Júl. 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület, a Sepsi Református Egyházmegye és a Hídvégi Református Egyházközség szervezésében a földvári fogolytábor áldozataira emlékeztek Hídvégen, a Brassó megyei Földvár közelében lévő háromszéki településen. Még nincs pontos adat arról, hányan pusztultak el a hírhedt földvári haláltáborban, és hányan szenvedtek a megaláztatás és az éheztetés miatt. A hídvégi református lelkész, Ungvári Barna András szerint elsőként, 1997. április 6-án a Szatmár megyei börvelyiek állítottak kopjafát a hídvégi református templom kertjében. Akkor elhatározták, hogy amíg Földváron méltó emlékmű nem készül a fogolytáborban raboskodottaknak, illetve az elhunytaknak az emlékére, Hídvég legyen az egykori foglyok, a hozzátartozók zarándokhelye. Az emlékmű idén sem kerülhetett a földvári fogolytábor tömegsírjára, mivel a Brassó megyei tanács az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt. Az indoklás az volt, hogy a kérelmezők eltorzítják az eseményeket, a valóságot. - A tiltások ellenére megtelt a hídvégi református templom. Dr. Csiha Kálmán püspök hirdetett igét. Benkő Levente, a Háromszék szerkesztője ismertette a földvári fogolytábor történetét. A sajtóközlemények szerint körülbelül hatezren sínylődtek ebben a táborban. Tavaly orosz külügyminisztériumi közbenjárására a volt haláltábor egyik tömegsírjánál emlékművet állítottak az 1942-44 között Földváron elhunyt huszonegy szovjet hadifogoly emlékére. A magyar, a sváb, cseh, szerb, lengyel, német foglyok érdekében azonban se Bukarestből, se Budapestről nem járt közben senki. A templomkertben megkoszorúzták az 1944?45 között Földváron raboskodott börvelyiek emlékére felállított kopjafát. Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke a felfüggesztésben politikai okot feltételez. A hídvégi református egyházközség gyülekezeti termében felavatták az emlékszobát. Itt a hajdani foglyoktól, a lágerből származó tárgyakat, leveleket, verseket, fényképeket lehet megtekinteni. Az ünnepség Benkő Levente Fogolykönyv című kötetének bemutatásával ért véget. /Emlékezés a földvári fogolytábor áldozataira A Brassó megyei tanács nem engedélyezte az emlékmű felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19., A visszavont emlékmű-kiállítási engedély dacára. Hídvégen méltóan és méltósággal emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Szászzsombor alig 150 lelket számláló elöregedett református gyülekezete nagy áldozatok árán felújította a templomot és a parókiát. Július 18-án ünnepelt a gyülekezet a református templomban, igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök. /Mert szegények voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

A Magyar Református Lelkészegyesület aug. 2-6-a között Csurgón tartja nyári konferenciáját és a világban szétszórtan élő magyar református lelkipásztorok találkozóját. Erre az alkalomra meghívót kapott a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetsége is. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek 40, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 30 helyet biztosítottak. A RORLÉSZ 70 lelkipásztora egyben az egyházmegyék képviselője is. Előadást tart: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Papp Vilmos teológia-tanár, dr. Tóth Albert MRL-elnök, dr. Juhász Tamás teológia- tanár, dr. Nagy István főigazgató, dr. Csiha Kálmán püspök, D. Tőkés László püspök. /Pásztori Tibor Endre, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke: Magyar református lelkipásztorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Aug. 14-én lóháton ülő székelyruhás legények fogadták Jedd központjában a templomszentelési ünnepségre érkező vendégeket, köztük dr. Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét. Az 1997-99 között teljesen felújított gyönyörű templomban a püspök hirdetett igét. A holland testvérgyülekezet a javításhoz az évek során 55.000 guldennel járult hozzá, a helybéliek a pénzadományok mellett közmunkával is segítettek. /Simon Virág: Felújított templomot szenteltek Jedden. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

