Vesztett az RMOGYKE az orvosi egyetemi chartaperben
Az egyesület fellebbez
Vesztett a Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület abban a közigazgatási perben, amelynek célja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem chartájának módosítása a tanügyi törvény anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szellemében. Az egyesület jogi képviseletét ellátó dr. Kincses Előd kijelentette: fellebbezni fognak a megyei törvényszék döntése ellen, és tiltakozott az egyetem magyar professzorait ért sorozatos zaklatások miatt. Kincses Előd tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés László európai parlamenti képviselő megbízásából az Antena 3 tévéadó egyik műsorvezetője, a műsor egyik meghívottja, illetve a televízió tulajdonosa ellen indít kártérítési pert személyi jogok megsértése miatt.
Dr. Kincses Előd ügyvéd a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nevében 2011 novemberében közigazgatási pert indított a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen, kérve a Maros Megyei Törvényszéket, hogy állapítsa meg az egyetemen a szenátusi választások semmisségét, arra hivatkozva, hogy a választások időpontjában az egyetem nem rendelkezett a Tanügyminisztérium által jóváhagyott, törvényes chartával. "A cél az volt, hogy végül kidolgozzanak egy szabályos chartát, az oktatási törvény 135-ös, a multikulturális egyetemekre és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó szakasza szerint. Amikor a pert indítottuk, kértük az összes magyar politikai erő támogatását. Felkérésemre Markó Béla, aki akkor miniszterelnök-helyettesként az oktatásért felelt, nem válaszolt, Kelemen Hunor úgyszintén nem. Az EMNT, EMNP és MPP is felsorakoztak a RMOGYKE mellett, utólag az RMDSZ is jobb belátásra tért, beléptek a perbe velünk. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség saját nevében lépett be a perbe. Az egyetem megkérdőjelezte a perbe lépők jogosultságát, illetve a felperes perképességét, valamint azt firtatta, hogy milyen érdeke lenne a charta törvényesítésében. A Maros Megyei Törvényszék 2013. január 21-én tárgyalta érdemben a pert, majd egy hónapnyi (!) fontolgatás után, február 18-án elutasította a keresetet és a beavatkozásokat" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Kincses Előd. Hozzátette, az ítéletet megfellebbezik, amint az indoklást megkapják, a fellebbezés során pedig felhasználják a MOGYE rektorának, dr. Leonard Azamfireinek a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) tett nyilatkozatait, amelyekben elismerte, hogy a szenátust 2012 februárjában törvénytelenül választották meg, hiszen nem létezett egy, a Tanügyminisztérium által jóváhagyott charta, mindebből pedig következik az összes későbbi döntés semmissége. "Szeretnénk elérni, hogy a »megfojtott« magyar tagozat újra életre keljen. A 2011. évi új tanügyi törvény 135-ös szakasza sok jogosítványt ad a három multikulturális egyetemnek. Míg a Babeş–Bolyain és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen sikerült a törvény szellemében elfogadni a chartát, a MOGYE-n nem, a magyar tagozaton az egyetemisták jelenleg is magyarul hallgatják az előadásokat, a gyakorlat pedig románul van, ami egy skizofrén állapot. A román nyelvet nem az orvosi egyetemen kell megtanulni, hanem a középiskolában, a MOGYE nem filológiai egyetem" – közölte Kincses.
Zaklatják a MOGYE magyar tanerőit
Az ügyvéd sajnálatosnak nevezte, hogy az egyetem vezetősége megpróbálja megfélemlíteni azokat a magyar tanerőket, akik azért küzdenek, hogy a chartában érvényesüljön a tanügyi törvény 135-ös szakasza. "Brassai Attila professzort, aki az Európai Parlament kisebbségi bizottságát tájékoztatta azokról a törvénytelenségekről, amelyeket Daniel Funeriu tanügyi miniszter követett el, és ismertette a MOGYE helyzetét, valamint a chartapert, illojalitással vádolták meg. A bírságot semmissé nyilvánította a törvényszék, ám a MOGYE fellebbezett, és továbbra is zaklatja dr. Brassai Attilát, akit önplágiumért is szankcionáltak amiatt, hogy rangos angol folyóiratokban angol nyelven megjelentetett dolgozata magyar nyelven is megjelent magyarországi, impaktfaktor minősítéssel azonban nem rendelkező tudományos kiadványban, amiből azonban semmi előnye nem származott professzori előléptetése során. Ez ellen is panaszt nyújtunk be a bíróságon. A MOGYE vezetése azoknak a professzoroknak a szankcionálását is elérte, akik dr. Szabó Béla professzort elkísérték Budapestre, arra az ünnepségre, amelyen Szabó Béla kitüntetést vett át a magyar államfőtől, Schmitt Páltól, ám aláírták a jelenléti ívet és fizetést vettek fel a szóban forgó időszakra. A Korrupcióellenes Ügyészség nem kezdeményezett bűnügyi eljárást, de 300 lejre bírságolta meg a szóban forgó hét egyetemi tanerőt. "A magyar államelnök általi kitüntetés emeli az egyetem presztízsét, ezt elfelejteni látszik a MOGYE vezetése. Kérdezem én, ha történetesen Sarkozy francia államfő tüntette volna ki a professzorokat, akkor is feljelentést tettek volna?" – tette fel a szónoki kérdést Kincses Előd.
Harmincezer lejes erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak
Az Antena 3 La ordinea zilei című műsorában elhangzottak miatt indít kártérítési pert Tőkés László, akit Kincses Előd ügyvéd képvisel. Kincses elmondta, a február 8-i, Dana Grecu által moderált műsorban Radu Tudor politikai elemző Tőkés Lászlót a legnagyobb élő románellenes embernek nevezte. "Ezt a sértő kijelentést Dana Grecu tolerálta. Tőkés László személyiségi jogainak és emberi méltóságának megsértése miatt indít pert, és erkölcsi kártérítés címen 30.000 lejt kért egyetemlegesen Radu Tudortól, aki e nyilatkozatot tette, Dana Grecu moderátortól, mert szó nélkül hagyta, valamint az Intact Media Gruptól. Azt a Tőkés Lászlót illették e sértő szavakkal, aki kockára tette az életét a kommunista diktatúra megdöntéséért, akit Románia legrangosabb érdemrendjével tüntettek ki, és aki ugyanakkor a Székelyföld autonómiájáért harcol. Egy demokratikus országban elfogadott az ellenvélemény, lehet harcolni ilyen jogokért. Nem hiszem, hogy azok, akik a monarchia visszaállításáért harcolnak, románellenesek lennének" – jelentette ki Kincses Előd, hozzátéve, a kártérítésként kért összeget Tőkés László jótékonysági célokra fordítja.
"Nincs zászlóverseny!"
Kincses Előd újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, részt vesz a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen, amely szerinte – ha nem hoznak be más helységekből leitatott, elkábított románokat – békésen zajlik le. Az RMDSZ elzárkózását és Markó Béla volt RMDSZ-elnök kijelentéseit, miszerint nem ért egyet az autonómiatüntetéssel, Kincses azzal magyarázza, hogy a szövetség igyekszik minél hamarabb kormányra kerülni, hiszen "az USL bárkája recseg-ropog". Ami Markó Bélának a magyar és a székely zászlóval kapcsolatos kijelentéseit illeti, Kincses szerint nem zászlóversenyről van szó, nem az a kérdés, hogy melyik van az első vagy a második helyen. "A magyar zászló magyar, a székely zászló székely. Nincs ellentmondás" – közölte az ügyvéd.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Bepereli Tőkés az Antena3 két újságíróját
Bepereli Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő az Antena3 hírtelevízió két újságíróját, Dana Grecut és Radu Tudort – jelentette be tegnap Kincses Előd, az EP-képviselő ügyvédje.
Kincses szerint egy február 8-i adásban Tudor „a legnagyobb élő románellenes személynek” nevezte Tőkést. Kincses szerint ezt a kijelentést szó nélkül hagyta Dana Grecu műsorvezető, s ezáltal megsértették az audiovizuális média működését szabályozó törvény 40. paragrafusát. Kincses jelezte, hogy ezért a hitelrontó kijelentésért megbízta őt Tőkés László, hogy a nevében nyújtson be bírósági keresetet. Az ügyvéd szerint ezt a héten meg is teszi a bukaresti I. kerületi bíróságán. A politikus 30 ezer lej kártérítést követel a két újságírótól, valamint az Antena 3 televíziót működtető Intact Media Grouptól. Kincses szerint egy demokratikus országban joga van bárkinek az autonómiáért vagy az alkotmány megváltoztatásáért küzdenie, hiszen ha nem lenne joga, akkor például a monarchia bevezetése mellett érvelőket is „románellenesnek” kellene minősítenünk – érvelt az ügyvéd.
Szabadság (Kolozsvár),

Kelemen kiáll Csíkszereda polgármestere mellett
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szolidaritást vállalt Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesterrel, akit hétfőn azért bírságolt meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács, mert a főépítészi állás meghirdetésekor a magyar nyelv ismeretét is a kritériumok közé sorolta.
"A magyar nyelv használata a közigazgatásban egy törvény által szavatolt jog, nem kivétel ez alól a csíkszeredai főépítész sem, akinek munkaköri leírásában szerepel a fogadóórák megtartása. Ezekre pedig polgárok mennek el, akiknek kérdéseik, ügyes-bajos dolgaik vannak. Közöttük pedig magyar anyanyelvűek is vannak, sőt, Csíkszereda esetében többségében azok. Éppen ezért a magyar nyelv ismeretének feltételét jogosnak és törvényszerűnek tartom" - olvasható Kelemen Hunor állásfoglalásában, amelyet kedden juttatott el az MTI-hez a politikus sajtóirodája.
Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a helyi közigazgatásról szóló törvény szerint azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát.
"Az RMDSZ az elmúlt 23 évben azért is dolgozott, hogy anyanyelvünket szabadon tudjuk használni, ehhez pedig megteremtettük a törvényes feltételeket. Ezek betartása alól pedig nem képez kivételt senki, sem Csíkszeredában, sem más településeken. Az anyanyelv védelme és szabad használata olyan téma, amelyben semmiféle engedményt nem vagyunk hajlandóak tenni. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács azon tagjainak, akik ezt a döntést meghozták, tisztában kellene lenniük azzal, hogy nekik nem a magyar nemzetiségűek és a törvény, hanem a diszkrimináció ellen kell fellépniük" - nyilatkozta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor jogorvoslati segítséget kínált a csíkszeredai polgármesternek az ügy megnyugtató rendezése érdekében.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),

