Szatmárnémetiben a hajdani Ferenc főherceg laktanyában két éve kezdte meg működését a Babes-Bolyai Tudományegyetem tagozataként idetelepített román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. A napokban újabb termeket tettek alkalmassá az oktatásra. Ősztől ide költözik át a Kölcsey Líceumból a magyar tanítóképző főiskola is. Mint dr. Bura László helyi tanulmányi igazgató elmondta: a lehetőségekhez mérten jó körülmények mellett taníthatnak. A most második évébe lépő tanítóképző főiskolán ősszel 24 ún. állami és 25 fizető diák kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. /(Sike Lajos): Főiskola a Ferenc főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Szept. 7-én New Yorkban Emil Constantinescu államfő kétoldalú megbeszélést folytatott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel. A találkozón hangsúlyozták, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvétele a román kormányban hasznos volt, s értékelték, hogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatok kérdése eltűnt a romániai választási kampányból. A találkozón szó volt a romániai magyar közösség egykori egyházi ingatlanai visszaadásának kérdéséről. Megállapították, hogy létezik az a törvény, amelynek alapján az ingatlanok visszaadása megtörténhetne, de arra van szükség, hogy ezt a törvényt a helyi hatóságok alkalmazzák - mondta Ravan Popescu elnöki szóvivő. Mádl Ferenc a magyar állam új diplomáciai képviseletei romániai megnyitásának kérdését vetette fel, valamint a kisebbségi közösségek ingatlanjainak visszaszolgáltatását szorgalmazta. Az ingatlanok között van a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, valamint a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség könyvtárának épülete is. Mádl szerint egy romániai állami magyar egyetem létrehozása kivételes jelentőséggel bír. Constantinescu kijelentette, a román kormány RMDSZ-es tagjai a legkompetensebb tisztségviselők közé tartoznak, a magyar elnök által említett problémák megoldása pedig nagy mértékben függ a parlamenti választások végkimenetelétől. /Mádl Ferenc és Emil Constantinescu találkozott New Yorkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Íjgyártó István, Magyarország nemrég kinevezett bukaresti nagykövete szept. 8-án Marosvásárhelyre látogatott. Találkozott Dorin Florea polgármesterrel, Fodor Imre és Csegzi Sándor alpolgármesterekkel és Benedek István tanácsossal. Íjgyártó István kifejtette: Magyarország gazdasági helyzete megengedi, hogy komolyabb segítséget nyújtson Romániának, akár kormányszinten, akár a helyi közigazgatás szintjén. Dorin Florea polgármester hangsúlyozta: szeretné elérni, hogy a város az együttélés modelljévé váljék. Fodor Imre alpolgármester a magyarországi testvérvárosi kapcsolatok fontosságáról szólt. A nagykövet részt vesz az RMDSZ SZKT-ülésen, ugyanezt megtette a Demokrata Párt államelnökjelöltje indítása alkalmával, és ezután is elmegy mindenüvé, ahová meghívják. Természetesen, kivételt képeznek azok a pártok, amelyek évek óta folyamatosan a magyar kormányt, az RMDSZ-t, a magyar kisebbséget támadják. /(mózes): A magyar nagykövet Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

"Győrfi Dénes a Bécsi Döntés 60 éves évfordulóján szerezte meg a Bethlen Könyvtár /Nagyenyed/ számára egy igen nagybecsű forrásmunkát. Címe: Erdélyünk és honvédségünk. Képekkel ellátott történelmi eseménysorozat. Vitéz Béri László és mások közreműködésével szerkesztette Vitéz Rózsás József őrnagy és kiadta a Vitézi Rend Zrínyi csoportja Budapesten 1941-ben. Az előszóban olvasható: "1940 szeptemberében magyar honvédcsapatok vonultak be az ősi Erdély földjére, amelyen testvéreink élnek, de amelyet 22 esztendőn át elzárt tőlünk Trianon vak parancsa." Dr. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály főszerkesztő, a szerkesztők Ágocs Géza, Tolnai Lajos és Gidó Béla. A könyvben dr. Cholnoky Jenő Erdély földjéről és népéről, dr. Kozocsa Sándor Erdély kultúrájáról, kimagasló alakjairól, Nagybaczoni Nagy Vilmos Erdélynek a világháború és a forradalmak idejebeli állapotáról írt. A Huszonkét év kálváriája című fejezetet Sulyok István, a Hazatérés napjai, hetei, hónapjai címűt Bery László, dr. Kopy Rezső, Berki János, dr. vitéz Vass Sándor, Marschalkó Lajos, dr. Szerelemhegyi Ervin, Zágoni István és dr. Mathia Károly írta. A megszálló erők felvonultatásának és a megszállás lefolyásának tükrét Dezseri János állította össze. /Győrfi Dénes: Erdélyünk és honvédségünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

