Panaszáradat a prefektúra ellen
Jelezzünk a román hatalomnak, hogy vagyunk – mi, magyarok, székelyek –, vegyék figyelembe akaratunkat, nem tudnak letiporni – szögezte le Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén.
Az ülésen formalitásnak tűnő napirendi pont következett: a megyei tanács égisze alatt működő Területi Közrendészeti Hatóság összetételében kialakult személycserére kellett rábólintani. Jogszabály rendelkezik a testület összetételéről, egyik tag a mindenkori kormánymegbízott-helyettes. Georgeta Gheorghiu alprefektusi mandátuma megszűntével a kormány Sebastian Cucut nevezte ki a tisztségbe. Kulcsár-Terza József hozzászólásában elmondta, semmi kifogása Cucu személye ellen, de a prefektúra intézményével szemben igen: üldözi szimbólumainkat, megtámadja határozatainkat, valótlanságot közvetít a kormánynak. Utóbbi állítását példákkal támasztotta alá: a székelyek nagy menetelése után azt jelentették, hogy tizenötezren voltak, miközben több mint százezren vettek részt az eseményen; Románia nemzeti ünnepének lejárta után azt jelentették, rendben zajlottak az események, miközben zavargások voltak (utalás az Új Jobboldal zajos felvonulására és az ellentüntetésre – szerk. megj.). Jeleznünk kell a román hatalomnak, hogy vagyunk, vegye figyelembe akaratunkat – mondotta az MPP-s vezérszónok, arra kérve a magyar pártok képviselőit, jelezzék a hatalomnak, hogy nem tud letiporni, s ne szavazzák meg a határozatot. Hozzáfűzte: az MPP-s tanácstagok tartózkodnak a szavazáskor.
Tamás Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke egyetértett azzal, hogy a prefektúra intézményével gondok vannak, a jelképek üldözéséről legutóbb Kézdivásárhely kapcsán lehetett hallani. Arra kérte a korábbi szónokot, mondja el románul is felszólalását, hogy a román kollégák is értsék. Kulcsár-Terza József kijelentette: amikor majd autonómia lesz, a magyar nyelv hivatalossá válik, s nem kell majd fordítani. Különben, a közigazgatási törvény értelmében a tanácselnök kötelessége a fordítás biztosítása – fűzte hozzá. Tamás Sándor válaszában pontosított: amikor autonómia lesz, akkor is két nyelven fog lezajlani a közgyűlés. A tárgyra térve javasolta, szavazzák meg a határozattervezetet, mert törvény szabályozza a Területi Közrendészeti Hatóság összetételét. Végül az MPP-s és néppárti tanácstagok tartózkodása mellett a többségi RMDSZ-es és román képviselők voksával a testület elfogadta a határozatot.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Parádé a román bevonulás emlékére
Katonai parádéval ünnepelték hétfőn Sepsiszentgyörgyön, hogy hetven évvel ezelőtt vonultak be a román csapatok a városba. A rendezvényt a sepsiszentgyörgyi katonai helyőrség szervezte a prefektusi hivatal támogatásával annak emlékére, hogy a román csapatok hetven éve „szabadították fel a várost a fasiszta-horthysta uralom alól”.
Sebastian Cucu alprefektus ünnepi beszédében arra emlékeztetett, hogy a román hadsereg 1944. szeptember 8-án tűzte ki a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tornyára a román lobogót. Ezt megelőzően a város környékén heves harcok dúltak, amelyekben a román hadsereg „az oly sokat szenvedett” helyi román lakosság támogatását is élvezte.
Ioachim Grigorescu ezredes, a háborús veteránok egyesületének helyi vezetője kijelentette, az események óta eltelt hét évtized dacára a városban „sokan gondolnak még nosztalgiával a múltra”. A tartalékos ezredes nehezményezte, hogy az RMDSZ helyi vezetői ezúttal sem vettek részt az eseményen.
A rendezvényen egyébként a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Fóruma azt javasolta, hogy a román hadsereg által a városháza tornyára 70 évvel ezelőtt kitűzött román lobogót nyilvánítsák műemlékké.
Sepsiszentgyörgy volt az első észak-erdélyi város, amelyikbe 1944-ben bevonult a román hadsereg. A bevonulás két héttel azután történt, hogy Bukarestben Mihály román király testőrsége letartóztatta Ion Antonescu marsallt, Románia Hitler-barát kormányzóját, és az ország átállt a szövetséges hatalmak oldalára.
Krónika (Kolozsvár)

Tanévnyitó a helyi egyetemen (Sepsiszentgyörgy)
Legyetek nyitottak, tanuljatok, kutassatok, kössetek barátságokat és fejlesszétek személyiségeteket – köszöntötte az elsőéves hallgatókat Laura Olteanu igazgató tegnap a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanévnyitóján. Október 1-jétől az alapképzésben százkilenc, a mesterin huszonnyolc gólya kezdi meg tanulmányait, velük együtt háromszázötven fiatalt képez a tizenhét főállású és húsz bedolgozó tanár.
A tizenhét esztendeje főiskolaként indult helyi felsőfokú oktatási intézmény 2005-ben nyerte el a kihelyezett tagozat státuszt, akkor, amikor a hallgatók száma meghaladta az ezret. Azóta a létszám folyamatosan csökkent, új szakok indításával sem sikerült megtartani a korábbi hallgatói számot. Jelenleg kétszázhúszan tanulnak a közgazdasági kar három szakán (kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, vállalatgazdaság, marketing), huszonketten az idén indult környezettudományok szakon, negyvenhatan a környezetmérnöki II. és III. évén, valamint hatvannyolcan a közigazgatási szakon.
A megnyitóünnepélyen Laura Olteanu igazgató hangsúlyozta, igaz, hogy a sepsiszentgyörgyi tagozaton nem sikerült növelni a hallgatói létszámot, idén hasonló a jelentkezők aránya a tavalyihoz, de ez általános jelenség az egész országban, ami részben a sikertelenül érettségizők nagy számának köszönhető. Fosztó Mónika, a közigazgatási kar magyar vonalának felelőse arra hívta fel az elsőévesek figyelmét, hogy tanuljanak idegen nyelveket, Sebastian Cucu megyei kormánymegbízott-helyettes a tanulás mellett az egyéni személyiségfejlesztést tartja fontosnak, Cziprián-Kovács Loránd, a közigazgatási szak tanára hisz abban, hogy a meglazult tanulási kedv, a szabályok mellőzése megfordítható, Bartalis Ildikó, a környezetmérnöki kar irányítója pedig azt hangsúlyozta, a döntéseket mi mindannyian hozzuk meg egy élhetőbb és tisztább jövőért. Czimbalmos-Kozma Csaba városgondnok szerint az a tény, hogy a fiatalok egy része itthon akar tanulni, azt jelenti, „itthon, körülöttünk és talán értünk is tervezik jövőjüket. A szülőknek, tanároknak, a vidék minden polgárának és intézményének az a feladata, hogy a mai diákok itthonmaradásának, hazatelepülésének a feltételeit kialakítsák, biztosítsák, mert a maroktelefonnal, skype-on vagy repülő segítségével ápolt családi, rokoni, baráti kapcsolatok nem igaziak és teljesek, az ilyen esetekben nagyon sokszor mindenik fél visszafordíthatatlanul sérül és károsul.” Az elsőéveseket köszöntötték a nagyobb hallgatók, a tanévnyitón rövid zenei műsorral közreműködött Sebestyén-Lázár Enikő és Szilágyi Zsolt Herbert.
Fekete Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bokor: rosszindulatú a kézdi zászlóbírság
Rosszindulatúan és alaptalanul bírságolta meg a Kovászna megyei prefektúra Kézdivásárhely önkormányzatát amiatt, hogy a város nem volt „megfelelően” fellobogózva a román zászlókkal december elsején – állítja Bokor Tibor, a céhes város polgármestere.
Az elöljáró keddi sajtótájékoztatóján furcsállta, hogy a Marius Popică prefektus által kiállított jegyzőkönyvet Sebastian Cucu alprefektus írta alá tanúként. Bokor elvárta volna, hogy kikérjék egy kézdivásárhelyi román lakos vagy az ünnepséget szervező alapítvány tagjainak a véleményét.
A polgármester a december elsejei rendezvény kapcsán elmondta, egy helyi egyesület elnöke jelölte meg, hol akarják megszervezni az ünnepséget, kérvényét a városháza jóváhagyta.
„Az önkormányzat teljesítette kötelességét, és kitűzte a román zászlókat a kért helyszíneken: a Molnár Józsiás utcai ortodox templom környékén négyet, a kantai ortodox templom közelében – ahová végül a felvonulók el sem jutottak – pedig egyet. Az ünnepséget követően pedig a prefektúra ötezer lejes bírságot állított ki a román zászló kitűzésére vonatkozó 1157-es számú kormányhatározatra hivatkozva. Tette mindezt a megkérdezésem nélkül” – kommentálta a történteket a polgármester.
Bokor Tibor elmondta továbbá, tévedett, amikor azt hitte, hogy Marius Popică kinevezésével véget érnek a korábbi prefektusok által kezdeményezett zászlóháborúk és a kormányhivatal „végre a valóban fontos ügyekkel kíván foglalkozni”.
Az elöljáró arra gyanakszik, hogy a prefektúrán nem találtak jogszabályt, ami alapján büntetést róhattak volna ki amiatt, hogy Kézdivásárhelyen több magántulajdonban levő főtéri épületre gyászlobogókat tűztek ki a román nemzeti ünnep alkalmával, ezért most „a városházát vették célba”.
