Közös érdek
Zuhanásban vannak a román–magyar államközi kapcsolatok, amióta hatalomra került Romániában a baloldali kormány. Victor Ponta szociáldemokratái soha nem szimpatizálták Orbán Viktort és a Fideszt, rendszerint összetűzésbe kerültek velük. Elég csak felidézni a 2000-es évek elejét, amikor a státustörvény romániai alkalmazását hosszas huzavona után sikerült elfogadtatni az akkor Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormánnyal. Ha a Fidesz és a PSD viszonyának néhány évre visszanyúló történetét nézzük, akkor nem meglepőek a mostani nézeteltérések. Ugyanakkor azért szokatlanok, mert olyan bő hét éves időszakon vagyunk túl, amelyben jelentős mértékben normalizálódott a két állam viszonya. Látványos diplomáciai konfliktusok nem terhelték a kapcsolatokat, amelyek időnként talán túlságosan is nyugvópontra jutottak, és csendes érdektelenségbe torkollottak. A stratégiai partnerséget lehetett volna szorosabbra fűzni, de tény, hogy a potenciális konfliktusok esetén rendszerint karámba terelték az indulatokat a 2005 óta regnáló román és magyar kormányok. Az elmúlt másfél évben ebben kiemelkedő szerepe volt Traian Băsescu és Orbán Viktor kiváló kapcsolatának.
Nyirő József újratemetésének ügye túlmutat egy vitatott személyiség újrahantolásán. Az irodalmi kánonban jól meghatározott hellyel rendelkező erdélyi író hamvainak hazahozása sajnos olyan politikai konfliktus tárgyává vált, aminek már régen nincs köze a puszta újratemetéshez. A kegyeleti aktus a romániai választási kampány eszközévé degradálódott, így nem sikerült értelmes vitát folytatni például arról, hogy egy megkérdőjelezhetetlen tehetséggel rendelkező írónak kijár-e az állami-nemzeti tiszteletadás még akkor is, ha vitatott politikai múlttal rendelkezik, és hol kell meghúzni azt a határt, ami némileg szétválasztja Nyirő irodalmi és közéleti tevékenységét. Egyáltalán kell-e húzni ilyen határt, amely árnyalhatja a róla alkotott képet. De nem csoda, hogy nem sikerült mélyebbre hatolni, hiszen az árnyalás soha nem tartozott a politika erősségei közé.
Így maradt pusztán a politikai indulat és a kampánycél, amelynek hevében az érdekeltek ismét előrángatták a Nyirő-ügyet. Amikor azt hihettük volna, hogy az író hamvai végleg megnyugodhatnak szülőföldjén, Ioan Rus belügyminiszter és Victor Ponta miniszterelnök felmelegítette a témát, és már-már hivatalosította azt a tényt, hogy diplomáciai konfliktus nyílt Románia és Magyarország között. Ponta ugyanis azt várja el Orbántól, hogy kérjen elnézést Romániától Kövér László nyilatkozatai miatt, aki barbárnak nevezte a román hatóságoknak az író hamvainak előkerítése érdekében indított hajszáját. Ponta sem a diplomácia szofisztikált regiszterében fogalmazott, mi több, burkoltan fenyegetőzött, ugyanis szerinte Orbán bocsánatkérése szükséges abban az esetben, ha a magyar miniszterelnök jószomszédi viszonyt akar Románia és Magyarország között. Nem véletlen, hogy először Rus üzent Kolozsvárról, ahol a Nyirőhöz hasonló etnikai töltetű témáknak mindig nagyobb a visszhangja. Néhány órával később Ponta is elmondta ugyanazt, mint Rus, kérdés, hogy a kormányfő kényszeredetten szolidarizálódott belügyminiszterével, vagy pedig összehangolt, tudatos üzenetről van-e szó. Félő, hogy ez utóbbi változat a valószínűbb, hiszen a Ponta-kormány szűk egy hónap alatt többször bizonyította: az idei választási kampányban is a magyarkártya kijátszásával akar érvényesülni. A jelek szerint ez még mindig hoz szavazatokat a konyhára. Az USL-kormány első döntése volt a MOGYE-határozat megtorpedózása, és az is sokat elárul a baloldali kormány hatalomra kerülésének hangulatából, hogy a bizalmatlansági indítvány egyik pontja a marosvásárhelyi orvosi egyetem tervezett magyar karáról szólt.
Fontos elem az is, hogy a múlt héten Bukarestben járt Orbán Viktor, de nem találkozott Pontával, annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt több szociáldemokrata és RMDSZ-es politikus is biztosra vette, sor kerül egy ilyen találkozóra a bukaresti miniuniós-csúcs alkalmából. Az előzmények azt sejtetik, hogy a felek nem tudtak megállapodni egy kormányfői találkozó tető alá hozásában, és az utólagos cáfolatok – miszerint egyik fél sem kért ilyet – már csak a civilizált és diplomatikus béke látszatának megőrzését szolgálta. Ilyen körülmények között aggasztó, hogy Romániában hátra van még a parlamenti választás, hiszen ha az USL valóban tudatosan ki akarja játszani a magyarkártyát, akkor nem nehéz megjósolni: lesznek itt még cifrább dolgok is.
Kívánatos lenne, hogy mind a román, mind a magyar fél mérsékelje magát, és őrizkedjen az indulatos reakcióktól, hiszen a román–magyar államközi vitáknak egy nagy vesztese lehet, és az nem más, mint a romániai magyarság, akinek a léte éppen az államközi viszonyok szorosra fűzését indokolná a konfliktusok szítása helyett. A megbékélés lehet ugyanis az az egyedüli közös érdek, aminek nyomán mindenki nyerhet.
BORBÉLY TAMÁS. Szabadság (Kolozsvár)

Megemlékezés a trianoni békeszerződés aláírásáról
Nemzeti összetartozás napja
A nemzeti összetartozás napján a trianoni békeszerződés aláírásának napjára – 1920. június 4-re – emlékeztek magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken.
A magyar Országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.
