról)
A székelyföldi autonómia megvalósításának ügyében csak akkor lehetünk eredményesek, ha előbb sikerül konszenzust teremtenünk az erdélyi magyar társadalomban, ha a partiumi, közép-erdélyi magyarok épp úgy fontosnak érzik, mint e térség lakói, illetve ha ezt követően elkezdődik egy jól kidolgozott stratégia alapján a kommunikáció a románság felé, mert míg közösségük nem érti meg lényegét, hogy nem hordoz veszélyeket, addig a politikum sem tud eredményesen lépni – hangzott el tegnap Benkő Erika háromszéki és Csoma Botond Kolozs megyei képviselő közös sajtótájékoztatóján.
Nagyon fontos a párbeszéd a tömbben és szórványban élő magyarok között, eltérő élethelyzetünk, sok gondunk különböző, de számos problémánk azonos, szükségünk van egymásra, szolidárisnak kell lennünk – fejtette ki Benkő Erika. A székelyföldiek számára kardinális kérdés az autonómia, de el kell érnünk, hogy ne csak nekünk legyen fontos, minden magyar ember támogassa, ebben nagyon nagy a politikum felelőssége, éppen ezért hívta meg Sepsiszentgyörgyre Csoma Botondot, hogy közösen mérlegeljék az együttműködési lehetőségeket. Csoma Botond elmondta, igen sok székelyföldi él Kolozsváron, első kézből értesülnek az itteni helyzetről. Úgy látja, az autonómiáról nem csak itt kell beszélni, szolidaritásra van szükség, nem lehet magyar–magyar versengés tárgya, nem egymást kell túllicitálni. Ha magyar térfélen sikerül konszenzust teremteniük, akkor fontos lenne a román társadalom meggyőzése, hogy megértsék, nem ördögtől való, nem vezet Románia széteséséhez. Ehhez elsősorban az értelmiség, majd a politikum körében kell partnereket keresniük, igyekeznek stratégiát kidolgozni, hogy ez minél hatásosabb, eredményesebb legyen.  Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a hét elején kialakult magyarellenes hangulat nem késztethet meghátrálásra, Benkő Erika szerint „még magasabbra kell tenni a mércét”. Csoma Botond emlékeztetett, hogy 2001-ben a közigazgatási törvény elfogadását hasonló dühös hangulatkeltés előzte meg, ám a jogszabály mégis átment, és a világ sem dőlt össze. Mint fogalmazott, Dél-Tirolban is ötven évbe telt az autonómia kiharcolása. Benkő Erika megjegyezte, paradox módon a mostani magyarellenes hisztéria elősegíti nemzetközi munkájukat, a Mikó Imre Jogvédőszolgálat jelentését minden nagykövetséghez, az összes fontos intézményhez eljuttatják. 
Bűnügyi feljelentés Băsescu ellen is
Három ügyészségi feljelentést tett a Mikó Imre Jogvédőszolgálat, és öt panasszal fordultak az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (ODT) a hét eleji magyarellenes megnyilvánulások miatt. Rareș Bogdan újságíró, Traian Băsescu volt államfő, szenátor és Marius Pașcan Maros megyei képviselő esetében az ügyészséget kérik, vizsgálják ki, vádolhatóak-e bűncselekménnyel közösség elleni izgatás, uszítás miatt. Mindhármuk esetében kérik az ODT eljárását is, s mellettük egy szélsőséges honlap, illetve Cristian Tudor Popescu újságíró diszkriminatív kijelentéseinek vizsgálatát.
Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Előléptette Boc a vasgárdista Țenét
Mégis megnyerte a versenyvizsgát Ionut Țene, ő lett a polgármesteri hivatal oktatási, kulturális, egyházi és sportügyekkel foglalkozó szakosztályának vezetője. A városházán évek felügyelői tisztséget betöltő köztisztviselő, aki civilben vasgárdista eszméket terjesztő portál, a napocanews.ro szerkesztője, annak ellenére került a megüresedett vezetői tisztségbe, hogy kolozsvári civilek petíciót indítottak ellene márciusban. Ebben felhívják Emil Boc polgármester figyelmét: a köztisztviselők státusát szabályozó törvény szerint azoknak, akik ilyen funkciót töltenek be, tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, amely rombolja a köztisztviselői státus tekintélyét. Ionut Țene ezzel szemben cikkek sorozatát jelentette meg, amelyekben nemzeti, vallási vagy szexuális kisebbségek ellen uszít. A petíciót 580-an írták alá, 80 százalékuk kolozsvári, több mint fele pedig román nemzetiségű.
