Fotóművészeket díjaztak Váradon
Hétfő este hármas ünnepség helyszíne volt a nagyváradi Euro Foto Art Galéria. Megemlékeztek a Fotóművészet Romániai Napjáról, díjazottakról esett szó, illetve egy fesztivált is megnyitottak.
Az érdeklődőket Tóth István, az Euro Foto Art Egyesület elnöke köszöntötte, kiemelten a szolnoki vendégeket. Arra hívta fel a figyelmet: január 11-e a Fotóművészet Romániai Napja annak tiszteletére, hogy ezen a napon született Szathmári Pap Károly fényképész (1812, Kolozsvár-1887, Bukarest). Néhány éve az Euro Foto Art Egyesület kezdeményezésére szervezik meg a róla elnevezett Nemzetközi Fotográfiai Fesztivált azzal a céllal, hogy a közvéleményt emlékeztessék a világ első haditudósítójának példaértékű személyiségére, tevékenységére és életére. Ott volt például az 1877-78-as függetlenségi háborúban az elejétől a végéig, és olyan rendkívüli diplomáciai érzékkel rendelkezett, hogy a lövészárkok mindkét oldalán állókat megtudta győzni arról, hogy fényképeket készítsen róluk. Az idén negyedik alkalommal szervezik meg január 11. és február 10. között a Művelődésügyi Minisztérium védnökségével az említett seregszemlét, melynek érdekessége, hogy védett márkaként van bejegyezve a Román Állami Találmányi és Védjegy Hivatalban, és több mint harminc, Magyarországon, Szerbiában, Szlovákiában, Romániában és Ukrajnában megrendezett kiállítást foglal magába.
Díjak
Szintén hétfő este nyitották meg a Világban Élő Román és Magyar Fotóművészek X. Nemzetközi Szalonját, melyet az egyesület partnerségben hirdetett meg a váradi Tavirózsa Fotóklubbal, a Békés Megyei Román Kisebbségi Önkormányzattal, valamint a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségével (MAFOSZ). A jubileumi kiírásra 312 fekete-fehér és színes pályamű érkezett Írországból, a Moldáv Köztársaságból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Spanyolországból, Ukrajnából, Magyarországról és az Egyesült Államokból. A képek azt a környezetet kellett bemutassák, melyben a románok és a magyarok élnek. A nemzetközi zsűri 110 alkotást fogadott el, melyek megérdemelték a 7-es átlagot. A Best author-plakett a szecselevárosi Magdó Istvánnak járt. A MAFOSZ aranyérmét szintén ő kapta (művének címe: Puzzle), az ezüstérmét Ionel Onofraş (Gyónás), a bronzérmét pedig Péter Izabella (Szimmetria). A fekete-fehér kategóriában Szathmári Pap Károly-aranyérmet vehetett át Magdó István (Hazafelé), ezüstérmet Tordai Ede (Generációk), bronzérmet Vitos Hajnal (Erők), plakettet Magdó István (Őrzőkutya), Ligeti László (A fafaragó gyermekei), Bálint Attila (Háztető), Bálint Zsigmond (Nagyapóval), és Tordai Ede (Hit, illetve Perspektíva). A színes fotók szekciójában Szathmári Pap Károly-aranyérmet érdemelt Tordai Ede (Várakozásban), ezüstérmet Păunaş Nicoleta (Fantázia), bronzérmet Aelenei Robert (Lufik), plakettet pedig Ionel Onofraş (A fă mestere), Bálint Zsigmond (Távol a világtól), Magdó István (Egyensúly fehéren), Csaba László (Győzelem), Păunaş Nicoleta (A reggel fényei) és Balla Árpád Zoltán (Generációk).
Közreműködők
A rendezvényen felszólalt Ioan Moldovan, a Familia folyóirat főszerkesztője, és a Művelődésügyi Minisztérium képviseletében Lucian Silaghi, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője. A zenei momentumokról Lucian Maliţa hegedűművész gondoskodott, a képeket Gardó Zoltán önkéntes tette a helyükre. Az ingyenes kiállítás január 21-ig tekinthető meg hétköznap 8-19 óra között.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Két előadással is készül az M. M. Pódium Színház
Mozgalmas évet tudhat maga mögött a nagyváradi M. M. Pódium Színház, sok szép sikerrel. Az idén az első jelentősebb megnyilvánulásuk A Magyar Kultúra Napján lesz, két helyen is fellépnek majd.
Mozgalmas évet zárt az M. M. Pódium, hiszen számszerűleg több mint százhúsz Lúdas Matyi-előadást játszottak, és több mint száz Az igazságos Mátyás-mesét- nyilatkozta az erdon.ro-nak a társulat, illetve egyesület vezetője, Meleg Attila előadóművész.
Nagy sikernek örvendett ifjúsági előadásuk, a Bolond Istók is, mellyel több mint ötven alkalommal léptek fel. Összesen tehát ez azt jelenti, hogy előadásaik száma meghaladta a háromszázat 2015-ben. Ez minőségi szempontból is sokat jelentett, mert nemcsak a gyermekközönséget tudták teljes mértékben kiszolgálni, hanem az ifjúsági és felnőtt publikumot is. A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy még mindig a legnépszerűbb a klasszikus magyar meséknek a bemutatása, hiszen a legnézettebb a Lúdas Matyi. „Úgy érzem, nem szabad ugyanazt nyújtani a színpadról, amit a gyermek úgyis lát a különféle médiáknak köszönhetően, ezért mi egy kicsit másképp csináljuk. Más arcot kell mutassunk, ez pedig a klasszikus meséken keresztül tökéletesen megvalósítható”- magyarázta. A tavalyi évvel kapcsolatban még megemlítette, hogy két fiatal bábossal, Miklósik Gellérttel és Kádas Ferenccel bővült a csapat, valamint megalapították a Mini Pódium gyermekszínjátszó együttest, amelyet egy kéthetes tábor kapcsán toboroztak össze Biharpüspökiben. A Bocskai István Közösségi Házban foglalkoztak velük a nyári vakációban, és aztán közösen a szülőkkel és a gyermekekkel úgy döntöttek, hogy ezt hosszú távon is folytatniuk kell. Jelenleg 15-20 tagot számlál a csoport, 10-14 év közti gyermekek vannak a soraiban, és az idén műsorra tűzték Tamási Áronnak A szegény ördög című meséjét, valamint a Tűzálló Pált. Mindkettő bábszínpadra íródott bábjáték, de mesejátékként adják elő, élőszereplőkkel a gyerekek.
Idei tervek
Januárban az első nagy eseményüket épp A Magyar Kultúra Napján szervezik, vagyis január 22-én délelőtt a Szent László Líceumban fogják bemutatni a gyermekek az említett két Tamási Áron-mesét a saját korosztályuknak, délután pedig Biharpüspökiben a Bocskai István Közösségi Házban. Nem titkolt szándékuk, hogy a Mini Pódiummal is népszerűsíteni szeretnék a színházat, illetve minél több tagot toborozni. Az új esztendőben ugyanakkor két előadással is készülnek. Az egyik a gyermekeknek szánt Jancsi és Juliska, úgy, hogy közben természetesen nem adják fel a másik két történetet sem, a fiatal felnőtteket, illetve középiskolásokat pedig a Petőfitől Tamásiig munkacímet viselő összeállítással szólítják meg. A magyar irodalom gyöngyszemeiből, főként vidám verseiből állítanának össze egy műsort, és ezt mint nyílt magyaróra akarják bemutatni több helyszínen. Ezzel az előadással tulajdonképpen bejelentkeznek az Iskola másképp-hetére is, valamint a vers ünnepére is ezzel készülnének.
Tavaly ősszel mutatták be Herman Ferenc címszereplésével a Svejket, kibővített, dramatizált, színesebbé tett formában, és ezt azóta is játsszák azzal a szándékkal, hogy az ilyen fajta groteszk humort is népszerűsítsék másféle színházi próbálkozásként. Amellett, hogy az idén is folyamatosan játszani fogják a Mátyás királyt és a Lúdas Matyit, az igényeknek megfelelően a Kabaré 30 előadással is szerepelnek, mely a magyar kabaré első, küzdelmes három évtizedének állít emléket.
Elérhetőségek
Az M. M. Pódium előadásait a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciója és a Bethlen Gábor Alap támogatja. Ugyanakkor tehetséges, jó hangú, táncolni fiatal kollégákat keresnek, és egy körülbelül 50 négyzetméteres helyiséget, melyet díszletraktárként hasznosítanának. Az elérhetőségek a www.mm-podium.ro honlapon találhatóak meg.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Nem indul Kiss Sándor a választásokon
Nagyvárad- Hétfő este a városháza dísztermében választmányi gyűlést tartott az RMDSZ Bihar megyei szervezete. Kiss Sándor bejelentette: nem szándékozik jelöltetni magát a megyei tanácsosi listán.
A választmányi gyűlésen ugyanakkor Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arra hívta fel a figyelmet: a jelenlegi politikai egyeztetés alapján úgy tűnik, hogy június 5-én, vasárnap lesznek az egyfordulós önkormányzati választások. Politikai tájékoztatójában Kiss Sándor megyei elnök úgy fogalmazott: nehéz megállapítani azt, hogy most éppen ki van a hatalmon, és ki van ellenzékben. Úgy fogalmazott: gyarmatosítás folyik, és a „rossz nyelvek” szerint ez Romániáról szól. Feszültséget kell teremteni, és oda jutottunk, hogy napjainkban szégyellnie kell magát annak, aki politikus. A parlamentben senki se vállalja a bátorságot, hogy megfelelő törvényeket hozzon, attól tartva, hogy majd oportunistának vagy korruptnak nevezik. A megyei elnök külön felhívta a figyelmet az új pártfinanszírozási törvényre, mert megítélésében kedvez az RMDSZ-nek, hiszen más politikai alakulatokkal ellentétben, soha sem arról volt híres, hogy sok a pénze. Azon meggyőződésének adott hangot: az a jó, ha a helyi RMDSZ-szervezetek döntenek többek közt arról is, hogy kiket jelöljenek a helyhatósági választásokon, s legfeljebb ezt felülbírálja majd kétharmados többséggel az RMDSZ Megyei Állandó Tanácsa, de erre még nem volt példa. Azt is megjegyezte: Nagyváradon nem a győzelem felé haladnak, mert valószínűleg Ilie Bolojan ismét nyerni fog. Változtatniuk kellene talán a támadó taktikájukon, és a Piszkos Fred-módszert kéne alkalmazniuk. „Úgyhogy én most szeretem Bolojan urat”- mondta.
Vita
Kiss Sándorral vitázva, Szabó Ödön azon meggyőződésének adott hangot: a politikai felelősség a megyei szervezet vezetőségét kell illesse, és élnie is kell ezzel, mert „nem minden esetben a helyi vezetők érdeke azonos a magyarság érdekével”. Szerinte négy évvel ezelőtt is az önkormányzati választások alkalmával együtt alakították ki a stratégiát, amikor és ahol kellett, a megyei vezetés közbelépett, és ez sikerhez vezetett. Ahol kellett előválasztást tartottak, máshol pedig nem. A parlamenti képviselő ugyanakkor azon meggyőződésének is hangot adott: a júniusi lesz az eddigi legkonfruntatívabb választás, mert az EMNP beszorult Bihar megyébe, és épp ezért, a legmarkánsabban fog küzdeni a túléléséért. Az RMDSZ ezért, ha megakarja őrizni a pozícióit, a lehető legjobb formáját kell hozza, keményen kell szorítsa a gyeplőt. Úgy fogalmazott: senkinek se legyenek kételyei afelől, hogy mocskos és erkölcstelen lesz a Néppárt kampánya, hiszen olyan emberekkel állnak szemben, akikről szerinte nem lehet tudni, hogy éppen mikor hazudnak és mikor mondanak igazat, hiszen „amikor kitántorogtak” az RMDSZ-ből a választás szabadságát hangsúlyozták, most pedig, mikor vissza akarnak tántorogni, egy pártról beszélnek, és azt állítják, hogy ennek van mozgósító ereje. A politikus emellett az új pártfinanszírozási törvényre is felhívta a helyi vezetők figyelmét, és úgy vélte, azokon a településeken, ahol a magyarok aránya nem éri el az 50 százalékot, és ezért választási szövetségekre van szükség, fontos, hogy ilyen esetekben az érintettek megyei szervezetének garanciája is meglegyen.
Kérdések
Török László nagyszalontai polgármester arról érdeklődött, hogy az előválasztás egy nap lesz-e megszervezve, vagy több időpont közül lehet-e választani, valamint az javasolta, hogy a jelöltek úgynevezett jelöltségi értékrendjébe kerüljön ismét vissza az Isten engem úgy segéljen! mondat, amit a jelenlevők megszavaztak. Nyakó József érmihályfalvi polgármestert az érdekelte, hogy a fiatalok hogy juthatnak majd szóhoz az előválasztási, illetve jelölési folyamat során.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

A kultúrát mi magunk alakítjuk
Nagyvárad- Péntek este a Szigligeti Színházban szervezett gálaünnepséggel ért véget A Magyar Kultúra Ünnepének rendezvénysorozata. Beszédek hangzottak el, díjakat adtak át és színielőadás is volt.
