Nem írnak alá Kolozs megyében helyi koalíciós megállapodást – tették egyértelművé a három legerősebb kormánypárt politikusai /Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke, Boros János RMDSZ-es alpolgármester és Adrian Popa, a Nemzeti Liberális Párt kolozsvári szervezetének vezetője/ január 12-én Kolozsváron. Az országos egyezség megszületésekor a három párt országos vezetői szorgalmazták a megyei egyezségek megkötését is. Hasonlóan nyilatkozott tavaly László Attila is, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. /B. T.: Nem lesz Kolozs megyei koalíciós megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Adrian Nastase a volt kormányfőnek, aki jelenleg a képviselőház elnöki, és az SZDP ügyvezető elnöki tisztségét tölti be, vagyonbevallásával jelentkeznie kell a korrupciós ügyek kivizsgálására létrehozott kormányhivatalnál. Egy ingatlan megvásárlásának ügyéről van szó, de Ilie Botos, Románia főügyésze kifejtette: a vizsgálatot nem csak erre az ingatlanra, hanem a politikus adóbevallásában szereplő javakra, bankszámlákra is ki akarják terjeszteni. Mircea Geoana, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, Nastase örök riválisa, a sajtón keresztül azt üzente neki: alaposan elege lett abból, hogy a pártra is kihassanak az ügyvezető elnök kétes vagyoni ügyletei. /Nastasét kihallgatja a korrupcióellenes hivatal. Geoana arra használja fel a botrányt, hogy megszabaduljon riválisától. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Felfüggesztette a Szociáldemokrata Pártban (SZDP) betöltött ügyvezető elnöki tisztségét Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, a vagyonnyilatkozata kapcsán kirobbant botrány miatt. A politikus ügyészségi vizsgálatot kért. Ezzel egyidőben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály bejelentette a Nastase-dosszié kivizsgálásának kiterjesztését a bukaresti Zambaccian utcai ingatlan és földterület kapcsán. Nastase leszögezte, hogy esze ágában sincs kilépni az SZDP-ből, és a politikai élet porondjáról sem kíván távozni. A képviselőházi elnök „lejáratási kampány” áldozatának nevezte magát. /Felfüggesztette ügyvezető elnöki tisztségét Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

1941 januárjában, a Vasgárda államcsíny-kísérletét megelőzően, fasiszta bandák 150 zsidót öltek meg, zsinagógákat, üzleteket, lakásokat dúltak fel, fosztottak ki. A halálos áldozatokról mértékadó forrás Manfred von Killinger bukaresti német nagykövet titkos jelentése. Mihail Sebastian író (Jurnal 1935–1944. Bukarest, 1996) megörökítette Radu Gyr költő zsidóellenes szónoklatait, idézte Camil Petrescut, aki panaszkodik, hogy neki nem jutott egy kiürített zsidó lakás. A pogrom dokumentumai több helyen megtalálhatók, ennek ellenére sokan tagadják a pogromot. Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke Romania Mare című hetilapjában 1997 novemberétől végeérhetetlen cikksorozatot közölt. Szerzője Ion Coja bukaresti egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca Egyesület alelnöke, aki szerint a bukaresti pogrom zsidó fantáziaszülemény. A neoholokauszt néven ismertté vált tagadás új doktrínája kapóra jött a román szélsőségesek számára. Hatékonysága 2003-ban érte el tetőfokát: június 13-án az Adrian Nastase vezette kormány nyilatkozatban szögezte le, hogy 1940-1944. között Romániában nem volt holokauszt. Corneliu Vadim Tudor és Ion Coja történelemrevíziója így állampolitikai rangra emelkedett. Az izraeli kormány, a romániai Zsidó Közösségek Szövetsége, valamint az Aven Amentza roma szervezet azonnal tiltakozott. A kormány ezért már június 18-án helyesbített. 