Zászlóbotrány sokadszor
Amint az borítékolható volt, nem sikerült incidensmentesre a háborús veteránok által szervezett ünnepség, mellyel Sepsiszentgyörgy a román hadsereg által 71 évvel ezelőtti „felszabadítására” emlékeztek. A veteránok, majd később a román politikusok – köztük Gabriel Oprea kormányfőhelyettes – felháborodását az váltotta ki, hogy a román zászlót nem lehetett a városháza kupolájára kitűzni. Az önkormányzat egyébként már korábban jelezte, hogy erre nincs lehetőség.
Az egykori harcosok katonai parádéval és ortodox istentisztelettel ünnepeltek, illetve a városháza előtt fogadták a Brassóból érkező „veterán váltót”, amelynek 30 tagja – az iraki és afganisztáni veterán katonákból álló az Invictus Romania csapat atlétái – egy zászlót hordoztak az egész távon, majd azt átadták Mircea Crăciun bodzafordulói 93 éves veteránnak. Az ünnep apropója az volt, hogy 1944. szeptember nyolcadikán a román hadsereg a hivatalos történetírás megfogalmazásában „felszabadította a horthysta-fasiszta megszállás alól Észak-Erdély első városát”. A megemlékezés a lobogó átvétele után torzult el, mivel annak ellenére, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat már korábban jelezte – a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Fóruma kérvényére válaszolva –, hogy a városháza épületének kupolájára nem lehet kitűzni a lobogót, mert a csúcsdísz elsősorban villámhárítóként szolgál, és egyébként a törvény sem ír elő ilyen kötelezettséget, az intézmény bejárata fölé pedig visszahelyezik a román lobogót, a veteránok tegnap csak nem mondtak le tervükről. Ragaszkodtak hozzá, hogy a lobogó a „helyére kerüljön”, akárcsak 71 éve, illetve az 50 éves évfordulón, amikor márvány emléktáblát is avattak az épület falán. E célból ráadásul egy tűzoltójárművet is a helyszínre vezényeltek, de így sem sikerült a bravúr. Nem maradt el viszont Antal Árpád polgármester, valamint Sztakics Éva alpolgármester megrovása. Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke tette szóvá a két elöljáró távolmaradását, majd felszólította az ünneplő veteránokat, hogy a zászlót adják át az önkormányzat képviselőjének, és kérjék fel, hogy tűzze ki a kupola tetejére. Tischler Ferenc alpolgármester fogadta a küldöttséget, és ismertette az önkormányzat fentebb már kifejtett álláspontját. Végül a veteránok visszakérték a zászlót.
A városházánál történtek még tegnap több román politikus felháborodását is kiváltották. Mădălin Guruianu helyi liberális pártvezető a sepsiszentgyörgyi román közösség arculcsapásának minősítette azt. Gabriel Oprea kormányfőhelyettes ennél jóval durvább álláspontot fogalmazott meg, felszólítva Sebastian Cucu prefektust, hogy járjon el az önkormányzat ellen, amiért vezetői megtagadták a nemzeti lobogó kitűzését a veteránok szervezetének kérésére. Oprea elfogadhatatlannak minősítette a sepsiszentgyörgyi városházán kialakult helyzetet, „olyan körülmények között, hogy Románia példaértékű módon biztosítja a kisebbségek, főként a magyar nemzetiségűek jogait”. A kormányfőhelyettes szerint egy helyi választott ilyenfajta gesztusa provokáció etnikumtól függetlenül bármely román állampolgárral szemben.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Önmagunkat védjük a himnuszon keresztül
Aki teheti, legyen a Kovászna megyei törvényszéknél kedden, szeptember 15-én 10 órakor a himnuszper tárgyalásán – ezzel a felhívással fordultak a magyar pártok háromszéki képviselői a sepsiszentgyörgyi, háromszéki lakossághoz. Fontos összefogást, közös kiállást mutatni, amikor nemzeti jelképeinket éri sérelem, ezek tiltásával tulajdonképpen az erdélyi magyarságot, székelységet felszámolni akaró román politika érvényesül – fogalmazták meg az MPP székházában tartott sajtótájékoztatón. A himnuszper „fő áldozata”, a prefektúra által bírsággal sújtott MPP alapfokon megnyerte ugyan a pert, ám a kormány megyei helytartója fellebbezett a bírói határozat ellen. Ez a tárgyalás zajlik majd kedden, és már többen jelezték, hogy ott lesznek, az ígéret szerint felvonul az RMDSZ megyei vezérkara, de várják Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzult is. Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki elnöke kitért az egy nappal korábbi sepsiszentgyörgyi zászlócirkuszra és annak román utórezgéseire, a magyarellenes kirohanásokra és az Antal Árpád polgármesternek beígért bírságra is. Véleménye szerint mindez jól tükrözi, a román hatalomnak egyetlen célja van: megsemmisíteni, felszámolni az erdélyi magyarságot.
Ezt szolgálta a magyar himnusz elénekléséért kirótt büntetés, illetve az azt követő fellebbezés is. A kormányhivatal viszonyulását híven tükrözi az állampolgári beadványokra érkezett egyen-válasz is, Sebastian Cucu prefektus néhány sorban elintézte a hozzá fordulókat, azt írja, bírósági fellebbezésük szövegében kifejtik bőven, miért tartják indokoltnak a magyar himnusz miatti bírságot. Ez tulajdonképpen felhívás arra, hogy az 1500 ember, aki beadvánnyal fordult a kormánybiztoshoz ez ügyben, részt vegyen a tárgyaláson, hogy megismerje érveiket – hangzott el. Kulcsár-Terza József szerint mindezek tükrében valóban fontos lenne, hogy minél többen elmenjenek a tárgyalásra, és azt is tudnunk kell, hogy nem valami ellen, hanem valamiért emeljük fel a szavunkat – hangsúlyozta.
Grüman Róbert, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta, felidézte a kovásznai kórház névváltoztatása elleni közös kiállás eredményét, és azt is, hogy egy hónapos kemény munkával tulajdonképpen nem győzelmet arattak, csak a normalitást sikerült visszaállítaniuk. Ilyen a himnuszper is, és „ezeket a harcokat kell megvívni nap mint nap” – mondotta. Bedő Zoltán. Az EMNP színeiben megválasztott megyei tanácstag arra hívta fel a figyelmet, hogy a román hatalom nem hajlandó elfogadni a magyarság kollektív jogait, márpedig a népek, nemzetrészek éppen szálláshelyük, nyelvük és jelképeik alapján meghatározhatóak az ENSZ dokumentumok szerint is. Ezeket támadják meg időről időre, ilyen a himnuszper is, és látnunk kell, hogy tulajdonképpen önmagunkat védjük a himnuszon keresztül – fejtette ki.
Kovászna megye prefektusa tavaly december elején bírságolta meg az MPP-t, amiért az általa szervezett június 4-ei trianoni megemlékezésen az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A bíróság alapfokon elfogadta az MPP fellebbezését, eltörölte az 5000 lejes bírságot, és kimondta, hogy szabadon énekelhető bármilyen himnusz. A prefektúra nem hagyta annyiban, megóvta az alapfokú ítéletet, a másodfokú tárgyalást kedden 10 órakor tartják a megyei törvényszéken.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fenyegetőzik a prefektus (Zászlóbotrány)
A kilencvenes évek nacionalista hangvételét idéző közleményben tudatta tegnap Kovászna megye prefektusa, Sebastian Cucu, hogy milyen lépéseket tett az általa vezetett intézmény a kedden kirobbant sepsiszentgyörgyi zászlóbotrány rendezéséért. A kormányhivatal bűnvádi eljárást, több törvénymódosítást is kezdeményez, és felszólítja a városháza illetékeseit, hogy gondolják át álláspontjukat, tűzzék ki a lobogót, s pótolják mulasztásukat.
A közleményben a prefektus a teljes román közvélemény felháborodását kiváltó tettként minősíti azt, hogy az önkormányzat képviselőinek ellenállása miatt a háborús veteránoknak nem volt lehetőségük kedden kitűzni a sepsiszentgyörgyi városháza kupolájára a román zászlót. A megállapítást követően tételesen felsorolt kezdeményezések fenyegetésnek is beillenek. A legsúlyosabb talán, hogy a sepsiszentgyörgyi ügyészséghez fordul a kormányhivatal, mivel szerintük a megyeszékhely önkormányzatának vezetői tettükkel a 2002/31-es számú kormányrendelet előírásai értelmében bűncselekményt követtek el.
Az említett jogszabály a fasiszta, legionárius vagy xenofób szervezeteket, szimbólumokat és tetteket, illetve a háborús bűnösök kultuszát tiltja. Sebastian Cucu a lobogót mint a horthysta-fasiszta elnyomás alól való felszabadulás jelképét azonosítja, tehát szerinte a rendelet előírásai erre az esetre is érvényesek, hiszen ennek a szimbólumnak a meggyalázásáról van szó. A továbbiakban a prefektus felsorolja azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyeket egyrészt az igazságügyi, másrészt a belügyi, valamint a közigazgatási minisztériumnak továbbítanak. Az igazságügyi tárcától azt kérik, vizsgálják felül a nemzeti szimbólumokra vonatkozó előírásokat. A közleményből kiderül, ezzel a prefektúra csak egy korábbi kezdeményezését fogalmazta újra, mellyel még tavaly decemberben azt kérték a minisztériumtól, hogy a büntető törvénykönyvbe kerüljön vissza mint bűncselekmény a nemzeti szimbólumok meggyalázása. A kormányhivatalnál úgy látják, pontosan ezen előírások hiánya vezetett a szeptember 8-i incidenshez, és szerintük az ilyen jellegű tettek száma megnőtt, amióta nem minősülnek bűncselekménynek. Emellett a belügyi és közigazgatási tárcától elsősorban azt kérik, hogy a helyi választottak törvénye a mandátum azonnali elvesztésével sújtsa azokat az elöljárókat, akik megtagadják a román nemzeti lobogó kitűzését, illetve a nemzeti színű szalag viseletét hivatalos eseményeken. Szintén a belügyi tárcától kérik, hogy a nemzeti lobogóra és Románia címerére vonatkozó jogszabályba kerüljön be az előírás, mely kötelezi, hogy a megyeszékhelyek polgármesteri hivatala épületének legmagasabb pontjára kötelező legyen kitűzni egy román – de a mostanitól eltérő, egyedi – lobogót, amely az „egységes román nemzetállam” fenntartásáért harcoló egykori román katonákkal, illetve a veteránokkal szembeni tiszteletadást fejezi ki.