Zászlóháborúra nyelvvita
Zászlóháború után nyelvháború robbant ki Székelyföldön a magyar önkormányzati vezetők és a román hatóságok képviselői között. Mircea Duşa védelmi miniszter tegnap „példátlan arcátlanságnak”, „Hitlert idéző gondolatnak” nevezte Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kijelentését, miszerint a magyar nyelv használata kötelező a hargitai megyeszékhelyen. Az RMDSZ elöljárója egy hétfő esti rendezvény keretében beszélt a magyar nyelvhasználatról, amikor a negyvenezer lakosú, 80 százalékban magyarok lakta város főterén ünnepélyesen felvonták a székely zászlót. Mondandója apropóját az adta, hogy – mint arról beszámoltunk – az Országos Diszkriminációellenes Tanács aznap bejelentette: 600 lejes pénzbírsággal sújtotta Rádulyt amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán. Különben ugyanilyen büntetést kapott az álláshirdetést jóváhagyó közalkalmazottak országos ügynöksége is.
„Legyen világos: Csíkszeredában a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él” – jelentette ki a székely zászló felvonása alkalmából rendezett csíkszeredai ünnepségen Ráduly Róbert.
A Hargita megyei románok parlamenti képviseletét is ellátó Mircea Duşa tegnap a románok és magyarok egymásra ugrasztását célzó „gyalázkodásnak” nevezte az elöljáró kijelentését, amely szerinte Hitler korát idézi. A védelmi miniszter egyúttal a diszkriminációellenes tanács (CNCD) kemény fellépését sürgette. A szociáldemokrata politikus közölte, a napokban Csíkszeredába utazik, hogy ellenőrizze, megszólalhat-e még románul, és kell-e útlevelet felmutatnia.
A csíkszeredai polgármester szavaira Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa is reagált. A kormánymegbízott az intézmény tegnapi ülésén magyarul is megszólalt, közölve: mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét. Közben Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a téma kapcsán elmondta, jó lenne, ha az alkotmányban, vagy egy sarkalatos törvényben regionális státust kapna a magyar nyelv, és az RMDSZ kidolgoz majd konkrét javaslatot ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor Crin Antonescu, a szenátus elnöke szerint abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak. A liberális politikus egy tegnapi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kell kötelezően ismernie mindenkinek. Antonescu szerint sok román tud jól vagy kevésbé jól magyarul, de ez természetes folyamat, nem lehet erre kötelezni senkit. Katalóniát említette példaként, ahol – mint mondta – hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kell kötelező módon ismernie minden állampolgárnak. A szenátus elnöke szerint a hétköznapokban sokkal egyszerűbbek a dolgok, Romániában mindenki ismeri a román nyelvet legalább olyan szinten, hogy hivatalos helyen boldoguljon. „Emellett nagyon helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, de a románok közül is sokan jól vagy kevésbé jól tudnak magyarul. Szép, ha a románok ismerik a magyar nyelvet” – jelentette ki Crin Antonescu.
Különben a diszkriminációellenes tanács a Hargita és Kovászna megyei Román Civil Szervezetek Fórumának feljelentése nyomán vizsgálta ki a csíkszeredai álláshirdetés ügyét. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke emlékeztetett, a jogszabályok garantálják az anyanyelvhasználat jogát a kisebbségek számára azokon a településeken, ahol az adott kisebbség teszi ki a lakosság legalább egyötödét. Az viszont a munkaköri leírás függvénye, hogy diszkriminációnak minősül-e egy a romántól eltérő nyelv megkövetelése egy álláshirdetésben, ugyanis ez csak abban az esetben indokolt, ha az illető alkalmazottnak munkaköri feladata az adott nyelven való kommunikáció. Asztalos rámutatott: volt olyan ügyük, amelyben indokoltnak minősítettek egy magyar nyelvtudást követelő kitételt az egyik erdélyi polgármesteri hivatal álláshirdetésében, de a döntéssel elégedetlen panaszos fellebbezett a közigazgatási bíróságon, amely neki adott igazat, és mind a polgármestert, mind a diszkriminációellenes tanács vezetőjét kártérítésre kötelezte. Lapunk is beszámolt róla, hogy a kolozsvári táblabíróság a hónap közepén érvénytelenítette az 57 százalékban magyarok lakta Szilágyperecsen község jegyzői állása betöltésére szervezett versenyvizsgát, mert azon a magyar nyelvtudást is megkövetelték. Később elmarasztalta a CNCD a baróti önkormányzatot is, mert a városgondnoki tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgáról szóló egyik határozatában követelményként szerepelt a magyar nyelv ismerete.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Fülpróba
Miközben a román többség és a magyar kisebbség képviselői közötti szakadék odáig mélyült, hogy immár Hitlert, illetve Ceauşescut látják a másikban, Jean-Claude Mignon, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Romániában tartózkodó elnöke egy kiadós bukaresti séta után, amúgy mellékesen, dicsérően szólva kijelentette: az ország vezetői jelentős mértékben hozzájárulnak a régió stabilitásának biztosításához, a kisebbségek kérdését pedig példaértékűen megoldották, és már csak „bizonyos ügyeket” kell rendezni.
Mignon úr állásfoglalása tökéletes példa arra, mennyire veszik komolyan Európában az erdélyi magyarság jogköveteléseit. A francia diplomata ugyanis éppen azt a nemzetközi szervezetet képviseli, amely rendeltetése szerint a csatlakozott, összesen 47 európai ország állampolgárainak alapvető szabadságjogaiért száll síkra, amelynek ernyője alatt működik többek között az Emberi Jogok Európai Bírósága és a demokrácia érvényesítése céljából létrehozott, független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is.
Úgy látszik, Strasbourgban máig sem érdemelnek szót azok a „bizonyos ügyek”, amelyek napról napra tovább mérgezik a közélet iránt még érdeklődést mutató erdélyi magyarok mindennapjait. Miközben Mignon úr – aki 1990 májusában a bukaresti Egyetem téren sürgette a demokratikus változásokat – Bukarestben nosztalgiázott, a számára nagyon kedves ország belügyminisztere, Mircea Duşa Hitler korának visszatérését vizionálja Csíkszeredában, mert Ráduly Róbert polgármester nem diszkriminatívnak – ahogy azt az illetékes hatóság is véli –, hanem kötelezőnek nevezte a magyar nyelv ismeretét a közszereplők számára egy olyan régióban, ahol a lakosság túlnyomó többségének ez az anyanyelve.
Annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz – tartja a modern Európában igazán megfontolandó mondás. Ehhez képest Mircea Duşa, illetve a magyar szót még a vegyesboltokból is kiűzetni akaró Valer Marian szenátor (és még sorolhatnánk) ma is csak a legsötétebb idők megfélemlítéseiből táplálkozó gyűlölet nyelvét beszéli. Ezt pedig, úgy látszik, még mindig csak mi halljuk.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár),

Nyelvhasználati nyilakozatháború
Vihart kavart Ráduly Róbert hétfői kijelentése a román politikában. A csíkszeredai polgármestert megbírságolták, mert magyarnyelv-ismeretet követelt meg a város főépítészi tisztségére pályázó személyektől, ő pedig egy nagyméretű székely zászló ünnepélyes felvonásán azt nyilatkozta, hogy a magyar nyelv ismerete kötelező Csíkszeredában, nem diszkrimináció. Ráduly szerint a prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él. A reakció nem késett.
Abszurd, Hitler korából
Abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak – jelentette ki tegnap Crin Antonescu, az NLP és a szenátus elnöke, aki szerint Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kötelező ismernie mindenkinek. Katalóniát említette példaként, ahol – mint mondta – hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kötelező ismernie minden állampolgárnak. A hétköznapokban sokkal egyszerűbbek a dolgok, Romániában mindenki ismeri a román nyelvet olyan szinten legalább, hogy hivatalos helyen boldoguljon. Emellett nagyon helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, de a románok közül is sokan jól vagy kevésbé jól tudnak magyarul, és ez „szép” – mondta. S Mircea Duşa védelmi miniszter szerint Ráduly Róbertnek a magyarnyelv-használattal kapcsolatos kijelentése „példátlan pofátlanság”, amely Hitler korát idézi. A maroshévízi körzetben megválasztott politikus az Országos Diszkriminációellenes Tanács kemény fellépését sürgette, és a napokban Csíkszeredába utazik, hogy ellenőrizze, megszólalhat-e románul, és kell-e útlevelet felmutatnia. Törvények is szentesítik
Szolidaritásáról biztosítja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, a magyarnyelv-tudás feltételét pedig jogosnak és törvényszerűnek látja egy magyar többségű város főépítésze esetében. Emlékeztetett arra, hogy a helyi közigazgatásról szóló törvény szavatolja az anyanyelvhasználatot „az alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően” ott, ahol a lakosság több mint húsz százaléka kisebbségi. Kelemen Hunor jogorvoslati segítséget is kínál Rádulynak, mert „az anyanyelv védelme és szabad használata egy olyan téma, amelyben semmiféle engedményt nem vagyunk hajlandóak tenni”.
Radikalizálódási veszély
Az RMDSZ a többségi nemzettel való intézményes párbeszéd és nem a konfrontáció útját választotta, és ezt méltányolnia kell a román kormánynak – hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítóknak. Kifejtette: az RMDSZ nem egy párt, hanem a teljes romániai magyar közösség legitim képviselője, ezért elvárja, hogy a mindenkori román kormány partnerének tekintse akkor is, ha nem tagja a kormánykoalíciónak. Borbély szerint a román politikusoknak meg kell érteniük, hogy fennáll a magyar közösség radikalizálódásának veszélye, ha elvitatják jogait. „Nem jó az ilyen hangulat arra, hogy érdemben tudjunk tárgyalni az alkotmányról, a régiók kialakításáról, ezért kellene lezárni ezt a vitát” – mondotta. Az RMDSZ nem fűz nagy reményeket a nemzetállam fogalmának törléséhez, de azt javasolja, hogy a nemzeti közösségeket ismerje el államalkotó tényezőkként az új alaptörvény. Az is jó lenne, ha regionális státust kapna a magyar nyelv.
Strasbourgban is tudják
Az RMDSZ képviselőjével is tárgyalt Bukarestben Jean-Claude Mignon, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke. Korodi Attila beszámolt a vendégnek a közösségi vagyon visszaszolgáltatásával és a magyar közösség szimbólumainak használatával kapcsolatos gondokról is. Elmondta, hogy csak a két magyar többségű megyében alakult ki konfliktus a zászlóhasználat miatt, és bár a legfontosabb romániai politikai szereplők azt állítják, hogy szeretnék megszüntetni a kisebbségeket érintő politikai feszültséget, valamiért ez mégsem történik meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európa Tanácsnak még mindig vannak olyan, a kisebbségeket érintő ajánlásai, amelyeket Románia nem épített be saját jogrendjébe.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Szócikkben követeltek kötelet Rádulynak
Egy napig volt olvasható a Wikipédia román változatának szócikke, amely szerint Ráduly Róbert Kálmán kötelet érdemel.
„Ez a horthysta semmit sem jelent Románia számára. Tevékenységei miatt ez a mongol kötelet érdemel” – volt olvasható a mindössze kétmondatos szócikkben.
Az ingyenesen szerkesztett internetes lexikonba gyakorlatilag bárki feltölthet szócikkeket, ezeket ugyancsak bárki átszerkesztheti, kiegészítheti. A szóban forgó bejegyzést kedden délután módosították utoljára. A bejelentések alapján ezt a szócikket minden bizonnyal törölni fogják.
FRISSÍTÉS:
Amint várható volt, a bejegyzést eltűntették, helyette jelenleg tárgyilagos szócikk található.
Székelyhon.ro

Antonescu: abszurd lenne kötelezővé tenni a magyar nyelv ismeretét
– Abszurd lenne, ha köteleznék a román állampolgárokat arra, hogy megtanuljanak egy olyan nyelvet, amely nem hivatalos nyelve a román államnak – jelentette ki kedden Crin Antonescu, a román szenátus elnöke annak kapcsán, hogy Csíkszereda polgármestere szerint Székelyföldön a románoknak is ismerniük kellene kötelező módon a magyart.
A politikus egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Romániában az egyedüli hivatalos nyelv a román, ezért ezt a nyelvet kell kötelezően ismernie mindenkinek. Antonescu szerint sok román tud jól vagy kevésbé jól magyarul, de ez természetes folyamat, nem lehet erre kötelezni senkit.
Antonescu Katalóniát említette példaként, ahol – mint mondta – hivatalos nyelv ugyan a katalán, de azt nem kell kötelező módon ismernie minden állampolgárnak. “Nem értek egyet vele, és abszurdnak tartom, hogy valakit kényszerítsenek egy olyan nyelv elsajátítására, amely nem hivatalos nyelve a román államnak” – nyomatékosította Antonescu.
A szenátus elnöke szerint a hétköznapokban sokkal egyszerűbbek a dolgok, Romániában mindenki ismeri a román nyelvet olyan szinten legalább, hogy hivatalos helyen boldoguljon. Emellett nagyon helyes, hogy minden magyar ismeri az anyanyelvét, de a románok közül is sokan jól vagy kevésbé jól tudnak magyarul. “Szép, ha a románok ismerik a magyar nyelvet” – mondta.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, a város főterén egy nagyméretű székely zászló ünnepélyes felvonásakor hétfőn kijelentette: a magyar nyelv ismerete kötelező Csíkszeredában, nem diszkrimináció. Hozzátette: a prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, mindenkinek, aki a székelyek adójából él. Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint Hitler korát idézi a polgármester kijelentése.
erdon.ro,