2004. november 11-én a Nobel-díjas Elie Wiesel, a Romániai Holokausztot Tanulmányozó Nemzetközi Bizottság elnöke Ion Iliescu elnöknek dokumentumokat mutatott be, amelyekből kiderül, hogy a korabeli hatóságok 280-380 ezer román és ukrán zsidó haláláért felelősek. Iliescu elnök hirtelen megvilágosodott: „A holokauszt történelmünk egyik súlyos tévedése, amelynek felelősségét a román államnak vállalnia kell.” Ezt követően a kormány október 9-ét a holokauszt napjává nyilvánította. Úgyszintén a nagy fordulat jele volt, hogy ezelőtt egy évvel, a bukaresti pogrom évfordulója alkalmából, a Nemzeti Múzeumban megnyílt a Holokauszt 1933-1945 dokumentumkiállítás. Jelen volt Ion Iliescu elnök is, aki beszédét ezzel kezdte: „Az emlékezéshez bátorság kell.” A szélsőséges erők hangadói tüntetőleg távol maradtak. /Barabás István: Pogrom és a neoholokauszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Másodszorra idézték be Ion Iliescut az 1990-es bányászjárások ügyében. A volt államfőnek jövő héten kell megjelennie a katonai ügyészségen vádlott minőségben. Az ügyészek újabb bizonyítékokra bukkantak, amelyek Iliescu érintettségét támasztják alá az 1990 júniusi véres bányászjárás elindításában. Az ügy újrafelvételére a Bányászhadjáratok Áldozatainak Szövetsége újabb megkeresése miatt került sor. Eddig Petre Roman exminiszterelnököt, Victor Atanasie Stanculescu, Pavel Abraham, Mihai Chitac tábornokot, Virgil Magureanu volt titkosszolgálati /SRI/ vezetőt, Gelu Voican Voiculescut, Adrian Sarbut, és több bányászvezért hallgattak ki. Az 1990-es júniusi eseményeknek hat halálos áldozata és több tucat sebesültje volt. /Kihallgatásra várják Ion Iliescut bányászjárás ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A bukaresti Adevarul Ion Mihai Pacepa tábornokkal készített interjúi szerint fegyver, lőszer és kábítószerek exportjával Ceausescu 1978-ig 400 millió dollárt gyűjtött össze. A Román Külkereskedelmi Bankban nyitott, TA jelzésű, titkos számlájába egyedül Victor Nanescu ezredesnek volt betekintése, aki 1990 után váratlanul belügyi államtitkár, az akkor újjászervezett Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) aligazgatója lett, de a 400 millió dollár sorsa azóta is rejtély. Pacepa szerint a posztforradalmi Románia másik legnagyobb mulasztása: tisztázni, hogy 1989 végén, a forradalmi események teljében miért, kinek a parancsára tették el láb alól Constantin Nuta, Mihai Velicu, majd Dumitru Puiu, Nicolae Doicaru, Emil Macri securitate-tábornokokat, valamint Gheorghe Ardelean ezredest, az USLA rohamosztag parancsnokát. Pacepa szerint azért kellett elhallgattatni őket, akárcsak a Ceausescu-házaspárt is, mert túl sokat tudtak a hatalomra kerülő személyiségek múltjáról. Pacepa példaként említette Nicolae Doicaru tábornokot, a DIE (Külföldi Információs Szolgálat) volt parancsnokát, aki ismerte Virgil Magureanu múltját. Pacepa az interjúsorozatban ismertette Virgil Magureanu pályafutását, hogyan lett 1972-ben a Securitate kollaboránsa, majd Mihai Mihaila álnéven aktív tisztje, 1989. december 25-én hogyan került Targovistére, hogy szerepet vállaljon a Ceausescu-házaspár kivégzésében. Ion Iliescu államelnök ilyen érdemek alapján választotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ élére, ahol bebizonyította szakértelmét a diverzióban: olyan titkos adatokat szolgáltatott ki a sajtónak, de szükség esetén gyártott is, amelyek kompromittálták az Iliescu-rendszer ellenzékének vezéralakjait. (Az RMDSZ legtekintélyesebb politikusai is közöttük voltak). Végül éppen ez a túlbuzgóság lett Magureanu veszte. A SRI 1997. április 21-én sajtónyilatkozatban ítélte el a Washington Times-ot, amiért szóhoz juttatta Ion Mihai Pacepa hazaárulót. Azért, hogy a nyilatkozat ne veszélyeztesse a felfelé ívelő román-amerikai kapcsolatokat, Pacepa telefonon értesítette Adrian Severin külügyminisztert, hogy washingtoni politikai körökben nagy felháborodás fogadta a SRI lépését. Másnap este a sajtó közölte Virgil Magureanu lemondását. 1999. június 7-én pedig Bukarestben megkezdődött Ion Mihai Pacepa rehabilitálásának pere. A kulisszák mögé betekintést nyújt a Ziua 1999. június 12-i száma: leközölte a Washington Times előző nap megjelent cikkét. Ebben Michael Leeden, Ronald Reagen minisztere, Alexander Haig tábornok, NATO-főparancsnok tanácsosa kijelentette: Románia csak abban az esetben lehet NATO-tagország, ha rehabilitálja Pacepa tábornokot, aki döntő mértékben járult hozzá a kommunista rendszer összeomlásához. 