Tüntetés a marosvásárhelyi katolikus iskoláért
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség hétfői felhívásában arra kérte tagságát és szimpatizánsait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt szeptember 6-án, szerdán délután 6-tól a marosvásárhelyi prefektúra előtti tiltakozó megmozduláson. „A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium helyzete egy héttel az iskolakezdés előtt is tisztázatlan. Egy éven keresztül csúfot űztek a szülőkből, semmibe vették a diákok jövőjét, végveszélybe sodorták az iskolát. Helyi szinten minden próbálkozást elgáncsoltak. A diákok jövője a tanügyminiszter kezében van. Nyomást kell gyakorolnunk a minisztériumra, hogy biztosítsa az iskola működését. Ezért tüntetünk!” – áll az RMDSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A szövetség arra kéri szimpatizánsait, hogy mindenki vigyen magával egy barátot és egy gyertyát. Az erdélyi magyar pártok – a Magyar Polgári Párt (MPP), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – is a részvételre biztatják tagságukat, szimpatizánsaikat. Arra kérnek minden civil és politikai szereplőt, hogy „helyezzék közösen nyomás alá Románia kormányát, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi iskola ügye megoldódjon, s a felekezeti oktatáshoz való jog se sérüljön” – áll az EMNP közleményében. A Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport közleményében a státus által megfogalmazott felhívást közvetítette tovább, fenntartva a Civilek által szervezett tüntetéssorozat kiáltványát, mely a nagyméretű tüntetés alapját képezi. „Felkérjük Önöket, benneteket, álljatok mellénk, hogy gyermekeinkért folytatott harcunkat sikerre vihessük!” – áll a közleményben. A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szintén felkéri a megye pedagógusait, hogy ismerőseikkel együtt vegyenek részt a szerdai tüntetésen – közölte a Népújsággal Horváth Gabriella, az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
ANTALFI IMOLA / Népújság (Marosvásárhely)

Különleges alkalmak a bodoni reformátusoknál
Az idei nyár a látogatások ideje volt. Június 18-án a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye által meghirdetett Reformációi Életlánc program keretében a Mezőbodoni Református Egyházközség 67 tagú küldöttsége Mezőpanitba látogatott, ahol elismeréssel fogadták az igehirdetést és a gyülekezeti kórus, valamint a furulyázó gyermekek fellépését. Augusztusban németországi testvérgyülekezetük meghívására 33- an – köztük sok fiatal gyülekezeti tag – a szászországi Hormersdorfba utazott – számolt be a nyári programról Szántó Mihály lelkipásztor (képünkön). – Sok résztvevőnek különleges alkalmat jelentett, mivel még nem jártak külföldön. Már maga a táj, az Érchegység is különleges hely, és a bányavidéken igen fejlett a kézműves mesterségek gyakorlása. Az egykori keletnémet területen az egyházi élet is jól működik. A mezőbodoniaknak pedig alkalmuk volt Drezda megtekintésére is, így sok szép élménnyel tértek haza – tette hozzá. A templom felújítására pályáznak De nem csak a látogatásokra összpontosítanak. A Regionális Operatív Program keretében minden esélyük megvan arra, hogy a szép fekvésű református templom felújítására sikeresen pályázzanak. A terveket Keresztes Géza műépítész és munkatársai készítették, és magában foglalja a műemlék épület tetőszerkezetének a javítását, a helyenként megrepedt falak megerő- sítését és újravakolását, a nyílászárók cseréjét stb.
Korszerű ravatalozó épül
A lelkész beszámolt arról is, hogy a református temetőben kiásták az alapot egy ravatalozó építésére, amit faanyaggal a polgármesteri hivatal támogat, és kisebb vagy nagyobb összegekkel a gyülekezeti tagok is hozzájárulnak az építkezéshez. A vásárhelyi cég által készített terv szerint egy virrasztóteremből, két hűtött fülkéből, irodából és mellékhelyiségből fog állni az épület a temető bejáratánál, amely az előírások szerinti körülményeket biztosít a virrasztáshoz és a temetések lebonyolításához. Népújság (Marosvásárhely)

Ifjúsági Konferencia az AMISZ 25 éves születésnapján
A mindenkori elnökök Hűség-díjat kaptak
Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) az elmúlt hétvégén szervezte A jövő a kezünkben van elnevezésű ifjúsági konferenciát, ekkor ünnepelték a szervezet fennállásának 25. évfordulóját is.
A hetedik alkalommal sorra kerülő háromnapos konferencia megnyitóján jelen volt Oltean Csongor Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Pál Norbert AMISZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester, valamint az ifjúsági szervezet tagjai, meghívottak és egykori elnökök, akiket az AMISZ kitüntetéssel jutalmazott.
Az idei konferencia előadásai érintették a mezőgazdaságot (Nagy Zsolt falugazdász arról beszélt, hogy milyen jövő vár a mezőgazdaságra, milyen lehetőségek rejlenek benne), a függőséget (világháló, közösségi oldalak okozta függőségekről beszélt Sipos Gabriella pszichológus), Faragó Péter parlamenti képviselő pedig a bukaresti fiatalok jövőbelátásáról beszélt a résztvevőknek.
Az esemény egyik kiemelkedő momentuma volt, amikor az AMISZ egykori elnökeit díjazták: szám szerint öt Hűség-díjat osztottak ki, a helyszínen négyen – László Lajos, Albert László, Derzsi Csaba és Szabó Mihály – vették át a díjat, Lészay Ildikó egyik ex-elnök nem volt jelen a konferencián, de a kitüntetés természetesen neki is jár.
Takáts D. Ágnes / Nyugati Jelen (Arad)

Jövőre nézve
Fel kell készülnünk rosszabbakra is. Ez nem Kasszandra-jóslat, hanem jól felfogott érdekeink szerinti magatartásforma: nem ártana kellemesen is csalódni a centenáriumi évben. Megvan rá minden esélyünk: a Román Nyelv Napjára élesített udvarhelyi médiahekk egyrészt megmutatta, mire képesek egyesek, hogy einstandolják a nyilvánosságot és beárnyékoljanak mindent, ami tisztességes szándék, másrészt rövid időn belül egy sor román publicista kelt a pórul járt eladónő védelmére. Valljuk be: sok baj van a sündisznóállással, amelyben olyan jól elvannak egyesek a Hargita lábánál, és nagyon helyesen tesszük, ha ezt magunknak hánytorgatjuk fel, mielőtt nyakunkba zúdul egy fél ország trollkodása, de az elsöprő többség nem ilyen. Tudom, én is onnan szakadtam.
Az udvarhelyi miccs-ügylet szépen illeszkedik azoknak a rögeszméknek és hisztériáknak a sorába, amelyek az utóbbi években sakkban tartják a romániai magyarságot. Tetszik vagy sem, ezeket a játszmákat le kell játszani, okosan és felkészülten. A bábukat nem lesöpörni kell a tábláról - ilyet amúgy sem tesz az, aki bízik a maga képességeiben -, hanem két-három lépéssel előbbre gondolkodni. Ez egy szimultán játék, amelyben anélkül kell sikeresnek maradni, hogy partnereink ránk borítanák az asztalt. Mi sem tesszük, ugye.
Jönnek ugyanis az ünnepi gondok és dilemmák. El kell tudni magyarázni, mennyivel mutat a kölcsönös tisztelet ügye az egyszeri ünneplésen túlra. El kell tudni magyarázni, miért "nem fair", hogy a száz esztendővel ezelőtti gyulafehérvári vállalások elenyésző hányada fordult a romániai magyar közösség javára, amely sem intézményeiben, sem pedig számárányában a maga javára gyarapodni nem, esetleg csak nyögvenyelősen tudott. A jelenlegi mérlegünk lehet akár pozitív is, összességében azonban szépen araszolunk a szórványosodás felé, ez pedig nem csak a mi veszteségünk, hanem azé az országé is, amelynek polgárai vagyunk. Szabad vegyértékeinkkel kapcsolódnunk kell a többségi társadalomhoz. Vannak nagyszerű eredmények, jól működő stratégiák. Ezeket a módszereket el kell tanulni, és mindenben alkalmazni kell. Ez nem önáltatás, nem önfeladás, hanem gyarapodás.
Jól tudjuk, hogy sokan kockázati tényezőként jelölik meg a romániai magyarságot. Évszázados trend, más közösségek is találták magukat hasonló helyzetben - a szászok mindenképpen -, mi viszont nem szeretnénk a sorsukra jutni. Tudományos emberek ostobaságai, az ostobaságok akadémiai szintre emelése nem bizonytalaníthat el senkit, inkább eligazít a méltánytalanságok útvesztőjében. Fogjuk fel így, és akkor nyert ügyünk lehet. Fölösleges egy évszázad sérelmeit mantrázni, az elmúlt huszonöt esztendőre sem elég az életünk, és legyünk őszinték: nekünk is van benne felelősségünk. Hat-hét százaléknyi felelősség éppen elég ahhoz, hogy söpörjünk a magunk házatáján is. A Mikó-ügy például még tízezreket mozgatott meg. A Batthyaneum ügyétől nem várhatjuk, hogy mozgósító ereje legyen: kit érdekelnek a kódexek, fóliánsok? Amennyire viszont a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Líceum kapcsán ezidáig a közösségünktől futotta, hát arra nemigen lennék büszke. Nem, nem a közvetlenül érintettek szélmalomharcára gondolok, hanem arra, hogy fel tudott-e mögéjük sorakozni az erdélyi magyarság. Nem, nem tudott. Lehetnénk egymással szolidárisabbak!
Egyébként azon sem kell csodálkozni, hogy száz esztendő kevésnek bizonyult az évezredes álom fölött napirendre térni. Fogalmam sincs, hányan élnek ebben az országban, akik még mindig nem értik, hogy került ide másfél milliónyi marslakó, de minden bizonnyal kétszer annyian vannak azok, akik a romániai magyarság által felhalmozott értékek tizedével sincsenek tisztában. A szolgálatos megmondóemberek főműsoridős kerekasztalaihoz mutatóban sem férnek oda közösségünk képviselői, ha épp rólunk esik szó. Mintha senkinek nem állna érdekében, hogy helyükre kerüljenk a dolgok. Éppen ezért zseniális az a felismerés, hogy a centenárium kapcsán megmutassuk: melyik színfolt is vagyunk mi a hozzáadott értékek palettáján. Mert ha végigböngésszük például a Román Akadémia öröknévsorát, alig találunk magyar neveket. Több ortodox metropolita van köztük, mint romániai magyar tudós. Bartók Béla neve post mortem felkerült erre a listára 1991-ben, de ha figyelembe vesszük, hogy az autentikus román folklór kutatásában mindmáig ő számít az egyik legnagyobb tekintélynek, ez magától értetődő gesztus volt. Barabási Albert László fizikus, hálózatkutató nevét azonban hiába keresnénk a listán, az ő világraszóló munkássága egyelőre nem érte el a jeles társaság ingerküszöbét. És egyre többen vannak azok, akiknek már semmit nem mond a Károlyi-házaspár vagy Szabó Kati négyszeres olimpiai bajnokunk neve, pedig utóbbi az egy olimpián begyűjtött aranyak tekintetében még Nadia Comănecinél is eredményesebb volt. És hányan tudják vajon ebben az országban, milyen kulturális értéket képvisel a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház, vagy ki volt Márton Áron püspök, aki a százéves Románia létrejöttében jeleskedő, később számkivetett görög-katolikus egyház híveit a római katolikus templomokba, saját magyarjai közé befogadta? Fontos-e valakinek, hogy az első román nyelvű, latin betűkkel nyomtatott könyvet bizonyos Barcsay Ákos erdélyi fejedelem adta ki a saját költségén, akinek a "hálás" utókor néhány éve szétperelte a dévai emlékművét? Soroljam tovább?
A legutóbbi Kolozsvári Magyar Napok egyik figyelemre méltó rendezvénye ebből a szempontból Róth Miksa földi halandók számára csak ritkán látható kolozsvári remekműveinek bemutatása volt. A lehetőséget nem csak az ünneplő magyarok, hanem román honfitársaink közül is többen megragadták. Talán még mindig nem elegen, de a Román Nemzeti Bankkal való együttműködés sikere fényes bizonyítéka annak, mi a tennivalónk a megmutatkozásban. Hogy egy klasszikussal éljek - aki remek fordítóinak hála románul is olvasható: "ez a mi munkánk; és nem is kevés."
Laczkó-Vass Róbert / Szabadság (Kolozsvár)