Ünnepi beszédében Biró Rozália RMDSZ-es szenátor, a rendezvénysorozat védnöke úgy fogalmazott: 2016-ban A Magyar Kultúra Napján ünnepi gondolatokat megosztani komoly nehézségekbe ütközik, hiszen valamennyien érezzük azokat a komor felhőket, melyek úgy nemzetünk, mint Európa feje fölött gyülekeznek. Valahogy nem tudjuk, hogyan viszonyuljunk a történésekhez: féljük-e, illetve megriadjunk-e, összeszorítsuk-e a fogunkat, vagy bátran kiálljunk, amikor azt látjuk, hogy hitünktől, kultúránktól, értékrendünktől eltérő, azt tiszteletben aligha akaró milliók áramlanak be kontinensünkre. Azt érezzük, mintha Európa keresztény értékrendje megingani látszana, hiszen olyan jelenségekre vagyunk kénytelenek odafigyelni, mint például az, hogy egyre több országban nem kell a születendő gyermek nemét beírni, hiszen majd eldönti ő hogy férfi-e vagy nő a felnőttkorában. Azt látjuk, hogy egyes helyeken már nem karácsonyt ünnepelnek, hanem téli ünnepük van, mintha Krisztus születése sértene valakit, és kénytelenek vagyunk elviselni azt, hogy január 1-től naponta történt olyan erőszakos cselekedet, melyet emberek élete ellen követtek el. Eközben pedig tudjuk azt, hogy a hitünk az, mely nemzetünk erejét megtartja, és a kultúránk ad életet, tartalmat, csillogást és értéket népünknek. „A hogyanra a válaszom az, hogy ahogyan tudjuk, de kell”- nyomatékosította, hozzátéve: közösségünk számára ugyanis kiemelkedő fontosak a dolgos hétköznapok mellett azok az ünnepek, amikor a család tagjai körbeülik az asztalt, és a gyertyaláng fényénél melegedve, egymásra odafigyelve, szeretettel és tisztelettel fordulva egymást felé, ünnepet ülnek. A Magyar Kultúra Napja is ilyen kell legyen szerinte, amikor családként a váradi, illetve biharországi magyar közösség körbeüli jelképesen az asztalt, és együtt ünnepel, nemzetben gondolkodva, és eltekint attól, hogy talán idegen lábak zaját hallja a szomszédban, és nem tudja mire vélni egyik vagy másik megnyilatkozást vagy történést. Hangsúlyozta ugyanakkor: azért, hogy méltóak legyünk elődeinkhez, és úgy tudjuk megélni a jelent, hogy mi is jövőt teremtsünk utódaink számára, ki ahogyan tud, egyénenként, külön-külön vállalással, és közösségként is tennünk kell a dolgunkat, hiszen a kultúránk olyan lesz a jövőben, amilyenné alakítjuk ma és a holnap. Például úgy, hogy ápoljuk hagyományainkat, anyanyelvükön beszélünk, magyar iskolába íratjuk gyermekeinket, és becsületes magyar embert nevelünk belőlük, vagy közösségként tisztelettel fordulunk azok felé, akik életük és tudásuk jelentős részét adták kultúránk gyarapodásáért.
Díjazottak
Mivel az idén testvérvárosi kapcsolataik miatt Debrecen és Margitta is bekapcsolódott Nagyvárad és Berettyóújfalu közös ünneplésébe, a gálaesten beszédet mondott dr. Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő is.
Az ünnepségen ezután díjazták azokat a személyeket, illetve csoportokat, akik/amelyek az elmúlt évben vagy években kiemelkedő teljesítmény nyújtottak a magyar kultúra terjesztése, ápolása terén. Az RMDSZ Bihar megyei szervezete 2002 óta díjazza a magyar kultúráért tevékenykedőket, a díjazottakról pedig a választmány határozata értelmében a kulturális szakbizottság hívatott dönteni a körzeti szervezetek, az ügyvezető elnökség vagy bizottsági tagok javaslata alapján. Idén A Magyar Kultúráért Emlékplakettet vehetett át a Szentjánosbogarak Néptánccsoport, Kertész Magda „Szerafina” apácanővér, és Boros Emőke érmihályfalvi tanárnő. A Magyar Kultúráért-díjban részesült Sorbán Attila író, költő, a Szigligeti Színház tanácsadója, Sárközi Zoltán műemlékvédő, váradi önkormányzati képviselő, valamint az Élesdi Képzőművészeti Alkotótábor. Életműdíjnak örvendhetett Dobos Imre színművész, a Szigligeti Színház tagja. A felsoroltakon kívül kiosztottak még egy elismerést, az In Memoriam Jakobovits Miklós Társaság/Alapítvány díját Vécsi-Nagy Zoltán művészettörténész kapta. A laudatiokat Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, illetve Hajdu Géza színművész olvasta fel, a díjakat pedig Huszár István alpolgármester adta át.
A gála a Szigligeti Társulat által előadott Buborékok című vígjátékkal folytatódott.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma

Mi, Édes Anna és a többiek…
Nagyvárad - Hétfő este a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében Gajai Ágnes lépett fel Édes Anna című egyéni előadásával a váradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében nagy sikert aratva.
Egy jó előadás egyik jellemzője – szerintem - ha érzelmeket vált ki a nézőkből, és Gajai Ágnes Édes Annája ilyen. Nem azért, mert külsőre ő is szőke és kék szemű, hanem mert eléri azt, hogy sajnálja az ember a címszereplőt akkor is, ha tudja, végső soron egy kettős gyilkosság elkövetőjéről van szó, aki az adott körülmények kényszere alatt jut el odáig, hogy rémes tettét elkövesse, miközben korábban még a csirke nyakának elvágásától is iszonyodott.
Gajai Ágnes ugyanakkor hiteles tud lenni és maradni akkor is, amikor nem csupán Édes Anna bőrébe bújik, hanem a szinte állandóan rosszkedvű, gyűlölködő teremtés Vizynéként zsörtölőlik, vagy Patikárius Jánosként a csábító kalandor szerepében tündököl. Vált egyik pillanatról a másikra, ha kell, feszültséget teremt, körbeszaladja a nézőteret, és a közönségét is egy futó momentum erejéig bevonja játékába, a drámai, a cselekménysor szempontjából kiemelkedő mozzanatokat pedig zenei aláfestésekkel nyomatékosítja még jobban.
Ártatlanság
Bár úgy kezdődik az egész, hogy a gyermekdalt éneklő Édes Anna bevonul, a következő jelentben pedig már a képzeletbeli bíró előtt van, az est folyamán a feketéből fehérbe való átvedlés végső soron talán azt is sugallja, hogy Édes Anna bűne ellenére valójában ártatlan- bár természetesen mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy egyetérteni ezzel vagy sem- ahogyan az a plüssmackó is a gyermeki ártatlanság egyik szimbóluma, „aki” végig szemléli az eseményeket, néha pedig aktív szereplővé is válik. Egy gondolkodásra késztető, néha mosolygós, azonban végső kicsengésében szomorú előadásra van szó, melynek megtekintése talán a fiatalabb korosztályt is meggyőzi arról, hogy érdemes regényeket olvasni, mert abból rossz biztos nem származik…
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Magyar görögkatolikusok Erdélyben
Nagyvárad - Az erdélyi magyar görögkatolikus közösségről szervezett konferenciát csütörtökön a váradi magyar görögkatolikus egyházközség és a Szent Teodóra Közösségi Központ a Szent László Líceumban.
Köszöntőjében Vadas Krisztián főszervező, a Nagyváradi Magyar Görögkatolikus Egyházközség szervező lelkésze arra hívta fel a figyelmet, hogy több okból kifolyólag is Árpád-házi Szent Piroskát választották védőszentjükül: kötődik Váradhoz, hiszen Szent László lánya volt, keleti vonatkozása is van életének, ugyanis bizánci császárné volt, és magyar is volt. Az életéről Nagymihályi Géza művészettörténész tanulmánya alapján többek közt elmondta: mivel fiatalon elhagyta Magyarországot, kevés emléket hagyott maga után, és se kortársai, sem pedig az utókor különösképpen nem foglalkoztak vele. Moravcsik Gyula bizantinológus szerint 1088-ban született, és hét évesen árvaságra jutott. 15-16 éves korában ment Bizáncba, ahol felvette az Eiréné (Béke) nevet. 1105-ban házasságot kötött Joannész Komnénosz bizánci trónörökössel, 4 fiú- és 4 leánygyermekük született. A császári udvarban a keleti spiritualitás és a szakrális művészet meghatározónak bizonyult, a filozófiai alapok, a szakrális építészet, a liturgia és a teológiai módszertan együttesen érvényesült. Piroska nem volt rabja császárnéi hivatásának, lelkében szabadon követhette Krisztust. Életének utolsó évében letette a bíborpalástot, illetve a császári koronát, és szerzetessé lett Xené néven. Ennek jelentése az, hogy Idegen, vagyis valószínűsíthető, hogy élete alkonyán nyomatékosítani akarta azt, hogy ő valójában idegen földön, idegenként cselekedett élete során. A legmegbízhatóbb források szerint 1134-ben hunyt el, és először a Pankrátor templomegyüttes Szent Mihály templomába temették. Néhány évszázaddal később a török hadak a sírját feltúrták és megszentségtelenítették.
Romániai jelenlét
Ifj. Pallai Béla Szatmár megyei parókus lelkész a magyar görögkatolikusoknak a mostani értelemben vett romániai jelenlétéről értekezett. Hangsúlyozta: bár már a 17. században is épületek fatemplomaik, tehát léteztek, az igazi áttörést a 20. század hozta a számukra, amikor 1912 tavaszán az akkori pápa bullájában püspökséggé kanonizálta az egy hónappal korábban alapított magyar görögkatolikus egyházmegyét. Összesen 162 parókia tartozott hozzá, nem csak Szatmár, Bihar, Arad és Kolozs megyékben, hanem például 35 egyházközség a Székelyföldön működött. A románság természetesen ezt nem nézte jó szemmel, például 20 ezres tüntetést zajlott Gyulafehérváron Róma döntése ellen, a váradi püspököt pedig azzal vádolták, hogy a kormánynak pénzért adja el a plébániáit. Trianon után sem csitultak a kedélyek: problémát okozott például, hogy a püspök székhelye Debrecenben volt, ezért 1922-ben külhelynökség alakult Romániában, melyhez 75 parókia tartozott. Nicolea Bălan már ortodox érsekké avatásakor felvetette a két erdélyi román egyház egyesítésének gondolatát, és ezen szándékukról az ortodoxok azt ezt követő években se tettek le. Mint ismert, az 1948 és 1990 közötti évtizedek az illegalitás jegyében teltek, s csak a rendszerváltás után történt változás. A 2011-es népszámlálás fenntartással kezelendő adatai szerint a romániai népesség körülbelül 1 százalékát teszik ki napjainkban a görögkatolikusok több mint 160 ezres lélekszámukkal. Magyar egyházközségek működnek Szatmárnémetiben, Kökényesden, Nagypeleskén, Sárközújlakon, Adorjánban, Szárazbereken, Sándorhomokon, Sáron, Mikolán, Egriben, Lázáriban, Csedregen, Túrterebesen, Túrterebeshegyen, Nagykárolyban, Nagyváradon és az Érmelléken.
A rendezvény utolsó harmadában Kapin István kegyhelyigazgató mutatta be Máriapócsot úgy, mint Magyarország nemzeti kegyhelyét. Támogató a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt.
Ciucur Losonczi Antonius

EKE ’91: akár egy nagy család
Csütörtök délután a várad-újvárosi RMDSZ-körzet székhelyén mutatták be a Boldog Várad- Civil, szövetségi, polgári élet című sorozat 5. kötetét, mely az EKE ’91 Nagyvárad-Biharról szól.
Több éves kihagyás után újabb kötettel gazdagodott a Boldog Várad- Civil, szövetségi, polgári élet című sorozat, mely Biró Rozália akkori alpolgármester, jelenleg szenátor kezdeményezésére indult útjára annak idején, a Bihar Megyei Tanács támogatásával készül, s eddig a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot, a Tibor Ernő Galériát, a Premontrei Öregdiákok Egyesületét, valamint a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületét mutatta be.
Az 5. kiadvány az EKE ’91 Nagyvárad-Biharról szól, ezért Huszár István alpolgármester ennek elnökével, Tiponuţ Tiborral beszélgetett múlt csütörtök délután a várad-újvárosi RMDSZ-körzet székházában, aki úgy fogalmazott: a tagságnak az EKE ’91 olyan mint egy nagy család, hiszen amikor a túráikon kívül hetente egy alkalommal találkoznak, nem csupán a közös élményeiket elevenítik fel, hanem szinte napi lebontásban megbeszélik személyes örömeiket, bánataikat is, azt, hogy mi történt a szűkebb környezetükben. Számos érdekes, illetve egyedi történet esett meg velük az elmúlt két és fél évtizedben, s utólag még azokra is szívesen emlékeznek vissza, melyek az adott pillanatban talán kellemetlennek tűntek. Ilyen volt például, amikor az egyik kirándulásukon eltelt az idő, s emiatt amikor visszafele indulva az állomásra értek, már csak a Várad felé távolodó vonatot látták. Nem volt más választásuk, stoppolniuk kellett, s bár nem voltak túl optimisták, végül még egy idős, kutyás nénit is felvette egy autós, s mindannyian hamarabb érkeztek meg Nagyváradra, mint a „gőzös”.
Büszkék rá
Ennél jóval pozitívabb eseménynek bizonyult, sőt, büszkék is arra, hogy amikor szóba került, hogy megünnepeljék az Erdélyi Kárpát Egyesület születésnapját, az országos szervezet őket kérte fel ennek megszervezésére, s míg később mások általában több mint 130 ember mozgósítottak e célra, nekik csupán 63 fővel sikerült ez.
A könyvbemutatón természetesen Dukrét Gézának, az EKE alapítójának is köszönetet mondtak, a tervekről szólva pedig Tiponuţ Tibor azon reményének adott hangot, hogy minél több új programot sikerül majd megvalósítaniuk, illetve ezek iránt a fiatalok érdeklődését is felkeltik.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Lakodalmas könyvbemutatót tartottak
Szombaton a nagyváradi Ady Endre Középiskolában mutatták be a Lakodalom van a mi utcánkban című kötetet, amely a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában látott napvilágot. A könyv anyagának ismertetését nótacsokor színesítette, és vőfély-rigmusokat is előadtak.