Reggel helyi idő szerint nyolc órakor katonai tiszteletadással vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a budapesti Kossuth Lajos téren. Délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg az emléknap ifjúsági programjait a Magyarság Házában; a rendezvényen külhoni és magyarországi fiatalok vettek részt.
Délután (romániai idő szerint) fél hat után, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontját követően elültették az összetartozás almafáit Szarvason, „Kárpát-haza” közepén, valamint az anyaország határain túl Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.
Este a József Attila Színházban díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye című darabját mutatták be. Nyugati Jelen (Arad)

MRU: „a nemzetállam fikció”!
Mihai Răzvan Ungureanu volt kedden Nagyvárad vendége. A nemrégen még miniszterelnökként ténykedő politikus – akinek fényes politikai jövőt jósolnak – európai ügyekről szólt.
Lehetne igazi birodalom is Európa, hogyha minden érintett döntéshozó komolyan venné – hangsúlyozta kedden Nagyváradon Mihai Răzvan Ungureanu. A fiatal politikus – aki nemrégiben még a kormányt vezette, most pedig kilépni készül a PNL-ből, hogy önálló tömörülést hozzon létre, sőt akár államfőjelölt is lehet majd – a Nagyváradi Egyetem meghívására érkezett. Román politikustól szokatlan hangvételű értekezést tartott a tanintézetben, hallgatók és szakértők előtt. Mind mondta, immár harmadszor jár Váradon, bukaresti egyetemi professzori minőségében, s a jövőben gyakrabban jön majd.
Lehetnénk nagyok…
A doktori címmel is bíró Ungureanu a modern Európa birodalmi nosztalgiájáról tartott értekezést, amelyre a hallgatók mellett kíváncsi volt például a váradi egyetem rektora, a Moldovai Köztársaság egyetemének küldöttje, a Bukaresti Egyetem egyik professzora, valamint az Academia Civica megyei szervezetének vezetője.
A volt miniszterelnök egyebek mellett kifejtette: „A régi birodalmak és az EU mai főszereplőinek közös piaci határai sokszor egybeesnek. Ez sem véletlen, ahogy még sok jel utal arra, hogy lehetne egységesebb is Európa. Egyébként is évezredek óta fel-felmerül az a vízió, hogy e kontinenst egységes államként is el lehetne képzelni”. Ungureanu úgy véli, nem feltétlenül kell nosztalgiát éreznünk a régi birodalmak iránt, ennek dacára azonban össze lehetne hozni egy újat. Ez az EU-ra épülne. „A gazdaságtól az igazságügyig már most is rengeteg területen van együttműködés az Unión belül. A számtalan fajta kooperáció alapot adna arra, hogy ne egyfajta egységes állam legyen a jövő Európája, viszont úgymond birodalommá átalakulhatna” – vélte a szakértő.
Mihai Răzvan Ungureanu a magát következetesen – s az ellenvéleményeket elutasítóan – egységes nemzetállamként meghatározó Romániában így fogalmazott tegnap: „A nemzetállam fikció. Az ilyesmik körülbelül egy évszázada divatos gondolkodásmódon alapulnak, mégpedig a homogenitás illúzióján. A nemzetállam képzetéhez távolságtartással kell viszonyulnunk, nem pedig szenvedéllyel”.
Külön iroda
A politikus jelenlétében egyébként kedden irodaavatót is tartottak. Az úgynevezett Nagyvárad-Kisinyov Birodalomkutatási Intézet székhelyét avatták fel délután. Ez a Nagyváradi Egyetem könyvtárának épületében működik mostantól. A Birodalomkutatási Intézetet 2007-ben hozták létre a tanintézet történelem karán belül, célja annak vizsgálata, miként hatottak a különféle impériumok politikái a románok lakta területekre.
Szeghalmi Örs. erdon.ro

Nem lesz bocsánatkérés
A román miniszterelnök is minden bizonnyal kiválóan ismeri a demokrácia működését, a parlament elnöke szuverén, amit tesz, kizárólag a saját döntésein alapul – jelentette ki Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az m1 Ma Reggel című tegnapi műsorában. Szijjártó arra reagált, hogy Victor Ponta azt várja a magyar kormánytól, határolódjon el Kövér László Romániában a Nyirő József újratemetése kapcsán tett kijelentéseitől. Az államtitkár leszögezte: a kormány továbbra is kegyeleti ügynek tartja Nyirő József újratemetését, mellyel politikai minősítések nem férnek össze.
„Orbán Viktornak kötelessége világosan elhatárolódnia kollégáitól, ha jó kapcsolatokat szeretne Románia és Magyarország között, és azt szeretné, hogy a két ország úgy viselkedjen, mint két európai uniós ország. Úgy vélem, bocsánatot kell kérnie Magyarország nevében” – fogalmazott szombaton egy craiovai választási rendezvényen Victor Ponta. Hozzátette, Románia nem fogadja el románellenes, antiszemita és fasisztaszimpatizáns személyek ünneplését, utalva ezzel az emigrációban elhunyt Nyirő József erdélyi író múlt hét végére időzített székelyudvarhelyi újratemetésére.
A román kormányfő nyilatkozatának előzménye, hogy Kövér László házelnök Székelyudvarhelyen barátságtalannak, civilizálatlannak és barbárnak minősítette azt, hogy a román hatóságok megakadályozták Nyirő József újratemetését. Kövér szerint „a komikum határát jócskán túllépte az a hajtóvadászat”, amit a román belügyminisztérium folytatott Nyirő hamvainak felkutatása érdekében.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is kitért a Nyirő-ügyre, egy aradi kampányrendezvényen. Kifejtette: Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. „A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kövér László „nem kívánatos személy” Romániában?