A városvezető arra is kitért, a román hírtelevíziók tendenciózusan tájékoztattak a helyi rendezvényről: a bejátszott hírben azt mondták, hogy a polgármesteri hivatalról levették a román zászlót, miközben egy másik épületet mutattak, majd a polgármester nyilatkozatát nem használták a tudósításban. Bokor leszögezte,  fellebbezni fog a bírság ellen.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Ötezer lej bírság a magyar himnusz elénekléséért
Precedens nélküli bosszúhadjáratot indított a magyar közösség ellen a háromszéki prefektus. Marius Popica olyant tett, amire a forradalom óta eltelt 25 évben nemigen volt példa: a magyar himnusz köztéren való eléneklése miatt büntetett.
A Magyar Polgári Párt „mikulás ajándékként”, féléves késéssel kapott 5000 lejes pénzbírságot, amiért június 4-én, a sepsiszentgyörgyi Trianon megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt – mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Bíró Zsolt.
Az MPP elnöke provokálónak és a magyar közösség elleni nyílt támadásnak minősítette a prefektusi eljárást. „Mi következhet ezek után, a templomainkban is megtiltják az egyházi énekek eléneklését?” – tette fel a kérdést a polgári párti politikus, aki szerint, ha valaki bármelyik EU-s országban elénekli az unió 27 himnuszát, azt megtapsolják, mindössze a 21. század Romániájában jár ezért büntetés.
Marius Popica, Kovászna megyei prefektus a himnuszos büntetés esetében is az 1157/2011-es törvényre hivatkozik – akárcsak a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatalra kiszabott román zászlót büntetés esetében –, amely szerint „más állam himnuszát el lehet énekelni a másik állam közméltóságának jelenlétében”. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy ha nincs jelen más állam közméltósága, akkor nem lehet elénekelni, mutatott rá Bíró Zsolt.
Az MPP-re kiszabott büntetés értéke is rosszindulatot sugall, hiszen rögtön a maximális 5000 lejt szabta ki a prefektus, és ezzel próbál bosszút állni a polgári párt által november 29-én, Sepsiszentgyörgyön szervezett jogkövetelő megmozdulás miatt, véli Bíró Zsolt. Az MPP országos elnöke felhívja a figyelmet, hogy akárcsak az ugyanaznap (december 2-án) kiállított kézdivásárhelyi büntetés esetében, a büntető jegyzőkönyvet Marius Popica prefektus írja alá, és tanúként Sebastian Cucu alprefektus szerepel.
Ez „ocsmányság”
Az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke, Bálint József szerint „ocsmányság” amit a prefektus tett, hiszen nem tudnak arról, hogy 25 év alatt valakit megbírságoltak volna, amiért elénekelte a magyar himnuszt. A magyar himnusz egyházi zsoltár és nem csak Magyarország himnusza, hanem minden magyarok himnusza, amit valamennyi rendezvényen el szoktak énekelni a magyar közösség tagjai. Lavinát indíthat a háromszéki prefektus büntetése, hiszen június 4-e után legalább tíz alkalommal elénekelték még azt köztéren, tette hozzá Bíró Zsolt. 
Az MPP országos elnöke rámutatott: a sepsiszentgyörgyi bíróságon fellebbezik meg a büntető jegyzőkönyvet, de az esetről tájékoztatják a nemzetközi közvéleményt, az európai nagykövetségeket és az Egyesült Államok diplomáciai képviseletét is.
Kovács Zsolt
maszol.ro

Menesztették a székelyföldi prefektusokat
A kormány szerdai ülésén a három székelyföldi megye prefektusának leváltásáról döntött, az intézkedést csak tegnap tették közzé. A Kovászna és a Maros megyei kormánymegbízott az intézményből is távozik, Hargita megyében visszaállították az augusztus előtti állapotot a prefektus-alprefektus cserével.
Marius Popica április óta töltötte be a Kovászna megyei kormánymegbízotti tiszt­séget, őt a kormány döntése alapján Sebastian Cucu alprefektus váltja. Popica az utóbbi hetekben több, a magyar közösséget sújtó bírságot rótt ki, emiatt feszültté vált a helyzet Háromszéken. Az ügyben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Victor Pontával egyeztetett hétfőn, még mielőtt a szövetség úgy döntött, hogy megszavazza a negyedik Ponta-kormányt. Akkor Kelemen úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő megígérte, megoldást talál a kovásznai helyzet rendezésére. Vasile Oprea Maros megyei prefektust a szociáldemokraták által támogatott Lucian Goga váltja. Az RMDSZ a héten közölte, hogy feljelentette Opreát az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért a Bánffy-örökösök egyik erdő-visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte egy nem erdélyi bíróságra, arra hivatkozva, hogy a magyarok, mint a grófok leszármazottjai, veszélyforrást jelentenek az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlenségére. Ugyanakkor Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester egy tegnapi sajtótájékoztatón kijelentette: szerinte Oprea leváltása mögött nem az RMDSZ áll, őt a segesvári polgármester leváltása miatt távolították el. Hargita megyében Petres Sándor volt prefektus helyére Jean Adrian Andreit nevezték ki, aki korábban betöltötte már ezt a funkciót. Petrest idén májusban nevezték ki alprefektusnak, majd augusztusban prefektusnak, ekkor helyet cserélt a korábbi kormánymegbízottal, a szociáldemokrata Jean Adrian Andrei-jel, most pedig a kormány a visszacseréről döntött. Jean Adrian Andrei prefektusként több alkalommal is a székely és magyar jelképek, feliratok eltávolítására szólította fel az elöljárókat.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Siratják a liberálisok a himnuszüldöző háromszéki prefektust
Egyetért a szenátus liberális alelnöke azzal, hogy a csütörtökön leváltott Kovászna megyei prefektus büntetett a magyar himnusz elénekléséért. Marius Obreját felháborította Marius Popica menesztése.
A Kovászna megyei szenátor csütörtöki közleményében emlékeztetett arra, hogy Háromszéken sorra váltották le a prefektusokat az utóbbi években. Szerinte ez „egy etnikai párt”, az RMDSZ nyomására történt így. „Nagyon meglep, hogy a Kovászna megyei prefektúra egy karriergyilkos intézmény lett. Vajon az újonnan kinevezett prefektust néhány hónapon belül szintén leváltják?” – fogalmaz a politikus.
A csütörtökön menesztett Marius Popica a HotNews portálnak azt mondta: szerinte azért kellett távoznia, mert betartotta a törvényeket. „Ezt azonban nem lehet állandósítani: Munteanu bolond, Marinescu bolond, Popica bolond. Nagyon nincs ez rendben” – jelentette ki a korábban leváltott prefektusokra utalva.
Mint ismert, a leváltott háromszéki prefektust Sebastian Cucu alprefektus váltja a kormánymegbízotti tisztségben. Az utóbbi hetekben éles vita alakult ki Háromszéken, miután Popica bírságot szabott ki a magyar himnusz eléneklése miatt. Az ügyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Victor Ponta miniszterelnökkel egyeztetett hétfőn, még mielőtt a szövetség úgy döntött, hogy megszavazza a negyedik Ponta-kormányt. Akkor Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy a kormányfő megígérte, megoldást talál a kovásznai helyzet rendezésére.
maszol/HotNews

Gyűlöletkeltés miatt vizsgálódnak (Célba ért az Új Jobboldal elleni panasz)
Átiratban válaszolt hétfőn a kormánybiztosi hivatal Erdély András beadványára, melyben az Új Jobboldal szervezet december elsején Sepsiszentgyörgyön tartott felvonulásán elhangzott magyarellenes megnyilvánulások miatt emelt panaszt. Az ügyben a sepsiszentgyörgyi ügyészség felügyeletével indult vizsgálat.
Mint arról korábban beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi újságíró videofelvételt is mellékelt az akkor még tisztségben lévő Marius Popica prefektusnak címzett petíciójához, ily módon bizonyítva, hogy a szélsőjobboldali szervezet megmozdulásának résztvevői magyarellenes jelszavakat skandáltak, egyebek mellett azt, hogy Ki a magyarokkal az országból. Erdély András azt kérte a kormánymegbízottól, vonják felelősségre az érintetteket, és hozzák nyilvánosságra, milyen eljárásokat foganatosítanak. A Sebastian Cucu prefektus által jegyzett hétfői átiratban az újságíróval közölték, petícióját a megyei rendőr-felügyelőséghez továbbították, ahol december 8-án iktatták. Négy nappal későbbi válaszában a rendőrség arról tájékoztatta a prefektúrát, hogy a büntető törvénykönyv 369. számú cikkelye alapján gyűlöletkeltés és diszkrimináció gyanújával nyomozati dossziét nyitott ismeretlen tettes ellen. Az Új Jobboldal elleni petíció nyomán ügyészségi felügyelettel folytat kivizsgálást a megyei rendőr-felügyelőség bűnügyi nyomozó szolgálata.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A SIC-tábla eltávolítását kéri Kovászna megye prefektusa
A sepsiszentgyörgyi prefektusi hivatal elé tiltakozásképpen elhelyezett Székelyföld tábla eltávolítását kéri az RMDSZ helyi vezetőitől Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa - közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség.
A prefektus levélben kérte Tamás Sándort, Kovászna megye önkormányzatának elnökét, és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy vegyenek részt január 24-én a Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulójára szervezett ünnepségen, és távolítsák el annak helyszínéről a korábban tiltakozásképpen elhelyezett Sic - Terra Siculorum feliratú hirdetőtáblát.