Végül a prefektus felszólítja a sepsiszentgyörgyi elöljárókat: mihamarabb tegyenek meg mindent, hogy a lobogó visszakerüljön a városháza kupolájára.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Párbeszéddel és empátiával
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester személyesen tárgyalt Mircea Dușa honvédelmi miniszterrel, miután Sebastian Cucu prefektus az ügyészséghez fordult amiatt, hogy a városháza tornyára nem kerülhetett fel a román zászló. Újságírói kérdésre a városvezető nem kívánt részleteket közölni a találkozóról, csupán csak ennyit mondott: „Megegyeztünk abban, hogy párbeszéddel és empátiával minden problémát meg lehet oldani”.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Törvényszék: elénekelhető a magyar himnusz
A Kovászna Megyei Törvényszék kedden kihirdetett ítéletében kimondta: törvénytelenül büntetett a sepsiszentgyörgyi prefektúra a magyar himnusz eléneklése miatt.
Elutasította a Kovászna Megyei Törvényszék a prefektúrának a sepsiszentgyörgyi bíróság alapfokú ítélete ellen benyújtott fellebbezését a himnuszperben. Kedden kihirdetett ítéletében a törvényszék helybenhagyta a bírósági ítéletet, amely eltörölte a Magyar Polgári Pártra (MPP) kiszabott bírságot.
A Kovászna megyei prefektúra ötezer lejes bírságot rótt ki az MPP-re amiatt, hogy a párt által tavaly júniusban szervezett sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés végén az összegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A büntetést az alakulat megtámadta a sepsiszentgyörgyi bíróságon, amely áprilisban kihirdetett alapfokú ítéletében három ponton is elfogadta az MPP érveit, és semmisnek nyilvánította a büntetést kirovó jegyzőkönyvet.
A bíróság egyfelől megállapította, hogy a jegyzőkönyvet nem a megfelelő jogi személyre állították ki: a trianoni megemlékezést az MPP városi szervezete tartotta, a büntetést viszont a megyei szervezetre rótták ki. A bíróság annak a kormányhatározatnak a törvényességét is vitatta, amely alapján a prefektus a bírságot kirótta. A kormányhatározat ugyanis a román nemzeti jelképek használatára vonatkozó törvény végrehajtási utasításait tartalmazza. A jogszabályban pedig nincs megkötés más államok himnuszának eléneklésével kapcsolatban.
Az ítélet azt is kimondta, hogy jogi személy nem énekelhet himnuszt, így nem is bírságolható ezért. A bíróság szerint egy tömegrendezvényt szervező jogi személy ellen csak akkor szabható ki büntetés, ha nem teljesíti a rendezvényszervezés kötelező feltételeit.
Sebastian Cucu prefektus megfellebbezte a törvényszéken az alapfokú ítéletet, kérve, hogy a törvényszék vegye figyelembe az alapfokú tárgyaláson felsorakoztatott érveit. A törvényszék azonban elutasította a kormány területi képviselőjének keresetét, megerősítve az alapfokú ítéletet.
Székelyhon.ro

A magyar kormány üdvözli a törvényszék döntését a himnusz-ügyben
A magyar kormány üdvözli a Kovászna megyei törvényszék jogerős döntését, miszerint a Magyar Polgári Párt által szervezett 2014. június 4-i, nemzeti összetartozás napi megemlékezésen a magyar emberek nem sértettek törvényt azzal, hogy a magyar himnuszt elénekelték.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: a bíróság által kedden meghozott határozat egyértelműen kimondja, hogy a prefektus jogtalanul szabott ki bírságot a rendezvényt szervezőkre.
Hozzátette: elfogadhatatlan lenne, hogy egy európai uniós országban bárkit retorzió ér amiatt, mert nemzeti himnuszát elénekli. Ez a mentalitás, ami a Ceausescu-diktatúra szellemét idézi, most egyértelműen megbukott – rögzítette Semjén Zsolt, aki szerint természetes a Kovászna megyei magyarság elvárása, hogy Sebastian Cucu megyei prefektusnak bocsánatot kell kérnie a magyar emberektől és le kell vonnia méltatlanná válásának konzekvenciáját.
Az ügyvéd szerint az ítélet jogerős
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének elnöke szerkesztőségünknek elmondta, hogy az ügyvédje szerint az ítélet jogerős, nem lehet ellene fellebbezni. Ez az információ egyébként – a megszokottól eltérően – nem került be az ítélet interneten közzétett kivonatába.
„Csatát nyertünk, de háborút még nem” – kommentálta a bíróság ítéletét Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei elnöke, aki szerint csak akkor lehet majd igazán örülni, amikor nem a bíróságon kell megvédeni a magyar közösség jogait. „Székelyföld önrendelkezését tűztük ki célul, hogy a magyar nyelv váljon regionális hivatalos nyelvvé, szabadon használhassuk a szimbólumainkat, énekelhessük a himnuszt – tette hozzá a polgári párti politikus. – Romániában nem elég az, hogy nem tiltja törvény, hogy elénekeljük a himnuszt, nekünk erőt kell felmutatni, összefogással el kell juttatni az üzenetet a bukaresti politikusoknak, hiszen hazudnak, amikor azt mondják, hogy példásan biztosítják a kisebbségi jogokat.”
Szerinte ez a helyzet azért alakulhatott ki, mert 25 év alatt a magyarság érdekeit nem képviselték megfelelőképpen Bukarestben. „Ha egy magyar képviselő Bukarestben az asztalra csap, nem történhetett volna meg, hogy az EU-ban megbírságolnak egy másik EU-s tagország himnuszának elénekléséért” – jegyezte meg Kulcsár Terza József.
Székelyhon.ro

Istentiszteletet tartottak, himnuszt énekeltek Sepsiszentgyörgyön
Több százan gyűltek össze a délutáni harangszóra, amellyel kezdetét vette a himnuszügyben hozott kedvező döntés alkalmából szervezett ökumenikus istentisztelet Sepsiszentgyörgy felújítás alatt levő főterén. A vasárnapi eseményen a történelmi egyházak képviselői szólaltak fel.
Ámbár az ökumenikus istentiszteleten való részvételre az RMDSZ és MPP háromszéki vezetői buzdították a sepsiszentgyörgyieket, a történelmi egyházak képviselőinek bevonásával zajlott a hálaadás. Szabó Lajos, plébános hármas hálaadásnak tekintette a vasárnapi istentiszteletet. Mint fogalmazott, egyrészt a gondok levétele miatt, másrészt azért, mert az eseményen oly sokan összegyűltek, harmadrészt azért, mert „akkor és úgy lépett közbe a Gondviselő a székelyek történetébe, amikor azt gondoltuk, hogy nincs már tovább, mindent elvesztettünk”.
„Hordozzuk keresztünket!” – szólított fel Szabó Lajos, aki kifejtette: nem csak a betegség és megöregedés keresztjét kell elviselnie az embernek, hanem azokat is, amelyet az ember saját magának tesz vállára. „Nagyon sokszor mástól kapott keresztet cipeltünk és cipelünk most is (…) mint amikor legszentebb imánkat, ég felé nyúló kezeinket is korlátozni akarják, nehogy énekeljük az Isten áldd meg a magyart!” – mondta Szabó Lajos. A székely szimbólumokat nem büszkeséggel, hanem a történelem hűségével kell lobogtatnunk, de vannak, akik azt akarják, hogy a kereszt nyomjon bele a rögös földbe – foglalta össze gondolatait a plébános aki kitartásra szólította fel a jelenlevőket: „ne legyünk megalkuvó, csüggedő, kételkedő, kereszténységet sutba vető nyöszörgő emberek, merjünk tenni és küzdeni”.
„Szükségét érezzük, hogy az Istenhez imádkozzunk, s imádságainkat ne csak csendes magányunkba fogalmazzuk meg, a lélek mélyeit ne csak őszinte érzésekkel fejezzük ki, hanem szükséges, hogy együtt hangos szóval elmondjuk himnuszénekeink zsoltáros nyelvezetben” – hangoztatta Biró Attila, árkosi unitárius lelkész. „Segíts kiszakadni a köznapi élet azon küszködésekből, azokból a fölösleges csatározásokból, amikor egymással versengünk, és mások tettei, szavai miatt van harag” – imádkozott az unitárius lelkész. Incze Zsolt református esperes úgy fogalmazott a jelenlevők felé fordulva: „szinte hálás vagyok Sebastian Cucu prefektusnak, hogy ezt az egész dolgot így összehozta, mert másképp nem találkoztunk volna ezen a vasárnap délutánon”. Azért énekeljük az Isten áldd meg a magyar! szavakat, mert fellegek vannak felettünk: a rosszindulatnak, a durva nacionalizmusnak, a kizsákmányolni akaró embernek fellege, aki még abban is meg akar gátolni, hogy imát énekeljünk – zárta gondolatait Incze Zsolt. Az eseményen imát mondott még Nagy Adél evangélikus lelkész.
Az ökumenikus istentisztelet végén az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Szabadságvesztés járna a trikolórsértésért
Kormánypárti honatyák egy csoportja ismét büntetőjogi kategóriába sorolná a román nemzeti jelképek megsértését, részben azzal érvelve, hogy sok esetben ennek a bűncselekménynek a dekriminalizálása vezetett a román zászló kitűzésének elmulasztásához.
A Mediafax hírügynökség tájékoztatása szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) 36 képviselője és szenátora egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná azt, aki nyilvánosan megsérti a román nemzeti jelképeket, vagy „tiszteletlenül viselkedik" ezekkel a szimbólumokkal szemben. Fél évtől két évig terjedő börtönbüntetés járna azoknak, akik ugyancsak nyilvánosan „megvetéssel viseltetnek az állami hatóságok által használt jelképekkel szemben".
A törvényalkotók szerint ezeknek a bűncselekményeknek a büntető törvénykönyvbe történő visszaemelése a román állam joghatóságát hivatott védeni. Tételesen felsorolják ugyanakkor, hogy az alkotmány alapján a román államot a nemzeti lobogó, Románia nemzeti ünnepe, az ország címere és pecsétje képviseli európai és nemzetközi szinten.
Kifejtik a kormánypárti politikusok azt is, mit értenek a nemzeti jelképekkel szembeni tiszteletlenség fogalma alatt. Szerintük az követ el ilyen bűncselekményt, aki szóban, nyilvános beszédek és szlogenek, sértő, támadó tartalmú írások, rajzok formájában, obszcén gesztusok, „becsmérlő arckifejezések" révén, vagy rongálás útján szidalmazza ezeket az állami szimbólumokat. Továbbá a Btk.-t módosító indítvány értelmében az is a nemzeti jelképek iránti tiszteletlenségnek számít, ha nem tűzik ki Románia zászlaját olyankor, amikor ezt a törvény előírja.
A szenátus által közvitára bocsátott tervezet szerint a rendelkezést a jelenlegi törvényi hiátus indokolja, a Btk. legutóbbi módosítása során ugyanis kikerült a büntetőjogi kategóriából a nemzeti és állami jelképek megsértése. A PSD-s és UNPR-s honatyák – egyértelműen a székelyföldi esetekre utalva – úgy vélik, azáltal, hogy ezek a bűncselekmények kikerültek a Btk.-ból, számos helyen elmulasztották kitűzni a román trikolórt.