Vasile Blaga és Roberta Anastase, a parlament két házának elnöke tegnap nyílt levélben kérte Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét, hogy halassza el tervezett romániai látogatását az önkormányzati választások utáni időszakra. László György, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei elnöke bejelentette, Kövér László házelnök ma délután Erdélybe érkezik, ahol részt vesz az MPP választási kampányában. „Megértjük és méltányoljuk, hogy szeretne kapcsolatban maradni országunk magyar közösségének tagjaival. Ugyanolyan szívesen látjuk most is, mint korábbi alkalmakkor, amikor szerencsénk volt találkozni önnel. Mindemellett hálásak lennénk, ha szerepvállalása a kétoldalú kapcsolataink jól meghatározott keretei között maradna” – fogalmaznak a bukaresti parlament házelnökei. Blaga és Anastase reményüket fejezték ki: Kövér megérti annak fontosságát, hogy a magyar közösség „szabadon, mindenféle befolyástól mentesen vehessen részt a romániai demokratikus folyamatban”. Új Magyar Szó (Bukarest)

Összetartozás?
Bizonyára mélyebb és általam nehezen érthető oka van annak, hogy a magyar kormány az ország felosztásának emléknapját a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította. A mostani budapesti kormány egyébként is szereti a konstruktív és pacifista elnevezéseket, gondoljunk csak a nemzeti együttműködés programjára, a nemzeti konzultációra vagy a békemenetre. A kabinet azonban a jelek szerint vagy nem ismeri, vagy egyszerűen semmibe veszi ezeknek a fogalmaknak a tartalmát. A nemzeti összetartozás imperatívusza ugyanis nem gátolta meg a nemzeti kormányt abban, hogy Erdélyben egy olyan pártot hozzon létre – nem csekély politikai és anyagi ráfordítással –, amelyiknek a célja éppen hogy a Trianon után a határon kívül maradt nemzetrész politikai megosztása.
A nemzeti együttműködés nevében pedig a kétharmados támogatottságot élvező hatalom az ellenzéki sajtó teljes felszámolására és a közszolgálati média megszelídítésére törekszik. Gondoljunk itt a Lex Klubrádióra vagy a közszolgálati média átszervezésnek minősített megrekcumozására, a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap létrehozása révén. Ennek az intézménynek a kialakításával gyakorlatilag kiürítették a közszolgálati rádió, illetve televíziók szerkesztőségeit, átvették tőlük a szerkesztők zömét (már azokat, akiket politikai megbízhatatlanságuk miatt nem eresztettek korábban szélnek). Az ottmaradtak már nem készítenek műsort, csak megrendelhetik azokat az egységes felügyelet alatt dolgozó MTVA embereitől. A cél nyilvánvaló: a hírszerkesztők politikai felügyelet alá helyezése. Erre utal az a turpisság is, hogy az MTVA munkatársai immáron nem újságírók, hanem – most fogózzanak meg – „tartalom-előállítói alkotók”. Mielőtt még bárki elmerengene a megjelölés lírai szépségén, ami mellesleg eurokonform is, hiszen az angol content creator sületlen fordítása, felhívnám a figyelmet az átkeresztelés mögött álló jogi furfangra. Nemzeti és nemzetközi szabályozások, szabványok egész sora védi az újságírókat, biztosítva számukra a véleménynyilvánítás szabadságát, azt, hogy nem kötelesek felfedni hírforrásaikat stb. No, de egy „tartalomelőállítói” alkotót milyen rendelkezés véd meg a magyar közszolgálati médiában máris tapasztalható politikai befolyástól?
Milyen nemzeti célt követ az a kormány, amelyik tudatosan szigeteli el Magyarországot az Európai Unióban és a világban? Milyen nemzeti, politikai hasznot remél Orbán Viktor miniszterelnök például attól a kijelentésétől, hogy „ma Európában az alapvető politikai motivációs rendszer a düh, a bizonytalanság és a félelem”. A gazdasági szabadságharc a fizetésképtelenség küszöbére sodorta az országot, az amúgy gyengélkedő euró pedig Budapesten már 307 forintot ér.
Ugyan kivel konzultált a nemzet kormánya, amikor a köztársaságot is eltörlő alkotmányát elfogadta? Vajon milyen nemzeti érzést sértett az alkotmányjogi szempontból pontosabb definíció, és miért jobb annál a képlékeny és bármilyen tartalommal megtölthető Magyarország?
Miféle nemzeti összetartozás az, ahol a kormányzat nemcsak hogy nem határolódik el a kirekesztő eszméket hirdető Jobbiktól, de maga is Horthy Miklós és Nyirő József kultuszát ápolja? A közszolgálatban álló Duna Televízió Háború a nemzet ellen címmel leplezetlen antiszemita dokumentumfilm-sorozatot sugároz hetek óta, de ezt a máskor árgus szemmel őrködő Médiatanács eddig nem vette észre; és nem tartotta szükségesnek – a nemzeti összetartozás nevében – szankcionálni a kirekesztő tanok hirdetőit. (Az akár véletlen is lehet, hogy a film sugárzásának másnapján valakik megrongálták és meggyalázták Raul Wallenberg budapesti szobrát.)
Ilyen jellegű és irányultságú politikai döntések nem tekinthetők egyedinek vagy eredetinek a magyar történelemben, igaz, korábban nem hívták őket összetartozásnak. Volt azonban gyakorlata a többségi intoleranciának, a nyelvi sokszínűség tagadásának, bizonyos faji vagy vallási csoportok megbélyegzésének. Mindezeknek a politikai kurzusoknak nem csekély szerepük volt a kétségkívül igazságtalan trianoni döntés megszületésében. Abban, hogy ma megosztottan emlékezünk meg az összetartozás napjáról.
Székely Ervin. Új Magyar Szó (Bukarest)

/vezércikk/
Megtörtént
Várható volt, még arra is számítani lehetett, hogy valamilyen módon a választási kampányhoz kapcsolódik-kapcsolják: nyakunkon egy új román–magyar konfliktus. Nem a romániai magyar és román közösség, hanem a két ország között. (Ami bizonyos szempontból azért szerencsésebb.) A trianoni évfordulóval a háttérben a botrány még nagyobbra nő. Hajlamosak vagyunk hangoztatni – annál is inkább, mert sok rá a példa –, hogy a román politikusok előszeretettel szedik elő a magyar kártyát. Nos, most a magyar parlament elnökétől kapták/kapják a kezükbe.