A székely zászlóra emlékeztető 12 négyzetméteres molinót tavaly december 15-én helyezték ki az RMDSZ vezetői az ellen tiltakozva, hogy Sebastian Cucu hivatali elődje a magyar himnusz énekléséért bírságot rótt ki.
MTI
maszol.ro

Nem volt provokációtól mentes az ünneplés
Százötven méter hosszú, piros-sárga-kék lobogóval vonultak fel szombaton Sepsiszentgyörgyön a Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóját ünneplők. Az esemény nem volt provokációktól mentes, a SIC-pannót is próbálták eltakarni.
Közel háromszázan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet az 1859-es, Kis Egyesülésként ismert román ünnep alkalmából szerveztek Sepsiszentgyörgyön, valamint amelyen egy 150 méter hosszú román zászlót is kifeszítettek. Az esemény alkalmával a résztvevők rendőri kísérettel a csendőrség közelében található Bună Vestire ortodox templomtól a Grigore Bălan sugárúton, majd az 1918. December 1. utcán haladtak végig a Vitéz Mihály térig, ahol az egyesülést ünneplők táborához csatlakoztak.
A felvonulás kezdeményezője és egyik szervezője Cosmin C., az a román középiskolás fiú volt, aki piros-sárga-kék zászlóval fotózkodott a március 15-ei magyar nemzeti ünnepen a megyeszékhelyen, majd gesztusáért halálos fenyegetésben részesült, és emiatt román hőssé vált. A rendezvényt követően a fiú örömét fejezte ki, hogy elvárásai beteljesültek, hiszen a románság ezen a napon volt leginkább egységben, továbbá békében és örömben ünnepeltek.
Bár magyarellenes üzenetek skandálására nem került sor, a rendezvény mégsem volt provokációtól mentes. Már az ünnepi műsor kezdetén provokatív szövegek hangzottak el a bemondó részéről: „Éljen az egyesülés! Éljen Románia, Nagy Románia és a régi határai, Dnyesztertől a Tiszáig!” – hangoztatta a férfi, majd a jelenlevők az előpataki, zágonbárkányi, kovásznai és bodzafordulói formációk folklór előadását tekinthették meg.
Korábban Sebastian Cucu, Kovászna megye kormánybiztosa szólította fel Kovászna Megye Tanácsának munkatársait, hogy távolítsák el a SIC–Terra Siculorum feliratú táblát, amely a szombati ünneplés helyszínének szomszédságában található. Mint ismeretes, a prefektus kérését azzal indokolta, hogy a román civil szervezeteket tömörítő Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma tiltakozik a pannó jelenléte ellen, ugyanis az sérti a románok nemzeti érzését, a kisegyesülés ünnepét, továbbá szélsőséges gesztusként értelmezhető.
A molinó azonban január 24-én is a helyén maradt. Mint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette, azt nem valaki miatt vagy valaki ellen tették ki, hanem azért, hogy a székelység nemzeti identitását érvényesítse. Ezért történhetett, hogy a szombati ünneplő tömeg egy nagyobb méretű román zászlóval próbálta eltakarni az esemény ideje alatt a pannót, amely tartójára alig egy hete a „Fuk you” gyalázkodó feliratot festették.
Nemzeti ünneppé vált a fejedelemségek egyesülésének napja
Először ünnepelték Romániában nemzeti ünnepként szombaton január 24-edikét, a román fejedelemségek – Moldva és Havasalföld – 1859-es egyesülésének napját, miután erről tavaly decemberben törvényt fogadott el a bukaresti parlament. A jászvásári (Iași) központi rendezvényen mondott beszédében Klaus Johannis államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a „modernizáció és nyugatosodás” útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség.
„Egy erős polgári nemzet azonban nem táplálkozhat kizárólag a múlt jelképes pillanataival: tudatosan kell dolgoznia nap mint nap célkitűzései valóra váltásáért” – mutatott rá a román államfő. Johannis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet „záros időn belül, türelmesen és okosan” kell megvalósítani.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Nem távolítják el a Székelyföld-molinót
Az RMDSZ háromszéki szervezete nem tesz eleget Sebastian Cucu prefektus kérésének, és nem távolítja el a sepsiszentgyörgyi prefektusi hivatallal szemközt kihelyezett Székelyföld-molinót – közölte pénteken Tamás Sándor, az RMDSZ- szervezet elnöke.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöki tisztségét is betöltő politikus elmondta, hogy az RMDSZ fél évre bérbe vette a területet, amelyen a 12 négyzetméteres, székely zászlóra emlékeztető SIC – Terra Siculorum (Székelyföld latinul) feliratú, fémkeretbe foglalt hirdetővászon áll.
"A saját identitásunkat fejezi ki, nem sért senkit, arra területet béreltünk, és ott hagyjuk, egyelőre fél évig" – jelentette ki a politikus.
A prefektus arra hivatkozva kérte csütörtökön az általa provokatívnak vélt molinó eltávolítását, hogy a helyi románság szombaton a közelben kívánja megünnepelni Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulóját. A kormány megbízottja a rendezvényt szervező civil szervezeteket idézte, amely szerint "az etnikai alapú területi autonómiát hirdető molinó szélsőséges, provokatív üzenetet hordoz, és sérti a románok nemzeti méltósághoz való jogát".
Tamás Sándor elmondta, hogy nagy tisztelője Alexandru Ioan Cuzának, a román fejedelemségek egyesítőjének, de Székelyföld már akkor is létezett, amikor Románia 156 évvel ezelőtt megalakult. A politikus nem tartotta kizártnak, hogy a szombati felvonuláson megrongálják a molinót, hiszen – mint fogalmazott – "a szervezők között ismert provokátorok is vannak, akiktől semmi jóra nem lehet számítani".
Az RMDSZ először 2012 novemberében tette ki közszemlére a molinót. Akkor Codrin Munteanu prefektusnak a székely szimbólumokat támadó intézkedései ellen kívánt tiltakozni vele. 2013 márciusában azonban eltávolította, miután Victor Ponta miniszterelnök új prefektust nevezett ki Kovászna megyébe. Az utánfutót, amelyre a molinó vázszerkezetét szerelték, tavaly decemberben vontatta be ismét a prefektusi hivatallal szemközti területre, az ellen tiltakozva, hogy – az azóta leváltott – Marius Popica prefektus a magyar himnusz énekléséért rótt ki bírságot.
Tamás Sándor kijelentette: "a molinó mostani kihelyezésével a himnuszénekléshez való jogot" állították vissza. "Nem a prefektusokat kell lecserélni, hanem a problémákat kell megoldani. Azt például, hogy ne büntessék ebben az országban a himnuszéneklést, hogy ki lehessen tűzni a helyi, a megyei zászlót vagy akár a székely zászlót" – jelentette ki Tamás Sándor.
Népújság (Marosvásárhely)

Tanácsülésből vitafórum
Heves vita alakult ki a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselő-testületének csütörtöki soros ülésén. Rodica Pârvan képviselő Antal Árpád polgármester január 24-ei román zászlós felvonulással kapcsolatban tett kijelentését kifogásolta.
Rodica Pârvan, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselő-testületének tagja az Antal Árpád által múlt héten tett kijelentését kifogásolta. A polgármestere úgy fogalmazott: „furcsának tűnik, hogy egyesek Sepsiszentgyörgyön hazafiaskodnak, amikor a Kis Egyesülés Moldva és Havasalföld között történt”. A PSD önkormányzati képviselője nem értette, miért probléma, ha valaki hazafi, de azzal is gondja volt, hogy a kijelentés alapján nem feltételezhette azt a tiszteletet az ünneppel kapcsolatban, amely a román közösséget megillette volna. Rodica Pârvan hozzátette, nem érti, mégis hol kellett volna ünnepelniük a románoknak a Kis Egyesülést.
„Most csupán a helyi románság vonult ki az ünnepségre, amelyet egy ugyancsak helyi román fiatal kezdeményezett, s mégsem tetszik” – fakadt ki, megjegyezve, ő inkább meg sem mondja, hogy hol ünnepeljenek a magyarok. Azt is sérelmezte, hogy nem vett részt a polgármester sem az említett román nemzeti ünnepen, sem pedig a december 1-jén szervezett eseményeken.
Antal Árpád kifejtette, az, hogy a képviselő mennyire tiszteli a magyarságot, jól érződik a magyarok ünneplésére irányuló kijelentésében. Az elöljáró elmondta, ő is egy hazafi, és tiszteli azokat, akik hazafias gondolkodásúak. Elárulta, részt akart venni a január 24-ei, Sepsiszentgyörgyön szervezett eseményen, ám a Sebastian Cucu prefektus által küldött átirat miatt – amelyben az említett Kovászna megyei kormánymegbízott a SIC – Terra Siculorum feliratú pannó eltávolítását kérte – meggondolta magát.
A városvezető nem értette, mi lehetett a gondja a prefektusnak a táblával, hiszen azon csak Székelyföld latin megfelelője található, azé a régióé, amely létezett a Kis Egyesülés idejében is. Nincs semmiféle problémája a január 24-ei ünnepséggel, csakis a máshonnan érkező román ünneplőkre vonatkozott kijelentése, ugyanakkor nyilvánosan is bocsánatot kér mindenkitől, akit esetleg megbántott volna, hiszen nem az volt a célja – mondta, hozzátéve, tiszteli a román, a magyar és a székely zászlót is.
