"Szatmárnémetiben a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében, dec. 14-én bemutatják Nagy István Hopp Istók, jó estét című, szatmári betlehemes játékokat ismertető kötetét. A könyvet Bura László tanár, nyelvész, néprajzkutató és Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára mutatja be. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./"

Jún. 22-én tartotta meg programadó közgyűlését a Szatmár megyei Magyar Ifjúsági Kezdeményezés Szatmárnémetiben. Jelen volt Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, a meghívott vendégek sorában pedig Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Varga Attila parlamenti képviselők, Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke, valamint dr. Bura László. A MIK három évvel ezelőtt elkezdett útján szeretne tovább haladni, "az egyenes gerinc politikájának híve". Kabai István szerencsés ötletnek tartja azt, hogy alapszabályzatba foglalták, miszerint a MIK–nek csak az lehet tagja, aki előzőleg beiratkozik az RMDSZ–be. Szabó Károly szenátor szerint a MIK ilyenformán az RMDSZ kádertartaléka. /anikó: Megszavazták a MIK–programot a szombati közgyűlésen. A szervezetnek az egész megye magyar fiatalságát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

"Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Napvilágot látott Bura László és Póti István szerkesztésében Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése című monográfia. Az Identitas Alapítvány vállalta a könyv kiadását. Bura munkatársai voltak Erdei Líviusz és Kis Imola történészek, Muhi Sándor képzőművész, valamint Bara Csaba, Bara István és Tóth Géza építészek. /Elek György: Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 1./"

"A Partiumi Magyar Napok keretén belül "Életminőség, jövőkép, megmaradás" címmel konferenciát rendeztek Szatmárnémetiben. A konferenciát Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke nyitotta meg. Az előadók között volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Bura László, Kereskényi Sándor szenátor . Dr. Szakály Sándor történész a Duna Televíziót mutatta be. - Ha a magyarság örök értékeit megőrizzük, az európaiságot, a kereszténységet, a plebejus jelleget, akkor bárhol meg lehet maradni magyarnak - mondotta Markó Béla. Mindazonáltal meg kell állítani a kivándorlást. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke megelégedéssel nyilatkozott a rendezvényről, amelynek megszervezéséhez messzemenően hozzájárultak. /B.I.: Partiumi Magyar Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./ Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke leszögezte, megtisztelő számára, hogy a konferencia fővédnökeként szólhat a tanácskozáson. A magyar nemzetrészekkel való törődés a magyar politika és kormányzati rendszer integráns részévé vált. Létrejöttek és működnek azok a szervezetek és intézmények, amelyek biztosítékai a nemzeti stratégia megvalósulásának. Három és fél évvel ezelőtt megalakult a magyar-magyar kapcsolatok legmagasabb politikai tanácskozó csúcsszerve, a Magyar Állandó Értekezlet, s 2002. január 1-én hatályba lépett a 2001. évi LXII. törvény "A szomszédos államokban élő magyarokról", közkeletűbb nevén a kedvezménytörvény. Eddig félmillióan kértek magyar igazolványt. Egy modern társadalom nem nélkülözheti a civil társadalom által létrehozott és működtetett szervezeteket, egyesületeket, társaságokat, művészeti csoportokat, klubokat. A szatmári civil szervezetek nélkül nem lett volna "Hajnal akar lenni" énekverseny, "Jakabffy-napok", "Gellért Sándor" szavalóverseny és az "Érmindszenti zarándoklatok". /Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszéde. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./"

"Fellendülőben a helytörténet iránti érdeklődés. Bizonyítják ezt az utóbbi években megjelent falumonográfiák, különböző településeket, egyházközségeket, templomokat bemutató kötetek, tanulmányok sokasága. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztálya ebben a témakörben rendez konferenciát jan. 18-án, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. Előadások hangzanak el: Balázs Lajos Hogyan készítettem el Csíkszentdomokos monográfiáját; Szabó Miklós A falutörténet-kutatás kérdései Maros megyében; Sipos Gábor Református egyházi helytörténet 1990 után; Marton József A római katolikus hittudomány alakulása 1990 után; Keszeg Vilmos "Üzenet a maradéknak" - A protestáns templomok toronygombjába elhelyezett emlékiratokról; Pál Judit A várostörténetírás helyzete 1989 után; Fleisz János A romániai magyar várostörténeti kutatások elméleti-módszertani kérdéseiről napjainkban; Bura László Szatmár múltja és jelene egy évtized helytörténelmi monográfiáiban; Gaal György Kolozsvár magyar helytörténeti irodalma 1990 után; Tonk Sándor Marosvásárhely demográfiai állapota a XVII. században; Pál Antal Sándor A levéltár a helytörténet kutatásban; Kovács András helytörténet és művészettörténet; Szabó Bálint Épített örökség és regionális (lokális) történelem. A helyszínen Pozsony Ferenc szervezésében kiállítás nyílik falumonográfiákból, helytörténeti munkákból, forráskiadványokból. /Lokális és regionális történelmek. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztályának konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./"