"A millennium évének, meg merem kockáztatni, az az egyik legfontosabb hozadéka, hogy a romantikus önámítást, a századokat átfogó önostorozást, öngyalázást, a mások örömére elkövetett lelki öncsonkításokat felváltotta egy egyszerű igazság köztudatba építése: semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint mások, s ezeresztendős államiságunk bizonyíték arra, hogy sikeres nép vagyunk, bármennyi áldozatot is kellett hoznunk a történelem során, bármennyi szenvedés, bárhány országfeldarabolás sújtott bennünket. Semmiféle globalizáció és európai integráció nem eredményezheti nemzeti múltunk értékeinek elvetését és nemzeti létünk alapvető elemeinek az elnemzetleniesülés tégelyébe hajítását. Legnagyobb értékeink eddig is az anyanyelvbe, a magyar kultúrába ágyazottak voltak, akkor is, amikor erre igen szerencsésen ráépültek a nagyvilágban felhalmozódott tudományos és kulturális eredmények, sőt, nem egy esetben magunk is képesek voltunk hozzátoldani saját értékeinket ezekhez." - állapította meg Sylvester Lajos. Mindezt az unitárius egyház kiadásában megjelent A szent szabadság oltalmában című kötet juttatta eszébe. A könyv az 1848-as szabadságharc erdélyi unitárius vallású résztvevőit sorolta fel és közölte kilenc unitárius szabadságharcos életpályáját. A háromszéki unitárius szabadságharcosokat Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék munkatársa vaskos mutatta be. /Sylvester Lajos: Erdélyi unitáriusok 1848-49-ben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./"

Egy éve, aug. 28-án szentelték püspökké Martin Roost. A temesvári egyházmegye papsága az évforduló alkalmából a püspököt énekekkel és ünnepi beszéddel üdvözölték és minden jót kívántak neki a jövőre nézve. /Egy éve szentelték Martin Roos püspököt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

"Szept. 8-án Marosvásárhelyen tartotta ülését az SZKT. Először arról döntöttek, hogy az RMDSZ indítson-e vagy sem saját államelnök-jelöltet a novemberi választásokon. Az államelnök-jelölés kérdését Markó Béla szövetségi elnök felvázolta a jelenlegi belpolitikai helyzetet. A PNL a választási kampány idejére meg nem támadási paktum aláírását kezdeményezte, a paktum aláírásán viszont csak az RMDSZ jelent meg, emlékeztetett Markó. Az őszi parlamenti választásokra az RMDSZ önálló szervezetként készül. Markó három célkitűzést nevezett meg: saját programot, ütőképes parlamenti csoport létrehozását, s ennek érdekében el kell érni, hogy minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon. Idén már öt százalékos a parlamentbe jutási küszöb. Takács Csaba ügyvezető elnök javasolta, hogy az RMDSZ-nek legyen önálló államelnök-jelöltje, hivatkozva a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa döntésére, mert ott 17 területi elnök közül 14 arra szavazott. Voltak a jelölés ellen érvelő hangok is. Borbély Zsolt Attila pl. úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ-nek nem lehet célja az elnökválasztásokon nyerni. Iszlai Árpád a Maros megyei szervezet nevében államelnök-jelöltnek Frunda György szenátort javasolta, Kónya-Hamar Sándor pedig a Kolozs megyei szervezettől kapott mandátum alapján Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Frunda György hangsúlyozta: az RMDSZ-nek kell hogy legyen saját jelöltje, aki el tudja érni azt, hogy több mint hét százalék szavazatot gyűjtsön össze az első fordulóban. A többség felé szerinte erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg az erdélyi magyar állami egyetemet nem sikerül felállítani, nem beszélhetünk romániai kisebbségi mintáról. Tőkés László a jelölés vállalását elsősorban temesvári múltjával indokolta, arra hivatkozva, hogy ami akkor elkezdődött, az az utóbbi tíz évben megbicsaklott, eltérítették a rendszerváltozást, és újabb visszarendeződés tanúi vagyunk. Tőkés László az önálló erdélyi politikai hagyományokat szeretné folytatni. Szakítani kell a szőnyeg alá seprő kisebbségpolitikával. Az elnökjelölt ne kötelezze el az RMDSZ-t kormányban való részvételre, az RMDSZ ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A titkos szavazás eredményeként Frunda György lesz az RMDSZ saját elnökjelölje. Az SZKT megvitatta és elfogadta az RMDSZ választási programját. Tőkés László tiszteletbeli elnök viszont leszögezte: "Véleményem szerint az SZKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni". /Bögözi Attila: Önmagát felülmúlt SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

Az államelnökjelölt megválasztása után Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy négy évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak be. Ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lett volna az ő személye. Tőkés László úgy látja, hogy az RMDSZ éppen azt az önvizsgálatot nem végezte el, amelyre nézve javaslatot tett az SZKT-hoz intézett július 2-i levelében. A mostani RMDSZ-vezetés kimozdíthatatlan. Talán a Reform Tömörülés vonalán meg lehet találni a kompromiszumot, hangsúlyozta a püspök. /Tőkés: Rosszul döntött a tanács. Alternatívát a neptuni vonalnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