"Nyárádszentlászlót 1968-ban, a megyésítéskor a szomszédos Nyárádgálfalva községhez csatolták, azonban a szentlászlóiak megőrizzék indentitásukat. Nyárádszentlászlón a reformátusoknak 111 esztendeig vályogtemplomuk volt. Gáspár András backamadarasi lelkész, templomépítő pap elmondta, hogy két leányegyházuk közül előbb Nyomáton kezdték el az építést 1992-ben, és 1994 augusztusában felszentelhette a püspök. Szept. 12-én Nyárádszentlászlón ünnepelt a háromszázvalahány lelkes falu. Lakói zömmel reformátusok /156 fő/ és unitáriusok, kisebb részben katolikusok. A Hadnagy Judit tervezte épület kicsinek bizonyult a szentelésre összesereglett híveknek. Eljött az építés legfőbb támogatója is, a Liverpoolban élő báró Vitéz lemhényi dr. Zsigmond András angol feleségével. Angliából jött Harvey Cristopher is, aki az ifjúsági ház építését segítette, hálából az ő nevét viseli az intézmény. Ez a ház a Közép-Nyárádmente ifjúságáé - jelentette ki Gáspár András lelkész. Az emeleti részen kis manzárdszobákat képeztek ki, ifjúsági táborok, találkozók alkalmára. És csángó gyermekek nyaraltatására. Eljött a holland testvérgyülekezet négy tagja; ők még szombaton elhelyezték Backamadarason az öregotthon alapkövét. A Duna-csatornát megjárt, sokat szenvedett dr. Csiha Kálmán elmondta, hogy 1989 óta a reformátusok 166 új épületet húztak fel Erdélyben, ebből 32 a templom. Gáspár András lelkész vázolta a templomépítés történetét. Dr. Lehr György budapesti külügyminisztériumi megbízott a vitézi rend érdemkeresztjét adományozta Csiha Kálmán püspök úrnak templom- és egyházépítő munkássága elismeréseként. - A közeljövőben kápolnát emelnek a katolikus hívek is. /Bölöni Domokos: Új temploma van Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14., Máthé Éva: "Ellenszélben is előre menni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szept. 15-én Bukarestben, a Calvineumban tartotta ülését a romániai magyar történelmi egyházak egyeztető-tanácsa. Az ülésen jelen volt dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Reiser Pál, Tempfli József és Martin Roos római katolikus, Tőkés László királyhágómelléki és dr. Csiha Kálmán református, valamint dr. Szabó Árpád unitárius püspök. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés Elek, az egyházügyi államtitkárság igazgatója meghívottként vett részt a tanácskozáson. Napirenden szerepelt a kultusztörvény tervezete, az egyházi ingatlanok és ingóságok helyzete, a lelkészek állami fizetésének kérdése, valamint az egyházi és az anyanyelvű oktatás lehetőségei. Az önálló magyar nyelvű magánegyetemmel kapcsolatban az egyházfők a következő szándéknyilatkozatot adták ki: "A romániai magyar történelmi egyházak, népük anyanyelvű oktatása iránti felelősségük tudatában, ünnepélyesen kifejezik ama szándékukat, hogy közös részvétellel, a romániai önálló magyar nyelvű felsőoktatás érdekében, magyar nyelvű magánegyetem létrehozása céljából alapítványt tegyenek. Terveink szerint az alapítványi egyetem székhelye Kolozsváron lesz, és ennek karai, részintézményei fognak működni Erdély különböző régióiban. Kérjük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erkölcsi, politikai, szakmai támogatását és együttműködését az egyetem létrehozásában és működtetésében. Célunk megvalósítása érdekében felkérjük Erdély, Magyarország és a világ magyarságát, valamint Románia és Magyarország kormányait, hogy anyagi, erkölcsi és szakmai támogatást biztosítson számunkra. - Az alapítvány bejegyzésével megbízzuk a romániai magyar történelmi egyházak tanácskozó testületének titkárságát. /Alapítvány a magyar egyetemért. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 16./ Ugyancsak e tanácskozás során a magyar történelmi egyházak vezetői Memorandumot fogadtak el, amelynek címzettje Radu Vasile miniszterelnök. Felvázolva a romániai magyar egyházak súlyos anyagi gondjait, a kormány segítségét kérik azok megoldásához. Az állami támogatás összegének kiegészítése mellett az egyházak bizonyos adózási könnyítéseket igényelnek. - A romániai magyar egyházi vezetőket ebéden látta vendégül Emil Constantinescu elnök, és az azt követő beszélgetés során támogatásáról biztosította őket, a felvetett kérdések megoldásában. - Délután az egyházi vezetők részt vettek a szenátus tanügyi bizottságánál rendezett konzultáción. A bizottság tagjai érdeklődtek, hogy az egyházak mit tesznek majd a birtokukba visszajutó iskolaépületekkel. A magyar egyházi vezetők szinte egyöntetűen leszögezték: ahol iskola működik, ott iskola lesz továbbra is. /(Zsehránszky István) Szándéknyilatkozat született erdélyi magyar egyetem-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Emil Constantinescu államfő a romániai magyar történelmi egyházak vezetői előtt kifejtette meggyőződését, hogy a tulajdonról készülő új törvény rendezi majd a legtöbb volt tulajdon problémáját, függetlenül nemzeti vagy felekezeti hovatartozástól. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet illetően Emil Constantinescu azt hangsúlyozta, hogy az érvényben lévő oktatási és akkreditálási törvény "ésszerű és kedvező keretet" ad a magánkezdeményezésekhez az oktatás területén. Constantinescu elnök örült a magyar magánegyetem létrehozásának. Egy ilyen egyetem alapítása szerinte a többségnek is lehetőséget ad arra, hogy elfogadja és megértse az anyanyelvű oktatási intézmények létrehozását, ami előrelépést jelent az anyanyelvű felsőfokú állami oktatást illetően is - hangsúlyozta nyilatkozatában Tőkés püspök. /Constantinescu államfő magyar egyházi vezetőkkel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök a megbeszélésről elmondta: "Ha nem lehet állami finanszírozású magyar felsőoktatási intézetünk, akkor magánegyetemet hozunk létre." "A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola része lenne az új magánegyetemnek." A legfontosabb egyetemi központ Kolozsváron lenne. - Aggasztó, hogy sok jogtalanul elvett egyházi épület van, amelyet már nem használnak, de nem adják vissza az egyházaknak. /Rais W. István: A magánegyetem létrehozása a fontos, nem a tanintézet elnevezése. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

Csiha Kálmán, Erdély sorrendben 44. református püspöke most töltötte be 70. életévét. A kolozsvári Farkas utcai templom híveinek nevében Balogh Béla köszöntötte a püspököt. /Csiha Kálmán püspök köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