Mint ismeretes, Kovászna megye prefektusa tavaly ötezer lejes bírságot rótt ki Kézdivásárhely polgármesteri hivatalára, mert úgy vélte, a város nem volt megfelelően fellobogózva román zászlókkal december elsején, a román nemzeti ünnepen. Idén szeptemberben ugyanakkor Gabriel Oprea belügyminiszter az érintettek felelősségre vonását és megbírságolását követelte amiatt, hogy a román csapatok 1944-es sepsiszentgyörgyi bevonulásának évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a szervezők nem tűzhették ki a román zászlót a városháza tornyára.
A történtek nyomán Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus bejelentette, ügyészségi feljelentést tesz a sepsiszentgyörgyi elöljárók ellen a fasiszta, legionárius vagy xenofób szervezeteket, szimbólumokat és tetteket, illetve a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvény megsértése miatt. A kormány területi képviselője ugyanakkor közölte, törvénymódosítást kezdeményez az igazságügyi minisztériumnál, tételesen javasolva, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének a bűntettét, a zászlótörvénybe pedig iktassanak be egy olyan cikkelyt is, amelyik előírja, hogy a megyeszékhelyek polgármesteri hivatalainak a legmagasabb pontjára is ki kell tűzni a román nemzeti lobogót.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Duşa: nem lehet polgármester, aki nem tűzi ki a trikolórt
Mircea Duşa védelmi miniszter – aki egyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője – tulajdonképpen Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus kérésének eleget téve a héten beterjesztette a döntéshozók elé törvénymódosító javaslatát, amelynek értelmében idő előtt megszűnik egy polgármester mandátuma, ha megtagadja a román zászló kitűzését vagy a háromszínű szalag viselését ünnepi alkalmakon, fogadásokon, nyilvános ceremóniákon vagy esketések alkalmával – adja hírül Bálint Eszter a kronika.ro-n.
Az indítvány egyébként a helyi választottak jogállásáról szóló törvény módosítását célozza. Jelen pillanatban a román zászló kitűzésének vagy a szalag viselésének megtagadását 2500 és 5000 lej közötti pénzbírsággal sújtják, a védelmi miniszter szerint azonban ez nem elég.
„Miután voltak olyan helyzetek, hogy egyes hatóságok és közintézmények nem tartották be az említett törvényi előírásokat, hanem inkább vállalták a jogszabály által előírt bírság kifizetését, azt bizonyítja, hogy a jogszabály nem elégséges magaviseletük jobbá tételéhez. Megfelelő mértékű retorzió szükséges, ami a pénzbírságtól a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyó elöljárók mandátumának megszűnéséig terjedhet" – fogalmazott Duşa, aki október 19-én terjesztette be tervezetét, amit közzétettek a képviselőház honlapján.
A helyi választottak státusát szabályozó törvény értelmében egyébként jelenleg a polgármesterek lemondás, összeférhetetlenség, más településre történő költözés, jogerős, szabadságvesztéssel járó bírósági ítélet, bírói eltiltás, választási jogainak elvesztése, pártjából való kilépés vagy kizárás, illetve elhalálozás esetén veszíthetik el mandátumukat.
Amint arról korábban beszámoltunk, Sebastian Cucu prefektus azt követően rukkolt elő javaslatával, hogy szeptember elején a belügyminisztérium azt kérte tőle, ellenőrizze a törvény betartását, és rendeljen el szankciókat, mivel háborús veteránok azt állították, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza képviselői nem engedték meg nekik, hogy kitűzzék a román zászlót az épületre. A háborús veteránok a város „felszabadításának" – azaz román hadsereg általi megszállása – 71. évfordulója alkalmából érkeztek Sepsiszentgyörgyre.
Cucu ezt követően bejelentette, hogy ügyészségi feljelentést tesz az ügyben. Közleménye szerint az elöljárók ellen a fasiszta, legionárius vagy xenofób szervezeteket, szimbólumokat és tetteket, illetve a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvény megsértése miatt kezdeményeznek eljárást. A prefektúra álláspontja szerint az elöljárók akadályozták a hivatalos ceremóniát, melynek keretében Sepsiszentgyörgy „fasiszta-horthysta rendszer alóli felszabadítására" emlékeztek. A prefektus ugyanakkor közölte, hogy kezdeményezi az igazságügyi minisztériumban egy sor törvény módosítását. A mandátumra vonatkozó ötletén kívül azt is javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének a bűntettét, a zászlótörvénybe pedig iktassanak be egy olyan cikkelyt is, amelyik előírja, hogy a megyeszékhelyek polgármesteri hivatalainak legmagasabb pontjára is ki kell tűzni a román nemzeti lobogót.
Egyébként nem a Duşáé az egyetlen „zászlótörvény”, ami a parlament asztalán van: a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) 36 képviselője és szenátora nemrég egy olyan javaslatot nyújtott be, ami újra bevezetné a büntető törvénykönyvbe az 1 évtől 3 évig terjedő börtönbüntetést azok ellen, akik megvetést tanúsítanak a román nemzeti jelképek iránt.
A kezdeményezők úgy ítélik meg, hogy amennyiben nem alkalmaznak retorziót, az oda vezethet, hogy nem tűzik ki Románia zászlóját. A hatóságok által használt jelképek iránt tanúsított nyilvános megvetés egyébként hat hónaptól 2 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Antal: nem ismeri a törvényeket Kovászna megye prefektusa
Mivel a Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg a Sárkány-domb és környékét érintő városrendezési tervet, idén nem fejeződnek be a munkálatok ezen a szakaszon. A sepsiszentgyörgyi új főtér további részén ütemterv szerint halad az építkezés – tájékoztatott Antal Árpád polgármester.
A sepsiszentgyörgyi új főtér kialakítása az Erzsébet-park kibővítéséhez is kapcsolódik, a Kovászna Megyei Kormányhivatal épülete előtt például egy, kiterített sárkány alakú, begyepesített domb készült volna. Mint ismeretes, Sebastian Cucu prefektus nemrégen megtámadta azt a városrendezési tervet, amely épp erre a szakaszra vonatkozott, azt kifogásolva, hogy a tervet nem hagyta jóvá a védelmi és a belügyminisztérium, illetve a Román Hírszerző Szolgálat.
„Most az a helyzet áll fent, hogy a törvény őre nem ismeri a törvényeket” – hangsúlyozta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, ugyanis elmondta: valóban létezik egy 1995-ös, több minisztérium által meghozott határozat, amely a prefektus által is emlegetett előírásokat tartalmazza, ám 2001-ben megjelent egy törvény, amely alapján a helyi rendőrség engedélye szükséges az ilyen beruházásokhoz. Ez utóbbit meg is kapták, így az önkormányzat, a jogi tanácsadók, valamint az építő cég képviselői is úgy vélekednek: legális a városrendezési terv kivitelezése. Antal Árpád elmondta, a következő harminc napon belül döntik el, hogyan reagál az önkormányzat a prefektus kifogásolására. Az viszont biztos, hogy elkerítik azt a részt, ahol idén nem fejeződhetnek be a munkálatok, mivel egy ilyen per akár másfél évig is elhúzódhat. „Bízom benne, amikor a szökőkút is működni fog, a sepsiszentgyörgyiek magukénak érzik és belakják az új főteret” – tette hozzá a város polgármestere.
Antal kifejtette: az elmúlt időszakban nem csupán a főtér munkálatai haladnak jó ütemben, elkészült a Tamási Áron Színház homlokzatának felújítása is, ugyanakkor már csak napok kérdése, hogy nekikezdjenek a Székely Mikó Kollégium tetőzetének újraépítéséhez. Ez utóbbi munkálatait helyi költségvetésből kezdik el.
A felújításokra azért van szükség, mert esős időben beázik a tetőzet, ezt a tanintézet képviselői is jelezték már – magyarázta Czimbalmos Kozma Csaba Sepsiszentgyörgy városgondnoka. A főtér kialakítási munkálatait felsoroló illetékes elmondta: a 7700 négyzetméterből több, mint 4500-on már lerakták a térburkoló követ, még egy esővíz-elvező csatornát kell elhelyezni, előreláthatólag novemberben ezek a munkálatok már befejeződnek. Talajvíz-elvezető rendszert is kiépítettek a Tamási Áron Színház, valamint a Székely Mikó Kollégium épülete előtt, ugyanis itt évek óta problémát okozott, hogy az ingatlanok pincéjét elárasztotta a talajvíz.
A főtér egy része már nyitva áll a sepsiszentgyörgyiek előtt, fákat ültettek és 27 villanyoszlopot is elhelyeztek, a padok, valamint a további utcai bútorzat elhelyezése még nem történt meg, várhatóan erre is november folyamán kerítenek sort. Szőcs Gyula, a helyi kivitelező cég igazgatója megerősítette, jó ütemben haladnak a munkálatok. Ha szép idő lesz, ha nem, december 20-ig végzünk a főtér kiépítésével – fejtette ki a szakember.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

A prefektus szemét Erdővidék is szúrja
Fejlesztési stratégiájának visszavonására, illetve új elfogadására kényszerül Vargyas, mert a kormánymegbízotti hivatal kifogást talált: szemüket leginkább az szúrta, hogy az okiratban magyar kifejezés is szerepelt.
„Comuna se situeaza in partea Felvidék a regiunii Erdővidék” (A község az erdővidéki Felvidéken fekszik.) – fogalmaztak a stratégia készítői, mire a prefektúra Kerberosszai nyomban jelezték, a helységneveket csakis az állam hivatalos nyelvén szabad leírni, idegen nyelven nem. A vargyasiak az inkriminált részt módosították („în partea nordică a zonei Baraolt”, Barót vidékének északi részén), ám az Erdővidék kifejezés – némi kiegészítéssel – maradt, mert arra mint történelmi régióra utaltak. A Sebastian Cucu által vezetett intézmény kifogásolta azt is, hogy az erdővidéki község a fejlesztési stratégiát nem elég átlátható módon fogadta el, ám végül sikerült meggyőzni a hivatalnokokat, hogy a megyei magyar, illetve román újságban való meg nem hirdetés ellenére is tudomást szereztek arról a vargyasiak, hiszen közmeghallgatást tartottak az ügyről, a polgármesteri hivatalban is kifüggesztették a határozattervezet, s a helyi újságokban is írtak róla.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A DIICOT szerint merényletre készült a vármegyés
Robbantani akart egy szélsőséges magyar december elsején Kézdivásárhelyen – adták hírül a román hírügynökségek. A terrorizmusellenes igazgatóság a HVIM-tag férfit őrizetbe vette.
Házi készítésű bombát akart felrobbantani a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik helyi vezetője, Beke István Kézdivásárhelyen a Románia nemzeti ünnepe alkalmából tartandó ünnepségen – jelentette be kedden a Szervezett Bűnözés és Terrorizmusellenes Igazgatóság (DIICOT).
A férfit őrizetbe vették, és az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése miatt eljárást indítottak ellene. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és azok javait veszélyeztessék.