"Szeptember 10-én felavatták Szentjobbon Szent István király bronz mellszobrát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékát, Török Richárd székesfehérvári szobrának mását. A katolikus templomban Tempfli József megyés püspök köszöntötte dr. Rockenbauer Zoltánt, a magyar kulturális tárca miniszterét, megköszönve segítségét, a partiumi magyarságnak tett gesztusát. A debrecen-nyíregyházi egyházmegye püspöke, Bosák Nándor szentbeszéde után Rockenbauer Zoltán biztatott megmaradásra, mondván: "Szentjobbra jöttem, tudtam, hogy szent helyre jövök, hiszen az itt élők felmenői Szent István jobbját őrizték." Dávid Ibolya üdvözlő szavait levélben küldte el. A miniszter asszony szerint István király mai nagy csodája, hogy Rómát és Bizáncot képes volt közelebb hozni. Lezsák Sándor költő-politikus kifejtette, hogy két talapzaton nyugszik a Kárpát-medencében a magyarság léte: templomon és iskolán. Majd Szent István oltalmába ajánlotta a nemzetet megtartó édesanyákat. Tőkés László püspök üzenetével Csűry István generális direktor érkezett. Szentmise után hosszú sorokban kígyózott a tömeg a templom külső falába süllyesztett szobor köré, ahol a Szent Jobb őre, dr. Szabó Géza kanonok áldotta meg István király mellszobrát. /Balla Tünde: Királyszobrot avatott Szentjobb. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 11./"

"A Castellum Alapítványt Nagyenyeden hozták létre, tagjai az erdélyi történelmi családok tagjai, leszármazottjai. Negyedévenkénti közgyűlésein a tagság nagyrésze megjelenik. 1999-től az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre költözött. A legutóbbi rendes negyedévi közgyűlésre aug. 26-27-én Gernyeszegen került sor. Dr. Csávossy György, a Castellum Alapítvány egyik vezetője elmondta: a találkozók célja a kapcsolattartás, az összetartozás élményének felújítása. "Egyetlen történelmi célunk van: a népszolgálat." Szeptember 22-én a Böjthe Lídia vezette szászrégeni Kemény János Társaság egy plakettet helyez el arra az épületre, amelyben Kemény János bejelentette a Helikon megalakítását, és ezt az eseményt szeretnék közösen megünnepelni. Létrehozták a Helikon-Kemény János Alapítványt, amely felvállalta a helikoni írók munkáinak, a Helikon-köteteknek az újrakiadását, és támogatni kívánják a kortárs erdélyi irodalmat is. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke Sütő András, tagja Adamovits Sándor, akinek életcélja a Helikon népszerűsítése, Böjthe Lídia, Bogyó Levente, aki anyagilag is jelentős mértékben támogatta az alapítványt, továbbá Marosi Ildikó irodalomkutató, Mészáros József, a Bolyai-könyvtár kutatója és Sebestyén Spielmann Mihály történész muzeológus. Kemény Miklós, az egykori Helikon-alapító báró Kemény János fia Magyarországról érkezett, hangsúlyozta: amennyiben visszakapná a család marosvécsi birtokait, azok jövedelmének egy jó részét - akárcsak egykor édesapja - a Helikon céljaira fordítaná. /Boér Károly: Hagyomány és jelenlét. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 1./ Az erdélyi történelmi családok évszázadok hosszú során a nemzet érdekében tevékenykedtek, a legreménytelenebb helyzetben is megmaradtak a becsület útján, méltósággal viselve kitelepítéseket, kényszermunkát, megaláztatásokat, börtönt, száműzetést. A legutóbbi találkozón közel százan vettek részt a Teleki, Apor, Bethlen, Haller, Klebelsberg, Korponay, Beczássy, Bogdánffy, Betegh, Csávossy, Kemény, Tisza, Ugron, Ocskay, Lázár, Mikó és még más jelentős családok közül. Báró Apor Csaba, aki Torjáról érkezett, elmondta, hogy családjával együtt kitelepítették a háború után, végül Marosvásárhelyről költözött vissza Torjára 1991-ben. Jelenleg szülőfalujában él és gazdálkodik, hasonnevű fiával együtt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy a fórum elsődleges célja összegyűjteni azt a történelmi osztályt, amelyet ezelőtt ötven esztendővel a társadalom és a nemzet kizárt magából, és amelynek visszafogadására 1989 után jött el a lehetőség. Sajnos ez a visszafogadás nem könnyű feladat, hiszen a tulajdonviszonyok sincsenek még törvényesen tisztázva, és az előítéletek is élnek még, a testi-lelki fájdalmakról nem is beszélve. /Antal Erika: A nemzet zászlóvivői. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 5./ Akik összegyűltek, azokra vonatkozott az 1949-es kitelepítési törvény. 1949. márc. 3-án még mintegy 3000 családot lakoltattak ki kastélyaikból, kúriáikból vagy udvarházaikból. A Castellum Alapítvány adatai szerint 1949-ben 50 ezer hektár mezőgazdasági területet, 15 ezer hektár erdőt és 1500 kastélyt, udvarházat vettek el az erdélyi nemességtől.Mára már vagy négyszázan vannak, de csak minden második családnak van köze a Castellum Alapítványhoz. "Alapítványunk az erdélyi történelmi családok tagjainak egyesülete." "Fő célunk e társadalmi rétegben levő értékek felszínre és mozgásba hozása, szellemi kincsek megőrzése, gondozása, gazdasági ingatlanjaink törvényes keretek közti visszaszerzése, és azok saját és közösségünk hasznába állítása." - olvasható az alapítvány ismertetőjében. 1998-ban jegyezték be a Castellum Alapítványt, átvéve az 1992-ben alakult Etnos Alapítvány kereteit. Az alapítvány kuratóriumának elnöke id. Apor Csaba, az ügyvezető bizottság elnöke Csávossy György. A kastélyok, udvarházak sorsára vonatkozó jogszabály nem jelent meg. A 112-es törvény alapján vissza lehet ezeket igényelni, ha nincsenek műemléknek nyilvánítva. Legalább az erkölcsi rehabilitációt megérdemelné e kisemmizett, meghurcolt társadalmi réteg. /Cseke S. Tibor: Mára csak a hírnevükkel maradtak...Az erdélyi történelmi családok találkozója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./"

Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

Németh Zsolt külügyi államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Sepsiszentgyörgy városi tanácsa, Kovászna megye tanácsa és mások segítségével október 12-16. között Sepsiszentgyörgyön a Budapest Filmstúdió megrendezi az első magyar-román filmfesztivált. Kántor László, a Budapest Filmstúdió vezetője megállapította: magyar mozikban alig-alig láthatunk szlovák, román, jugoszláv filmet. Ezért gondoltat, hogy egy minden évben megismétlődő, bővülő fesztiválsorozatot kellene elindítani, ahol évente két közép-európai ország bemutatja egymásnak a saját friss termését egy évre kivetítve. Az első magyar-román fesztivál Sepsiszentgyörgyön lesz. Kántor felsorolta a bemutatandó filmeket. A hattagú zsűriben három magyar, három román filmkritikus ad egy-egy díjat egy-egy magyarországi és romániai filmnek. A fesztiválokon az országok alkotói is találkoznak. Meghívják a forgalmazókat is, hogy üzletet köthessenek. /Pósa Zoltán (Magyar Nemzet): Román-magyar filmfesztivál átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 12./

"Helyi szinten elakad a tulajdont visszaszolgáltató törvények, kormányrendeletetek alkalmazása. Az államosított házak visszaszolgáltatását megszabó törvényt csak a képviselőház fogadta el. A jogszabály elakadt a szenátusban. A Lupu-törvényként emlegetett földtörvény teljes mértékben visszaszolgáltatja a közbirtokossági erdőket, legelőket a közösségeknek, ennek életbeléptetése azonban akadozik. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a helyhatóságoknál, megyei testületeknél akad el a törvények végrehajtása. Borbély László munkaügyi és területrendezési államtitkár arról tájékoztatott, hogy a kormány újabb egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáról készül rendeletet kiadni. A minisztériumoknak nincs lehetőségük szorgalmazni a szabályozások gyakorlatba ültetését - szögezte le Pete István mezőgazdasági államtitkár. Garda Dezső képviselő szerint az emberek nem ismerik kellőképpen a törvényeket. Sokan most ébrednek fel, de némelyek még az utolsó pillanatban sem tartják fontosnak, hogy kérelmezzék jussukat. Az RMDSZ jogsegélyszolgálatát is egyre kevesebben keresik fel. "Felbomlóban vannak a közösségek, tagjaik már nem fognak össze, nem értesítik, nem segítik egymást" - vélte a képviselő. /Helyi szinten akadozik a Lupu-törvény alkalmazása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./"

A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesülete a Magyarországi Főjegyzők Kollégiumának vendége volt szept. 5-8. között. A romániai megyék közül 23-nak a főjegyzője vett részt a tapasztalatcserén. Meglátogatták Hajdú-Bihar megye (Debrecen), Heves megye (Eger) és Pest megye (Budapest) önkormányzatát. A Romániai Megyei Főjegyzők Egyesületének elnöke, Romeo-Paul Postelnicu elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, Romániában együttműködési programban állapodott meg. Kifejezetten értékelik magyar kollégáik megvalósításait, tevékenységét, elsősorban a helyi közéletben betöltött szerepük tükrében. Magyarországon már a '90-es évek elején meghozták a közigazgatási reform megvalósítását szolgáló törvényeket. Románia ebben hétéves késésben van. Hasznosnak ítélte meg ezt a tapasztalatcserét. Személyes élményként mesélte el, hogy debreceni látogatásukkor értette meg, hogy például március 15. miért olyan fontos nap Magyarország történelmében. Egyed Árpád, Hargita Megye Tanácsának főjegyzője, a Romániai Főjegyzők Egyesületének vezetőségi tagja elmondta, hogy a tanácskozáson együttműködési tervezetet fogalmaztak meg, amelyet hamarosan alá is fognak írni. /Guther M. Ilona: Romániai főjegyzők Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

Baptista imaház épül Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. Hat éve, hogy megjelentek a baptista egyház képviselői a városban, azóta 30 aktív tag csatlakozott a helyi közösséghez. Számukra készült el alig négy hónap alatt a közösségi otthon, amely alkalmas arra, hogy befogadja az egyre gyarapodó gyülekezetet. A helyi imaház a Romániai Baptista Szövetség segítségével épült, az országban ez a negyvenedik ilyen típusú imaterem. Az építkezést az amerikai baptista közösség finanszírozta, és a kivitelezéshez is hozzájárultak az Amerikából érkezett "vendégmunkások". A nyár folyamán olyan hívők érkeztek az Egyesült Államokból, akik nyári szabadságukat áldozták arra, hogy a helyiek segítségére legyenek. Gondjuk van a kallódó gyermekekre, számukra szervezték meg az új imaházban a Mosoly klubot. /Baptista imaház Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