Kevéssel gazdálkodni – megújult a kérői református templom
Kívül-belül megszépült a 150 éves romos épület
A helyi közösség odaadó munkájának, adakozásának, támogatók segítségének köszönhetően közel öt éves folyamat zárult le szeptember 3-án Kérőben, ahol hálaadó istentisztelet keretében mondtak köszönetet Istennek, hogy a maroknyi gyülekezet újból használatba veheti templomát – áll a reformatus.ro beszámolójában.
Kis közösségekben is maradt még erő, erről tett tanúbizonyságot a hétvégén az alig hatvan lelket számláló kérői református közösség. Egy tető nélkül maradt, százötven éves templomot sikerült támogatók segítségével felújítaniuk, ezért gyűltek össze szeptember harmadikán hálaadó istentiszteletre, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Márk 1,40-44 alapján hirdette az igét. Prédikációjában a püspök a leprás meggyógyításának története alapján rámutatott: amikor egy család, gyülekezet vagy nemzet megbetegszik, hajlamos elkeseredni, azonban Istentől lehet segítséget kérni, ahogyan a leprás is segítséget kért Jézustól. Az isteni segítségbe vetett hit képes megtartani egy közösséget. Ötszáz év bizonyítja, hogy bármilyen támadást képes az egyház legyőzni, ez a százötven éves templom is azt bizonyítja, hogy Isten képes megtartani bennünket. A kérői gyülekezetben történt zavargásokra utalva a püspök kijelentette: az ige azt üzeni, hogy ha akarjuk, akkor rendezhetjük a kapcsolatunkat Istennel, a közösséggel. Krisztus kinyújtott kezét elfogadva sikerült a templomot felújítani, ez a templom pedig ékes bizonyítéka annak, hogy Krisztus akarata ellen nem győzhet a gonosz hatalma. Krisztusról azonban nemcsak elméletben kell, a templom falai között gondolkodni, hanem megváltott, megtisztított életünkről kell tanúbizonyságot tennünk az élet számos területén, ahogyan azt a meggyógyult leprás is tette.
Bányai Csaba, a Dési Református Egyházmegye esperesének ágendai szolgálata után a zsúfolásig telt templomban az úrvacsora sákramentumát is kiosztották. Szilágyi Róbert lelkipásztor köszöntő beszédében elmondta: kilenc évvel ezelőtt kérte meg az egyházmegye akkori esperese, Gudor Lajos, hogy vállalja el a beszolgálást, amelyet azóta is végez. A gyülekezet előző lelkipásztora nagyméretű templom átalakításba kezdett, amely azonban félbe maradt, négy évig ilyen körülmények között – ablakok, ajtók, fűtés nélkül – tartották a templomban az istentiszteleteket. A lelkipásztor beszámolója szerint gerendákon, szarufákon, deszkákon ültek az alkalmakon, a hideg idő beálltával családi házakban gyűltek össze, öt évvel ezelőtt pedig elkezdték a hajlék felújítását.
Szilágyi Róbert kiemelte, a támogatások mellett a kérőiek is jelentős összeggel támogatták a templom felújítását, volt olyan család, aki a villanyszerelést fizette ki, volt, aki a szószéket, és a pompás faragott szószékkoronát állta, vagy éppen a karzatba vezető lépcsőt készítette el. Ugyancsak dicséretre méltó a közmunka, amivel a gyülekezeti tagok hozzájárultak a felújításhoz. A kis gyülekezet igyekvéseit többen is támogatták, a legnagyobb segítséget az Erdélyi Református Egyházkerület nyújtotta, de több gyülekezet is meghallotta a segítségért kiáltó szavakat, így a Kolozsvár Felsővárosi, a Kolozsvár Tóközi, Kolozsvár Bulgária Telepi, szamosújvári, magyarnemegyei, dési és búzai református rgyházközségek is támogatták anyagilag a templom felújítását. A lelkipásztor kiemelte a támogató gyülekezetek sorából a Szentmargita-Lonka gyülekezetét, amely, miután 2012-ben új templomot épített, a templomszenteléskor összegyűlt perselypénzt a kérői gyülekezetnek adományozta. A templom felújításához a Dési Református Egyházmegye, Szamosújvár önkormányzata és a Kolozs Megyei Tanács is hozzájárult, valamint a helyi ortodox közösség is támogatta anyagilag.
Szilágyi Róbert kijelentett Isten Kérőben megtanított a kevésből élni, a kevéssel gazdálkodni, hiszen ő ebből a kevésből is nagy dolgokat tud véghezvinni.
KISS GÁBOR / Szabadság (Kolozsvár)

Két órát tárgyalt az amerikai nagykövet az igazságügy-miniszterrel
Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete ma kétórás megbeszélést folytatott Tudorel Toader igazságügy-miniszterrel a tárca székhelyén, ezt követően pedig úgy nyilatkozott, hogy a párbeszéd az együttműködés jegyében zajlott, és hatékony volt.
„Nagyon hatékony beszélgetést folytattam Toader miniszter úrral ma reggel, pozitív szellemben, amilyennek lennie kell a stratégiai partnerségünk keretében. A nap folyamán kiadunk egy közös nyilatkozatot. A párbeszéd az együttműködés szellemében zajlott. Információt és véleményt váltottunk, és alig várom a további együttműködést a miniszterrel és a kormánnyal” – fogalmazott a nagykövet.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter hétfő este, Hans Klemm kijelentései kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az Amerikai Egyesült Államok nagykövete lehet, azért aggódik az igazságügyi törvények módosítása miatt, mivel nem javasolta, hogy a legfőbb ügyészt a szenátus jelölje.
„Talán azért aggódik, mert az igazságügyi törvények módosítására irányuló jogszabályjavaslatban nem a legdemokratikusabb, USA-ban alkalmazott rendszert javasoltam, hogy a legfőbb ügyészt a szenátus jelölje. Gondolkodom ezen a változatom, ugyanis mi is hasonló demokráciára törekedjünk” – fogalmazott az igazságügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában.
Közölte ugyanakkor, hogy a keddi nagy folyamán találkozik Hans Klemm nagykövettel, s akkor majd kiderül, hogy az amerikai diplomata mivel indokolja az aggodalmát.
„Láttam a sajtó sajátságosnak nevezte azt a fajta hozzáállást, hogy a nagykövet párbeszédre hívta az igazságügyi minisztert. Elviekben nem hívhat be engem az irodámba. Az még elment volna, ha a nagykövetségre hív. Ez a harmadik alkalom, hogy találkozom a nagykövettel. Az igazságügyi minisztériumban több nagykövetet fogadtam, valamennyi esetben az ők kezdeményezésére. Több találkozási alternatívát ajánlott fel, megmondtam az én opciómat, amit azonnal elfogadott. Szerettem volna, ha közli az aggodalom okát is. Az üzenet a sajtón keresztül érkezett. Holnap (kedden – szerk. megj.) majd megtudom, megkérdezem valószínűleg, vagy elmondja ő maga. Bár előfordulhat, hogy nem az igazságügyi törvényekről fogunk beszélgetni, mivel az előző találkozókon meghívott, hogy látogassak el az USA-ba. Meglátjuk holnap” – fejtette ki Toader azt követően, hogy a nagykövetség aggodalmát fejezte ki az igazságügyi törvények módosítására irányuló jogszabályjavaslatok kapcsán. Mint fogalmaztak, az Egyesült Államok aggódik az igazságszolgáltatás függetlensége miatt, mivel a jogállamnak erős és független igazságügyi rendszerre van szüksége.
Medifax; Szabadság (Kolozsvár)

Vásárhelyi iskolaügy: tüntetésre buzdítanak a magyar pártok és az unitáriusok is
Az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is közleményben kérte hétfőn szimpatizánsait, hogy vegyenek részt azon a szerda délutáni marosvásárhelyi tiltakozó megmozduláson, amelyet a Római Katolikus Státus Alapítvány hirdetett a megszűnés határára juttatott Római Katolikus Gimnázium védelmében.
Az RMDSZ hétfői közleményében megállapította: a román hatóságok egy éven keresztül csúfot űztek a szülőkből, semmibe vették a diákok jövőjét, végveszélybe sodorták az iskolát. Miután a hatóságok helyi szinten minden megoldási próbálkozást elgáncsoltak, a diákok jövője a tanügyminiszter kezében van – folytatódik a közlemény.
Nyomást kell gyakorolnunk a minisztériumra, hogy biztosítsa az iskola működését. Ezért tüntetünk!” – áll a dokumentumban. A szövetség arra kérte szimpatizánsait, mindenki hozzon magával egy barátot és egy gyertyát is.
A Biró Zsolt MPP-elnök által jegyzett közlemény úgy fogalmaz: Adjunk hangot az igazunknak. Mondjunk nemet a jogköntösbe bújtatott intézkedések kitervelőinek. Ne hagyjuk az iskolát!”
A Szilágyi Zsolt EMNP-elnök által jegyzett közlemény arra kér minden civil és politikai szereplőt, hogy közösen helyezzék nyomás alá Románia kormányát.
„Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi iskola ügye megoldódjon, s a felekezeti oktatáshoz való jog se sérüljön” – áll az EMNP közleményében. Az EMNP álláspontja szerint a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye az elnyomás, a diszkrimináció és az erőszakos asszimiláció szimbólumává vált. Általuk a román kormány képviselői azt bizonyítják, hogy „nem vesznek tudomást azoknak a törvénytisztelő, adófizető román állampolgároknak a véleményéről, akikért - hivatali kötelességükből adódóan – felelősek” – fogalmaz az EMNP.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumért szervezett szerdai tüntetésen való részvételre szólít a Magyar Unitárius Egyház vezetői nevében Bálint Benczédi Ferenc püspök is, aki hétfői közleményében jelezte: együttérzésüket fejezik ki római katolikus hittestvéreikkel szemben a felekezeti iskola körül kialakult helyzet kapcsán. Úgy fogalmazott: sajnálatos és megdöbbentő, hogy az illetékes állami intézmények egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig bizonytalanságban tartják a tanintézetbe iratkozott diákokat és szüleiket. Az unitárius egyház fontosnak tartja, hogy – akárcsak korábban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium esetében – szolidaritásukat ne csak szavakban, hanem tettel is bizonyítsák, ezért arra kérik lelkészeiket és híveiket, hogy vegyenek részt a szerdán 18 órától Marosvásárhelyen, a prefektúra épülete előtt sorra kerülő, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány által szervezett tüntetésen. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott felhívásában a Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport közölte: a múlt héten tartott megmozdulásaik során 3670-en írták alá azt a kiáltványukat, amellyel a katolikus iskola ügyének rendezésére szólították fel az illetékes intézményeket. A szülői csoport közölte: a magyar pártok és a Római Katolikus Státus Alapítvány képviselőivel közösen egyeztek meg pénteken a szerdai tüntetés megszervezéséről. A Státus „a házigazda feladatait”, az RMDSZ a logisztika biztosítását, a többi párt és szervezet pedig a mozgósítást vállalta. „Ugyanakkor felszólítottunk mindenkit, hogy mellőzzék a politikai megnyilvánulásokat, és tartsák tiszteletben, hogy gyermekeinkről van szó” – áll a szülői csoport felhívásában. A múlt héten bizonyossá vált, hogy a román állami hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros megyei tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Romániában szeptember 11-én kezdődik a 2017-2018-as tanév. A katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete. A Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, Jakubinyi György érsek szerdán 18 órára hívott tüntetni „minden jóakaratú embert” Maros megye prefektusi hivatala elé. Krónika (Kolozsvár)

Készülnek a centenáriumra Háromszéken
Bár nem kötelező, munkacsoportot alakít a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a román egyesülés centenáriumára készülve, melynek keretében magyar vonatkozású rendezvényeket is szerveznének.
Antal Árpád polgármester pénteken azt mondta, a testület feladata az lesz, hogy feltérképezze a városban azokat a helyszíneket, intézményeket, ahol rendezvényeket tudnak majd szervezni. A munkacsoport tagjai összeírják javaslataikat, majd az elkészült „lajstromot” közvitára bocsátják – tette hozzá a polgármester. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke korábban bejelentette, a centenárium évében.
Nemzetközi konferenciát szerveznek Keöpeczi Sebestyén József munkásságáról, hiszen a háromszéki származású, 1964-ben Kolozsváron elhunyt heraldikus készítette Románia ma is használatos címerét. A tanácselnök megfogalmazta, a centenáriumból nem maradhatnak ki, így a megyei önkormányzat is készül „a maga módján”. Emlékeztetett: Háromszéken is fontos események történtek 1916 és 1918 között, ezekre fontos felhívni a figyelmet, és az emlékműveket is fel kell újítani. A centenárium kérdése a Pro Democraţia Egyesület Sepsibesenyőn szervezett táborában is felmerült. Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke a tábor meghívottjaként kifejtette, már diákkorban érdemes a román–magyar párbeszédet elkezdeni, lebontani az előítéleteket a magyar közösség iránt.
Grüman emlékeztetett, a román politikai vezetők szerint Románia kisebbségpolitikája példaértékű, azonban nem kérdezik meg a magyar közösséget, hogy valóban így van-e.
„Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével még inkább szükség van a párbeszédre, hogy megtalálják azokat a közös pontokat, amelyek összehozhatják a román, a magyar és a többi kisebbségi közösségeket” – fogalmazott előadásában az alelnök. Grüman azt javasolta az egyesület vezetőinek, hogy közösen szervezzenek eseményeket, amelyeken megvitathatják a kisebbségi kérdést.
Bíró Blanka / Krónika (Kolozsvár)