Nyelvtámadás
A védelmi miniszter hadat üzent a csíkszeredai polgármesternek, mert úgy véli, a román nép elleni agresszió a magyar nyelv ismeretének számonkérése a székely megyékben. Az „átkosban” sokan megtapasztaltuk, hogy a hadsereg tisztjei és tiszthelyettesei magyarfóbiában szenvedtek. A szeretteink anyanyelvünkön írt levelezőlapjai miatt majd mindig dagonyázás és gázmaszkos szájkosár volt a büntetés.
A sorkötelesség eltörlésével változott a szemlélet, de nem eléggé. Bizonyítja ezt a politikus hadász minapi kirohanása. Jól tudjuk, ez a nacionalista retorika egy tőröl fakad a marosvásárhelyi tűzhelyvédők napilapjának magyarellenességével. Ez utóbbi szerkesztői rendszeresen járnak méreggel feltöltődni a miniszter úr szülővárosába, Maroshévízre.
Két és fél évtizede tűzzel-vassal irtják a magyar emlékeket, történelemhamisítással fertőzik a közéletet, hazugsággal elgáncsolnak minden névadási kezdeményezést. Már megszoktuk, tudomást sem veszünk róluk. Pedig ők a manipulálás nagymesterei. Nagyon szeretnének egy újabb véres márciust, hogy a ránk erőszakolt demokráciából visszavegyenek valamit. A magyarság jogait. Reméljük, ez nem megy könnyen nekik. Hiába értelmeztetik ferdén a törvényeket, gyakorolnak nyomást a jogvédő intézményekre. Például az országos diszkriminációellenes tanácsra, hogy azt büntesse, aki a törvény szellemében jár el.
Mert Ráduly Róbert csíkszeredai városvezető csak a polgárok anyanyelvhasználatához való jogát érvényesítette, amikor a közszolgától, de akár a sajtómunkásoktól magyar nyelvtudást kért számon. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati vezetők határozott kiállása a nyelvi jogok és szimbólumok használata mellett erős hangvételű bírálatokat váltott ki a szövetségi képviselők legutóbbi tanácskozásán a szervezet régi vezetőiből. Némelyek már az ifjú titánok kiválását vizionálták, mások markóista diktatúrát emlegettek. A törpepártok vezetői minden csatornán szapulták az RMDSZ-t, hátha sikerül így a tavalyi választási bukás után egy kis népszerűségmorzsát beseperni. De nem ez történt. Kelemen Hunor határozottan védelmébe vette Ráduly Róbertet. Borbély László minapi székelyföldi körútján kiállt az anyanyelv és a szimbólumok használata mellett, a március 10-i tüntetésről is árnyaltabban nyilatkozott. Ezzel kapcsolatos fenntartásai jogosak. A szervező Székely Nemzeti Tanács a két magyar ellenpárt kezére játszotta a rendezvényt, és folyamatosan csicskáztatta az RMDSZ-t. A most kiadott közleményükben politikai békét hirdetnek és felelős magatartást. Ugyan kitől?
Az SZNT-vel összefonódott törpepártoktól, amelyek ebben a témában ellőtték az összes muníciójukat az elmúlt napokban? Eső után köpenyeg. De a rágalmaktól sem mentes szócsata talán arra jó volt, hogy az erdélyi magyarság legnagyobb érdekképviseletének vezetői újraértékeljék a szerepüket. Karácsonyi Zsigmond
e-nepujsag.ro
Erdély.ma,

Erdély!
A jelek szerint a kizárólagosság mentén zajlik a székelyföldi nyelvvita. Olyasmi ez, mint a felesleges örökzöld: ki volt itt hamarabb s kié Erdély? Hiszen a történelem egészét nézve mindenki láthatja, hogy az erdélyi magyarság és románság évszázados léptékkel mérhetően itt van.
Mindkettő hozzátett annyit a történelmi, kulturális, ezen belül nyelvi sokszínűséghez, amelytől Erdély olyan szép és kedves, amilyen, egyes vidékek nemzetiségi többsége adta sajátosságait és igényeit is beleértve. Tehát: mindkettő államalkotó. Innen kezdve azt harsogni, hogy Romániában, tehát Erdélyben is a román nyelv a hivatalos nyelv, és pont, nagyon nagy butaság. Miképpen az is sántít, hogy a háromnegyedében magyar Székelyföldön őshonos vagy éppenséggel pár év(tized)e telepes románnak kötelezően kell ismernie a magyar nyelvet.
A Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester ezzel kapcsolatos, amúgy helyénvaló, de sarkos kijelentésére reagáló és hitleri módszereket emlegető Mircea Duşa védelmi miniszternek a figyelmébe ajánlom, hogy a román retorikában annyira átkozott Horthy-rendszer is ügyelt arra, hogy az észak-erdélyi román többségű vidékekre például olyan oktatókat helyezzen ki, akik mind a román, mind a magyar nyelvet bírják. Hargita megye szülötteként Duşának illene tudnia, hogy milyen előnyökkel jár mindkét nyelv ismerete, hacsak őt is nem a dominancia vagy a felsőbbrendűség elve vezérli. Különben minden olyan álláshirdetést vagy szűrőt fel kellene jelentenie, amelyek szerint az angol vagy más idegen nyelv ismeretének hiánya kizáró tényező.
Mint az egyetemi alap-, mester- vagy doktorképzőn. Borbély László bejelentésére, miszerint az RMDSZ kidolgoz majd egy javaslatot a magyar nyelv regionális státusának törvényes elfogadtatására, csak azt ajánlhatom, hogy ha az elmúlt közel negyedszázadban erre nem volt idejük, akkor lapozzák fel az MNSZ 1946-os programját. Vagy olvassák el Szabédi László 1956. szeptemberi kolozsvári felszólalását. Addig is én inkább úgy fogalmaznék: mindkét nemzethez tartozók számára mindkét nyelv ismerete és használata egyszerűen: hasznos. Hivatalosan is. Mert Erdélyben vagyunk! Lám, Hargita megye prefektusa, Adrian Jean Andrei négy nyelvet beszél. Köztük a magyart.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár),

Ráduly Róbert: senki sem tömheti be a szánkat az alkotmánnyal!
A magyar nyelv ismerete Csíkszeredában kötelező és nem diszkriminatív – ezt a megyeszékhely polgármestere jelentette ki, azon az ünnepségen, amelynek keretében egy nagyméretű székely zászlót tűztek ki a város központjában.
Az elöljárót a Diszkrimináció Ellenes Tanács pénzbüntetésre ítélte, amiért kötelezővé tette a magyar nyelv ismeretét a városi főépítészi posztra kiírt pályázaton. Ráduly a Realitatea hírtelevíziónak adott telefoninterjú során azt mondta: ez az intézkedés semmiképpen sem diszkriminatív, ellenkezőleg, egy természetes követelmény.
- Nem gondolom, hogy diszkrimináció történik, hisz minden itt született román ember ugyanolyan jól ismeri a magyar nyelvet, mint én.
Műsorvezető: – No, de lehet erre kötelezni őket?
- Senki nem kötelezi. Csak annak kötelező, aki közalkalmazott akar lenni. Lehetséges, hogy ne ismerje a Román Köztelevízió tudósítója a magyar nyelvet? Akkor honnan tudhatja, hogy mit mondtam én a tegnap? Ez a követelmény abszolút természetes. Senki sem tömheti be a szánkat a román alkotmánnyal!" – mondta Csíkszereda polgármestere a Realitatea hírtelevízióban.
Ráduly Róbert szerint az RMDSZ politikusainak, a székely elöljáróknak kötelező harcolniuk a magyar nyelv egyenjogúságáért, és ezt sikerre is kell vinni! Székelyföld területi autonómiája is egy ugyanilyen természetes igény.
Arra a kérdésre, hogy szerinte szükséges-e Székelyföldnek – amely a román műsorvezető közbevetése szerint nem is létezik – területi autonómiát adni, a polgármester azt mondta, hogy természetesen szükséges, és az itt élők többsége is ezt szeretné. És ezt egy népszavazással be is lehetne bizonyítani, mondta Ráduly.
realitatea.net
Erdély.ma,

Egyenlőtlenség
A székely zászló kapcsán a magyar közösség és a román kormány között kirobbant vita új dimenziót kapott a héten, miután az anyanyelvhasználathoz való jog is részévé vált a disputának. Az előbbi ugyanis szimbolikus síkon zajlik, utóbbi viszont már konkrét hozadékokkal járhat a közösség megmaradásának szempontjából.
Józan ésszel megvizsgálva a helyzetet egyértelmű, hogy Ráduly Róbert csíkszeredai polgármesternek igaza van: egy olyan régióban, ahol a polgárok 80 százaléka magyar, már csak a jóérzés is azt diktálja, hogy a hivatalokban, a polgárok ügyeit intéző hatóságoknál dolgozók ismerjék a magyar nyelvet. (Nem pedig, hogy kötelezően csak azt kelljen használniuk még a nem magyaroknak is, ahogy azt a sajtó és a szándékosan ferdítő Mircea Duşa védelmi miniszter sugallta.)
Hogy egy élő klasszikus – maga a hisztérikusan reagáló, bülbülszavú Duşa miniszter – szófordulatát idézzük: példátlan pofátlanság, ha egy állam célja nem az, hogy minden polgára a lehető legjobban érezze magát az országban, és egy kisebbségi nemzeti közösség tagjaitól meg akarja tagadni az anyanyelvhasználat lehetőségét – például azáltal, hogy olyan hivatalnokokat nevez ki az általuk lakott régióban, akik nem értik és nem ismerik az illető közösség nyelvét. Az ország polgárai közötti valódi egyenlőségről ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha mindenki számára azonos feltételeket teremtünk a hatóságokkal való kapcsolattartásban. Ha a magyarok által lakott területeken ők is ugyanúgy használhatják hivatalosan az anyanyelvüket, mint a románok a magukét.
Amíg viszont az a helyzet, hogy a többség még a meglévő nyelvhasználati törvényt sem tartja be, csak „ nagyvonalúan megengedi” a kisebbségnek, hogy a többségiekhez hasonlóan csak a többségi nemzet nyelvét használja a hivatalokban, valódi egyenlőségről nincs szó. Addig diszkrimináció van, és a magyarok másodrendű állampolgárnak minősülnek a saját szülőföldjükön. Bármit is mondjanak a nyugat-európai „jogvédők”, akik eljönnek Romániába, és Bukarestből ki sem mozdulva elégedetten konstatálják, milyen jól is élnek a nagyváradi vagy csíkszeredai magyarok a „példás” kisebbségvédelmi gyakorlatot folytató országban.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Megtapsolták az akadémián a holokauszttagadó történészt
A Román Akadémia szépíteni próbálja, hogy az intézményben megtapsoltak egy antiszemita szónoklatot - írta pénteken az Adevărul című lap internetes oldalán.
A cikk szerzője szerint a tudományos akadémia elnöke és számos tagja volt jelen az intézmény aulájában február 14-edikén, amikor Vladimir Iliescu történész egy rendezvény szónokaként azt állította, hogy a "romániai holokauszt kozmikus méretű hazugság".
A németországi Aachen egyetemén tanító román professzor hozzátette: "a román királyságban a zsidók normális életet éltek, akiket pedig deportáltak, azok közül sokan visszatértek". Az előadót, aki azt fejtegette, hogy "Romániában meghurcoltak zsidókat, de nem volt holokauszt", a lap szerint megtapsolták.
Az Adevărul rámutatott, hogy az akadémia csaknem két héttel az esemény után adott ki közleményt az esetről, amelyben elhatárolódott Iliescutól. "A Román Akadémia elhatárolódik Vladimir Iliescu úr kijelentéseitől, amelyeket határozottan elutasít, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a kijelentések a falai között hangzottak el" - olvasható az állásfoglalásban.
A közlemény hozzáteszi, hogy a történész a Romániai kommunista rendszer enciklopédiája című könyv bemutatójának 11 szónoka közül az utolsó volt, és maga a rendezvény, jellegénél fogva, nem volt alkalmas nyilvános vitára. Az Adevărul Ionel Haiducot, az akadémia elnökét is idézi, aki azt állította, hogy a résztvevők már nagyon fáradtak voltak, és azért tapsoltak, mert véget ért a rendezvény.
Ioanid: Iliescu úgy beszélt, mint a kommunisták
"A székely zászlóval rengeteg probléma van, de a legionáriusok (a Vasgárda nevű egykori román fasiszta félkatonai szervezet tagjai) zászlója szabadon lobog" - mondta a lapnak Radu Ioanid, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum nemzetközi levéltári programigazgatója.
Ioanid rámutatott: zsidók ezrei estek a jászvásári (Iasi) pogrom áldozatául, tízezreket hurcoltak kényszermunkára a román királyság akkori területéről, a 150 ezer deportált közül legfeljebb 50 ezren tértek vissza.
"Iliescu pont úgy beszél, mint a román kommunisták, akik tagadták a romániai holokausztot, és Magyarország felelősségét hangoztatták" - mondta Radu Ioanid. Hozzátette, hogy a román fennhatóság alatt lévő területekről 120 ezer zsidó vált a népirtás áldozatává, de Transznisztriát (a Dnyeszteren túli területet), Bukovinát és Besszarábiát is beleszámolva a romániai áldozatok száma meghaladja a negyedmilliót.
Maszol.