Aki amúgy is politikailag helytelen kiszólásairól és gyűlöletbeszédéről ismert, és az RMDSZ ellen kampányolni jár Erdélybe. A román hatóságok kezdetben korántsem „hisztériásan”, inkább bürokratikus szenvtelenséggel kezelték a kérdést. Kövér László kijelentése volt az olaj a pislákoló tűzre. Utána már Pontáékra egyre nagyobb nyomás nehezedett, mind a lakosság, mind a pártok részéről, hogy lépjen fel erélyesen. Ez politikailag is érdeke, hisz az idei választási kampányokban a nagy ellenfélen, a PDL-n és Orbán Viktor barátján, Traian Băsescun is kiadósakat üthet. Lám, hogyan lehet ostobaságból a saját barátainknak, eszmetársainknak ártani, kétharmados többséghez segíteni a gyűlölt balliberális oldalt! Az RMDSZ kezdettől fogva megtalálta a helyes hangot: végsőkig védve a romániai magyarság jogait és érdekeit, a vitás kérdések politikai megoldását szorgalmazva elhatárolódott a szélsőséges gesztusoktól, tiltakozott a magyarországi megosztó politika importja, a manipulatív és provokatív beavatkozások, legutóbb Kövér László korteskedése ellen. Különben, ha már olyan emberek érdekeit is képviseli, akik magyar állampolgárok vagy azok lehetnek, kifogásolhatta volna már korábban a magyarországi vezetők részéről érkező megalázó gesztusokat, sőt felvethetett volna olyan kérdéseket, mint a demokrácia, a jogbiztonság, az alkotmányosság helyzete, a sajtószabadság súlyos sérülése, odáig elmenően: hogyan játszotta el a magyar jobboldal két év alatt Magyarország nemzetközi tekintélyét?!
Ha már itt tartunk, vajon ki fog kiállni Európa legantiszemitább állama mellett ebben az újabb román–magyar vitában? Horthy Miklós és lassan Szálasi Ferenc tisztára mosása, a szemérmetlen és veszélyes restauráció, a szélsőségesség, türelmetlenség és az idegengyűlölet vajon hol cikk?
Lehet, hogy Kövér László a térdét csapkodva kacagott, amikor Uz Bencének beöltözött urnaszállítók a román belügyminisztériummal eljátszatták a buta zsaru szerepét; lehet, „kegyelettel” jelentette ki, hogy az új román kormány „barátságtalan, civilizálatlan, barbár” módon viselkedett – de az biztos, hogy nem ő nevet a végén. Reméljük, akkor sem, amikor a szavazóurnák tartalmának ellenőrzéséről lesz szó. A helyzet elfajulásában tagadhatatlanul vétkes a román fél is. De miután ekkora muníciót kapott, és miután Kövér nemhogy a hibáját nem hajlandó beismerni, de tetézni akarja újabb provokációkkal, félő, hogy a helyzet „tovább fokozódik”. Kéretik több ráció!
Ágoston Hugó. Új Magyar Szó (Bukarest)

Székely himnusz
Nem vagyok focirajongó, így általában olyan helyzetekben, ha elhangzik egy himnusz, nem kezdek rögtön őrjöngeni. Szusszanásnyi szünet nem árt ilyenkor, s teszem ezt most, az ominózus magyar parlamenti, székelyhimnuszos Elnök-beiktatás kapcsán is.
Szusszantam egyet, mielőtt szisszennék.
Vártam, hátha az a szinte-költő, aki a parádét vezényelte, egyszer csak észbe kap, azt mondja, hogy "grácia szegény fejemnek, én egy másik szö-betűset akartam, a Szózatot, de mert éppen azzal voltam elfoglalva, hogy válaszrímet kerestem a Fidesz hívórímre, hogy majd ezzel köszöntsem a jogos székébe visszatérő Házelnököt, a szék miatt jött a nyelvemre a székely, abból aztán véletlenül a Székelyhimnusz..."
Persze, hogy nem ez történt.
Mielőtt belebonyolódnék a székely himnuszba, el szeretnék mesélni egy régi-régi történetet, amelynek hőse, (nekem mindenképpen hősöm tövösi és székelykáli Vass János nagyapám, de genere sóváradi, aki büszke volt arra, hogy egy ősi székely família leszármazottja.) Az a nagyapám, aki nem kérkedett székelységével, s azzal sem, hogy, bár a sóváradi Vassok ivadéka, de a család Apafi alatt kettős predikátumot is kapott, (az, tetszenek tudni, járulékos birtokadomány nélküli nemesség), s így lettek tövisi és székelykáli Vassok. Tőle kérdeztem az ötvenes évek közepe táján.
- Nagytata, mi az a székelyhimnusz?
- Az egy nóta, amit valami részeg katonatiszt írt a kuruc-kesergők mintájára.
- Nagytata el tudná énekelni nekem?
- Én aztán nem. Nekem egy himnuszom van. A Himnusz, azt pedig Kölcsey Ferenc írta. Nem egy fűzfapoéta. A zenéjét sem a Fényes-vendéglő brácsása szerezte, hanem Erkel Ferenc. Ezzel a téma részéről le volt zárva.
Egyik szomszédjától, aki az ős-székely Nyáguj névre hallgatott, addig kérdezgettem azt a himnuszt, hogy végül elhegedülte nekem, s kissé kornyikálva el is énekelte, amitől nagyapám nem volt egyáltalán boldog.
Az öreg Nyáguj, székelyebb volt minden székelynél. Kedvenc szavajárása az volt, mint a többi vankujoké, hogy "székely szarta a magyart", amit olyan gyakran használt, mint más ember a kötőszavakat. Onnan lehetett tudni, hogy rátört a székelykedés, hogy ilyenkor Rodin Gondolkodójának pózába helyezte magát, s hangjában olyan mélabúval, mintha gyászbeszédet mondana, szavalni kezdte Lévay József Mikes versét, mert ugyebár Mikes Kelemen a székely sors és hűség valóságos szimbóluma:
"Egyedül hallgatom tenger mormolását,
Tenger habja felett futó szél zúgását,
Egyedül, egyedül
A bujdosók közül,
Nagy Törökországban.