A DIICOT közleménye szerint „a szélsőségesen nacionalista, magyarországi HVIM azt hirdeti Erdélyben, hogy akár a román állampolgárok és javaik elleni erőszakos támadásokkal is nehezíteni kell, vagy meg kell akadályozni, hogy a román hatóságok az államhatalmat gyakorolják »az úgynevezett Székelyföldön«, ez a tervük pedig része Nagy-Magyarország visszaállításának”.
A DIICOT a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) segítségével derítette fel az esetet, míg az akcióhoz a csendőrség és a rendőrség nyújtott támogatást.
Amint arról beszámoltunk, a HVIM kézdivásárhelyi elnökénél hétfőn házkutatást tartott a DIICOT, majd a férfit Bukarestbe szállították kihallgatásra. Kedden Kézdiszentléleken, egy másik HVIM tagnál is házkutatást tartottak, információink szerint az érintettet tanúként hallgatták ki az ügyben.
Kelemen Hunor: elítéljük az erőszakos cselekedeteket
Az RMDSZ a sajtóból értesült a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete elnökének szándékáról, aki a hatóságok szerint robbantásos merényletre készült Románia nemzeti ünnepén – írja a szövetség keddi sajtóközleményében.
„Az RMDSZ elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. Ebben az országban a békés együttélés, a tolerancia és az egymás iránti tisztelet vihet előre a fejlődés, a jövőépítés útján” – idézi a közlemény Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak. Az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt – zárul a sajtóanyag.
SRI: senki sem volt veszélyben
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége”.
A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Prefektus: az erdélyi magyar politikusok is felelősek
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez” – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon.
Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet. Kézdivásárhelyen egyébként kedden délelőtt, mint minden évben, rendbontás nélkül lezajlott a román nemzeti ünnep keretében szervezett, katonai parádéval egybekötött főtéri felvonulás, amelyen szemtanúk szerint körülbelül ezerötszázan vettek részt.
„Terrorizmus, asszonyom!”
Beke Csilla, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének a felesége kedden Facebook-bejegyzésben közölte: az ügyészek saját bevallásuk szerint fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, ehelyett laptopokat, merevlemezeket és más adathordozókat, magyar zászlót, vármegyés pólót, éjjellátót, szirénát, lejárt szilveszteri petárdát és tortára való csillagszórót vittek el.
„Többszöri rákérdezésemre, hogy mi a gyanú, mi a vád, közölték velem – oly módon, mintha tudnom kellene –, hogy »Terrorizmus, asszonyom!«” – írja bejegyzésében Beke Csilla, aki szerint több mint tízórás megfélemlítési akciónak vetették alá a férjét és családját.
„Alávaló módon vitték el Beke Istvánt a városból, egész napos étlen-szomjan tartás után egész éjszakai kihallgatásnak vetették alá. Nem biztosítottak tolmácsot sehol, a jegyzőkönyvek csak románul íródtak, kötekedtek az ügyvéddel, aki nem mehetett vele. (…) A figyelemfelkeltés sikerült a fiktív, koholt vádjaikkal, a megfélemlítés csak undort és gyűlöletet ébresztett” – fogalmazott Beke Csilla, aki férjével együtt egy elektronikus biztonsági rendszerek beszerelésére szakosodott kis céget működtet a céhes városban.
HVIM: folytatásos tragikomédia
A HVIM egyébként folytatásos tragikomédiának nevezte a történteket, a szervezet szerint nevetséges bizonyítékokkal zaklatják a HVIM tagjait Székelyföldön. „Semmiféle gyanúsítást nem közöltek a szervezet kézdivásárhelyi elnökével, és a házkutatási parancson sem szerepelt semmiféle indok. Elképesztőnek tartjuk, hogy a házkutatás során csak olyan tárgyakat foglaltak le, amelyek teljesen törvényesen lehettek nála” – fogalmaz közleményében a HVIM.
„Mivel az érintett személy magyar állampolgár is, így természetesen azonnali konzulátusi segítséget is kérünk, illetve minden jogi eszközt meg fogunk ragadni, hogy a teljességgel indokolatlan, törvénytelen intézkedést fejezzék be” – írják továbbá a HVIM tagjai, akik a nemzetközi sajtóhoz és az Európai Parlamenthez fordulnának az ügyben.
Székelyhon.ro

Kérdéses provokáció előzte meg a sepsiszentgyörgyi ünnepséget
Sepsiszentgyörgyön idén a szokásosnál többen vonultak fel a Románia nemzeti ünnepén. A háromszéki megyeszékhelyen kedden 12 órakor a csendőrlaktanyától a város főutcáján át a Mihai Viteazul térre való felvonulással kezdődött meg a december 1-i ünnepség.
A hivatalos ünnepi rendezvényhez ismét csatlakozott a nemrégiben párttá alakult Noua Dreapta – Új Jobboldal nevű szélsőséges nacionalista szervezet, amely mintegy 50 fiatalt toborzott az „egyesülés menetének” nevezett demonstrációhoz. A többnyire más megyékből érkezett társaság - vélhetően a hatóságok felszólítására - ezúttal nem kiabált magyarellenes jelszavakat, hanem a Székelyföld meglétét tagadó rigmusokra szorítkozott, miszerint „Kovászna és Hargita román föld!, „A román nyelv az egyeduralkodó!”.
A Mihai Viteazul térre érve kifeszítették a „Magyar szeparatizmus ellen” és a „Románia nemzetállam, egységes és oszthatatlan” feliratú bannert és egy óriási román nemzeti zászlót. Ezután kezdődött el a hivatalos ünnepség, amelynek során a helyi hatóságok és intézményvezetők koszorúkat helyeztek el a Mihai Viteazul szobornál. A sepsiszentgyörgyi ünnepséget nagyszámú rendfenntartó felügyelte, semmilyen incidenst nem történt a hatóságok tájékoztatása szerint.
Antal Árpád: lépjenek fel szigorúan a szélsőségekkel szemben
Az elmúlt napokban Antal Árpád polgármester arra szólította fel a rendfenntartókat, hogy szigorúan lépjenek fel azokkal szemben, akik veszélyeztetik az interetnikus és társadalmi békét. Rámutatott, hogy a helyi románsággal szembeni tiszteltből engedélyezték a felvonulást, azzal a feltétellel, hogy azonnal megszakítják a rendezvényt, ha rendbontás történik.
Ehhez csatlakozva a Kovászna megyei prefektúra is kiadott egy közleményt, amely szerint megtesznek minden lépést, hogy december 1-i rendezvényeknek ünnepi hangulata legyen, ezért szigorúan büntetnek minden nacionalista, szélsőséges cselekedetet.
A kormányhivatal közleménye is arra mutat rá, hogy a hatósági szigorra azért volt szükség, mert az elmúlt években, Románia nemzeti ünnepén Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is rendszeresek voltak nacionalista, szélsőséges incidensek.
A sepsiszentgyörgyi zászló titokzatos eltűnése
Sepsiszentgyörgyön egyébként a román nemzeti ünnepet megelőzően, hétfőn történt egy zászlós incidens. Mint arról beszámoltunk, hétfőn hajnalra a sepsiszentgyörgyi Állomás negyedi ismeretlen katona szobra mellől eltűnt a román nemzeti lobogó, és Ioan Popa megyei rendőrparancsnok állítása szerint helyébe egy székely zászlót vontak fel.
A rendőrparancsnok szerint a zászlós incidens hétfőn reggel 6.30 és 7 óra között történhetett az őrségváltáskor, ezért nem látták az elkövetőket. A rendőrség azonban a nyomozás biztonságára hivatkozva nem kíván részleteket közölni az ügy kapcsán.
A román zászló eltűnését egyébként Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki szerint Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval.
Érdeklődésünkre egy rendőrségi szakértő rámutatott, hogy még nem került nyilvánosságra olyan fotó, amely a rendőrparancsnok állítását bizonyítaná, és szemtanúk se szólaltak meg annak ellenére, hogy a zászló egy olyan helyről tűnt el, amelyet toronytömbházak vesznek körbe és több ezer személy lakik a környéken. A rendőrségi szakértő szerint hosszas procedúra egy zászló bevonása és egy új lobogó kitűzése.
Antal Árpád polgármester szerint egyértelmű provokáció történt, kérdés az, hogy melyik oldalról, ezért felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb azonosítsák és vonják felelősségre az elkövetőket. A sepsiszentgyörgyi polgármester ugyanakkor elítéli a zászlós incidenst.
Az ügyben határozottan fogalmaz a sepsiszentgyörgyi Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, helyi tanácstag Mădălin Guruianu, aki közleményében rámutat: az eset egy tömbházakkal körülvett, rendkívül forgalmas útkereszteződésben történt, ezért nehezen elképzelhető, hogy valaki zavartalanul leemeli a román nemzeti lobogót és székely zászlót tűz a helyébe.
Guruianu provokációnak minősíti az esetet, és felszólítja a nyomozó hatóságokat, hogy mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre az elkövetőeket, ellenkező esetben, véleménye szerint meneszteni kellene a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) helyi vezetőit.
Kovács Zsolt
maszol.ro

SRI: senkit nem veszélyeztetett a kézdivásárhelyi merényletkísérlet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese szerint a titkosszolgálat régóta figyelte azt a fiatalt, akit az ügyészség gyanúja szerint házi készítésű bombát akart felrobbantani kedden a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett kézdivásárhelyi rendezvényen.
Ovidiu Marincea, a SRI igazgatójának a tanácsadója kijelentette: „mindig a látókörünkben volt (az őrizetbe vett fiatalember), egy pillanatra sem volt veszélyben a román állampolgárok élete vagy épsége". A Digi 24 hírtelevízió arról számolt be, hogy a házi készítésű bombát több mint 400 petárdából állították össze, és olyan szerkezettel látták el, amellyel távolról is működésbe lehetett hozni. A hírtelevízió közlése szerint a nyomozók katonai használatra szánt éjszakai látókészülékeket is lefoglaltak a gyanúsítottnál.
Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva az erdélyi magyar politikusokat is felelőssé tette a szélsőséges megnyilvánulások miatt. „Bátorította a szélsőségesen nacionalista elemeket az, ahogy egyes magyar politikai vezetők viszonyultak az évek során a nemzeti jelképekhez és Románia nemzeti ünnepéhez" – jelentette ki a prefektus. Szerinte szükség van arra, hogy a közösség számára példát mutató magyar politikai vezetők is változtassanak a hozzáállásukon. A kedden őrizetbe vett B.I.A.-t egyébként az ügyészség Bukarestbe szállította, ahol a bíróság dönt majd az előzetes letartóztatásáról. Az Agerpres híre szerint a fiatalembert a tavalyi román nemzeti ünnepen Kézdivásárhely főterén kitűzött gyászlobogók ügyében is vizsgálta az ügyészség, de végül ejtette az ügyet.