Az eladható kultúra jegyében (Szent György Napok)
Összeállt a Szent György Napok kulturális hetének programja, szombattól csütörtökig a nagyközönséghez szóló, illetve ínyencek figyelmére számot tartó produkciók egyaránt lesznek. Kiváló koncertek, jeles színházi előadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, gyermekelőadások szerepelnek a programban. Jegyek már kaphatóak a városi kulturális szervezőirodában. A szervezők az idén bevallottan a kulturális és a gasztroturizmus jegyében készülnek a város immár 22. alkalommal sorra kerülő ünnepére.
A Szent György Napok nyitókoncertje ismét szombat este (április 20.) lesz, és akárcsak az előző években, a Krisztus Király-templomban. A fellépő idén a nemzetközileg elismert magyarországi Horgas Eszter fuvolaművész, aki a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekarral és a Csíki Kamarazenekarral mutatja be Fuvolavarázs című koncertjét. Ugyanez a templom lesz a helyszíne egy másik rangos előadásnak, április 23-án este az erdővidéki származású, Európa-szerte egyre elismertebb Barabás Annamária szoprán és a Krisztus Király-templom orgonájának jó ismerője, a svájci Martine Reymond (2009 júniusában ő szólaltatta meg először a frissen felszerelt orgonát) koncertezik. Vasárnap a belvárosi református templomban hangversenyez a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, Gheorghe Zamfir pánsípművész és a Taraf koncertjének ad otthont a színház nagyterme. Nem feledkeztek meg a szervezők a legkisebbekről sem, nekik szól Tarján Pál mesés-zenés előadása, melynek címe: Fánk történetek. A Szegedi Miniszínház két produkcióval érkezik, ezek címe: Rémusz bácsi meséi és A három szabólegény, a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház A tengerkék kutyus című bábelőadást mutatja be a sepsiszentgyörgyi apróságoknak. Három budapesti és egy erdélyi színház produkciói kaptak helyet a kulturális hét kínálatában, csütörtök este a román közönségnek – és nem csak annak – rendkívüli előadást kínálnak: a 94 éves Radu Beligan nagymonológját, amely több, mint egyszerű élettörténet, igazi színház – ajánlják a szervezők. Kiemelkedő sikere volt tavaly és tavalyelőtt a marosvásárhelyi Yorick Stúdió produkcióinak, most a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulattal közösen a Bányavirág folytatását, Székely Csaba trilógiájának második részét, a Bányavakságot hozzák el a Szent György Napokra. A Kramer kontra Kramer előadásról már esett szó, a Budapesti Operettszínház a Lili bárónővel érkezik, a mifelénk elsősorban könnyűzene-énekesként ismert Gergely Róbert kis színháza, a Gergely Theáter vígjátékkal (Két férfi sakkban) mutatkozik be, a szereplők között van például Détár Enikő, Pelsőczy László. Gergely Róbert egyéni műsort is bemutat, Szereted-e még? a címe Szécsi Pál-emlékestjének, amelyet nagy sikerrel játszik Magyarországon – mondta el Dancs Zsolt programigazgató. A Sepsiszentgyörgyről elszármazott Incze Ildikó előadóestjét is megtekintheti a nagyérdemű csütörtök este, Szakonyi Károly és Gyurkovics Tibor közös művét vitte színre, melynek címe: Fejezetek egy házasságból. Dancs Zsolt azt is kiemelte, igyekeztek olyan előadókat, színészeket meghívni, akik sokak által jól ismertek. Grubisics Levente fesztiváligazgató hangsúlyozta: megcélozták a színházba járó közönséget, de szeretnének olyanokat is bevinni egy-egy előadásra, akik egyébként nem nagyon járnak teátrumba. A felsorolt előadásokra jegyet kell váltani, többnyire 35 lejbe kerül. Bíznak benne, nemcsak a helyiek lesznek kíváncsiak, de más erdélyi városokból is érkeznek érdeklődők, hiszen a Kramer kontra Kramert Európában először mutatják be Budapesten kívül (a filmből ismert történetet két neves színész, Nagy Ervin és Kovács Patrícia előadásában láthatjuk). Szeretnék, ha a Szent György Napok kulturális hete is beékelődne az erdélyi köztudatba, és sokan nemcsak hétvégére, de erre a néhány napra is érdemesnek tartanák városunkba utazni.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Követelőző magyarok
Egyebet sem tudnak a magyarok, mint hőbörögni, követelőzni, siránkozni, és székely zászlót lobogtatni. És ez nemcsak nálunk van így, hanem Szlovákiában is. Pedig Robert Fico szlovák miniszterelnök megmondta, hogy Szlovákiát sem a nemzeti kisebbségeknek, hanem a szlovákoknak hozták létre. A többiek meg fogják be…
Aztán majd, amikor találkozik Orbán Viktorral, a kényes kérdések tárgyalását úgy oldják meg, hogy nem beszélnek róluk.
Pedig a szlovákok már jelezték jó szándékukat a viszony rendezésére. Ők szívesen visszavonják az állampolgársági ellentörvényt, amely alapján megvonják azoktól a szlovák állampolgárságot, akik felveszik a magyart – csak a magyarok vonják vissza a kettős állampolgársági törvényt. A román–magyar (v)iszonyt viszont mindkét fél javítani akarja.
Nálunk az a baj, hogy a hatóságok nem lépnek fel elég erélyesen mindazokkal szemben, akik nincsenek megelégedve európai, sőt, azon felüli szintű jogainkkal. Mert nem elég tanulság, ha csak megbüntetik őket, mint Ráduly Róbert csíkszeredai és Boncidai Csaba szilágyperecseni polgármestert, akik feltételként szabták egy versenyvizsgán, hogy egy köztisztviselőnek magyarul is kell tudnia. Aztán mások kiabálnak az Új Kiáltó Szó a nagybányai és bányavidéki magyarságért kiáltványban. Ezért a város jó néhány személyiségét beidézték az ügyészségre, és izgatással vádolják őket. A gyergyószentmiklósi Wass Albert-emlékest szervezői ellen bűnvádi eljárás van folyamatban.
Egy kis pénzbírság nem elég ezeknek a lázadozóknak. Ha börtönbüntetésre ítélnék őket, az sokkal hatásosabb lenne, és elvenné kedvét másoknak, akik ilyesmire vetemednének. A törvényeknek sokkal egyértelműbbeknek kellene lenniük. Például törvény által kellene szabályozni, hogy Romániában a köztisztviselőknek nem szabad magyarul tudniuk. Ennek egyenes következménye lenne, hogy a hivatalokban csak az állam nyelvét lehetne használni, és így nem lennének felesleges viták az anyanyelvhasználatról. Egy idegen nyelv ismeretét meg nem méltányolni és jutalmazni kellene, mint számos európai országban, hanem büntetni. Felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezőket kétszer annyival, mint azt, akinek csak középfokú van. Mircea Duşa nem jönne Csíkszeredába ellenőrizni, hogy szegény megszólalhat-e románul. Azt viszont nem egészen értem, hogy nem tudta: kell-e ehhez útlevél, mert ő mégiscsak belügyminiszter, illene tudnia.
A nyelvprobléma megoldására még sok jó törvényt kell hoznia a törvényhozásnak. A legnagyobb gondok ugyanis a választott tisztségviselők esetén merülnek fel. Azt kell megoldani, hogy ne pályázhassanak ilyen helyekre olyanok, akik magyarok, vagy tudnak magyarul. Csak azok, akik csak románul beszélnek. Azon még kellene munkálkodni, miként lehessen megállapítani, hogy valaki milyen nemzetiségű, és milyen nyelvet nem ismer. Mert mostanig nyelvvizsgával azt be lehetett bizonyítani, hogy valaki ismer-e egy nyelvet, vagy nem, de a fordítottját nehezen. Kuti János
Háromszék
Erdély.ma,