RMPSZ: a magyar oktatás ellen szól a vásárhelyi iskola ellehetetlenítése
A romániai magyar kisebbségi közoktatás ellen szól a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum működésének megakadályozása a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szerint. Tüntetésre hív Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a Székely Nemzeti Tanács és az evangélikus egyház is.
A szakmai szervezet kedden felhívást tett közzé, melyben a megszűnés határára juttatott marosvásárhelyi katolikus gimnázium jogi helyzetének megoldásáért szervezett szerdai tüntetésen való részvételére hív minden felelősen gondolkodó állampolgárt. Az RMPSZ országos elnöksége nevében Burus-Siklódi Botond elnök által jegyzett állásfoglalás szerint sajnálatos és felháborító, hogy a gimnázium helyzete egy héttel az iskolakezdés előtt még mindig megoldatlan.
A szakmai szervezet emlékeztet, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot – akár állami, akár felekezeti jellegű – az ország alkotmánya biztosítja, a kisebbségben élő magyarság számára pedig a tanintézetek az identitás őrzésének és megerősítésének központjai voltak és lesznek.
„Kisebbségi jogaink gyakorlásában gátolnak meg azok, akik akadályokat gördítenek az anyanyelvű oktatás minden szintű és formájú megvalósítása elé. A Római Katolikus Teológiai Líceum működésének megakadályozása a romániai magyar kisebbségi közoktatás ellen szól” – állapítja meg az RMPSZ.
A szervezet felkér minden, a romániai magyar közoktatásért felelősen gondolkodó személyt, hogy vegyen részt az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány szerdai, 18 órától meghirdetett tüntetésén a Maros megyei prefektúra épülete előtti téren, és mindenki vigyen magával egy gyertyát.
A tiltakozáson való részvételre buzdít Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. Keddi felhívásában a politikus arra figyelmeztet, hogy 2018-hoz közeledve a magyarságnak lassan hozzá kell szoknia a gondolathoz, miszerint egyre gyakoribbak lesznek a magyarellenes lépések; a provokációnak, jogaink és javaink ellen elkövetett támadásoknak szerinte az a céljuk, hogy megfélemlítsenek.
„Én most is az összefogást és a közös cselekvést javaslom mindannyiunknak. Ma, amikor a Római Katolikus Teológiai Líceum ügyében az adminisztratív és jogi lehetőségek eszköztárát kimerítettük, ismét utcára kell vonulnunk igazunkért. Fel kell mutatnunk, hogy az egy éve tartó forgatókönyv-szerű hadjárat ellenére sem adjuk fel” – állapítja meg Kelemen Hunor. Mivel a tanügyminiszter kezében van a diákok jövője, az RMDSZ elnöke szerint nyomást kell gyakorolni az oktatási minisztériumra, hogy biztosítsa az iskola működését.
A Székely Nemzeti Tanács úgy véli, a marosvásárhelyi katolikus iskola ellehetetlenítése a romániai magyar közösség egésze ellen folytatott állami üldöztetés nyilvánvaló példája. A szervezet szerint a gimnázium melletti kiállás valamennyi közösségben gondolkodó, annak javáért küzdő egyén és szervezet kötelessége, ezért az SZNT arra buzdít minden székelyföldi magyart, hogy vegyen részt a szerdai tüntetésen, és minden olyan megmozdulásban, amely az iskola törvényes működését elősegíti.
„Az autonóm Székelyföld egyebek mellett azt is jelenti, hogy a nevelés és oktatás intézményi hátterét a magunk történelmi hagyományai szerint építjük fel és működtetjük. Az oktatási rendszer önállósága pedig a hasonló, teljességgel elfogadhatatlan, a közösség egészére kiható merényleteket is kizárja” – szerepel Izsák Balázs SZNT-elnök keddi felhívásában.
Tüntetésre hív a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetősége is, amely arra kéri a Marosvásárhelyen és környékén élő híveit és lelkészeit, hogy szerdán jelenlétükkel erősítsék a Római Katolikus Teológiai Líceumért szervezett megmozdulást. Kedden közzétett felhívásában Adorjáni Dezső Zoltán püspök úgy fogalmaz: „nem engedhetjük, hogy a román állam illetékes intézményei ily módon űzzenek gúnyt és gyakoroljanak elnyomást és hatalmi visszaélést a magyar kisebbség és annak intézményei felett.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ebben az ügyben összefogjunk és megmutassuk, nem engedünk az elnyomásnak és a végsőkig kitartunk és küzdünk jogainkért” – szerepel az egyház nyilatkozatában, amelyben az evangélikus-lutheránusok együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki a római katolikus egyházzal, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival, tanáraival, vezetőségével és szülői bizottságával.
A múlt héten bizonyossá vált, hogy a román hatóságok a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium megszüntetését készítik elő. Erről Liviu Pop tanügyminiszter tájékoztatta Miguel Maury Buendía pápai nunciust. A Maros Megyei Tanfelügyelőség egy augusztus 2-án kimondott jogerős ítélet hivatalos közlésére vár ahhoz, hogy a gimnázium feloszlatását kinyilvánítsa. Bár a 2017-2018-as tanév szeptember 11-én kezdődik, a katolikus gimnázium több mint háromszáz diákjának és tanárainak még mindig rendezetlen a helyzete. A Római Katolikus Státus Alapítvány elnöke, Jakubinyi György érsek szerdára tüntetni hívott „minden jóakaratú embert" Maros megye prefektusi hivatala elé. kronika.ro

Az V. Fekete Körös-Völgyi Magyar Napok
Míg a rendezvény pénteki napja a hagyományörzésről szólt, szombaton, a tárkányi focipályán került megrendezése a családi nap. Ki is tettek magukért a szervezők, mert a program olyan „sűrű” volt, mint a szakácsok által megfőzőtt finom bográcsgulyás, és több volt benne a hús mint a lé.
Reggel 10 órakkor került sor a megnyitóra, közben Várasfenesen párhuzamosan a műfüves futballpályán Tulipán kupaselejtező folyt. Természetesen a nap első része a kicsiknek, gyermekeknek szólt, voltak programok – gyerek előadások , játszóház , ugrálóvár, kifestő és kézmüves műhelyek, ki – ki kedve szerint szórakozhatott. 16 órától már a színpad is megélénkült a Székelyhídi Enemy Dance Family hip – hop csoport mutatta meg a produkcióját, ezekután a magyarországi Dobrossy Family Magic Show bűvészpercei következtek. Erdekes és szép színfoltja volt a délutánnak az ugyancsak anyaországi a Szarvasi Városi Fúvószenekar játéka mely már azért is emlitésreméltó, mert többségük tizenéves gyermekekből állt, de profi előadást produkáltak! Koraeste a Kredenc együttes mulatós percei következtek, egy kicsit felturbózva a közönséget jó magyar nótákkal, majd a Debreceni Hajdú Táncegyüttes, akik lassan „eltárkányisodnak”, már szabályosan hazajárnak a Fekete –Körös völgyébe. Nem csak fellépni, hanem tanítani, mulatni mert mint mondák itt mindig, mindenki remekül érzi magát. Utánuk már a tanitványok következtek a Köröstárkányi Százszorszép Néptánccsoport előadása, mely egyre jobban fejlődik, hála a tanitóknak Lovas Bálint és Tiszai Zsuza koreográfusok, de ne feletjtsük el Micle Rozika tanitónéni állandó és állhatatos munkáját. Ő minden probán tanitja, buzdítja és igazitja a gyerekeket, és természetesen a színpadon is ott van velük. Már egy kiforott programot láthattuk a tárkányi táncosoktól.
Hazai pályán
Ezekután „hazai pályán” játszott a Köröstárkányi Royal zenekar, ők mulatós és jobbnál jobb slágerekke szórakoztatva a nagyérdemüt. A végső felvonás előtt, színpadra hívták a szervezőket, a helyi és megyei vezetőket, akik most, már ötödik alkalommal “főzték ki” ezt a szép magyar napokat, sikeres programot. Mikló Ernő helyi RMDSZ elnök melett ott volt ugyancsak a falubelije, Fenesi Tibor, a Bihar Megyei Tanács igazgatója és Borsi Imre Loránt, a megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke, pár hatásos szóban kiemelték a helyi szervezők áldozatos munkáját, és tovább buzdítva a hathatós , kitartó közösségépitő munkára, amely már évek óta hozza meg a gyümölcseit. Az est záróprogramja az Exotic együttes és Sipos F. Tamás – élő koncertje volt, amely remek hangulatban kezdödött, de sajnos már a végefelé az égiek nagyon beleszóltak a bulizni vágyók kedvébe és, egy hatalmas zápor tette fel a pontot a napra. Még szerencse hogy nem mindenki ázott el, mert hatalmas sátrak alatt meg lehetett várni az eső elcsendesedését.
Gyönyőrü élmény
A vasárnapi nap, már egészen más regiszterben folytatódott, a Köröstárkányi református templomban. Hálaadó Istentisztelet tartottak az új harangért, igét hirdetett Főtiszteletű Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az igehirdetés után gyönyőrü élményben volt része a híveknek, mert a Szarvasi városi fúvószenekarral együtt került előadásra nemzeti imánk, a Himnusz. A program folytatásaként Sebestyén László Ede köröstárkányi lelkipásztor, mint házigada vette át a szót, és a köszönetnyilvánitások után az új harang kicsinyitett mását adták át tisztlelet jeléül Főtiszteletű Csűry István püspöknek. És mivel a harangot Székelyudvarhelyen öntötték, ennek emlékére és a mesterek becsületére, a karzaton függő magyar nemzeti lobogó mellé kikerült a Székely Zászló is, melyet Derzsi Ákos RMDSZ szenátor függesztett ki, már csak azért is mert ő hargitai származású. Fontos megjegyezni, hogy a köröstárkányiak rekordidő alatt teremtették meg az adományokat, hiszen a harang mindig is a kereszténység fontos szimbóluma, a falu lelke ott, fent a tárkányi sudár toronyban! Énekkel dicsérték tovább a Mindenhatót, a Belényesi medence egyházi kórusok találkozóján, Köröstárkány, Belényessonkolyos és Kisnyégerfalva református kórusai és az Ászáf baptista ifjusági kórus szolgálatai hangzottak fel. Már jól elmúlt dél, amikor a népes hívek átvonulta a templommal szemben levö Köröstárkányi Közösségi Református Központ elkészült részének hivatalos átadására. Csűry István püspök megáldotta a létesitményt, és ezt követően Pataki Jánosssal, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökével és Derzsi Ákos RMDSZ szenátor közösen adták át a Köröstárkányi Ifjúsági és Oktatási Egyesület új részlegét. Átadóbeszédében Pataki János az ifjúság szülőföldön maradásának fontosságát hangsúlyozta, mint fogalmazott, velük a magyarság tűnne el a térségből. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ez ellen tenni lehet a közösségi élet erősítésével is. Az elnök úgy véli, a köröstárkányihoz hasonló ifjúsági létesítmények programjaikkal erősítik a közösséget, a nemzeti identitást és a szülőföld szeretetét, ezért nagyon fontos, hogy minden magyarlakta településen működjenek hasonló kezdeményezések. A létesítmény létrehozását a magyar kormány 2,1 millió Ft-tal támogatta, és a munkálatokat és kivitelezést kalákában, közmunkával végezték el a falubeliek apraja, nagyja. A program e részét a Köröstárkányi református ifjuság szolgálata színesitette, és zárta le.
Az időjárás
Bár eredetileg a közös ebédet a köröstárkányi kispályá adott volna helyszínt, de az időjárás belekontárkodott, így a finom töltöttkáposzta és kalács a helyi kultúrotthonban került felszolgálásra. Ugyancsak a templomban kerult sor az Evangelizációs Istentiszteletre melyen. Igét hirdetett dr. Molnár Róbert, a Magyarországi Kübekház város polgármestere. Este, már a záróünnepségre készülődtek a Fekete Körös-mentiek, a Hajdú Táncegyüttes Gálaműsorára a Belényesi Művelődési Házban, de még előtte természetesen idén is átadták a Zsisku János Szórványdíjat.
Várjuk a hatodikat
A „megszokott” sziporkázó táncprodukció, hatalmas tapsvihart csalt ki a lelkes közönségből, és mint mondhatnánk debreceni táncoslábu barátaink miden számmal rátettek egy lapáttal. Felejthetetlen, szép zárasa volt ennek a három magyar napok programjainak. Talán már közhelynek hathat, de a dicséret nagyon is kijár a helyi és megyei szervezőknek, mindenkinek aki anyagilag, nem utolsó sorban, a Bethlen Gábor Alapitványt, és azokat is akik kemény munkával támogatták a rendezést és lebonyolitást. Egy szóval, várjuk a hatodik Fekete Körös-Völgyi Magyar Napokat!
Kovács Zoltán / erdon.ro