A romániai szervezett bűnözés és terrorizmus ellenes ügyészség (DIICOT) kedden jelentette be, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) egyik kézdivásárhelyi vezetője – akit őrizetbe vettek – házi készítésű bombát akart felrobbantani a román nemzeti ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT honlapján közzétett közlemény szerint az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének a szándéka, és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése gyanújával vették őrizetbe. A DIICOT szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék.
MTI
Erdély.ma

Zászlókeresés és felvonulás (December elseje Sepsiszentgyörgyön)
Románia miniszterelnök-helyettese is megszólalt a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény kapcsán, igaz, Vasile Dâncu nem az Új Jobboldal szélsőséges szervezet felvonulásáról nyilatkozott, hanem az eltűnt román zászlóról: az országos sajtóban ugyanis nagy visszhangot kapott, hogy a Kovászna megyei rendőrség közölte, a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról ismeretlen tettesek hétfőn levették a trikolórt, és a székely zászlót vonták fel helyette. A nagy sajtóvisszhang ellenére a sepsiszentgyörgyi december elsejei rendezvény békésen, incidensektől mentesen zajlott.
Incidensek nélkül
Tegnap délben a csendőrlaktanya mellől indult a felvonulás a december elsejei rendezvény helyszínére, a Mihai Viteazul-szobor elé, ahol több ezren, az elmúlt évekhez képest sokkal többen vettek részt az eseményen. A menetoszlopban élesen elkülönült a helyiek csoportja az Új Jobboldal tagjaitól. Elöl lovasok, papok, utánuk az ünneplő tömeg, sokan népviseletbe öltözve, piros-sárga-kék zászlókat lobogtatva vonultak, az autókból hangosbemondókból szóltak a hazafias dalok, majd rendőr-és csendőrautók következtek: azok képezték a válaszfalat az ünneplő helyiek és a csendőrök gyűrűjében vonuló Új Jobboldal között. Az immár párttá alakult szélsőséges szervezet tagjai – mintegy 80-an – a már megszokott zöld-fehér zászlóikkal és trikolórokkal vonultak, és az előző évekhez képest visszafogottabb jelszavakat skandáltak, mintha lelkesedésük is alábbhagyott volna. „Nagy-Romániát a régi határokkal!”, „Új Jobboldal Romániáért!”, „Románia a hazánk, nem megyünk el innen!”, „Románia nemzetállam!”, „Hargita és Kovászna román föld!”, „A román nyelv az egyedüli uralkodó!” – skandálták többek között a társaság tagjai. Vélhetően hatósági felszólításra az elmúlt években hangoztatott Ki a magyarokkal az országból szlogen ezúttal elmaradt. Az Új Jobboldal karhatalmi erők gyűrűjében történt vonulása során incidens nem történt. A szervezet tagjait a Mihai Viteazul-szobor jobb oldalához vezényelték a rendőrök, a rendezvény vége előtt nem sokkal pedig elkísérték őket járműveikhez. A december elsejei rendezvényen kulturális műsort mutattak be, katonai díszszemlét tartottak és szónoklatok hangzottak el, koszorúkat helyeztek el a szobornál. Az eltűnt zászló nyomában
A december elsejei felvonulást országossá duzzadt zászlóbotrány előzte meg. Ioan Popa, a Kovászna megyei rendőrkapitányság parancsnoka az Agerpres hírügynökségnek azt mondta: hétfőn 6.30 és 7 óra között Sepsiszentgyörgyön az ismeretlen katona szobránál levő zászlórúdról eltávolították a román trikolórt, és helyette a székely lobogót tűzték ki. Beszámolója szerint az esemény éppen abban az időszakban történt, amikor a rendőrjárőrök cseréje zajlott. Azt ígérte, addig nem nyugszanak, amíg kézre nem kerítik a tetteseket. A zászló eltűnését egyébként hírügynökségi beszámolók szerint Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki elmondta: Sebastian Cucu prefektus sietett a helyszínre egy új lobogóval. Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke legutóbb akkor került a sajtó figyelmének középpontjába, amikor a román hadsereg 70 évvel korábban történt sepsiszentgyörgyi bevonulásának emlékére szervezett rendezvényen mindenáron ki akarta tűzetni a román zászlót a városháza tornyára. A Kovászna megyei kormányhivatal közleményben szögezte le, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti. A prefektusi hivatal emlékeztetett: az elmúlt időszakban egész sor törvénymódosítást kezdeményezett a román nemzeti lobogó kitűzésére és a románellenes, szélsőséges nacionalista megnyilvánulások visszaszorítására. Többek között azt javasolta, hogy ismét vezessék be a büntető törvénykönyvbe a román nemzeti jelképek megsértésének bűntettét. A történtekre reagált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester is. A városvezető közleményben ítélte el a román zászló eltávolítását. „Azt gondolom, hogy ez a tett provokáció, és az volt a célja, hogy megzavarja a magyarok és a románok közti interetnikus békét és városunk csendjét. Remélem, hogy a hatóságok minél előbb azonosítják és felelősségre vonják a tetteseket” – áll nyilatkozatában. Az ügyben megszólalt Vasile Dâncu kormányfőhelyettes, közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter is, aki tegnap részt vett Gyulafehérváron a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényen. Az Agerpres hírügynökség szerint sajnálatosnak nevezte az incidenst, és azt mondta, hogy a magyar többségű településeken tetten érhető néha a konfliktusgerjesztési szándék a román nemzeti jelképek megsértése révén, de ez nem általános jelenség. Úgy vélte, hogy nem a zászlós incidens határozza meg a románok és a romániai magyar kisebbség viszonyát. A miniszterelnök-helyettes az MPP által szombaton szervezett csíkszeredai tüntetésről is nyilatkozott, amelyen a résztvevők az erdélyi románok 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatában tett ígéretek betartását és a magyarság jogainak alkotmányos elismerését követelték. Úgy vélte, valamennyi román állampolgárnak meg kell értenie, hogy a román alkotmányt és a törvényeket tiszteletben kell tartani. Hozzátette: nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága és függetlensége még akkor sem, ha egyesek időnként túllépik a törvényesség határát. Szerinte a román államnak erőszakmentesen kell megoldásokat találnia, hogy szuverenitását tiszteletben tartsák egész területén. Dâncu szerint Romániának sikerült „korrekt” törvényeket kidolgoznia kisebbségei számára, és ezek a jogszabályok lehetővé teszik, hogy kifejezzék etnikai, kisebbségi önazonosságukat. „Továbbra is védeni kell a nemzeti kisebbségeket, még akkor is, ha részükről a tisztelet nem mindig kölcsönös, mert a többségnek bölcsnek és nagyvonalúnak kell lennie” – mondta.
A zászlóügy a közösségi médiában is nagy port kavart. Annak ellenére, hogy az eset rendkívül forgalmas helyen történt, szemtanú még nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, fotó sem készült az ott lobogó székely zászlóról – tették szóvá többen is. Mădălin Guruianu helyi tanácstag, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi elnöke ugyanakkor üdvözölte Antal Árpád gyors reakcióját, és reményét fejezte ki, hogy mielőbb elkapják és megbüntetik a tetteseket, ellenkező esetben egyes állami intézmények – például rendőrség, Román Hírszerző Szolgálat – helyi vezetőinek le kellene mondaniuk.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

December elseje Kézdivásárhelyen
Mintegy ezerötszáz-kétezer személy – zömében autóbuszokkal ideszállított románok és közel kétszáz csíkszeredai hegyeivadász katona – volt jelen tegnap Kézdivásárhelyen a Román Lélek Helyi Fejlesztési és Művelődési Egyesület által szervezett eddigi legnagyobb szabású rendezvényen Románia nemzeti ünnepén.
Ha tavaly az volt a hatóságok kifogása, hogy alig láttak román zászlót, idén abból sem volt hiány – a Constantin Pătru vezette egyesület gondosodott idén a zászlókról –, csak a Gábor Áron téren harmincat számoltunk meg, és a Béke és a Molnár Józsiás utcában is volt belőlük bőven a villanyoszlopokon. Az ünnepség a Secuiana Rt. szomszédságában levő új ortodox templomnál kezdődött, ahol katonai tiszteletadással és egyházi szertartással emlékeztek a „nagy egyesülésre”. Felszólalt Sebastian Cucu és Jean Adrian Andrei, Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottja, valamint Andrei Făgărăşanu, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ez idő alatt a szervezők román zászlókat osztogattak, egyetemista lányok pedig kokárdákat tűztek a résztvevők kabátjaira. A katonai tiszteletadást idén nem a berecki, hanem a csíkszeredai hegyivadász-alakulat hivatásos katonái végezték, akik tábornokukkal az élen érkeztek Kézdivásárhelyre. A koszorúzást követően a népviseletbe öltözött résztvevők – kezükben zászlóval, élükön a hegyivadász katonákkal és egy rezesbandával – a Béke utcán keresztül a Gábor Áron térre vonultak, ahonnan a kantai részen lévő XVIII. századi műemlék templomhoz meneteltek. Onnan a Vigadó következett, ahol interetnikus népi táncelőadásra és népviselet-bemutatóra került sor.
A szervezők nyolc különböző román történelmi vidékhez – dobrudzsai, olténiai és moldvai – tartozó néptáncegyüttest hívtak meg, többek között török, szász és tatár nemzeti kisebbségek mutatták be sajátos táncukat és népviseletüket. A kétszáz táncos mellett pár népdalénekes is színpadra lépett, majd a rendezvény tűzijátékkal ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Feszültséggel teli román ünnep Szentgyörgyön
A román nemzeti lobogó állítólagos eltűnése és székely zászlóra való kicserélése, illetve az Új Jobboldal szélsőséges szervezet felvonulása tette feszültté a román nemzeti ünnepet Sepsiszentgyörgyön.
Kedden a megszokottnál nagyobb számban vonultak fel a románok a város utcáin, becslések szerint két-háromezren gyűltek össze a Mihai Viteazul-szoborcsoport előtt.
Az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) idén párttá alakult szélsőséges szervezet mintegy félszáz tagja érkezett idén is a háromszéki megyeszékhelyre a már jól ismert molinójukkal, miszerint Románia egységes nemzetállam. A hungarófób rigmusok azonban idén elmaradtak, csak a Székelyföld létét tagadó jelszavak hangzottak el.
Kovászna, Hargita, Maros megye román föld! Itthon vagyunk! Románia egységes! Erdély román föld! Szent György ortodox szent! – skandálták a román felvonulók. A Krisztus király római katolikus templom előtt elhaladva pedig azt kiáltozták, hogy Románia ortodox ország.
A rendezvényen különben nagy számban voltak jelen a rendfenntartók is, de nem történt rendbontás. A város magyar lakossága ezúttal is távol maradt a rendezvénytől, ellenben annál nagyobb számban sorakoztattak fel harckocsikat, tankokat a katonai felvonuláson.