Kinek jó a zászló- meg a nyelvháború?
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról szólt, hogy Ceauşescu, a kommunista zsarnok is úgymond nagyvonalúbb volt a magyarokkal, mint Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök, mert uralma idején bizonyos autonómiát tett lehetővé a magyaroknak – lásd a döntő magyar többségű Hargita és Kovászna, meg a majdnem ötven százalékban magyarlakta Maros megye kialakítása –, miközben a mostani bukaresti hatalom Székelyföld létét sem hajlandó elismerni, és mereven elzárkózik a székelyföldi tartomány létrehozásától.
Az Európa Parlamenti képviselő a kommunista rendszer bukása utáni visszarendeződés aggasztó megnyilvánulásaként értékelte az országban ismét fölerősödő magyarellenességet. Ebbe illeszkedik a nemzeti jelképek, a székely zászló kitűzésének tiltása, a kommunista idők belügyekbe való be nem avatkozási jelszavának elővétele, a marosvásárhelyi orvosin kialakított törvénytelen, magyarellenes helyzet fenntartása, Wass Albertnek és Nyírő Józsefnek a művelődési örökségünkből való kitiltása.
Victor Ponta válaszként úgy vélte, Tőkés László az elmúlt húsz évben Románia ellenségeinek érdekeit képviselte, horthysta nyelvezetet használ. Majd elővette a hatalom által hagyományosan használt kinyilatkozást: a romániai magyarság ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a többségi lakosság.
A miniszterelnök szerint tehát, aki kiáll a nemzeti kisebbségek, így a romániai magyar kisebbség – nemzetközi fórumok által előírt – Románia által is aláírt, de be nem tartott jogainak tiszteletben tartásáért, érvényesítéséért, az az ország ellenségeinek érdekeit képviseli, az horthysta nyelvezetet használ.
A jelek szerint a miniszterelnök nem tudja, mit beszél. Kik az ország ellenségei? A magyar kisebbség? Azok, akik előírták a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását? Azok, akiknek e jogok be- és tiszteletben tartása az érdeke? És ha igen, akkor ez miért horthysta nyelvezet? Egyáltalán, mi a horthysta nyelvezet? A kisebbségek jogainak védelmében beszélni? És mi az a horthysta?
Amúgy mellékesen, a sokat mocskolt Horthynak nem volt pártja, kormányzása, az ún. horthyzmus idején, 1944. március 19-ig, a német megszállás kezdetéig, a magyar országgyűlésben a szociáldemokrata, a kisgazdapárt képviselői is részt vettek, miközben a szélsőséges jobboldali Imrédy pártja, nemkülönben Szálasi nyilas pártja be volt tiltva, vezetőik börtönben ültek. Továbbá a bankjegyek értékét minden nemzetiség nyelvén feltüntették – így románul is, a tízpengősön például ez állt: zece penghei –, Észak-Erdélyben minden iskolában, így Székelyföldön is, kötelező volt a román nyelv tanítása.
A magyarellenes hangulat szítása azonban ezzel nem ért véget. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester a magyar nyelv ismeretét is feltételként szabta meg a városi főépítészi tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán. Miután az Országos Diszkriminációellenes Tanács emiatt megbírságolta, a polgármester kijelentette, márpedig a magyar nyelv ismerete Csíkszeredában kötelező. Aki a város adófizetőinek pénzéből akar megélni, annak föltétlenül ismernie kell a magyar nyelvet.
A hatalom egyik képviselője, Mircea Duşa védelmi miniszter nem volt rest a polgármester szavaira utalva nyomban kijelenteni: az efféle gyalázkodások egymás ellen uszítják a románokat és a magyarokat Hargita megyében, szavai pedig Hitler korát idézi.
Úgy tűnik, Duşa miniszter sincs tisztában azzal, mi volt a jellemző arra a korra. Vagy szerinte talán a náci birodalom vezetői a kisebbségek jogainak, nyelvének tiszteletben tartásával fenyegették a birodalom kisebbségeit? Netán ezek a kisebbségek – az alsó-sziléziai és pomerániai lengyelek, a luzsicai szorbok, a schleswigi dánok, a holsteini észak-frízek – a Gestapo ügynökeinek üldözése közben nyelvük használatának elismeréséért kardoskodtak? Majd Ausztria bekebelezése után a szlovének, az őrvidéki horvátok és magyarok is? Vagy a náci gyűjtőtáborokba hurcoltak?
De Crin Antonescu, a szenátus elnöke sem maradt ki a játékból. Mint mondta, nem ért egyet azzal, és abszurdnak tartja, hogy valakit egy olyan nyelv – esetünkben a magyar – elsajátítására kényszerítsenek, amelyik nem hivatalos nyelve a román államnak. Katalóniát említette példaként, ahol hivatalos nyelv ugyan a katalán, de nem kell kötelezően ismernie minden állampolgárnak.
Tisztázzuk, mert ennek a csúsztatásnak nem sok értelme van. Katalóniában valóban hivatalos a katalán. Tegyük hozzá a Baleári-szigeteken és Valencia északi részén is, ahol ugyancsak katalánok élnek. Persze a spanyol is. Hasonló a helyzet Spanyolország többi, ún. történelmi nemzetiség által lakott tartományában is. Így Galiciában hivatalos a galego, Baszkföldön a baszk. De az asztúrok is azon vannak, hogy tartományukban, Asztúriában az ő nyelvük is hivatalos legyen. És ezért küzdenek is.
Természetesen e tartományokon kívül ezek a nyelvek nem hivatalosak. De például Katalóniában a katalán ismerete igenis kötelező. Minden köztisztviselő, a lakossággal kapcsolatban levő személy számára. A katalán nyelv ugyanis lassan morzsolódott, ezért védelmében határozott fellépésre volt szükség. A helyi parlament húsz évvel ezelőtt hozott törvénye a katalán iskolákon kívül kötelezővé tette a katalán oktatását minden egyes katalóniai iskolában. Tehát a spanyol nyelvűekben is. Ezt az egyház és a spanyol iskolák vezetői sérelmezték, el akarták hárítani, de nem sikerült. Az akkori miniszterelnök, a szocialista munkáspárti Felipe Gonzalez a lehető legtermészetesebbnek tartotta a törvény alkalmazását. Mint mondta, ugyan hol legyen kötelező mindenki számára a katalán elsajátítása, ha nem Katalóniában?
Franco idején a spanyol alkotmány előírta, Spanyolország egységes nemzetállam. Halála után, a Franco-féle fasiszta rendszer bukása után, az alkotmányozó országgyűlés, a Katalóniában, Baszkföldön, Andalúziában tartott százezres, területi önkormányzatokat követelő tüntetések hatására, az új alkotmányból kihagyta a délibábos nemzetállam fogalmát, és elismerte a történelmi tartományok önkormányzati közösséggé szerveződésének jogát, a történelmi kisebbségek által lakott tartományokban ezek nyelvének hivatalosságát. Külön fejezet tárgyalja a alkotmány a területi önkormányzatok hatáskörét, illetékességét. A tartományi parlamentek ezt további törvényekkel egészítették ki. Köztük a hivatalos tartományi nyelv használatára, kiterjesztésére vonatkozókkal.
Spanyolországban ma csupán az egykor hatalmat gyakorló, a helyi önkormányzatokból is kihullt fasiszta párt, a Falange múltba révedő hívei kergetik az egységes nemzetállam délibábját, igyekeznek felvonulásokat, gyűléseket tartani, éneklik fennhangon a fasiszta himnuszt, a fasiszta indulókat, s hellyel-közzel fütykösökkel felszerelkezve, tömegverekedés kierőszakolását is megkísérlik. Egyszóval így akarják Spanyolország egységét, mint mondják, a szeparatizmusok ellenében megvédeni.
Ezek fényében ismét és még mindig napnál világosabb, mire jó az egységes nemzetállam, a zászlók, köztük a székely, az egyetlen, „fölszentelt” hivatalos nyelv körüli balhé, ki az ország ellensége és így tovább. És hogy mindez milyen pompásan illeszkedik a kisebbségek, köztük a legnagyobb, a magyar kisebbség sunyi vagy kevésbé sunyi módon való felszámolásának keretébe. Persze mindez a XXI. században, az Európai Unióban.
ASZTALOS LAJOS
Szabadság (Kolozsvár),

Băsescu: heten ellenezték volna a csatlakozást
Traian Băsescu államfő szerint az Európai Unió (EU) igazságügy- és belügyminisztereinek csütörtökön kezdődő tanácskozásán legkevesebb heten Románia és Bulgária schengeni csatlakozása ellen voksoltak volna, ha szavazásra kerül a kérdés. Az államelnök szerint Romániának most arra kell törekednie, hogy az EU belügyminiszterei újabb dátumot tűzzenek ki a schengeni csatlakozás megvitatására. „Ez szeptemberi vagy decemberi időpont is lehet” – tette hozzá Băsescu. Az államfő tegnap a kérdés kapcsán tárgyalásra hívta Victor Ponta miniszterelnököt, Titus Corlăţean külügyi, valamint Radu Stroe belügyi tárcavezetőt.
Az államelnöki hivatal közleménye szerint a találkozón „külpolitikai témákról, Romániának a március 7–8-i uniós igazságügy- és belügyminiszteri találkozón való megbízatásairól esett szó.”
Băsescu hétfői sajtónyilatkozatában helyeselte Ponta álláspontját, amely szerint Románia nem kér szavazást a héten a schengeni csatlakozásról. Az államfő hangoztatta, Románia továbbra is fontos célnak tekinti, hogy csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli övezethez, és ennek a célnak az eléréséért semmilyen áldozatot – még a „korruptjainak a feláldozását” – sem tartja túl nagynak. Felhívta a figyelmet arra, hogy amióta részt vesz az Európa Tanács ülésein, egyetlen problémát sem „kiabálással” oldottak meg, minden ügyet tárgyalások nyomán bonyolítottak le. Hozzátette, Románia részéről a helyes hozzáállás, hogy számbavegye mindazokat a tényezőket, amelyeket egyes európai partnerek kifogásoltak. Hangsúlyozta, az uniós vezetők e heti tanácskozásán Romániának arra kell törekednie, hogy megállapítsák a jogállam intézményeinek működésében tett előrelépéseket, illetve fel kell vállalnia a politikai szinten elvárt változtatásokat.
Az államfő említést tett arról, hogy a Németország tiltakozását megfogalmazó Hans-Peter Friedrich német belügyminisztert Románia támogatójaként ismerte meg. Hozzátette azonban, hogy az igazságügyi reform folyamatának megfigyelésére kialakított együttműködési és ellenőrzési mechanizmus legutóbbi jelentése alapján „bárki hátralépett volna egy lépést.” Băsescu úgy vélte, Németországot a romániai és bulgáriai korrupció késztette arra, hogy vétójogát hangoztassa.
Az államelnök sajtónyilatkozatában azt is kifejtette: nem vállalja magára a Schengen-csatlakozás elodázását. Hangsúlyozta, a kérdés kapcsán megtette kötelességét, és nem ő tartott büntetőjogi háttérrel rendelkező minisztereket a kormányban, nem kísérelte megakadályozni mentelmi joguk megvonását, nem gyakorolt nyomást az igazságszolgáltatásra. Emlékeztetett, egyébként nem rendelkezik támogató parlamenti többséggel, és a kormányt sem tudná politikailag befolyásolni.
Ponta egy televíziós műsorban „mesének” minősítette Băsescu megállapítását azt illetően, hogy Románia Schengen-csatlakozását hét állam is ellenezte volna. Szerinte az európai tagállamok álláspontját nem lehet „utcasarki pletykák” alapján felmérni. Mint mondta, tudomása volt arról, hogy Németország némileg fenntartással viszonyul a kérdéshez, de erről nem nyilatkozott, amíg Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter közzé nem tette országa hivatalos álláspontját. Hozzátette: a román hatóságok más államok hasonló állásfoglalásáról nem tudnak. Az államfővel való tegnapi találkozót követően Ponta úgy nyilatkozott, Románia nem igényli majd a Schengen-csatlakozás kérdésének szavazás alá bocsátását az uniós vezetők tanácskozásán, és nem vesz számításba újabb időpontot sem a folyamat lezárását illetően.
Szabadság (Kolozsvár),

Helsinki: Románia túl korrupt a schengeni csatlakozáshoz
Németország után immár Finnország is jelezte, hogy az uniós belügyminiszterek csütörtöki ülésén ellenezni fogja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, ugyanis a két balkáni ország „túl korrupt és nem tartják tiszteletbe a jogállamiság elvét”, ami a határmentes övezethez való csatlakozás alapvető feltétele.
Päivi Räsänen finn belügyminiszter elutasította azokat a feltételezéseket hogy kormánya álláspontja a finn városokban megjelent kelet-európai roma koldusokkal magyarázható. Szerinte Romániát és Bulgáriát túl könnyen felvették az Európai Unióba.
Mint korábban írtuk, elsőként Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter jelezte, hogy országa egyelőre elutasítja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, és vétót emel, ha a két ország ragaszkodik a szavazáshoz az uniós belügyminiszterek csütörtöki tanácskozásán.
A német álláspont dacos magatartást váltott ki Bukarestben, ahol elăbb Titus Corlățean külügyminiszter, majd Victor Ponta kormányfő és Radu Stroe belügyminiszter is azt nyilatkozták: Romániát nem érdekli többé a csatlakozás, ha az uniós belügyminiszterek csütörtöki értekezleten ismét elhalasztják az ország felvételét.
Kedden Traian Băsescu államfő rendkívüli tanácskozásra hívta a Ponta-kormány érdekelt tárcavezetőit a Cotroceni-palotába, ahol az a közös álláspont kristályosodott ki, hogy Románia nem tűz ki magának újabb határidőt a schengeni csatlakozásra és szavazást sem kér a csatlakozásról.
Maszol.ro,

Vidám Versek Versmondó Versenye
2013. február 26-án zajlott a Vidám Versek Versmondó Versenyének megyei szakasza Temesváron, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. 41 elemi osztályos tanuló érkezett vidám verssel a tarsolyában, hogy elnyerje a legjobb versmondónak járó díjat.
Szekernyés Irén nyugalmazott magyar szakos tanárnő, Tasnádi-Sáhy Péter újságíró, valamint Farkas-Ráduly Melánia rádióműsor-szerkesztő döntött a díjazásról
Nyugati Jelen (Arad),