"Szept. 13-án megkezdődött a Kolozs megye területén zajló "Cooperative Best Effort" elnevezésű NATO-hadgyakorlat. A mostani hadgyakorlatnak három fontos része van: háromnapos ismerkedés, beilleszkedés; gyakorlatozás kisebb csoportokban; gyakorlatozás a lőtereken, az összes jelen levő egység bevetésével. Tizennyolc országból 300 katona van jelen. A kisegítő személyzet 800 főből áll, akik a román IV. hadtest alkalmazottai. A hadgyakorlat 100 milliárd lejbe kerül. Ebből a pénzből felújították a szamosfalvi és a bogátpusztai kaszárnyákat és lőtereket, modern felszereléshez jutatták a hadgyakorlaton résztvevő román katonákat. A következő hasonló hadgyakorlatra novemberben kerül sor Magyarországon, ahol Romániát az aradi román-magyar közös egység képviseli. Szept. 13-án Kolozsváron a díszszemlén részt vett Sorin Frunzaverde védelmi miniszter, és dr. Mircea Chelaru dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnöke is. Jelen volt Bogdan Cerghizan prefektus, Ioan Rus megyei tanácselnök, Gheorghe Funar polgármester, Ioan Cioara tábornok, a IV. hadtest parancsnoka, egyházi személyiségek, tábornokok, a külföldi hadseregek képviselői. Beszédet mondott dr. Mircea Chelaru vezérkari főnök, Ioan Cioara tábornok, Juan Esteban, a haderő társparancsnoka, és Sorin Frunzaverde védelmi miniszter. /Nánó Csaba: Megkezdődött a NATO-hadgyakorlat. Tapasztalatszerzési lehetőség a román hadseregnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Szept. 13-án a Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat megnyitójával egy időben Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban újabb legionárius szimpóziumra került sor Corneliu Zelea Codreanu és a holnapi Románia címen. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy júniusban interpellált a parlamentben a kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub tevékenysége és a magyar diáklányok ütlegelése ügyében. Az állami intézmények közbelépését szorgalmazta. Bukarestben naponta egyenruhában vonulnak a legionáriusok, és a kormány tűri ezt. Kolozsváron csütörtökön és pénteken a Békásban masíroznak gyakorlatozni. Kónya-Hamar Sándor interpellációja után a belügyminisztérium azonnal intézkedett a lányok ügyében, annak ellenére, hogy a rendőrparancsnok utolsó percig tagadta a történteket. Nemzetközi visszhangja is lett, az ügy bekerült a legnagyobb román tévéadók műsoraiba is. Március 15-én a legionárius társaság működött közre a koszorúk eltüntetésében, és a rendőrség, valamint az ügyészség hivatalos folyamodványok ellenére sem tett semmit. Nagyon sok vasgárdista szimpatizáns máris a hatalmon közelében van. Ez viszont Romániának mint jogállamnak a létét kérdőjelezi meg. Kónya-Hamar Sándor elmondta még, hogy "nálunk nyilvánosan lehet gyalázni egy népcsoportot vagy annak képviselőit, mikor ez a világon sehol sem megengedett." Egyik román párt sem kezdeményezte, hogy a Légiót mint neonáci mozgalmat betiltsák. Marian Munteanu személyében már elnökjelöltjük is van. - Az RMDSZ-en kívül csupán a Liberális Párt egykori Bratianu szárnya tiltakozott a legionarizmus ellen. /Gál Mária: Legionárius szimpózium a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Aki hallgat, cinkossá válik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

Gombahír címen Sepsiszentgyörgyön megjelent a László Kálmán Gombászegyesület hírlevelének első száma. Ebben ismertették László Kálmánnak, a székelyföldi nagygomba-kutatás úttörőjének az életét, továbbá az egyesület eddigi tevékenységét. A László Kálmán Gombászegyesület főbb célkitűzései az amatőr és a szakképzett gombászok érdekvédelme, a gombákkal kapcsolatos tudnivalók népszerűsítése, adatbázis és könyvtár kiépítése, a gombaszakértők képzése. /Gombahír. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Marian Munteanut Virgil Magureanu elnöknek jelölteti. Köztudott, hogy Virgil Magureanu a Román Hírszerző Szolgálat egykori főnöke - aki egyik napról a másikra gazdag üzletemberré vált, akitől az ügyészség, bíróság a mai napig retteg - , egykoron szekustiszt volt. Valeriu Tabara, Funar utódja az RNEP élén, hogy ahányszor csak alkalma adódik, épp úgy szidja a magyarokat, mint elhíresült eszmetársa. Vezetése alatt az RNEP darabokra hullott, és ez az oka, hogy Magureanu pártjával szűrte össze a levet. Marian Munteanu, az Egyetem téri hős, fiatalok példaképe, megkínzott, megvert diák, egy adott pillanatban átesett a ló túlsó oldalára. Elkezdett vasgárdista eszméket hirdetni! Ami Munteanu elnökké választását illeti, az Magureanu újabb diverziója. Elég Munteanu nevét előhozni, hogy sok embert megtévesszenek vele. A volt szekus tudja jól: minél többen vannak versenyben az elnöki tisztségért, annál többfelé oszlik a szavazatok száma. /Nánó Csaba: Vasgárdista elnökjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Mátis Jenő a Kolozs megyei RMDSZ parlamenti képviselője, a parlament Költségvetési, Pénzügyi és Bankügyi Állandó Szakbizottságának tagja elmondta, hogy elmúlt négy évi parlamenti képviselői munkája alapvetően különbözött az első négy év parlamenti munkájától. 1996-tól ugyanis az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, a politikai interpellációkra, kérdésfeltevésekre kevésbé volt mód. Mátis az elmúlt négy évben a törvényelőkészítési munkálatokban vehetett részt. Sikerült olyan törvénytervezetek előkészítésében részt vennie, amelyeket az RMDSZ már '90-től szorgalmazott elfogadásra. Ilyen volt például a helyi közpénzekről szóló törvény, amelyet kétéves küzdelem után fogadott el a parlament. Ez ugyan távolról sem elégíti ki az igényeket, de első lépés a helyi pénzügyi autonómia kidolgozása felé. A múlt évben a parlament megszavazott RMDSZ-javaslatra háromszáz milliárdos tételt a kis és közepes vállalkozások támogatására, az eredeti nyolcvanmilliárd helyett. Azonban a költségvetés parlamenti megszavazása után, a tavaly szeptemberi költségvetés-módosításkor ez az összeg egyszerűen eltűnt a költségvetésből. - Ez a koalíció sem mentes bizonyos beidegződésektől, előítéletektől, ami a sajátos nemzeti közösségi problémakört illeti. Az RMDSZ az elmúlt négy évben nagyon sokszor maradt egyedül a koalíción belül. /Csomafáy Ferenc: Egy érdeket képviselünk közösen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