Ha csak itt nem lebeg sírjában nyugovó
Rákóczinak lelke, az eget csapkodó
Tenger haragjában."
Szerinte minden és mindenki székely volt ezen a világon, s ha megengedőbb hangulata volt, olyankor hozzá tette, hogy "rosszabb esetben magyar". Tudása leginkább az átlag magyarországi műveletlenségre hasonlított, azokéra, akik azt hiszik, hogy Nagyvárad és Kolozsvár, s természetesen Déva és Arad is a Székelyföldön van. Még a műveltebbek is elcsodálkoznak azon, hogy nincs székely nyelvjárás. Nyelvjárások vannak. A Marasmenti a-zótól, ahal piras kalapasan ment a malamba a lavával, egészen Kányádi Sándor vidékének enyhén ö-ző dialektusán át, a keleti (Csík, Háromszék) és nyugati (Udvarhely és részben Marosszék) nyelvjárások is léteznek.
Emlékszem, nagyapám egyik jeles bemondására. Egy alkalommal, amikor éppen a magyar történelem egyik, de nem utolsó ballépését elemezte nagyapámnak Nyáguj szomszéd, s éppen II. Ulászló királyunkat szapulta, a szokásos epitheton ornans kíséretében:
- Eh, székely szarta a magyart. Én mondom neked Vass úr, hogy akkoron éppeg Székely Dózsa György lett volna a megfelelő király - mondta és nagyot böfögött, amire nagyapám, némi malíciával megjegyezte: - Na, végre valami nemzeti okosság is kijött a torkodon.
Amikor nagyapám Tolnai lexikonjából kiokosítottam magam, mert ott sem találtam székelyhimnuszt, megkérdeztem, hogy mit énekeltek ünnepélyes alkalmakkor, amíg Kölcsey meg nem írta a Himnuszt.
- A katolikusoké a Boldogasszony Anyánk és az, Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva, a 90. zsoltár volt - mondta.
Neki jobban hittem, mint a szomszédnak, aki azt mondta, hogy Csaba királyfi krónikása írta a székelyhimnuszt, s többek között elmagyarázta azt is, hogy Abesszínia valójában ősi székelyföld, s Habos-hon az igazi neve, a nagy vízesések miatt, s hogy a Nílus Nyelős lenne a mai nyelvben. Ugorgyunk, mondaná Nyilas Misinek Pósalaki úr. Hát ugorgyunk.
Soha nem fogom elfelejteni azt az öreg háromszéki, valamikori kántortanítót sem, (ott újságíróskodtam több mint negyvenöt esztendeje), akiről a költő, Csiki László barátom, a "Jó öreg oskolamesterek" sorozatának egyik darabját írta, s aki tájházat szeretett volna berendezni a zsebkendőnyi székely faluban. Bosszúsan mesélte, hogy jöttek valami magyarországi kupcihérek, akik a kocsmában telefröcskölték a falat is a székelyhimnusszal, aztán vittek ajándékként, vagy ha nem, akkor bagóért mindent, amire egyszer még büszke lehetett volna a falu.
- Az egy giccs, kedves uram - mondta a székelyhimnuszról, s legyintett. - Mi az, hogy "porlik mint a szikla"? A szikla, nemcsak a természetben, de még Jézus tanításában is a maradandóság szimbóluma - s levette a fali rádió tetejéről a Bibliát. Keresgélt benne, aztán a versek számát is kimondva, olvasni kezdte. - 18 Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.
19 Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva." Máté 16: 18-19.
Ezek jutnak eszembe, valahányszor ezt az ominózus nótát hallom. Péter, nevének értelme a kő, a szikla, s talán egyik vidéki magyar város közönségét meg is bántottam, amikor egyszer, egy könyvem bemutatóján el akarták énekelni tiszteletemre ezt a nótát, s megkértem őket, hogy ha lehetne, akkor inkább valami komolyabbat. Mondjuk azt, hogy "ha én rózsa volnék"... Ma talán nem merném megtenni. Változtak az idők.
Szívrepesve lesem, hogy egy kvietált katasztrófavédő megírja végre a várva-várt palóc-himnuszt, egy postatiszt özvegye ősi mandolinra hangolva a hajdú-himnuszt, s aztán jöhet az Őrség, Hetés, s talán előbb-utóbb egy pesti széplélek összve-szerzi (sic) a moldovai csángóhimnuszt is.
Azt a teremburáját, szinte megfeledkeztem arról, hogy a sámánnal táncoló, makói földgáz-mezőt a nemzet nevében lefoglaló MVSZ elnök egyik epigonja is, a minap a Parlamentben a Szent Korona előtt idétlenkedett. Hát, összenőtt a parlamentben, ami összetartozik. Sámán és székelyhimnusz, s egyre szaporodnak azok a jelek, amelyek azt sugallják, hogy céltévesztett emberek eszménykeresés közben egyre ingoványosabb talajra tévednek.
Csak úgy, de nem egészen mellékesen kérdem, vajon a Jobbik zászlólengetői tudják-e, hogy az a zászló, amelyet fennen lobogtatnak, nem jobbágyivadékok kezébe való?
Abból a bizonyos árpád-sávos zászlóból egyetlen egy volt valaha, s az csak a király zászlaja lehetett. A főnemesek, a zászlósurak, ez alá a királyi lobogó alá gyülekeztek.
A zászlósurak, a középkori, 14-16. századi Magyarországon, azok a kiterjedt földbirtokkal rendelkező nemesek, főméltóságok voltak, akik vagyonuk vagy hivataluk függvényében kisebb-nagyobb létszámú katonai csapatot, bandériumot voltak kötelesek az ország védelmére kiállítani, és háború esetén saját zászlajuk alatt azt, a király táborába vezetni.