A piros pirula
A rendszerváltás óta kevés fogalommal éltek vissza annyian és annyiszor, mint a „nemzet” előtaggal rendelkező szókapcsolatok által fedett kategóriákkal. Lásd: nemzetpolitika, nemzetstratégia, nemzetépítés. A visszaélés inkább a Trianon óta idegen uralom alatt álló területekre vonatkozik, az anyaországi polgárok szocializációja és az alapvető mindennapi létélménye is más. „Belső-Magyarországon”, ahogy Maurer Oszkár szokott fogalmazni, a fél évszázados kommunista-szocialista, majd balliberális színekben azóta is folyó öntudatmosás lehetővé tette, hogy a nemzeti politizálás ellenfelei különösebben ne csomagolják mondanivalójukat. Előfordul ugyan itt is a nemzetre, nemzeti érdekekre való farizeus hivatkozás a szocialisták és szatellitpártjaik részéről – főleg az utóbbi időben, mióta szavazatveszteséggel fenyeget a nemzetpolitikai deficit –, a jellemző évtizedeken keresztül mégis az volt, hogy a kozmopolita, a térséget gyarmatosító globális erők helyi lerakataként működő pártok aránylag nyíltan népszerűsítették a maguk kozmopolita-globalista politikai vonalvezetésüket. Erdélyben más a helyzet. A riasztó asszimiláció dacára, akik még magyarnak vallják magukat, léthelyzetükből kifolyólag elsődleges értékként kezelik a nemzeti identitást és a nemzeti politikát. Ezért azok a politikusok is bizonyos mértékben idomulnak a közeghez, akik egyébként nemzet-semleges vagy a magyar nemzeti érdekekkel kifejezetten ellentétes politikát folytatnak. Nálunk egyelőre nem lehet nyíltan hirdetni, amit a Felvidéken igen, ahol Bugár Béla pártja szépen táblázatba foglalja az MKP és a Híd Most közötti különbségként, kiugratva: az előbbi nemzetstratégiai célnak tartja a területi autonómiát, míg az utóbbi nem. Ismétlem, ez nem a Magyar Koalíció Pártjának „leleplező” szórólapja, hanem a Híd-Most propagandaanyaga volt. Itthon a Kolozsvári Nyilatkozat óta az autonómia célja ellen egyetlen politikus sem mert felszólalni. Az RMDSZ hivatalos retorikája minden szinten az, hogy autonómiát akarunk, de másként. Az autonómia érthető módon vált a meghirdetett magyar nemzetstratégia első számú céljává, hiszen többet – például határrevíziót, vagy független, szuverén Székelyföldet és magyarlakta Partium-részt – a jelen geopolitikai helyzetben nem lehet követelni. Kevesebbet viszont nem érdemes, hiszen minden más „megoldás” középtávú felmorzsoltatásunkat jelenti. Az „autonómiát, de másként” politikába sok minden belefért. Például az, hogy kiaknázatlanul hagyták azt a soha vissza nem térő politikai csillagállást, amikor Románia Európa-tanácsi, majd uniós felvétel előtt állt, és bizonyítási kényszer alatt volt. Sőt, nemhogy kiaknázatlanul hagyták, hanem segítséget nyújtottak a sovén, kriptokommunista Iliescu-féle rezsimnek, hogy demokratikus színekben tündököljön – ez volt húsz (!) esztendővel ezelőtt a hírhedt Neptun-ügy. Belefért az is, hogy Radu Vasile miniszterelnök amerikai útja előtt az RMDSZ a kormányból való kilépés helyett 1998. október 3-án visszavonta az önálló magyar egyetemre vonatkozó ultimátumát. Belefért, hogy kiaknázatlanul hagyják Koszovó függetlenedésének kontextusát, az RMDSZ akkori vezetése – ahelyett, hogy minden erejével azon lett volna, hogy a következő nemzetközi segédlettel megoldandó kérdés Erdély ügye legyen – nyugtatta a nemzetközi diplomáciát azzal, hogy mi mindent megoldunk országon belül. Belefért ebbe az autonómia célkitűzésének elsikkasztása is: vezető szenátoraink szájából ellenőrizhető módon nem hangzott el a szenátusban az autonómia szó. A többszöri vállalás ellenére belefért a Székely Önkormányzati Tanács összehívása után az ünnepélyes autonómia-nyilatkozat érintettekkel való aláíratásának elmulasztása. S belefér most a március 10-i autonómiatüntetés bojkottálása azon a címen, hogy „az RMDSZ nem lesz más szervezetek utánfutója”.
Ezt mondhatta volna a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt is a Mikó-ügyben meghirdetett sepsiszentgyörgyi tüntetés kapcsán, de e két pártban mindig több volt a nemzeti felelősség. Közösségi tragédiánk nem az, hogy az RMDSZ immár sokadszor lepleződik le autonómia-ügyben, hanem az, hogy nem sikerült olyan közhangulatot kialakítani, amelyben ez a magatartás egyenértékű legyen a politikai öngyilkossággal. Hogy miközben a Székely Nemzeti Tanács által kőkemény munkával, politikai ellenszélben megszervezett mozgóurnás népszavazáson bebizonyosodott, hogy a székelység elsöprő többsége támogatja Székelyföld területi autonómiáját, a szavazók elsöprő többsége mégis arra a pártra adta voksát a választásokon, amely eddig az autonómiához közelebb vivő történelmi lehetőségek sorozatos elmulasztásában jeleskedett. De akkor sincs más út, mint folytatni a politikai ébresztő mozgalmat, eljutni embertől emberig, ha kell, közvetlen szóval meggyőzni közösségünk tagjait. A feladat látszólag egyszerű: csak az igazságot kell elhitetnünk. Hogy a népszerű Mátrix című film metaforájával éljek: a piros pirula választására kell rávenni a szavazókat. Arra, hogy a valóságot lássák, s ne azt, amit eléjük vetítenek. Könnyebb, kényelmesebb, megnyugtatóbb abban a tudatban élni, hogy „ott fent” mindent elintéznek helyettünk, hogy méltó emberekre bízzuk voksunkat, több mint két évtizede, hogy vezetőink megfelelően sáfárkodnak bizalmunkkal. S nem könnyű belátni, hogy hosszú ideje megvezetnek bennünket, hogy eljátsszák létesélyeinket. Hogy legnagyobb érdekvédelmi szervezetünk magyar nemzeti önkormányzatból politikai pozíciókkal kifizethető román versenypárt lett, amely a politikai paletta bármely pártjával hajlandó klikkérdekű szövetséget kötni, határon innen és túl, akár még a nyíltan nemzetellenes MSZP-vel is. De ha a megmaradást választjuk, először a realitásokkal kell számot vetni. Tényleges nemzetstratégiát csak a piros pirula választása után elénk táruló valóságból kiindulva alkothatunk.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Hogyan tovább?
Újabb autonómiatüntetésen vagyunk túl. A romániai magyar közösség ismét több ezres megmozduláson jelezte a bukaresti hatalom felé, hogy a román állam területi épségének megkérdőjelezése nélkül ugyan, de saját ügyeiben, az általa többségben lakott régióban önrendelkezést követel.
Ugyanakkor remélhetőleg senki sem hiszi azt, hogy ez elegendő volt a célok eléréséhez. Mint ahogy azt sem, hogy néhány további, Erdély vagy a Partium valamely pontján megtartott tömegmegmozdulás eredményes lehet. A tüntetések ugyanis önmagukban óhatatlanul rutinszerűvé válnak, és devalválják a közvetíteni kívánt üzenetet.
Vagyis nem szabad engedni, hogy az autonómiaküzdelem néhány száz vagy néhány ezer idealista ábrándképének tűnjék, fel kell kelteni és ébren kell tartani a magyar tömegek érdeklődését iránta. Világosan meg kell fogalmazni a célokat, valamint azt, hogy azokat milyen eszközökkel lehet elérni.
A célokat az eddigiek alapján így lehetne összefoglalni: területi autonómia a Székelyföldnek, és lehetőleg a partiumi tömbmagyarságnak is, a szórványvidékeken pedig kulturális önrendelkezés. Nem győzzük hangsúlyozni: ezek eléréséhez akárhány utcai tüntetés kevés lesz. Először is komoly, életképes autonómiakoncepciók kidolgozása szükséges, majd a többségi társadalom ezekre fogékony része támogatásának megszerzése. És a saját, jól kiépített „diplomáciai hálózat” is elengedhetetlen, hogy a jogaiért küzdő közösség helyezetéről, életéről, követeléseiről a mérvadó külföldi sajtó és politikum is naprakész információkkal bírjon, és akár nyomásgyakorlásra is hajlandó legyen. Ha erre képtelen a romániai magyar közösség, akkor tüntetgethet mindaddig, amíg már csak néhányan maradunk. Az elsődleges cél most a magyar közösség számára hátrányos regionalizáció megakadályozása – akár polgári engedetlenség révén is. Mindezekhez azonban a célokban való megegyezés és egységes fellépés kell – a hivatalos RMDSZ-vezetés például máris óriási károkat okozott az ügynek azzal, hogy csak azért, mert a politikai riválisok szervezték, illetve hogy ne szerezzen rossz pontokat Bukarest előtt, nem volt hajlandó kiállni a tegnapi megmozdulás mellett.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Az autonómiatüntetés a sajtóban
Több tízezren vettek részt vasárnap délután Marosvásárhelyen a székelyföldi autonómiáért szervezett tüntetésen. A résztvevők petíciót adtak át a román kormány képviselőjének, amelyben kiálltak a székelyföldi autonómiáért, és tiltakoztak a székelyföldi me- gyék beolvasztása ellen. A tüntetés méltóságteljesen zajlott. Oláh Gál Elvira a romániai sajtóreagálásokról készített összeállí- tást. A magyar lapok 30 ezer résztvevőről, a román lapok pedig 2-3 ezerről, jobb esetben 5 ezer résztvevőről beszélnek, és általában megpróbálják a magyar szélsőséges erők számlájára írni a tüntetést, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ elhatárolódott ettől.
A tüntetés ideje alatt több román kereskedelmi televízió is foglalkozott a székelység autonómiatörekvésével.
Figyelemre méltó volt az Antena3 kereskedelmi televízió meghívottja, Radu Baltaziu szociológus álláspontja, aki kifejtette, hogy a székelyek már a dákokkal együtt ezen a helyen éltek, és azzal érvelt, hogy nem csak a népdalaikat, hanem az írásukat, a rovásírást is a dákoktól tanulták. Victor Bostinaru EP-képviselő politikai felelősöket keresett ugyanebben az adásban, azért, hogy a magyarok követelései ide jutottak, Traian Băsescut hibáztatta, aki politikailag sorsát és túlélését Orbán Viktorhoz kötötte, ellenpéldának pedig a magyar szocialistákat hozta fel, akik teljesen másként viszonyulnak román partnereikhez.
Victor Ponta miniszterelnök egy interjúban kiemelte, hogy az RMDSZ elhatárolódott a marosvásárhelyi tüntetéstől, a nemzeti szimbólumok használatáról pedig azt mondta: az állami intézményeken csakis a román és az európai zászló loboghat, viszont a helyhatóságok ha úgy döntenek, hogy saját címerüket, zászlójukat szeretnék kitűzni épületeikre, azt nyugodtan megtehetik. A magyar lapok mindegyike kiemelte, hogy az autonómia ügyében a vártnál nagyobb összefogás született. Kossuth Rádió
Erdély.ma,