Antal Árpád polgármester korábban arra kérte az állami szerveket, hogy idén nagyobb szigorral lépjenek fel a rendbontókkal, a társadalmi és interetnikus békét veszélyeztetőkkel szemben. A városháza a „helyi románság iránti tiszteletből" engedélyezte a december elsejei felvonulást, azzal a feltétellel, hogy ha rendbontás történik, a szervezőknek azonnal meg kell szakítaniuk a rendezvényt, amíg a rendbontókat eltávolítják.
Az elöljáró kifejtette: minden évben meghívják a rendezvényre, ám eddig egyetlen eseményen sem vett részt, mivel a román állam nem teljesíti a gyulafehérvári nyilatkozatban ígérteket. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy többször javasolták, legyen például az 1989-es forradalom kitörésének napja Románia nemzeti ünnepe.
Zászlóeltüntetés mint provokáció?
Eközben Ioan Popa Kovászna megyei rendőrparancsnok arra hívta fel a figyelmet, hogy hétfőn reggelre eltűnt a sepsiszentgyörgyi román katona emlékműve mellőli trikolór, és ismeretlen tettesek székely zászlót húztak fel a rúdra. A prefektúra közleményében azonban már nem szerepel, hogy a román zászló helyett a székely lobogott a rúdon, és egyetlen szemtanút sem találtunk, aki megerősítette volna ezt.
Neve elhallgatását kérő szakértő szerint túl hosszú folyamat lett volna a zászlócsere, nehéz lett volna észrevétlenül az egyiket le- a másikat pedig felvonni. A rendőrség nem közöl további részleteket az ügyről, arra hivatkozva, hogy a nyomozás folyamatban van. Ioan Popa rendőrparancsnok szerint a zászlócsere a járőrváltáskor, 6.30 és 7 óra között történhetett.
A román nemzeti lobogó eltűnését az Agerpres hírügynökség szerint Ioachim Grigorescu tartalékos ezredes jelentette a hatóságoknak, aki egyébként szeptemberben a városháza tornyára akarta kitűzni a trikolórt annak emlékére, hogy 71 éve a román csapatok bevonultak Sepsiszentgyörgyre. Az ezredes az Agerpresnek elmondta, hogy Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus személyesen sietett a helyszínre egy új román zászlóval, amit hamarosan újra felvontak.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint provokáció volt a román zászló eltávolítása az emlékmű mellől. Az elöljáró közleményben foglalt állást, kifejtetve: elítéli a lobogó eltávolítását, ám szerinte az ismeretlen tettesek célja a provokáció lehetett. Reméli, hogy a hatóságok mielőbb azonosítják és felelősségre vonják az elkövetőket, tette hozzá. A polgármestere sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, még nem lehet tudni, hogy melyik oldal provokált.
Eközben Sebastian Cucu prefektus ismét előállt korábbi javaslatával, miszerint minősüljön újra bűncselekménynek a román nemzeti szimbólumok megsértése. Meglátása szerint amióta ezt a cikkelyt törölték a büntető törvénykönyvből, megnőtt a román nemzeti szimbólumokat sértő cselekmények száma.
Hangsúlyozta, nincs jogszabály ami alapján bűnvádi eljárást kezdeményezhetnének a zászlót eltüntetők ellen, ezért azt javasolta az igazságügyi minisztériumnak: minősüljön újra bűncselekménynek a nemzeti szimbólumok megsértése, amit korábban 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel sújtottak. Az új Btk. szerint ellenben csak kihágásnak minősül, és pénzbírsággal büntethető.
Cucu arra is emlékeztetett, hogy szeptemberben a szentgyörgyi önkormányzat nem tűzte ki a városháza tornyára a román zászlót, míg tavaly december elsején Kézdivásárhelyen gyászlobogókat tűztek ki a román nemzeti ünnepen.
Dâncu: sajnálatos a szentgyörgyi incidens
Vasile Dâncu miniszterelnök-helyettes kedden Gyulafehérváron sajnálatos incidensnek nevezte a sepsiszentgyörgyi zászlóügyet. A közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter az Agerpres szerint azt mondta, hogy a magyar többségű településeken tetten érhető néha a konfliktusgerjesztési szándék a román nemzeti jelképek megsértése révén, de ez nem általános jelenség. Úgy vélte, hogy nem a zászlós incidens határozza meg a románok és a magyar kisebbség viszonyát.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

A „magyarveszély” árnyékában
Jóllehet a román sajtó gondolkodó munkatársai már ébredeznek a december 1-jei sokk után, egyre több a józan hang, s a titkosszolgálat szivárogtatásai ellenére az internet, a közösségi portálok népe is mindinkább megkérdőjelezi a hatóságok által hatalmas csinnadrattával jelentett kézdivásárhelyi merényletkísérletet – a román közvéleményben vélhetően még sokáig tartja magát a vélekedés, hogy a székelyek robbantani készültek.
Márpedig alighanem éppen ez, vagyis az etnikumközi feszültségek elmélyítése, a „magyarveszély” minél látványosabb megjelenítése volt a cél. Hogy kiknek a célja, arra csak következtethetünk. Például abból, ha számba vesszük a kézdivásárhelyi történet győzteseit – mert megvannak, és jól azonosíthatóak. E látványos, maszkosokkal, házkutatásokkal, letartóztatásokkal, dörgedelmes ország- és nemzetvédéssel tűzdelt, kémfilmet idéző rémtörténetből nyert az akciót lebonyolító Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Igazgatóság. Rá is fért ez a hatóságra, hisz tekintélyét alaposan megtépázta, hogy korábbi vezetőjét, Alina Bicát a korrupcióellenes ügyészek vitték el. Jól jöhet hát az ország ily elszánt védelmezése akkor, amikor új kormány került hivatalba, a következő hónapokban új főügyészeket kell kinevezni, költségvetést megszavazni… Nagyot alakított a Román Hírszerző Szolgálat is, amelynek élére nemrég került új vezető. Ezek után viszont aligha következhet be lényeges változás a hírszerzés működésében – legalábbis ami a székelyföldi erőteljes jelenlétet, fokozott figyelmet illeti. Elégedetten dörzsölhetik kezüket azok a nemzetféltésből élő románok, akik állandóan a székelyföldi magyarok elnyomása miatt sírnak: ki ne hinne nekik, ha lám, robbantani is készek azok a fránya magyarok. Árulkodó Sebastian Cucu kormánybiztos magatartása is, aki már-már diadalittasan nyilatkozott, hogy figyelmeztetett ő előre, most aztán ideje végre móresre tanítani a magyarokat. Neki sem kell majd attól tartania, hogy az új kormány meneszti, elvégre bebizonyosodott: nagy szükség lesz a munkájára. Hasonló helyzetbe került az összes kormányhatóság és dekoncentrált intézmény vezetője: ki merészelné őket elmozdítani, leváltani éppen most, amikor oly nagy szükség van éberségükre? Nyert továbbá a mindenkori bukaresti központi államhatalom: aligha lehet majd autonómiáról, decentralizációról, regionalizmusról beszélni anélkül, hogy azt ne terrorista törekvésekkel társítanák, azonosítanák. Nem mellékesek a gazdasági következmények sem: egy ilyen incidens elriaszthatja a külföldi vagy hazai befektetőket – közvetett eszközökkel sikerülhet tehát folytatni a régió gazdasági elsorvasztását.
És végül nyert az egész korrupt, inkompetens, hitelét vesztett jelenlegi politikai osztály: mindazok, akik a központosított nemzetállam megerősítését akarják, és ellenérdekeltek a valós magyar–román párbeszéd, a közös erdélyi cselekvés kibontakozásában – az állítólagos merényletkísérletről szóló hírek ugyanis jelentősen visszavetik az utóbbi időben erősödni látszó magyar–román kölcsönös bizalmat. Miközben az utca megtisztulást követel a politikai osztálytól, a régi rendszer megannyi katonája magyarveszélyt kiált, így próbálja ismét átmenteni a hatalmat. Vajon ezúttal is sikerrel járnak?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyilatkozatok a ,,székely terrorizmus” kapcsán
IZSÁK BALÁZS, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint, ha terrorizmussal gyanúsítanak valakit Kézdivásárhelyen amiatt, hogy csillagszórót találnak nála, akkor figyelembe kell venni azt, hogy az elmúlt 25 évben Romániában csak az állami hatóságok követtek el terrorcselekményeket.
„Emlékezzünk csak vissza: 1989 decemberében ezernél is több ember halt meg, s a közvélemény terroristáknak nevezte a gyilkosokat, ám mindenki tudta, hogy a román hadsereg alkalmazottai, a román politikai rendőrség, a Securitate emberei lőttek. Európa azért nem hajtott fejet a mártírok emléke előtt, mert a nyugatiak úgy érzékelik, a jelenlegi román hatalom még mindig cinkosa az akkori elkövetőknek” – fogalmazott a politikus.
BORBOLY CSABA, Hargita megye önkormányzatának elnöke felelőtlennek nevezte Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektust, aki szerint a magyar politikai vezetők román nemzeti jelképekhez való viszonyulása bátorítja terrorcselekményekre a szélsőségesen nacionalista elemeket. „Nekünk azzal kellene foglalkoznunk, hogy szülőföldünkön, ahol élünk, javítsuk, amiben tudjuk az együttélés feltételeit” – mondta az elöljáró.
MOLNÁR ZSOLT RMDSZ-es képviselő rámutatott, a kézdivásárhelyi ügy sajtóban történt bemutatása alaptalan és fölösleges feszültségkeltés mentén történt. „Az állami intézmények félreérthető módon megfogalmazott álláspontja lehetőséget adott a szélsőséges vélemények felerősödésére, és a sajtó a Kézdivásárhelyen történt eseményeket manipulatív és félreértelmezhető módon tálalta. Ezek nem az ország fejlődését szolgálják, hanem éppen az ellenkezőjét eredményezik. Meggyőződésem, hogy az utcára vonuló tömeg az elmúlt hónapban nem ezekre az alapokra építené azt az országot, amelyet követel” – mutatott rá a képviselő. (Forrás: Krónika)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizonyítékot kért a zászlócserére a Kovászna megyei önkormányzat elnöke
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke felszólította a megye rendőrparancsnokát és prefektusát: bizonyítsák be, hogy valóban székely zászlóra cseréltek a román nemzeti ünnep előtt egy sepsiszentgyörgyi köztéri román lobogót – írja a Maszol.ro portál.
A megyei önkormányzat csütörtöki ülése elején Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselője jelezte, hogy a Megyei Közrendészeti Hatóság ülésén az alprefektus nem kívánta napirendre tűzni a sepsiszentgyörgyi zászlócsere és a kézdivásárhelyi terrorvád megtárgyalását.