Természetesen egy olyan országban, ahol immáron szállóige az "egy a tábor, egy a zászló", nem kell attól félni, hogy Őfelsége, azon való haragjában, hogy lumpen-értelmiségiek a zászlaját kisajátítják, négyeltet és karóba húzat, vagy jobb kéz levágására ítél zászlóbitorlókat, akár valami hamispénz-verőket. Engem nem is csak az aggaszt, hogy vészesen a nemzetvezető-testvér korát idézik, hanem az a folyamat, aminek a végállomása felé közeledünk. Az pedig a ráció ellenében a sötét irracionalizmus.
Emlékezzünk, mit hozott a rendszerváltás: mindenhol ufókat láttak az emberek, szobordöntögetők és kopjaállítók születtek a semmiből, aztán megérkeztek a bioenergiázó álorvosok, tévékben a pénz-jósok, a képernyőn keresztül dátumok alapján betegséget diagnosztizáló szemfényvesztők, táncikáló sámánok, szike nélkül daganatot eltávolító mágusok, rovásírásos helységtáblák, s már csak ez hiányzott. Székelyhimnusz a magyar parlamentben.
Téveszmék diadala az amúgy is tudathasadás fölött!
Végül, de nem végezetül egy jó tanács. Ha Lezsák úr, a majdnem-költő nem érzi, hogy ez a giccs nem való az ország házába, s úgy érzi, hogy nagyon-nagyon kikívánkozik belőle, ajánlanám, hogy keressen egy kies, bográcsozásra alkalmas helyet. Lehetőleg idehaza, mert ahajt, a Hargita lábánál még az is előfordulhatna vele, hogy egy túlbuzgó góbé azt találná mondani neki, az ének végeztével, hogy "Ne bölcsködjön, kied csak egy árnyékszékely, mink volnánk az igazik, s székely szarta a magyart".
Vári Attila író. Népszava

Tőkés: az erdélyi magyarok idegenkednek a többpárti választástól
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de az emberek bizalma sokat számít az önkormányzati választásokon, a lakossági fórumokon és a néppárti jelölteket népszerűsítő kampányrendezvényeken Tőkés László szerint.
Az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke a Duna Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: még az 1940-es évek végén létezett Magyar Népi Szövetség idejéből kísért vissza egy egypártrendszeri szemlélet mely a kommunizmus irányába vezette az akkori magyarságot. Szerinte a posztkommunista egypártrendszer pozíciói erősödtek meg, ezért idegenkednek az erdélyi magyarok a többpárti demokratikus választási rendszertől és egyfajta zárt, egypárti rendszerben gondolkoznak. Szerinte ezt az állapotot kellene megszüntetni.
„Úgy ítélem meg, hogy most tartunk a posztkommunista átmeneti és letisztulási időszak azon fázisában, ahol a demokratikus értékek egyre inkább érvényesülnek”- mondta Tőkés László, aki szerint ez az elv érvényesül Székelyudvarhelyen is, ahol már egy valódi demokratikus verseny zajlik. Mint mondta, ebből a szempontból mintaértékű lehet Székelyudvarhely. Erdély.ma

Nyirő-újratemetés: elfogadhatatlanok a román intézkedések
Elfogadhatatlanok azok a román hatósági intézkedések, amelyek átmenetileg megakadályozták Nyirő József újratemetését – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága fogadott el keddi ülésén.
Az állásfoglalást a képviselők 13 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, valamint két MSZP-s nemmel hagyták jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog része, ezért egyetlen állam sem akadályozhatja meg ezen alkotmányos alapjog érvényesülését, a végtisztesség megadását. „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy végakaratának megfelelő helyen nyugodhasson. A kegyeleti jog birtokosának joga és kötelessége arról gondoskodni, hogy Nyirő Józsefet végakaratának megfelelően helyezzék örök nyugalomba” – rögzíti az állásfoglalás.
A dokumentum kitér arra is, hogy az Országgyűlés Hivatala az író kegyeleti jogának kizárólagos birtokosa, így egyedüliként jogosult az író temetésével kapcsolatosan dönteni. Nyirő hamvainak hat évtizeddel halála utáni hazaszállítása az író politikai szerepvállalásától független kegyeleti esemény, mely megfelel az elhunyt végakaratának – zárul az állásfoglalás.
Lendvai: „egylábas”
Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, azért nem támogatják az állásfoglalás elfogadását, mert féloldalúnak, „egylábasnak” tartják. Ahhoz mindenkinek joga van, hogy hamvai ott nyugodjanak, ahol szeretné, ugyanakkor a magyar politikusok mindent megtettek azért, hogy az újratemetés ne kegyeleti, hanem politikai esemény legyen – értékelte, hozzátéve: szerinte ezt is ki kell mondani. „Nyirővel szemben is méltatlan, hogy egy ilyen groteszk és ijesztő politikai cirkuszt csináljanak” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Szabó Tímea (LMP) nagyrészt egyetértve Lendvai Ildikóval azt látta még problémának, hogy a morális és a jogi érvek keverednek. Megjegyezte: az emberi jogi bizottságnak ehhez a kérdéshez kevés köze van, és Kövér László házelnök megjelenése a helyszínen semmi másra nem volt jó, mint a hisztéria fokozására. Gulyás Gergely (Fidesz) a kritikai észrevételekre reagálva azt mondta: a jogi helyzet világos, és a román jogszabályok szerint sem lehetett volna ellehetetleníteni a temetést, ugyanakkor a politikai vetületet nem érinti az állásfoglalás.
Zagyva György Gyula (Jobbik) szerint az újratemetés ellehetetlenítése annak köszönhető, hogy Magyarországnak semmiféle nemzetközi tekintélye nincs, a magyar külügy „impotens” módon tárgyalt a román féllel, azt hitte, még ezt is megteheti. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt indítványozta, hogy szólítsák fel a román hatóságokat: ne gördítsenek akadályt az újratemetés elé. Belevette volna még az állásfoglalásba a csíksomlyói zarándoklatra érkezők és a diplomáciai mentességet élvezők „zaklatását”, végül a kormánypárti többség ezt nem tette az állásfoglalás részévé.