"Dr. Csiha Kálmán püspök nyilatkozott bukaresti látogatása eredményeiről, a romániai magyar püspöki találkozóról. A püspöki találkozón lefektették az alapját egy új alapítványnak, amelynek célja: az erdélyi magyar nyelvű egyetem létrehozása. A magyar püspököket fogadta Emil Constantinescu elnök, aki előtt elmondták három nagy problémát: anyagi kérdéseket; a lelkipásztori fizetés kérdését, ami határozottan anyagi csapdának néz ki; valamint a magyar egyetem kérdését és az általuk létesítendő egyetem szándékát. Az államfő pozitívan viszonyult mind a három problémához. - Az egyetemről azt mondta, hogy semmilyen ellenvetése sincs a püspökök kezdeményezését illetően. Az állam először azt ígérte, hogy a lelkipásztorok fizetését biztosítani fogja, csupán a fizetési forma változik; most pedig a kiderült, hogy lelkipásztoroknak csak a fele kapna fizetést. Ezt Constantinescu diszkriminatívnak nyilvánította, és megígérte, hogy közben fog járni. - A kultusztörvény tervezetét az egyházak közösen állították össze. A mostani /nem az egyházak képviselői által készített/ tervezetben már nincs szó az egyházi javak visszaadásáról; nincs szó a felekezeti iskolák állami támogatásáról, nincs szó arról, hogy az egyházak egymás között egyenlőek, hanem csak azt írja, hogy az állami szervek előtt egyenlőek. Ebben a törvénytervezetben is inkább már korlátozásokat látnak a magyar püspökök. Úgyhogy tulajdonképpen a jelen formájában feleslegessé vált. Az egyházak kéréseit, kívánalmait 80 százalékban törölték a tervezetből, ezzel szemben negatív megfogalmazásokat vittek be. Például azt, hogy az állam nem támogatja az egyházi karitatív intézményeket. Vagy az állam nem támogatja az egyházi magániskolákat. A tervezet jelen formájában tiltó rendelkezéseket tartalmaz. Akkor pedig nincs szükség erre a törvényre. Szerepel még benne a nemzeti egyház, ez a mai Európának nem felel meg. - A kolozsvári Diakóniai központ már berendezett az önfenntartásra. És minden iskolát és minden diakóniai szolgálatot önfenntartóvá tesznek, mondta Csiha Kálmán püspök. Körülbelül egy-két évig, három évig működnek külföldi segélyekkel, és azután már önfenntartóak. /Zsehránszky István: Beszélgetés Dr. CSIHA KÁLMÁN püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

Nyárádszentlászló kis református gyülekezetének /156-an vannak/ életében nagy esemény történt: új templomukat szentelte fel dr. Csiha Kálmán püspök. Nyárádszentlászló kis vályogtemploma egyre romlott, félő volt, hogy összedűl. Ezért láttak neki a templom építésének. Levelet írtak az Angliában élő báró lemhényi dr. Zsigmond András orvosnak, hogy segítsen. Õ azután gyűjtést indított, a templom harangja és orgonája, a templom melletti ifjúsági ház az ottani gyűjtés eredménye. /Máthé Éva: Ellenszélben is előre menni! Templomszentelés Nyárádszentlászlón. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Kolozsvár, okt. 1., 19. sz./

"Okt. 3-án Nagypetri faluban Kőrösi László református lelkipásztor felszentelte a Barátság Gyülekezeti Házat. Nem keseregni kell a múlton, hanem "tisztelni kell hagyományainkat, őseinket, és építeni a jelenben a jövőnket", mondta Csiha Kálmán erdélyi püspök. Sokan közreműködtek az 1995. május 15-én beindult építkezésben, helyi, kalotaszegi, nagyszalontai (a lelkész földijei), prágai, hollandiai, svájci és franciaországi gyülekezetek és magánszemélyek. Kalotaszeg egyik legszebb közösségi épülete készült el, az alagsorban konferenciaterem, konyha, és mellékhelyiségek, a földszinten imaterem, tágas csarnok, teakonyha, fedett erkély, lelkipásztori irodahelyiség, a tetőtérben pedig három hálószoba van, amely a faluturizmus beindítására alkalmas építmény. Nagypetri régi műemléktemplomát felújították. /Gáspár Attila: Szilágysági hétvége. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

A Kolozsváron székelő Református Pedagógiai Intézet okt. 9-én egynapos konferenciát szervezett egyház-iskola-család témakörben Marosvásárhelyen. A közel 250 jelen levő lelkésznek, tanárnak, kántor-tanítóképzős diáknak dr. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök hirdetett igét, majd A felekezeti nevelés jelenlegi helyzete címmel Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa tartott előadást. Hangsúlyozta a felekezeti iskolák és továbbképző intézmények szükségességét, kiemelve, hogy a közel 450.000 reformátusnak hitvallásos kötelessége fenntartani azokat az iskolákat, ahol a megmaradáshoz szükséges értelmiségi magot képezik. A Marosvásárhelyen működő Református Diakonissza-képző jelenéről dr. Nagy Attila igazgató beszélt, elmondva, hogy az intézetnek immár 190 végzőse van, legtöbbjük asszisztensként dolgozik állami és magánrendelőkben. Barabás László, a Kántor-tanítóképző Főiskola nehézségeiről szólva tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a főiskola még mindig a magyarországi nagykőrösi főiskola kirendeltségeként működik, a hazai jogi keretek nem engednek másra lehetőséget. Dr. Csiha Kálmán püspök elmondta: bár Andrei Marga tanügyminiszter rendelettel jóváhagyta a marosvásárhelyi Református Kollégium önállósodását, azonban két hétre rá visszavonta azt. /Simon Virág: A gyakorlati oldal elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

Okt. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést Bukarestben Radu Vasile román miniszterelnök. Az egyházfők kérésére létrejött találkozón Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Tamás József csíkszeredai katolikus segédpüspök vett részt. Az erdélyi magyar egyházak vezetői a lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a román miniszterelnök segítségét, támogatását. - A találkozó után az egyházi vezetők elmondták: a lelkészek állami fizetéséről szóló törvény jelenlegi értelmezése azt a gyakorlatot eredményezi, hogy a mintegy 1400 romániai magyar lelkésznek csak a fele kaphat állami fizetést. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólva hangsúlyozták, hogy bár már született két sürgősségi kormányrendelet, amelyek alapján összesen 53 ingatlant kellett volna az egyházaknak visszakapniuk, eddig ezek közül mindössze 4-5 ingatlan került vissza tulajdonukba. Az egyházi vezetők a találkozón azt is felvetették, hogy a jelenlegi adótörvények nem ismerik el az egyházak karitatív szerepét, így gazdasági tevékenységük után 38 százalék adót kell fizetniük. Egybehangzóan javasolták a miniszterelnöknek azt is, hogy a vallási törvény készülő tervezetét vegyék le a törvényhozás napirendjéről, mivel az a jelenlegi formájában semmit nem segítene, csak ártana. - Radu Vasile számos ígéretet tett a felvetett gondok orvoslására. Megígérte, hogy a lelkészek állami fizetésének ügyét az idén a kormány tartalékalapjából rendezik, jövőre pedig a költségvetésben a lelkészek száma után állapítják meg a keretösszeget. Kérte, hogy a magyar történelmi egyházak a lehető legrövidebb időn belül állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyek jogi helyzete már tisztázott. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit szeptember közepén Emil Constantinescu államfő fogadta, aki a maga részéről szintén ígéretet tett a jogos problémák rendezésére. /Újabb bukaresti hitegetések. Erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

"Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./"

"Tőkés László püspök a bukaresti RMDSZ-székházban tartott sajtótájékoztatón tíz éves kálváriának nevezte az egyházak útját. Újra Bukarestben jártak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, és nagyjából ugyanarról tárgyaltak mint ezelőtt három héttel. A különbség mindössze annyi, hogy akkor Constantinescu elnökkel találkoztak, és a kapott ígéretek általánosabb jellegűek voltak; most a kormányfő volt tárgyalópartnerük, s szóba kerültek a konkrétumok is. A katolikus egyház vezetői most kisebb számban jelentek meg. - Jellemző a felekezeti iskolákkal kapcsolatos helyzet: Marosvásárhelyen engedélyezték a református kollégium működését, majd nemrég visszavonták ezt az engedélyt. Egy kis csúsztatással. Új, most létesülő tanintézetnek tekintették a már működő kollégiumot; s nem találták elégségesnek a felszereltségét - az induláshoz. Ez a hatósági képmutatás! Ahelyett hogy visszaadnák ősi épületét - amelyet kiválóan felszerelve tulajdonított el az állam, annakidején. - A templomokat is sújtja a hiányos jogrend. A bözödújfalusi gyűjtőtó "magába fogadott" három templomot: egy katolikust, egy unitáriust és egy ortodoxot. Az állam nem adhat kártérítést - mert az egyházi javakra vonatkozóan nincs ilyen jogszabály. Helyette segélyt nyújtott új imaházak építéséhez. S e templomépítési segély összege egyenként - írd, és mondd! - 200 millió lej. Vagyis kevesebb annál, mint amennyiért az Országos Lakásügynökség jutányos áron felépít egyetlen háromszobás lakást. És hány családnak a hajléka az a templom? - A felekezeti törvény tervezetéről pedig annyit: nincs szükség rá, vegyék vissza, mert a múltbeliekhez hasonló megszorításokat tartalmaz - mondta dr. Csiha Kálmán püspök. Tőkés László pedig még hozzátette - Gabriel Andreescut idézve: - Rosszabb mint a moszkvai felekezeti törvény. /Tíz éves kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

Dec. 2-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata, hatvanhét művész százötvenkét alkotásával. A tárlat a legjelesebb hazai magyar képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh tagjainak és meghívottainak munkáit mutatja be. Az 1929-ben Kós Károly és Szolnay Sándor vezetésével megalakult céh 1994-ben újjáalakult, és immár harmadik országos tárlatát rendezi meg. A művészek közel fele, harmincketten kolozsváriak. A megnyitón dr. Csiha Kálmán püspök, majd Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke és Abodi Nagy Béla festőművész, a Barabás Miklós Céh tiszteletbeli elnöke mondott beszédet. /Megnyílt a Barabás Miklós Céh harmadik, országos tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Dec. 2-án Kolozsváron tanácskoztak a magyar történelmi egyházak vezetői a vallásügyi törvénytervezetről, valamint az erdélyi magánegyetemet létrehozó alapítvány megszervezéséről. A megbeszélésen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a szatmári római katolikus püspökség képviselői. A magyar történelmi egyházak vezetői újabb tiltakozó levelet fogalmaztak meg a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban, ezúttal Radu Vasile kormányfőhöz intéztek levelet, amelyben ismételten az egyházügyi törvénytervezet visszavonására szólították fel a kormányt. A törvénytervezet ugyanis több olyan előírást tartalmaz, amely nem tartja tiszteletben az egyházi autonómiát, továbbá nem szavatolja az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, illetve a kommunista rendszer által betiltott felekezeti oktatás újjászervezését. Diszkriminatív előírás az is, amely szerint csak azok a parókiák válhatnak önálló jogi személlyé, amelyek híveinek száma eléri az illető település lakosságának 5 százalékát. - Az erdélyi magyar magánegyetem alapítványa létrehozásának időpontjáról nem született döntés. A jelképes védnöki szerepet betöltő kuratórium összetételét maguk az alapítók, azaz a nyolc magyar történelmi egyház vezetői alkotnák. A kuratórium elvileg irányítaná azt a szakértői testületet, amely konkrétan foglalkozna az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával. A testület tagjainak kijelöléséről sem született még döntés. /Papp Annamária: Újabb felszólítás a kormánynak Vonják vissza a kultusztörvényt! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3., Magyar Történelmi Egyházak. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