Pásztai Ottó, a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének vezetője több évtizedes gyűjtéséből állt össze az a kötet, amely a Holnap Kulturális Egyesület kiadásában látott napvilágot, olyan rangos társszerzők bevonásával, mint dr. Balázs Lajos, Kiss Kálmán, Bokor Irén, Kovács Rozália, Csanádi János, Rög József, Dánielisz Endre és Zalder Éva. A könyv a Partium, Közép-Erdély és a Székelyföld számos településéről, kistérségéből gyűjtötte egybe, sok-sok adatközlő jóvoltából a még fellelhető esküvői, lakodalmi szokásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó gazdag folklóranyagot: népköltészetet, táncszókat, találós kérdéseket, névcsúfolódókat, közmondásokat, népdalokat és mulatós nótákat. A folklóranyagot egy színpadra alkalmazott Körös-közi lánykérő és lakodalmas egészíti ki, a kiadvány így azt a szerepet is betöltheti, hogy mai lakodalmakat e páratlan értékek felidézésével tegyenek emlékezetessé.
Az érdeklődőket Szűcs László köszöntötte, megjegyezve: napjainkban egyre gyakoribb, hogy kiadók civil szervezetként jönnek létre, s ők is ezt az utat követik a Holnap Kulturális Egyesülettel.
Meg kell őrizni
Pásztai Ottó felidézte: 1951-ben szeretett unokahúga megkérte arra, legyen a násznagya, ő azonban, városi ember lévén, nem rendelkezett semmilyen ismeretekkel a lakodalmas szokásokkal kapcsolatban. Szeretett volna azonban szép és felejthetetlen ünnepet rendezni, ezért mivel Kolozsváron a diákotthonban egy folyóson lakott Kányádi Sándorral és Szabó Gyulával, az ő segítségüket kérte. Mindketten készségesek voltak, a karácsonyi vakáció után hozták a kért anyagot, így egy gazdag csokorra valót kapott Csík-, Udvarhelyszék és a Sóvidék lakodalmas szokásaiból, rigmusaiból. Érdeklődése aztán később fokozódott ebben a témakörben, és az azóta eltelt több mint hat évtizedben igen jelentős anyagot sikerült összegyűjtenie, mely tevékenységében Erdély- és Partium-szerte sokan támogatták. Úgy fogalmazott: sajnos kétségtelen tény, hogy a második világháború után az erőszakos iparosodás következtében jelentősen megváltozott a falvak arculata és a korosztályok életkora. A fiatalok nagy része városokba költözött, s már sem idejük, sem türelmük nem nagyon van a régi hagyományok folytatására. Többek közt emiatt is vélte szükségesnek és értékesnek az őseinktől örökölt lakodalmas szokások bemutatását, illetve a most megjelent könyvbe foglaltak felhasználhatóak tetszés szerint mindazok számára, akik napjainkban lakodalmak lebonyolításával foglalkoznak.
Társszerzők
A továbbiakban a jelen levő társszerzők kaptak szót. Az érmihályfalvi Kovács Rozália elmondta, hogy 1993 óta foglalkozik rendszeresen néprajzzal, helytörténettel. Talált egy 1945-ből származó kockás füzetet vőfélyversekkel, melyek szövegét valószínűleg már a századelőn is használhatták. Az aradi Körös-közből érkezett Csanádi János édes anyanyelvünk megőrzésének fontosságát nyomatékosította többször is, illetve arról is beszélt, hogy több mint ötven éve gyűjt nemcsak lakodalmas rigmusokat, hanem népköltészeti alkotásokat is. Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője kettős minőségében – mint magyartanár és mint intézményvezető – azt emelte ki: magyar gyökereink megmaradásának szempontjából mennyire lényeges, hogy a falusi gyermekek ne szégyelljék, hanem inkább legyenek büszkék arra, hogy milyen környezetből származnak. A könyv anyagának ismertetését Molnár Júlia, Kiss Csaba színművészek nótacsokra színesítette Szőcs Lőrinc prímás és zenekara kíséretével, illetve Beke László vőfél-rigmusokat adott elő. A kiadvány megjelenéséért köszönet illeti a Bihar Megyei Tanácsot, valamint Szabó Ödönt, Szűcs Lászlót és Derzsi Ákost.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Pásztor Sándor vezeti az RMDSZ megyeitanácsos-listáját
Nagyvárad- Péntek délután küldöttgyűlést tartott a megyei RMDSZ, amelyen Kiss Sándor elnök azt javasolta: az önkormányzati választáson Pásztor Sándor legyen a megyei tanácsosjelölt-lista élén.
A küldöttgyűlésen Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: nem indul a megyei önkormányzati választáson, hiszen támadható ellene egy olyan lista, melynek élén egy olyan személy áll, aki ellen bűnvádi eljárás folyik, függetlenül attól, hogy ennek a végkimenetele bizonytalan. Azt mondta: már négy évvel ezelőtt is azt szerette volna, hogy más legyen helyette, ezért pályázta meg végül Pásztor Sándor a megyei tanácselnöki funkciót, illetve indult a tisztségért. Azért esett akkor rá a választása, mert még fiatal, energikus, megvalósított dolgokat, és közmegelégedésre vezeti a Körösök Vízügyi Igazgatóságát. Aztán bebizonyosodott, hogy jó döntést hozott, hiszen több szavazatot kapott, mint az RMDSZ. A helyzet Kiss Sándor szerint azóta se változott, ezért annak alapján, hogy az országos RMDSZ alapszabályzata értelmében a Megyei Tanács-lista első helyén a megyei RMDSZ-elnöknek kell állnia, azonban ha ezt nem vállalja, javasolhat másvalakit maga helyett, azt indítványozta: a küldöttek fogadják el azt, hogy Pásztor Sándor legyen a Bihar megyei RMDSZ tanácselnök-jelölje. Hozzátette: bár még több hónap van a választásig, szükséges tudni, hogy kit indítanak a megfelelő stratégia és taktika kidolgozása érdekében.
A jelenlevők egyetértettek ezzel. Pásztor Sándor megköszönte a bizalmat, és reményét fejezte ki, hogy Huszár Istvánnal együtt- aki Várad polgármesteri tisztségét pályázza meg- sikeresen fognak szerepelni a választásokon.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma

A német deportáltakra emlékeztek
Vasárnap délben a német származásúk miatt deportált túlélőkért és az elhunytakért imádkozva mutatott be szentmisét Exc. Böcskei László megyés püspök a nagyváradi kapucinus templomban.
1945 elején több mint 70 ezer németet deportáltak Romániából a Szovjetunióba, mely eseményről a Német Demokrata Fórum ebben az évben is megemlékezett.
Az alkalomra való tekintettel vasárnap délben Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök mutatott be szentmisét a váradi kapucinus rendi templomban, az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Elmélkedésében arra hívta fel a figyelmet: általában, amikor valaki azzal áll elénk, hogy tekintsünk fel rá, mert ő annyi mindent megvalósított, megcsinált és elért, akkor azt gondoljuk az illetőről, hogy milyen beképzelt és dicsekvős. Ugyanakkor mindennapi életünk folyamán az is gyakran előfordul, hogy az idősebb generáció tagjai próbálnak útmutatást, tanácsokat adni a fiataloknak. Vannak kivételes esetek tehát, amikor a magamutogatás érthető, megmagyarázható. Páldául Pál apostolt se kell elítéljük, amiért azt kéri a filippiektől, hogy tartsák őt példaképnek, hiszen a damaszkuszi úton a Krisztussal való találkozás hatására Saulból Pállá lett, átélte tehát azt az élményt, hogy Isten nagysága akkor is munkálkodik, érvényesül, amikor szimbolikusan vagy keresztény értelemben a legmélyebb szakadékban vagyunk. Amikor pedig a 71 évvel ezelőtt történetre emlékezünk, és azokra gondolunk, akik a rossz, az agresszió és az erőszak áldozatai lettek, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ők megtapasztalták azt is, hogy mennyire értékes az életük, amit Isten ajándékozott számukra, és nem adták fel azt a reményt, hogy sorsuk egyszer jobbra fordul, és ezzel mintául szolgálnak nekünk. Sajnos napjainkban is jellemző, hogy sokszor az ember a saját felebarátjának a legnagyobb ellensége, és jelenti a legnagyobb veszélyt, azonban ha bízunk abban, illetve hiszünk benne, hogy Isten sohasem távolodik el tőlünk, hanem közelít hozzánk, akkor joggal remélhetjük, hogy az emberiesség és a szeretet győzedelmeskedni fog- hangsúlyozta a főpásztor.
Egyre kevesebben
Nagyváradról, illetve Bihar megyéből a második világháborút követően 546 személyt- férfiakat és nőket, időseket és fiatalokat egyaránt- hurcoltak a Szovjetunióba német származásúk miatt, az ország újjáépítése érdekében. Hideg és nagyon nehéz életkörülmények vártak rájuk, 116-an közülük ott maradtak, s ismeretlen sírokban nyugszanak. Jelenleg 23-an élnek közülük, sajnos egyre kevesebb az élő tanúk száma.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ma

Minden áldozatnak értéke és értelme van
Nagyvárad- Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspök születésének 105. évfordulóján vasárnap a székeskáptalan tagjai a jelenlevő papokkal és hívekkel közösen esti vesperást végeztek a Székesegyházban.
Homíliájában Exc. Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: ebben a rendkívüli időben, mely az Irgalmasság Évének van szentelve, sokszor idézzük Ferenc pápa Misericordiae vultus című bulláját, és ez az alkalom, mely a Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspökre való emlékezésről szól, különösképpen az isteni szeretetre és gondoskodásra fókuszál, arra, hogy Urunk valóban meglep minket, és számos jelét adja annak, hogy osztozik a mi sorsunkban, illetve sohasem fordul el az ő gyermekeitől.
Bogdánffy Szilárd ugyanis nem csupán megélője volt ennek a szeretetnek, hanem visszatükrözője is annak, amit Isten a népéért vállal, és hűségesen teljesít. Ezért örömmel ünnepeljük őt, nem csupán az egyház által előírt mennyei születésnapján, vagyis október 3-án, a vértanúságához legközelebb eső szabad liturgikus napon, hanem február 21-én, azaz földi születésének évfordulóján is. Úgy fogalmazott: a 105 esztendeje, a mai Szerbia területén található Feketetón született Bogdánffy Szilárd életpéldájában és személyében nem csupán a vértanúságot, illetve a mártírt kell meglássuk, hanem Isten ajándékát is fel kell ismerjük benne.
Útmutatók
A főpásztor arra is kitért: Feketetó, Torontálkeresztes és Nagyvárad azok a helyszínek, melyek fontos szerepet játszottak Bogdánffy Szilárd életében a hivatása kiválasztása, és az ehhez való hűsége szempontjából, és a szülei, valamint a nevelői is egyengették az útját. Kellett tehát egy megfelelő környezet, mely fogékonnyá és nyitottá tette őt Isten hívó szavára. Ugyanakkor pedig a szolgálatát örömmel végezte, nem ragadt le csupán a kezdeti lendületnél, hanem úgy élte az életét, hogy az első láng mindvégig lobogott benne. Mindennap élményként és örömmel fogadta Istentől a hivatás nagy ajándékát, és nem saját magáért élt, hanem az igazságot keresőknek nyújtott állandó segítséget. Emellett egy emberi világnak volt a képviselője egy embertelen rendszerrel szemben. Isten értékes világának maradt a polgára, és visszautasította azt a hatalmat, mely a lélek gyümölcseit akarta megsemmisíteni. Annak példája, hogy minden sikeres élet mögött áldozat van, és a hitünk megvédése is áldozatot követel. Ebben előttünk jártak Krisztus, és a követői, akiket boldogként vagy szentként tisztelünk, minden áldozathozatalnak tehát értéke és értelme van.
 A hit szolgálatában
A vesperás végén Exc. Böcskei László megyés püspök a 2012-ben alapított, A hit szolgálatában egyházmegyei érdemérem ezüst fokozatával, illetve a hozzátartozó kitűző viselésének jogával tüntette ki Simori Gábort, a Máramaros megyei sülelmendi egyházközség gondnokát. Ő a negyedik olyan személy, aki ebben az elismerésben részesült. Az esperességek részéről idén 7 felterjesztés érkezett, és a főesperesek testülete, illetve az erre kijelölt bizottság vizsgálta meg a Püspöki Hivatalhoz beérkezett javaslatokat. A plébánosa, Nagy Tibor úgy jellemezte őt: becsületes, jó szándékú, egyenes, segítőkész és istenfélő ember. A határozatot dr. Kovács F. Zsolt atya, a püspökség irodaigazgatója olvasta fel.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

„Hatványozott jelentőségű minden tanácsosi hely”
Az RMDSZ megyei szervezete legutóbbi küldöttgyűlésének résztvevői egyhangúan javasolták, hogy a júniusi helyhatósági választásokon Pásztor Sándor legyen a megyei tanácsosi lista vezetője. Erről és egyébről is kérdezzük az RMDSZ-es politikust az interjúnkban.
– Az RMDSZ Bihar megyei szervezete legutóbbi küldöttgyűlésének résztvevői egyhangúan javasolták, hogy a júniusi helyhatósági választásokon Ön legyen a megyei tanácsosi lista vezetője, ami egyszersmind az RMDSZ Bihar megyei tanácselnök-jelöltségét is jelenti. Hogyan értékeli a történteket? – A Megyei Tanács kulcsfontosságú szerepet tölt be a helyi önkormányzatok költségvetésének kialakításában. Bihar megyében 24 települést irányít magyar polgármester, az ő munkájukat erősíteni kell a megyei önkormányzat szintjén. A helyhatósági választás tehát nem csupán annak eldöntéséről szól, hogy kik fogják vezetni a következő négy évben a megyei önkormányzatot, hanem arról is, hogy az RMDSZ színeiben megválasztott elöljárók munkájához szükséges támogatást sikerül-e biztosítani. Csapatommal erre a munkára készültünk a négy évvel ezelőtti helyhatósági választásokon is. Vízügyi államtitkárként is szorosan együttműködtem polgármestereinkkel, hiszen ők ismerik legjobban a településeik gondjait. Fontos számomra, hogy az akkori együttműködés megerősítette a bizalmat és polgármestereink, valamint a küldöttgyűlés résztvevői egyhangúan támogattak. Ez hatalmas felelősséggel jár, és ugyanakkor számomra plusz motivációt is jelent.