Szatmárnémeti hazatért!
A Szatmári Híd Egyesület, szeptember 5 és 6 között a magyar honvédség Szatmárnémetibe való bevonulásának 77. évfordulója alkalmából tart emlékünnepet.
Észak-Erdélyt az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés ítélte Magyarországnak. Szatmárnémeti volt az első város, ahová a magyar honvédség 1940. szeptember 5-én, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezetésével bevonult. A honvédséget a lakosság az utcára vonulva, éljenzéssel fogadta. Dr. Antal Sándor, Szatmár polgármestere mondott üdvözlő beszédet Horthy Miklósnak és a bevonuló magyar honvédeknek.
E jeles nap évfordulója alkalmából a szervezők színvonalas tudományos és művészeti előadásokkal, illetve a legjobb magyar borok bemutatójával várják az érdeklődőket.
Program:
Szeptember 5-kedd: 16:00.Tudományos tanácskozás a II. Bécsi Döntésről 19:00. Koszorúzás a Lázári Emlékparkban a II. Világháború hősi halottai és Vitéz Zolcsák István világháborús pilóta emlékműveinél 19:30. "Magyarnak lenni" - Kovács Nóri önálló zenés estje Meghívott előadók: Dr. Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, Sárándi Tamás muzeológus-történész, Thoroczkai Sándor történelemtanár, Ifj. Hegedűs Lóránt lelkipásztor, Murányi Levente '56-os szabadságharcos.
Közreműködnek: Szökőcs Zsófia és Besenyődi Judit diákok, illetve Gyulai Lóránd zenész.
Szeptember 6- szerda: 17.00. Zenés bortörténelem és borkóstoló Meghívott előadó: Kaló Imre a Borászok Borásza Közreműködik: Dörnyei Krisztina Lejla opera-énekes
Kajtár Rebeka / szatmar.ro

Tanszertámogatás mint lendület a szépen neveléshez
Megérkeztek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tanszeradományai Marosvásárhelyre a Lazarenum Alapítványhoz, amely közel 470 rászoruló gyerekhez juttatja el az iskolakezdéshez szükséges csomagokat.
Ebből 150 darabot már kedden délelőtt átadtak többek között a marosvásárhelyi Lidia Otthon és a Szivárvány Ház gyerekeinek, illetve olyan vidéki nagycsaládoknak és rászoruló gyerekeknek, akiket évek óta felkarol az alapítvány.
Összesen 1 millió 30 ezer 224 forint értékben érkezett adomány, és a napokban igyekeznek mindenkihez eljuttatni a füzeteket, tollakat, tolltartókat, vonalzókat, színes ceruzákat tartalmazó csomagokat.
Idén a hetven általános iskolás, valamint nyolcvan középiskolás és egyetemista marosvásárhelyi diáknak a mindenki által Ila néniként ismert Fülöp G. Dénesné Suba Ilona, a Lazarenum Alapítvány intézményvezetője adta át a tanszercsomagokat az alapítvány székhelyén. Ila néni lapunknak elmondta, vannak olyan családok, amelyeken nem lehet segíteni, bárhogy is próbálkoznak, de van néhány olyan is, amelynek csak egy kis támogatás és lendület kell ahhoz, hogy szépen neveljék gyerekeiket.
Legtöbbször a Lazarenum Alapítvány az érintett falvak lelkészétől szerez tudomást a nehéz helyzetben lévő családokról. Az idei csomagok a marosvásárhelyi rászorulókon kívül Nyárádmagyaróson, Székelyberében, Backamadarason, Somosdon, Héderfáján, Búzásbesenyőben, Mezőmadarason, Bándon, Kapuson, Mezőménesen, Mezőkölpényben, Szabédon, Udvarfalván, illetve Vajdaszentiványon élő szerényebb körülmények között élő gyerekekhez jutnak el.
Összesen ezer magyarországi, erdélyi, vajdasági és kárpátaljai iskolás jut idén is beiskolázási támogatáshoz a hatodik éve megszervezett adománygyűjtésnek köszönhetően.
Hajnal Csilla / Székelyhon.ro