A vita során több képviselő-testületi tag is elmondta véleményét – többek között Mădălin Guruianu liberális városatya is, aki Rodica Pârvant azon gesztusa miatt nevezte sovinisztának, mert utóbbi megjegyzést tett előbbire amiatt, hogy a román és magyar lobogót ábrázoló melltűt viselt a Magyar Kultúra Napján.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

A jogfosztások ellen
Amikor a székelymagyarság jogait korlátozzák – ahogy Dorin Florea, Marosvásárhely román polgármestere is teszi, megtiltva a véleménynyilvánítás jogát, a tiltakozó felvonulást – a román önérzetre hivatkoznak. Ahogyan Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa – januárban, a Moldva és Havaselve egyesítése sepsiszentgyörgyi ünneplésének előkészítése előtti napokban, amikor a Terra Siculorum (Székelyföld) nevet tartalmazó székely jelképet „reklámtáblának” nevezte s kérte eltávolítását – is azt hozta fel érvként, hogy az a románokra nézve sértő.
Hogy miért, azt nem magyarázta el. Bizonyára a románok érzékenységét zavarná a 750 ezres székely népre emlékeztető Székelyföld megnevezés! Márpedig az egységes nemzetállam megteremtésének egyik ünnepén – a Moldva és Havaselve egyesítésére emlékezve – ez valóban zavaró. Az ősi szimbólumokat tartalmazó székely zászlót először a marosvásárhelyi rendőrség minősítette reklámzászlónak, kitűzéséért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bírságot szabott ki. Azzal, hogy a büntetést a marosvásárhelyi bíróság tavaly októberben megrovásra enyhítette, nem szüntette meg a székely zászló reklámzászlóvá minősítését. A nagyváradi rendőrség tavaly augusztus 26-án Tőkés Lászlót 3 és 5 ezer lej közötti pénzbírsággal fenyegette, ha az irodája erkélyéről nem távolítja el a székely, azaz a román hatóság által reklámzászlónak nevezett lobogót. Egy őshonos nép sokszáz éves jelképének csúfolása már nem egyéni partizánakció, nem az Új Jobboldal fasisztoid szlogenje, hanem egyértelműen a román állami intézmények műve, az államnacionalizmus nemzetiségi politikájának tükre. A román hatóságok – többnyire a prefektusok – az elmúlt években a székely zászló elleni ádáz küzdelmükben félszáznál több pert indítottak és nagyszámú büntetést róttak ki. A székelység szimbólumainak csúfolása, üldözése a székely nép megalázását is jelenti, de a prefektusokat, a rendőrséget, a bíróságokat csak a románság érzékenysége érdekli. Márpedig tetszik, nem tetszik, a székely nép hazája mindig Székelyföld volt, még akkor is, ha történelme során Erdélyt és Magyarországot is hazájának érezte, és többidentitásúvá vált. Szívéhez azonban a legközelebb Székelyföld áll, mert ez a szülőföldje. Székelyföld neve, a székely szimbólumok benne élnek, akik ezeket üldözik, a székelyeket is üldözik! A székely identitás része még Erdély és a történelmi magyar haza, a Kárpát-medence, a magyar kultúra, a magyar történelem is. Amikor a székelység 1918 után román uralom alá kerül, a román államhoz nem kötődhetett hasonló érzésekkel, mert a román nacionalista politikai elit gondoskodik arról, hogy a székelység Romániát ne érezhesse szülőhazájának, csak országnak, államnak, amelynek befizeti adóját, és melynek törvényeit betartja. A szabad véleményre és tiltakozási jogra mért újabb csapást Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea. Olyan súlyos jogfosztás szemlélői, szenvedő alanyai vagyunk, amely egyértelműen mutatja a román demokrácia törékenységét. Egyértelmű az is, hogy a fenyítés, a kollektív jogok hiánya miatt a székelység Romániában nem láthat szülőhazát. A székelyek azért érzik mostohának a román államot, mert az fölöttük – Szabó T. Attila neves nyelvészünk szavával élve – „vasgyámságot” gyakorol. Badarság a székelyektől elvárni – amíg közösségi jogai nincsenek, amikor szülőföldje, hazája, a Székelyföld nevét (is) üldözik –, hogy érzelmileg Romániához kötődjenek, dalolva és örömmel vegyenek részt a román nemzeti ünnepeken. Az őshonos székely nép – e fogalmat nem rendi, nem középkori értelemben használva – nem vádolható hazaárulással, mert szülőföldjén megkérdezése, azaz népszavazás nélkül, az önrendelkezési jog figyelmen kívül hagyásával tették kényszerkisebbséggé. Ne feledjük, amikor az Apponyi Albert vezette magyar küldöttség 1920. január 16-án Párizsban népszavazás biztosítását követelte a wilsoni önrendelkezési elvre hivatkozva, kijelentette, hogy a népszavazás bármilyen eredménnyel végződjék is, a magyarság kész azt elfogadni. Románia azért sem lehet szülőhaza, mert a nacionalista szűkkeblűség ma sem biztosítja a közösségi jogok gyakorlását. Ebben az országban gyakran még az egyéni, az állampolgári jogok sem érvényesülnek. Egyre gyakrabban születnek diszkriminatív bírósági döntések a magyarság, a székelység rovására. Újabban a nacionalista elit a sokat emlegetett önrendelkezési jog helyett a régiósítás álarcába bújtatva olyan ördögi tervet eszelt ki, melynek eredményeképp Székelyföld székely népe számbeli kisebbségbe szorul, megteremtve azt a jogi keretet, amelyben felgyorsul a székely közösség felszámolása. A március 10-ére tervezett megemlékezés és tiltakozó felvonulás elmaradása újabb súlyos jogfosztásra figyelmeztet! Dorin Florea polgármester a román hatóságot képviselve meggátolja a gyülekezési jog gyakorlását. A Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs tömören mutat rá: „Szervezőkként nem kívánunk a hatóságok partnerei lenni a súlyos jogtiprás leplezésében azzal, hogy megtartjuk a megemlékezést, a tiltakozó megmozdulást pedig nem, hiszen ezzel azt a látszatot keltenénk, hogy gyülekezési jogunk nem sérült.”
Kádár Gyula
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ismét megrongálták a SIC-pannót
Ismeretlen elkövetők kék festékkel öntötték le a Kovászna megyei kormányhivatal épülete előtt található SIC – Terra Siculorum feliratú pannót. Nem ez az első eset, hogy meggyalázzák a táblát, az ügyben ezúttal feljelentést tesznek.
Alig két hónapja festették fel a „Fuk you” gyalázkodó szöveget a SIC pannót tartó utánfutóra, szombatról vasárnapra virradó éjszaka ismét megrongálták a táblát Sepsiszentgyörgy központjában. Az ezúttal kék festékkel leöntött pannót ábrázoló képet vasárnap délután többen is megosztották a közösségi oldalakon, sokan felháborodva vették tudomásul az esetet, és zéró toleranciát mutattak az ügyben.
Tamás Sándor, Kovászna Megyei Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: „mélyen megdöbbentette a helyi magyar közösséget az etnikai indíttatásból elkövetett vandalizmus, a székely szimbólum meggyalázása”. Hozzáfűzte: feljelentést tesznek az elkövetők ellen, hogy felelhessenek minősíthetetlen tettükért. Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki ügyvezető elnöke megkeresésünkre elmondta, nem áll szándékukban találgatni és nyomozgatni a tettesek kilétét illetően, ezért tesznek feljelentést. Arra a kérdésre, hogy mi történik a megrongált táblával, kifejtette: amennyiben az összefestékezett felületet le lehet takarítani, akkor letisztítják, ha viszont nem, akkor valószínűsíthetően kicserélik.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sepsiszentgyörgyi szervezetének tagjai is felháborodtak a tábla megrongálása miatt. Mint fogalmaznak, az időzítés nem lehet véletlen, hiszen közeledik a március 10-i Székely Szabadság Napja, és világos üzenettel bír a SIC tábla meggyalázásnak időzítése: az esemény bejelentése után, de még március 10-e előtt történt. A mozgalom tagjai hozzáteszik: „tudjuk, hogy a román nacionalista köröknek nagyon nem tetszenek a székelység autonómiatörekvései, illetve két nappal ezelőtt a Noua Dreapta szélsőségesen magyargyűlölő szervezet kolozsvári elnöke egy olyan javaslatot is tett, hogy Sepsiszentgyörgy legyen Románia új fővárosa”. Az esetet követően a HVIM tagjai ismételten felszólítják az erdélyi magyarokat arra, hogy vegyenek részt a március 10-ére szervezett tüntetéseken.
Mint ismeretes már több atrocitás is érte a SIC pannót. A több, mint két éve kikerült táblát korábban Codrin Munteanu volt Kovászna megyei kormánymegbízott kérésére takarták el több ízben is román zászlóval. A SIC – Terra Siculorum reklámpannót készítő céget is zaklatta a prefektus és a pénzügyi ellenőrző intézmények, ezt követően az utánfutót beszerzési áron vásárolta meg Kovászna Megye Tanácsa a vállalkozástól. A táblát hosszabb időre elvitték az Erzsébet parkból, december közepén került ismét vissza a helyére, majd január közepén trágár szövegeget festettek fel az utánfutóra, helytelenül. A román kisegyesülés ünnepe előtt Sebastian Cucu, jelenlegi Kovászna megyei prefektus is a SIC-pannó eltávolítását kérte.Tamás Sándor akkor úgy nyilatkozott: a molinó marad, hiszen azt nem valaki miatt vagy valaki ellen tették ki, hanem azért, hogy a székelység nemzeti identitását érvényesítse.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Halasztás a himnuszperben – Nem a megfelelő jogi személyt bírságolta meg a prefektúra
Halasztottak tegnap Sepsiszentgyörgyön, a himnuszper néven elhíresült ügyben. A Kovászna megyei prefektus ötezer lejre bírságolta meg a Magyar Polgári Pártot azért, mert 2014. június 4-én, a Magyar Összefogás Napján, az egykori országzászló helyén tartott trianoni megemlékezésen elénekelték a magyar himnuszt. A párt nem fizette ki a bírságot, hanem beperelte a kormányhivatalt. A tegnapi tárgyalási napon Bálint Judit, az MPP ügyvédje egy érdekes húzással akarta kiugatni a nyulat a bokorból, kérte, hallgassák ki Sebastian Cucu mostani prefektust, aki akkor alprefektusi minőségében tanúként írta alá a jegyzőkönyvet, holott ott sem volt a himnuszéneklésen. A prefektúra ügyvédje viszont résen volt, és azzal érvelt, a „tanú” kihallgatása fölösleges, mert a felperes nem tagadta a himnusz eléneklésének tényét, a per tárgyát a büntetés kirovásának a törvényessége képezi.