Molnár József nyugalmazott református lelkipásztor megírta Magyarlapád történelmi monográfiáját. A könyvbemutatóra megtelt a templom, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök igehirdetése után Tonk Sándor, a kötet lektora, valamint Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontjának igazgatója, kiadói minőségében méltatta az elvégzett munkát és annak értékét. A könyv előszavát Csiha püspök írta. /Győrfi Dénes: Magyarlapádi történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Jan. 27-28-án Esztergomban 15 országból mintegy kétszázan vettek részt az Egyház és magyarság címet viselő konferencián, a Magyarország 2000 konferenciasorozat megnyitóján, melynek rendezője a Határon Túli Magyarok Hivatala volt. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tettek és mit tehetnek az egyházak a világban szétszórtan élő magyarok vallás- és nemzettudatának erősítéséért. Az előadásokat könyv alakban is megjelentetik a szervezők. Csató Béla római katolikus főesperes /Marosvásárhely/ beszámolt tapasztalatairól. megállapíthatta, hogy érdemes együtt gondolkodni és cselekedni. A továbbiakban is szükség van egy-egy ilyen rendezvényre. Ezek sorát tulajdonképpen Tabajdi Csaba kezdte, az esztergomi a harmadik ilyen jellegű megbeszélés volt. A konferencián látható volt, hogy a különböző régiók vezetői, munkásai keveset tudnak egymásról. Csató Béla úgy érezte: ki kellett volna mondani, hogy az egyház Isten szülötte. Az egyháztól nem kívánhat senki nacionalizmust. Azok az igazi keresztények, kik elfogadják az egyházat, mint valami védő, óvó kezet, ami megóvja a népeket az esetleges nemzeti túlhajtástól, túlfűtöttségtől.- Esztergomban ott volt a konferencián dr. Paskai László bíboros, Gyulai Endre, Szeged-Csanád egyházmegyei püspök, Keresztes Szilárd, hajdú-dorogi görög katolikus püspök, Mayer Mihály pécsi püspök, Erdő Péter, a Pázmány Péter Egyetem rektora, Erdélyi Géza felvidéki református püspök, Erdélyből Csiha Kálmán, Tőkés László, Tempfli József, Reizer Pál, Szabó Árpád, a magyar kormány részéről a HTMH elnöke, Szabó Tibor mellett ott volt Németh Zsolt államtitkár, megjelent Tabajdi Csaba, korábbi szervező is. Szabó Tibor nagyon jó összefoglaló előadást tartott. Megfigyelőként jelen volt a budapesti zsidó főrabbi és a New York-i főrabbi, aki először vett részt ilyen találkozón. /Máthé Éva: Egyház és magyarság. Az egyház nem pártolhatja a nacionalizmust! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Egyház és magyarság címmel rendeztek nemzetközi konferenciát január 27-28-án Esztergomban a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) szervezésében. A szaktanácskozáson tizenöt országból hat egyház és felekezet több, mint száz képviselője vett részt. Erdélyből a római katolikus egyházat Tempfli József nagyváradi, Reizer Pál szatmári megyéspüspök és Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, a református egyházat Tőkés László és Csiha Kálmán püspök, az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök, míg az evangélikus egyházat Mózes Árpád püspök képviselte. A konferencián kitértek arra, hogy az egyház hogyan gondolkodik a vallásról és a nemzetiségről, miként illeszkedik be munkájába a nemzetiség problémája. - A konferenciát megelőzően a moldvai csángók gondjairól szervezett tanácskozást a HTMH, és ezen a tanácskozáson Erről számolt be Tamás József, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke. Két kérdéskör körül forgott a megbeszélés. Az egyik: fel kell mérni a moldvai magyarság körében, hogy még mennyien beszélik a magyar nyelvet, illetve hányan vallják magukat csángómagyarnak. Ezen túlmenően felmérni azt, hogy milyen az igény a magyar liturgia bevezetése iránt. A másik kérdéskör az volt, hogy konkrétan mit lehetne tenni az ő érdekükben. Itt született a javaslat, hogy össze kell hangolni a felülről és az alulról jövő kezdeményezéseket, a magyar állam pedig a diplomácia eszközeivel próbáljon megtenni mindent e tekintetben. Ugyanakkor próbálják a kérdést a felszínen tartani az erdélyi katolikus egyházi vezetők is. Eddig is sokszor volt szó püspökkari konferenciákon erről a kérdésről. A csángószervezet hazaköltözött az övéi közé, és ezt a szervezetet támogatni kell erkölcsileg és anyagilag, hogy megerősödjön. Amíg a félelem uralkodik az emberekben, hiába gyűjtenek aláírásokat, ha nem vállalják annak következményeit. Fontos, hogy az igény onnan induljon, és minél többen kérjék. Konkrét megoldást jelentene, ha közösségi házakat létrehoznának a falvakban, ahol majd összegyűlhetnek, szokásaikat ápolhatják, a gyerekek magyarul is tanulhatnak, előadásokat tarthatnak. Tamás József szerint valószín, hogy a tanácskozáson elhangzottak kapcsán indult el Németh Zsolt államtitkár felkeresni a moldvai csángó falvakat. /Sarány István: Egyház és magyarság. = Hargita Népe, febr. 16./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának Országos Tanácsa febr. 19-én Kolozsváron határozatot hozott a VET Világtanácsának megalakításáról. A VET Világtanácsa a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának tanácsadó testülete. A VET Világtanácsába azok kapnak meghívást, akik Erdélyből elszármaztak, de az erdélyi szellemiséghez hűek maradtak. Hasonlóképpen meghívhatók azok is, akik nem Erdély szülöttei, de életük a közszolgálat jegyében telik, és akik vállalják az erdélyi toleráns nyitottság és megtartó erő értékét. A VET Elnöksége arról tájékoztatott, hogy a világtanácsi tagságra felkért közel ötven személy közül több mint harmincan elfogadó nyilatkozatot küldtek a világ különböző országaiból. A VET Védnöki Testületét alkotó erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői - Csiha Kálmán református püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József római katolikus püspök és Tőkés László református püspök - febr. 5-én és 18-án tanácskoztak Kolozsváron. A Védnöki Testület Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztségére, hasonlóan a VET Országos Tanácsához. /Megalakult a VET Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Virgil Magureanu, aki hat éven át volt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója volt, jelenleg a Román Nemzeti Párt elnöke a magyar veszélyről beszélt. Pártjában külön részlegeket hozott létre, ahol tanulmányokat dolgoznak ki. Az első megállapította: "a Budapest által támogatott erdélyi magyar papok Románia föderalizálásán munkálkodnak". A papok a csángókat és a cigányokat megfenyegették, hogy magyaroknak vallják magukat. Az erdélyi magyar papok felkorbácsolják a nacionalista, az alkotmány- és államellenes szellemet, folyamatosan követelik azon egyházi javak visszaszármaztatását, melyeket magyarnak számítanak, azon dolgoznak, hogy megteremtsék az előfeltételeit a Magyarországba való integrálódásnak, ami a magyar revizionizmus stratégiája. Magureanu felsorolta ezeket a papokat: Csató Béla, Lovász Reinholdt, Csiha Kálmán, Bodó Imre, Tőkés László. Árus Csongor László, Erdély Zoltán és Herdian Gyöngy(i), Márkus András, Krizbai Imre, Haray Pavel, Tempfli József, Reizer Pál és Bárányi Ferenc. Magureanu szerint mindezt a magyar-zsidó Sörös Alapítvány támogatásával végzik. /Gyarmath János: (Nemzet)furfangos papok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

