Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népújság a ″különleges jogállás″ sorsáról. ″A jelek szerint alaposan kezd felhígulni a státustörvény. Ön is így látja?″ - hangzott a kérdés. Markó cáfolta ezt : ″Szerintem nem kezd felhígulni. A státus- törvény mindenképpen fontos. Ahogy én látom, akörül lesz továbbra is a vita, hogy ez egy olyan kerettörvény jellegű szabályozó legyen-e, amelyben csak az elveket mondják ki, s a konkrét megoldások későbbre maradnak, vagy pedig már most pontosan írja le a kedvezmények körét. Legutóbbi találkozásunkkor Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányzat tisztségviselői is azon az állásponton voltak, hogy a mostanra kialakított törvénytervezet jó, s elfogadására is lehetőség van. Egyben figyelmeztették a határon túli magyar vezetőket, hogy amennyiben erről hosszadalmas vita alakul ki, s megkérdőjeleződik a tervezet hasznossága és a mostani elképzelés, kockáztatjuk, hogy nem lesz belőle semmi. Véleményünk szerint, tehát nem újabb és újabb igénylistákra van szükség, hanem a törvény elfogadására, hibáival, hiányosságaival együtt. Így gyakorlatilag úgy tűnt, hogy ebben a kérdésben mi vagyunk a radikálisabbak és a magyar kormány képviselői a mérsékeltebbek.″ A Magyarok Világszövetsége is készített törvénytervezetet. Markó Béla szerint azonban a ″státustörvényről, legalábbis elviekben van már kialakult konszenzus. Ha ezt most félrelökjük és megpróbáljuk valami mással helyettesíteni, akkor tényleg azt kockáztatjuk, hogy nem lesz belőle semmi. A kettős állampolgárságról, a külhoni állampolgárságról persze lehet és kell is vitázni, meg kell próbálni elemezni, hogy milyen pozitív és negatív következményeik lennének. Aki azonban most úgy próbálja felvezetni, hogy nem kell státustörvény, hanem az új koncepció, az két szék közt a pad alá visz bennünket.″ /Hígul a státustörvény? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Az RMDSZ Maros megyei csángóbizottság szervezőmunkájának köszönhetően az elmúlt tíz év alatt 1038 moldovai csángó gyermek üdült Maros megyében. Idén Erdőcsinádon volt a nyári táborozás. Czellecz Jenő, a megyei csángóbizottság képviselője elmondta, hogy idén Lészpedről nyaralt itt 25 gyermek Fazakas József kíséretében, Klézséről pedig 28 gyermek. A marosvásárhelyi Galaczán Erzsébet fotólaboratóriumi felszerelést, szakkönyveket és 21 szépirodalmi könyvet ajándékozott a Klézsén működő Szeret-Klézse Alapítványnak, amely a helybeli csángó házat működteti. Magukkal vitték dr. Monoki István főorvos 292 tételből álló könyvtárát is. Czellecz Jenő szerint az a legnagyobb gond, hogy kéréseik ellenére, az RMDSZ keretében az eltelt tíz év alatt sem tudtak egy olyan központi szervet létrehozni, amely összehangolná a munkát, s amely előmozdíthatta volna, hogy minden csángó falunak legyen egy erdélyi testvértelepülése, hogy az felvállalja a gyermekek támogatását is. Menteni kellene, ami még menthető, mert néhány éven belül már késő lehet. Czellecz Jenő visszagondolt a kezdetekre, a legnehezebb volt az induláskor, 1990-ben, amikor az ott élők bizalmatlanságát kellett eloszlatni. A gyermekek szívesen vállalkoznak az útra, a gond csak az egyházzal van. Azokkal az ottani papokkal, akik ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart, nehéz szót érteni. Jövőre Szászrégen, Maroskeresztúr, Marosszentgyörgy és Erdőcsinád mellett Holtmaroson, Magyarón és Lukailencfalván is várják a csángó gyermekeket nyaralni. /A csángóbizottság tíz éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

A Kárpátok Eurórégió Fejlesztési Alap jelentős pénzforrásokat készül kiutalni az öt tagország nemzeti vagyonának védelmére. Románia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Ukrajna összesen 1 millió dollárt kap majd, az összeget pedig a kulturális hagyományok megőrzését célul tűző programokra fordíthatják. Egy-egy projekt maximum 4000 dolláros támogatásban részesülhet. Egy másik támogatási program alapján jutalmazni fogják a legjobb helyi közigazgatási döntést. A polgármesteri hivatalok maximum 8000 dolláros díjat kaphatnak ekképpen. Az első két alkalommal Nagybánya városi tanácsa, illetve Nagyvárad vitte el a pálmát. A harmadik versenyszakasz azon közösségeket célozza meg, amelyeknek maximum 50.000 lakosuk van. A Kárpátok Eurórégió Fejlesztési Alap a következő megyéket öleli fel Romániából: Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros, Suceava és Botosani. 1995-ös létrehozása óta Romániai viszonylatban pénzügyileg 300 tervet támogatott. /Egymillió dollár a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

A szept. 1-jei tanévkezdés alkalmából Andrei Marga oktatási miniszter ismertette a változtatásokat. Vissza fognak állni a kilencéves kötelező tanításra. Ez a mostani hatodikosokat fogja először érinteni. 1995-ben hozták azt a döntést, hogy a kötelező tanítási évek számát nyolcra kell lecsökkenteni, ami óriási tévedésnek bizonyult, hiszen rengeteg végzős állás nélkül maradt. Ebben az évben a minisztérium kiépíti a távoktatási rendszert, mert egyre több diák választja ezt a tanulási formát. Az idei naptári év végére az összes líceum és szakiskola rendelkezni fog internet-csatlakozással, 2001-től pedig ez a folyamat kiterjed az általános iskolákra is. A falusi iskolai könyvtárakat fejleszteni fogják. Marga leszögezte: szívesen visszatérne Kolozsvárra, a Babes-Bolyai Tudományegyetemre. Szerinte ez az egyik legkomplexebb kelet-európai egyetem, hiszen 102 képesítést ad, ezek közül 89 esetében román, 43 esetében magyar, 13 esetében német nyelvű a tanítás. Ennek az egyetemnek immár 18 kihelyezett egysége működik Erdély-szerte. /A hatodikosok már kilenc osztályt járnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

Markó Béla szövetségi elnök nem lát megfelelő alapot az RMDSZ és Iliescu pártja, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) közötti együttműködésre. Adrian Nastase, az RTDP első alelnöke nemrég úgy nyilatkozott: pártjának nyitottnak kell lennie, és ″békülékeny″ magatartást tanúsítania a romániai magyarok érdekvédelmi szervezetével szemben. Az RTDP ugyanis megértőbbé, az RMDSZ pedig pragmatikusabbá vált, ami jó alapot képezhet a tárgyalásokra - vélte. A Szabadság kérdésére Markó kifejtette: nagyon örülne, ha ″az RMDSZ felé nyitás″ jegyében az RTDP programja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezettel bővülne, amely reális ajánlatokat tartalmazna az erdélyi magyarság gondjainak a megoldására, erről azonban az RMDSZ-nek jelenleg nincs tudomása. Az RMDSZ csakis a reform, a tulajdonkérdés rendezése iránt elkötelezett pártokkal tud elképzelni bármiféle együttműködést, amelyek ugyanakkor partnerek a kisebbségi kérdés megnyugtató rendezésére. A magyar egyetem ügye az egyik ilyen konkrét feltétel lenne. Mi nem vagyunk hajlandók legitimizálni egy olyan kormányt, amelyik nem ilyen program szerint működik - mondotta a szövetségi elnök. Hangsúlyozta: az RTDP és az RMDSZ között mindeddig nem került sor sem hivatalos, sem pedig nem hivatalos tárgyalásra. - Markó Béla szerint a Ion Iliescu vezette párttal az RMDSZ-nek sokkal gyanakvóbbnak kellene lennie, mint a többi koalíciós partnerrel. /Székely Kriszta: Markó: Nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

A magyar millennium rendezvényei keretében tartották meg a Magyar Orvosok Millenniumi Világtalálkozóját Budapesten és Szegeden aug. 16-19 között, melyre Erdélyből kétszáz résztvevő érkezett. Sorrendben az ötödik találkozó volt az idei. - Az első találkozót 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték. Akkor még csak a Nyugatra "szakadt″ orvosok voltak hivatalosak, és pár, véletlenül Magyarországon nyaraló felvidéki és erdélyi magyar orvos jutott el, nagy bonyodalmat okozva az akkori politikai élet vezetőinek. Ezt fel is elevenítette Vízi L. Szilveszter, az MTA alelnöke az idei találkozón mondott megnyitó beszédében. Az 1992-ben tartott harmadik találkozón jelentek meg az elcsatolt országrészek orvosai is. /Kétszáz erdélyi résztvevő a világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Megjelent Szabó Kálmán Attila /a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző tanára/ terjedelmes munkája: A székelykeresztúri állami tanítóképző története /Benedek Elek Alapítvány, Székelyudvarhely, 2000/. A képző kiépülésének és virágzásának korszakát az 1871-1914 időszakban jelölte meg a szerző, majd tovább követte az intézmény működését egészen az 1955-ben bekövetkezett leépüléséig. A kötet része egy közel öt évvel ezelőtt indított, az egész történelmi Erdélyre kiterjedő, a magyar tanítóképzőket bemutató vállalkozásnak. /Sarány István: Székelykeresztúri iskola-monográfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Nemrég volt nyolcvanadik évfordulója a trianoni döntésnek, és máris újabb két döntés évfordulójára kell emlékeznünk, írta dr. Ágoston Albert. A trianoni diktátum Magyarország területének kétharmadát és lakosságának is mintegy felét szakította el az anyaországtól. Kétségtelen, hogy kellett végezni határmódosításokat a környező népek javára, de feldarabolni igazságtalanul egy ezeréves országot, mely azért javára is volt a nyugatnak több századon át, kárt jelentett a XX. század folyamán egész Európának. Ágoston emlékeztetőnek felsorolta a veszteségeket, melyek sokkolták és sokkolják ma is a magukat magyarnak valló embereket országhatáron belül és kívül. Románia kapott 102 813 km2 területet 5 237 981 lakossal, Szerbia kapott 20 829 km2 1 527 886 , Horvát-Szláv. 42 541 km2 2 621 954, Csehszlovákia 61 646 km 2 3 518 815, Ausztria 4 020 km2 292 031, Lengyelország 589 km2 24 880, Olaszország 21 km2 49 806. Összesen elszakított terület: 232 459 négyzetkilométer. Magyarországnak hagytak 92 952 négyzetkilométert. Természetesen a területtel együtt gondolni kell a rajta és benne található összes javakra, értékekre, melyek több évszázados munka termékei, eredményei, tartozékai, kellékei. Elvárhatják a Trianonban diktáló nagyhatalmak és a koncból (jogos, jogtalan területből) részesedő államok, hogy ez ne fájjon? Ágoston kiemelte: jogosan lehet arra gondolkodni, hogy a bécsi döntés 1938 és 1940 őszén csak azokat a területeket adta vissza Magyarországnak, amelyeket Trianon nem kellett volna hogy elvegyen, mert nagyrészben, vagy csak magyarok által lakott terület, kerület, vagy város volt. - Szent István népét ezer esztendő óta csak az Úr Isten óvta, védte és védi ma is. /Dr. Ágoston Albert: Trianon és a két bécsi döntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

"Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) első alelnöke aug. 31-én tartott sajtóértekezletén a Szabadság kérdésére kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, amely szerint "nincs megfelelő tárgyalási alap az RMDSZ és az RTDP között". Nastase kijelentette: "Úgy látszik, hogy az elmúlt időben Markó Bélát nagyon megihlette Tőkés László. Az RMDSZ-en belüli harcok olyan kijelentésekre késztetik Markó Bélát, amelyek segítségével megtarthatja támogatottságát." - Pártja nem fogadja el a romániai magyarok számára biztosítandó kettős állampolgárságot. Amennyiben az RMDSZ továbbra is erőlteti ezt, a román parlament törvénnyel tiltja majd meg annak lehetőségét. Az RMDSZ-nek meg kell értenie, hogy elmúlt a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonló képviselet ideje, és be kell lépnie végre a normális, román politikai életbe - mondta Nastase. Hozzátette: az RTDP stratégiájában sohasem szerepelt az, hogy kormánykoalíciót alkosson az RMDSZ-szel. /Kiss Olivér: Nastase a Palesztin Felszabadítási Szervezethez hasonlította az RMDSZ-t. Az RTDP első alelnöke Románia szuverenitását félti. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter Adrian Nastasénak Kolozsváron tett kijelentéseit kommentálva elmondta: a politikus megnyilvánulásai nem okoznak különösebb meglepetést. Az RMDSZ mindig is politikai célokkal kívánta elérni céljait és a jövőben is ezt fogja tenni. A Palesztin Felszabadítási Szervezet pedig története során nem mindig ennek a megoldásnak volt a híve. Tehát ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mondta Eckstein-Kovács Péter hozzátéve: Romániának diplomáciai kapcsolatai vannak a Palesztin Felszabadítási Fronttal. /Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ soha nem alkalmazta a PFSZ érdekérvényesítő módszereit. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

Az aug. 31-i kormányülésen a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezésére rendeletet hoztak az egyének, illetve közösségek hátrányos megkülönböztetésének bírságolásáról. Ennek értelmében 500 ezer lejtől 10 millió lejig terjedő bírsággal sújtják azokat, akik faji, nemzetiségi, vallási alapon, az érintett személy meggyőződésétől függően megkülönböztetést alkalmaznak valakivel szemben az alkalmaztatásban, illetve szociális juttatások megítélésében. A bírság összege 1 millió lejtől 20 millió lejig terjed, ha a diszkriminációt személyek csoportjával, közösségekkel szemben alkalmazzák. A diszkriminatív intézkedések ellenőrzésére és szankcionálására a román kormány létrehozza a hátrányos megkülönböztetés elleni országos tanácsot. /Bírságolják a diszkriminációt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Szept. 1-én Emil Constantinescu államelnök Temesváron, az Eftimie Murgu Pedagógiai Líceumban megjelent a tanévnyitón a város iskoláiból összegyűlt tanárok és a város iskoláit képviselő diákok előtt. Ezzel párhuzamosan Temesvár valamennyi iskolájában becsengettek. A Bartók Béla Líceumban Erdei Ildikó igazgatónő mondott beszédet. A tanévnyitás alkalmából Roos Márton megyéspüspök, Böcskei László általános helynök, Ciuraru János igazgató és Andó Attila lelki vezető celebrálta a szentmisét. Emil Constantinescu elnök ellátogatott a Bartók Béla Líceumba is, személyében először járt államelnök e kisebbségi tanintézet falai között. Rögtönzött sajtóértekezleten az államfő nagyra értékelte a temesvári kisebbségi - magyar, szerb, német - tanintézetek létét olyan vonatkozásban is, hogy az innen kikerülő diákok már eleve legalább két nyelvet és két kultúrát birtokolnak. - A temesvári Gerhardinum Katolikus Líceum tanévnyitóját a Székesegyházban, püspöki szentmise keretében tartották. Roos Márton megyéspüspök magyar és román nyelven üdvözölte a líceum tanulóit, tanárait. Megköszönte az eddigi iskolavezetőség - Kapor János, György Zoltán és Barják László tisztelendő urak - önfeláldozó munkáját, és bemutatta a líceum újonnan kinevezett igazgatóját, Ciuraru János tisztelendőt. /Sipos János: Becsengettek az évezred utolsó tanévére. Temesváron Emil Constantinescu államelnök köszöntője. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Tállyán a Közép-európai Művésztelepen és Szabadiskolán a magyarországi művészek mellett határon túli magyar alkotók, közép- és kelet-európai országok művészei vesznek részt a nyári alkotótáborban. Idén négy kolozsvári művészt is meghívtak a nyári művésztelepi alkotómunkára. Gedeon Zoltán törzsvendég, hisz már nyolcadszor érkezett meg, most Szent István portrékompozícióját készítette el. Palkó Ernő keramikus a Korunk Galériából ismert hullám-grafikáit ültette ezúttal zománcozott terrakottamunkákba. Antik Sándor, a vizuális médiumok elkötelezettje video-kazettán bemutatta performanszait, a beszámoló írója, Orbán István pedig betűkalligráfiával volt jelen. Az Erdélyből meghívottak között volt még a sepsiszentgyörgyi Baászné Szigeti Pálma és a bukaresti főiskola első éves grafikusa, Baász Orsolya. Jugoszláviából jelen volt az újvidéki Vastag Miklós, Csernik Attila és Molnár Mirkó. /Orbán István: Közép-európai Művésztelep és Szabadiskola - Tállya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Reményik Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek záróakkordjára szept. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban került sor. A kiállításon Reményik-ereklyék, -kéziratok, 1918-1941 között megjelent művei, kiállított fényképek és levelezésének egy része várta az érdeklődőket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Reményik Sándor életéről és munkásságáról beszélt. - Az eltűnt Kolozsvárt visszahozni csak úgy lehet, ha a múltat minél teljesebben birtokba vesszük. Ahhoz, hogy egy ilyen gazdag életművet meg lehessen őrizni, egy irodalmi múzeumra lenne szükség, ahol az ilyenszerű dokumentumok biztonságban lennének - mondta többek között. /Vasvári Szabó Márta: A visszanyert fény jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

"Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

Homoródszentmártonon a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett szept. 3-án megnyílt újabb tábor Homoródmente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kíván élni. A gyergyószárhegyi Alkotóközpont által finanszírozott, szeptember 17-ig tartó közös munka tájalakításként, tájberendezésként határozható meg. A táborvezető Bodó Judit ötletét Banner Zoltán művészettörténész elemezte: Valamennyi résztvevő - olvashattuk a közös alkotásra invitáló levélben - egy gyakorlatban kinyilvánított szellemiség képviselőjeként kapcsolódhat be a közös mű megteremtésébe, megfogalmazva egyéni élményanyagának mitológiáját. (A személyes lét, élettörténet, emlékek, kulturális történelmi- és művészettörténeti idézetek, felidézések stb. motívumaiból.) Nem illúziókat, hanem a valóság által megszentelt anyagokat, köveket, gerendát, boronát, deszkát, géproncsokat, habarcsot, rögzítő, szigetelő masszákat, festéket, vásznat stb. használnak az "építkezéshez". A homoródmenti tábor meghívottjai: Bencze László, Bíró Gábor, Bott Mária (Szlovákia), Siklódy Zsolt, Suhajda Zita (Kis-Jugoszlávia), Szemán Ferenc (Ungvár) és Török Ferenc. Az egészet filmen rögzítik Imets Márton és Nagy P. Zoltán segítségével. /Tájberendező alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Dés legnagyobb gondja a 25 %-os munkanélküliség. Ioan Ungur polgármester ezért tárgyalt a bukaresti izraeli nagykövettel, érdeklődött olyan izraeli vállalatok iránt, amelyek külföldieket alkalmaznak. Így került kapcsolatba egy izraeli céggel. Kétszáz dési jelentkezett izraeli vendégmunkára, a szakmai tudást felmérő szűrő csak hetven désinek sikerült. Ezután kellett egészségügyi vizsgálatra menni. A munkavállalóknak be kellett fizetniük az útiköltséget /kilencszáz dollár/ és 1,8 millió lejt az izraeli munkavállalási vízumért. A munkaszerződéseket egy vagy kér évre kötik. Izraelben e kezdő fizetésük 750 dollár. /Jakab Lőrinc: Vendégmunka Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Csíkszeredában a felújított városi Művelődési Házban 1999 májusától újra beindulhatott a kulturális élet, többéves szünet után. A megválasztott új tanácsnak most egy 2 milliárdos elképzelése van. A Művelődési Ház, ahol eddig a Városi és Megyei Könyvtár két fiókja, valamint a Csíki Játékszín működött, új lakó: a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes befogadására lesz alkalmas. Az épületből elköltöztetik a könyvtárat. Az együttesnek, valamint a színháznak egyaránt szüksége van modern fény- és hangtechnikára és ha ezt ugyanabba az épületbe szerelik fel, melyet mindkét kulturális intézmény használ, úgy mindketten jól járnak. A könyvtár elköltöztetésével olyan termek szabadulnak fel, melyek alkalmasak lesznek a próbákra. /(Daczó Dénes): Változások a csíkszeredai kultúrában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

"Szept. 5-én megnyílt Budapesten Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész Erdélyi képek 1967-1998 című kiállítása. A kolozsvári születésű, 1949-től Magyarországon élő művész elmondta: a tárlat anyaga 31 esztendő terméséből nyújt válogatást. Fényképezőgépével számtalanszor járt Erdély magyar- és románlakta falvaiban. Megörökített egy már-már eltűnő életformát, de lencsevégre kapta a változás jeleit is. " Azokat a magyar és román falvakat jártam be, ahol a nyolcvanas évek végéig - Európában kivételesen hosszú ideig - sok minden megőrződött a régi paraszti kultúrából: az életforma mellett a szokások, a viselet, a zene, a tánc. S a hagyományokkal együtt a közösség összetartó ereje" - fogalmazott a művész. /Erdélyi képek 1967-1998. Korniss Péter tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"A kormány több tagját is korrupcióval vádolta Valerian Stan, a miniszterelnöki hivatal ellenőrzési hivatalának volt vezetője az Európai Unió és a NATO tagállamai Bukarestben akkreditált nagyköveteinek címzett nyílt levelében, amelyet a bukaresti román lapok tettek közzé. Stan példaként idézte, hogy Traian Basescu volt közlekedési miniszter, jelenlegi bukaresti főpolgármester "saját üzleteire mintegy 1 millió dollárnak megfelelő összeget tulajdonított el az EU Romániának szánt PHARE-alapjaiból". Valeriu Stoica igazságügyi miniszter és keresztfia, az igazságügyi államtitkár tisztét betöltő Flavius Baias "cégeiken keresztül különböző nagyságú összegeket tulajdonítottak el (az időközben tönkrement) Bancorex kereskedelmi bankból és az Állami Vagyonalaptól. Baias esetében ezek az összegek több tízmilliárd lejt tesznek ki". A közelmúltban leváltott Anton Vlad környezetvédelmi államtitkárként "vállalatai illegális tevékenységével 2 milliárd lej törvénytelen bevételhez jutott". A nyílt levél szerzője szerint az egykori Szekuritátéval kapcsolatos kérdések tisztázásának halogatása "nemcsak a román belső helyzetre van káros hatással, de beárnyékolja Romániának a nemzetközi és az euroatlanti szervezetekkel tartott kapcsolatát is". Nem hozták nyilvánosságra az egykori politikai rendőrségben dolgozó tisztek kilétét, ez lehetővé tette, hogy ezek az emberek ma "a nyugati alapokat kezelő kormányszervek vezetői legyenek". Romániában nem tartják tiszteletben az emberi és szabadságjogokat, de a nemzeti kisebbségek jogait sem - írta levelében Stan. "A magyar kisebbséggel tartott kapcsolatra sem fordítanak kellő figyelmet. Tény, hogy az RMDSZ kormányszerepével jelentős előrelépés történt ezen a téren az elmúlt négy évben, de nemcsak aránytalan, hanem minden logikát nélkülöző az, hogy a román állam megtagadja a minden adót tisztességesen fizető kétmilliós közösségtől a saját egyetem alapítását, miközben a többségnek - a magyarok befizetéseit is tartalmazó költségvetésből - mintegy 50 kizárólag a többség nyelvén oktató egyetemet biztosítanak" - fogalmazott a nyílt levél. /Súlyos vádak kormánypolitikusok ellen. Korrupciógyanús magas rangú állami tisztségviselők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Az Európai Bizottság bukaresti küldöttsége aggodalmának adott hangot amiatt, hogy politikai síkra terelődött a román mezőgazdaság szerkezeti átalakítását szolgáló SAPARD-program. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy nevezzenek ki egy politikailag független, a vidéket és a közigazgatást jól ismerő személyt a leendő SAPARD-ügynökség vezetőjeként, és bízzák rá az ügynökség megszervezését. Az Európai Unió és Románia az év elején egyezett meg abban, hogy az EU a SAPARD előcsatlakozási alapból az elkövetkező hét évben évi mintegy 150 millió euróval támogatná a román mezőgazdaság átalakítását és az EU csatlakozásra való felkészítését. Az ügynökség létrehozásával kapcsolatban heves vita alakult ki a parasztpárti mezőgazdasági miniszter, Ioan Muresan, illetve a demokrata párti külügyminiszter, Petre Roman között. Muresan azzal vádolta Romant, hogy a Demokrata Párt ellenőrzi az EU-támogatásokat, s ugyanezt szeretné a SAPARD-pénzek esetében is, mikor a program több mint 60 százaléka a mezőgazdaságot érinti. Pete István mezőgazdasági államtitkár cáfolta azokat a feltevéseket, amely szerint az ügynökség körül kialakult botrány miatt Románia elesne az idei évre szóló támogatástól. /Tamás Kinga: Botrány a SAPARD ügynökség körül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott amiatt, hogy a SEPTEMBER FEST nevű sörfesztivált Kolozsvár főterén, a Szent Mihály- templom és a római katolikus plébánia bejárata előtt rendezték meg. Ez politikai provokációnak minősül, és bármilyen etnikai és felekezeti megítélés szerint is sérti a város polgárainak jóérzését és nyugalmát. "Éppen ezért: fölkérjük az állami intézmények (prefektúra, polgármesteri hivatal, rendőrség és csendőrség) illetékes vezetőit, hogy haladéktalanul függesszék fel a rendezvényt" - olvasható a Kónya-Hamar Sándor megyei elnök kézjegyét viselő közleményben. /A September Fest betiltását követeli a megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

Szept. 6-án tartotta jelölő közgyűlését Kolozsváron az RMDSZ Donát negyedi körzete. A testület Kónya-Hamar Sándor képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Mátis Jenő képviselőt, Vekov Károly városi tanácsost, Pálffy Károly városi tanácsost, Somogyi Gyula alprefektust, Kun József Andrást és Veress Erzsébetet jelölte a képviselői listára. Szenátornak dr. Újvári Ferenc jogászt és Eckstein-Kovács Péter szenátort, kisebbségvédelmi minisztert javasolták. A testület úgy határozott, hogy Tőkés László püspököt javasolja államelnöknek, mert a jelenlegi politikusok közül Tőkés László képviseli a leghitelesebben az erdélyi magyar közösség érdekeit. - Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: mivel körzeti igényről van szó, a megyei szervezetnek ezt egyértelműen fel kell vállalnia. Amennyiben Tőkés László püspök is visszajelez, hogy elvállalja a felkérést, akkor összehívják a politikai tanácsadó testületet, amely hivatott ebben a kérdésben dönteni. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elmondta: amennyiben a Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa úgy dönt, hogy állít elnökjelöltet, és a Dónáth úti szervezet megtiszteli bizalmával, akkor kész eleget tenni a felkérésnek. /Tőkés Lászlót javasolja államelnökjelöltnek a Kolozs megyei RMDSZ? A tiszteletbeli elnök elvállalná a jelölést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy kilép a bihari szervezetből, és a Kolozs megyeibe iratkozik be. Az erre vonatkozó közleményben a Bihar megyei RMDSZ vezetőségével szemben erőteljes kritika fogalmazódott meg. Kiss Sándor, a megyei RMDSZ választmányának elnöke reagált Tőkés László püspök döntésére. Megdöbbentette a közlemény, hogy az utóbbi egy-két évben erkölcsileg és politikailag mélyre süllyedt a Bihar megyei szervezet. Ezt nem tudja elfogadni. A Bihar megyei RMDSZ politikája nem tér el az országos RMDSZ politikájától. Kiss Sándor hangsúlyozta, hogy a püspök vádjával szemben minden idők legreprezentatívabb és legdemokratikusabban előkészített küldöttgyűlését tartották. A közlemény szerint Csapó szenátort célzatos módon eltávolították a képviselői, illetve szenátori jelöltek sorából. Kiss szerint Csapó szenátor maga döntött úgy, hogy nem kíván a végleges jelöltlistán szerepelni. /Wagner István: ,Minden szabályszerűen, a többség akarata szerint alakult" = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

A Magyar Televízó szeptemberben megnyitotta Marosvásárhelyen erdélyi tudósítóirodáját. A marosvásárhelyi stúdió hét alkalmazottja megkezdte tevékenységét. Szept. 5-én küldték az első anyagot Budapestre. Naponta fognak jelentkezni rövid tudósítással. A tudósításokat műholdas rendszerrel továbbítják. /Szakács Zsuzsanna: Megkezdte munkáját az MTV erdélyi stúdiója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

"A Magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum központi irattárában 1988 tavaszán olyan páratlan értékű második világháborús dokumentumok kerültek napvilágra, amelyek feldolgozása után viszonylag tiszta képet lehetett kialakítani a keleti hadszíntéren létesített magyar katonatemetőkről. Külön érték, hogy a legtöbb hősi és munkaszolgálatos temetőhöz, az eltemetettekhez számos személyes emlék, adat kapcsolódik. A Béke poraikra... című dokumentum-emlékkönyv közel 800 oldalon számol be a II. világháborúban a keleti hadműveletek során elesett magyar katonákról és munkaszolgálatosokról. A könyv írója és szerkesztője, dr. Bús János kandidátus, levéltáros, a központi irattár igazgatója; társszerzője, dr. Szabó Péter kandidátus, hadtörténész. Az emlékkönyv 308 haditemetőt ismertet, sok térképvázlatot, katonák leveleit, haláleseti jegyzőkönyvek részleteit, eredeti fényképeket mutat be, tartalmazza 28 ezer magyar katona és munkaszolgálatos személyi adatait, haláluk körülményeit és eltemetésük helyét. Jelenleg készül a második kötet, amely a történelmi Magyarország területén elesettekről és meghaltakról emlékezik meg, nagy segítséget, szolgálatot nyújtva a róluk megemlékezni kívánó településeknek is abban, hogy megtudják, hol vesztek oda fiaik, illetve az ő területükön kik vannak eltemetve. A napokban érkezett meg munkacsoportjuk, dr. Bús János, Illésfalvi Péter muzeológus és Maruzs Roland kutató-történész. Bejárták a csíki, a gyergyói és a szomszédos moldvai tájakat, hogy azonosítsák a nyilvántartásukban szereplő hősi halottak sírhelyeit, régi térképváltozatok alapján megkeressék a hantokat, amelyeken még vannak vagy már nincsenek jelek. /Ferencz Imre: Honvédsírok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./ Több olvasó érdeklődött, hol vásárolható meg a Béke poraikra... című könyv, másrészt a vidéken elesett honvédek és katonatemetők kapcsán jelezték, hogy információkkal, dokumentációs jellegű iratokkal, fényképekkel stb. szolgálnának. A Hargita Népe teret biztosíts azoknak, akik az áldozatokról információval, fényképekkel, levelekkel, stb. rendelkeznek. A Béke poraikra... sorozat első kötete 1999-ben jelent meg. A közel 2,5 kilogrammos súlyú munkának Magyarországon postai utánvéttel 4900 forint az ára. /Ferencz Imre: Honvédsírok nyomában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./"

"Szabó Károly Szatmár megyei RMDSZ-szenátor neve is szerepelt azon a listán, amelyet Petru Caraman tett közzé, és amely annak a huszonkét szenátornak a nevét tartalmazza, akik nem voltak hajlandók aláírni a parasztpárti honatya által bemutatott nyilatkozatot, miszerint nem működtek együtt a Szekuritátéval. Szabó Károly azt nyilatkozta, a Caraman-féle eljárás törvénytelen. "Amit Caraman szenátor művelt, a Szekuritáté manővere." A listáról elmondta, hogy azt még C. Vadim Tudor is aláírta. ! Az egész hűhó azt a célt szolgálja, hogy a szekusok a szenátusban a szemünkbe röhögjenek. - Alá fogom írni azt a büntetőjogi felelősséggel bíró nyilatkozatot, amit jelöléskor mindenkinek kötelessége aláírni - jelentette ki Szabó Károly. /Salamon Márton László: Szabó Károly: A Caraman-lista egy bohózat. Még állományi tag szekusok is aláírhatták a nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

"A határon túli magyarság helyzetének rendezésére vonatkozó valamennyi terv alapvető elvi követelményének tartjuk, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálja - hangsúlyozza az állásfoglalás, amelyet a történelmi magyar egyházak szándékoznak küldeni a magyar kormánynak, a Magyar Állandó Értekezletnek és az RMDSZ-nek. A készülő állásfoglalásról Tempfli József nagyváradi katolikus püspök nyilatkozott a Bihari Napló szept. 7-i számában. "Számunkra is fontos a külhoni állampolgárság kérdése, de elsősorban a státustörvény-tervezet elfogadását szorgalmazzuk. Egyházaink a teljes konszenzus kialakítására törekednek a határon túli magyarság legitim érdekképviseleti és polgári szervezeteivel. Hasonló egyetértést tartanak kívánatosnak a magyarországi parlamenti pártok között, a magyar civil szférában és közvéleményben" - mondta Tempfli püspök. Az erdélyi történelmi egyházak vezetői úgy vélik, hogy a határon túli magyarok helyzetének rendezésére irányuló más elképzeléseket káros és veszélyes volna kijátszani a státustörvény ellenében. A kettős vagy külhoni állampolgárságra vonatkozó terveket nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel, mindezeket a fokozatosság és a folytonosság elve alapján kell kezelni. Az egyházak felajánlják részvételüket a státustörvény jogalanyainak kiválasztásában. Ezt egy önálló testületnek kellene elvégeznie, amelynek tagságát az egyházak és a magyarság legitim szervezetei jelölnék ki - mondta Tempfli püspök. - A kolozsvári tanácskozáson szó volt az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem szervezéséről is. A püspökök közül többen kifogásolták, hogy a felsőoktatási intézet vezetői javaslataikról nem tájékoztatják az egyházfőket. - A magyar állami költségvetésből a magánegyetem létrehozására, működtetésére kiutalt összeg egy része Magyarországon marad. Ebből fizetik a pénz felhasználását ellenőrző szervezeteket, megbízottakat. A HTMH elnöke szerint ez ellen nincs mit tenni, mivel a magyar törvények nagyon szigorú elszámoltatási rendszert tesznek kötelezővé - mondta a püspök. /Az erdélyi magyar püspökök a státustörvényt szorgalmazzák. A külhoni állampolgárságot nem szabad szembeállítani a különleges jogállásról szóló törvénnyel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Szept. 6-án régi és új polgármesterek találkoztak Csíkszeredában, ahol időszerű gondjaikról tanácskoztak a szakminisztériumok kihelyezett igazgatóságai vezetőivel. Somay Péter a Környezetvédelmi Ügynökségtől arra kérte a helyi vezetőket, tegyenek meg mindent természetvédelmi területeken a törvényesség betartásáért. Kis Dénes, a Romsilva helyi kirendeltségének aligazgatója a 2000/1-es törvény nehézkes alkalmazásáról szólt, valamint arról, hogy az 1995-ös, valamint az 1998-as széldöntések után mára az érintett erdőkben jelentkezett a fertőzöttség. /(Daczó Dénes): Ismerkedés a hatóságokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./