Hatékony képviselet
– Négy évvel ezelőtt elnökjelölt volt, most vezeti a megyei tanácsosi listát. Mi a különbség? – Időközben változott a választási törvény és a Megyei Tanács elnökére már nem lehet közvetlenül szavazni. Ezért is hatványozott jelentőséggel bír minden tanácsosi hely. Minden településen, minden magyar szavazat számít! Négy évvel ezelőtt több szavazatot kaptam mint az RMDSZ megyei tanácsosi listája. Akkor is, most is egy jól felkészült csapattal állok a választók elé, hogy minél hatékonyabban képviseljem Bihar megye magyarságának érdekeit. Az elmúlt évek tapasztalatait fogjuk kamatoztatni a kampányban és utána a Megyei Tanácsban. A helyhatósági választásokon dől el, hogy erre milyen jogosítványaink lesznek. Az RMDSZ jelöltjeire leadott minden egyes szavazat, az Értől a Fekete-Körösig, lehetőséget jelent a minél hatékonyabb munkára.
Esélyek
– Hogyan értékeli a mostani választási esélyeket?
– A választások eredménye leginkább a részvételi hajlandóságon múlik. Döntő lesz tehát, hogy a megye magyarsága milyen arányban járul majd az urnák elé. Minden szavazatra szükség van, hiszen csak akkor tudjuk érdekükben szavunkat hatékonyan felemelni ha megkapjuk a bizalmukat. A mi felelősségünk a hiteles jelöltek indítása. A gondjaink közösek, azokat kell előtérbe helyezni, amelyek a választókat valóban érdeklik, és olyan megoldásokat kell ajánlani, amelyek megegyeznek elvárásaikkal. A választóknak is tudniuk kell, hogy csak azoknak van lehetőségük beleszólni a megye sorsába, akik elmennek szavazni. Régi tapasztalat, hogy a szélsőséges megoldásoknak csak akkor van reális esélyük, ha nagyon alacsony a részvétel a választásokon. Ezért a legfontosabbnak a minél szélesebb körű mozgósítást tartom.
– Ezt a mozgósítást milyen eszközökkel kívánja megvalósítani?
– A teljes körű összefogás híve vagyok. A választók sokasága és a jelöltek sokszínűsége teheti teljessé a képet. Amennyiben a választók nagy számban felsorakoznak a jelöltek mögött, az eredmény mindenki számára érezhető lesz. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyei tanácsosi listán szereplő jelöltek szorosan együttműködjenek a helyi jelöltekkel. Két választás folyik párhuzamosan és egyik sem lehet sikeres a másik nélkül. Vagyis egyszerre szükséges, hogy minél több polgármesterünk és helyi tanácsosunk legyen, és ugyanakkor minél nagyobb számú legyen a frakciónk a Megyei Tanácsban. Az utóbbi akkor tud segíteni, ha vannak magyar helyi vezetők, akik viszont nem sokra mennek a megye támogatása nélkül. Ennek felismerése és minél szélesebb körbe történő eljuttatása lehet a siker egyik kulcsa. Ezért nem mindegy, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság tömbben él, milyen arányban vesznek részt a választásokon. Mindenkinek meg kell értenie, hogy nem csak polgármestert választunk, hanem megyei tanácsosokat is. Egyes településeken lehet, hogy a polgármester megválasztása előre lefutott, de ezekben az esetekben is szükség van mindenki szavazatára, hogy minél erősebb megyei tanácsosi frakciónk legyen.
Középpontban
– Ezek szerint kampányának középpontjában a megye tömbben élő magyarsága áll?
– Kiemelten figyelünk rájuk, de nem kizárólag. Hiszen tudnunk kell, hogy a megye magyar lakosságának közel fele nem az Érmelléken él. Különösen fontosnak tartom a Nagyváradon élőket. Nélkülük a megyei választás nem lehet sikeres. Remélem, hogy a nagyváradiak szívéhez vezető útban nagy segítségemre lesz az, hogy közel 4 cikluson át városi tanácsos voltam. Mondhatom, hogy testközelből ismerem a nagyváradiak minden gondját. A megyeszékhelyen működő több intézmény, gondoljunk a kultúrára, gyermekvédelemre vagy akár a repülőtérre, a Megyei Tanács fennhatósága alá tartozik. Mint bármelyik településen, itt is kiemelten fontos a helyi, ebben az esetben városi szintű erős képviselet és mellette a hangsúlyos megyei képviselet. Ami pedig a dél-bihari magyarságot illeti, az ő számukra is a megyei önkormányzat nyújthat anyagi forrásokat, különböző pályázati lehetőségeken keresztül.
– Megválasztása esetén miben kíván változtatni és miben ígér új megközelítést?
– Lendülettel, friss erővel készülök a kampányra és az azt követő időszakra. Az eddigi vezetői tapasztalataim szerint az egyszerű és világos megoldások vezetnek eredményre. Felkészült, jól teljesítő polgármestereink, alpolgármestereink vannak és reményeim szerint megkapják a további bizalmat. A Megyei Tanács szintjén is kialakult egy jól felkészült, nagy munkabírású csapat. De úgy gondolom, hogy a mi csapatunk ennél jóval nagyobb, hiszen szavazatával minden magyar ember hozzájárulhat a sikerekhez, a további fejlődéshez!
Palagáz kitermelés
– Zárásként egy friss hírre kiadott közleményről kérdezem. Elég vehemensen reagált a metropolisz-övezet északi részén kilátásba helyezett palagáz kitermelés hírére.
– Igen, mert nagyon határozottan ellenzem, hogy Bors, Bihar, Hegyközpályi, Hegyközcsatár környékén palagáz kitermelés kezdődjön. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként szembesültem hasonló helyzetekkel. Az esetek döntő többségében a lakosság ellenzi az ilyen típusú kitermelést. Szakemberként hozzáteszem, jogosan, hiszen rövid távon a kitermelés közelében felbomlik az ökológiai egyensúly, hosszú távon pedig egyszerűen beláthatatlanok a következmények. Hasonló kitermelést nem szabad engedélyezni az érintett települések lakosságának megkérdezése, az illetékes önkormányzatok jóváhagyása nélkül. Sőt, szerintem már a hatástanulmányokban is kötelezővé kell tenni a széles körű helyi konzultációt!
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Örömmel lenni irgalmasnak
A Nagyváradi Római Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezésében múlt szombaton immár negyedik alkalommal szervezték meg a Bihar megyei magyar nyelvű nevelőotthonok találkozóját a PKE-n.
„Aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömmel (Róm 12,21)”- ezzel a mottóval rendezte meg immár negyedik alkalommal múlt szombaton a Partiumi Keresztény Egyetemen a Bihar megyei magyar nyelvű nevelőotthonok találkozóját a Nagyváradi Római Katolikus Egyetemi Lelkészség. Öt településről- Várad, Gálospetri, Székelyhíd, Nagyszalonta és Szentjobb- érkeztek résztvevők, körülbelül 150 vendég, akik közül 130-an voltak gyermekek. A szervező egyetemisták tésztával és ásványvízzel fogadták az érkezőket, akik hamarosan birtokukba vették a dísztermet.
Valószínűleg kevés rendező örül annak, ha a hivatalos program már az elején felborul, ez esetben azonban nemhogy bosszankodtak volna a házigazdák, hanem kifejezetten jó néven vették ezt, hisz végső soron nem a formalitásról, vagy a beszédek tartásáról szólt ez az összejövetel, hanem arról, hogy a megjelentek találkozzanak egymással, jól érezzék magukat, minél jobban megismerjék egymást, ők legyenek a középpontban. Így senki se vette zokon azt, amikor a hangszórókból hallatszó dalok hatására a gyermekek spontán módon táncolni kezdtek, majd Szerafina nővér és egy bohóc irányításával körbeálltak, vidáman mozogtak, ugrabugráltak és vonatoztak a székek közt. Lazán, felszabadultan, és pozitívan értelem vett gátlás mentesen.
Dezsőke
Az egybegyűlteket aztán Pék Sándor várad-újvárosi esperes-plébános köszöntötte hivatalos formában, arra kérve őket, hogy mondjanak közösen egy rövid imát, hiszen együtt imádkozni is jobb. Megható pillanata volt a találkozónak amikor az őt felköszöntő gyerekek felállva énekelték Szántó Ildikó gyermekvédőnek Halász Judit Boldog születésnapot című dalát, majd előkerült a jövőre már 18. születésnapját ünneplő „Dezsőke”, aki az elmúlt években az összejövetel arcává vált, nélküle talán nem is volna érdemes lebonyolítani ezt a találkozót. Ezután egymás után egy-egy műsorral kedveskedtek egymásnak a gyermekotthonokban nevelkedők, szellemi meglepetés gyanánt, ajándékként pedig a Libavonat zenekar zakatolt.
„Mindig szívesen és boldogan készülök erre a rendezvényre, annyira jó itt lenni”- nyilatkozta az Erdély Online-nak Diósi Mária, a váradi Szent Angéla-ház 15 éves lakója.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Nem látni a migránsügy végét
Restás István közgazdász 2014 nyara óta Münchenben él, a napokban azonban néhány nap erejéig visszatért Nagyváradra. Kihasználva az alkalmat, a menekültek ottani helyzetéről kérdeztük.
Restás István öt évvel ezelőtt került Nagyváradra, ahol a Partiumi Keresztény Egyetemen tanult közgazdaságtant alapszakon, majd európai szociálpolitikából mesterizett. Ennek köszönhetően adódott rá lehetősége az utolsó nyári szünidőben, hogy Münchenben egy német integrációs nyelvtanfolyamot végezzen, és azóta is, vagyis több mint másfél éve, kisebb megszakításokkal (amikor hazalátogat) kint él. A sofőriskolát is ott szeretné elvégezni, illetve ősszel szociál-menedzsmentet hallgatna az egyetemen, hogy aztán néhány év múlva visszatérjen Romániába, és vállalkozást alapítson, de ez még a távoli jövő zenéje.
Elmondása szerint óriási különbség tapasztalható a 2014-es Münchenbe érkezése és a mostani állapotok közt. Mikor kiment, nem állítja ugyan, hogy tárt karokkal fogadták, de sokkal barátságosabbak voltak a németek, mint jelenleg. Persze most is segítőkészek, de azért valahogy másképpen viszonyulnak az emberhez, ami a menekültválságnak tudható be. Lehet látni, hogy rohamosan nő a nem Németországban születettek száma, melyeket korábban két kategóriába osztottak: úgynevezett flüchtlingékre, vagyis a háborús övezetekből érkező üldözött migránsokra és auslanderekre, azaz külföldi bevándorlókra, azonban sajnos napjainkban ezt a kettőt már egy kalap alá veszik az őslakosok. Holott szerinte mentális szempontból óriási a különbség az őhozzá hasonlóan Európából érkező külföldi bevándorlók és az Afrikából vagy Ázsiából jövő menekültek közt, utóbbiak más kultúrával rendelkeznek, és másképp, számunkra furcsának tűnően viselkednek.
Beláthatatlan
A tendencia akkortájt fordulhatott meg, amikor a flüchtlingék száma egyre nőtt, hiszen például egy olyan időszak is volt, hogy naponta 300 ezren is érkeztek Münchenbe, illetve Németország más területeire, így aztán lassan-lassan valahogy elege lett a németek többségének belőlük. A kezdeti szakaszban ugyan még mindenki azon a véleményen volt, hogy segíteni kell nekik, szociálisan érzékenyen közelítették meg a témát, de aztán sokan kezdtek nem egyet érteni Angela Merkel politikájával, mely negatív hozzáállást csak tovább fokoztak a szilveszter éjszakáján Kölnben történtek, és más, verekedésekről, erőszakos magatartásokról szóló hírek. Emellett Münchenben is egyre több, általában 10-15 fős menekültcsoportokat látni, melyeknek a többsége férfi. A bűncselekmények száma is nőtt, és ezt a németek összefüggésbe hozzák a menekültek érkezésével, s arra gondolnak: csak a bajt hozzá ránk, minek befogadni őket? A közhangulat változását jelzi, hogy egyesek azt hangoztatják: csak a diplomával, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket kellene befogadni, ami persze lehetetlen, hiszen diszkriminációhoz vezetne.
Ami pedig a német államot illeti: mindent megtesz annak érdekében, hogy a helyzet javuljon. Például integrációs nyelvkurzusokat indít, vagy havonta ingyenes jegyet biztosít a menekült férfiaknak, mellyel igénybe vehetik a piros lámpás negyedben nyújtott szolgáltatásokat. Egyébként akikkel Restás István együtt járt a tanfolyamra, kedvesek és aranyosak voltak, nem viselkedtek ellenségesen vele. Szerinte sokszor a média is elferdíti a valóságot a szenzációkeltés miatt, mert a migránsok nem mind terroristák, ugyanúgy vannak köztük megbízható és rendes emberek, és mások is, ahogyan az európaiak is sokfélék. Jellemző rájuk, hogy a vallási előírásaikat nagyon szigorúan betartják. Végtelenül boldogok, ha csupán simán megölelik őket, vagy egy-két jó szót szólnak hozzájuk, de ugyanakkor egymás közt is előfordul, hogy nem értenek egyet, vagy csúnyán veszekednek.
És hogy mi lesz a migrációs válság kifutása? Ahogy talán senki a világon, úgy természetesen Restás István se tudja. Úgy fogalmazott: egyelőre nem látja a végét, azonban azt tapasztalja, hogy Németország is egyre inkább hajlik arra az álláspontra, hogy le kell zárni a határokat, mert még a német állam se tud több millió menekültet eltartani.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Világhírű női tudósokról és Sándorffi Józsefről
A váradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai a múlt hét csütörtök este szokásos havi találkozójukat a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban. Két előadás hangzott el.
A megjelenteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte (kiemelten a hölgyeket a közelmúltbeli nőnap miatt), majd Zilahi Bertalan az ebben hónapban a név- vagy születésnapjukat ünneplőket köszöntötte, Szebeni Lajos pedig egy-egy Mécs László- és T. Szabó Edit-költeményt olvasott fel. Ezt követően Barabás György A természettudományok világhírű női címmel tartott előadást. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: a hozzáértők véleménye alapján a 21. század a molekuláris biológia és a nők évszázada lesz. Míg Semmelweis megjelenése előtt a nők életük 70-80 százalékát a gyermekeik nevelésére fordították, jelenleg ez már már csak 5-7 százalék, mivel a családonkénti gyermeklétszám 11-ről 1,3-ra zuhant, tehát szerinte a nőknek nem maradt fizikai idejük a természettudományos kutatásokra. Ugyanakkor Czeizel Endre is megállapította, hogy a nők elsődleges feladata a fajfenntartás, tehát biológiailag a női nem a fontosabb. Gyermekeiknek nem csak a génjeiket, hanem minden megszerzett tudásukat is átadták, és optimális családi körülményeket nyújtottak kivételes adottságaik biztosítására.
A továbbiakban a nyugalmazott tanár arról is beszélt: a Nobel-díjak 100 éves története során 719 díjat osztottak ki, és 29 nő részesült ebben az elismerésben. Az irodalmi és béke Nobel-díjak között a legnagyobb a nők részesedése, de itt is csak 10 százalék. Ugyanakkor 2008-ban a Princeton University Press által közzétett matematikai kézikönyv megnevezte az utóbbi 400 év legnagyobbnak tartott matematikusait, és ezen a listán két nő, a német Emmy Nöther és az orosz Szofia Vasziljevna Kovalevszkaja szerepel. Ezután tevékenységük rövid ismertetésével a legfontosabb női tudósokat sorolta fel az előadó, kezdve a 4. századtól máig, Románia egyik világhíres kortárs női tudósával, a geofizikus dr. Mioara Mandea professzor asszonnyal zárva a sort.
Sokoldalúság
A rendezvény második felében Kovács Károly Dr. Sándorffi József életéről és tevékenységéről értekezett. Egyebek mellett elhangzott róla: 1765-ben született Hegyközújlakon, egy nyolcgyermekes családban, mely később Jákóhódosra költözött. Bár szűkös volt a költségvetés, a legjobb iskoláiba járt Váradon és Debrecenben. Noha eminens volt a költészetben, a bölcsészet tanulmányok elvégzése után a bécsi orvosi egyetemre került, ahol kapcsolatba került a magyar testőrírókkal is. Megmentette a csődtől a Magyar Hírmondót, és munkatársa lett az Új Bécsi Magyar Múzsának. Levelezett Csokonaival, és hazafiként amellett érvelt, hogy nemzetének kincse legyen a nyelv. Emellett szaklapíróként és orvosként is jeleskedett az osztrák fővárosban, például statisztikai kimutatásaival, és a himlővel kapcsolatos kutatásaival. 1804-ben Váradra hívták, hogy legyen Bihar vármegye főorvosa, illetve ő irányította az 1806-ban megnyílt közkórházat. Sokoldalúságát jellemzi, hogy 1805-ben táblabírónak nevezték ki, református presbiter is volt, és 1815-től 1824-ben bekövetkezett halálig mecénásként vezette, támogatta a színházi életet.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

Károly Irenaeusra emlékeztek
Szombat délelőtt a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság és a BINCISZ szervezésében dr. Károly József Irenaeus tudósra, O.Praem. szerzetesre emlékeztek a premontrei széktemplomban, melyen részt vett Balogh Péter Piusz rendfőnök és Huszár István alpolgármester is.
A szentmisét Fejes Rudolf Anzelm prépost-prelátus, apát mutatta be, aki szentbeszédében azt emelte ki: dr. Károly József Irenaeus tulajdonképpen emblematikus alakja lehetne a Ferenc pápa által meghirdetett Isteni Irgalmasság Rendkívüli Szentévének, például azáltal, hogy elsősorban papként Isten nevében végezte a jó cselekedeteit, alázattal. Fontosnak tartotta ugyanakkor a fizikai kísérletek szemléltetését, és az ifjú tehetségek felfedezését is, vonzotta a titok, melyet a természet törvényeiben az Úr elrejtett.
Szobor Olasziban
Dr. habil. Fleisz János egyetemi tanár, BINCISZ-elnök az életéről és munkásságáról beszélt úgy, hogy az éppen aktuális évfordulókra fókuszált. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 120 éve kezdte üzemeltetni Váradon a röntgen-laboratóriumát,, illetve 1916-ban indította el híres fizikaversenyét, melyen az évek folyamán világhírű tudósok is feltűntek. Elhangzott az is, hogy legkésőbb 2019-ig szeretnék elérni azt, hogy a tudós szerzetesről utca legyen elnevezve Váradon, érdemérmet alapítsanak a tiszteletére, valamint szobor őrizze emlékét az egykori olaszi temetőben.
A jelenlevők megkoszorúzták a templom falába beépített sírkövet, majd a Premontrei Öregdiákok Egyesületének kezdeményezésére átvonultak a Mihai Eminescu Főgimnáziumba, ahol az emléktábla megkoszorúzása előtt Pásztai Ottó elnök mondott beszédet.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro

A gyermekkönyveket ünnepelték Nagyváradon
Április 2-án, szombaton a Szigligeti Színház és a Diákokért Egyesület szervezésében egész napos programmal ünnepelték a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját a váradi Szigligeti Stúdióban.
Jó ötletnek bizonyult Pető Dalma részéről, hogy április 2-án Nagyváradon is ünnepeljék meg a Gyerekkönyvek Nemzetközi Napját, a szombat déli nyitóünnepség iránt tanúsított élénk érdeklődés is azt támasztotta alá, hogy van rá kereslet. Persze, hogy az álomból valóság legyen, ahhoz az is kellett, hogy a kezdeményezéséhez pozitívan viszonyuljon Perecz Simó Annamária, a Diákokért Egyesület elnöke, Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója és Botházy- Daróczi Réka, a Lilliput Társulat vezetője, akik valamennyien egyetértettek abban, hogy a rendezvénynek kifejezetten váradi jellege legyen, vagyis a meghívottak, illetve a fellépők kötődjenek valamiféleképpen a városhoz.
A megjelenteket Pető Dalma és Huszár István alpolgármester köszöntötték, a színes programkínálat pedig olyan volt, hogy minden egyes eleme valamiféleképpen lekötötte a közönség figyelmét. Ügyesek és talpraesettek voltak például a várad-rogériuszi 11-es számú Általános Iskola kis kórusának tagjai, a Lilliput Társulat pedig két produkcióval is készült: A Négyszögletű Kerek Erdő című előadással, valamint megzenésített versekkel, melyet a Mese Band csapata szervírozott. Ugyanakkor a holtidőben keletkezett űrt kézműves-foglalkozásokkal töltötték ki a szervezők.
Szmirkó regénye
A délután egyik kiemelt pontja a Szmirkó című ifjúsági fantazy-regény bemutatója volt, melynek szerzője, Bökös Borbála életével és tevékenységével azt bizonyítja, hogy Váradon is lehet érvényesülni, nem kell külföldre költözni ahhoz, hogy valaki ismert legyen vagy érvényesüljön. (A regényt ugyanis a Magyar Gyermekirodalmi Intézet által felkért testület a huszonöt legjobb gyermekkönyv közé sorolta 2015-ben). Többek közt elhangzott: az írás is tulajdonképpen egy kemény szakma, megvannak a mesterfogásai és buktatói, de ha valaki tehetséges, akkor annak előbb-utóbb meglesz a jutalma. Bökös Borbála szerint fontos kihasználni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezek díja általában az, hogy az illető kiadó megjelenteti a pályaművet, mely így ezáltal bekerül az országos terjesztésbe.
A Szmirkót amúgy 5-99 éves korosztálynak ajánlja a szerzője, hiszen több olyan konfliktushelyzetet ír benne, melyek a felnőttek számára is tanúsággal szolgálhatnak. Több karakter is szerephez jut az események során: Szmirkó ugyanis egy kisfiú, aki elindul megkeresni ember apját, miközben édesanyja, egy tündér is keresi őt, vagyis a fiát. Közben szimbólumok jelentésén lehet elgondolkozni, és különféle varázslények is szerephez jutnak. Megtudtuk azt is, hogy mivel van rá igény, valószínűleg folytatása is lesz a regénynek, és akár forgatókönyv is készülhet belőle.
Meseíró pályázat
És hogy a program még vonzóbb legyen, korábban meseíró versenyt is hirdettek- 25 pályaművet kaptak-, melynek eredményhirdetése szintén múlt szombaton volt. A zsűrit dr. Pető Csilla tanfelügyelő, a Nagyváradi Egyetem oktatója, dr. Bökös Borbála, a PKE tanára és Derzsi Ákos könyvkiadó-igazgató alkotta, a díjazott és a még kiválasztott alkotások pedig utóbbinak köszönhetően egy illusztrált füzetecske formájában május végén fognak megjelenni.
A Gyermek- és ifjúsági kategóriában dobogós helyen végeztek: I. Boros Brigitta: Elek madara meséje (17 éves, a Mihai Eminescu Főgimnázium diákja), II. Mihoc-Géczi Aletta: Csuda Janó (a Szacsvay Imre Általános Iskola VI. osztályos tanulója), III. Dimény Andor: Rongyos Misi (13 éves, a Szacsvay Imre Általános Iskola növendéke). A felnőtt kategória győztese Fábián Tibor szentjobbi református lelkész lett a községről szóló írásával. Bökös Borbála különdíját a köröstárkányi V. osztályos Oláh Ágota Eszter (A csodaszer), míg a Pető Csilláét a PKE-hallgató Kolumbán Adrienn (A forráscsepp) kapta. Az alkotásoknak kötődniük kellett egy-egy településhez vagy helyi legendához.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Tárlatnyitó lesz az új székházban
Szerda délután sajtótájékoztatót tartottak a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél. Több téma volt: egy emlékünnep előkészítése, a kórház-ügy, az új székház és egy kiállítás.
Csűry István püspök arról számolt be: a sajtótájékoztatót megelőzően tanácskozásra hívta a kilenc egyházmegye vezetőit, a téma pedig a jövő évi reformáció emlékünnep előkészítése volt. Ennek előzménye, hogy mint ismert, 2009. május 22-én Debrecenben zajlott egy nagy szabású Kárpát-medencei református találkozó, és azóta minden esztendőben különböző helyszíneken, mint az Egység Napjára emlékeznek a kálvinisták erre a dátumra. Ugyanakkor két évvel ezelőtt megalakult a Református Emlékbizottság is, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével, mely testület tagja Balog Zoltán EMMI-miniszter (amúgy református lelkész) is, a határon túli püspökségeket pedig Kató Bélaerdélyi püspök képviseli. 2017-ben lesz ugyanis a reformáció kezdetének 500. évfordulója, és ennek kapcsán a KREK is több programot szervez, melynek csúcspontja Váradon lesz, egy Református Egység Fesztivál nevű rendezvény keretében a várban, 2017. május 20-én, melyet a szervezők reményei szerint „még az unokáink is emlegetni fognak”.
Egy másik témára áttérve az egyházfő arra hívta fel a figyelmet: amióta köztudott, hogy a KREK egy erdélyi magyar kórház építésébe fogna, lehetséges helyszínként több helyszín neve is felmerült a sajtóban, akár székelyföldi is. A helyzet tisztázása végett az ügyben érintett marosvásárhelyi és csíkszeredai szakembereket a KREK e héten péntekre Váradra hívta, a megbeszélésre 10 órától kerül sor a Kálvin utcai régi székhelyen.
Kiállítás
Forró László főjegyző arra hívta fel a figyelmet: mivel április 25-26-án Nagyváradon ülésezik majd a Generális Konvent, egy héttel előrehozták Győri László debreceni, Csokonai-díjas szobrászművész kiállításának a megnyitóját, mely így tulajdonképpen előrendezvénye lesz az új székház felszentelésének, mely a továbbiakban is helyet biztosít majd hasonló kulturális rendezvényeknek is. A tárlatnyitót tehát most vasárnap, április 10-án, 18 órakor tartják, majd ezt követően tíz napon keresztül lehet majd megtekinteni az alkotásokat az új székházban, a látogatási időpontokat a vernisszázson fogják közölni.
Farkas Zsolt közigazgatási előadótanácsos arról beszélt: április 17-én, vasárnap 14.30-15 óra között a várad-újvárosi templomnál lesz a gyülekező, ezt zászlós átvonulásköveti a Sulyok István utca 9. szám alatti új székház udvarára, ahol igét hirdet Csűry István püspök. Az alkalmi beszédek és köszöntések után rövidfilmet vetítenek a KREK 95 éves történelméről, majd az egyházkerület esperesei felszentelik a székházat. Ezután következik a várad-réti Csillagocska Néptáncegyüttes műsora és a KREK kántorkórusának szolgálata. Az ünnepségre meghívták a magyarországi Pótápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, Mile Lajos kolozsvári főkonzult, Huszár István alpolgármestert és Szabó Ödön parlamenti képviselőt, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökét.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Jubileumi Festum Varadinum lesz
Április 17-24. közt rendezik meg a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozatot. Több mint 70 program lesz az idén, melyeken ingyenesen lehet részt venni- mondták kedden a sajtótájékoztatón.
Koncsek Vadnai Zita, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: a gazdag program azt mutatja, van mit mondanunk egymásnak, a kavalkádban pedig nemcsak elfér egymás mellett, hanem ki is egészíti egymást az egyházak, a civilek, az iskolák, a művészek és a szakemberek szava, illetve tudása. Szerinte az elmúlt 25 év alatt a Festum Varadinumot éppen az tartotta és tartja életben, hogy az egymáshoz közeledés felhívására az összmagyar közösség jelenléte válaszol.
Huszár István alpolgármester hangsúlyozta: az idei kínálat összeállításának fő szempontja a meglevő értékes, évtizedes hagyományokkal rendelkező programok, a történelmi egyházak rendezvényei mellett a helyszínek bővítése, több intézmény és civil szervezet bevonása volt azzal a szándékkal, hogy Várad közösségének minden tagja megtalálhassa benne a korosztályának, érdeklődési körének megfelelő művészeti ágat. Hozzátette: bízik abban, hogy a várbeli kiállítások látogatói hozzájárulnak ahhoz, hogy a középkori erődítményt ősökhöz méltó módon sikerüljön élettel megtölteni a következő héten.
Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Váradon féltve őrzött, hosszú évek óta elzárva tartott rézkarcok is megtekinthetőek lesznek, illetve hogy Szent László városába Szent István városának üzenetét hozzák a székesfehérvári önkormányzat képviselői és a váradi civil egyesületekkel közreműködő szervezetek, valamint az, hogy a Berettyóújfaluval folytatott testvérvárosi kapcsolat erősödik a Budapest Főváros Levéltára kiállítása kapcsán is.
Néhány a sok közül
Április 17-én, vasárnap 14 órától interaktív kiállítás nyílik magyar-zsidó focistákról a neológ zsinagógában. A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban, Magyar-zsidó labdarúgók, edzők és az elit futball című interaktív tárlat (egy focipályát alakítanak ki élethű nagyságú kartonjátékosokkal) a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és az MTK Budapest tulajdona, és a magyar sporttörténet, a magyar labdarúgás romantikus, izgalmas és kiemelkedően eredményes, ám tragikus korszakát és személyiségeit tárja a közönség elé. Olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor a futball csúcsút képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar foci hírét a nagyvilágba, mint később Puskás Öcsi. Tizenegy játékos- köztük minden idők egyik legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek közt a milánói Internél is játszó, és edzősködő Weisz Árpád-, továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címéhez vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg.
Április 18-án, hétfőn 15 órától Ybl Miklós épületi bemutató makett- és tablókiállítás nyílik a vár L épületében (északi kazamata), ugyanis Budapest Főváros Levéltára és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karával és a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal együttműködésben az Építéstudományi Kar hallgatói által alkotott makettek bemutatásával emlékezett meg a nagymester születésének 200. évfordulójáról, a tárlatot pedig a mesterképzésben résztvevő fiatal építészek virtuális Ybl-épület modelljei, a belváros „Ybl-térképe”, a bemutatott épületekre vonatkozó részletes leírások teszik teljessé.16.30 órától pedig Madarassy István-kiállítás nyílik a római katolikus püspöki palotában, mely tárlat Berettyóújfaluból vándorol át Váradra. Az európai hírű művész, a ravennai Dante Biennálé aranyérmese, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, akinek kis- és nagyplasztikái, domborművei főként a szakrális ikonográfiából merítkeznek.
Fehérvári kapcsolat
Április 20-án és 21-én több olyan eseményre is sor kerül, melyek a Székesfehérvárral való kapcsolatot hivatottak erősíteni. Így szerdán 15 órától a Székesfehérvári Művészek Társaságának kiállítása nyílik meg a Tibor Ernő Galériában. Csütörtökön 10 órától dr. Cser-Palkovics András polgármester mond köszöntőt a városházán, 11.30-tól Civilek a Nagy Háború emléke ápolásában nyílik kiállítás a vár I épületében (katonai adminisztráció), 12.30-tól Az én váram az én hazám című kárpát-medencei gyermekrajz-pályázat bemutatója és díjkiosztása zajlik a vár L épületében (északi kazamata), 15-től Hősök arcképcsarnoka címmel nyílik tárlat a B épületben (fejedelmi palota), 16 órától pedig Mutasd be Szent László királyunk életét és Székesfehérvár nevezetességeit címmel szerveznek helytörténeti vetélkedőt a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében. 17 órától Magyar királyok kortárs érmeken címmel nyílik tárlat a vár B épületében (fejedelmi palota), majd 18 órától a Vox Mirabilis kamarakórus lép fel a Székesegyházban.
A pénteki Festum-programok közül kiemelendő a Nonkonformizmus és művészi szabadság- Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola pályaképe című kiállítás megnyitása a Darvas-LaRoche Házban, 15 órakor. Április 23-án pedig kiemelt figyelmet érdemel Rúzsa Magdi koncertje a Bémer téren 20 órától.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

„Mindannyiunk érdekében fontos az összefogás”
Pásztor Sándor igazgatóval, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosjelölt-listájának vezetőjével beszélgettünk többek közt arról, hogy sikerült konszenzust teremtenie a rangsoroláskor, és milyen területeken tervez változtatást, amennyiben megyei tanácselnök lesz.
– Konszenzust sikerült teremtenie a megyei tanácsos jelöltek rangsorolását illetően. Hogy született meg a lista? – Az RMDSZ Bihar megyei szervezete mindig élen járt a kezdeményezések, újítások terén. Ennek szellemében is fontosnak tartottam, hogy egy új csapat, új koncepcióval jelenjen meg. Ennek egyetlen iránya volt lehetséges: az összefogásé. Megtisztelő, hogy történelmi egyházaink azonnal válaszoltak megkeresésünkre. Így, az első két helyre került a római katolikus,- és a református egyház küldötte. Mindkét jelölt személyét illetően az egyház vezetősége döntött. A magyar összefogás lista előkelő 4. helye a fiataloké, küldöttüket természetesen az ifjúsági szervezetek választották meg, míg az 5. helyet a Pedagógus Szövetség és a megyei nőszervezet közös jelölttel erősíti. Fontos a szórványban élő magyarok képviselete is, hiszen minden magyar számít, ezért a 6. hely azé a tanácsos jelölté, akit 23 szórványtelepülés delegált. Terveim szerint állandó rendszerességgel tartani fogja a kapcsolatot szórványtelepüléseinken élő Bihar megyei magyarokkal. A lista 7. helye a civil szféra képviseletét jelenti, kinek jelöltjét a közelmúltban lezajlott megyei közgyűlésen vastapssal fogadták, ami azt igazolja, hogy a civil szervezeteknek, szerveződéseknek mekkora igénye, és helye van egy döntéshozói testületben.
Közös erő kell
– És ezzel elérkeztünk ahhoz a képzeletbeli vonalhoz, amely a jelenlegi képviseletet tükrözi, azaz hét RMDSZ-tanácsost.
– Meggyőződésem, hogy Bihar megye magyarsága több mint hét megyei tanácsost érdemel. És ez így is volt éveken keresztül. Az elmúlt 12 évben is, a Megyei Tanácsban csak az RMDSZ képviselte a magyarok érdekeit. Voltak más irányú próbálkozások, de ezeknek csak egy “eredménye” volt: kevesebb magyar került a megyei önkormányzatba. Az érdekképviseletben nem versenyre van szükség, hanem közös erőre, közös fellépésre. A magyarság érdeke az, hogy ezt közösségen belül oldjuk meg, találjuk meg a közös utat, és a román politikai porondon szereplők felé erőt, egységet demonstráljunk. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a 8. helyre más, magyar politikai alakulat küldjön jelöltet. Több heti intenzív munka eredménye a közelmúltban, egyhangúlag elfogadott jelöltlista. Továbbra is nyitott vagyok a tárgyalásokra, hiszen a lista hivatalos iktatásáig van még idő. Nem titkolt célkitűzésem, hogy Bihar megye országos szinten követendő példa legyen és kialakuljon a teljes összmagyar lista. És ebbe belefér az is, aki politikailag másként lát dolgokat. Ugyanúgy, mint az előző ciklusban, listánkon most is helyet kapott más entitások képviselője. Realista számítás szerint, akkor itt kellene meghúzni a vonalat, hiszen a Bihar megyei magyaroknak éveken keresztül kilenc megyei tanácsosa volt és reményeim szerint legalább ennyi lesz június 5-e után is.
– A megyei tanácsos jelöltek listáját magyar összefogás listájaként említi. Jól érzem, hogy ez fontos Önnek? – A közgyűlés résztvevői egyhangúlag fogadták el azt az elvi döntést, amely a magyar összefogás listájára vonatkozik. A jelölteket különböző szervezetek, intézmények delegálták és a személyi kérdésekben is teljes volt a összhang. A megyei önkormányzati jelöltekkel mindenki egyetértett és vállalhatónak tartották azt is, hogy a 8. helyre egyelőre nem nevesítettünk konkrét személyt, de reményeim szerint ez mihamarabb megtörténik. Külön öröm számomra, hogy számos településen jelezték, követik az általam bemutatott elvet, ami a magyar összefogás listáját jelenti, illetve a tanácsosi mandátumok számának növelését eredményezheti. Mindezek tekintetében azt tudom mondani, hogy mindannyiunk érdekében igenis fontos a magyar összefogás.
– Listavezetőként potenciális jelölt a Megyei Tanács élére. Megválasztása esetén minden területen ilyen szintű újítást tervez?
– Tervekről beszélhetünk, de egyelőre a munka kellős közepén járunk. Nagyon rövid idő alatt közel 6000 aláírás gyűlt össze a megyei elnökjelölt támogatására. Az RMDSZ megyei közgyűlése egyhangúan támogatta az általam megfogalmazott elvet és elképzelést. Mindez még eltökéltebbé tesz és számomra azt jelenti, hogy igény van a megújulásra, az új csapatra. Az elmúlt években olyan eredményeket sikerült elérni, melyek megerősítették magyar közösségünket. Olyan szakember csapatok álltak össze a megyénél, az alárendelt intézményeknél, akik garanciát jelentenek a további fejlődésre. Ezt a munkát folytatni és megerősíteni kell. De szükség van a további fejlődésre is, hiszen a mai világban nem helyben állni, folyamatosan haladni kell. Arról pedig mindannyian számtalanszor meggyőződtünk, hogy hiábavaló arra várni, hogy mások kiálljanak értünk, mi kell megteremtsük biztonságunkat, ezért fontos hogy közösségünk összefogjon!
Ciucur Losonczi Antonius
Krónika (Kolozsvár)

Elkezdődött a Festum Varadinum
Április 17-én, vasárnap délelőtt a várad-újvárosi református templomban zajlott istentisztelettel elkezdődött az idei Festum Varadinum ünnepségsorozat. Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök prédikált.
Az isteni gondviselésnek köszönhetően keresztelővel kezdődött az idei Festum Varadinumot megnyitó istentisztelet a várad-újvárosi református templomban, és a gyermekáldás öröme, ennek fontossága végigkísérte a felszólalók gondolatmeneteit. Az egybegyűlteket Sándor Lajos tiszteletes köszöntötte, arra hívva fel a figyelmet: boldog az a város, melyet belaknak a szülőföldjükön maradó, sokasodó és egymás erősító polgárai.
Isten megtartó igéje a 86. zsoltár 4-től 7-ig terjedő versei alapján szólt. Szószéki beszédében Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök azt nyomatékosította: jó az Úr, mert megbocsájt nekünk, ezért magasztalnunk kell őt állandóan szóval, tettel, zenével és énekkel, áldásért és kegyelemért könyörögve, azt kérve tőle: örvendeztesse meg a szolgálói lelkét.
A bátorító szavak után Emődi András, a KREK levéltárosa mutatta be dr. Szabadi Istvánt, a debreceni Tiszántúli Református Egyházkerület levéltári igazgatóját, aki a Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 című könyvet ismertette röviden. Többek közt azt emelte ki: a Trianon előtt nevelkedett és tanult lelkészek zöme fontosnak tartotta, hogy a kötelező anyakönnyvezetés mellett az önéletrajzát is megírja, egységesnek tekintve a szétszabdalt csonka Magyarországot.
A rendezvénysorozat hivatalosan Csűry István királyhágómelléki püspök nyitotta meg, aki azt kívánta: Isten parancsait felszabadult lélekkel követve, meghallva és betartva boldogan és örömmel vegyenek részt a jelenlevők az eseményeken úgy, hogy nem csupán ők, hanem Isten is jól érezze magát.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Műemlékvédők tanácskoztak
Hétfőn a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében, a Műemlékvédelmi Világnap tiszteletére magyar műemlékvédők tanácskoztak a nagyváradi várban. A programfelelős a PBMET volt.
Bár pozitív előrelépések történtek az elmúlt időszakban a műemlékvédelem területén, azért sok még a tennivaló ezen a téren- hangzott el azon a konferencián, melyet az április 18-i Műemlékvédelmi Világnap tiszteletére szerveztek a nagyváradi várban a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében, s melyen mások mellett részt vett Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, Jakabffy László építészmérnök, Mihálka Nándor régész, a PBMET ifjúsági alelnöke, Huszár István alpolgármester és Péter I. Zoltán helytörténész is.
Többek közt elhangzott: örömre ad okot például, hogy felújították a váradi várat, és több vidéki középkori templomot, úgy tűnik, hogy a román állam is abba az irányba mozdult el, hogy az erdélyi középkori műemlékeket fel kell újítani, a PBMET pedig székhelyet kapott a várban, ahol körülbelül 600 kötetes könyvtárával az érdeklődők rendelkezésére áll, rossz hír viszont, hogy kilátástalan a legtöbb, műemléknek nyilvánított bérházak sorsa, és a váradi emlékhelyek zömének nincs gazdája.
Amúgy az ICOMOS (a Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa) 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a Műemlékek Világnapját- melyet először 1984. április 18-án tartottak meg-, hogy felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára. Bihar megyében 225 műemléképület van (47 Nagyváradon) és több százra tehető az emlékművek száma.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

A vár regéje Szent Lászlóról
Vasárnap délután a XXV. Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében a római katolikus püspökség szervezésében Várad várának regéje Szent László királyról címmel nyílt állandó kiállítás a vártemplomban.
A vártemplom évszázados falai között megvalósított állandó kiállítás elfeledett vagy egyelőre kevésbé ismert adatokkal kívánja bővíteni a látogatók Szent Lászlóval kapcsolatos tudását. Gazdagon illusztrálva akarja megmutatni a szent király azon Váradhoz kötődő emlékeit, amelyekre talán vastagabb rétegben szállt a múlt pora, illetve amik az idők őrlőkövei közt alakot sem ölthettek. Ugyanakkor a püspökség színes pannók segítségével szeretné gazdagítani az érdeklődők ismereteit a szent sírhelyéről, ereklyéiről, váradi szobrairól, és egyéb emlékeiről.