Véget ért az ötödik pulzArt
Kortárs kultúra sűrítve
A legegyszerűbb eszközhasználattól a legbonyolultabb, legújabb technikát alkalmazó produkcióig széles skálán mozogtak idén is az ötödik alkalommal megszervezett pulzArt kortárs összművészeti fesztivál programjai Sepsiszentgyörgyön, mindez úgy, hogy a kortárs kultúra törekvéseinek érdekes szeletét és izgalmas alkotókat lehetett megismerni, legyen szó színházról, zenéről, képzőművészetről vagy irodalomról.
Lassan hagyományossá vált, hogy rendhagyó helyszínen, rendhagyó indítórendezvénnyel rajtol a pulzArt fesztivál, idén az állomási Olt-híd rácsozataira kifeszített bannerek jelezték, hogy ismét valami izgalmas történik Sepsiszentgyörgyön, de a főtéren elhelyezett és a kinti térre újragondolt színházdíszletek is felhívták a figyelmet a fesztiválra. Kupás Anna installációit egyébként a gyerekek a tőlük megszokott természetességgel azonnal birtokba vették, és bár a művész szándéka nem feltétlenül ez volt, örömmel vette, hogy igenis újra lehet gondolni és kinti térben is működtetni a színpadra tervezett díszletelemeket.
Futurisztikus térvetítés és lakónegyedi mindennapok
Szűknek bizonyult a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér csütörtök délután, amikor Erdély Dániel formatervező tartott előadást az általa kitalált új geometriai formáról, a spidronról, ezt követően pedig Bordos László Zsolt képzőművész sztereó 3D objekt mapping installációját lehetett megtekinteni. A legkorszerűbb technikát használó, spidron inspirálta, futurisztikus térvetítésre naponta 60–70-en voltak kíváncsiak. Más, számunkra talán ismerősebb világot mutatnak be Hajdú Tamás enyészet és szépség ellentmondását feloldó, a lakónegyedek mindennapjaiban is a csodát megtaláló fotói. A nagybányai állatorvosként dolgozó fotográfus Áthallások című kiállítása ebben a hónapban még megtekinthető a Köntés Galériában.
Árnyjáték, bolhapiac, tigris
Az idei pulzArt színházi kínálata igazán elkényeztette a közönséget, ugyanis sokféle színjátékos kísérletet láthatott. A brit Finger & Thumb Theatre Rút kiskacsa című árnyjátéka elragadó módon, nagy-nagy szeretettel mutatta be a mindenki által ismert mesét, a legkisebbeket, de a felnőtteket is beszippantva ebbe az egyszerű, de mégis árnyalt fekete-fehér világba. Ugyancsak egyszerű eszköztárral, de a technika előnyeit kihasználva fejtette fel előttünk Margarete történetét Janek Turkowski lengyel színházi szakember, aki bolhapiacon vásárolt 64 darab 8 mm-es filmtekercs titkainak nyomába ered, nemcsak azt körbejárva, hogy milyen volt az élet Kelet-Németországban az 50-es, 60-as években, hanem olyan, mindannyiunkat foglalkoztató kérdéseket feszegetve, hogy milyen digitális lenyomatot hagyunk magunk után, különösen ma, amikor minden megörökítődik. Húsba vágó őszinteséget eredményező, lecsupaszított eszköztárral dolgoztak az Ernelláék Farkaséknál című lakásszínházi produkció színészei, az előadás az azonos című film színházi változata. A pulzArton egyébként a filmet is vetítették, a közönség nagy része mindkét változatban megnézte a családi történetet, ráadásul az alkotókkal is lehetett találkozni. A fesztivál egyik kiemelkedő produkciójának számított a Hakanai, amely a színház és a digitális művészet izgalmas találkozásának tekinthető, a haiku táncperformanszt nem kiegészítette az élő mozgóképes vetítés, hanem a virtuális világ együtt élt, együtt mozgott, sőt, összejátszott a táncossal, aktív szereplője volt az előadásnak. Abszolút közönségkedvenc volt ezúttal is a Tein Teátrum, amely csak a fesztiválra tért vissza, egy kortárs román darabot mutatva be. Gianina Cărbunariu Tigris című darabja a tőle megszokott szociális és társadalmi érzékenységgel tart görbe tükröt a nézőnek, emlékeztetve, hogy a tigris mi vagyunk. A szöveg valós történetet dolgoz fel, évekkel ezelőtt a nagyszebeni állatkertből elszabadult egy tigris, és ahogy a helyzetet kezelték a hatóságok. A Tein Teátrum produkciójára a késői kezdési időpont ellenére is népes közönség gyűlt be, megtöltötték volna a színház nagytermét is.
Napi egy adag irodalom
Napi egy, de annál izgalmasabb irodalmi programot kínált a pulzArt. Magyar és román olvasó egyaránt kíváncsi volt Florin Iaru költőre, íróra, a román kortárs irodalom egyik legismertebb alakjára, akit a nagyközönség a Cațavencii szatirikus hetilapból is ismerhet. A szerző lendületes és szenvedélyes beszédstílusa, közvetlen modora első perctől megnyerte a jelenlevőket, az anekdotákkal fűszerezett beszélgetés igazán jó hangulatban zajlott.
A pulzArt idén a Magyar Íróválogatottat is vendégül látta, így nemcsak beszélgetni, de focizni is látták az írókat, akik a Tamási Áron Színház focicsapatával mérkőztek meg, majd este természetesen író–olvasó találkozót is tartottak. Kukorelly Endre ott mondta el, ha hívják, szívesen mennek a legkisebb faluba is, hiszen a foci révén eljuttathatják az irodalmat oda is, ahol esetleg kevesebb az érdeklődés. A csapat kapcsán elmondta, egyszerűen csak bírják egymást, jól megvannak egymással. Az irodalmi programok sorát a Marosvásárhelyen élő idén Mészöly Miklós díjjal kitüntetett író Szabó Róbert Csaba zárta, akinek eddig öt prózakötete jelent meg, az Alakváltókat az ozsdolai betyárok, Pusztai, Jeges és Dézsi története inspirálta.
Pörgés az éjszakában
Természetesen a zene keretezte a pulzArt programjait, a kezdő löketet a brit Mammal Hands kortárs jazzt játszó csapat adta, míg a zárást a japán kortárs zenei szcénát képviselő Tokyo Sound Land biztosította, közte németországi és Ausztriában élő, kongói származású dj, maszáj gyökerekkel rendelkező brit énekesnő hozott pörgést a pulzArt éjszakáiba. Az évek folyamán markáns célközönsége alakult ki a fesztiválnak, egyre erősebb nemzetközi jelenléttel, amely négy nap pulzálást, kitekintést, megismerést, élményt jelentett mindazoknak, akiket érdekel, hogyan látják és láttatják a művészek kortárs világot.
Gy. Turoczky Emese / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A nagyok és követőik
Sokszor jártam és sokan jártak Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárába régebben is, míg Zágoni Jenő volt ott a főnök. Elment aztán Budapestre, vitte szelídíthető, de gyógyíthatatlan betegségét. Az az alkat volt, amely élni se, gyógyulni se képes munka nélkül.
Magam is dolgozni mentem Budapestre (1988), örömmel fedeztem fel Zágoni Jenő barátomat, jártam hozzá gyakran a Magyar Baptista Levéltárba, annak volt vezetője. Tőle kaptam tájékoztatást nem egyszer „keleti kérdésekben”. Zágoni Jenő 78 éves korában, két évvel ezelőtt elvitte betegségeit. Most azon is gondolkodom, milyen szépen világít is a tudomány egén a folytatás, az egymást követő szakemberek csillagképe!
Zágoni Jenő itthon is búvára volt Kőrösi Csoma Sándor életútjának, hallatlanul fontos munkásságának. Ő állította össze a Kőrösi Csoma Sándor-bibliográfia című könyvet. Őt magát is mint keletkutatót tartották számon kezdettől, itthon, s majd Pesten is. Semmi meglepőt nem találunk abban, hogy Budapesten az Országos Idegennyelvű Könyvtárban egy időben a nemzetiségi ügyek tanácsosa. Hiszen erdélyi, belülről ismeri a kérdést…
Emlékét, munkásságát idézem, és az ő kapcsolata elevenedik meg bennem Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913), illetve Kőrösi Csoma Sándor drámai utazásaival, hihetetlen szenvedéseikkel az őshaza, a nyelveredet, a rokonságkutatás folyamán. Tehát van tudományos utódlás, követői vannak azoknak is – itt említettem –, akiket őszinte támogatóik mellett üldöztek is a Tudományos Akadémia, a kormányok szintjén el mindmáig azok, akik sutba, frászba vágták azok munkáit, felfedezéseit, akik igenis a magyar őshazát, a rokon népeket és rokon nyelveket keresték, találták meg. Miközben elsajátítottak húsz, harminc idegen és igen-igen illetékes ázsiai nyelvet.
Amiről szólni akarok nemzeti élet és személyi halál között, az a követők következetessége Dardzsilingtől Sepsiszentgyörgyig, Budapesttől Csíkszeredáig, ahol ma is dolgozik Beder Tibor tanár, keletkutató, aki gyalog ment le Törökország déli tájaira, Dél-Anatóliába, megkeresni és megtalálni az ötszáz évvel ezelőtt elhurcolt magyar rabszolgák utódait, azok falvait. Hangsúllyal jegyzem ide, hogy Törökországban ezek a madzsarok amott törvényesen íratják igazolványukba a magyart, a madzsart. Nem tilos ott magyarnak lenni s maradni fél évezreden át…
Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) Háromszéken, Kőrösön született, Nagyenyeden tanult szolgadiákként, Göttingenben tanult felső fokon nyugati és keleti nyelveket. Készült az őshazából hozni hírt haza, a székely-magyar (az ő megnevezése) Erdélybe. Nemcsak hite, de világos meglátása volt a hunok, magyarok ma is élő vér- és nyelvrokonsága Ázsia több országában, vidékein. És nemcsak vágya, hanem célja is volt a Nyugat-Kínában élő, magukat ujgur-magyaroknak tartó nép megkeresése. Oda nem jutott el, de el Tibetbe, Indiába, maradt ideje megírni az első tibeti–angol szótárt és nyelvtant.
Követője akadt, a háromszéki Szentkatolna szülte és indította keletkutatásra Bálint Gábort. Hallatlan nyelvtehetség és céltudatosság határozta meg egész életét. A magyar nyelv és nemzet eredetét és rokonságát kutatta, akár Kőrösi Csoma Sándor, de Bálint Gábornak több idő jutott. Csomát úgy ahogy támogatták az angolok, Bálint Gábor ellensége lett viszont idehaza az egész finn-ugor, belterjes kollektíva. A finn-ugrálók vezére a Magyar (!) Akadémián és oktatásban mindenütt a bécsi Paul Hunsdorfer, ki fölvette a Hunfalvi Pál nevet, ám hallani sem akart magyar őstörténetről, ősnyelvről. Legfőképpen Szentkatolnai Bálint Gáborról. Máig sem egyedi eset, hogy a Magyar Akadémia kényszerítette a tudóst kétszer is száműzetésbe, egyszer Törökországba is… És mindez a hírhedt 20. század elején.
Nem szakmám, célom se lehet óriásokat „mérlegelni”. A követőket keresem s találom, esetleg hiányolom, serkentem emlékeztetőmmel. Ám azt is óvatosan, hiszen Zágoni Jenő és Beder Tibor említésével lehet ugyan cseppnyi bizodalmam is. Mindketten kerülték a hajlongást, keresték a tisztább képeket és azok fölmutatását.
Czegő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„Az őszinte, egyszerű szavak bizony csinálmányok”
„Beszélget” halott szerelmével
Olvasónak is kihívást jelentő kötet adta az apropót annak a közönségtalálkozónak, amellyel a pulzArt irodalmi programkínálata indult. Peer Krisztián költővel ráadásul először találkozhattak a sepsiszentgyörgyi olvasók. A csütörtök délutáni találkozón Fekete Vincével beszélgettek visszatérésről, gyászról, alkotási folyamatról, az önelemzés szükségességéről.
A tizenöt évnyi hallgatást megtörő magyarországi költőnek nemrég jelent meg a 42 címet viselő kötete, amelyet szerelmének halála inspirált.
A visszatérés nehézségét firtató kérdésre válaszolva elmondta, minden új versnél azt érzi, hogy már elveszett a tehetsége vagy soha nem is volt, hogy imposztor, egy blöffmester, aki átvert mindenkit, minden, ami működött, az tévedés volt, ez a szorongás mindig megvan. A hallgatás időszaka alatt sem az irigység munkálkodott benne, ha írótársaira gondolt, hanem a bűntudat, megszégyenítettség érzése volt benne, mint pályaelhagyó gondolt magára, ez még a mai napig így van.
A 42 verset tartalmazó kötet attól is érdekes, hogy felvágatlan oldalai vannak, ahol a kedvese elhunyta utáni versek szerepelnek, a végén pedig 99 név olvasható, köztük írók, költők, de nemcsak, és kínosan hiányzik a századik név, a halott szerelme neve. Mint a szerző elmondta, érzékeltetni akarta a rengeteg névvel, hogy halálesetkor a tengerek kilépnek medrükből, hangsúlyozni, hogy a privát gesztusoknak elementáris ereje van. A felolvasás után hangzott el, hogy a versekben tapasztalható őszinteség kimunkált konstrukció, az élő beszéd illúzióját nagyon is megkonstruált szöveggel lehet írásban megteremteni. Peer Krisztián arról is mesélt, hogy színházi munkája során tanulta meg, hogy a szöveg nem szentírás, és az őszinte, egyszerű szavak bizony csinálmányok, amit sokat kell faragni, csiszolni, míg olyan „egyszerűnek” hangzanak.
Nem olyan költő volt, aki átírja a verseit, de azzá vált, ez is a színházi munkájának hatása. Szerinte régebbi könyveiben megspórolt egy csomó munkát, van, ami jól sikerült, de van, amin még dolgozni kellene, ismerte el. Korábbi köteteiben szereplő verseinek csak egy részét szerette, míg a mostani könyvét bárhol kinyitná, és bármelyiket szívesen felolvasná. Ebbe a kötetbe minden figyelmét, energiáját beletette, amit csak tudott, úgy érzi magát, mintha elsőkötetes szerző lenne, de ezzel párhuzamosan azzal is tisztában van, hogy ennél szánalmasabb önbecsapás nem létezik. Nem gondolkodott tovább a kötet megírásánál, hogy mi lesz megjelenése után, még nem otthonos a régi-új szerepben, ugyanakkor imaginárius párbeszédet tart fenn Zsófival, halott szerelmével, aki kellően ironikusan viszonyul ehhez a szerephez. Fontos számára a visszaigazolás, míg együtt voltak Zsófival, ő a stabil tükör szerepét is betöltötte, és amikor ez a tükör eltörött, ahhoz a tevékenységhez nyúlt vissza, ami az utolsó értelmes periódusa volt az életének és ez a költészethez, az íráshoz kötődik. Az olvasóközönség is egyfajta tükör, visszajelzés tulajdonképpen. Nem tagadja, hogy sokat nyert a réven, mert a kötet iránti érdeklődést növelte az a tragikus élethelyzet, amelyben létrejött, de arról is beszélnie kell, hogy még ma is sokszor görcsösen ráfeszül az emlékeire, bizonyos értelemben börtönnek is érzi. Mindezek ellenére úgy véli, nem lesz újabb tizenöt évnyi hallgatás.
Gy. Turoczky Emese / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A tér síkba hajlítása Háromszéken
Tér és sík között még a művészetben is a matematika szolgáltatja a kulcsot. Még a PulzArton is.
A sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér nem először tesz kísérletet a művészet és a tudomány közötti híd kiépítésére. Az ötödik PulzArt fesztivál keretén belül a Spidron: Virtuális formák című, a szó legszorosabb értelmében multimédia kiállítás egy újabb kiváló állomás ezen az úton. A kiállítás egyszerre mutatott be egy tudományos elvet és egy arra épített művészeti alkotást. A kiállítás szokásos megnyitó helyett a Spidron feltalálójának Erdély Dánielnek az előadásával kezdődött, amely a Spidron: elv, folyamat vagy elemi rész? címet viselte. A spidron, mint kiderült, egy geometriai innováció, amely az utóbbi évtizedekben rengeteg felhasználási módot kapott. Erdély Dániel 1979-ben dolgozta ki egy Rubik Ernő számára beandadó házi feladatként a Magyar Iparművészeti Egyetem diákjaként. A név is tőle származik, mivel kidolgozóját emlékeztette egy pók hálójára (angolul a pók „spider”, amely összeolvasztott a spirál szintén angol nevével: „spiral”). Legalapvetőbb formájában egyenlő szárú és egyenlő oldalú háromszögek egymást váltó sorozataiból kialakított spirális poligon. Rendszerbe foglalva több spidronelemet úgy, hogy a háromszöget élei mentén meghajlítjuk őket, olyan testek és formák alakíthatóak ki belőlük, amelyek mozgatható jellegük révén változatos felhasználhatóságúak lesznek.
Erdély jónéhány felhasználási módot említett is előadásában. Az olyan első látásra teljesen elvont matematikai felhasználhatóságtól, mint a sík és a tér hézagmentes kitöltése egészen az olyan teljesen köznapi használati módokig, mint a csomagolástudomány, szállítás és raktározás, sok mindenre alkalmazhatóak. Ilyenek a területrendezés (burkolatok, csempék, térkövek, parketták, építőelemek, modulok, csomópontok), egyszerűen szabályozható és rendezhető mozgó felületek, hatékony energia elnyelés és kisugárzás, szűrés, pumpálás, tisztítás, digitális képalkotás (a spidron komplexitása meghaladja a pixelét) és színkeverés, alkalmazható az elektrotechnikában és a távközlésben, nanoszerkezetek modellezésére az anyagtudományokban és más területeken, az akusztika, stúdiótechnika és világítástechnika területén, autók karosszériáinak és ütközéscsillapítóinak az elveként, az adathordozás és –biztosításban, a modellezésben és végül lehet játék, taneszköz is.
1979-es megszületése ellenére egészen 2003-ig kellett várni a spidron első kimerítő matematikai leírásáig, amelyet Erdély Szilassi Lajos matematikus segítségével valósított meg. E során a spidronok egész érdekes tulajdonságaira derült fény. Az egyi legérdekesebb az, hogy segítségével leírható minden természetes szám, a tengelyen pedig felírhatóak a prímszámok helyei is. Ennek kapcsán mondja Beke László művészettörténész, hogy noha a spidron leírására mind a mai napig a matematika formális nyelve bizonyult a legpontosabbnak, ez nem kell meggátoljon senkit abban, hogy természetes nyelvben próbálja megközelíteni a spidront. Pontosan azért, mert noha a legpontosabb definíciót a matematika adja, maga a jelenség végtelenül gazdagabb, mint annak puszta definíciója. Képtelenség meghatározni, hogy pontosan melyik emberi tudomány vagy művészet részéhez tartozik és noha nincs teljesen tiszta gyakorlati haszna, számtalan haszonforma kibányászható belőle. Megjelenésében és létében üres, üzenettől mentes puszta forma, nem vezethető vissza semmilyen ősi múltba: nincs semmiféle homályos spiritualitás mögötte. Amennyiben mégis vissza akarjuk vezetni bárhová is, mint maga Erdély is érintette előadása során, legfeljebb két ókori görög tudományfilozófiai gyökérhez lehet kötni. Egyrészt Platón tökéletes geometriai formáihoz, másrészt Archimédész formáihoz, amelyek mind-mind „spidronizálhatóak”. A kötés annál is inkább adja magát, hogy a spidron szinte fraktálszerűen a végtelenségig fokozható mindannak ellenére is, hogy létezik a „spidronrobbanás” jelensége. Ez azt jelenti, hogy a spidron kritikus befele irányuló gyűrődése során a külső rétegek elkezdenek felbomlani, azonban befele a végtelenségig újak és újak jönnek létre.
Mindezeket az elveket láttatandó Bordos László Zsolt egy 3D mapping alkotást készített, amelyet egy a falra helyezett térspidronra vetítettek rá. A térspidront Erdély Dániel tervezte, a vetítést Bordos László Zsolt és az egészet kísérő kísérleti hanganyagot pedig Darko Kolar aka Dekode, amely nagyban hozzájárult a vetített anyag és a mögötte húzódó tudományos-matematikai elv életre keltéséhez. Mint Erdély Dániel kihangsúlyozta, a spidron mint elv célja a tér síkbahajthatósága, vagyis a végtelen soktól a végtelen nagy fele való haladási irány. A vetített anyag, amelyet 3D szemüveg segítségével kellett megnézni a teljes hatás érdekében, tökéletesen kifejezte ezt a tér és a sík között lévő folyamatos ingadozása által. A vetítés folyamatos átmenetet produkált különböző sík és térgeometriai formák, térleképezések és matematikai terek megjelenítése között, amelyek a zenével karöltve szinte egy saját kis belső világot írtak le. A mellettem álló körülbelül nyolc éves kissrác a vetítés után azt kérdezte az édesanyjától: „anyu, ez egy fekete lyuk?” Kiválóan ráérzett a spidron végtelen, befele irányuló gyűrűzésének az analógiájára.
Bennem is számos gondolatot ébresztett, először is Hegel térleírása jutott eszembe. Hegel a tér leírásában a következő fokozatos kiteljesedést alkalmazza: a pont negációja az egyenes – az egyenes negációja a sík – a sík negációja a tér. A pont önmagán való túlhaladása az egyenes: végtelen sok pont és maga az irány, mint olyan. Az egyenes önmagán való túlhaladása a sík: végtelen sok egyenes és az irány negációjaként a koordináta, mint olyan. A sík önmagán való túlhaladása a tér: végtelen sok sík minden elképzelhető euklidészi és nem euklidészi irányba és a koordináta negációjaként a kategória, mint olyan. A spidron folyamatos befele gyűrűzése ennek a folyamatnak egy analogikus ellentéte lehetne, hiszen épp a tért akarja a síkba (vissza)hajtogatni.
Számomra már rég nem újdonság, hogy a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér olyan kiállításokkal és alkotókkal hozakodik elő egy ezekhez nem igazán szokott környezetben, amelyek és akik számos gondolatot indítanak meg a közönségükben. Ez sem volt kivétel. A vetítés három napon keresztül ötpercenként ismétlődik, érdemes megnézni, mert igazán különleges élmény, főleg ha az ember tudja a hátterét is, amit a vetítés melletti szobában lehet elolvasni a falakon, illetve a látogatók rendelkezésére bocsátott írott anyagokban.
Az ilyen jellegű – és nem csak! – tudomány és művészet határán elhelyezkedő, gondolatébresztő projektek és kiállítások okán mondom bátran és probléma nélkül, hogy a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér megszületése óta a környék legprogresszívebb és legjobb művészeti közege. Ez pedig, úgy gondolom, nagyon hosszú ideig így marad még.
Ivácson András Áron / Transindex.ro