Átadták a Gábor Áron-díjakat
A Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi történészt, levéltárost és a csíkszeredai HSC Sportklub jégkorongcsapatát tüntette ki idén Gábor Áron-díjjal a Székely Nemzeti Tanács. Az elismeréseket vasárnap, a Székely Szabadság Napján tartott autonómiatüntetés után, az SZNT ünnepi ülésén, a küldöttek és meghívottak jelenlétében adták át.
A 2008-ban alapított Gábor Áron-díj létrehozói kimondják: az autonómia kiharcolásához minden egyén, szervezet, intézmény, csoportosulás hozzájárulhat azzal, hogy segíti népünk önbizalmának, őseinktől ránk hagyott keresztény erkölcsi értékrendünk helyreállítását, erősíti az autonómia megvalósíthatóságába vetett hitet, segíti a közösségi akarat erősödését, annak kinyilvánítását, és cselekvően részt vesz a megvalósítás folyamatában. Ennek a szellemiségnek megfelelően esett idén a választás Pál-Antal Sándor akadémikusra, a székelység történelmének, a székely önkormányzásnak kutatójára, akinek munkásságát Berekméri Árpád Róbert levéltáros méltatta, kiemelve, a huszonegy önálló, illetve társalkotókkal megjelentetett kötet szerzője, tizennégy szakkönyv szerkesztője, több mint kétszáz tanulmány összeállítójának feltárásai ma hiteles forrásként szolgálnak a székelység történelmének kutatói számára A Magyarországon több alkalommal kitüntetett Pál-Antal Sándor a díj átvételekor hangsúlyozta, minden elismerés közül ez az itthoni esik neki a legjobban, és elmondta, a munkát folytatja, nem is tehetne másképp, mert akkor unatkozna. „Csíkszéken az emberek akartak és akarnak élni, és ami még ennél is fontosabb, valamit elérni. Valamit, ami fontos, mert felfigyel rájuk mindenki, és közben önbecsülést, reményt nyújthatnak mindannyiunk számára” – emelte ki a csíkszeredai jégkorongcsapatot méltató laudációjában Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, az SZNT alelnöke. A székely mivoltukat büszkén vállaló, a díj átadásának napján is jégen küzdő tizennégyszeres romániai bajnok, kilencszeres Román Kupa-győztes, idei MOL Liga-döntős csapat tagjai nevében Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere vette át a díjat, aki szerint a csíki hokisok egész Székelyföldet képviselik, a csapat az összetartozás szimbóluma, ezért külön is megérdemlik a támogatást. A díjazottaknak gratulált, és a vasárnapi autonómiatüntetést az önrendelkezésért vívott küzdelem újabb kezdetének nevezte Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Izsák Balázs SZNT-elnök pedig az autonómiatüntetés eredményei közül kiemelte a nemzetközi szolidaritást és azt, hogy a jelen lévő több tízezres tömeg megmutatta, Marosvásárhelyen, Európa bármely városához hasonlóan félelem nélkül lehet véleményt nyilvánítani. Az SZNT ünnepi ülésén közreműködött a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Kovács László karnagy vezetésével, a rendezvény a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A marosvásárhelyi magyarság korábban sem félt
Borbély László szerint a marosvásárhelyi magyarság 1989 decembere óta nem fél, ezért nem felel meg a valóságnak, hogy a vasárnap tartott marosvásárhelyi autonómiatüntetés bontotta volna le a félelem falát a helyi magyar közösségben.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnökének a nyilatkozatát keddi hírlevelében közölte az RMDSZ. "Nekünk senki sem adhat leckét abból, hogy mit jelent helytállni" - jelentette ki marosvásárhelyiként megfogalmazott, személyes hangvételű nyilatkozatában Borbély László.
Az RMDSZ alelnöke emlékeztetett arra, hogy a marosvásárhelyiek már akkor lebontották a félelem falát, amikor 1989. december 21-én az utcára vonultak a Ceausescu-diktatúra ellen tüntetni. A magyar közösség pedig 1990. február 10-én a magyar nyelvű oktatás ügyében szervezett gyertyás-könyves felvonulásán, majd az 1990. március 19-20-i tüntetéseken sem félt.
Borbély László elismételte, március 15-én szerte a világon a magyar szabadságot ünneplik, amelyben a székely szabadság is bennfoglaltatik. (Arra utalt, hogy a vasárnapi autonómiatüntetést az RMDSZ ellenzékét megjelenítő szervezők a székely szabadság napjának nevezték el.) Hozzátette, március 15-ét kellett volna a március 10-én megfogalmazott "természetes igényekkel" összekapcsolva megünnepelni.
"Meggyőződésem, hogy senkinek nincs joga kisajátítani sem az autonómiát, sem a magyar, sem pedig a székely szabadságot" - fogalmazott Borbély László, aki szerint a magyar szervezeteknek együtt kell tüntetniük a közösség jogaiért. Az RMDSZ alelnök azt is hozzátette, nem zárja ki egymást a tüntetés meg az RMDSZ parlamenti és önkormányzati eszközökkel vívott jogérvényesítési harca.
Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette, a szövetség nem vesz részt a marosvásárhelyei autonómiatüntetésen, a tömegben azonban jelen volt Tamás Sándor és Borboly Csaba, Kovászna, illetve Hargita megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy és Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere, akik arra hivatkoztak, hogy nem született testületi döntés a távolmaradásról.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),

Az RMDSZ feljelentette Radu Banciu műsorvezetőt
Az RMDSZ Mikó Imre jogvédelmi szolgálatához érkezett lakossági észrevétel alapján feljelentést tesz Radu Banciu televíziós műsorvezető ellen, aki szerdán a B1TV-n csatornán sugárzott „Lumea lui Banciu”című műsorát rágalmazó, propagandisztikus, magyarellenes retorikára élezte ki, ezzel pedig nyíltan támadta az erdélyi magyarságot, gyűlöletre uszítva a többségi lakosságot – közölte szerda este Kovács Péter főtitkár.
„Az RMDSZ, mint a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi szövetsége kötelességének tartja, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a soviniszta, diszkriminatív megnyilvánulásokra, és felszólítja a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki az ügyet, tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a 137/2000-es kormányrendelet alapján szankcionálja az említett műsorvezetőt” – jelentette ki a politikus.
Kovács szerint Baciu műsorában több ízben túllépte a jó ízlés határait, nyíltan a magyar közösség ellen fordult, „középszerűeknek”, „rablófészeknek” és „történelem-nélkülieknek”, „egyszerű gondolkodású, együgyű népnek” titulálva a magyarságot.
Az RMDSZ főtitkára szerint Banciu a műsor pamflet-jellege mögé bújva nyíltan uszít és rágalmaz, olyan hamis feltevéseket hangoztatva, miszerint ha egy román állampolgár székely megyébe látogat, akkor feltörik az autóját, vagy Erdő Péter bíboros pápává választása esetén a román népnek másik kontinensre kell költöznie.
Maszol.ro,

"Szent István, a román birkapásztor
Hajmeresztő elmélettel állt elő egy román történész. Ionut Tene szerint a székelyek erőszakkal elmagyarosított ortodox románok, a 19. századig Erdély összes települése román volt, a rovásírás és a székelykapu pedig ősi román hagyaték.
A februárban megjelent értekezést (eredeti cikk) a Brassó.info hírportál fordította románról magyarra. Azt, hogy nem egy magányos zugújságíróról van szó bizonyítja, hogy Ionut Tene 1995-ben elvégezte a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem történelem szakát, majd 1999-ben ugyanitt doktori (!) fokozatot végzett. (Román nyelvű Wikipedia adatlapja szerint a magyargyűlölő volt kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar kabinetvezetője is volt, és többek között Dák lélek címmel jelent meg verseskötete.)
A románok testvérei
Történész végzettsége nem akadályozta meg Tenét a következő sorok papírra vetésében: "A székelyek történelme egyedi. Történelmi identitásuk és jellegzetességeik régi hagyományokon alapszanak. Sajnos az elmúlt 150 évben a székelyeket erőszakkal elmagyarosították az erdélyi és pannoníai nemesek. Nyelvileg magyarokká váltak, bár mai napig használnak szavakat, melyek eltérnek a mai irodalmi magyar nyelvtől. Sok szó a régi székely nyelvből származik, mely a XVI. század folyamán tűnt el, amikor a Reformokkal egy időben a magyar nemesség agresszív viselkedése miatt elmagyarosodtak annak ellenére, hogy egyedi népesség voltak, az erdélyi románok testvérei, a moldovai és vlach fejedelmek szövetségesei a törökök ellen vívott véres harcaikban. A székelyek származásával kapcsolatban a szerző elismeri a turáni vonásokat, de szerinte ez az "egyedi harcos törzs" Pannóniában az avarokkal, a szlávokkal, a bolgárokkal és a románokkal keveredett. A sci-fi-re hajazó írás szerint már DNS-vizsgálatok is bizonyítják, hogy a székelyek Y kromoszómája román, szláv és bolgár eredetű.
Ortodox hegyi harcosok
Ionut Tene szerint a magyarok bejövetelekor a székelyek egyedi, ortodox vallású népcsoport voltak a Tisza és a Bihari-hegyek között. A magyarok felismerték a székelyekben a harcos népet, és előőrsnek, illetve határőrnek használták fel őket. A történész szerint a magyarok kegyetlenül bántak a székelyekkel, Dózsa Györgyöt például elevenen megégették.
A szerző utal Ioan I. Russu és Gheorghe Popa-Lisseanu "neves román történészekre", akik szerint a székelyek Erdélybe érkezésükkor alig pár ezren voltak, és elkeveredtek (felszívódtak) az őshonos románok közt. A régészeti leleteket és levéltári anyagokat valószínűleg sohasem látó históriások állítják: a 19. századig minden erdélyi település román volt, csak azokat 150 év alatt elmagyarosították. Erre szerintük a székelykapu és kopjafa a bizonyíték, mivel mindkettő erősen hasonlít a máramarosi románokéra, akik természetesen a dákoktól örökölték a tudást. E logika mentén a székely nyelv gyökerei a dákban lelhetőek fel, a napos, holdas zászló pedig szintén az "őshonos dák népekre jellemző".
Együtt a magyarok ellen
Ionut Tene azonban ennél is tovább megy. Szerinte az erőszakos elmagyarítás "tragikus bizonyítéka" az ortodox templomok romjai. "Az elmagyarosítás szörnyűségéről beszél a csicsói emlékmű, kétszáz székelyt mészárolt le Bucow tábornok 1716-ban, ugyanaz aki szintén 200 ortodox templomot ágyúztatott porrá Erdélyben. Egyértelmű tehát, hogy a székelyek erőszakkal elmagyarosított népcsoport, mely legközelebb a románokhoz és a Vlach és Moldáv uralkodókhoz áll. Székelykapu, a "dák örökség"
A székelyek egy olyan kisebbség Románia közepén, melyre Románia büszke lehet és a román nép közvetlen etnikai nyelvi és hagyományi közvetlen rokona. Arányait megtartva a székelyek egyfajta arománok akik békében és teljes szabadságban élnek együtt a románokkal Románia szívében. A székelyek hosszú történelmében a Moldáv és Vlach uralkodók mindig támogatták és együtt harcoltak a székelyekkel a török és a magyar nemesség ellen vívott szabadságharcukban" - olvasható a történelmi fikcióban.
Szent István, a birkapásztor
Ionut Tene nincs egyedül hajmeresztő elméleteivel. 2010 júliusában a Libertatea román napilap A román titkosírás története c. köny két szerzőpárosát, Vasile Maiereant és Dan Dulciut idézte, akik a székely rovásírásról azt állították, az valójában nem is székely, hanem egy nagyon ősi dák írásmódból származik. Ezt később a románok vettek át, akik egészen a középkorig használták, és a székelyek csak tőlük másolták.
A 90-es évek óta divat a magyar történelmi hősök román "háziasítása". Hunyadi Mátyás (Matei Corvin) és Hunyadi János (Iancu de Hunedoara) mellett Dózsa Györgyöt (Gheorghe Doja), Kinizsi Pált (Paul Chinezu) és Kőrösi Csoma Sándort (Alexandru Ciuma din Chiurus) is mint román tudóst, illetve hadvezért oktatják az iskolákban, és propagálják nemzetközi fórumokon. Mircea Dogaru történésznek azt is sikerült "kiderítenie", hogy Szent István is román származású, mivel pogány Vajk elnevezése a román Voicura utal. A legenda szerint államalapító királyunk egy román birkapásztor volt, aki juhait legeltetve érkezett meg a Balaton környékére.
Trendforduló határán?
Az intézményesített történelemhamisításnak szerencsére vannak kritikusai is. Lucian Boia, a Bukaresti Egyetem történész professzora 1997-ben jelentette meg Történelem és mitológia a román közgondolkodásban című művét, amely azóta öt kiadást élt meg. Legújabb kötetében (Románia miért más?) a szerző kijelenti: a mitológián alapuló történetírás olyan mélyen beágyazódott a román közgondolkodásba, hogy az súlyosan befolyásolja az egész nép tisztánlátását, józan ítélőképességét. Boia rámutat: Nagy-Románia létrejötte után egyetlen olyan erdélyi város sem volt, ahol a román lakosság meghaladta volna az összlakosság felét.
Szintén vitatja a dákoromán kontinuitás elméletét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem történésze, Lupescu Radu. "A román történelemírás erősen alávetett a modern Románia születésének. Értelmezésük szerint vannak bizonyos stációk, amelyek nyomán szinte fátumszerűen létre kellett jönnie Nagy-Romániának (...) Ugranak négyszáz évet, a következő állomásuk a román származásúként elkönyvelt Hunyadi János, utána Mihai Viteazul kora következik. A közöttük levő több száz évről a román történetírás nagyvonalúan megfeledkezik" - mutat rá Radu. "
alfahir.hu,