Felmerült az is, hogy ügyrendi hiba történt: a trianoni döntésről szóló megemlékezést ugyanis a sepsiszentgyörgyi Magyar Polgári Párt szervezte, a büntetést viszont a megyei szervezetre szabták ki. – Szerintünk a törvényben, a szabálysértések között nem szerepel a himnuszéneklés, de egyelőre arról folyik a vita, hogy azt a jogi személy bírságolta-e meg a prefektúra, aki az állítólagos szabálysértést elkövette – nyilatkozta Bálint Judit.
Kulcsár-Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint ez jól mutatja a prefektus szakmaiságát, nem számít semmi, csak büntessenek meg valakit.
– Feltehetően ilyen „alaposak” egyéb ügyekben is, ebből látszik, hogy a prefektúrának nem az a dolga, hogy jogos döntéseket hozzon, hanem az, hogy a román kormányt kiszolgálja – mondja Kulcsár-Terza. A részletkérdéseket tisztázni kell ugyan, de az ügy nem erről szól.
– Mi elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy ebben az országban azért megbüntessenek magyar embereket, mert magyar himnuszt énekelnek – szögezte le Bálint József, az MPP megyeszékhelyi elnöke. – Számomra az egész történet egy rémálom. El sem tudtam képzelni, hogy egy európai uniós országban felmerülhet az a kérdés, hogy egy másik uniós ország himnuszát elénekeljük, és ez büntetendő, bírságolandó tett – vélekedett Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács irodavezetője.
Tamás Sándor megyetanácselnök úgy véli, bár sok jóra nem lehet számítani az igazságszolgáltatástól, az ügyet végig kell vinni a bíróságon.
– Ez nemcsak egy nemzeti kérdés, hanem diplomáciai kérdés is, amelyet azt hiszem, hogy a magyar állam erőteljesebben számon kell kérjen Románián– jelentette ki Tamás Sándor.
A himnuszéneklési per március 30-án folytatódik.
Erdély András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Kulcsár-Terza: a prefektusnak le kell mondania
Kovászna megye prefektusának lemondását kéri Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki vezetője azért, mert kedden a kormánybiztos helyett az intézmény kapusa vette át az elfogadott petíciót.
Mint ismeretes, a székely szabadság napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön is szerveztek tüntetést, ennek alkalmával pedig egy petíciót is elfogadtak a jelenlevők, amelyet Klaus Johannis államfőhöz címeztek, és a Kovászna megyei kormányhivatalban iktatták volna. Ezt azonban nem tehették meg, ugyanis az eseményt szervező Székely Nemzeti Tanács megyei és országos vezetői a helyszínen szembesültek a ténnyel: a kapuson kívül nincs aki átvegye a kiáltványt a lejárt munkaidő miatt.
Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki elnöke elmondta: Sebastian Cucu, Kovászna megye kormánymegbízottjának keddi tette miatt le kell mondania tisztségéről. Kijelentését azzal indokolta, hogy a prefektus kinevezése maga után vonja: a feladatkörébe tartozó tevékenységeket el kell végeznie, reális problémákkal kell foglalkoznia. Az MPP megyei vezetője arra is kitért: amennyiben a prefektus napokkal korábban megkapta az értesítést az SZNT tagjainak részéről, a petíció megfogalmazóitól vagy tartalmától függetlenül kötelessége lett volna a munkaidején túl is átvennie azt. „Alattomos játékot játszik a kormányhivatal, amely a román kormány szócsöve, és úgy kezeli a székelységet, mint másodrangú polgárokat” – hangoztatta Kulcsár-Terza.
Nem csupán a székely szabadság napja alkalmából szervezett megmozdulásokra került sor kedden. Mint ismeretes, az MPP megyei vezetői még tavaly decemberben kapták azt az ötezer lejes bírságot, amelyet a Kovászna megyei kormányhivatal a trianoni megemlékezés alkalmával, a magyar himnusz elénekléséért szabott ki a párt vezetőire. A megyeszékhelyi bíróságon hétfőn volt a tárgyalás, ám a döntést illetően halasztottak. Jelenleg Sepsiszentgyörgy önkormányzatától várják azt a dokumentumot, amely a szervezők kilétét igazolja.
Az MPP megyei vezetője elárulta, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál is feljelentést tettek, idézésük kedden fél 11-re szólt, ám két órát kellett várniuk az épület folyosóján sétálva, amíg behívták őket. A prefektúra jogásza rögtön az elején követelte az ügy elutasítását, hiszen, mint fogalmazott: a Diszkriminációellenes Bizottságon nincs helye az eset tárgyalásának. Ezt követően Kulcsár-Terza arra kérte a jogászt, bizonyítsa be a prefektúra, hogy korábban büntettek már a magyar himnusz elénekléséért akár természetes, akár jogi személyt, akár pártot, netán szervezetet. Azt is megemlítette, hogy az a kormányhatározat, amely alapján a magyar himnusz nyilvános területen való eléneklése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben Magyarország valamely főméltósága jelen van, hibásnak számít. Míg a jogász kérését elutasították, az MPP háromszéki vezetőjének javaslatát figyelembe vették: a prefektúrának dokumentumokkal kell igazolnia, hogy korábban bírságoltak már a magyar himnusz elénekléséért, továbbá március 24-ére idézik be az említett kormányhatározat megalkotóit.
Kulcsár-Terza József egy felhívással is fordul a székelység felé, akiket arra kér: mindenki menjen el a március 15-én, saját településén sorra kerülő rendezvényekre, mert az elmúlt napok eseményei bebizonyították, hogy szükség van az összetartásra.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

„Nem arról van szó, hogy én akarok-e valamit vagy sem” – Prefektus a zászlóperekről
A Kovászna megyei kormányhivatal által indított perekről, a március 10-i tiltakozó megemlékezés kapcsán kialakult visszás helyzetről nyilatkozott Háromszék ideiglenesen kinevezett prefektusa a Székely Hírmondónak. Sebastian Cucu többek között azt is elmondta, még nem döntött arról, hogy megpályázza-e a tisztséget, amennyiben a kormány versenyvizsgát hirdet a betöltésére.
Sebastian Cucut nem zavarja, hogy az elmúlt évek során Kovászna megye prefektusa elsősorban a perek által vált ismertté, és lapunknak úgy értékelte, hogy az intézményes keretek között jó az együttműködése a megyei és a helyi önkormányzatok vezetőivel. Arra viszont már nem adott egyértelmű választ, hogy folytatja-e a zászló- és a magyar feliratokra vonatkozó pereket.
– Nem célom az imázsépítés – jelentette ki a prefektus. – Nem arról van szó, hogy én akarok-e valamit vagy sem, hanem a törvény alkalmazásáról. Az intézmény lássa el feladatát, alkalmazza a törvényeket bármilyen tevékenységi területről is beszélünk, semmi több. Persze bírálatok több oldalról is jöhetnek, akkor is, ha teszel valamit, és akkor is, ha nem, de meglátásom szerint mindez csak másodlagos szempont.
Arról, hogy mi egy prefektus fő feladata – azon túl, hogy pereket indít akkor, amikor például egy újabb zászlót helyeznek ki – Sebastian Cucu úgy fogalmazott, elsősorban az egyensúly biztosítása a közigazgatásban. – Ha nem létezne egy hivatal, amely ellenőrizze az iratok törvényességét, akkor visszaélések történnének. (…) Persze ennek a közigazgatási gyámságnak a következményei több esetben a perek, és nem tisztem elemezni, hogy ez a közvéleményhez mily módon jut el. Másfelől, a prefektúra feladata a dekoncentrált intézmények irányítása is – húzta alá a kormánymegbízott. Arra a megállapításunkra, hogy a magyar közösség képviselői több ízben is felrótták, hogy bizonyos esetekben ezen ellenőrzés egyoldalú, és például azt kérték, hogy ugyanolyan szigorral felügyelje a prefektus a magyar nyelv használatát is, mint a románét, Sebastian Cucu azzal hárított, hogy ezek politikusi vélemények, ezért nem kommentálja. Rákérdeztünk arra is, hogy miért nem fogadta a Sepsiszéki Székely Tanács küldöttségét, hogy átadhassák a Székely Szabadság Napján elfogadott kérelmet?
– Nem utasítottam el a találkozást. Nem voltam az intézményben, más programom volt, de lehetett volna kérni a munkaprogramon belül egy időpontot a petíció átadására – fogalmazott a prefektus, majd pontosításunkra, hogy másnap sem fogadta a Székely Tanács képviselőjét, azt állította, senki sem kérte, hogy szóba álljon vele.
Azt is megtudtuk, hogy a prefektúra még nem továbbította a beadványt a kormányhoz, egyelőre még elemzik annak tartalmát.