Fidesz: a román kormány biztosítsa a marosvásárhelyi katolikus gimnázium működését!
A Fidesz „a leghatározottabban tiltakozik” a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnázium működésének ellehetetlenítése ellen és felszólítja a román kormányt és az azt alkotó pártokat, hogy haladéktalanul tegyék lehetővé az iskola működését, és vessenek véget az erdélyi magyarság elleni támadásoknak – közölte a párt kommunikációs igazgatója szeptember 6-án, szerdán az MTI-vel.
Hidvéghi Balázs közleményében azt írta, a Fidesz egyetért mindazon egyházi, szülői és tanulói törekvésekkel, amelyek az iskolában zajló oktatási munka folytatására irányulnak. Hangsúlyozta, a marosvásárhelyi katolikus iskola hiánypótló, régen várt intézménye a marosvásárhelyi magyar közösségnek. Románia rendszerváltás utáni demokratizálódásának egyik jelentős lépcsőfoka volt a kommunista időszakban elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása és a kisebbségi felekezeti oktatás kereteinek biztosítása.
Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy ez a pozitív folyamat visszafordulni látszik – fogalmazott. Hidvéghi Balázs közölte, elfogadhatatlan, hogy tanárok és diákok, akik mindössze tanítani és tanulni akarnak, kétségek és félelmek közt várják a tanévet, hogy szülők százai számára tiltakozások, sajtótájékoztatók, kihallgatások jelentsék az iskolakezdést.
A kormánypárt kommunikációs igazgatója azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egy nemzeti kisebbséget megfosszanak oktatási intézményétől, és hogy egyesek az iskola által az egész magyar közösséget támadják.
MTI; Székelyhon.ro

Az együvé tartozás szívdobbanásai
Túl sokszor, legtöbbször indokolatlanul használjuk a történelmi jelzőt egy-egy esemény kapcsán. Hiszen minden történés – bár önmagában lehet egyedi és megismételhetetlennek látszó – később, utóhatásában válhat csupán történelmi jelentőségűvé.
Most mégis egy javában zajló sorozat, a Nemzeti Magyar Operaház erdélyi turnéja, a Kárpát Haza OperaTúra kapcsán, a vadonatúj Sepsi Arénában ülve, majd a zene és tánc utórezgéseit, a hozzá kapcsolódó információk halmazát görgetve, minduntalan ez a kissé elcsépelt kifejezés jut eszembe. Bizonyára azért, mert az egyetlen, ráadásul 133 éve működő nemzeti dalszínház a közel másfél század alatt soha nem turnézott székelyföldi városokban. De azért is, mert a világ legrangosabb (és csendben tegyük hozzá: legjobban fizető) színpadain ünnepelt világsztároknak tapsolhattunk. Na meg a korántsem minimalistára hangolt előadásoknak. Hiszen nem kevesebb, mint 370 énekest, zenészt, táncost, díszletest, technikust, ügyelőt, szervezőt (csak a szakma bennfentesei tudnák felsorolni, ki mindenkit) igénylő, nagyszabású produkciók jönnek házhoz. A tartalom pedig szintén ehhez méretezett: nemzeti operánk megszületésének darabja, Erkel Hunyadi Lászlója, amely közel két évszázadon át a művészi teljesítmény egyfajta fokmérője maradt, na meg a könnyebb műfajú, ám világhírnévben korántsem kevésbé szűkölködő Lehár-operett, A víg özvegy zenéjére született balett. Két, a dalszínházi műfajok születésénél már sikert sikerre halmozó darab (bár érdemes beleolvasni például a Hunyadi László bemutató utáni kritikáiba, amiből egy kis ízelítőt a minden nézőnek jutó ajándékcsomag egyik füzetében is fellelhetünk), korokon átívelő művészi érték, amely mind tartalmában, mind formájában kiállta az idők próbáját, s amely ténylegesen megérdemli a történelmi minősítést. S hogy mindez épp egy, szándék szerint nem csupán a sport, hanem a kultúra (és nem föltétlenül a tömegkultúra) új, nagyvárosi léptékű létesítményének avatójával esett egybe Sepsiszentgyörgyön – nos, az külön hangsúlyt kölcsönöz mindennek. Nem csoda hát, ha a két előadáson részt vevő több ezer szentgyörgyi és környékbeli arcán megcsillanó büszkeségféle lépten-nyomon jelenvaló volt. Ha egyelőre nem is nevezhetjük történelminek a nyolc erdélyi helyszínen zajló bemutatók sorát, mindenképpen többek lettünk valamivel. Mert ugyan egyelőre egyedi és rendkívüli alkalmak részesei lehettünk – bár az operaház vezetői újabb OperaTúrákat ígérnek –, az egyre szorosabb együvé tartozás eddig nem tapasztalt összetevője érintett meg. Amire – bár konkrétan aligha gondoltunk rá – régóta várunk. S ami az előadások után már a természetes nemzeti vérkeringést tápláló szívdobbanások ütemét idézi.
Ferencz Csaba / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A fogyasztóvédő úgy működik, mint a Ku-Klux-Klan
A fogyasztóvédelem jó néhány képviselője, különösen a háromszéki hivatal vezére Székelyföldön úgy viselkedik, mint Amerikában száz évvel ezelőtt a Ku-Klux-Klan – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának és az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke tegnap újságírói kérdésre válaszolva egy sajtótájékoztatón.
A téma annak kapcsán került előtérbe, hogy a múlt héten székelyudvarhelyi bevásárlóközpontnál történt provokáció nyomán az üzletházat megbírságolta a fogyasztóvédelem arra hivatkozva, hogy az elárusító nem tudott románul. Az ügy fejleményeként átfogó vizsgálatot indított a fogyasztóvédelmi hatóság, hogy sérül-e a Kovászna, Hargita és Maros megyei üzletekben a vásárlók román nyelvű tájékoztatáshoz való joga, jelezte a Krónika. A Mircea Gheorghe Diacon vezette háromszéki hivatal Sepsiszentgyörgyön megbírságolt egy fánksütőt, mert a kiszolgáló állítólag nem tudott románul, és nem szolgálta ki a román nyelven hozzá fordulókat. Erre nincs bizonyítékuk, de több feljelentést kaptak az ügyben, nyilatkozta a hivatalvezető. Az eset után nyomozva lapunk megkereste a megbírságolt sepsiszentgyörgyi fánksütőt. A helyszínen tegnap egy magyar és egy román anyanyelvű munkatársat találtunk. Elmondták, az eset több mint egy hónappal ezelőtt történt. Semmi olyasmiről nem volt szó, hogy nem kívánnak valakit kiszolgálni, csupán a hölgy nem akarta megérteni, hogy még várni kell, hiszen a tésztának kelnie kell előbb, csak utána süthető. Feljelentése nyomán rótták ki a bírságot. Tamás Sándor elmondta, több tucat példát tud, hogy kettős mércét alkalmaznak a megyei fogyasztóvédők, csak a cégvezetők hallgatnak, mert félnek, hogy másnap is kiszállnak ellenőrizni. Igaz ugyan, hogy román vidéken is járnak, de ott ugyanolyan hibákért, amikért magyar vidékeken súlyos pénzbírságokat rónak ki, csak figyelmeztetnek. Diacon azt is kijelentette, „minden magyarnak levágnám a lábát a láncfűrésszel, ha tehetném” – mondotta az elnök. A román állam támogatásával működik ez a hajsza Székelyföldön, egyesek úgy viselkednek, mint száz évvel ezelőtt Amerikában a Ku-Klux-Klan. (A Wikipédia szócikke szerint titkosan szerveződő társaságok, melyek sok ezer ártatlan embert félemlítettek, korbácsoltak és öltek meg bőrszínük, hitük, meggyőződésük miatt.) Azontúl, hogy megbélyegeznek egy népcsoportot, oda fogunk jutni, hogy hamarosan az utcán is nyílt atrocitásokra fognak felszólítani – osztotta meg aggodalmait Tamás Sándor. Sok esetben a bíróság, ügyészség szemet huny az atrocitások fölött. Meg akarnak félemlíteni, egy láthatatlan hatalom, egy „mély állam” – miként Kelemen Hunor fogalmazott – áll a háttérben. Olyan személyek vezetnek állami intézményeket, jelesül a háromszéki fogyasztóvédelmi hivatalt, akik alkalmatlanok és méltatlanok a köztisztségre, és közösség elleni izgatást kreáltak – ez bűncselekmény. Annak ellenére, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta, miért volt alkalmatlan és méltatlan a rendőrség, majd a polgárőrség kötelékeiben maradni, a bukaresti hatalmasok őt ott tarják és működtetik. Az elnök a Háromszékben 2016. január 27-én megjelent Rendőrnek nem jó, fogyasztóvédőnek igen? című tényfeltáró riportunkat említette. „Ilyesmi megengedhetetlen egy 21. századi országban. Fel kell tárni a visszaéléseket, és ország világ előtt tálalni kell úgy, hogy azt hallják meg Washingtonban is” – szögezte le.
Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ünnepeltek Kézdioroszfaluban
A közigazgatásilag Kézdivásárhelyhez tartozó kis faluközösség nyolcadik alkalommal tartott Voltunk, vagyunk és leszünk jelmondattal faluünnepet, amely főleg a két magyar történelmi egyház köré szerveződött.
Iochom István » A falunap ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen mintegy százötven kézdioroszfalvi és innen elszármazott volt jelen. Isten igéjét Farkas Alajos, a kantai Szentháromság római katolikus templom segédlelkésze és Raff Róbert református szórványlelkész hirdette. A lelkész szerint azt szeretnék, ha ezek a faluünnepek erősítenék a kézdioroszfalvi identitást. A megjelentek a templomban a falu legidősebb polgárait köszöntötték, a templomkertben levő életfánál pedig az újszülöttekért mondtak imát (fotó). A templomkertből a tömeg a művelődési otthonba vonult, ahol az önkéntesek ötszáz töltött káposztát szolgáltak fel, csörögét és pánkót kínáltak. A főszakács a kézdialmási Molnár Géza volt. Az alkalomra a falakra mintegy ötven régi fotó került fel, melyeket a lakosságtól kértek kölcsön. A képek tanúsága szerint e kis faluban a múlt században élénk kulturális, egyházi, gazdasági és sportélet zajlott. Ugyanakkor régi használati tárgyakat is közszemlére állítottak. A kézdioroszfalvi gyermekek ünnepi műsort mutattak be, amit Gál Klára ny. óvónő tanított be. A nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyér megszentelésére is sort kerítettek.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Engedélyezték a medvekilövést
A környezetvédelmi tárca vezetője 140 medve és 97 farkas kilövéséről vagy áthelyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, amelyet élesen bíráltak az állatvédők.
A hivatalos közlöny hétfői számában megjelent jogszabály szerint azokban az esetekben tekintenek el a medvét és farkast szigorúan védett fajként oltalmazó törvények előírásaitól, amikor nem lehet más elfogadható módon megakadályozni, hogy a nagyragadozók jelentős károkat okozzanak vagy az emberek biztonságát veszélyeztessék. A kilövési tilalmat eseti alapon oldják fel az országos környezetvédelmi hatóságok a megyei környezetvédelmi szervek által láttamozott részletes dokumentáció alapján, de csak akkor, ha azzal nem veszélyeztetik a faj fennmaradását természetes környezetében. A miniszteri rendeletből nem derül ki, hogy milyen időtartamra vonatkozik, azt csak a miniszter korábbi nyilatkozatából lehet feltételezni, hogy a megszabott „beavatkozási keret” az idei év hátralévő három hónapjára szól. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter ellen bűnvádi feljelentést tett a korrupcióellenes ügyészségnél az Állat- és Környezetvédők Szövetsége, amely szerint a tárcavezető visszaélt hatalmával, és megsértette az állatok jogosulatlan megölését tiltó törvényt. A civilek szerint a környezetvédelmi tárcának védenie, nem pedig gyilkolnia kellene az állatokat, és amíg a nagyvadak nem kapnak azonosító chipet, senki sem állíthatja azt, hogy hiteles adatokkal rendelkezik a védett fajok valós létszámáról. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elfogadták a népszavazásról szóló törvénymódosítást
Elfogadta a képviselőház az alkotmánymódosító népszavazások megszervezéséről szóló törvénymódosítást kedden. Liviu Dragnea házelnök, a kormány fő erejét adó PSD elnöke szerint ezzel újabb lépést tettek annak érdekében, hogy a románok még a tél beállta előtt „maguk dönthessenek arról”, milyen meghatározással szerepeljen a család fogalma az ország alaptörvényében.
A Koalíció a családért nevű ernyőszervezet – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez, amelyben azt javasolja, hogy az alkotmány „egy férfi és egy nő” önkéntes házasságaként határozza meg a családot, a hatályos alaptörvényben szereplő „házastársak” kifejezés helyett. A melegházasság későbbi legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet jelenleg a szenátus elfogadására vár, de hatályba lépéséhez érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van.
A kedden elfogadott törvénymódosítás szervezési kérdésekben pontosítja egy alkotmánymódosító népszavazás megszervezését. A jogszabály egyebek mellett leszögezi, hogy a referendumot az alkotmánymódosító törvénytervezet parlamenti elfogadását követő 30 napon belül, az egy hónapos időszak utolsó vasárnapjára kell kiírni.
Dragnea megerősítette, hogy támogatja a család alkotmányos meghatározásának módosítását. Kifejezte reményét, hogy senki sem fogja alkotmányos óvással hátráltatni a kedden elfogadott törvény hatályba lépését, és Klaus Johannis államfő sem küldi azt vissza megfontolásra a parlamentnek.
Egyes civil szervezetek és ellenzéki médiumok azzal vádolják a PSD-t, hogy politikusai korrupciós botrányairól, a kormány gazdaságpolitikai „kapkodásáról” próbálja elterelni a figyelmet egy „álproblémával”, az alkotmánymódosítás pedig szerintük visszalépést jelentene az emberi jogok romániai érvényesítésének terén.
A kommunista diktatúra bukása után Románia 1991 novemberében népszavazással fogadta el új alkotmányát, amelyet eddig egyszer módosítottak 2003 októberében, lehetővé téve az ország csatlakozását a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. A 2012-ben hatalomra került szociálliberális parlamenti többség átfogó alkotmányos reformot próbált végrehajtani, kezdeményezését azonban az alkotmánybíróság meghiúsította, arra hivatkozva, hogy az túllépi az alkotmánymódosítás kereteit, új alaptörvényt pedig csak egy alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat.
MTI; Népújság (Marosvásárhely)