Szakács István civil aktivista, az aláírásgyűjtés kezdeményező AltArt Alapítvány vezetője a Szabadságnak elmondta: Tene előléptetése anomália. Lehet ugyan, hogy a versenyvizsga feltételeinek eleget tett, de egy ilyen személynek nincs mit keresnie ebben a státusban. Szakáts szerint ez csak egy folyamat első szakasza, amely - reményei szerint – Țene távozásával zárul majd. Kérdésünkre, hogy kaptak-e választ a polgármesteri hivataltól a benyújtott petícióra, Szakáts elmondta: a rövid válaszban „biztosították” az aláírókat, hogy a versenyvizsga a törvény által előírt feltételeknek megfelelően zajlik majd.
Nem töltheti be Kolozsvár kulturális főosztályának vezetői tisztségét a román vasgárdista mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Țene! – áll a Kolozs megyei RMDSZ szerkesztőségünkbe eljuttatott közelményében. A Csoma Botond parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök által aláírt állásfoglalás szerint elfogadhatatlan, hogy egy interetnikus párbeszédre, toleranciára törekvő városban olyan személy vezesse a polgármesteri hivatal kulturális főosztályát, aki számtalanszor diszkriminatív és sértő megjegyzést tett a kisebbségek kapcsán.
„Antonescu marsall nagy csodálója, a román vasgárda mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Țene nem lehet Kolozsvár oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó iroda vezetője” – nyilatkozta Csoma Botond. Rámutatott: pár évvel ezelőtt Ioan Vasile Țene újságírót a  Országos Diszkiminációellenes Tanácsba is javasolták, bekerülését már akkor több emberjogi szervezet ellenezte.
„Meggyőződésünk, hogy egy szélsőséges nézeteket valló személy sem a diszkriminációellenes tanács, sem Kolozsvár kulturális főosztályának vezetője nem lehet. A kisebbségi közösségekre, így a magyar emberekre nézve is sértő és elfogadhatatlan, hogy egy vezetői pozíciót betöltő köztisztviselő eddigi pályája során xenofób, antiszemita, sértő vagy egyenesen uszító magatartással nyilvánuljon meg, bármely nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbség irányába” – vélekedik Csoma Botond. Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete elhatárolódik Ionuț Țene-től, akit teljesen alkalmatlannak tart a város oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó irodavezetői tisztség betöltésére, ezért megteszi majd a szükséges lépéseket a helyzet orvoslására.
Székely Kriszta Szabadság (Kolozsvár)

A szórványért, szívvel és lélekkel
Újfajta szemléletmódot képviselnek azok a fiatal politikusok, akik az autonómia és a szórványkérdés kapcsán azt mondják, a két fogalom nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. Benkő Erika háromszéki és Csoma Botond kolozsvári RMDSZ-es parlamenti képviselők azt állítják, az erdélyi magyar közösségen belül párbeszédet kell kezdeményezni, a feleknek értő módon kell egymás felé fordulniuk. A tömbben és szórványban élő magyarok élethelyzete eltérő, sok gondunk különböző, de számos problémánk azonos, szükségünk van egymásra, szolidárisnak kell lennünk – hangsúlyozza Benkő Erika.
Erdély és Székelyföld bármelyik szegletében a ma gondjainak orvoslása mellett a jövő, a vállalható élet megteremtése a tét. És bár ez térségenként változó kihívást jelent, az elfogadhatatlan, hogy a székelyföldi autonómia kérdését magyar ajkú politikusok azért seperjék le az asztalról, mert – miként gyakran hangoztatták – az itteni, egy­előre csupán remélt önrendelkezés a szórványban élő nemzettársaink kárára válna. Ez a vitatható diskurzus állandósulni látszott az érdekképviselet holdudvarában, azt eredményezve, hogy a székelyföldiek és a szórványbeliek ingerültebben mutogathattak egymásra. Ezt próbálták valame­lyest ellensúlyozni a székelyföldi megyei önkormányzatok és egyházak, arra törekedve, hogy intézményesített, szakmai és emberi kapcsolatrendszert alakítsanak ki a szórványbeliekkel. A szórványkérdésben minden elvesztegetett nap, hónap, esztendő pótolhatatlan veszteséget jelent. Hogy mégis sikeres szórványkollégiumok működhetnek Erdély-szerte, az főként a történelmi egyházaknak, illetve a magyar állami támogatásnak köszönhető. Többet is el lehetett volna érni, ám ehhez nem a tömbbelieket és a szórványbelieket kellett volna egymás ellen hangolni, hanem a megoldandó feladatokra kellett volna erőteljesen figyelni, működőképes szórványstratégia mentén kellett volna cselekedni, már a kilencvenes évek elejétől. Ám ahhoz, hogy ebben a pillanatban mentsük, ami még menthető, szükséges, hogy politikai szinten minél többen felvállalják Benkő Erika és Csoma Botond gondolatait, s cselekedjenek. Ha valaki a tennivalókra kíváncsi, elég, ha a szórványgondozásban kiemelkedő, Vetési Lászlóékhoz köthető kolozsvári Diaszpóra Alapítvány honlapjára vagy Facebook-oldalára pillant. Mi több, a szórványbeliekkel való törődés szükségességére már az iskolában fel kellene hívni a figyelmet, attól függetlenül, hogy szerepel-e vagy sem a tantervben. Hiszen tanítani, tanulni lehet az odafigyelést, a szolidaritás iránti igényt, azt, hogy itt, Erdélyben, Székelyföldön valóban szükségünk lenne egymásra. S míg a törvény szavatolni fogja az önrendelkezéshez – vagyis az emberi méltósághoz – való jogunkat, bebizonyíthatjuk, hogy saját vállalásként, szívvel és lélekkel törődünk azokkal a mostoha  körülmények között élő nemzettársainkkal, akik önhibájukon kívül kerültek nyelvi peremvidékre.
Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tiltakozik a Kolozs megyei RMDSZ Ioan Vasile Ţene új tisztsége miatt
Tiltakozik az RMDSZ, amiért a román vasgárdista mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Ţene került a kolozsvári városháza kulturális főosztályának élére.
„Elfogadhatatlan, hogy egy interetnikus párbeszédre, toleranciára törekvő városban olyan személy vezesse a polgármesteri hivatal kulturális főosztályát, aki számtalanszor diszkriminatív és sértő megjegyzést tett a kisebbségről. Antonescu marsall nagy csodálója, a román vasgárda mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Ţene nem lehet Kolozsvár oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó iroda vezetője” - nyilatkozta a Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök, miután tudomására jutott: a tisztviselő nyerte meg a kulturális főosztály élére kiírt versenyvizsgát.
A politikus rámutatott: pár évvel ezelőtt Ioan Vasile Ţene újságíró Országos Diszkiminációellenes Tanácsba való bekerülését több emberjogi szervezet ellenezte. „Meggyőződésünk, hogy egy szélsőséges nézeteket valló személy sem a diszkriminációellenes tanács, sem Kolozsvár kulturális főosztályának vezetője nem lehet. A kisebbségi közösségekre, így a magyar emberekre nézve is sértő és elfogadhatatlan, hogy egy vezetői pozíciót betöltő köztisztviselő eddigi pályája során xenofób, antiszemita, sértő vagy egyenesen uszító magatartással nyilvánuljon meg, bármely nemzeti, etnikai vagy vallási kisebbség irányába” – idézte az RMDSZ hírlevele Csoma Botondot.
A parlamenti képviselő összegzésként kiemelte: az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete elhatárolódik Ionuţ Tenétől, akit teljesen alkalmatlannak tart a város oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó irodavezetői tisztség betöltésére, ezért megfelelő lépéseket tesz. maszol.ro

Bepanaszolja a Diszkriminációellenes Tanácsnál a Kolozsvári Városházát a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat kolozsvári kirendeltsége és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete bepanaszolja a Kolozsvári Városházát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál.  A szervezet szerint a városháza helytelenül járt el, amikor meghirdette a versenyvizsgát a kincses város oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó osztályának a vezetői tisztségére. 
Csoma Botond az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke korábban kifejtette: „Elfogadhatatlan, hogy egy interetnikus párbeszédre, toleranciára törekvő városban olyan személy vezesse a polgármesteri hivatal kulturális főosztályát, aki számtalanszor diszkriminatív és sértő megjegyzést tett a kisebbségek kapcsán.  Antonescu marsall nagy csodálója, a román vasgárda mozgalom értékeit képviselő Ioan Vasile Țene nem lehet Kolozsvár oktatási, kulturális, vallási, sport és szociális kérdésekkel foglalkozó iroda vezetője"
A jogvédelmi szolgálat által elkészített panaszban részletesen indokolta álláspontját, miszerint Ionuț Țene alkalmatlan a már említett ügyosztály vezetői tisztségének a betöltésére, ugyanakkor kinevezése az alkotmány több pontját is sérti, illetve számtalan törvénynek és kormányhatározatnak is ellentmond. 