"Jan. 18-án Kolozsváron, az Apáczai Líceumban Lokális és regionális történelmek címmel rendezett konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztálya. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök kifejtette, a konferencia céljául tűzte ki az 1990-től napjainkig megjelent helytörténeti művek számbavételét, a legújabb elméleti-módszertani szakirodalom megismertetését. Sok értékes előadás hangzott el. Az előadók között volt többek között Szabó Miklós, Sipos Gábor, Fleisz János, Bura László, Gaal György és Pál-Antal Sándor. A teremben kiállították a falumonográfiákat, helytörténeti munkákat és forráskiadványokat. /Ördög I. Béla: Helytörténetírási konferencia városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Ápr. 11-én kezdődött meg a Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat, melynek ünnepélyes megnyitóját a szatmárnémeti Láncos-templomban tartották. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által évről évre megrendezésre kerülő rangos ünnepségnek első alkalommal ad helyet Szatmárnémeti. A Nyelvőrzés díját idén dr. Bura László kapta meg, akinek anyanyelvművelő munkásságát dr. Zsemlyei János egyetemi tanár méltatta, a kitüntetést pedig dr. Péntek János egyetemi tanár adta át. A rendezvény ápr. 12-én anyanyelvi konferenciával folytatódik, a díjkiosztással egybekötött záróünnepségre ápr. 13-án, vasárnap kerül sor. /(anikó): A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 12./"

"Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"

"Dr. Bura László neves szatmári nyelvész és közíró, a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozataként működő Tanítóképző Főiskola igazgatója közölte, mostani végzősei közül sokan választották a néprajzot, népismeretet, helytörténetet államvizsga dolgozatuk témájául. A 89 dolgozatból 20 ebből a témakörből íródott. Krasznadobráról például nem kevesebb, mint négy dolgozat készült: Rádi Edita pintérmesterséget, Kállay Éva az állatnév- és a helynév adatokat dolgozta fel. Suhó Zoltán 858 (!) helyi köz- és szólásmondást vonultat fel tanulmányában. /Sike Lajos: 20 főiskolás írt nép- és helytörténeti témájú államvizsga dolgozatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./"