Tamás Sándor kifejtette: nemcsak ő, hanem a sajtó és a közösség egy része is kétségbe vonja, hogy valóban megtörtént volna a zászlócsere, ahogyan a megyei rendőrparancsnok és a prefektúra állítja. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa emlékeztetett arra, hogy az állítólagos incidens napján azt jelentették be, hogy Sebastian Cucu prefektus személyesen vitt új román lobogót az eltulajdonított helyett, de jelenleg is az a szakadt lobogó van kitűzve, amely az ünnep előtt volt. A politikus a román hatóságok által alkalmazott kettős mércét is kifogásolta. „Illegálisnak minősítik a székely zászlót, ugyanakkor Bukovina zászlóját, ami ugyanúgy történelmi régió és nem adminisztratív terület, szabad használni" – idézte a Maszol.ro Tamás Sándort. Az Agerpres hírügynökség Ioan Popa megyei rendőrparancsnokra hivatkozva írta meg, hogy november 30-án hajnalban ismeretlenek levették a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról a román lobogót, és a székely lobogót vonták fel helyette. A prefektus hivatala közleményben tudatta, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti.
MTI
Erdély.ma

„Terrorügy”: súlyos torzítások és manipulatív értelmezések
Vizsgálati fogságban marad a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István a legfelsőbb bíróság döntése értelmében. Ügyvédje a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg. Az RMDSZ elnöke az államfővel és a miniszterelnökkel is egyeztetett az ügyben.
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke Istvánnak az előzetes letartóztatás ellen beterjesztett fellebbezését – közölte a Mediafax hírügynökség. A jogerős döntés értelmében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke harminc napig mindenképpen vizsgálati fogságban marad.
Dragoş Cristian Lică, Beke István ügyvédje csütörtökön a Krónikának elmondta, a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg, az erre vonatkozó értesítést pedig az intézmény honlapján sem tették közzé.
„Ilyesmi nem történt eddig velem az ügyvédi karrierem során. Egyébként egy héttel korábban kikértem a nyomozati anyagot az ügyészségtől, hogy megfelelőképpen előkészítsem a védelmet, de az iratcsomót csak szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalása előtt bocsátották rendelkezésemre” – mondta Dragoş Cristian Lică. A Krónika kíváncsi volt a jogász szakmai véleményére az üggyel kapcsolatban, mint ahogy arra is, mivel magyarázható, hogy a merénylet előkészítésével gyanúsított Beke állítólagos cinkosait nem vették őrizetbe. Dragoş Cristian Lică azt mondta, erről majd a bírósági tárgyaláson fogja kifejteni a véleményét.
Dragoş Cristian Lică nem tartja korrektnek, hogy a központi sajtó negatív színben igyekszik feltüntetni HVIM-et, és nem tesz említést az ifjúsági szervezet karitatív tevékenységeiről. „Eljön annak is az ideje, hogy a védencem megadja a választ mindazokra a kijelentésekre, melyek az üggyel kapcsolatban elhangzottak” – tette hozzá a brassói ügyvéd.
Ezzel egy időben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloş kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani.
„Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom” – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye. Az RMDSZ elnöke közölte, az elmúlt napokban mind Klaus Johannis államfőt, mind pedig Dacian Cioloş miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a nyaköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte ugyanakkor azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele.
„A főügyészség szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen” – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott: 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (...) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyedszázad során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét” – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
A háromszéki politikusok eközben a bizonyítékok felmutatását sürgetik a kézdivásárhelyi „terrorügyben”, valamint sepsiszentgyörgyi zászlócsere kapcsán. A Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki ülésén napirend előtti felszólalásában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosa kijelentette, furcsának találja, hogy a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) legutóbbi ülésén a prefektúra képviselője nem kívánta napirendre tűzni a két Kovászna megyei incidens megvitatását. Az ATOP ülésen szintén résztvevő Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsos kifejtette: a rendőrség állítása szerint a sepsiszentgyörgyi ismeretlen katona szobra melletti zászló levételéről léteznek felvételek, ám ezek nem nyilvánosak, ezért nem mutatták be a testületnek sem.
Tamás Sándor megyei tanácselnök azzal kezdte beszédét, hogy az RMDSZ minden szélsőséges megnyilvánulást elítél, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a sajtó egy része „egy feltételezett cselekvésre hivatkozva kollektíven terroristának bélyegezze meg Székelyföld lakóit”. „Elítélem Csibi Barnát, aki felgyújtotta Csíkszeredában az Avram Iancu-t ábrázoló szalmabábut, de ugyanígy jogi következményei kell legyenek annak, amikor román fiatalok meggyalázták a Kökös határában levő Gábor Áron emlékművet, és erről videót töltenek fel az internetre” – mutatott rá Tamás Sándor, aki azt kérte, vessenek véget az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kettős mérce alkalmazásának.
A tanácselnök a sajtónak kifejtette, kérdések vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban lecserélték-e november 30-án reggel az ismeretlen katona szobra mellett felhúzott román zászlót székely zászlóra. Hangsúlyozta, a lakosságot nem lehet két hétig bizonytalanságban tartani, ha vannak bizonyítékok, hozzák azokat nyilvánosságra. Egyébként a megyeszékhelyen többen úgy vélik, hogy a szobor mellett ugyanaz a régi, megkopott román zászló lobog, mint november 30. előtt, holott a rendőrség és a prefektúra szerint Sebastian Cucu kormánymegbízott vitt új lobogót az ismeretlen tettesek által eltávolított helyére. Csütörtökön egyébként ismét utcára vonultak a kézdivásárhelyiek és a sepsiszentgyörgyiek, hogy Beke István letartóztatása ellen tiltakozzanak.
Budapest is figyel
A magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint „le lehet szögezni, hogy valamilyen nagy magyar terrortámadásról nem lehet beszélni, ami a román állam ellen irányult volna a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom részéről”. A szocialista (MSZP) Molnár Zsolt a testület szerdai ülésén az üggyel kapcsolatban elmondta: keveset tudnak a HVIM-mel összefüggő, „robbanóanyaggal visszaélés, terrorgyanú és a román alkotmányos rend elleni szervezkedéssel kapcsolatos” ügyről. A politikus úgy vélekedett: a nyomozás feladata kideríteni, hogy „mennyire lehet ezt az ügyet komolyan venni vagy mennyire inkább alapvetően ez egy koncepciógyanús ügy lenne”. Szerinte egyiket sem lehet állítani a két változat közül.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro

Nem adottak a feltételek
A prefektus okot keres, hogy büntessen
„Nem tudott megbüntetni másért, és megtette ezért. Teljesen egyértelmű, hogy erről szól a történet” – mondta érdeklődésünkre Antal Árpád polgármester annak kapcsán, hogy tízezer lejre bírságolta meg őt Sebastian Cucu prefektus.
A kormánymegbízott szerint az elöljáró kötelességmulasztásból nem állította vissza azon személyek tulajdonjogát, akik a 2001/10-es törvény alapján folyamodtak a polgármesteri hivatalhoz. Antal leszögezte, megfellebbezték a jegyzőkönyvet, ugyanis a prefektusnak nincs igaza. Megjegyezte, nem arról van szó, hogy valaki egy törvényt nem akar végrehajtani, hanem arról, hogy az állam nem biztosítja a feltételeket.
– Be fogjuk hívni a kormányt is a perbe, ugyanis az önkormányzat csak a kormány és a parlament által biztosított keretek között tud tevékenykedni, és tudja a törvényeket végrehajtani – húzta alá a polgármester, hozzátéve: ha valakit bosszant az, hogy a 10-es törvénnyel nem úgy haladnak, ahogyan kellett volna, akkor őt igen. Ellenben addig, amíg 2010-től létszámstop volt, és nem lehetett embereket alkalmazni, jogászok mentek el az önkormányzattól, kivel lehetett dolgozni? – tette fel a kérdést.
– Itt nyilván a történet arról szólt, hogy a zászló miatt nem tudott megbüntetni, így akkor most ezért megtette, ez ilyen egyszerű – adott hangot véleményének Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Megbírságolták Sepsiszentgyörgy polgármesterét
Tízezer lejre bírságolta meg a prefektúra Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert, mert a megyeszékhelyen nem sikerült megoldani az ingatlanrestitúciót a 2001/10-es számú törvény alapján.
Sebastian Cucu Kovászna megye prefektusa arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerint benyújtott igényléseket ez év januárjáig meg kellett volna oldani, ám Sepsiszentgyörgyön még mindig van 480 rendezetlen restitúciós ügy. A kormányhivatal szerint még hat Kovászna megyei településen voltak késések, ám végül Sepsiszentgyörgy kivételével mindenhol lezárták az ügyeket.
Antal Árpád a Székely Hírmondónak azt mondta, hogy a prefektus nem tudta megbírságolni őt, amiért nem tűzte ki a városháza tornyára a román zászlót, ezért valószínűleg most más okot keresett. A polgármester szerint a visszaszolgáltatások elakadásának oka az, hogy az állam nem biztosítja az ehhez szükséges feltételeket. Mint mondta, a városházán még legalább negyven alkalmazottra lenne szükség, a 2010-ben életbe léptetett létszámstopot nem tudták kiheverni.
A visszaszolgáltatási folyamatot az is hátráltatja, hogy a helyi bizottságban mindössze egy jogász dolgozik, holott a kárpótlásra javasolt ügyekben vaskos iratcsomót kell felterjeszteni Bukarestbe, különböző jelentéseket, kísérőlevelet, törvényre való hivatkozást kell mellékelni, egyetlen jogásszal pedig lassan halad ez a munka.
Amint arról beszámoltunk, Sebastian Cucu októberben közölte: Kovászna megyében összesen 30 000 hektár erdőt és 48 000 hektár mezőgazdasági területet igényelnek még vissza. Összesítése szerint az elmúlt 25 évben Háromszéken az érvényben lévő visszaszolgáltatási törvények alapján mintegy 139 000 hektár mezőgazdasági terület és 140 000 hektár erdő visszaszolgáltatásáról döntöttek, és történt meg a birtokba helyezés, a birtoklevelek vagy átadási jegyzőkönyvek kiállítása.
Akkor azt ígérte, nem bírságol, sőt segíteni próbál az érintett önkormányzatoknak, s a kormányhivatal jogászaival minden településen áttekintik az iratcsomókat. Hétfőn a prefektus kabinetfőnöke megkeresésünkre azt mondta, januárban tartanak sajtótájékoztatót a témában, akkor hozzák nyilvánosságra a visszaszolgáltatási folyamat év végi adatait.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Politikai üzletelés a vád: Grama nem szövetkezett az RMDSZ-szel 
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint az RMDSZ komoly erőfeszítéseket tesz, hogy menesszék a tisztségéből a több mint egy éve ideiglenesen kinevezett Sebastian Cucu prefektust. A fórum úgy tudja, a magyar szervezet ebben Horia Grama szociáldemokrata parlamenti képviselő hathatós támogatására is számíthat, az utóbbi azonban ezt cáfolja. A románok civil fóruma egy közleményben kifejti, az országnak ebben a részében, „ahol az RMDSZ és a más magyar pártok képviselői teljes kontroll alatt tartják a helyi közigazgatást”, a prefektúra az egyetlen intézmény, amely szavatolja a törvényességet, és a jogász végzettségű Sebastian Cucu prefektus elismert szakember ebben a tekintetben. Úgy értékelik, ha a miniszterelnök rábólintana az RMDSZ kérésére, akkor Cucu lenne a negyedik prefektus Kovászna megyében, akit a szövetség „parancsára” és Horia Grama segítségével ebben a törvényhozási ciklusban leváltanak. Ez okból, a Kovászna megyei román közösség nevében azt kérik Dacian Cioloş miniszterelnöktől, ne adjon helyet „politikai üzleteléseknek”.