1999. június 8-án a Legfelső Törvényszék 21 év után rehabilitálta Ion Mihai Pacepát, aki elnöki rendelettel visszanyerte tábornoki rangját is. /Barabás István: Akiket idegesít a tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Riválisa, Adrian Nastase eltávolítására készül Mircea Geoana, az SZDP elnöke – kommentálják a központi lapok a Szociáldemokrata Párt (SZDP) brassópojánai találkozóján elhangzottakat. Geoana javasolta: módosítsák a párt alapszabályzatát, töröljék belőle az ügyvezető elnöki tisztséget. Erre rendkívüli kongresszust hívna össze márciusban vagy júniusban. Geoana arra számít, hogy mire Nastase számára esetleg kedvezően, lezárul a botrány, az ügyvezető elnöknek gyakorlatilag nem lenne hova visszatérnie. Geoana mellőzni akarja Ion Iliescut is. Napvilágot látott egy felmérés, amely szerint a megkérdezettek Adrian Nastasét tartják Románia egyik legkorruptabb kormányfőjének. Messze tőle a második helyen áll egy másik SZDP-s, Nicolae Vacaroiu. Az adatok szerint a D. A. Szövetséget a szavazók 48 százaléka, az SZDP 22 százaléka támogatja. /-y-a: Geoana egyeduralomra törekszik. Kihúzná a széket Nastase alól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint az RMDSZ-t „ki kell dobni” a kormányból, mivel a román nemzet ellen dolgozik. Az RMDSZ „a nemzeti érdekekkel ellenkező törvényeket támogat”, jelentette ki sajtótájékoztatón Casunean. Hozzátette, „az RMDSZ a legkönnyebb erkölcsű nő a hazai politikában, már mindenki karjaiban megfordult, de elárulta az összes eddigi szeretőjét”. A Kovászna megyei SZDP elnöke kérte, hogy a pártvezetők adjanak ki egy nyilatkozatot, amelyben leszögezik, hogy többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel, ha kormányra jutnak. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

Jó lenne, ha az államfői hivatalban lenne valaki, aki a tények ismeretében tájékoztathatná az elnököt a kisebbségek ügyeiről – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. “Minden alkalommal javasoltuk, hogy az államfőnek legyen kisebbségi tanácsosa. Mindegyik nyitottnak mutatkozott erre, de soha sem lett belőle semmi. Jó lenne, ha a román kormány és az elnöki hivatal behatóan foglalkozna a kisebbségben élő románság helyzetével, talán akkor jobban megértenék, hogy mit akar a romániai magyarság”, mondta Markó Béla. Adrian Saftoiu elnöki szóvivő elmondta, a kisebbségi kérdésekkel az államfői hivatalban a belpolitikai főosztály foglalkozik. Az államfő ennek a főosztálynak a munkájára alapozta múlt heti strasbourgi beszédét, amelyben több tárgyi tévedés található – többek között a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségek számát, illetve a környező országokban élő románok jogait illetően. Az államfői hivatal belpolitikai főosztályának élén Claudiu Saftoiu elnöki tanácsos, a szóvivő asszony férje áll. Kisebbségi osztály tehát létezik, felelőse viszont nincs. /Szőcs Levente: Kisebbségi tanácsost Basescunak! = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Adrian Nastase után most Mircea Geoanaról, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökéről derülhet ki, hogy tisztázatlan üzleti ügyei vannak. Az Evenimentul Zilei című napilap értesülései szerint Geoana néhány hete a közel egyhektáros bukaresti telkén adott túl gyanús körülmények között. Ez az ingatlan nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában. A lap úgy tudja, Geoana ezt a földterületet 48 ezer euróért vásárolta felesége unokatestvérétől, noha a telek piaci értéke 33-szor nagyobb a vételárnál. Az SZDP-elnök elhallgatott egy olyan ingatlant, aminek reális értéke nem kevesebb mint 1,6 millió euró. Magyarán: Geoana vagyonnyilatkozatából több mint másfél millió dollár hiányzik. A pártelnök cáfolta a lap információit. /Korrupciós botrány Geoana körül is? Ingatlanszakértő nagynéni helyett unokaöcs. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ “Nem cselekedtem a törvény ellen, ezért nem kell lemondanom pártbeli tisztségemről, folytatni fogom a tevékenységemet a szociáldemokraták élén” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke reagálva a napilap ellene irányult vádjaira. Véleménye szerint a szociáldemokraták lejáratókampány áldozatai. Ion Iliescu PSD-szenátor szintén az ügyvezető-bizottság ülése előtt kijelentette, hogy az PSD megítélése romlik, s ezért az alakulat több vezetőjét terheli felelősség. /I. I. CS.: Geoana sógora az ingatlanügynök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Frunda Györgynek nem csak az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPK) betöltött, hanem szenátori státusának megvonását is fontolgatják egyesek. A felháborodást az ETPK-nak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ajánlása váltotta ki, amely Frunda kezdeményezésére született. Nicolae Popa, a Konzervatív Párt alelnöke, Fehér megyei parlamenti képviselő kérte Frunda György RMDSZ-szenátor ETPK-megfigyelői státusának megvonását, aki szerinte tevékenységével árt Románia nemzeti érdekeinek. Cozmin Gusa, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (NKP) elnöke kijelentette, Frunda György RMDSZ-szenátor megszegte a parlamentben letett hűségesküt, ezért javasolni fogja, hogy a szenátor mandátumáról induljon jogi vita. Adrian Severin szociáldemokrata párti képviselő azzal igyekezett csitítani a nacionalistákat, hogy az ET ajánlása köszönő viszonyban sincs Frunda eredeti kezdeményezésével. Severin szerint ugyanis Frunda javaslatának a második, az „európaibb” változatát fogadta el a tanács, nem pedig az elsőt, amit ő maga is etnocentrikusnak, szeparatistának minősített Severin elítélte mindazokat, köztük a demokrata Emil Bocot is, akik ismét felkorbácsolják a nacionalista kedélyeket. Oana Marinescu, kormányszóvivő is nyugalomra intett: az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott dokumentum mindaddig nem érvényes, ameddig az ET miniszteri tanácsa is el nem fogadja. Frunda György korábban kifejtette: nem speciálisan Románia számára készült ez az ajánlás, hanem az ET valamennyi tagországa számára. Elmondta: az RMDSZ-nek az álláspontja ismeretes, ami Romániának egységes nemzetállamként való önmeghatározását illeti. A szövetség mindig is azt javasolta, hogy módosítsák az Alkotmánynak ezt a passzusát, hiszen Romániában nagyon sok nemzetiség él. A szenátor emlékeztetett: az Európai Unió egyetlen tagállama sem határozza meg ily módon önmagát. /Folytatódik az RMDSZ-ellenes hisztéria. Frunda szenátori tisztségének megvonásával fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Tiltakozó levelet juttatott el az Európai Néppárt elnökének három román euro-parlamenti megfigyelő a romániai csángókról szóló film tervezett brüsszeli bemutatása ellen. Tiberiu Barbuletiu, Nicolae Vlad Popa és Adrian Cioroianu ugyan nem látták a filmet, de a képviselők és megfigyelők számára eljuttatott ismertetőből máris úgy értékelték, Románia lejáratása van megint napirenden. – A film utalás arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, ami távol áll az igazságtól – mondta Tiberiu Barbuletiu. Schöpflin György (Fidesz) magyar euro-parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Brüsszelben bemutatják Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. /Csángókról Brüsszelben: tiltakoznak a román megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Vesztegetés miatt vád alá helyezte az Országos Korrupcióellenes Hatóság (OKH) ügyészei Adrian Nastase volt kormányfőt /2000–2004 között volt miniszterelnök/, a képviselőház jelenlegi elnökét a bukaresti Zambaccian utcai gyanús ingatlanügylet miatt. A feljelentés szerint Nastase tényleges piaci értékénél 25-ször olcsóbban vásárolt meg egy 700 négyzetméteres telket. Adrian Nastase szerint az egész ügy valójában ellene és a legerősebb ellenzéki párt ellen irányított politikai leszámolás, amelyet Traian Basescu államelnök irányít. Szintén az államelnököt sejti Sorin Rosca Stanescu, a Ziua című országos napilap igazgatója is a Rompetrol-dossziéban folytatott vizsgálatok mögött. Az újságírót gyanúsítottként idézték