Nyitóbeszédében Exc. Böcskei László megyés püspök azt emelte ki: katolikus vonatkozásban az egyházmegye fő temploma mindig a székesegyház, mely a hitben való meggyökereződésre, az ebből fakadó kibontakozásra és életre emlékeztet. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség bölcsője a várban található, azon a helyen, ahol Szent László monostort és székeskáptalant alapított, valamint székesegyházat építtetett. Az évszázadok folyamán a váradi katolikusoknak még három székesegyházuk volt: a Szent Brigitta-templom (melyet ma az ortodoxok használnak), a várad-újvárosi Szent László plébániatemplom és a jelenlegi barokk Bazilika. Utóbbi tehát szilárd alapokra épülve tud eleget tenni a rendeltetésének, vagyis figyelmeztet és utat mutat az Istennel való találkozás felé, a hitünk megújulásához és a kereszténységünkhöz való ragaszkodáshoz. Úgy fogalmazott: ennek az alapnak az adott helyen, vagyis a várban külön súlya van, és a katolikusoknak ragaszkodniuk kell ehhez, hiszen Isten tervének, valamint Szent László és pártfogói munkásságának köszönhetik hitük gyökereit, mely ide vezeti vissza, és ami élteti őket napjainkban is.
Hitünk gyökere
A főpásztor ugyanakkor arról is beszélt: hálás a székeskáptalannak, amiért a kérésének eleget téve néhány éve felvállalta, hogy minden hónap harmadik vasárnapján esti dicsérettel egybekötött szentmisét szervez a vártemplomban, és az espereségnek is, mert minden évben zarándoklatot hirdet ide. Megjegyezte: külön öröm számára, hogy a városvezetés gondoskodásának betudhatóak nemcsak a vártemplom külső és belső falai újultak meg, hanem a templom tere is fokozatosan átalakul úgy, hogy az oda betévedő hívő emberek, látogatók és turisták méltó módon legyenek bevezetve a hit világába. Természetesen a középpontba mindig Krisztus, az Isten szeretetének és irgalmának arca marad, hiszen a vele való kapcsolatnak köszönhetjük, hogy nem szakadunk el a gyökereinktől, és ragaszkodunk a gyökereinkhez, a hitünkhöz, mely tápláló erőforrás számunkra- nyomatékosította.
Csorba Sándor, az egyházmegye irattárosa azt mondta: főleg az motiválta őket az állandó tárlat összeállításában- melyhez sok segítséget kaptak más egyházmegyéktől-, hogy a Székesegyházba látogató egyre több turistával az idegenvezetők sokszor téves információkat közölnek. Igyekeztek az információkat tömöríteni, úgy fogalmazva, hogy a világiak, sőt, a más vallásúak is megértsék azt, hogy Szent László milyen fontos szerepet játszik a magyar kultúr- és egyháztörténetben. Sajnos a kutatómunkájukat nehezítette, hogy a források némely esetben ellentmondásosak, illetve ha nem tudták ütköztetni a véleményeket, akkor kénytelenek voltak a létező egyetlen álláspontot elfogadni.
Utolsóként Huszár István RMDSZ-es alpolgármester szólat fel, aki azon meggyőződésének adott hangot, hogy az értékeket ápolni kell, és őrizni az utókornak.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Emőd Tamásra emlékeztek
A Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesülete és a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum közös szervezésében hétfő délután Emőd Tamásra emlékeztek a tanintézmény dísztermében.
A Premontrei Öregdiákok Egyesülete 22 éve igyekszik eleget tenni azon vállalásának, hogy Várad egykori jeles személyiségeinek emlékét nem hagyja elhalványodni, elfelejtődni, s ebbe a sorba illeszkedett a XXV. Festum Varadinum keretében megrendezett hétfő délutáni Emőd Tamás-emlékműsor is.
A szép számú érdeklődőt Vonház Antal egyesületi titkár köszöntötte, majd Pásztai Ottó idézte meg Emőd Tamás (1888-1938) alakját, életét, akinek a temetésén különben édesanyjával együtt jelen volt. Arra hívta fel a figyelmet: Fleischer Ernő néven született, és Kiss József, A Hét szerkesztője keresztelte el Emőd Tamásnak. Még húsz éves sincs, amikor Ady közvetlen közelében találjuk őt, s sajátítja el mindazt, ami a korabeli iskolák anyagából hiányzott. Erkölcsi, világnézeti tudatosodása, belső harmóniája a szülői ház melegében erősödött. A hazaszeretet érzését is a családi fészek oltotta bele, a költői pályája pedig, mint a többi fiatalé, A Holnap antológiájának két kötetében indult, melynek ügyét hittel és meggyőződéssel szolgálta. Humanisztikus költői alkat volt, fogékony minden szépre és igazra, bensőséges hangvétele, érzésvilágának szuggesztív képei nevet és tekintélyt szereztek neki. A Bonbonniere színpadán irodalmi matinékkal hagyományt teremtett, jelenetei, sanzonjai közkedveltekké váltak. Nyughatatlansága, vágyakozása az új kihívások felé hajtotta azonban, így nagy űrt hagyott maga után, amikor 1914 őszén elhagyta szeretett városát, s Budapestre távozott. Megrázó képekben örökítette meg a háború okozta sorstragédiákat, a későbbiekben pedig jelképes állatmesékbe tömörítve szatirizálta az élet ferdeségeit. Az 1920-as, 30-as években a „sárga folt”, az egyre fokozódó társadalmi türelmetlenség, a faji megkülönböztetés, az erősödő sovinizmus nyugtalanító érzéseket keltett benne. Fiatalon, alig 50 évesen távozott az örökkévalóságba: hazajött meghalni abba a városba, mely egykoron útjára bocsátotta.
A sárga folt
Zalder Éva igazgatónő, magyar szakos tanárnő főként Emőd Tamás kabaréíró és színházigazgatói tevékenységét domborította ki az expozéjában Egyebek mellett azt emelte ki: igazgatóként Nagy Endre legjobb hagyományait újította meg színházaiban, a kabaré számára egy új, másféle előadási stílust képviselt. Jeleneteit, dalszövegeit ízlés, költészet és műgond jellemezte. Színpadi művekkel, dramatizálásokkal és átdolgozásokkal gazdagította a budapesti színházak műsorát. A főváros biztosan számtalan izgalmas kalandot jelentett a számára, alkalma adódott színpadi íróként, kabarészerzőként, újságíróként és színház igazgatóként tevékenykedni. Igazi költő és színházi ember volt, világpolgár és hazafi, aki magyarsága mellett büszkén vállalta a hátán levő „sárga foltot”.
Ami pedig háborúellenes verseit, színdarabjait, jeleneteit, a Züm-züm egyes darabjait illeti, ezeket gyakran hasonlítják Bertold Brecht „song”-jaihoz, s ez már egy egészen más minőséget, egy, a szokványos magyar kabarétól elütő hangot jelent. A háború mélyen bevési magát Emőd írói világába, a legtragikusabb hangtól a leggroteszkebbig, a népiestől a szentimentálisig, sőt néha enyhén optimistáig minden hangot megszólaltat.
Műsor két részben
A szervezők két, megindítóan szép és elgondolkodtató műsorral járultak hozzá ahhoz, hogy a jelenlevők még jobban megértsék Emőd Tamás gondolkodásvilágát, érzéseit. Lomok a szekrényben címmel zenés-táncos múltidéző játékkal lépett fel a Szent László Líceum néhány diákja. Ezt követően Meleg Vilmos sznművész ajándékozta meg közönségét egy versösszeállítással (Tűnt idők üzenete), a zenei kíséretet Dombi Dávid, a Szigligeti Színház korrepetitora biztosította.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Vívni a megmaradás háborúját
Kedd délután a XXV. Festum Varadinum keretében ünnepi istentiszteletet tartottak az evangélikus templomban. Igét hirdetett Kovács Zsombor temesvári lelkész és kulturális műsor is volt.
Mátyás Attila evangélikus-lutheránus lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, azon meggyőződésének adva hangot: minden olyan alkalom, amikor a szellemi, lelki értékeink erősödnek, és identitásunk elengedhetetlen részei válnak, ünnep, illetve hívogató lehetőség lehet az öntudatos Krisztus-követők, a hitvalló keresztények és a nemzetépítő atyafiak számára. Ugyanakkor Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettest idézte, aki az evangélikus egyház legutóbbi kolozsvári zsinati ülésén az mondta: az embernek két hazája- egy földi és egy mennyei- van, és kötelességünk az előbbit megbecsülni.
Kovács Zsombor temesvári tiszteletes Pál apostol Timotheushoz írt II. levele egyik versére építette igei szolgálatát, négy fogalom- a félelem, az erő, a szeretetet és a józanság- köré csoportosítva szószéki beszédét. Arra hívta fel a figyelmet: a bizonytalanság, a féltés, a sötétség és a hitetlenség egyidős az emberiséggel, de az igazi kereszténynek nem kell félnie a haláltól, a magánytól, az öregedéstől, az anyagi és egyéb egzisztenciális létbizonytalanságoktól, hiszen Krisztus megváltott minket. Nem szabad tehát a félelem és a meghátrálás emberei legyünk, mert az Isten az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk, és ez hozzásegít ahhoz, hogy legyőzzünk minden nehézséget, gyengeséget, tunyaságot és közömbösséget. Lehetővé teszi, hogy sikerrel és egyenes gerinccel vívjuk meg mindennapi harcainkat az anyaföldünk, az anyanyelvünk és az anyaszentegyházunk védelmében, és a gyermekeinket, a jövő nemzedékek tagjait is erre neveljük, hiszen aki magyarul beszél, énekel vagy magyar néptáncokat jár, máris megnyert egy csatát. A szeretet lelke emellett képessé tesz bennünket arra, hogy a másik emberben meglássuk a felebarátot és a másik magyarban az édestestvért, a józanság lelke pedig abban segít, hogy reálisan fel tudjuk mérni az esélyeinket, és mindent megtenni azért, hogy megnyerjük a megmaradás háborúját- nyomatékosította a lelkész.
Ünnepi műsor
Kolozsvári fiatal művészek (Nagy Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó Vass Róbertszínművész, Szép András zongorista és Szép Gyula Bálint szólóhegedűs) a hit- és hiedelem-élmény Kárpát-medencei különlegességeit, a magyar szakrális népi költészet ismert és már-már elfeledett szerzeményeit gyűjtötték csokorba, Paraliturgia címmel. A felcsendülő dalok többsége egy-egy biblikus történetet beszéltek el, hol a kívánt komolysággal, hol pedig – a népi költészethez hűen – kellő humorral és játékossággal, a csángóföldtől egészen Vas megyéig.
Maczalik Alfréd zeneszerző, festőművész műveiből, aki Varsóban született és Bécsen keresztül érkezve egykor városunkba, szólaltatott meg a mélyhegedű elbűvölő hangjánThurzó Sándor József, nemzetközi szinten is népszerűségnek örvendő brácsaművész.Imre Kamilla, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumkisdiákja, az Evangélikus Óvoda egykori növendéke gyönyörű, szívet melengető hangot kapott az Úr Istentől ajándékba. Ő (moldvai népdalokat énekelt) és egykorióvodás társaival voltak a legfiatalabb előadói az alkalomnak. Orgonán ugyanakkor Benczédi Hunor kántor játszott. Az ünnep a már hagyományossá vált szeretetvendégséggel zárult, amelyen a résztvevőknek lehetősége nyílt a személyes ismerkedésre is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Nagyvárad és Bihar az Árpád-kor végén
Csütörtökön a XXV. Festum Varadinum keretében Nagyvárad és Bihar az Árpád-korban címmel szerveztek történelmi konferenciát és könyvbemutatót a városháza dísztermében. Érdekes előadások voltak.
Az érdeklőket a két szervező entitás vezetői köszöntötték: a Szacsvay Akadémiaötletgazdája, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke, valamint Kecse Gabriella, a Tanoda Egyesület elnöke.
Zsoldos Attila történész, középkorkutató, a program szakmai felelőse arra hívta fel a figyelmet: az idei szimpózium témái, illetve tanulmányai az Árpád-kor utolsó évszázada köré csoportosulnak. Két írás az 1241-1242. évi tatárjárás katasztrófájával foglalkozott: az egyik magukat az eseményeket mutatta be új kutatási eredmények segítségével, a másik pedig a korszak krónikása, Rogerius egykori váradi kanonok életéről foglalta össze mindazt, ami tudható egyáltalán. A jelenlevők megismerkedhettek a 13. század minden bizonnyal legjelentősebb magyar főpapja, a váradi püspökből Esztergom érsekévé lett Lodomér életútjának korai szakaszával, valamint egy Váradon eltemetett magyar királyné, Luxemburgi Beatrix történetével. Amúgy is az életrajz műfaja adta az összejövetel gerincét, ami érthető, hiszen a történelem valójában az egyes emberek történeteiből szövődik egységes elbeszéléssé. Némi nagyvonalúsággal ezen vonulathoz volt sorolható az az expozé is, mely a Bihar történetében a mongoljárást követő közel négy évtizedben kulcsszerepet játszó Geregye nemzetség felemelkedését és bukását követte nyomon. A palettát ugyanakkor egy gazdaság- és egy demográfiatörténeti dolgozat színesítette. Az előbbi a bihari vámok sorsán keresztül engedett betekintést a királyi gazdaságpolitika középkori történetébe, az utóbbi pedig a Barcaság népességtörténetét vizsgálta a Német Lovagrend uralma idején. Ezen tanulmány révén a sorozat tulajdonképpen megtette az első lépést abba az irányba, hogy látókörét az egész Kárpát- medencére kiterjessze. Ezt a törekvést Várad története alapozza meg: a város mindig is a kapcsolódási pontot jelentette Erdély és a Duna völgye közt.
Hét előadás
Pósán László A Barcaság népessége a Német Lovagrend uralma idején (1211-1225), B. Szabó János Az 1241. évi ” tatárjárás” és Várad pusztulása az újabb kutatási eredmények tükrében, Almási Tibor Forrásadatok és felvetések Rogerius életrajzi vázlatához, Körmendi Tamás Lodomér pályafutása váradi püspöksége idején, Zsoldos Attila A Berettyó urai, Weisz Boglárka Vámvizsgálatok Bihar megyében a 13-14. századfordulóján, Skorka Renáta Luxemburgtól Váradig, Beatrix magyar királyné története címmel tartott előadást.