Horia Grama parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetének elnöke egyszerűen aberrációnak tartja a fórum által állítottakat. Lapunk érdeklődésére Grama emlékeztetett, az évek során mindig azt szorgalmazta, hogy Kovászna megyében román kormánymegbízottat nevezzenek ki, és Sebastian Cucu is a PSD támogatásával volt kinevezve alprefektusnak, majd prefektusnak. „Nem értem, hogyan kevertek bele ebbe a történetbe, mint az RMDSZ szövetségesét. Hogy van ez: én támogatom Cucut, és én is menesztem?” – tette fel a költői kérdést.  Kiss Edit
Erdély.ma

A prefektusért aggódnak (Összekaptak a románok)
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának igazgatótanácsa nyílt levélben kéri Dacian Cioloş államfőt, hogy ne engedjen az öncélú politikai nyomásnak, és ne váltsa le Sebastian Cucu prefektust, mert „Kovászna és Hargita megyében, ahol a helyi közigazgatást kizárólag az RMDSZ vagy más magyar pártok ellenőrzik, a törvényesség betartatásának egyedüli eszköze a prefektusi intézmény”.
A szervezet – a sajtóirodája által kiadott közlemény szerint – a sajtóból értesült arról, hogy az RMDSZ fokozott erőfeszítéseket tesz a prefektus leváltására, amiben az SZDP-s Horia Grama parlamenti képviselő (szintén volt prefektus) támogatását is élvezi.  A románok – amúgy igen kevéssé reprezentatív, de nagyon hangos – civil szervezete felhívja a figyelmet arra, hogy Cucu 2014 decemberétől van tisztségben, és ha a kormányfő meneszti, már a negyedik lesz, akit „az RMDSZ parancsára” leváltanak az előző választások óta, és ez „még egy sajnálatos engedmény lenne a szeparatizmus és etnikai alapú területi autonómia fenntartói” előtt, aminek súlyos következményei lehetnek a törvények betartására, illetve a normális együttélésre nézve.  Horia Grama, az SZDP megyei elnöke cáfolta a fórumosok vádjait, mint fogalmazott, rendszeresen  tárgyal az RMDSZ-szel – másképp nem tudná képviselni a román közösség érdekeit –, ám a prefektus leváltásáról nem egyeztettek, mint fogalmazott: „erről Tamás Sándort is megkérdezhetik”. Pártja következetesen kiállt amellett, hogy Kovászna megyének román prefektusa legyen, és ezt sikerült is mindig elérniük, amikor kormányon voltak.  Elismerte, 2010 óta valóban három román kormánybiztost váltott le a Ponta-kormány, ám ő ezt minden alkalommal ellenezte és szóvá tette, arról nem tehet, hogy nem volt eredménye. A civil fórum közleménye előtt Grama értetlenül áll, megkereste annak vezetőit, de sem Petre Sabău elnök, sem Ioan Lăcătuşu, sem Rodica Pârvan nem tudta, ki fogalmazta meg a rágalmakat. Ígérték, szerda esti gyűlésükön tisztázzák, ki áll a dolog mögött. (demeter, -kas) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgy polgármestere beperelte a kormányt
Perbe fogta a háromszéki prefektúrát Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere megfellebbezte azt a tízezer lejes bírságot, amelyet kirótt rá Sebastian Cucu kormánybiztos, amiért nem oldotta meg maradéktalanul a visszaszolgáltatási kéréseket.
Az ügyet a Sepsiszentgyörgyi Bíróság tárgyalja, még nem jelölték ki az első tárgyalás időpontját.
Antal Árpád Románia kormányát is beperelte az ügyben, amiért ugyan számon kéri a visszaszolgáltatást, de valójában akadályozza azt.
marosvasarhelyiradio.ro / agerpres.ro
Erdély.ma

Újabb prefektusi gáncsoskodás Sepsiszentgyörgyön
Vissza kellett vonnia Sepsiszentgyörgy önkormányzata képviselő-testületének a város 2016–2021 közti időszakra szóló kulturális stratégiáját rögzítő határozatát, miután Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa bíróságon támadta meg azt.
A kormánymegbízott azzal érvelt, hogy az önkormányzat nem tartotta be a 45 napos közmeghallgatási időszakot. Antal Árpád polgármester elmondta, a határozatot tavaly októberben fogadták el, majd – azt követően, hogy az Európa Kulturális Fővárosa címért zajlott versenyen kiesett a sepsiszentgyörgyi pályázat – arról értesítette az önkormányzatot, hogy a kulturális stratégiára vonatkozó határozat okafogyottá vált.
A határozatra egyébként épp a pályázat miatt volt szükség – a benevező városoknak rendelkezniük kellett egy hosszú távú kulturális stratégiával –, a törvény pedig lehetőséget ad tíznapos rövidített közmeghallgatási időszakra is, közölte továbbá a polgármester. Az elöljáró leszögezte, újra kiírják a közmeghallgatást, kivárják a 45 napos időszakot, majd újra elfogadják a határozattervezetet.
Visszavonták egyébként a Terra Siculorum 2021 nevű egyesület létrehozására vonatkozó határozatot is a hétfői tanácsülésen. Ez a kezdeményezés is szorosan kapcsolódott a kulturális stratégiához, megalakítását szintén megakadályozta a prefektus. „Mindent megteszünk, hogy a megyeszékhely művelődési intézményei a megfelelő körülmények között működhessenek, kiemelten támogatjuk a sepsiszentgyörgyi román Andrei Mureşanu Színház működését is, a prefektus pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy minden területen ellehetetlenítse az önkormányzat munkáját” – jelentette ki Antal Árpád a tanácsülésen.
Bencze Melinda. Krónika (Kolozsvár)

Mossa kezeit a prefektus
Nem érti Sebastian Cucu prefektus, miért állítja azt Antal Árpád polgármester, hogy ő ellenezné Sepsiszentgyörgy kulturális stratégiájának elfogadását. Szó sincs ilyesmiről, csak azt találta indokolatlannak, hogy sürgősségi eljárással kívánták elfogadni a dokumentumot – hangsúlyozta. Sőt, kiemelte, hogy egy ilyen jellegű tervezetet nem szabad összecsapni, alapos munkára, sokrétű dokumentálódásra van szükség, és mivel rendkívül fontos a téma, a közmeghallgatás sem megkerülhető – sorolta érveit.
Sepsiszentgyörgynek egyébként is van már egy stratégiája a 2008–2018-as időszakra, ezt iktatták az Európa  kulturális fővárosa pályázaton is október 22-én, amikor még nem is lépett érvénybe a frissen  megszavazott stratégia. Nagyon is szükség van egy ilyen kulturális elképzelésre, de be kell tartani a szabályokat – fejtette ki Sebastian Cucu, aki több mint egyéves prefektusi regnálása alatt tegnap megtartotta harmadik sajtótájékoztatóját, alig egy héttel a második után.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nehéz számba venni a gondokat (Készül a megyei romastratégia)
Tavaly elkészült Románia következő hét évre szóló romastratégiája, ám alkalmazása egyelőre késlekedik, és mint Sebastian Cucu prefektus tájékoztatójából kiderült, megyei kivetülése is várat még magára. Tulajdonképpen településenként, ágazatonként kellene számba venni a tennivalókat, de eddig alig hat polgármesteri hivatal összesítette ezek lajstromát, mint kiderült, a legnagyobb gond, hogy kevés cigány közösségnek van hiteles képviselője, így nincs, ki továbbítsa bajaikat.
A prefektus kiemelte, szeretnék, ha ez a stratégia valóban előrelépést hozna a cigányok integrációjában, helyzetük, körülményeik javításában, ha nem maradna csupán tervek szintjén. Több vetülete van, foglalkozik az oktatás, egészségügy, kultúra ügyeivel, a munkaerő-piaci lehetőségekkel, fejlesztésekkel, várják a visszajelzéseket, hogy összesíthessék, hol, milyen irányú segítségre van szükség. Több program már korábban beindult, például az egészségügyi mediátorok képzése, kilenc van a megyében, de gyakorlatilag csak hat dolgozik, többre lenne szükség. Fontos volna a romák oktatásának fejlesztése is, jelen pillanatban tragikus a kép, iskolánként egy-két cigány diák tanul tovább kilencedik után, márpedig a felzárkóztatás egyik kulcsa éppen ez lenne –  véli a kormánybiztos.  Annak dacára, hogy Háromszéken már a valós gondok számbavétele is akadozik, Sebastian Cucu prefektus azt reméli, hogy február végéig sikerül befejezniük az összesítést, és elkezdhetik a stratégia életbeültetését.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

„Tevékeny” a Kovászna megyei prefektúra
Öt autonómiahatározatot támadott meg tavaly a közigazgatási bíróságon a Kovászna megyei prefektúra, az ezek közül lezárt három ügyben az ítészek a kormányhivatalnak adtak igazat, két esetben pedig még folyamatban van a tárgyalás – tájékoztatott Sebastian Cucu prefektus.
Mint emlékeztetett: 2014-ben 12 hasonló témájú önkormányzati határozatot támadtak meg a bíróságon, és mindegyik per a prefektúra győzelmével zárult, így a határozatokat érvénytelenítették. A kormányhivatal egyébként minden esetben arra szólította fel a helyi önkormányzatokat, hogy vonják vissza a Székely Nemzeti Tanács által javasolt autonómiahatározatokat, amelyeknek az a céljuk, hogy megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremtsenek.
Sebastian Cucu arról is beszámolt, hogy „tavaly megnövekedett a helyi önkormányzatok által elfogadott törvénytelen határozatok száma”, leggyakrabban a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó, a helyi pénzügyi szabályzatok és az átláthatósági törvény előírásait szegték meg. Rendellenességeket találtak ugyanakkor bizonyos munkálatokra és szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződések kapcsán, és az állami erdőkből kivágott fára szervezett versenytárgyalásokon is felmerültek törvénytelenségek.
A háromszéki önkormányzatok és polgármesterek tavaly összesen 21 ezer határozatot és rendeletet fogadtak el, ezek közül a prefektúra 124-et talált törvénytelennek, ezért kérte a visszavonásukat, illetve a bíróságon kezdeményezte érvénytelenítésüket. Cucu elmondása szerint 22 esetben fordultak bírósághoz. A hivatal egy évvel korábban 97 esetben bukkant rendellenességre.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)