A szabadságharc évfordulója alkalmából megemlékezések:- Csíkszeredában márc. 14-én tartották Petőfi Sándor mellszobrának avatóünnepségét a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója beszédében elmondta: tíz évvel azután, hogy az iskola felvette a költő nevét, a városvezetés és a támogatók segítségével sikerült szobrot állítani Petőfinek. Jelen voltak a magyarországi testvériskolák küldöttségei, valamint a támogató intézmények képviselői. Az ünnepségen köszöntötték a mellszobor alkotóit: Ercsei Ferenc és Nagy Ödön csíkszeredai képzőművészeket. Dr. Csedő Csaba István polgármester ünnepi beszédét követően leleplezték a mellszobrot, majd Koncsag László római katolikus plébános, Hegyi István református és Simén Domokos unitárius lelkészek áldották meg a költő szobrát. /Orbán Ferenc: Szoboravató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./ Csíkszeredában márc. 15-én az ünneplők Gál Sándor szobra előtt gyülekeztek, többen székely ruhában érkeztek. Dr. Csedő Csaba polgármester köszöntötte a csíkszeredaiakat, majd az ünneplők Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobraihoz vonultak, ahol Mugur Isarescu kormányfőnek március 15-e alkalmából a magyarsághoz intézett üzenetét olvasta fel Hajdu Gábor egészségügyi miniszter, majd Orbán Viktor magyar miniszterelnök levelét ismertette Dézsi Zoltán prefektus. A határoktól szétszaggatott 15 millió magyar szíve együtt dobban ezen a napon - mondta a polgármester. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Kovács Attila: Helytállásra buzdítottak az ünnepen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- A helyi szokásokhoz híven lovas huszárok és a környező falvak népviseletbe öltözött lakosainak felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a negyvennyolcas szabadságharcra emlékező, mintegy tízezres tömeget vonzó ünnepség. Ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök az itthonmaradás szükségességét hangsúlyozta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16. -1681. sz./ Kézdivásárhelyen külön színfoltot jelentett a felvidéki hét huszár felvonulása. A 15. székely határőr gyalogezred gelencei hagyományőrző csoportjának meghívására érkeztek a céhes városba. A gelenceiek kapcsolata a felvidéki hagyományőrzőkkel immár két éve tart, 1998-ban és 1999-ben a felvidéki tavaszi hadjárat-emléktúra alkalmával a gelenceiek jártak Felvidéken. Kurucz Lajos, az 1. felvidéki huszárbandérium huszárkapitánya elmondta: a nagy távolság miatt Kézdivásárhelyre a lovakat nem tudták elhozni. A huszárok 15-én délután Gelencén is felvonultak. /(Iochom): Felvidéki huszárok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./- Gyergyószárhegyen a fúvószenekar már 14-én 48-as indulókkal hirdette az ünnepet. A cserkészek és az RMDSZ 14-e délutánján megkoszorúzták Both Ferenc és Gurzó Lajos 48-as honvédtisztek sírjait a helyi temetőben. 15-én délelőtt 10-től ünnepi szentmisét tartottak, majd ünnepi megemlékezést a hősök emlékoszlopánál, amely során a helyi RMDSZ a magyarság ezeréves múltjának felvállalása jelképeként emléktáblát avatott fel az emlékoszlop keleti oldalán a következő felirattal: MAGYAR MILLENNIUM "Jézus áldd meg Erdély földjét." Az Úr 2000. évében a szárhegyi RMDSZ. /Millenniumi emléktábla Gyergyószárhegyen = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Kolozsváron a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepi megemlékezés. A magyar történelmi egyházak vezetői /Dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Csiha Kálmán református püspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Mikes Sámuel baptista főlelkész mondtak beszédet, továbbá Tőkés László püspök figyelmeztetett: az elmúlt évszázadban Pozsony és Kolozsvár a magyar élet szélére sodródott. "Kelj fel, és világosodjál, Kolozsvár! Ne lankadjatok, ne csüggedjetek, keljetek fel és járjatok. Ezen az úton legyen egy igen fontos állomás: az Úr születésének 2000. esztendejében megünnepelt március 15." Ezután Kónya-Hamar Sándor képviselő mondott ünnepi beszédet. "Erdély múltja jelenti az ország jövőjét, ezért az egykori és még létező Erdély-modellt történelmileg, társadalmilag, de politikailag is restaurálni kellene. Szerkezeti, vallási, kulturális, intézményi és civil síkon egyaránt." Az ünneplő gyülekezet a Biasini szálló elé vonult, ahol további beszédekre és koszorúzásra került sor. /Papp Annamária: Emlékezés március 15-re. Ne engedjük szabadságunkat korlátozni. Több ezren ünnepeltek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Gheorghe Funar