Hajtóvadászat és konspiráció
Ismert, a külföldi emigrációban elhunyt Nyirő József pünkösdhétfőre tervezett újratemetése azért maradt el, mert Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere hibásan töltötte ki a temetést engedélyező nyilatkozatot. Bunta Levente a Hír TV Célpont című műsorában elismerte, hogy a román hatóságok nyomást gyakoroltak rá az ügyben: Hargita megye prefektusa azt üzente neki, hogy „megtáncoltatja”, míg Victor Ponta azt közölte, hogy jól járt el a végén.
A hatóságok mindent megtettek az újratemetés ellehetetlenítésére. Először a koporsó vasúti szállítását tiltották meg, majd hajtóvadászatot indítottak a közutakon a hamvak után. A rendőrök Lukács Csabát, az esemény sajtófőnökét is feltartóztatták, kábítószer birtoklásának gyanújával. Ügyészi felhatalmazással átkutatták a csomagját, ám csak egy üres urnát találtak nála. A hamvak hollétéről csak három ember tudott – derült ki a későbbi nyilatkozatokból.
MTI, mno.hu. Erdély.ma

Tőkés: az erdélyi magyarok idegenkednek a többpárti választástól –
Egyenlőtlenek az erőviszonyok, de az emberek bizalma sokat számít az önkormányzati választásokon, a lakossági fórumokon és a néppárti jelölteket népszerűsítő kampányrendezvényeken Tőkés László szerint. Az Erdélyi Magyar Néppárt védnöke a Duna Közbeszéd című műsorában úgy fogalmazott: még az 1940-es évek végén létezett Magyar Népi Szövetség idejéből kísért vissza egy egypártrendszeri szemlélet mely a kommunizmus irányába vezette az akkori magyarságot. Szerinte a posztkommunista egypártrendszer pozíciói erősödtek meg, ezért idegenkednek az erdélyi magyarok a többpárti demokratikus választási rendszertől és egyfajta zárt, egypárti rendszerben gondolkoznak. Szerinte ezt az állapotot kellene megszüntetni.
„Úgy ítélem meg, hogy most tartunk a posztkommunista átmeneti és letisztulási időszak azon fázisában, ahol a demokratikus értékek egyre inkább érvényesülnek”- mondta Tőkés László, aki szerint ez az elv érvényesül Székelyudvarhelyen is, ahol már egy valódi demokratikus verseny zajlik. Mint mondta, ebből a szempontból mintaértékű lehet Székelyudvarhely.
Úgy vélte, jelenleg egy „nacionalizmussal spékelt, kommunista időszak közállapotaiból” kell visszahozni azt a félmilliónyi embert, akik távol maradnak a politikából, vagy akik elidegenedtek és román pártokra szavaznak. Tőkés László úgy fogalmazott: a nemzet irányába kell mozdítani a választókat. „Új egységre van szükség, amelyben mindhárom párt (az EMNP mellett az RMDSZ és az MPPSZ) a nemzet ügyét egy irányba húzza. Ez az új egység nem akarja megvásárolni az egyházakat kegyadományokkal, komolyan veszi a civil szférát, és tagjai nem félnek ellátogatni például egy fórumra” mondta Tőkés László. Elmondása szerint ugyanis a magyarok félnek részt venni egy fórumon, mert „az RMDSZ-es elnök feljegyzi, kik vannak jelen.”
A Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara irodákat nyit Székelyföldön – Tőkés László is részt vesz a székelyudvarhelyi iroda megnyitásában.
„Magyar Unió az Európai Unióban – ez volt a központi jelszavunk az európai parlamenti választások kortes időszakában. A magyar integrációnak része a gazdasági integráció, nem elég, ha csak kulturális téren egyesülünk. Beindítottuk a Mikó Imre-tervet, ennek irodahálózata lesz a magyar külkereskedelmi irodahálózat” – fejtette ki, hozzátéve: már Nagyváradon és Kolozsváron megnyíltak az irodák. „Szeretnénk egy erdélyi gazdaságfejlesztési struktúrában részt venni – ez megalapozná a tényleges közigazgatási autonómiáját nemcsak Székelyföldnek, hanem az egész romániai magyarságnak”- tette hozzá.
Duna Tv, Közbeszéd. Erdély.ma

Megnyílt a Kárpát régió üzleti hálózat erdélyi irodája
Székelyudvarhelyen nyílt meg a Kárpát régió üzleti hálózat harmadik romániai irodája szerdán.
Az iroda bejáratánál Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Radetzky Jenő, a Wekerle-terv miniszteri biztosa vágta át a szalagot.
Az irodanyitás alkalmával tartott gazdasági fórumon Németh Zsolt elmondta: az irodák a már működő gazdaságot tudják segíteni.
„Ott tudunk öntözni, ahol már nő a fű. Az irodahálózatnak jó locsolóképességgel kell rendelkeznie" – jelentette ki az államtitkár. A negyedik irodát Sepsiszentgyörgyön nyitják csütörtökön.
„A Kárpát-medence ma Magyarország szomszédságpolitikájának kiemelten fontos regionális dimenziója" – hangsúlyozta Németh Zsolt. Hozzátette, hogy ez a politika erős gazdasági elemekkel van átszőve.
Az államtitkár elmondta: az elmúlt időszakban jelentős eredményeket sikerült elérni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében. Az államtitkár fontosnak mondta, hogy a Kárpát régió üzleti hálózatának a kialakításában kormányzati és civil szereplők fogtak össze.
Radetzky Jenő, a kisvállalkozások támogatására életre hívott Wekerle-terv miniszteri biztosa megjegyezte: a hálózatok létrehozásával jelentős segítséget lehet nyújtani a vállalkozóknak. Hozzátette: a gazdaságot már nem lehet hitelekkel serkenteni.