Kiss Edit
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Magyartalan a kovásznai prefektus üdvözlete
Többnyire ékezetek nélkül, magyartalan megfogalmazásban olvasható a Kovászna megyei prefektus köszöntése az intézmény honlapján.
A hiányosságokra csütörtökön hívta fel a figyelmet egy újságíró a prefektúrán tartott sajtótájékoztatón. Sebastian Cucu prefektus kifejtette, nem ismeri a magyar nyelvet, de a szöveget megnézeti a hozzáértő kollégáival, és megkéri, javítsák a hibákat. A kormányhivatal honlapján a prefektus üdvözlete háromnyelvű, a fogadóórák időpontja is olvasható magyarul, ám a közleményeket, rendeleteket, űrlapokat kizárólag román nyelven töltik fel, és a menüpontok is csak román nyelven szerepelnek. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) két éve elmarasztalta a kormányintézményt, amiért honlapján nem szavatolta a kétnyelvűséget.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

A prefektus nem emlékszik
Nem emlékszik a prefektus, hogy bárki is kereste volna őt a március 10-ei tüntetés utáni napokban – ezt válaszolta arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem fogadta a szervezők küldöttségét a petícióval. Sebastian Cucu ideiglenesen kinevezett kormánybiztos magyarázkodásából az is kiderült, nem készakarva távozott a székely szabadság napján irodájából, s a dokumentumot csupán azért nem vette át, mert nem tartózkodott hivatalában. Mint ismert, az előre bejelentett megemlékezés és felvonulás végső állomása volt a kormánybiztosi hivatal, és ott majdnem elszabadultak az indulatok, amikor kiderült, hogy a prefektus nemcsak, hogy nem tartózkodik ott, de még a szolgálatot teljesítő kapus sem hajlandó átvenni és iktatni a tüntetők miniszterelnöknek címzett petícióját. Végül az épületet őrző egyenruhások mégis átadták a kapusnak a dokumentumot, és elhangzott egy ígéret is, miszerint Sebastian Cucu másnap reggel nyolc órakor fogadja a küldöttséget. Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke reggel ott is volt a prefektúrán, ám a kapus nem engedte a bejáratnál tovább, mint fogalmazott: újabb példányt nem kell otthagynia a petícióból, mert már iktatták az egy nappal korábbit, a személyes találkozás lehetőségét pedig elutasította azzal, hogy a prefektus azt üzente, nem óhajt beszélni Gazdával. Nos, erre a jelenetre nem emlékezett most Sebastian Cucu, aki tegnap azt nyilatkozta a sajtónak, hogy tőle senki nem kért találkozót, és nem mondott olyasmit, hogy nem akar tárgyalni a küldöttséggel. „Valamilyen rövidzárlatról lehet szó, kommunikációhiányról” – mondotta.  Gazda Zoltán tegnap azt is elmondta, hogy az eset után feljelentette Sebastian Cucu prefektust a belügyminisztériumban, ugyanis a kormány megbízottjának az a feladata, hogy kezelje és orvosolja a társadalmi feszültségeket. Márpedig azzal, hogy a pontosan megjelölt időpont dacára sem volt jelen hivatalában, nem fogadta a tiltakozók küldöttségét, felkorbácsolta az indulatokat. A március 12-én elküldött levélre egyelőre válasz nem érkezett, ám a minisztériumnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy reagáljon – mondta el Gazda Zoltán a Háromszéknek. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Feljelentették a Kovászna megyei prefektust
Hivatali visszaélés miatt tett feljelentést Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus ellen Gazda Zoltán. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke szerint a kormánymegbízott nem teljesítette feladatát, amikor március 10-én nem fogadta azt a küldöttséget, amely a petíciót akarta benyújtani.
Elmondta: a belügyminisztérium prefektusokat felügyelő vezérigazgatójánál tett feljelentést, jelezte, hogy a törvény értelmében a prefektus kötelessége a társadalmi feszültségek felügyelete, feloldása, ám a kovásznai kormánymegbízott nem tett ennek eleget, sőt maga szítja a feszültséget.
Március 10-én, a székely szabadság napján a sepsiszentgyörgyi turulszobornál összegyűlt tömeg petíciót fogadott el, amelyben a jogfosztások ellen tiltakoztak.
A kormánynak címzett beadványt a prefektusnak szerették volna átadni, ám nem találkozhattak vele. Gazda Zoltán elmondta, a prefektus hátrahagyta a kapusnak, hogy nem kíván találkozni velük, ő másnap ellenőrizte, hogy iktatták-e a beadványt.
„A petíciót iktatták, ám a prefektus továbbra sem fogadott, ezért levélben tudattam vele: feljelentést teszek ellene” – idézte fel Gazda. Sebastian Cucu legutóbbi sajtótájékoztatóján azt mondta, március 10-én nem tartózkodott a hivatalban, ám utána nem kereste meg senki a szervezők részéről. Gazda szerint a prefektus valótlanságot állít.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Semmisnek tekintett beadvány – Válaszolt a Minisztérium
A kötelező harminc nap helyett jó másfél hónap elteltével válaszolt a belügyminisztérium ellenőrző testülete a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán levelére. Mint írják, semmi kivetnivalót nem találtak Sebastian Cucu prefektus március 10-én tanúsított viselkedésében. Kiderül az is: a székely szabadság napján megfogalmazott petíciót semmisnek tekintették, és nem jutott el a címzettekhez. Gazda Zoltán azt követően fordult a prefektúrák tevékenységéért felelős szaktárcához, hogy március 10-én, a székely szabadság napján a Kovászna megyei kormánybiztos az előzetes bejelentés dacára sem volt hajlandó fogadni a tüntetők képviselőit és átvenni a petíciót. Az addig békés tiltakozó nagygyűlésen majdnem elszabadultak az indulatok, míg végül a kapus átvette a dokumentumot. A prefektus másnap sem állt szóba a szervezőkkel – később azt állította, nem is tudott arról, hogy keresték – csak annyit üzent, hogy a petíciót eljuttatja az illetékeseknek. Gazda ezután írt a belügyminisztériumnak, levelében jelezte, hogy Sebastian Cucu nem teljesítette törvény által előírt kötelességét (tételesen szerepel feladatai között: „cselekvően lép fel a társadalmi béke légkörének megőrzése és minden intézményi és társadalmi szinttel való folyamatos kommunikáció megvalósítása céljából, állandó figyelmet szentelve a szociális feszültségek megelőzésére”).
Constantin Manoloiu minisztériumi vezérigazgató április 30-án keltezett válaszában egyáltalán nem tér ki a prefektussal szemben megfogalmazott vádakra, csupán annyit ír, hogy ellenőrizték a bejelentést, és a prefektúra, illetve a közrendért felelős intézmények mindent megtettek, hogy a tüntetés békés legyen, semmilyen rendbontás nem történt. Ugyanakkor jelzik, hogy mivel a Sepsiszéki Székely Tanács adatait nem találták meg az alapítványok és egyesületek jegyzékében, a prefektúra nem közölhette válaszát, a 2002/27-es kormányrendelet 7-es cikkelyének megfelelően az általuk benyújtott petíciót névtelen vagy ismeretlen által írt beadványnak tekintették, és így nem továbbították a címzetteknek.
Gazda Zoltán jelezte, az ügyet nem hagyja annyiban, panaszt tesz a miniszterelnöknél.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Semmisnek tekinti az SZNT petícióját a kovásznai prefektúra
Semmisnek tekinti a Kovászna megyei prefektúra a székely szabadság napján megfogalmazott sepsiszentgyörgyi petíciót, így nem továbbította azt a kormánynak.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke március végén a belügyminisztérium ellenőrző testületénél tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy Sebastian Cucu prefektus március 10-én, illetve azután sem fogadta küldöttségüket, amikor a turulszobornál elfogadott, a jogfosztások ellen tiltakozó petíciót akarták benyújtani, tehát nem tett eleget hivatali kötelességének.
Constantin Manoloiu belügyminisztériumi vezérigazgató jóval a kötelező 30 napos határidő lejárta után válaszolt a beadványra, Gazda Zoltán a héten kapta meg válaszlevelét. Eszerint a prefektúra törvényesen járt el, és szavatolta, hogy a tüntetésen ne legyen rendbontás.
A levélben ugyanakkor kifejtik, hogy a petíciót névtelen vagy ismeretlen által írt beadványnak tekintik, mert a Székely Nemzeti Tanács adatait nem találták meg az alapítványok és egyesületek jegyzékében.
Gazda Zoltán portálunknak elmondta, Victor Ponta miniszterelnökhöz fordul panaszával. Emlékeztetett, hogy a petíciót a március 10-én a sepsiszentgyörgyi turulszobornál összegyűltek nevében iktatták. Miután a prefektus nem fogadta a küldöttséget, sőt a következő napokban sem volt hajlandó szóba állni az SZNT képviselőjével, Gazda levélben tudatta vele, hogy feljelentést tesz ellene, választ eddig sem kapott.
Gazda nehezményezi, hogy a belügyminisztériumi vezérigazgató nem ad választ a beadványban jelzett hivatali visszaéléssel kapcsolatosan, miszerint Cucu nem tartotta be törvényes kötelezettségét, hogy folyamatosan kommunikálnia kell a szociális feszültségek megelőzése érdekében. Sőt Gazda szerint a prefektus szította a feszültséget, hisz viselkedésével felháborította az addig békés tüntetőket.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Képezzétek magatokat és váljatok hasznossá (Ballagás a helyi egyetemen)
Ötvenegy alapképzést és tizenhét mesteri fokozatot végző hallgató ballagott tegnap a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kara sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A vállalatgazdaság, valamint a kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana szakon végző fiatalok búcsúztatását az alkalomra feldíszített földszinti aulában tartották.