polgármester szokásához híven márc. 15-én különböző rendezvényeket szervezett "magyarok által 1848-ban meggyilkolt románok" tiszteletére. - Gheorghe Funar felszólította az RMDSZ képviselőit, mutassák fel a városházától kapott engedélyt. A rendezvény szervezői azzal érveltek, hogy nem volt szükség engedélyre, hiszen megemlékező összejövetelről és nem utcai tüntetésről van szó. Miután a polgármester kérésére a rendőrök nem voltak hajlandók eloszlatni a tömeget, Gheorghe Funar távozott a helyszínről. /A polgármester igyekezett megzavarni a meghitt ünnepélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./- Nagyváradon a Rulikowski temető névadó hősének sírja előtt kezdődött az emlékezés. A Szent László téren a borsi csoport bemutatja tánctudását. A tömeg megérkezett Szacsvay Imre szobrához. A mártír jegyző szobra előtt cserkészek álltak vigyázzban. A koszorúzás után a több száz fős tömeg a Petőfi-szoborhoz vonult, majd a székesegyházba. Zsúfolásig megtelt a bazilika. Tempfli József megyés püspök köszöntötte az egybegyűlteket, beszéde után Csűry István református generális direktor, majd dr. Csapó I. József szólt az egybegyűltekhez. /Hol március emléke él, Petőfi visszatér. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./- Székelyudvarhelyen márc. 15-én lovasok vonultak fel a város utcáin, majd a Himnusz éneklésével kezdődött az ünnepség. Nemzeti imánkat énekelte a több, mint tízezres tömeg. A megemlékezés fénypontja a Vasszékely szobrának, Szabó János szobrászművész alkotásának felavatása volt. A Vasszékely újra otthonra lel a székely anyavárosban - hangsúlyozta Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Dr. Deutsch Tamás, a magyar kormány ifjúsági és sportminisztere Orbán Viktor magyar kormányfő jókívánságait tolmácsolta az ünneplőknek. "A nemzetpolitikai célkitűzéseink legnagyobbika újra az unió. Igen, az Európai Unió. És az autonómia. A határon túl élő magyar testvéreink autonómiája" - mondta. Ezután Eckstein-Kovács Péter miniszter szólt az egybegyűltekhez. /Sarány István: Újból helyére került a Vasszékely. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./- Márc. 14-én kezdődtek Aradon, az aradi vértanúk és a félig kiszabadult Szabadság-szobor városának nemzeti ünnepi rendezvényei. Tokay György RMDSZ-képviselő a még rácsok mögött lévő, de félig már kiszabadított Vértanú-szoborcsoport monumentális alakjai között elhelyezett emelvényen mondta el beszédét. Vajon kitől őrizték ezeket a szobrokat és azt a gondolatot, amit ez a szobor kifejez, tette fel a kérdést. /Tegnap a templomudvarban, ma délután a Vesztőhelyen. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 15./- Az RMDSZ Brassó megyei szervezete a magyar szabadságharc emlékére ünnepi előadást rendezett. Felléptek helyi (Brassói Magyar Dalárda, Búzavirág, Márk Attila daltulajdonos) és környékbeli műkedvelő együttesek, előadók (a szecselevárosi Kéknefelejcs, a pürkereci gyerek-boricások, a Keresztvári Kórus, tatrangi műkedvelők). A négyfalusi RMDSZ márc. 12-én megkoszorúzta a tömösi emlékművet, , melyet tavaly ismeretlenek festékkel bemázoltak. /(Tóásó Áron Zoltán): Március Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Sarmaságon, a nagy bányászközségben márc. 12-én, vasárnap a református templomban az ökumenikus istentiszteletet követően az alkalomhoz illő műsort tartott a helybeli ifjúság, majd az 1848-as emlékművet koszorúzták meg /Sarmasági megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./- Temesváron márc. 12-én a Milleniumi templomban ünnepi szentmise keretében emlékeztek meg a szabadságharc évfordulójáról. A szentmise végén Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke mondott rövid emlékbeszédet. /A magyar lélek feltámadásának ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Márc. 15-én Temesvár megfogyatkozott magyarsága a szabadfalui Petőfi-emlékműhöz zarándokolt, ahol Somogyi Attila egyetemista méltatta a másfélszáz év előtti eseményt. Szabó Dezsővel valljuk, hogy magyarként, fiatalként felelősek vagyunk minden magyar lélekért, hangzott el beszédében. Szővérdfi Szép Zoltán, a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet elnöke feltette a kérdést: Teszünk-e valamit azért, hogy gyermekeink, unokáink magyar iskolába, magyar színházba, magyar templomba járjanak? Mert igenis kell nekünk magyar egyetem, Magyar Ház, ragaszkodunk ahhoz, hogy egyéni és közösségi jogainkat tiszteletben tartsák /Sipos János: Felelősséggel tartozunk a '48-as hősök emlékének. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 16./