Sikeres Marosludasi Magyar Napok
Hetedik alkalommal szervezték meg a Marosludasi Magyar Napokat, amely a magyar közösség évről évre sikeresebb rendezvényévé nőtte ki magát. A hét végi eseményekről Kovács Zsuzsanna szervező számolt be lapunknak.
– A szervezők reményeit túlszárnyalta a rendezvény, azt is mondhatnám, hogy lassan felnőttünk a feladathoz – fogalmazott Kovács Zsuzsanna.
A program változatos volt, a ludasi magyarság minden korosztályához szólt, mindenki találhatott az igényeinek megfelelő szórakozási lehetőséget. Szeptember elsején magyar estet és borkóstolót szerveztek a Jumbo étteremben. Ez alkalommal Pap Péter nagyenyedi borászt hívták meg, aki kiváló borokkal lepte meg a társaságot. Szombaton az 1-es Számú Általános Iskolában labdarúgó- és asztalitenisz-bajnokságot tartottak, délután a művelődési házban Antonia Méda grafikai kiállítását tekinthette meg a közönség.
Vasárnap délelőtt ünnepi istentiszteleteket tartottak a marosludasi, az andrássytelepi és az eckentelepi református templomokban, illetve ünnepi szentmisét a ludasi és az andrássytelepi római katolikus templomokban. A rendezvények fő helyszínén, Andrássytelepen gulyásfőző versenyt szerveztek, a győztes gulyást a hajdinások főzték. A telepi iskola udvarán felállított színpadon fellépett a Kásler Magda és Farkas Sándor által oktatott Hajdina, Pohánka és Tatárka néptáncegyüttes, a helyi tehetségek, akik román és magyar dalokat adtak elő – felkészítő tanáruk Pop Cornel –, nép- és könnyű-zenét Máté Imola énekelt. Muzsikált Nistor Mihály és népi zenekara, valamint a csíkszépvízi vonósok. Nótát énekelt Nagy Levente, Koós Éva és Buta Árpád. A sztármeghívott ez alkalommal Varga Miklós volt, aki repertoárja legismertebb dalait adta elő. Bár az esős idő kissé „bezavart”, a bálozók László István zenéjére későig ropták a táncot.
A ludasi magyarság e nagyszabású, jó hangulatú rendezvényének főtámogatója ez alkalommal is a helyi önkormányzat volt.
MEZEY SAROLTA / Népújság (Marosvásárhely)

Magyar zászlót égettek Kolozsváron a magyar–román kosárlabda-mérkőzés előtt
A kolozsvári sportcsarnok előtt gyülekező román szurkolók egy csoportja magyar zászlót égetett a kosárlabda Európa bajnokság ma esti mérkőzése előtt, miközben azt kiabálták: Hajrá, Románia! A városban hatalmas létszámban jelen levő csendőrök közül többen is közbeléptek, néhány heveskedőt igazoltattak, további rendbontásról nincsenek információink. Szabadság (Kolozsvár)

Lobbanó dézsávű
Galopp-ritmusban írt vezércikknek ne nézd a fogsorát – fogadd el, hogy hiányérzetes szöveg kerekedik belőle: például elmarad a mai marosvásárhelyi időjárás előrejelzése; s egyben a széljárásra vonatkozó adatok. Márpedig ez fontos elem lesz a szerdai tüntetés látvány(és élmény)tervében. Vásárhely fölött az ég már rég nem az, mindössze boltozat. 1990 márciusa óta sülyedőben. Az akkori tavaszon is gyertya - meg könyv -volt a szimbólum-kelléktárban, az utcákat, tereket ellepő tömeg jelenléte pedig elemi, mondhatni felszabadító erővel hatott. Mi magunk is meglepődtünk, mennyien lehetünk egyből, ők, a többségiek sem tudták hová tenni ezt a méreteiben tényleg váratlanul hatalmassá duzzadt megmozdulást.
Most könyv helyett egy barátot kell elvinni – a szervezők szándéka szerint –, maradt a gyertya a szeptemberi szürkületben. Ugyanott, ahol annak idején a Sütő melletti szolidaritás-tüntetés kezdődött. Ahol a ţapinák és a fejszék a magasba lendültek, ahol a Rózsa-tér padjainak falécei ad-hoc védekező eszközzé változtak, de nem varázsszóra, mint a mesékben, hanem a rettegés parancsszavára. Ahol a rendőrkordon arccal a fegyvertelen magyarok felé állt, mintegy védve a leitatott, tettre kész hodákiakat és társaikat. Ahol a kultúrának palotája áll, mit megcsodálnak arra vetődő, vagy célzottan érkező turisták. Ahol nem tudni még: lesznek-e legalább annyian, mint 90-ben, amikor könyvvel és gyertyával…
Az esemény minden bizonnyal bekerül az esti hírfluxusokba: Dunán és emtévén nagyobb, ertévében és hazai egyéb csatornákon kisebb terjedelemben és valószínűleg hátul, a műsor vége fele. És olykor ferdítve, de a létszámot mindenképp lefelé kerekítve, maszatolva. Képileg, ha nem lenne szél, vagy csak időnként megélénkülő légjárat, az jó lenne, mert a pislákoló, mindegyre elfulló gyertyaláng nem olyan hatásos, például egy svenkelés, vagy panorámázás esetén. És kérdés, hogy a nemzetközi sajtó ingerküszöbét eléri-e. most, hogy októberben — a téma tágabb holdudvarában maradva – a katalánok újra szavaznak a kiválásról.
Mindazok, akik szeptember hatodikán ott lesznek Vásárhelyen, gyertyával és baráttal, gyertyátlanul és egyszál magukban, tudva sejtik, avagy fordítva, sejtvén-tudni vélik: ezt a szcenáriót már egyszer végigjátszották. Most a díszlet változott (s az etnikai arányok is némileg), a tét viszont konok-görcsösen – és elgondolkodtatóan – ugyanaz.
Rostás-Péter István / Szabadság (Kolozsvár)