A tanácskozás amúgy egy sorozat harmadik állomása volt. A szervezők szándékai szerint ősszel román nyelven is megjelenik az eddig kiadott három kötet, ha a többi nem is, az első mindenképpen.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Megírta Ady Endre életrajzát
Csütörtökön a Festum Varadinum keretében az Illyés Gyula könyvesboltban Péter I. Zoltán író, helytörténész szerzői estjét tartották. Programfelelős a Holnap Kulturális Egyesület volt.
Házigazdai minőségében Králik Loránd köszöntötte „a népes szurkolótábort”, majd a rendkívül jó hangulatban telt est hátralévő részében Szűcs László újságíró, a Várad folyóirat főszerkesztője faggatta Péter I. Zoltánt, aki felidézte, hogy a rendszerváltozás előtt természetesen nem lehetett nyilvánosan helytörténettel foglalkozni, ezért ő is titokban, „konspirálva” gyűjtögette a képeslapokat és az egyéb anyagokat. 1990 első napjaiban azonban már megjelent az első helytörténeti írásával a Bihari Naplónál, mely aztán egy sikeres sorozat kezdetét jelentette. Tulajdonképpen az elmúlt két és fél évtizedben Nagyvárad helytörténete és Ady váradi élete jelentette kutatásainak két fő témáját, de azért néhány „kakukktojás” is becsúszott. Az első kötete még rudimentáris formában, nem túl jó minőségi képekkel látott napvilágot, de ahogy telt az idő, a neve egyre szélesebb körben ismertebbé vált, nem csupán a Partiumban, hanem Budapesten is szép számú érdeklődőt vonzzanak a könyvbemutatói.
Az említett kakukktojások egyike a 2011-ben megjelent képzelt beszélgetése Ady Endrével, mely esetében azzal az újságíró fogással élt, hogy a meglevő publicisztikákba kérdéseket illesztett közbe. Mint elhangzott, szakmai berkekben szintén nagy sikert aratott a két Rimanóczyról szóló könyve, olyannyira, hogy a közelmúltban még a híres építészcsalád egyik tagja is nagy nehézségek árán tudott beszerezni egy példányt belőle.
Tanácsosjelölt
A váradi kávéházakról, majd a vendéglőkről szóló kötetéhez úgy adódott az ötlet, hogy amikor a 4-es honvédezredről szóló tanulmányához keresett forrásokat a könyvtárban, feltűnt neki, hogy a korabeli újságokban milyen gyakran reklámozták magukat ezek a vendéglátóipari egységek. Munkásságának egyik fontos állomása volt még az Ady Endre sajtóperéről és a börtönben töltött néhány napjáról szóló írása, melyet társszerzőként jegyzett Tóth Jánossal, az Ady Endre Emlékmúzeum korábbi „őrével”. Legutóbb a Régi képeslapok, régi történetek- Várad-Olaszi című könyve iránt volt igen nagy a kereslet, de mivel már elkészült- és ősszel megjelenik majd- az Újvárosról szóló kötet is, ezért a jelenlevőknek inkább ebből vetítettek le körülbelül 48-50 képet, Péter I. Zoltán pedig megjegyzéseket fűzött ezekhez. Szóba került az is: tulajdonképpen már megírta Ady Endre részletes életrajzát is, és ez is hosszabbra sikeredett, ezért azt tervezi, hogy három kötetben fog megjelentetni, amennyiben adottak lesznek ehhez a megfelelő körülmények.
A szerzői est egy magyarázattal zárult: Péter I. Zoltán elmondta, Pásztor Sándor megkeresésére, a civil szféra küldötteként azért vállalta el, hogy szerepeljen az RMDSZ megyei tanácsosjelölt-listáján, mert úgy érzi, hogy ez egy teljesen új csapat, melynek tagjai nagy hangsúlyt helyeznek az összefogásra, és a szakmai kompetenciára.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Helytörténeti vetélkedő zajlott
Csütörtök délután a XXV. Festum Varadinum ünnepség keretében Mutasd be Szent László királyunk életét és Székesfehérvár nevezetességeit címmel rangos vetélkedőnek biztosított helyszínt a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum díszterme.
A programfelelősök a 2014 óta kiválóan együttműködő, baráti kapcsolatokat építgető Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete és a székesfehérvári Alba Regia Nyugdíjas Egyesület voltak, melynek elnökei- Szilágyi Ibolya és Csetényi Attiláné-, valamint Zalder Éva, a házigazda iskola igazgatónője és Deák Lajosné fehérvári önkormányzati képviselő alkották a zsűrit. A vetélkedőt kitűnő hozzáértéssel Fejes Rudolf, az Alba Regia titkára vezette le, a felkészítők pedig Vincze Zsolt történelemtanár és Zalder Éva voltak.
A megmérettetésen hat háromtagú csapat mérte össze tudását úgy, hogy a PMNYE két tagja és a Szent László Líceum egy diákja alkottak egy-egy csapatot. Mint az elején elhangzott, a versenyzők nagyon izgultak, holott, mint utóbb kiderült, tényleg nem volt okuk erre, hiszen magabiztosságról és tudásról árulkodtak a fellépéseik, válaszaik annak ellenére, hogy a feladatsorok változatosak és nehezek voltak. Szerepelt köztük villámkérdésekre-felelés, kiselőadás tartás és puzzle kitöltése például. A körülbelül másfél órás rendezvény végén holtverseny alakult ki az élen: egyaránt 51-51 pontot szerzett a Szellem (Vonház Antal, Ardelean Máris és Dávid Róbert) és a Katica (Páll Ildikó, Solomi Éva és Diósi Mária Magdolna) csapata is. Gratulálunk nekik!
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Szent László király, az egység építője
Húsvét V. vasárnapján a Római Katolikus Püspökség zarándoklatra hívta az egyházmegye híveit és papjait, ugyanis a helyi hagyomány szerint ezen a napon az egyházmegye alapítóját, Szent Lászlót ünnepeljük, és e köré szerveződött a Festum Varadinum programsorozat is.
Az egyházmegyének, illetve a városnak nagy szüksége van az ilyen alkalmakra, amikor a zarándok közösségek, papok és hívek közösen újra elkötelezik magukat Szent László királypéldájának követésére, a keresztény értékek megvallása, az Istenbe vetett hit megőrzése mellett. Ezen jeles ünnep programja vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a szép számban megjelent zarándokok fogadásával és a ráhangolódással, a főpapi szentmisét pedig egy órával később mutatta be Exc. Böcskei László megyés püspök, amelyre az egyházmegye papsága, szerzetessége és hívei mellett a szomszédos egyházmegyékből is érkeztek vendégek.
Bevezetőjében a főpásztor hangsúlyozta: örül annak, hogy a szép hagyomány követőiként ismét együtt ünnepelnek, hogy a Szent László iránti tiszteletből erőt merítsenek a mindennapi küzdelmekhez, és az ő közbenjárását kérik ahhoz, hogy Isten áldását adja az egyházra, az egyházmegyére, népünkre és minden nemzetre. Arra is felhívta a figyelmet: egy rendkívüli időben járnak a katolikusok, az Isteni Irgalmasság Szent Évében, amikor a Székesegyházban is megnyitott szent kapun átlépve megerősödhetnek a hitükben. Felidézte, hogy annak idején 1914-ben Széchenyi Miklós püspök rendelte el szentszéki beleegyezéssel azt, hogy húsvét V. vasárnapján az egyházmegye alapítóját ünnepeljük, a ’90-es évek elején pedig tulajdonképpen e köré szerveződött az első Festum Varadinum. Az idők folyamán sokszor és sokféleképpen dicsőítették Szent Lászlót, az idei zarándoklat középpontjában pedig az egység áll. Fontos, hogy ne csak csodáljuk vagy szemléljük ezt, hanem mi is az építői legyünk. Tegyünk hát azért, hogy a szóban kifejezett ragaszkodásunk az összefogással, a keresztény értékek megvédésével és a hitünk felvállalásával, illetve minden jónak a képviseletével eredményhez vezessen, és érvényesüljön a hétköznapokban is – tanácsolta.
Három t betű
Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szólt. Homíliájában Vakon Zsolt ifjúsági lelkész három t betűvel kezdődő szóval jellemezte Szent Lászlót. Azt emelte ki róla: bár nagy király volt, mégis mindvégig megmaradt Isten tanítványának, mert belátta azt, hogy nélküle kicsik és kevesek vagyunk, s mindig van mit tanuljunk tőle. Emellett templomépítő volt, kövekből épített templomot, melynek alapjai ma is láthatóak, s azt akarta, hogy mi is megépítsük a lelkek kis kápolnáit, Isten törvényeit követve. Ugyanakkor tanúságtevő is maradt élete alkonyáig. Az elmondottakat a tisztelendő az ambó elé helyezett letakart építménynek a leleplezésével szemléltette, mely az egymás felé vezető hídra is emlékeztetett, illetve egy kemencéhez is hasonlította, azt sugallva: milyen jó egymásra találni, és a szerető családi fészek meleget sugárzó kemencéje mellett olyan otthonra találni, ahol odafigyelnek ránk.
A szentmise után Szent László ereklyéjével végzett hagyományos körmeneten az ünneplők nyilvánosan is megvallották hitüket, előtte azonban még Böcskei László bejelentette, hogy szombaton meglátogatta, illetve beszélt Exc. Tempfli József ny. püspökkel, aki örült annak, hogy az egyházmegye ismét ünnepre készül. Idén különben újdonságnak számított, hogy a hermát népviseletbe öltözött kárásztelki fiatalok vitték. A zarándoklat alkalmával szervezett pénzbeli gyűjtést pedig Ferenc pápa kérésére a kárpátaljai híveknek fogják eljuttatni.
Ciucur Losonczi Antonius
maszol.ro

Élővé tenni a várban az egyházi jelenlétet
Szombat délután a XXV. Festum Varadinum keretében a vár Fejedelmi Palotájának második emeletén a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség szervezésében három értékes könyvet mutattak be.
Megfelelőbb helyet nem is találhattak volna a pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutatóra és -vásárra, hiszen amellett, hogy az egyik ismertetett kiadvány főszereplője – Janus Pannonius – valószínűleg járt az erődítményben, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tudatosan törekszik arra, hogy a vár, vagyis az a hely, ahol Szent László az első székesegyházat építette, ne csak kulturális vagy turisztikai eseményeknek biztosítson otthon, hanem élő legyen ott az egyházi jelenlét.
Hiánypótló kiadvány
A meghívott díszvendégekkel Boka László irodalomtörténész, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója beszélgetett, elsőként Jankovits László docenssel, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetőjével, aki Nobilis Ingenio címmel írt könyvet Janus Pannonius életéről, pályájáról munkásságáról. Elmagyarázta: azért adta a Tehetsége révén nemes címet, hiszen noha származása okán Csezmiczei János nemesnek számított, azzal, ahogy a hazáját szolgálta, és ahogyan írt, ezek is nemesítették őt. Egyébiránt egy hiánypótló kiadványról van szó, hiszen Huszti József 1931-es tanulmánya óta nem született összefoglaló munka. Janus Pannoniusról tudni illik, hogy a váradi székeskáptalan iskolájába járt, később pedig őrkanonok volt, és valószínű, hogy amikor ezt a stallumot át kellett vegye, akkor írta a Búcsú Váradtól című elégiát, melyet Jankovits László részletesen kielemzett. Úgy fogalmazott: modern szóval élve ez akár Várad marketingjének is tekinthető, olyan finoman volt kitalálva. Beszélt emellett Mátyás király és Vitéz János, illetve Janus Pannonius kapcsolatáról is, az Egy dunántúli mandulafáról című epigrammáról, valamint arról is, hogy a költő Pécset kevésbé tekintette barátságos környezetnek, mint Váradot.
Kincsek
A továbbiakban Angi János és Lakner Lajos, a debreceni Déri Múzeum vezetői avattak be a tavalyi nagy sikerű, több mint 50 ezer látogatót vonzó, Nagyvárad kincsei Debrecenben elnevezésű egyházművészeti kiállítás részleteibe, és ismertették az ennek apropóján megjelentetett, egyszerű képes tárgykatalógusnál többnek tekinthető kiadványt, melynek várhatóan folytatása is lesz. 2015-ben azért szervezték meg ezt a tárlatot, mert a 300 éves évfordulója volt annak, hogy 1715-ben a cívis település szabad királyi város rangot kapott, és a római katolikusok visszatelepedhettek, gróf Csáky Imre váradi püspök pedig megalapította a Szent Anna-plébániát. Mint elhangzott, a gyönyörű kiadvány tulajdonképpen teljes keresztmetszetét adja valamennyi olyan művészeti ágnak, melyeknek köszönhetőek azok a fókuszba került kegytárgyak, egyházi vonatkozású alkotások, amik nem csak minőségi vagy esztétikai szempontból képviselnek értéket, hanem az általuk sugallt lelkiség folytán is.
Értéknek tartják
A váradi egyházmegye legfrissebb, a Voiticsek-család nyomdájában készült kiadványáról, a Szent Orsolya-rend nagyváradi zárdájának és iskolájának gazdagon illusztrált történet tartalmazó kötetről ennek szerkesztői, Balla Tünde és Lakatos Attila beszéltek. Arra hívták fel a figyelmet: Szent Angéla végrendeletével megteremtette a szerzetesnővérek munkájának alapját, a pedagógusi módszere pedig napjainkban is korszerű. Exc. Böcskei László hangsúlyozta: az orsolyita-rend utánpótlás hiányában két éve visszavonult Váradról, és a kiadvánnyal épp azt akarták bizonyítani, hogy ezzel a munkájukat nem seprik az archívumba, hanem ellenkezőleg, értéknek tartják most is.
Ciucur Losonczi Antonius
maszol.ro