"Ha Európa Nostra, tehát a miénk, akkor Torockó immár Európa" - fogalmazott frappánsan dr. Román András Torockón az Európa Nostra-díj átadásakor. Szőcs Ferenc, Torockó polgármestere köszöntötte a megjelenteket, köszönetet mondott Budapest V. kerülete polgárainak az önzetlen anyagi támogatásért. Dr. Andrea H. Schuler, az Europa Nostra alelnöke az EN Alapítvány létrehozásának történetét, tevékenységét mutatta be, majd értékelte a Torockó Értékvédő Program eredményeit. Az EN páneurópai szövetség, több mint háromszáz nem kormányzati szervezetet tömörít, több mint harminc országból. Az EN-díjat 1978-tól adják ki. Az 1999-es versenyben az EN Bizottság 125 program közül választotta ki a torockóit, a következő indoklással: "138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért, mely szakmai körök kezdeményezésére, a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként valósult meg." /Deák Piroska: "Torockó immár Európa" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Polgárháborús hangulat robbant ki szept. 14-én Klézsén, amikor egy szakértői vegyes bizottság a helyszínen folytatott vizsgálatot a magyar oktatást kérvényező szülők körében. A Sántha Attila tanácsos (Oktatásügyi Minisztérium), Marian Bunghez Bákó megyei helyettes főtanfelügyelő, a prefektúra és a Kisebbségvédelmi Minisztérium képviselői alkotta testület megkezdte az anyanyelvű képzés beindításáért folyamodó személyek meghallgatását. Mintegy húsz szülő erősítette meg korábbi álláspontját. Délután húsz-huszonöt fős, erősen ittas csoport elállta a helyi iskolába igyekvő somoskai szülők útját. A randalírozókat Ioan Joca polgármester, Augustin Pascaru plébános, a PRN és a PUNR helyi szervezetének tagjai biztatták. Az iskola épületéből kilépő küldötteket a hőzöngők szitkokkal, kiabálásokkal fogadták; azt üvöltötték, hogy a községben mindenáron megakadályozzák a magyar képzés beindítását. Dumitru Nada, a Bákó megyei prefektúra igazgatója emellett szóban is arra ösztönözte a leitatott férfiakat, hogy álljanak ellen a "magyar betolakodóknak", a félelemtől reszkető hivatalosságokat pedig "Úgy kell nektek!" felkiáltással röhögte szembe. Ilinka Cecília, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége jogtanácsosa és Róka Szilvia, a szervezet alelnöke személygépkocsival akarta elhagyni a helyszínt, az autót azonban kis híján a benne ülőkkel együtt felborították a randalírozók. A felbíztatott klézseiek által nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illetett jogtanácsos lapunknak elmondta, jelentést készítenek a történtekről, és könnyen lehet, hogy jogorvoslattal élnek majd. A bizottság szept. 14-én este a szintén Bákó megyei Lészpeden folytatta a vizsgálatot, ahol a megfélemlítés hatására csupán ketten igényelték a magyar oktatást. Kötő József oktatásügyi államtitkár "erőszakos, fasiszta" megnyilvánulásnak nevezte a történteket. "Mélységesen elítélem az általam évekkel ezelőtt már átélthez hasonlatos atrocitást, amely ellen mindenképpen fellépünk. A 15 klézsei megerősítés mindenesetre elegendő a magyar oktatás beindításához" - fogalmazott az államtitkár. /Magyarellenes hőzöngés Klézsén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

Szabó Gyula író hetvenéves, 1930. szeptember 11-én született Homoródalmáson. Páskándi Géza így jellemezte: "Írása olyan, mint az erdei rönk - ahova tették, ott van". /Szabó Gyula hetvenéves. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