Továbbá az újságíróként is tevékenykedő Țene több publikációjában is kifejtette csodálatát Antonescu marsall munkássága iránt, és számos olyan írása is megjelent, amelyben diszkriminatív megjegyzésekkel illeti a Romániában élő kisebbségeket. 
Tasnádi István Szilárd a Mikó Imre Jogszolgálat kolozsvári munkatársa a beadványban kifejtették a közszereplőknek, úgy a kisebbségi, mint többségi nemzetiségű állampolgárok érdekeit kell képviseljék, nem saját nézeteiket, mint ahogy az megfigyelhető a publicista munkásságban.  „Nagyon fontosnak tartom az erőteljes fellépést minden olyan esetben, ahol fennáll annak a veszélye, hogy szélsőséges nézeteket valló személyek kerüljenek tisztségekbe Romániában. Ionuț Țene közismert kisebbségellenes magatartása véleményünk szerint alkalmatlanná teszi őt egy fontos tisztség betöltésére egy magyarok által is lakott városban. Azt gondoljuk, hogy ennek a tisztségnek a betöltéséhez részrehajlás-mentes szakmaiság szükséges és nyilvánvaló az, hogy Ionuț Țene kinevezése a továbbiakban hátrányosan érintheti a kolozsvári magyarokat, tekintve azt, hogy a szóban forgó személy korábban nyíltan xenofób írásokkal uszított az erdélyi magyarság ellen. Éppen ezért a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat élni kíván minden törvényes eszközzel ez esetben.”- nyilatkozta Benkő Erika, a jogvédő szolgálat vezetője.
Ionuț Vasile Țene esetleges kinevezéséről június 23-án kerültek napvilágra újabb részletek, amikor is kiderült, hogy a köztisztviselői állás betöltésére kiírt versenyvizsgán első helyen végzett.  A jogvédelmi szolgálat munkatársai szerint Țene esetleges kinevezése a köztisztviselők státuszát szabályozó törvényekkel menne szembe. Mint arról már értesítettük az olvasókat az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete múlt pénteken közleményben határolódott el Ionuț Țene-től, mivel ez számtalan diszkriminatív megjegyzést tett a nagyközönség előtt a kisebbségeket illetően. A szervezet további lépéseket fontolgat, a városházi versenyvizsga jogszerűségét a közigazgatási bíróságon szeretnék kivizsgáltatni. (közlemény) Erdély.ma

Oláh Emesét jelöli a következő tanácsülésen az alpolgármesteri tisztségre az RMDSZ Kolozsvári szervezete – tudatja az RMDSZ helyi szervezetének szombati közleménye. A döntést a március 31-én tartott választmányi ülésen hozta meg a kolozsvári szervezet, ezt követően az RMDSZ Megyei Állandó Tanácsa egyhangúan hagyta jóvá a javaslatot.
Március 31-én, délután ült össze az RMDSZ Kolozsvári Szervezetének választmánya. Az ülést a kolozsvári szervezet elnöke, Horváth Anna hívta össze, azt követően, hogy március 21-én hivatalosan is benyújtotta lemondását Kolozsvár alpolgármesteri tisztségéről. A kongresszusi küldöttek megválasztása és a jelenlegi politikai helyzet kiértékelése mellett, a harmadik napirendi pont az alpolgármester-jelölt nevesítése volt. Ugyancsak ezen gyűlés keretében nevesítették a városi RMDSZ-frakció új tagját is, hiszen Csoma Botondnak képviselővé történt megválasztása után le kellett mondania városi tanácsosi tisztségéről.
„Horváth Anna munkabírásának és városvezetői képességeinek köszönhetően a kolozsvári magyarok visszanyerték a városvezetésbe vetett bizalmukat. Ezt a bizalmat továbbra is meg kell őriznünk. A tisztség, melyre ma megbízást kaptam, hatalmas felelősséggel és sok munkával jár. Az elmúlt öt év városházi tapasztalatai segítenek a felelősség felvállalásában és az öt tagú frakció, Horváth Annával az élen segít majd a munkában. Csak így, csapatban tudunk érvényt szerezni a kolozsvári magyarok érdekeinek” – nyilatkozta Oláh Emese az ülést követően.
Döntés született arról is, hogy Csoma Botond parlamenti képviselő helyét a városi tanácsban Nistor Dániel, a tavaly júniusi választási lista hatodik helyén szereplő fiatal építőmérnök veheti át. A városi választmány nevesítéseit a soron következő városi tanácsülésen kell jóváhagynia a megyeszékhelyi tanács testületének. Szabadság (Kolozsvár)