Megnyílt a Csigadomb – csoportos tárlat a Minerva-házban
Dorombbal, citeramuzsikával, köcsögdudával és tánccal nyitották meg hétfő délután a Minerva-ház két kiállítótermében a Csigadomb című tárlatot, amelynek anyaga a sztánai Szentimrei-házban tartott alkotótábor résztvevőinek munkáiból áll. A kiállításmegnyitó egyben a zilahi Muza Fest művészeti fesztivál nyitóeseménye is volt, a Zilahon zajló fesztivál kolozsvári megnyitójának célja, hogy a Szilágyságot szélesebb körben is bemutassa.
A Csigadomb című kiállítás megnyitóján Szabó Zsolt, a Szentimrei Alapítvány elnöke elmondta, Sztánának nagy hagyománya van a képzőművészek körében, Kós Károly is dolgozott ott, de a képzőművészeti főiskola alkotóházaként is működött valamikor a villa, emellett pedig számos kolozsvári értelmiségi vonult Sztánára alkotni. Idén 13 – erdélyi és magyarországi – művész vett részt a tíznapos alkotótáborban, az ez idő alatt készült festmények, filmek, szobrok láthatók a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében és a pincegalériában.
– Ez a második alkalom, hogy bemutatkoznak a sztánai tábor résztvevői. Hasonló érdeklődésű képzőművészek, akik összegyűlnek egy kis beszélgetésre, munkára, tapasztalatcserére, mi pedig nagy örömmel fogadjuk be őket a Szentimrei villába – mondta a megnyitón az alapítvány elnöke.
Szabó Attila muzeológus, a sztánai alkotótábor házigazdája számára is sokat jelentettek az esténkénti barátias hangulatú beszélgetések, emellett kiemelte: Sztána szerinte is rendkívül izgalmas helyszín az alkotók számára. – Nagyon érdekes hely, a falu, a környezet is nagyon szép, de a Szentimrei-ház és környéke misztikus hely, nagyon pozitív energiák töltik fel a több ideig ott tartózkodókat – jegyezte meg Szabó Attila, aki a szervezés mellett alkotóként is részt vett a táborban.
Dabóczy Géza kurátor, a tábor résztvevője is kiemelte a jó hangulatot. – Ha a tavalyit a szeretet-tartás táborának neveztem, az idei méltán kiérdemli a nevetés-tábor címet. Jó emberek egy helyen hamar megtalálják a derű térképén túli koordinátákat – jellemezte az együttlétet a kurátor, majd egyenként elemezte a kiállító művészek stílusát, illetve azok alkotásait.
A Csigadomb című kiállítás szeptember 15-ig látogatható, hétfőtől péntekig 10 és 15 óra között a Minerva-házban (Jókai/Napoca utca 16. szám).
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)

„Egyesítenék” Szent Lászlót: a centenáriumi szoborterveken vitáznak Váradon
Két háromalakos szoboregyüttessel tisztelegne a román egyesülés centenáriuma előtt a nagyváradi városvezetés. Az Ilie Bolojan vezette önkormányzat azonban nem hajlandó a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó alpontjait is belefoglalni a pályázati kiírásba.
Ilie Bolojan nagyváradi polgármester egyenesen tiszteletlenségnek titulálta az RMDSZ azon javaslatát, hogy a városalapító Szent László király alakja, illetve a gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó alpontjai is szerepeljenek kiindulópontként a városvezetés pályázati kiírásában. Ezt két háromalakos szoborcsoport tervének elkészítésére hirdették meg a román történetírásban „nagy egyesülésnek” nevezett gyulafehérvári román nagygyűlés jövőre esedékes 100. évfordulója alkalmából. A városi tanácsban kétharmados többséggel rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legutóbbi tanácsülésen lesöpörte az asztalról a Kirei Melinda RMDSZ-es önkormányzati képviselő által ismertetett javaslatot, így végül a szövetség frakciója tartózkodott a határozattervezet elfogadásakor.
Mégsem köt össze a híd? A nagyváradi közgyűlés még év elején döntött arról, hogy új hidat épít a Sebes-Körösön a főtéri Szent László híd és a Decebal (Széles utcai) híd közötti gyalogátkelő helyére, hogy az kiszolgálja az egyre nagyobb gépkocsiforgalmat, és az évforduló közelségére való tekintettel az új átkelőt Centenáriumi hídnak (Podul Centenarului) nevezi el.
A városvezetés azzal is tisztelegni akar a román történelem jelentős eseménye előtt, hogy a hídfőknél kialakítandó körforgalmakban egy-egy háromalakos szoborcsoportot állítana, így emlékeztetve az arra járót Erdély Romániához való csatolására. Az említett műalkotások pályázati kiírásáról legutóbbi, csütörtöki ülésén döntött a tanács, vázolta az előzményeket a Krónikának Kirei Melinda. Az RMDSZ váradi tanácsosa elmondta, mivel a szövetség alig lát lehetőséget arra, hogy a városvezetés a következő időszakban engedélyezze a magyar közösség által immár évek óta kért Szent László-szobrot, az az ötletük támadt, hogy összekötik azt a mostani szobortervvel.
Váradon nem tudnánk ünnepelni az egyesülés évfordulóját, ha Szent László nem alapította volna meg a várost” – fogalmazta meg az alapötletet Kirei, aki szerint mivel a kiírásban nem szerepelt tételesen, hogy figuratív vagy nonfiguratív alkotást várnak, az RMDSZ-frakció két javaslattal is előállt.
Azt mondtuk, hogy abban az esetben, ha figuratív elemek alkotják, az egyik szobor ábrázolja Szent Lászlót” – magyarázta lapunknak a tanácsos, aki szerint meg lehetett volna oldani, hogy a figurák harmonikus együttest alkossanak.
A másik javaslat a nonfiguratív emlékmű esetében lett volna aktuális, ez esetben ugyanis az RMDSZ azt kérte, hogy a hídfőkön tüntessék fel olvasható formában a gyulafehérvári nyilatkozat 3. pontjának 6 alpontját, melyben az új román állam többek között a kisebbségek jogainak biztosítására is ígéretet tesz. A PNL azonban lesöpörte az asztalról a javaslatokat – Ilie Bolojan polgármester több tiszteletet kért az azokat felolvasó Kirei Melindától –, így az RMDSZ-frakció tartózkodott a határozattervezet elfogadásakor.
Elutasított kompromisszum
Kirei Melinda hangsúlyozta, a jelenlegi ötlet egyfajta kompromisszumos megoldás lett volna a magyar közösség által évek óta kért Szent László szoborra, melyet konkrét ígéret híján folyamatosan elnapol a városvezetés.
„Nem igazán láttunk lehetőséget arra, hogy a következő időszakban sor kerüljön rá, jobban bíztunk abban, hogy elfogadják a mostani javaslatot.
Nagyobb valószínűsége lett volna a megvalósításának, mivel ezek a szobrok 2018 decemberére el kell hogy készüljenek” – indokolta a kezdeményezést az önkormányzati képviselő.
Pap Melinda / Krónika (Kolozsvár)

Arany középút: Tudose szerint nem ciánnal aknáznák ki Verespatakot
A cianidos aranykitermelés ellen szavazott a parlamentben, de meg kell találni a középutat Verespatak ügyében, mondta Mihai Tudose kormányfő kedd este, a román közszolgálati televíziónak adott interjúban.
„Romániának rengeteg olyan helye van, amit védeni kell építészeti, régészeti vagy természeti szempontból. De nem nyilváníthatjuk ebből kiindulva egész Romániát védett területnek, visszatérve a híres verssorokhoz, miszerint hegyeink mélyén az aranyunk, s mi házról-házra koldulunk.
Nyitva kell hagynunk egy kaput arra az esetre, ha - talán nem most, nem is 5 vagy 10 év múlva - mondjuk 20 év múlva, ha oda fejlődik a technológia, hogy már nem kell cianidokat és hatalmas ülepítőket használnunk, a kitermelésnek lesz egy másik módozata” - mondta a miniszterelnök a TVR1 műsorában.
Két kézzel szavaztam én is a parlamentben a cianidos kitermelés betiltására” - tette hozzá az Agerpres beszámolója szerint Tudose, aki szerint meg kell találni a középutat a gyors, cianidos kitermelés és a kitermelés teljes elutasítása között.
„Ésszel, és természeti-történelmi szempontból nagyon biztonságosan” kell kitermelni az altalajkincseket, vélekedett a kormányfő, hozzátéve, hogy „ha lehet, mi tegyük ezt, és ne mások” Krónika (Kolozsvár)

Erdély sorsát nem Gyulafehérváron döntötték el
Megválaszolt kényes kérdések
Dr. Szakály Sándor történészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának tagját a gyulafehérvári román nagygyűlésről, a trianoni diktátumról, annak előzményeiről és utóhatásairól kérdeztük.
– Tulajdonképpen mi történt 1918. december 1-jén Gyulafehérváron?
– Az erdélyi románok képviselői kimondták, hogy ők a Román Királysághoz kívánnak csatlakozni, és több ígéretet is tettek az önkormányzatiságra, autonómiára és nyelvhasználatra vonatkozóan, melyeket azonban a mai napig nem tartottak be. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyulafehérvári román nagygyűlést követő, december 22-i kolozsvári magyar nagygyűlésen elutasították a Romániához való csatlakozást. Éppen ezért a népek és nemzetek általuk kimondott önrendelkezési joga értelmében a döntéshozó nagyhatalmaknak ebben a kérdésben népszavazást kellett volna elrendelniük.
– Mennyiben befolyásolta ez a nagygyűlés Erdély sorsának további alakulását? Volt-e hatása a trianoni békediktátumra?
– Megítélésem szerint alapvetően nem, ugyanis az antant-hatalmak már a háború vége előtt megrajzolták Európa új határait, és azt se felejtsük el, hogy Erdélyt már 1916-ban Romániának ígérték. Tehát a gyulafehérvári román nagygyűlésnek gyakorlatilag nem volt jelentősége, ezzel csak utólag ruházták fel némely történészi és politikusi megnyilvánulás magyarázataként, alátámasztásaként.
– A gyulafehérvári nagygyűlés után lett volna-e értelme a katonai ellenállásnak?
– Ez egy súlyos, szakmán belül is vissza-visszatérő és vitát gerjesztő kérdés, melyre én azt szoktam válaszolni, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia által elveszített háborút a Magyar Királyságnak utólag nagyon nehéz lett volna megnyernie. Egy esetleges ellenállás viszont a későbbi döntéshozókat talán rákényszeríthette volna a határok megfontoltabb és igazságosabb meghúzására. Az viszont bizonyos, hogy a román csapatokat nem lett volna szabad az antant által kijelölt demarkációs vonalakon (Erdélyben a Maros folyón – szerk.) átengedni.
– A Tanácsköztársaság megalakulása, vagyis a kommunista hatalomátvétel befolyásolta-e a trianoni tárgyalásokat?
– Nem, ugyanis – amint már említettem –, Magyarország sorsa már jóval azelőtt eldőlt, amint az új határokat rögzítő és már 1919 márciusában elkészült térképek léte is igazolja. Ezeken ugyanis 1920-ban már nagyon keveset módosítottak.
– Hogyan lehetne kilábalni a trianoni traumából?
– Területi kiigazítás most nem lehetséges, hiszen, ha a nagyhatalmak azt akarták volna, hogy a kommunizmus kelet-európai összeomlása után Magyarország határai megváltozzanak, akkor ez a döntés az esetleges tiltakozások ellenére is megszületik. Éppen ezért azt kell elérni, hogy a határokon kívül rekedt magyarok a szülőföldjükön úgy érezzék magukat, mintha a hazájukban élnének. Ez viszont az anyanyelv használatának és alkalmazásának korlátozatlan gyakorlása, valamint a bíróság előtti egyenlőség megvalósítása nélkül nem lehetséges. Ennek érdekében a Romániában élő magyarságnak fel kell mutatnia mindazon értékét, melyekkel a különböző területeken rendelkezik, az elért eredményeket ugyanis előbb-utóbb értékelni fogják.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Ajánló
SZOBORAVATÓ
Szeptember 9-én, szombaton, a Kisboldogasszony-napi búcsú alkalmával a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és az imecsfalvi Kisboldogasszony Római Katolikus Egyházközség Szent László lovagkirály mellszobrát leplezi le az imecsfalvi templom előtt. Az ünnepi búcsús szentmise 11 órakor kezdődik a templomban Tamás József püspök celebrálásával, a környező települések papjainak és a lovagrend tagjainak részvételével.
KÖNYVBEMUTATÓ
Szeptember 7-én, csütörtökön 18 órától az uzoni Erdélyi Lajos Könyvtár előadótermében vitéz Lay Imre író, ’56-os túlélő mutatja be a Brassói srácok című könyvét.
KIÁLLÍTÁS
Szeptember 7-én, csütörtökön 19 órától a sepsiszentgyörgyi Köntés Pincegalériába Baby-ball – babarclenyomatok, avagy Üzenet a Túlpartról címmel nyílik meg Becsey Zsuzsa képzőművész, meseíró, rajzfilmkészítő kiállítása. A tárlatot Bob József (Bumbi) marosvásárhelyi képzőművész nyitja meg, ezt követően az alkotóművész a Köntés Kávézóban improvizációs koncertet ad.
KÉZIMUNKATÁBOR
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület Nefelejcs hímzőköre kézimunkatábort hirdet 9–10 év fölötti lányoknak, valamint ráérős nagymamáknak. A tábor szeptember 8-ig tart naponta 10 és 16 óra között a Molnár Józsiás utca 65. szám alatt, a Zarah Kids székházában. Jelentkezni a 0724 837 424-es vagy a 0741 658 031-es telefonszámokon lehet. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)