"Az 1966-ban Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Pakocs Károly írót, költőt Szatmár megyéhez köti születési helye (Nagykároly), valamint a szatmári római katolikus egyházmegyében kifejtett három és fél évtizedes papi tevékenysége. Többször volt börtönben, egyelőre tisztázatlan, hogy halála előtt miként és miért bántalmazta külföldön (?) a román politikai rendőrség. Lehet, hogy előkerülhet (az 1956-os magyar forradalom hatására írt) Dávid és Góliát című költeménye (valószínűleg ezért is került börtönbe), kéziratban megvan a Küzdelem a lelki vakság ellen című, 160 oldalas emlékirata is. Életpályája, személyisége nemcsak az irodalom szakemberei, hanem a lélektan búvárai számára is számos feladvány lehet. Pakocs Károly 1950-ben szabadult a börtönből. 1951 decemberében főiskolai tanár lett Gyulafehérváron, az állami hatóságok által szervezett teológián. Pakocs Károly 1953-1955 között Gyulafehérváron írt, Küzdelem a lelki vakság ellen című prózai emlékiratáról nyomtatásban először Tempfli Imre tette említést A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai című könyvében (2000), később, a Sárból és napsugárból - Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892- 1966 című, 1160 oldalas munkája (2002) bevezetőjében. Tempfli Imre azt ígérte, hogy könyvéből) jobban megismerhető Pakocs Károly. Könyve terjedelmes mellékletanyagában azonban nem közli az emlékiratot, csupán folyamatosan hivatkozott annak oldalszámaira. Pakocs Károly emlékirata egészében olvasmányos. Pakocs ellenfelei azt mondták, hogy "Pakocs helynök megalkuvó, a hierarchia létráján törtető, és a kommunista érdekek lelketlen kiszolgálója lett". Pakocs kiszabadulásakor meg volt győződve arról, hogy a gondviselés rendet teremteni küldte haza. Pakocs kéziratában hangoztatta a maga roppant felelősségét, s elmondta, milyen szívesen osztaná ezt meg más feljebbvalóval, ilyen azonban nincsen, sem püspök, sem érsek, az Apostoli Szentszékkel pedig nem tudott érintkezni. Pakocs hangoztatta, hogy az állammal meg kell egyezni, ő már a börtönben látta - írja -, hogy az államhatalom nem akar nemzeti egyházat. Valójában 1948. július 19-én Takáts Lajos nemzetiségügyi államtitkár ( alminiszter ) Szatmárnémetiben mondott beszédében jelentette ki: "A kormány el van határozva, hogy a katolikus püspökökkel szemben feladja a békés megegyezés álláspontját. Lehetőséget adunk, hogy a római katolikus egyház nemzeti egyházzá alakuljon és ne legyen kénytelen külföldi irányításra hallgatni. Megadjuk a módot a híveknek is, a papoknak is, hogy szakítsanak az elzárkózás eddigi politikájával." (Szabad Élet, IV. évf. 162.sz.) Kevésbé hihető, hogy erről Pakocs Károly nem hallott volna. Szövegeiben bizony gyakori a szó és a tett ellentéte. A papok féltek tőle, elhallgatnak előtte dolgokat, hiszen - emlékiratában megírta - a rendőrség tőle érdeklődött többször is a "zug-teológiáról", a minisztériumi megbízott őt kérte, hogy "izgató beszédei" miatt figyelmeztesse Dr. Czumbel Lajost, "megfelelő helyen" őt kérték - írja -, hogy P. Godó Mihály áthelyezését kérje. Ő közölte a szatmáriakkal: "biztos forrásból tudja: a minisztérium nem engedi a titkos ordináriusok működését", illetőleg, hogy a "kormány kimeríti a sorukat" (azaz letartóztatják őket). A minisztérium és a rendőrség emberei mindegyre őt keresték, vele tárgyalnak. Pakocs Károlyt a megmerevedett, régi korokra jellemző abszolút tekintélyelvűség jellemezte. Jellemzéseiben nem kímélte munkatársait, kortársait, esetenként ellenfeleit. Megírta: az egyházmegye nagy baja az, hogy Dr. Scheffler János püspök nem talált vezetésre alkalmas utódokat, ugyanis Dr. Czumbel Lajos ordinárius, akinek a kormányzást átadta, az egyházjogban szokatlanul járatlan (noha két doktorátusa is van!), a kormányzásra alkalmatlan. Az őt követő Szvoboda Ferenc "hihetetlenül tehetetlen", "impotens öregember", ráadásul "jellemes paphoz méltatlanul, kétszínűen jár el", mert nem mondja meg neki, hogy ő az ordinárius. Dr. Dobos János szatmári lelkész, majd máramarosszigeti plébános (a harmadik ordináriusjelölt) "jólelkű, de egészen férfiatlanul gyenge ember". Elítélően írt dr. Révész Gáborról vagy Rényi Ferencről, aki "valóságos