A tanárok és a hallgatók bevonulását a Plugor Sándor Művészeti Líceum Sipos Zoltán vezette Eufónia kórusa kísérte, mely a köszöntőbeszédek között is előadott néhány dalt. Laura Oltean, a sepsiszentgyörgyi tagozat igazgatója, az említett szakok vezetője hangsúlyozta, az életben lesznek olyan kihívások, amelyekre a fiatalok nem számítanak, éppen ezért folyamatosan kell képezniük magukat, hogy le tudják győzni az akadályokat. Az igazgató szerint egy egyetem az ott tanítók és tanulók által válik erőssé. Sebastian Cucu prefektus folytatta a gondolatot, és arra kérte a hallgatókat, bárhová jutnak, vigyék jó hírét a megerősödött szentgyörgyi egyetemnek. Sztakics Éva alpolgármester hangsúlyozta, a helyi vállalkozók a társadalom biztos megtartói, és arra biztatta a fiatal közgazdászokat, indítsanak vállalkozásokat Sepsiszentgyörgyön. Fosztó Mónika, a magyar tanulmányi vonal vezetője azt kívánta a ballagóknak, ne csak kitűnő, hanem hasznos emberekké váljanak. A ballagás a hallgatók által a tanároknak mondott köszönettel és a legeredményesebb végzősök díjazásával zárult.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Folytatódik a himnuszper Háromszéken
Kovászna megye prefektusa, Sebastian Cucu fellebbezett a sepsiszentgyörgyi bíróság azon ítélete ellen, amellyel érvénytelenítette a magyar himnusz nyilvános éneklése miatt a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki szervezetére kirótt bírságot – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az ötezer lejes bírságot azért rótta ki a prefektus hivatali elődje, mert az MPP által szervezett tavalyi sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés végén az összegyűltek elénekelték a magyar himnuszt.
Kulcsár Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke elmondta, hétfőn járt le a határidő, ameddig a prefektus fellebbezhetett, és érdeklődésére a megyei törvényszéken közölték, hogy megtörtént a fellebbezés. A hírt Sebastian Cucu is megerősítette. A prefektus a hírügynökségnek csak annyit mondott, hogy a megszokott procedúra szerint járt el.
Az alapfokon ítélkező sepsiszentgyörgyi bíróság három ponton is elfogadta a felperes MPP érveit. Egyrészt semmisnek nyilvánította a prefektúra büntetését, mert azt nem a megfelelő jogi személyre rótták ki. A trianoni megemlékezést az MPP városi szervezete tartotta, a büntetést viszont a megyei szervezetre rótták ki. A bíróság szerint a pártnak kizárólag az országos szervezete számít önálló jogi személynek, ezért csak az bírságolható.
A bíróság annak a kormányhatározatnak a törvényességét is vitatta, amely alapján a prefektus a bírságot kirótta. A kormányhatározat ugyanis a román nemzeti jelképek használatára vonatkozó törvény végrehajtási utasításait tartalmazza. A törvényben pedig nincs megkötés más államok himnuszának eléneklésével kapcsolatban.
Az ítélet azt is kimondta, hogy jogi személy nem énekelhet himnuszt, így nem is bírságolható ezért. A törvényszék szerint egy tömegrendezvényt szervező jogi személy ellen csak akkor szabható ki büntetés, ha nem teljesíti a rendezvényszervezés kötelező feltételeit.
Népújság (Marosvásárhely)

Bűn a kétnyelvű tábla is (Gidófalva)
Eltüntették a Casa comunală – Községháza feliratot a gidófalvi polgármesteri hivatal homlokzatáról, és a felületet fehérre meszelték tegnap reggel. Berde József polgármester intézkedett, mert előző nap kézhez kapta a Brassói Táblabíróság végzését, miszerint a Községháza felirat eltüntetéséig minden napi késedelemért saját zsebéből kell kifizetnie az országos minimálbér 20 százalékát kitevő bírságot. A kétnyelvű feliratot azután helyezték el, hogy a prefektus pert indított a korábbi, csupán magyar felirat ellen.
A Kovászna Megyei Törvényszék 2013. november 21-én alapfokon helyt adott a keresetnek. A polgármester fellebbezett, de nem várta meg a végleges ítéletet, 2014 februárjában eltakarta a feliratot. Mint akkor nyilatkozta, a prefektus nyomására és az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszólítására cselekedett így. Berde József hamarosan kétnyelvű feliratot helyeztetett az oromzatra. Ez már ott állt, amikor a Brassói Táblabíróság 2014. március 28-án meghozta végleges döntését. A prefektus – ekkor már Marius Popica – június 10-én felszólította a polgármestert a Községháza felirat eltávolítására. Mivel a szöveg kétnyelvű volt, a polgármester nem tett eleget a felszólításnak. A prefektus – most már Sebastian Cucu – pert indított ellene végleges ítélet be nem tartásáért, és kérte, Berdét sújtsák az országos minimálbér 20 százalékával minden nap késlekedésért. A törvényszék 2015. január 20-án helyt adott keresetének, a polgármester fellebbezett, de a táblabíróság ismét helybenhagyta az alapfokú ítéletet. A végzés május 14-én született meg, a polgármester június 11-én kapta kézhez. Rögtön Cucu prefektushoz sietett, egy órán át magyarázta, hogy most két nyelven írták ki a községházát, de a törvényesség megyei őre hajthatatlannak bizonyult. Berde József tegnap eltávolíttatta mind a magyar, mind a román megnevezést, s üzent a prefektusnak, egy órát késett, azért megbírságolhatja. A polgármester kikelt a prefektusok ellen: mind fika az egész, utasítást hajtanak végre.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bűn a kétnyelvű tábla is – Eltüntették a feliratot Gidófalván
Eltüntették a Casa comunală – Községháza feliratot a gidófalvi polgármesteri hivatal homlokzatáról, és a felületet fehérre meszelték. Berde József polgármester intézkedett, mert előző nap kézhez kapta a Brassói Táblabíróság végzését, miszerint a Községháza felirat eltüntetéséig minden napi késedelemért saját zsebéből kell kifizetnie az országos minimálbér 20 százalékát kitevő bírságot. A kétnyelvű feliratot azután helyezték el, hogy a prefektus pert indított a korábbi, csupán magyar felirat ellen.
A Kovászna Megyei Törvényszék 2013. november 21-én alapfokon helyt adott a keresetnek. A polgármester fellebbezett, de nem várta meg a végleges ítéletet, 2014 februárjában eltakarta a feliratot. Mint akkor nyilatkozta, a prefektus nyomására és az Országos Diszkriminációellenes Tanács felszólítására cselekedett így. Berde József hamarosan kétnyelvű feliratot helyeztetett az oromzatra. Ez már ott állt, amikor a Brassói Táblabíróság 2014. március 28-án meghozta végleges döntését. A prefektus – ekkor már Marius Popica – június 10-én felszólította a polgármestert a Községháza felirat eltávolítására. Mivel a szöveg kétnyelvű volt, a polgármester nem tett eleget a felszólításnak. A prefektus – most már Sebastian Cucu – pert indított ellene végleges ítélet be nem tartásáért, és kérte, Berdét sújtsák az országos minimálbér 20 százalékával minden nap késlekedésért. A törvényszék 2015. január 20-án helyt adott keresetének, a polgármester fellebbezett, de a táblabíróság ismét helybenhagyta az alapfokú ítéletet.
A végzés május 14-én született meg, a polgármester június 11-én kapta kézhez. Rögtön Cucu prefektushoz sietett, egy órán át magyarázta, hogy most két nyelven írták ki a községházát, de a törvényesség megyei őre hajthatatlannak bizonyult. Berde József tegnap eltávolíttatta mind a magyar, mind a román megnevezést, s üzent a prefektusnak, egy órát késett, azért megbírságolhatja. A polgármester kikelt a prefektusok ellen: mind fika az egész, utasítást hajtanak végre.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Összefog a három erdélyi magyar párt Kovászna megye prefektusa ellen
Beadványáradattal kérik számon a Kovászna megyei prefektuson a himnuszper folytatását.
A három erdélyi magyar párt Kovászna megyei képviselői közös akció során beadványáradatot kívánnak Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektusra zúdítani a himnuszper folytatása miatt.
Erről egy sepsiszentgyörgyi közös sajtótájékoztatón számoltak be szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei vezetői, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megyei önkormányzati képviselői.
A három párt képviselői elsőkként írták alá azt a magyar nyelvű beadványt, amelyben magyarázatot kérnek a kormány Kovászna megyei képviselőjétől a himnuszper folytatása miatt.
A prefektus hivatali elődje ötezer lejes (350 ezer forint) bírságot rótt ki az MPP-re, mert a párt által szervezett tavalyi sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezésen az összegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. A bírságolás jegyzőkönyvét a bíróság alapfokon érvénytelenítette, ám a prefektus fellebbezett a döntés ellen.
Amint Kulcsár Terza József, az MPP megyei elnöke az MTI-nek elmondta, a prefektus azt kérte, hogy helyezzék vissza az ügyet alapfokra, mert a bíróság anélkül ítélkezett, hogy figyelembe vette volna az érveit. A beadványban egyebek között Románia alkotmányára hivatkoznak, mely „elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez". Azt is megemlítik, hogy Romániában semmilyen jogszabály nem tiltja egy másik ország himnuszának eléneklését nem hivatalos eseményeken, és az általános jogelv szerint amit a törvény nem tilt, az megengedett.