be. A Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözési ügyekkel foglalkozó ügyosztálya kérte 60 személy bankszámláinak ellenőrzését, az érintettek között szerepel Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Teodor Melescanu liberális szenátor, volt külügyminiszter is. /Vád alá helyezték a volt miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Szatmárnémetiben a Caritas a törvény által előírt legújabb, bizonyos szociális szolgáltatások esetében EU–standardokat – tíz otthonából elűzött asszony mellé tizennégy tagú kiszolgáló- és fenntartó személyzet, szállodai színvonalú lakhatási körülmények biztosítása – nem tudta teljesíteni, az elmúlt év végén be kellett zárni a városban levő Refugiumot, ahova elűzött anyákat fogadtak be. Azóta a családon belüli erőszak jelenségének Szatmár megyében már volt egy halálos áldozata. Marc Adrian, a Gyermek- és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, nem vették át az intézményt Caritastól, de nem zárkóznak el az együttműködéstől, legalábbis gyermekvédelmi téren. Több civil szervezet (Caritas, Hans Lindner Alapítvány) szociális szolgáltatásait tervezik – szerződési formában – igénybe venni. /Báthory Éva: Hova menekülnek az elűzött anyák? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 8./

Adrian Nastase, a képviselőház elnöke minősíthetetlennek nevezte azt, hogy a hivatalos vádemelés előtt a korrupcióellenes ügyészek a képviselőháztól azt kérték, végezhessenek házkutatást villáiban. Február 9-én Monica Macovei igazságügy-miniszter arra kérte a képviselőház elnökét, engedélyezze a házkutatást Adrian Nastase villáiban. Nastase felesége, Dana ellen is büntetőjogi eljárást készül indítani a korrupciógyanús ügyben való bűnrészességért, csúszópénz elfogadása miatt kell bűntársként felelnie az igazságszolgáltatás előtt. /Házkutatás a Nastase-villákban? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Február 13-án a képviselőház állandó bizottsága az Adrian Nastasera vonatkozó házkutatási kérelmet visszaküldte Monica Macovei igazságügyi miniszternek. Monica Macovei szerint a képviselőház állandó bizottsága megszegte a házszabályt azzal, hogy visszaküldte a szaktárcának a házkutatási kérést. Macovei szerint ezt a képviselőház jogi bizottságához kellett volna juttatni. /Elutasították Nastase házkutatási kérelmét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Február 20-án az Országos Korrupcióellenes Hivatal (DNA) ügyészei házkutatást tartottak Adrian Nastase volt miniszterelnök bukaresti rezidenciájában. Kihallgatták Dana Nastasét, a politikus feleségét is, mindkettőjük ellen korrupciós vádak miatt indított vizsgálatot a DNA A képviselőház folyt a vita a házkutatás engedélyezéséről, közben a házkutatás megtörtént. Nastase kijelentette: nem értesítették a házkutatásról, fogalma sincs mit műveltek a házban. A vád: Adrian Nastase egy másik kormány-tisztségviselő készséges közbenjárásával kineveztette Irina Jianut az Állami Építkezésügyi Felügyelőség vezető tanácsának elnökévé. A hölgy 100 ezer USD értékű, Kínából importált műtárgyakkal hálálta meg Nastase szívességét, továbbá állta Nastase két ingatlanának felújítási munkálatainak tetemes részét 1,2 millió új lej értékben. Egyetlen korábbi kormány ideje alatt sem sikerült ilyen mértékben csökkenteni a magas szintű korrupciót – jelentette ki Traian Basescu államfő. Hozzátette, ennek veszélye nem szűnt meg. /Házkutatást tartottak Nastasénál. Fölöslegessé vált a képviselőház rábólintása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Adrian Nastase képviselőházi elnök rádiónyilatkozatában kijelentette, miniszterelnöki mandátuma alatt ellene szegült annak, hogy Traian Basescut letartóztassák flotta-ügyben. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke szerint sokkoló ez a nyilatkozat, megerősíti az SZDP-vel szemben többször is elhangzott vádat, miszerint mandátumuk alatt a politikum gyakorta beavatkozott az igazságszolgáltatás menetébe. – „Az SZDP leleplezi magát. A nyilatkozat azt bizonyítja, hogy csak az ő beleegyezésével lehetett letartóztatásokat végezni, nem az illetékes hatóságok döntése alapján” – mondta Boc. A demokrata politikus ugyanakkor kifejtette: a képviselőház jogi bizottságának döntése, amellyel elutasítják a Nastase nevére kiállított házkutatási kérést annak eredménye, hogy nem írták ki az előrehozott választásokat. /Nastase akadályozta meg Basescu letartóztatását? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Március 7-én a képviselőház elutasította a Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt, Adrian Nastase elleni házkutatási kérelmet. A szavazás eredménye a Transparency International rosszallását is kiváltotta. A Demokrata Párt (PD) frakcióvezetője, Cristian Radulescu szerint az „RMDSZ meg akarta mutatni, hogy számottevő entitást képez a döntésekben”. „Nem hiszem, hogy Cristian Radulescu egyetlen RMDSZ-es képviselőt is látott volna az igazságügyi miniszter kérelme ellen szavazni” – reagált Kelemen Hunor a PD-s frakcióvezető vádjaira. /Gujdár Gabriell, Mihályi László: Leszavazott házkutatás, vádaskodó pártok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Nem indít az ügyészség nyomozást a Wass Albert felolvasóest-sorozat résztvevői, illetve az itt felszólaló Vekov Károly és Makkai Gergely egykori RMDSZ-es parlamenti képviselők ellen. Az erről tájékoztató ügyészségi határozat kérdésessé teszi, hogy a Wass Albert szobrok eltávolítása esetében lehet-e hivatkozni a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletre. Ion Marita ügyész Adrian Moisoiu nagy-romániás parlamenti képviselőnek válaszolt a határozattal. Emlékeztetett, hogy a bűntető törvénykönyv a háborús propagandát, a genocídiumot, embertelen bánásmódot nevezi meg bűncselekményként. Az ügyész megállapította, hogy Wass Albert tettei egyetlen, a háborúban elkövetett gyilkosságokat, valamint a béke és az emberiség elleni bűncselekményeket szabályozó nemzetközi egyezmény tárgyát sem képezhetik. – Belügyminiszteri utasításra keresték fel a napokban a Maros megyei hatóságok a holtmarosi református és a szászrégeni katolikus templomot, ahol Wass-szobrot őriznek. A hatóságok a szobrok helyzetét firtatták. (borbély): Kérdéses a Wass-szobrok eltávolításának jogossága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Március 15-én a korrupcióval vádolt Adrian Nastase bejelentette lemondását a képviselőházi elnöki tisztségéről. A volt kormányfő egyúttal leköszönt a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető elnöki tisztségéről is, párttagságát azonban megtartja. Nastase azután mondott le, hogy az SZDP területi vezetői bukaresti ülésükön távozása mellett foglaltak állást. Ez utóbbiak ugyanis úgy vélték, hogy Nastase egymillió dolláros, egyik nagynénjétől kapott öröksége körüli ellentmondások, valamint az ellene korrupciógyanúk miatt indított ügyészségi vizsgálat rontotta a párt tekintélyét. /Lemond ügyvezető és házelnöki tisztségéről Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Adrian Nastase március 16-án a képviselőház plénuma előtt is bejelentette lemondását a házelnöki tisztségről. Ez a lépés „az SZDP-beli kollégák döntésének következménye” , de „tiszteletbeli gesztus is a parlament intézménye felé” – mondotta. Úgy vélekedett: lemondásával az „álproblémák” és a „forgatókönyvek” folytatódni fognak. Egyes elemzők szerint a botrány mögött Miron Mitrea, Viorel Hrebenciuc és Ion Iliescu áll. Ők vették rá Mircea Geoana elnököt arra, hogy megzsarolja a területi szervezetek elnökeit: ha nem vonják meg Nastasétól a támogatást, majd a jelenlegi vezetőség mond le. Elkezdődött az „utódlási harc” a képviselőházban. Az SZDP szerint erre a tisztségre csakis szociáldemokrata jelöltet lehet megválasztani, a D.A. Szövetség szerint azonban az utódnak a jelenlegi kormánypárt köréből kell származnia, a kormánypártok közti egyezségek értelmében a liberálisoké a jelölés joga, ők pedig Bogdan Olteanut, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztert javasolják. Ezzel a jelek szerint a demokraták és az RMDSZ egyet is értenek, a