őrültje a szatmári lázadásnak", "a legfelső fokon befolyásolható természete miatt és beteges aggályossága miatt a leghasználhatóbb eszközévé hipnotizálta [P. Godó] ez a hatalmi tébolyban szenvedő jezsuita". P. Godó Mihály jezsuita atyát tekintette legfőbb ellenfelének. Róla írta, hogy "ideges tettvágy, nagyfokú hevesség, meggondolatlanság jellemzi. Kalandocskákban éli ki ábrándjait. A szatmári anarchia megteremtéséhez démoni eszélyességgel választotta ki munkatársait. Fölényes, magát nagyra tartó, sokszor pökhendi és hihetetlenül elbizakodott szerzetes. Ideggyönge ember. Népszerűséget hajhászó. Modortalan." "Mit tolakodik élők és holtak fölött ítélkező bíróul?" - kérdezte. "Kiközösítési dührohama van." Jellemzésére szinonimák sorát használja: "Megbomlott lélek, felajzott agyú és beteg idegzetű, elmeelferdülésben szenved; jogi elmebajban szenved; elmebillent ember.". "Elmebetegséggel, lelki kórral áll(unk) szemben" - írja. "Szamosújvári kalandor, szamosújvári düh jellemzi, a szamosújvári terror (képviselője), sátáni vonás (jellemzi); a vadászebek dühével keres okokat magatartása igazolására." Pakocs Károly véleménye szerint egyébként az erdélyi jezsuiták mind ideges, zavart lelkű emberek, ideggyengeség jellemzi őket. Elmarasztalja a női szerzeteseket is, elsősorban a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe tartozókat, akik P. Godó "női roham-osztagai", "egyházi barisnyák" "a farizeusok női utódai", akik "barisnya-támadást", "barisnya-rohamot" hajtanak végre, "barisnya-őszentsége" házról-házra jár és lázít, s terrorjuk apostolkodja a közvéleménybe a tévtanokat. "Mulieres in ecclesia taciant" - írja (azaz: Nők ne szóljanak bele az egyház ügyeibe!). Jól leteremtette ellenfeleit, közben arról panaszkodott, hogy azok "szeretetlenül" viselkednek a békepapokkal szemben, ahelyett, hogy "térdenállva kérnék őket, hogy lássák be hibáikat" Mindszenty József hercegprímással kapcsolatban mesének, propaganda-híresztelésnek tartotta azt, hogy a bíboros akaratát a börtönben injekciókkal megbénították, s a tárgyalásán való teljes lelki letörését, ott elhangzott vallomását így befolyásolták. A Pakocs-emlékirat állításai csak fenntartással, más forrásokkal szembesítve fogadható el, ezt mutatja, hogy Tempfli Imre idézte Márton Áron véleményét, aki szerint a Rómával kapcsolatos ügyekben Pakocs Károly a legkevésbé megbízható forrás. Jellemző, hogy Pakocs a vatikáni államtitkársághoz írt levelében javasolta, hogy a politikailag exponált Márton Áron püspök helyett ki kellene/lehetne nevezni egy másik, a kormány bizalmatlanságát eloszlató püspököt. Pakocs Károly jellemvonása volt a hatalom vágya. Emberi gyengeségeit az ördögi rendszer szakemberei valószínűleg tudatosan keresték, személyisége (esetleg kóros alapon kifejlődött) jellemvonását, ambícióit aztán fel- és kihasználták. Valójában ő vált lelkileg vakká, s élete végén emiatt vált a rendszer áldozatává. Tempfli Imre Sárból és napsugárból című terjedelmes könyvében sok a töltelékanyag, ez megnehezíti az olvasó eligazodását. Problémát jelent, hogy az ábrázolni kívánt kor világában járatlan a szerző. /Bura László: Pakocs Károly írói hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Júl. 6-ától Szamoskóród is felkerült a Petőfi-emlékhelyek térképére. Júl. 6-án felavatták a szamoskóródi református parókia falára elhelyezett emléktáblát. A templom falai között került sor két előadásra. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke arról beszélt, hogy milyen szerepet játszott a nemesi osztály a polgárosodás küzdelemében, valamint a szellemi élet megerősödésének a küzdelmében. Bura László, a Babes-Bolyai Egyetem Tanítóképző Főiskola igazgatója Az oktatás múltja, jelene és jövője címmel tartott előadást, ebbe belefoglalva azt is, hogy miként alakult Szamoskóród közel kétszáz éves múltra visszatekintő oktatási rendszere a múltban. A parókia udvarán összegyűltek előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes mondott ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon alakult meg a Szamoskóródi Petőfi Könyvtár. /Elek György: Szamoskóród: Petőfi-emléktáblát avatott a faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./"