"A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./"

Polgármester-jelölt minőségében máj. 2-án tartotta első sajtótájékoztatóját Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, szenátor. Ugyancsak máj. 2-án az RMDSZ polgármester-, illetve tanácsosjelöltjei a magyar történelmi egyházak vezetőit is felkeresték, akiknek támogatását kérték az idei választások alkalmával. Eckstein-Kovács Péter elmondta: pozitív kampányt szeretnének folytatni, jelszavuk az Egymásért. Gyökeres változásra van szükség, hiszen az, amit 1992-ben jónak tartottak, 2000-re már nem időszerű. A legsúlyosabb gondok között a munkanélküliséget, a lakásgondokat említette. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyar közösség, hanem a románság szavazataira is számít, hiszen szenátori és miniszteri minőségében eddig sem csupán a magyarság érdekeit képviselte. Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelölt, Kerekes Gábor, Molnos Lajos tanácsosjelöltek, Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a kampánystáb tagja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt felkeresték, akiknek a segítségét, támogatását kérték a választási kampány alatt. Az egyházfők támogatásukról biztosították az RMDSZ-t, és ígéretet tettek arra, hogy mind Kolozsváron, mind vidéken megadják a kért segítséget. /Egymásért - egy másért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Máj. 3-án az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mátis Jenő képviselő, Molnos Lajos városi tanácsosjelölt és Sebesi Karen Attila, a megyei kampánystáb tagja Mózes Árpád evangélikus püspökkel és Kiss Béla püspök-helyettessel találkozott. Előzőleg, máj. 2-án az RMDSZ képviselői, kampánystábja Csiha Kálmán református és Szabó Árpád unitárius püspököt kerestél fel azzal a céllal, hogy a magyar történelmi egyházak segítségét kérjék a választási kampány alatt. - A Mózes Árpád evangélikus püspökkel folytatott megbeszélésen Eckstein-Kovács Péter kifejezte reményét, hogy az RMDSZ az idei választásokon sokkal eredményesebben fog szerepelni, mint 1996-ban, amikor a város magyar lakosságának csupán 47,6 százaléka ment el szavazni, és sikerül megbuktatni a jelenlegi polgármestert. Eckstein-Kovács hangsúlyozta: amennyiben a kolozsvári magyarság elmegy szavazni, esély van arra, hogy a helyi és a megyei tanácsban az RMDSZ legyen a legnagyobb frakció, és magyar legyen az egyik alpolgármester. Mózes Árpád evangélikus püspök az egyház támogatásáról biztosította az RMDSZ-t, és ígéretet tett a hívek mozgósítására vonatkozóan. Hangsúlyozta: minden magyarnak kötelessége elmenni szavazni, mivel szerinte a magyarság ezáltal bizonyítja azt, hogy létezik. "Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" - fogalmaztak a jelenlévők. /"Annyian vagyunk, ahányan szavazunk" Az RMDSZ képviselői Mózes Árpád evangélikus püspökkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Az Erdélyi Református Nőszövetséget Makkai Sándor erdélyi püspök hozta létre a harmincas években. Múlt hét végén zajlott a nyolcadik nőszövetségi konferencia Kolozsváron. Igét hirdetett Csiha Kálmán püspök, aki az alkalomból elmondta: ahogy egy ház üres nő nélkül, éppen úgy az anyaszentegyház is üres a nők szeretete és szolgálata nélkül... Mi, férfiak tudunk házat venni, de otthont teremteni csak az asszonyok tudnak, és a női lelkiség szükséges az anyaszentegyházunkban is. A konferencia témájául az önfeláldozó szeretetet választották. /Nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Máj. 8-án Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Kolozsváron. A megbeszélésen jelen volt dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes. Az államtitkár tájékoztatta az egyházfőket, hogy újabb kormányrendelet-tervezet készül, amelynek értelmében minden magyar egyháznak tíz épületet szolgáltatnának vissza. A tervezet szerint először egy bizottság megállapítja, hogy jogosultak-e az egyházak az illető ingatlanra. Ezt követi a visszaszolgáltatás, amelyről annak az intézménynek kell döntenie, amelynek a tulajdonában van az illető épület. Mikó Lőrinc szerint Kolozsváron mindaddig ez nem kivitelezhető, amíg Gheorghe Funar a polgármester. A megbeszélésen szó esett a protestáns egyházak lelkészeinek a bérezéséről is. A 880 protestáns lelkész közül 321-en nem kapnak állami fizetést, mivel a törvény előírásainak értelmében a lelkészek fizetését a hívek számának függvényében állapítják meg. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a pénzügyminiszter hamarosan lépni fog az ügyben. Megegyztek abban, hogy a magyar történelmi egyházfők még a héten találkoznak Mircea Ciumara államminiszterrel. A múlt héten a magyar egyházak vezetői úgy döntöttek, nem írják alá a Románia euroatlanti integrációs törekvéseit támogató snagovi dokumentumot, mivel a jelenlegi hatalom az elmúlt tíz évben nem tett eleget az egyházak követeléseinek. Az egyházak úgy határoztak, hogy külön utakon juttatják el nyilatkozatukat Brüsszelbe /Újabb ingatlanlista készül. A vallásügyi államtitkár a magyar egyházfőknél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Május 4-i nyilatkozatunkban világosan kimondtuk: nem veszünk részt tartalom nélküli, fesztív aláírási ünnepségen - nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke . Az erdélyi magyar főpapok nem állapodtak meg világosan abban, hogy részt vesznek-e az egyházfők a május 16-i nyilatkozattételen. Tőkés László szerint ragaszkodni kell a már meglevő sürgősségi kormányrendeletek életbeléptetéséhez. Tőkés László kijelentette, hogy nem utazik Snagovba. Csiha Kálmán református püspök viszont kijelentette: természetesen elutazik Snagovba. /Rostás Szabolcs. Halk igen a stratégiára? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Dr. Csiha Kálmán püspök körlevélben kérte híveit, hogy a választásokon vegyenek részt és arra a jelöltre szavazzanak, akit istenfélőnek, becsületesnek, rátermettnek ítélnek, akiről tudját, hogy "támogatni fogja egyházunkat, kisebbségi jogainkat és minden igaz ember javát." /(D. Dr. Csiha Kálmán püspök, Dr. Mártha Ivor főgondnok) Püspöki körlevél a választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Marosvásárhelyen máj. 21-én fel szentelték az új gyülekezeti központot, a háromszintes épületben 75 férőhelyes ifjúsági terem, 125 személyt befogadó gyülekezeti terem és az emeleten 6 szoba, valamint 25 ágyas bentlakás van. Dr. Juhász András református lelkész kezdte az építkezést 1996-ban, de nem érhette meg a befejezést. A gyülekezeti központ az ő nevét viseli. Az avató ünnepségen megjelent Horkay László kárpátaljai református püspök is. Ez a központ egyike annak a 217 új épületnek, melyet az utóbbi tíz évben az Erdélyi Református Egyházkerületben húztak fel, emelte ki dr. Csiha Kálmán püspök. /Új gyülekezeti központ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./