"Csuka Róza, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ új, megbízott igazgatója /sz. 1958/ egyetemi oklevelét a BBTE kémia karán szerezte 1982-ben. 1997-ben került a Báthory-líceumba, a tizedikes alternatív tankönyv társszerzője. Elmondta, hogy a megbízott igazgatói tisztségre a kollégáim javasolták. Célnak tekinti az új időkhöz való alkalmazkodást, továbbá az iskolai hagyományok őrzését. Tavaly az iskola jogot nyert arra, hogy Európa-szerte érvényes középfokú nyelvvizsgákra készítsen fel. Tervezi a számítógéprendszer bővítését. A Báthory István Elméleti Líceumban két év leforgása alatt 14 neves tanár kérte nyugdíjazását. Az "őrségváltás" megtörtént, a tanári kar lassan teljesen kicserélődik. /Szabó Csaba: Új igazgató a Báthory-líceumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete a Curierul National szept. 15-i számában megjelent adott interjújában leszögezte: Az új évszázad küszöbén kivételes lehetőségek vannak Magyarország és Románia rendkívül jó és szoros együttműködésére. Partnereink is ezt várják el tőlünk, s nagyon könnyű ennek az elvárásnak megfelelni. - Nincsenek olyan problémák, amelyek veszélyeztetnék a magyar-román kétoldalú kapcsolatokat - hangsúlyozta a magyar diplomata. Mint mondta, a magyar fél a két ország közti alapszerződést kiindulási alapnak tekinti, és a kétoldalú kapcsolatok 1996 után elért szintje már sokban meghaladja az alapszerződés előírásait. A nemzetiségi kérdés megközelítésében lehetnek eltérések. "Romániában igen népes magyar kisebbség él, s megértjük, hogy követeléseik teljesítése nehéz" - fogalmazott, hozzátéve, hogy magyar részről jogosnak tekintik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alkotmányos keretek között megfogalmazott követeléseit ahhoz, hogy a romániai magyarság megőrizhesse önazonosságát. A magyarországi román kisebbség helyzetéről szólva a nagykövet elismerte, hogy "1989 óta valamennyi törvényhozás adós maradt" a (magyarországi) nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megoldásával, annál is inkább, mivel a magyar alkotmány a nemzeti kisebbségeket államalkotónak tekinti. - A magyar fél megítélése szerint, a Gozsdu Alapítvány örökségének problémáját államközi szinten és a magyarországi ortodox egyházzal rendezték. Ha ennek a kérdésnek az újratárgyalását erőltetik, akkor az egész problémakört új módon kell megközelíteni. "Nem hiszem, hogy ez időszerű lenne, ebben az értelemben a magyar igények jelentősen meghaladhatják a Gozsdu-örökséget" - mondta. /Íjgyártó: Nincsenek olyan problémák, amelyek veszélyeztetnék a kétoldalú kapcsolatokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

Szept. 15-17. között a Babes-Bolyai Tudományegyetemen rendezik meg a Heidelbergi Erdélyi Honismereti Egyesület tanácskozását Erdély histográfiája - politikai feladat vagy tudományos kihívás címmel, melyen az egyetem Erdélyi Tanulmányok Központja és az Erdélyi Múzeum-Egyesület társrendezőként vesznek részt. Az egyesületet 1962-ben Németországban hozták létre azzal a céllal, hogy a régió történelmének tudományos kutatását szorgalmazza Németországban több mint hetven tagja van, nagyrészt erdélyi származásúak, a romániai tagok száma eléri a kilencvenet. Fennállásuk óta százhúsz kötetet és két folyóiratot adtak ki, Heidelberg közelében tekintélyes könyvtárat működtetnek. A megnyitón minden felszólaló, köztük Andrei Marga oktatásügyi miniszter és rektor, hangsúlyozta: a szászok történelmének nyomai ma is megtalálhatók tájainkon, mintegy hirdetve a tolerancia és békés egymás mellett élés követendő példáját. A konferencián sok neves romániai, németországi, ausztriai, olaszországi és magyarországi történész adott elő a rendezvény vezértémájául szolgáló erdélyi történetírás szerepéről. /Szász történelmi konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

"Tizennyolc Kölcsey-költemény, köztük a Himnusz román fordítását tartalmazza a budapesti Pont Kiadónál 1998-ban megjelent, Ábránd - Reverie című kétnyelvű kis kötet. A versek fordítója Constantin Olariu, a magyar irodalom kitűnő ismerője, tolmácsolója. Kölcsey Ferenc élete és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a fordítót (az 1965-ben megjelent, Antologia literaturii maghiare című gyűjteményes kötetben ő méltatja a költő tevékenységét), de amint a Pont Kiadónál Szávai Géza szerkesztésében napvilágot látott kétnyelvű kiadvány előszavában írja: "csak most, hogy néhány költeményének fordítására vállalkoztam, döbbentem rá a nagy műveltségű magyar költő igazi értékére." /(Muzsnay Árpád): Verskereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Szept. 15-16-án került sor Gyilkostón a IX. Közgazdász Vándorgyűlésre és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 10 éves fennállásának jubileumi ünnepségére. A tisztújító közgyűlésen vita volt a vezetőség struktúrájára vonatkozóan. Végül azonban úgy döntöttek, hogy marad a régi felállítás, azaz egy elnök és négy alelnök. Az elnöki tisztségre egyetlen személy pályázott, Somai József, akit meg is választottak. Alelnökök lettek: Lázár Anna (Csíkszereda), Kolcea Tibor (Kolozsvár), Szécsi Kálmán (Székelyudvarhely) és Szőke Erzsébet (Kolozsvár). A vándorgyűlésen, amelyen több mint 200 közgazdász vett részt, az adórendszerekkel, az adóreformmal kapcsolatosan tartottak színvonalas értekezéseket Mihai Hura pénzügyminisztériumi aligazgató; dr. Kékési László, a magyarországi pénzügyminisztérium helyettes államtitkára; Polgár Péter, a magyarországi APEH Pest Megyei Igazgatóságának aligazgatója és Bocskor Jenő, a Hargita Megyei Adó- és Illetékügyi Igazgatóság igazgatója. A jubileumi ünnepség keretében a résztvevők dr. Kerekes Jenő egyetemi tanárt a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. /Tisztújítás a közgazdásztársaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./"

"Az erdélyi betegek gyógyításánál indokolt esetben a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány hazai orvos szakvéleményére alapozva, részleges vagy teljes mértékben átvállalja a magyarországi kivizsgálással, olykor orvosi beavatkozással járó költségeket. Területekre bontva a bánságiak Szeged, a partiumiak Debrecen, Erdély többi vidékeinek lakosai Budapest felé tájékozódhatnak, ha betegségük külföldi kezelést tesz indokolttá. A Segítő Jobb Alapítvány képviselői szerint és főleg a betegek számára nem a magyarországi kezelésekre fordítható összeg növelése az igazi megoldás, hanem a hazai lehetőségek fejlesztése. Dr. Kalmár László, az alapítvány elnöke elmondta: ez utóbbira nagyobb esély mutatkozik most, hogy Romániában a betegbiztosítási rendszer lassan működni kezd, hogy a magánpraxis kezd kialakulni, s hogy arra is van kilátás, hogy az egyházaknak ingatlanokat szolgáltatnak vissza. Kalmár László szerint nem csak alkalmi pénzsegélyeket kellene nyújtani, hanem egységes koncepciót kell kidolgozni, egy rendszert kiépíteni, amely lehetővé teszi a legszegényebb rétegeknek is, hogy az orvosi ellátásban jobbat kapjanak. Az egyházi szervezetekkel lehet megbízhatóan együttműködni, ezek közt említette a Caritas-szervezetet, amellyel már évek óta jó kapcsolatban áll. "Célunk, hogy a határon túli magyarok is vegyenek részt valamilyen módon a finanszírozásban, de legalább az önszerveződésben. Romániában csak egy nagyon szűk réteg tudná akár csak a töredékét is megfizetni a kezelési költségeknek. Érdemes nekünk a Caritast, szociális intézményeket támogatnunk, amelyeken keresztül a rájuk szánt összeg a betegekhez, szociálisan hátrányos helyzetűekhez jut el." - mondta, szükség lenne egy ökumenikus kórházra. Az egyházi tulajdonba visszakerülő ingatanok egyikében lehetséges volna az ökumenikus kórházat létrehozni, s ezt anyagilag, felszereléssel folyamatosan támogatni, ennek orvosai számára tapasztalatcserét, szakmai továbbképzést biztosítani. Dr. Kalmár László augusztus végén Kolozsváron találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel, akiknek írásos formában mutatta be a vázolt koncepciót, döntésüket a következő összejövetelükön várva. /Hogy életük legyen...= Vasárnap (Kolozsvár), szept. 17./"

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény előkészületeiről tárgyalt szept. 16-án Beregszászon Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselőivel. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség és a három történelmi magyar egyház képviselői fejtették ki elvárásaikat. A tárgyalást követően Szabó Tibor elmondta: kész a koncepció, s a törvénytervezet - ha a kormány elfogadja - még az idén a parlament elé kerülhet. Örvendetesnek nevezte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak képviselői támogatják a törvényt, egyetértenek a tartalmával, és konszenzus van közöttük abban is, hogy annak a szülőföldön maradást kell szolgálnia. Nincs nézetkülönbség a kárpátaljai magyarok szervezetei és egyházai között abban a tekintetben sem, hogy a kettős állampolgárság vagy külhoni állampolgárság kérdéséről a törvény elfogadása után lehet majd beszélni - fűzte hozzá Szabó. Kovács Miklós KMKSZ-elnök, aki egyben az ukrán parlament képviselője is, kifejtette: Kárpátalján nem tapasztalhatók ellentétek annak kapcsán, hogy a határon túli magyarokról készülő anyaországi törvényt össze kellene kapcsolni a kettős állampolgárság kérdésével. Mint hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarok egyetértenek abban, hogy a törvény elfogadására ki kell használni a mostani történelmi lehetőséget, amikor Magyarország hamarosan bekerülhet az Európai Unióba. A politikus úgy vélte, hogy azoknak a jogosultaknak a körét, akikre a törvény hatálya kiterjed, nagyobbrészt automatikus mechanizmus szerint kell meghatározni, s abba a testületbe, amely ennek működését biztosítja, a kárpátaljai magyarság széles rétegeinek képviselőit kell majd bevonni. Kovács kiemelte, hogy a majdani törvény biztosította új jogosítványok nem fogják szűkíteni a már meglévő lehetőségeket. /A HTMH elnöke a státustörvényről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./