A beadvány megszövegezői abban az esetben kérnek tájékoztatást a pereskedés folytatásának az okairól, ha a prefektus célja „nem etnikai konfliktus keltése".
Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki szervezetének az elnöke szerint eljött az az idő, amikor a magyar politikai szervezeteknek össze kell fogniuk, ugyanis a Bukarestből irányított erők a meglévő jogokat is meg akarják vonni a közösségtől. „Nem kérünk mást, mint azt, ami bárhol az Európai Unióban normálisnak számít" – idézte az RMDSZ közleménye Tamás Sándort. Bedő Zoltán, az EMNP megyei önkormányzati képviselője is azt hangsúlyozta, hogy nemzeti ügyekben össze kell fogniuk a magyar pártoknak.
Kulcsár Terza József az MTI-nek elmondta, hogy már szerdán húsz beadványt iktattak, és azt remélik, hogy július 20-ig ezernél többen folyamodnak zászlóügyben a prefektushoz. Hozzátette, elvárják, hogy valamennyien névre szóló magyar nyelvű választ kapjanak a törvényben megszabott 30 napos határidőn belül.
MTI
Erdély.ma

Szegény románok
A Kovászna megyei rendőrség épületének folytatása – ez a székelyföldi románok legfőbb prioritása beruházások tekintetében, legalábbis ez hangzott el azon a bodzafordulói összejövetelen, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, Kovászna és Hargita megye Ortodox Püspöksége, az Andrei Şaguna Keresztény Kulturális Liga és a helyi önkormányzat közösen rendezett. Az Andrei Mureşanu Színház épületének befejezése például csak második a sorban.
De vannak ám egyéb csemegék is a célkitűzések között: például megakadályoznák a sepsiszentgyörgyi főtér rendezését, amelynek célja szerintük Mihai Viteazul szobrának eltakarása, mandátuma megfosztásával büntetnék mindazokat a polgármestereket, akik nem hajlandók felvenni a piros-sárga-kék szalagot ünnepélyes alkalmakkor, megtiltanák, hogy közpénzből finanszírozzanak olyan programokat, rendezvényeket, amelyek a román nemzeti érdekkel vagy az alkotmány előírásaival ellentétesek, megmentenék az árkosi kulturális központot, a kovásznai szívkórház nevébe belefoglalnák egy román személyiség nevét is, felülvizsgálnák a visszaszolgáltatásokat. A román államnacionalizmus legsötétebb korát idézik a találkozón megfogalmazott célkitűzések, s hiába tudjuk, hogy a velünk békésen együtt élő helyi románságnak nem ezek a céljai, nem ezek a problémái, hiába vagyunk tisztában azzal, hogy nem nagy a Civil Fórum támogatottsága a helyi román közösségen belül, mégsem nyugodhatunk meg. Hiszen a helyi román sajtó beszámolói szerint e bodzafordulói összejövetelen részt vett – így az ott megfogalmazott célokat valamilyen módon, akár hallgatólagosan is felvállalta – többek között a bukaresti kormány (amúgy közpénzekből, tehát a mi adólejeinkből is fizetett) helyi megbízottja, Sebastian Cucu prefektus, a Romániában még mindig hatalmas befolyással bíró ortodox egyház magas rangú képviselője, Andrei Moldovan püspök, a védelmi minisztérium főtitkára, Codrin Munteanu volt prefektus, számos helyi önkormányzati képviselő, iskolaigazgató, intézményvezető, pártpolitikus. És hiába reméljük, talán mindezzel ők sem értenek egyet, hisz megtapasztaltuk már – a zászlóperekkel, a feliratháborúban, a kovásznai szívkórház botrányos névváltoztatása során –, néhány szolgálatos bajkeverő mennyire meg tudja mérgezni a magyar–román kapcsolatokat, meg tudja keseríteni a helyi közösség életét, önkormányzati vezetők dolgát, mennyi kárt tud okozni.
E meglehetősen lehangoló helyzetben némi reményt csak az adhat, hogy feltűntek és gyarapodnak a fehér hollók, az egymás megismerését célul kitűzők, az egymás iránti tiszteletre intők, a békés együttélést szorgalmazók. Mert valódi magyar–román párbeszéd akkor jöhet létre, ha a helyi román közösségnek sikerül félreállítania az ármánykodó szekusivadékokat, ha a fehér hollók elnyomják a gyűlöletkeltők hőzöngését. Ebben pedig mi is segíthetünk nekik.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mikor a prefektus magát vizsgálja (Székely Szabadság Napja)
Újabb választ kapott a Sepsiszéki Székely Tanács a március 10-i cirkusz kapcsán megfogalmazott panaszára, ám érdemben ez sem mond többet, mint a korábbiak. A miniszterelnök kabinetje a kivizsgálás alanyának, Kovászna megye prefektusának küldte vissza a beadványt, Sebastian Cucu pedig miután alaposan elemezte saját tevékenységét, arra a következtetésre jutott: semmiféle vétséget nem követett el.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke a március 10-i székely szabadság napját követően élt a panasszal, a bukaresti hatóságokat tájékoztatta arról, hogy a kormány helyi megbízottja nem volt jelen hivatalában, hogy az előre bejelentett tüntetés után átvegye petíciójukat, még a kapus sem akarta iktatni a dokumentumot, és emiatt az össze­sereglettek felháborodtak, nagyon nehéz volt megfékezni a kirobbanni készülő indulatokat. A belügyminisztérium prefektusokért felelős osztálya május elején válaszolt, semmi kivetnivalót nem találtak Sebastian Cucu prefektus március 10-én tanúsított viselkedésében, és kiderült az is: a székely szabadság napján megfogalmazott petíciót semmisnek tekintették, mivel a megfogalmazó, a Sepsiszéki Székely Tanács adatait nem találták meg az alapítványok és egyesületek jegyzékében.
Gazda Zoltán nem hagyta annyiba a dolgot, a miniszterelnökhöz fordult egy újabb panasszal, és néhány nappal ezelőtt válasz is érkezett, melyben tájékoztatták, hogy felvetését továbbították az érintettnek: Sebastian Cucu prefektusnak. A prefektúra Bukarestbe küldött válaszát tegnap kapta kézhez Gazda, ebben Cucu hosszasan és alaposan magyarázza munkaidejét, amely hétfőtől csütörtökig nyolctól fél ötig tart, pénteken pedig kettőig, leírja az ügyfélfogadás órarendjét is, amely szintén véget ér mindennap fél ötkor, és elmagyarázza, hogy az említett napon délután öt és fél hat között ezért nem volt senki, aki átvegye a beadványt. A törvény szerint a petíciók, levelek postán vagy e-mailen is elküldhetőek, nem kötelező, hogy a prefektus vagy más hivatalos személy vegye át, ezért indokolatlannak tartják Gazda panaszát – áll a dokumentumban. A válasz második felében a prefektus is kitér arra, hogy miután másnap megkapták a dokumentumot, ellenőrizték annak feladóját, de mivel nem találtak a Sepsiszéki Székely Tanács néven hivatalosan bejegyzett szervezetet, nem továbbították a címzettnek, lezárták az ügyet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem került trikolór a szentgyörgyi városházára
Megpróbálták újra kitűzni a román zászlót kedden a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára, de a kezdeményezők nem jártak sikerrel.
A háromszéki városban katonai ünnepségen emlékeztek arra, hogy a román hadsereg 1944. szeptember 8-án „felszabadította a várost a horthyista-fasiszta megszállás alól”. Mintegy 30 atléta Brassóból szaladt a trikolórral Sepsiszentgyörgyig, ahol átadták azt egy háborús veteránnak. Ezzel egy tűzoltóautó létjáráról próbáltak feljutni a toronyba, azonban sikertelenül.
Az ünnepségen Sebastian Cucu Kovászna megyei prefektus arra építette beszédét, hogy „az 1940-es megszállás megannyi szenvedést okozott a sepsiszentgyörgyi románoknak”, mivel elmondása szerint a bevonuló magyar hatóságok betiltották a román nyelv használatát és nyolc nap alatt minden román megnevezést magyarra cseréltek.
Ioachim Grigorescu, a Háborús Veteránok Szövetségének Kovászna megyei elnöke beszéde végén megállapította, „polgármester nincs, alpolgármester nincs”, majd felszólította a veteránokat, hogy vonuljanak fel és adják át a stafétazászlót az önkormányzat képviselőinek.
A városházán Tischler Ferenc alpolgármester fogadta a küldötteket, mivel Antal Árpád polgármester szabadságon van. Tischler elmondta, tiszteli minden nemzet szimbólumát, átveszi a trikolórt, de a toronyra nem tudják kitűzni, ugyanis a felújítás alatt álló épületet még nem vették át a kivitelezőtől, ráadásul a csúcsdíszen villámhárító van. Tischler elmondta, egy szociáldemokrata tanácsos vállalta, hogy képviseli az önkormányzatot az ünnepségen, végül azonban utolsó percben lemondta.
A háromszéki románoknak azért fontos, hogy a román trikolór ott legyen a városháza tornyában, mivel azt 71 évvel ezelőtt a bevonuló román katonák tűzték ki először, majd 1994-ben, az esemény 50. évfordulóján a sepsiszentgyörgyi katonai alakulat újra kitette, az épület felújítása során azonban levették onnan.
Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes egyébként kedd délutáni közleményében elfogadhatatlannak nevezete azt, ami Sepsiszentgyörgyön történt, és felszólította a prefektúrát, hogy bírságolja meg a megyeszékhely polgármesteri hivatalát.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro