Az RMDSZ háromszéki ügyvezető elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy miközben a kormány kilátásba helyezte a kétnyelvű feliratok használatát, Casuneanu Vlad Adrian, Kovászna megye prefektusa alkotmányellenesnek minősítette a kétnyelvű feliratokat és a bíróságon sorra megtámadta ezeket a helyi döntéseket. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel támadta az RMDSZ memorandumát Bogdan Burileanu az ellenzéki Romania Libera szept. 4-i számában. Előzőleg a parlamentben Adrian Paunescu támadta az RMDSZ memorandumát, sikert aratott. /Nits Árpád: Parlamenti légzsák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"

Adrian Severin, a Demokrata Párt parlamenti képviselője kijelentette, hogy az újjászervezett Securitate a belügyminisztériumban fejti ki tevékenységét. Több száz volt szekus tisztet alkalmaznak, akiknek az ellenzéki politikusokat kell figyelni. Severin szerint a szekusok tevékenysége eredményeképpen több ellenzéki politikust elmozdítottak tisztségükből. /B. T., Bukarest: Szeku-adatgyűjtés ellenzékiekről. = Magyar Hírlap, szept. 11./

"Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Románia ET-felvételével kapcsolatban kifejtette a Rompresnek, hogy Románia nagykövetségeinek fokozniuk kell tevékenységüket "mindenfajta kétely eloszlatásáért". Nastase a szenátus elnökével, Oliviu Ghermannal együtt levélben kéri a tagállamok parlamentjeinek vezetőit, támogassák Románia felvételi kérelmét. /Bukaresti levél az európai parlamentekhez. = Magyar Hírlap, szept. 13./"

"Adrian Casunean Kovászna megyei prefektus szept. 9-i keltezésű 52 sz. rendeletével kötelezte a megyei tanfelügyelőséget, hogy az 1993/94-es tanévtől kezdődően román tannyelvű iskolákat vagy tagozatokat létesítsen azokban a helységekben, ahol eddig nem működtek, függetlenül a tanulók számától. A tanfelügyelőségnek 15 napon belül írásbeli jelentést kell tenni a rendelet végrehajtásáról. /"A tanulók létszámától függetlenül". = Temesvári Új Szó, szept. 14./"

"Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./"

"Okt. 8-án Herkulesfürdőn tartották meg a "román szellemiség első kongresszusát", amelyen a Romániával szomszédos országokban élő románok képviselői vettek részt "a Dnyesertől az Adriáig, Máramarostól Albániáig". A résztvevők elhatározták, hogy herkulesfürdői székhellyel létrehozzák a Román Közösségek Társaságát, megválasztották az 1994 tavaszára tervezett következő találkozó szervezőbizottságát, melynek elnöke Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, ügyvezető elnökei pedig Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szélsőséges nacionalizmusáról híres szenátora, Victor Craciun, a találkozót megszervező Kulturális Liga az Összes Románok Egységéért elnöke és Traian Zamfir, Krassó-Szörény megye prefektusa. A kongresszuson Nastase kijelentette: egy nép vagyunk a Dnyeszter és az Adria között, a Duna két partján, a Máramarostól Albániáig, körülvéve szlávokkal, magyarokkal, görögökkel és törökökkel. Nastase hozzátette: Romániában senki sem fogja azt mondani, hogy 30 millió román miniszterelnöke vagyok. /A román szellemiség kongresszusa Herkulesfürdőn. = Magyar Hírlap, okt. 11./ A kongresszuson az egyik "szakértő" kijelentette: "12 millió román él kisebbségi sorsban". A kongresszus zárónyilatkozata szerint "7 millió román él a határokon kívül. Ma már az anyaországra vetik tekintetüket." /Kisebbségi románok. Zsonglőrködés a számokkal. = Pesti Hírlap, okt. 11./ A kongresszus védnökei: Iliescu elnök, Teoctist ortodox pátriárka, Vacaroiu miniszterelnök és Mihai Draganescu, a Román Tudományos Akadémia elnöke. /Dimineata (Bukarest), okt. 9-10./"

Az Orient Expressz közölte a Nastase-Frunda levélváltást. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Frunda Györgyhöz írt levelében leszögezte, hogy Strasbourgban az ET rendezte a sajtóértekezletét, ahol ő a parlament nevében beszélt, Frunda viszont titkos szóvivője egy olyan dokumentumnak, amelyet Románia valamennyi testülete elmarasztalt. Frunda György szenátor helyesbítette Nastase állításait: a sajtóértekezletet a román fél szervezte. Nastase az RMDSZ memorandumára célzott, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök adott át az ET főtitkárának, a memorandum szövegét közölte a Romániai Magyar Szó, titokról nincs szó. /Parlamenti levelezés. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./

A román ET-küldöttségben hat helyet szerzett meg a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja és három bolygópártja /a Román Nemzeti Egységpártból a magyarellenes kijelentéseiről híres Adrian Motiu, a Nagy-Románia Pártból Ioan Iuliu Furo, a Szocialista Munkapártból Adrian Paunescu/, az RMDSZ-t Frunda György képviseli. /A román ET-küldöttség összetétele. = Magyar Hírlap, nov. 4./

"Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

Romániában elmaradt a besúgók, a szekusok leleplezése. Claudiu Iordache /Temesvár/ képviselő ugyan javasolta a tisztségviselők átvilágítását, azonban ezt a kérdést nem tűzte napirendre a parlament, sőt a képviselő javaslatának nyoma veszett. Most a Volt Politikai Foglyok Egyesülete nevében Ticu Dumitrescu parasztpárti képviselő újra kezdeményezte az átvilágítást. Most vizsont már a parlamentben vannak a régi rendszer kiszolgálói, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költóje é a többi. /Gyarmath János, Bukarest: Elmaradt a nagy leleplezés. = Magyar Nemzet, nov. 25./

Iliescu elnök nem hajlik a párbeszédre, csak a hatalom által megszabott feltételek között, állapította meg Emil Contantinescu, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnöke. Iliescu elnök a rádióban beszélt arról, hogy megdöbbentette a DK döntése: külön ünneplik meg december elsejét. Adrian Nastase, képviselőházi elnök azt tervezi, hogy hozzanak határozatot arról, hogy a volt román király 10-15 évig ne utazhasson be az országba. /Gyarmath János, Bukarest: Ion Iliescu a konfrontációt választja. = Magyar Nemzet, nov. 26./

A dec. 1-jei sepsiszentgyörgyi rendezvénnyel kapcsolatban Orbán Árpád megyei tanácselnök felháborodásának adott hangot Adrian Vlad Casuneanu prefektushoz írt levelében azért, mert meghívta Petre Turlea képviselőt, a Hargita-Kovászna jelentés egyik szerzőjét, azonkívül a magyar lakosság érzéseit sértő, soviniszta dalokat előadó énekesnőt. /Levél a prefektushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Az RMDSZ a szenátushoz intézett beadványában a televízió magyar adásának védelmére kelt. Az RMDSZ a beadványban elítélte Paul Everac, a televízió elnöke és Adrian Paunescu szenátor által indított vádaskodást. A magyar szerkesztőség tárgyilagos és pártatlan. /Az RMDSZ a magyar adás védelmére kelt. = Magyar Hírlap, dec. 11./

Román parlamenti küldöttség Adrian Nastase, a Képviselőház elnöke vezetésével látogatást tett a Fülöp-szigeteken. A küldöttséget jan. 11-én fogadta Fidel Ramos elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ 8/

Ceausescu születésnapját /jan. 26./ Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke napilapjában, a Vremeában verssel és vallomásokkal köszöntötte. A dicsőítő cikkírók között van két kormánypárti szenátor, Gheorghe Dumitrascu és Vasile Vacaru, a szenátusi frakció vezetője. /Magyar Nemzet, jan. 27./

"A Romániai Magyar Szó 1993. dec. 8-i számában közölt dokumentumokat a Párizsban működő, Nagy-Romániát szorgalmazó Román Gárdáról, választ várva arra, hogy hamisításról van szó, vagy valóságról. Választ nem kaptak, az ismertetés visszhangtalan maradt. Újabb levelet kapott a lap szerkesztősége, Innsbruckból, a Józanok Európai Társaságától /Gesellschaft Denkender Europäer/. Másolatban küldték meg Vacaroiu miniszterelnöknek Adrian Nastase parlamenti házelnöknek küldött, 1993. dec. 10-i levelét, melynek lényege: a párizsi Román Gárda szervezettel kapcsolatban ne szolgáljon a sajtónak semmilyen információval, ugyanezt kéri C. V. Tudornak e szervezettel való kapcsolatára vonatkozóan is. - Az egyre homályosabb, a hatalom kulcsfiguráit támadó C. V. Tudor "külkapcsolatairól" jó lenne többet tudni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./"

A parlament össztüzet nyitott Moldovára, mert a választásokon az egyesülést ellenző politikai erők győztek. Adrian Paunescu szocialista munkapárti szenátor a moldáviai vezetőket románellenesnek és oroszbarátnak mondta. /Magyar Hírlap, márc. 5./

"A rendőrségről szóló törvénytervezet kapcsán a szenátusban több szélsőséges politikus, élükön Corneliu Vadim Tudorral és Adrian Paunescuval vérlázítónak nevezte az RMDSZ javaslatát: azokban a helységekben, ahol nemzetiségek élnek, a rendőrök beszéljék a kisebbség anyanyelvét is. A Vatra Romaneasca már korábban kiadott közleménye felhívta a figyelmet a közeledő "magyar veszélyre", amikor a román nép "hóhérainak" emlékét ünneplik és "revansista beszédeket" mondanak az erdélyi magyarság képviselői. A Vatra felkérte Iliescu elnököt, hogy tiltsa be a márciusi rendezvényeket, a Belügyminisztérium pedig lépjen fel a szervezők és agitátorok ellen. /Magyar Nemzet, márc. 11./"

Márc. 15-én Adrian Casunean-Vlad, Háromszék prefektusa azt nyilatkozta a bukaresti rádiónak és a Rompresnek, hogy március 15-nek megünneplése természetellenes, továbbá sérelmezte, hogy Baróton gyászszalagos román zászlóval vonult fel a tömeg. Benkő Levente, Barót polgármestere cáfolta a prefektus állítását. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

"Márc. 19-én Kolozsváron tanácskoztak Adrian Nastase, ügyvezető elnökkel az élen a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja erdélyi szervezeteinek vezetői. A zárt ajtók melletti tanácskozáson arról beszéltek, hogyan lehetne Erdélyben erősíteni a kormánypártot, mert a választáson ezen a vidéken gyengén szerepeltek. Nastase terve az RMDSZ politikai befolyásának csökkentése, kimutatni, hogy a magyar lakosság zöme nem követi az RMDSZ "szélsőségeseit", nem akar autonómiát, az RMDSZ egyes vezetői cinkosságot vállalnak Budapesttel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ A tanácskozáson megvizsgálták az Erdélyi Hadsereg gondjait is. Nastase a sajtótájékoztatón nagy teret szentelt az RMDSZ-nek: számos megnyilatkozása nem egyeztethető össze az alkotmányossággal, kétszínű. Tudomásuk van egyes RMDSZ-vezetők külföldi tevékenységéről. Folytatni kell a pártközi tárgyalásokat, mondta, de határozottan fellépnek, ha az szükséges. /Magyar Nemzet, márc. 21./"

Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./

Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke csapatával Kolozsváron járt, majd kijelentette, hogy cselekedni fognak az RMDSZ radikális csoportja ellen. Kijelentette, hogy az RMDSZ ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a Nagy-Románia Párt. A kormánypártot zavarja, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, képviselőházi titkár, hogy az RMDSZ állandó struktúrát alakít ki, amelyik működik. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

"Márc. 30-án a külügyi sajtóértekezleten Simona Miculescu szóvivő foglalkozott Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének romániai látogatásával. Elmondta, hogy a bukaresti nagykövetség előzetes tájékoztatást adott arról, hogy Entz Géza magánszemélyként márc. 28-a és ápr. 4-e között Romániában fog tartózkodni, állami kitüntetéseket fog átadni. A szóvivő szerint a kitüntetések átadása nincs összhangban a magánlátogatással. A bukaresti nagykövetség pontosított: Entz Géza nem magánszemélyként ad át kitüntetéseket, csak a húsvéti ünnepet tölti az országban magánszemélyként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt ügyvezető elnöke a román hatóságokat hibáztatta, hogy nem tanúsítottak nagyobb határozottságot Entz Géza útjával kapcsolatban. Szerinte vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevél esetében, hogy "megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "

Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./