Konzervatív Párt (KP) azonban saját jelöltet javasol Daniela Popa képviselő személyében. /Sz.K.: Nastase-búcsú a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő sajtótájékoztatón kijelentette, az RMDSZ elnökének március 15-i üzenete „Uszító és baljóslatú üzenet volt az ország e térségének nyugalma vonatkozásában. Olyan együttélésről van szó, amely nem lehet vita tárgya, még a »fészkek és madarak« szempontjából sem” – mondta. A DP-képviselő szerint Adrian Nastase lemondása szolgáltatott alkalmat ahhoz, hogy Markó „zsaroló hangnemű” beszédet mondjon. Markó Béla március 15-én Kézdivásárhelyen mondott ünnepi beszédében kijelentette: „Már-már elveszítettük ezt a szülőhazát, a Székelyföldet, Erdélyt a kommunizmus évtizedeiben, már félig kicsúszott a talpunk alól a szántóföld, már verebek ültek a fecskefészekben, már más halászott a folyóinkban, más vadászott az erdeinkben, más vágta a fát a havason, mások legeltették itt a juhaikat, mások költöztek a házainkba, már magyarul is elfelejtett mindenhol a hivatal (…) Tud már ismét magyarul a hivatal, vagy ahol nem tud, ott rá kell kényszerítenünk, hogy megtanuljon. A rendőr is, a postás is, mindenki, aki a mi kenyerünket eszi. Mert ezt most már így kell felfogni: aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. /Demokrata Párti „értékelő” március 15.-ről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Mózes Edith, a Népújság munkatársa emlékeztetett „a nem kevés rosszindulattal elhíresített Kempinszky szállóbeli koccintásra, ahol vezető RMDSZ-tisztségviselők, Románia nemzeti napja alkalmából Adrian Nastaseval, az ország akkori miniszterelnökével poharazgattak.” Akkor politikai hadjáratot indítottak az „árulók” ellen, írta Most viszont, március 16-án Szász Jenő, a radikális autonómia vezére koccintott Traian Basescuval, Románia elnökével. „Vajon Tőkés László hogyan kommentálná ezt a másnapos ünneplést, hiszen annak idején nem győzte ostorozni a Kempinsky-beli RMDSZ- gesztust” – kérdezte az újságíró. Mózes Edith szerint lehet, hogy Szász Jenő mindezt előre megbeszélte az államelnökkel. – Traian Basescu udvarhelyi kiruccanásával az RMDSZ-nek is üzent. /Mózes Edith: Koccintgatások. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

A Hargita megyei alkalmazottak felét minimálbérrel alkalmazzák, jelentette ki Adrian Panescu, a Hargita Megyei Munkaerőképző és – Elhelyező Ügynökség igazgatója. Panescu szerint az elmúlt időszakban aggasztónak mondható a munkanélküliek száma is. Az elmúlt év hasonló időszakához képest háromezerrel több munkanélkülit tart nyilván a hivatal. Jelenleg a megyében 13 588 az állástalan van, közülük 7161 személy vidéken él. Az igazgató szerint ennél jóval többre tehető a munkanélküliek valós száma. /Sok a minimálbéren foglalkoztatott. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

Kormányválságot idézhet elő Adrian Nastase képviselőtársaival együtt, ha úgy döntenek, a Konzervatív Pártba iratkoznak be. A sajtó egyelőre kilenc személyt emlegetett, hogy Dan Voiculescu pártjába iratkoznának. Ezek után a D. A. Szövetség kénytelen lesz szakítani konzervatív koalíciós partnerével, amely az ellenzékbe sodródva a meggyengült Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt többséget alkothatna a képviselőházban is. A mérleg nyelve 163–156 arányban az ellenzék javára billenhet. /Sz. K.: Kormányválság előtt az ország? Előrehozott választásokat idézhet elő Nastase esetleges távozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Beszolgáltatták fegyvereiket az SZDP bűnvádi eljárás alatt álló volt kormánytisztviselői. Köztük Adrian Nastase volt kormányfő, Miron Mitrea volt közlekedésügyi miniszter, Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár. A politikai támogatás nélkül maradt Antonie Iorgovan azt állította, hogy a homoszexualitás olykor előléptetési kritérium volt az SZDP-ben. Szerinte ez nem lenne gond, ha az érintettek nyíltan vállalnák másságukat, akár szabadkőművességüket is. /Fegyvertelenül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./