Összefognak a történelmi egyházak
Egységesen lépnének fel az erdélyi magyar történelmi egyházak, hogy a visszaszolgáltatás terén érvényesítsék érdekeiket, mivel ragaszkodnak a teljes restitúcióhoz. Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke a Krónikának elmondta, attól tart, hogy a kormány kirakatmegoldásokat keres, és a restitúciós törvény módosításával érdemben nem rendeződik az egyházi vagyon teljes visszaszolgáltatása. „Ismerem az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatokat: amit abból el tudnak fogadtatni, azzal maradunk. Amit a történelmi magyar egyházak vezetői mondanak vagy javasolnak, az a kormány előtt nem sokat nyom a latban” – mondta lapunknak az egyházi elöljáró.
Potyó Ferenc szerint ideje volna valós megoldásokat keresni a visszaszolgáltatás elfogadható módon történő rendezésére, de nem tapasztalja, hogy a kormány komolyan foglalkozna a kérdéssel. Erdélyben a római katolikus egyház visszaigénylései mintegy 40 százalékban rendeződtek kielégítő módon, kéréseik többsége valamilyen formai hiányosság miatt függőben van, mondta Potyó Ferenc, aki szerint nincs akarat a teljes visszaszolgáltatásra.
Ötvenéves mulasztást kell pótolni
A református egyház csak a természetben való visszaszolgáltatást tartja elfogadhatónak – szögezte le a Krónikának Kató Béla. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint 23 éve várnak arra, hogy visszakapják egykor elkobozott ingatlanjaikat, ha újabb további húsz évre kötelezik őket az ingatlanok jelenlegi rendeltetésének megtartására, egy emberöltő telik el, mire valóban birtokba vehetik épületeiket. A református egyház nem akarja megváltoztatni például az iskolaépületek rendeltetését, ám az ingatlanoknak a karbantartása a felhasználóra hárul. „Alaptalanok azok a gyanúsítások, hogy magas bért kérünk, ebből nem jövedelmet akarunk, hanem ezeket az összegeket mind, sőt még többet is, a gyakran leromlott állapotban levő épületek javítására fordítjuk. Sok esetben ötvenéves mulasztást kell pótolni” – szögezte le a püspök. Kató Béla úgy véli, az elmúlt években szándékosan késleltették a restitúciót, vagy perek sorozatával akadályozták meg, hogy birtokba vegyék épületeiket. A kárpótlással és a tervezett pontrendszerrel kapcsolatban is kétségeik vannak, hiszen például egy belvárosi, 100–200 éves ingatlant olyan kevésre értékelhetnek, hogy gyakran a terület többet ér, magyarázta Kató. Hozzátette, kulturális és tanintézményeknek épült ingatlanjaikról semmiképpen nem mondanak le, hiszen ezek a tevékenységek jelentik az egyház lételemét. „A módosítás nem lehet számunkra előnyös, a tervezett elhúzódó kárpótlási folyamat is erre utal, de mindenképpen a törvény gyakorlati alkalmazásakor derül ki, hogy az állam mennyire kötelezi el magát a valós visszaszolgáltatás mellett” – vélte a püspök. Kató Béla elmondta, 850 kérést nyújtottak be, ezek egyharmadában született döntés, ám ezen esetekben sem tudták mindig birtokba venni az épületeket. Főleg falvakon kapták vissza épületeiket, viszont szimbolikus ingatlanjaik esetében – mint például a kolozsvári Ady–Şincai iskola épülete, a marosvásárhelyi kórházépület, Désen a főtéri épületsor vagy a bukaresti Műszaki Egyetem egyik épülete – nem született döntés.
Csak a „restitutio in integrum” elvét tartja elfogadhatónak a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) is, erről közgyűlési határozat is tanúskodik – jelentette ki lapunknak Csűry István püspök. Kifejtette: a KRE nem adta fel azt a követelését, hogy természetben kapja vissza elkobzott ingatlanait, biztos benne, hogy a közgyűlés nem fogadná el a kormány legutóbbi felvetését, amennyiben az csak az állam számára lenne előnyös. Elmondta: ezután is békés eszközökkel tiltakoznak majd a hasonló intézkedések ellen, ha a kormány felelősségvállalással elfogadja a jogszabályt, levélben fordulnak majd a miniszterelnökhöz. A püspök egyébként úgy sejti, nemcsak a református egyházkerületeknek lesz majd ellenére a hétéves lejáratú kártérítés, a Ponta-kabinetnek az egyházak közös ellenállására kell majd felkészülnie. Biztos benne, hogy a magyar történelmi egyházak egységesen lépnek majd fel vagyonukért. A KRE által visszakövetelt ingatlanok közül a zilahi Wesselényi-kollégium a legnagyobb és legjelentősebb, a püspök szerint ennek visszaszerzése az egyházkerület erkölcsi kötelessége.
Meg kell találni a közös hangot
Bálint Benczédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke lapunknak elmondta, ideje volna, hogy végre gyorsabban rendeződjön az egyházi visszaszolgáltatás, amelyet az elmúlt években csak halogattak. „Ha az egyházi ingatlan már nem létezik, nincs tárgyalási alap, de ha megvan, minden esetben szeretnénk természetben visszakapni” – jelentette ki a püspök, aki a jelenlegi módosítás hatékonyságát is elgondolkodtatónak tartja. A történelmi magyar egyházaknak meg kell találniuk a közös hangot a hatékony érdekérvényesítésért, hangsúlyozta az egyházi elöljáró, aki szerint már folyamatban van az egyeztetés a többi erdélyi püspökkel. „Eddig hihetetlenül lassú volt az ügyintézés, aktatologatás zajlott, mintha időnyerésre játszottak volna” – mondta a püspök, aki szerint az államnak nem érdeke a teljes visszaszolgáltatás. Az unitárius egyház 55–60 százalékban kapta vissza egykor államosított vagyonát, sok esetben kárpótlásra várnak.
A kormány pénteken társadalmi vitára bocsátotta a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet a kabinet parlamenti vita nélkül akar elfogadni. A restitúciós hatóság honlapján közzétett tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy a természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. Ugyanakkor a jelenlegi öt év helyett 25 évre terjeszti ki azt az időszakot, amely alatt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményeknek otthont adó épületek rendeltetése nem változtatható meg. Ez a rendelkezés magánszemélyi, egyházi és nemzeti kisebbségi közösségi vagyonra egyaránt vonatkozik. Ebben az időszakban a tulajdonos bérleti díjra jogosult. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat, ehhez hét év áll a rendelkezésére. Addig az igénylők úgynevezett árverési pontokban részesülnek, s azokat az állam által áruba bocsátott, más ingatlanok megvásárlására használhatják. A kormány várhatóan március 26-án vállal felelősséget a tervezetért. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel, tegye működőképessé az elkobzott ingatlanok restitúciójával kapcsolatos jogorvoslati rendszert.
Bíró Blanka, Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár),

Elnézte Banciunak a CNA a magyarok rágalmazását
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi ülésén szavazattöbbséggel úgy döntött: nem bírságolja meg a b1 hírtelevíziót, amely ellen az RMDSZ emelt panaszt. A szövetség lakossági észrevétel alapján tett feljelentést Radu Banciu televíziós műsorvezető ellen gyűlöletbeszédért, a magyarság elleni uszításért.
"A műsorvezető több ízben túllépte a jó ízlés határait, nyíltan közösségünk ellen fordult, középszerűeknek, rablófészeknek és történelemnélkülieknek, egyszerű gondolkodású, együgyű népnek titulálva a magyarságot" - fejtette ki panaszában Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A médiahatóság ülésén hárman támogatták és hatan ellenezték a csatorna megbírságolására tett javaslatot - közölte az MTI-vel Turos Lóránd, a CNA magyar nemzetiségű tagja.
Turos Lóránd jelezte: kérni fogja az ügy újratárgyalását, mert megítélése szerint a műsor kimerítette a közösség elleni uszítás fogalmát.
"Nem gondolom, hogy egy b1-nek adott büntetést függővé kell tenni az Antena 3 megbírságolásától" - mondta a médiahatóság tagja, arra utalva, hogy szerinte a CNA egyensúlyozni próbál az ellenzéki és kormánypárti médiára kiszabott szankciók terén.
A médiahatóság keddi ülésén nyilvános figyelmeztetésben részesítette az Antena 3 hírtelevíziót, amiért egyik műsorában a valóságnak nem megfelelően azt állította, hogy a Kovászna megyei tanács honlapjának nincs román változata. Ebben az esetben az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség tett panaszt a CNA-nál. A bukaresti civil szervezet szerint a csatorna szándékosan úgy jelenítette meg a képernyőn a honlapról készült felvételt, hogy a román változatra vezető gombot eltakarta.
Maszol.ro,

Szabad véleménynyilvánítás a magyargyalázás?
Nem foglalt állást tegnapi ülésén az audiovizuális tanács (CNA) a bukaresti B1 televízióban nemrég elhangzott durva, magyarellenes kijelentések kapcsán.
Miközben a médiahatóság háromszori szavazás során sem jutott közös nevezőre a csatornának javasolt pénzbírság ügyében, a testület egyik tagja azt sugallta, hogy az erdélyi magyarok „megérdemlik” a sértő kijelentéseket.
A B1-et és annak munkatársát, Radu Banciut az RMDSZ jelentette fel, miután a Lumea lui Banciu (Banciu világa) című műsor március 12-ei adásában a műsorvezető rágalmazó, propagandisztikus, magyarellenes retorikára ragadtatta magát.
„Radu Banciu több ízben túllépte a jó ízlés határait, nyíltan a magyar közösség ellen fordult, középszerűeknek, rablófészeknek, történelem nélkülieknek, egyszerű gondolkodású, együgyű népnek titulálva a magyarságot. A pamfletjelleg mögé bújva nyíltan uszít és rágalmaz, olyan hamis feltevéseket hangoztatva, miszerint ha egy román állampolgár székely megyébe látogat, annak feltörik az autóját, vagy Erdő Péter bíboros pápává választása esetén a román nép másik kontinensre kell költözzön” – emlékeztetett feljelentésében a szövetség.
Turos Loránd, a CNA RMDSZ által delegált tagja tegnap tízezer lejes bírságot javasolt a B1-nek diszkrimináció miatt. Alexandru Jucan, a testület Demokrata-Liberális Párt (PDL) által delegált kolozsvári tagja azonban a román értelmező szótárt idézve bizonygatta, hogy a csatorna nem követett el hátrányos megkülönböztetést a magyarokkal szemben, és nem is uszított gyűlöletre. „Ameddig a román közvéleménynek határozott álláspontja van a Hargita és Kovászna megyében történtekről, nem hiszem, hogy ők (a magyarok – szerk. megj.) feljelenthetnek egy tévécsatornát” – jelentette ki Jucan, aki szerint Radu Banciu kijelentései „véleménynyilvánításnak tekinthetők”.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Az uszító megúszta
Az Országos Audiovizuális Tanács tegnapi ülésén szavazattöbbséggel úgy döntött: nem bírságolja meg a b1 hírtelevíziót, amelynek egyik műsorvezetője, Radu Banciu ellen – lakossági észrevétel alapján – az RMDSZ emelt panaszt.
Kovács Péter főtitkár szerint Banciu „több ízben túllépte a jó ízlés határait, nyíltan közösségünk ellen fordult, középszerűeknek, rablófészeknek és történelem nélkülieknek, egyszerű gondolkodású, együgyű népnek titulálva a magyarságot”, ráadásul a műsor pamfletjellege mögé bújva nyíltan uszít és rágalmaz.
A médiahatóság ülésén hárman támogatták és hatan ellenezték a csatorna megbírságolására tett javaslatot – közölte Turos Loránd, a tanács magyar nemzetiségű tagja, aki 10 ezer lejes büntetést javasolt, a szavazás után pedig kijelentette: kérni fogja az ügy újratárgyalását. „Nem gondolom, hogy egy b1-nek adott büntetést függővé kell tenni az Antena 3 megbírságolásától” – mondotta arra utalva, hogy az audiovizuális tanács egyensúlyozni próbál az ellenzéki és kormánypárti médiára kiszabott szankciókkal. Az Antena 3 hírtelevíziót ugyanis nyilvános figyelmeztetésben részesítették, amiért a valóságnak nem megfelelően azt állította, hogy a Kovászna megyei tanács honlapjának nincs román változata. Ebben az esetben az ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség tett panaszt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),