"Júl. 11-én a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ dísztermében az Identitas Alapítvány, a Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium szervezésében került sor az Ifjúság és kultúra című tanácskozásra. Dr. Bura László művelődéstörténész, főiskolai tanár szerint a mai fiatalokban él az igazmondás szándéka, ha ez a gyakorlatban nem is mindig nyilvánul meg. A fiatalok nem olvasnak. Az iskolások nem olvassák el a kötelező olvasmányokat, nagyon sok főiskolára jelentkező fiatal internetről vagy rövid leírásokból készül a felvételire. Dr. Kovács Zoltán adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Tanárképző Intézetének igazgatója Nevelés és önnevelés - érték és választás az ifjúsági művelődésben címmel tartott előadást. Ezt követte Kovács András Ferenc költő és irodalomtörténész, valamint Visky András költő és esztéta előadása. /E. Gy.: Ifjúság és kultúra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./"

"Júl. 25-én kezdődött meg a második alkalommal megszervezett Kisiratosi Napok háromnapos művelődési és hagyományőrző rendezvénysorozata. Számos kisiratosi, illetve Arad megyei szervezet helyezte el az emlékezés koszorúit Godó Mihály jezsuita szerzetes szülőházának falán lévő emléktábla alá, majd a helyi kultúrházban népes közönség előtt mutatták be páter Godó önéletrajzát, amelyet a kisiratosi születésű atya nem sokkal halála előtt mondott hangszalagra. Dr. Bura László szatmári helytörténész a könyv kapcsán elmondta, hogy abban Godó atya saját életpályája tanulságosnak érzett emlékeiről beszél. Méltatásában kitért arra, hogy az önéletrajzból hiányoznak igen jelentős események, melyeket az atya nem tartott fontosnak elmondani, például életének az a momentuma, amikor könyvtárat menekített, mint ahogy jelentős egyházi, szervezői munkájáról sem tudunk meg sokat. A könyvbemutató után a Godó atya hangját őrző egyik magnófelvétel részletét hallgathatták meg a jelenlevők. Két kiállítás is nyílt Kisiratoson. Az egyik a tavalyi képzőművészeti tábor résztvevőinek műveiből, a másik a kisiratosi végzős (általános iskolás) diákok tablóiból. /Karácsonyi Zsolt: Kisiratosi Napok, másodszor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./"

"A katolikus értelmiségiek nyugaton működő szervezete, a Pax Romana 1991-ben telepedett haza Magyarországra, majd 1993-ban a gyulafehérvári főegyházmegyében is létrejött a Romániai Magyar Pax Romana. Az eltelt évtized folyamán az induláskor lelkesedők egy része lemorzsolódott; sokan elhagyták az országot. A papság részvétele az értelmiségi mozgalomban gyakorlatilag szinte teljesen az alapításban való részvételre korlátozódott. Az egyháznak szüksége lenne arra, hogy plébániai, egyházmegyei, egyházmegyeközti szinten számbavegye, mennyien vannak olyanok (értelmiségiek), akik igazán ismerni szeretnék az egyház szellemiségét, mai sorskérdéseit, továbbá, hogy kiket lehetne bekapcsolni a keresztény szellemi műhelymunkába. Az egyetemet elvégző katolikus hallgatók igen jelentős száma is hamar elhagyja az országot, az itthon maradók pedig szétszóródnak az országban. Jó volna, ha kialakulnának a helyi értelmiségi közösségek. Célszerű volna, ha az ilyen közösségek havonta (kéthavonta) találkoznának. Konferenciákat tarthatnának, klubokat létesíthetnének. Mindenképpen kezdeményezni kellene a régiókon átnyúló szakmai (foglalkozásbeli, hivatásbeli) csoportok működését. /Bura László: Merre, hogyan, erdélyi katolikus értelmiség? = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./"

"Elkezdődtek a Partiumi Magyar Napok Szatmárnémetiben. Irodalmi seregszemlét szervezett a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés a Partiumi Magyar Napok előestéjeként: aug. 28-án tíz fiatal szatmári prózaíró novelláit összegyűjtő kötetet mutattak be Szatmárnémetiben.Az Előjáték című kötetet és szerzőit az antológia lektora, Bura László főiskolai tanár mutatta be.A Partiumi Magyar Napok hivatalos megnyitója aug. 29-én lesz. Este Együtt a Kárpát-medencében címmel a Duna Televízió munkatársai várják közönségtalálkozóra az érdeklődőket. /Erdei Róbert: Fiatal prózaírók kötetét mutatták be. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./"

"Az egyház és a média témakörét járja körül a Romániai Magyar Pax Romana idei tanulmányi találkozója, mely szept. 25-28. között zajlik Kolozsváron. Bura László, a katolikus gyökerű keresztény értelmiségi mozgalom elnöke nyitotta meg a már tizennegyedik rendezvényt, amelyet különböző témakörökben, más-más helyszínen, évente egy vagy két alkalommal tartanak meg. A kolozsvári találkozón a magyarországi és vajdasági Pax Romana tagjai is megjelentek. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője a médiát az egyház szemüvegén keresztül vizsgálta, majd folytatódott a csoportmunka és a beszélgetés. Szept. 27-én Veres Levente távközlés szakos egyetemi hallgató, a www. catholic.ro internetes portál szerkesztője beszél a vallási élet és az internet kapcsolatáról. /Bálint B. Eszter: Egyház és média kapcsolata. Tanulmányi találkozót szerveztek Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karaként Szatmárnémetiben működő Közigazgatási Kollégiumban 59 új diák kezdte meg az első évet, a Tanítóképzőnek 28 új diákja van. A Tanítóképző évnyitóján Bura László tanulmányi igazgató és Lovas János tanár üdvözölte az új iskolaévet kezdőket, Végh Balázs Béla tanár pedig a hétvégi alternatív oktatásról szóló konferenciára hívta fel a részvevők figyelmét. /Princz Csaba: 59 új diák a Közigazgatási Kollégiumban, 28 gólya a Tanítóképzőben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./"

"Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. A nagyenyedi börtönben 1953. okt. 2-án halt meg dr. Bogdánffy Szilárd, akit 1949. febr. 12-én, Bukarestben titokban szentelt püspökké O Hara pápai nuncius. Az egyházüldözés idején vetették börtönbe, majd gyilkolták meg a tudós főpapot. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök okt. 1-jén Bogdánffy Szilárd szülőföldjén járt, ahol emléktáblát avattak. Bogdánffy Szilárdra emlékezett a szülőföld azzal, hogy Bogdánffy évet hirdetett Huzsvár László, a nagybecskereki egyházmegye püspöke. Szerbia-Montenegró területén van ez az egyházmegye, a legkisebbik harmada a hajdani csanádi püspökségnek, amit Trianon szakított három részre. Az egyik /Temesvár /Erdélyben van, a másik rész a szegedi püspökség lett, s a harmadik a Nagybecskereki, amelynek harmincegynéhány plébániája van. Torontál vármegyében, egy Feketetó nevű falucskában született Bogdánffy Szilárd. A keresztelés a közeli nagyobb településen, Csókán volt 1911. márc. 4-én. Apja Feketetón kántortanító volt. Abban az épületben született Bogdánffy Szilárd, ahol az iskola és kápolna is volt. A Bogdánffy év befejező ünnepségét okt. 1-jén tartották Csókán, az ottani egyházmegye összes papjának jelenlétében. Bogdánffy Szilárdnak zseniális képességei voltak. Első elemitől a doktorátus befejezéséig színjeles. Mindegy volt, hogy románul, latinul, franciául kellett előadnia, csillagászattant, vagy kémiát, mindenhez értett. 1947-ig tanított Váradon, megszakításokkal. A Szentszék tudta, hogy a kommunisták mit művelnek az egyházzal, azért rendelkezett a titkosságról, mert előre biztosítani akarta, hogy legyen aki átvegye az egyházmegyék vezetését, ha a püspököket elviszik börtönbe. Bogdánffy Szilárd a Szatmár-Váradi Egyházmegyét vette volna át. A kommunista hatalom azonban megtudta ezt a tervet, ezért letartóztatták Bogdánffy Szilárdot. A diktatúra Márton Áron és Schffler János püspököt kiszemelte arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ebbe egyik sem ment bele. Mindegyik vállalta a börtönt és többen a halált is. Márton Áron püspök kiszabadult, Pacha Ágostont is kiengedték meghalni, már teljesen megvakult akkorára, a többiek viszont ott pusztultak a börtönben. Bogdánffy Szilárd 1953. okt. 2-án a börtönben halt meg. 1992-ben kezdődött meg a boldoggá avatásához a kutatómunka. Fodor József tagja a boldoggá avatást megelőző vizsgálatvégző bizottságnak. A történelmi életrajz elkészítésében dr. Bura László segített, aki a Scheffler Jánosét is összeállította. /Balla Tünde: Egy boldoggá avatás nyomában. Bogdánffy Szilárd mártír püspökre emlékeztek Szerbiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

"Az szatmári egyházmegye 200. évfordulójának megünneplésére készül. Az egyházmegye múltbeli életére vonatkozó adatokat gyűjtötte össze Bura László A második évszázad. A szatmári római katolikus egyházmegye kislexikona /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkájában. A könyv tehát lexikon, de a lexikoni szokástól eltérően a betűrendes tárgyalásmódot nagyobb tematikus fejezeteken belül érvényesíti. Az egyházmegye története mellett bemutatta az egyházmegye intézményeit, a szerzetesrendeket, a lelkiségi mozgalmakat és az egyházmegyében működők közül az irodalomban, a művészetekben alkotó, a közéletben kiemelkedő személyiségeket. /Schupler Tibor: Lexikon a szatmári egyházmegyéről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 14./"

"Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

Dr. Bura László nyelvész, történész vehette át Szatmárnémetiben a márc. 12-i i ünnepségen az Identitás Alapítvány emlékplakettjét és díját, amellyel a szervezet a magyarságtudat erősítését ismerni el. Varga Attila, az alapítvány elnöke, a díj átadása előtt rámutatott: "Reméljük, ez nem csak az Identitas Alapítvány díja, hanem a magyar közösségéé is egyben." A politikai és egyházi vezetők, közéleti személyiségek jelenlétében zajló díjátadási ünnepség Varga Attila köszöntőjével kezdődött, ezt követően Lőrincz Ágnes, a Harag György Társulat vezetője énekelt magyar népdalokat, Nagy Orbán színművész pedig szavalt. Dr. Juhász Dezső, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvészeti tanszéke részéről dr. Bura László életpályáját mutatta be. /Princz Csaba: Dr. Bura László kapta az Identitás Alapítvány díját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

Az ötvenezer magyar lakost számláló Szatmárnémetiben ötéves a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem itteni Tanítóképző Főiskolája, melyet a három (román-magyar-német) nyelvű közigazgatási főiskola után két esztendővel hoztak létre. /Az alig öt-hatezer lakosú Nyárádszeredának már 10-12 éve van kihelyezett mezőgazdasági főiskolája./ Az évforduló alkalmából füzetet adtak ki. A kiváló tanár, pedagógus, közíró, helytörténész, dr. Bura László lett a főiskola első igazgatója 1999 őszén, mely tisztséget az ötödik esztendőben fiatalabb kollégájának dr. Végh Balázs Bélának adta át. A távoktatás keretében tanulókkal együtt már 170 fiatal szerzett itt diplomát, 48-an tettek sikeres fokozati és 54-en véglegesítő vizsgát. A hat kinevezett tanár közül háromnak van doktori címe, kettő pedig doktorandus, s az óraadó tanárok közt is van három doktor. /(Sike Lajos): Ötéves a szatmári magyar főiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

A Pro Europa Liga szatmári fiókszervezetének kiadásában, a Kárpátok Eurorégió Alap támogatásával megjelent a Mesék és legendák című, tavaly kiadott helytörténeti kiadvány második, javított kötete magyar és román nyelven, valamint az első kiadvány német és ukrán nyelven. Kónya László tanfelügyelő, a Pro Europa Liga szatmári szervezetének elnöke hangsúlyozta: a kiadványban azoké a diákoké a főszerep, akik a történeteket felkutatták, összegyűjtötték. A magyar nyelvű, javított kiadást dr. Bura László egyetemi tanár értékelte. /(anikó): Mesék és legendák – román, magyar, német és ukrán nyelven. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

Néhány hete új tanulmányi igazgatója van a Babes–Bolyai Egyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának. Dr. Végh Balázs Béla az első igazgatót, a nyugdíjas dr. Bura Lászlót váltotta fel. Dr. Végh Balázs Béla 1999-ben, a főiskola létrehozásakor jött Szatmárnémetibe. Doktori dolgozatát a kisebbségi (magyar és német) irodalomból írta, újabban a magyar gyermekirodalom is kutatási területei közé tartozik. Dr. Végh Balázs Béla elmondta, hogy a főiskola látogatottsága a legjobb a hat magyar tanítóképző közül, s ők állnak a legjobban az oktató gárda szakképesítésével, illetve itt készülnek legtöbben a doktorátusra. Szinte a semmiből hozták létre a könyvtárat, a számítógéptermet, s rövidesen meglesz az internetes kapcsolat is. Eddig közel kétszázan végeztek ezen a főiskolán, s 70-80 százalékuk a pályán van. A pénzük viszont kevés, fejlesztésre egy lej sem jut. Az egyetem szenátusa egy éve önfenntartóvá nyilvánította ezeket a főiskolákat. /Sike Lajos: Ha kell nektek főiskola, tartsátok el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a honlapján nemrég megjelent a határon túli magyar szerzők számára 2004–re meghirdetett kézirat–előkészítő pályázat nyerteseinek a listája. Ezen szerepel egyebek között Bura László Szatmár megye földrajzi nevei című munkája is. /(boros): Könyv Szatmár megye földrajzi neveiről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 27./

Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel rendeztek nemzetpolitikai tanácskozást Szatmárnémetiben, a III. Partiumi Magyar Napok keretében. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megnyitójában megfogalmazta: keresztényként a keresztény Európában. Ez tartott meg bennünket több mint ezer éven át, ez lehet jövőnk biztosítéka is. A tanácskozás első részében helyi politikusok, szakemberek, tartották meg előadásaikat. Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör elnöke a történelmi sorsfordulók csapdáit vette számba. Szőcs Péter történész Szatmár és Németi 1712-es egyesítéséről beszélt. Kereskényi Gábor önkormányzati képviselő helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta a kisebbségi jogok érvényesítésében. Pete István szenátora vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a romániai magyarság 65 százaléka vidéken él. Dr. Bura László főiskolai tanár az oktatásban felmerülő gondokról értekezett. A Babes-Bolyai (úgynevezett) multikulturális egyetemen még mindig a román többség dönt olyan kérdésben is, ami a magyarokra tartozik. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte a civil szerveződések jelentőségét. A találkozó második részében dr. Szakály Sándor történész arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában sokkal nagyobb demokrácia volt, mint azt később a nemzeti utódállamokban tanították, sokkal több jogokat élveztek a kisebbségek. Markó Béla leszögezte, az EU-ba csak a többségi lakossággal együtt léphetnek be. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette az RMDSZ elnökének álláspontját, s hozzátette: a térségünk minden népének, nemzetének alapvető célkitűzése és érdeke az EU-s tagság. Kiemelte, hogy mindenféle megosztási kísérlet csak árt a határon túli magyarság jogai érvényesítésének. /Sike Lajos: III. Partiumi Magyar Napok – Nemzetpolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Az egyházmegye megalapításának 200. évfordulóját nemcsak a szatmári római katolikus püspökség ünnepli, hanem a kassai római katolikus püspökség is. Ugyanis 1804-ben Szatmárral együtt a kassai egyházmegye is kiszakadt az egri püspökség kereteiből. Az évforduló alkalmából szept. 9-én Kassán történész-konferenciát tartottak az érsekség szemináriumában. A konferenciára meghívták az egri érsekség és a szatmári római katolikus püspökség képviselőit is. A szatmári püspökség képviseletében dr. Bura László, illetve Dancu Pál tartott előadást. Dr. Bura László Szatmár vértanú püspökének, Scheffler Jánosnak az érdemeit méltatta, míg Dancu Pál a lajosvölgyhutai szlovák felekezeti iskola 1938-as megszervezéséről beszélt. /Jubileumi konferencia Kassán. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 26./

Szept. 26-án, halálának 10. évfordulóján Fényi István–emléknapot tartottak Nagykárolyban és Kaplonyban. Nagykárolyban az emlékmise után a polgármesteri hivatal dísztermében Fényi István Üzenet odaátra című, most megjelent posztumusz verseskötetét mutatták be. Dr. Végh Balázs–Béla, az emléknap legfőbb szervezője elmondta: a kötet megjelenése nem csak egy–két ember érdeme. A valamikori tanítványsereg felsorakozott, hogy segítsen. A hátrahagyott versekből Németországból, Magyarországról, Nagykárolyból egyaránt érkeztek szövegek. Megkoszorúzták Fényi Istvánnak nagykárolyi sírját, ahol dr. Bura László irodalomtudós Fényi Istvánról, a katolikus költőről tartott előadást. A szülőfalu, Kaplony iskolaépületének a falán elhelyezett emléktáblán egy Fényi István idézet olvasható. Végül a nagykárolyi színházban Üzenet odaátra címmel irodalmi összeállítással adóztak a költő emlékének. /Boros Ernő: Tíz éve hunyt el Fényi István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

Modern könyvtár nyitotta meg kapuit nov. 15-én Szatmárnémetiben, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban. Ádámkó István iskolaigazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. A könyvtár kezdeti állománya 20 ezer kötet, a felekezeti iskola diákjai jan. 10–től használhatják azt, a nagyközönség előtt pedig csak 2005 szeptemberében nyílik meg. A könyvtárban a diákok és az érdeklődők a világhálón adatbázisokat érhetnek el, és használhatják a saját szervergépre telepített elektronikus adatbázisokat is. A könyvtár két olvasóterme 34 olvasót képes egy időben fogadni, a tudományos diákköri foglalkozásokat kutatószoba segíti. A könyvtár néhány éven belül regionális könyvtári centrummá szeretne válni. Schönberger Jenő püspök elsősorban Istennek mondott köszönetet a könyvtárért, majd pedig azoknak, akik az Ő eszközei voltak ebben. Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármester az RMDSZ megyei szervezete nevében 10 millió lej pénzadományt adott át a könyvtár gyarapítására. A Pro Hungaris Kultúraközvetítő Alapítvány /Budapest/ 7 millió forint értékben adományozott könyvet az iskola könyvtárának. Dr. Bura László, a katolikus iskola alapító igazgatója átadta a könyvtár számára a most kiadott Könyvek és könyvtárak Szatmáron és Németiben a XVII.–XIX. században című könyvét. /Elek Anikó: Modern könyvtárt avatott a Hám János Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 16./