„A hitel olyan mint a pálinka, kis mértékben gyógyszer, nagy mértékben halálos is lehet" – tette hozzá. Azt is megemlítette, hogy a magyar kamarai rendszeren keresztül az elkövetkező időszakban valamennyi magyar vállalkozóhoz el szeretnék juttatni a hálózattal kapcsolatos információkat.
A Wekerle-tervbe illeszkedő erdélyi Mikó Imre-tervről a dokumentumot kidolgozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László és az EMNT gazdasági szakbizottságának elnöke, László János beszélt.
Tőkés László azt hangsúlyozta, hogy a határok fölötti nemzetegyesítésben nem elég csupán a kultúrához kapcsolódó terveket szőni, ugyanolyan fontos a gazdasági integráció, amely az elszakadt nemzetrészek autonómiájának a gazdasági megalapozását is szolgálhatja.
MTI. Erdély.ma

Elfogadhatatlan intézkedések (Nyirő József-ügy)
Elfogadhatatlanok azok a román hatósági intézkedések, amelyek átmenetileg megakadályozták Nyirő József újratemetését – olvasható abban az állásfoglalásban, amelyet az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága fogadott el tegnapi ülésén.
Az állásfoglalást a képviselők tizenhárom kormánypárti és jobbikos szavazattal két MSZP-s ellenében hagyták jóvá.
A dokumentum rögzíti, hogy a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog része, ezért egyetlen állam sem akadályozhatja meg ezen alkotmányos alapjog érvényesülését, a végtisztesség megadását. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy végakaratának megfelelő helyen nyugodhasson. A kegyeleti jog birtokosának joga és kötelessége arról gondoskodni, hogy Nyirő Józsefet végakaratának megfelelően helyezzék örök nyugalomra – rögzíti az állásfoglalás. A dokumentum kitér arra is, hogy az Országgyűlés Hivatala az író kegyeleti jogának kizárólagos birtokosa, így egyedüliként jogosult az író temetésével kapcsolatosan dönteni. Nyirő József hamvainak hat évtizeddel halála utáni hazaszállítása az író politikai szerepvállalásától független kegyeleti esemény, mely megfelel az elhunyt végakaratának – zárul az állásfoglalás.
Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, azért nem támogatják az állásfoglalás elfogadását, mert féloldalúnak, egylábasnak tartják. Ahhoz mindenkinek joga van, hogy hamvai ott nyugodjanak, ahol szeretné, ugyanakkor a magyar politikusok mindent megtettek azért, hogy az újratemetés ne kegyeleti, hanem politikai esemény legyen – értékelte, hozzátéve: szerinte ezt is ki kell mondani. Nyirővel szemben is méltatlan, hogy egy ilyen groteszk és ijesztő politikai cirkuszt csináljanak – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Szabó Tímea (LMP) nagyrészt egyetértve Lendvai Ildikóval azt látta még gondnak, hogy a morális és a jogi érvek keverednek. Megjegyezte: az emberi jogi bizottságnak ehhez a kérdéshez kevés köze van, és Kövér László házelnök megjelenése a helyszínen semmi másra nem volt jó, mint a hisztéria fokozására.
Gulyás Gergely (Fidesz) a kritikai észrevételekre reagálva azt mondta: a jogi helyzet világos, és a román jogszabályok szerint sem szabadott volna ellehetetleníteni a temetést, ugyanakkor a politikai vetületet nem érinti az állásfoglalás.
Zagyva György Gyula (Jobbik) szerint az újratemetés ellehetetlenítése annak köszönhető, hogy Magyarországnak semmiféle nemzetközi tekintélye nincs, a magyar külügy impotens módon tárgyalt a román féllel, amely azt hitte, még ezt is megteheti. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt indítványozta, hogy szólítsák fel a román hatóságokat: ne gördítsenek akadályt az újratemetés elé. Belevette volna még az állásfoglalásba a csíksomlyói zarándoklatra érkezők és a diplomáciai mentességet élvezők zaklatását, végül a kormánypárti többség ezt nem tette az állásfoglalás részévé. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Védjük megszerzett jogainkat!
Felháborító, ahogy a nacionalista, még halott nagyságainktól is rettegő román politika beleszólt Nyirő József hamvainak hazaszállításába, újratemetését megakadályozva.
De még fájóbb, ahogy némely magyar RMDSZ-vezetők viszonyultak ehhez a székelymagyar ember szá­mára felemelő eseményhez. Frunda György szenátor hozzáállása, megnyilvánulása egyenesen sértő, érthetetlen a „székely írófejedelem” megalázása, elárulása. Hát ilyen ember Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltje? Akkor százszor inkább Smaranda Enache asszony, aki mindig kiállt mellettünk a legtűrhetetlenebb helyzetekben is, védve magyar embertársait honfitársai megalázó tettei, kijelentései ellenében.
Május 27-én este az egyik román tévécsatornán hallottam a bemondónő gúnyos megjegyzését, hogy a székelyudvarhelyi Pap-kertben összegyűltek közt sok olyan magyar ember volt, akinek fogalma sincs Nyirő József munkásságáról. Lehet, hogy sok magyar ember önhibáján kívül nem ismeri az író könyveit, nem is ismerheti, hisz az elmúlt, kommunista rendszerben tiltottak voltak művei. Az én fiatal koromban, a 60-as, 70-es években beszélni sem lehetett Róla, nem hogy taníthatták volna. Nekem szerencsém volt: édesapám, aki a dimbes-dombos erdővidéki kis falu, Középajta református lelkésze volt a 40-es években, az úgynevezett kis magyar világban megvásárolhatta Nyirő József, Wass Albert, Márai Sándor műveit, és a tiltott időszakban a padláson elrejtve egy láda mélyén őrizte őket. Amikor értelmes emberekké cseperedtünk kishúgommal együtt, és már titkot is tudtunk tartani, elérkezettnek látta az időt, hogy bevezessen tiltott nagyjaink életébe, munkásságának megismertetésébe. Esténként lekerült egy-egy nagyra becsült, féltve őrzött kincs a padlásról, és mi valósággal faltuk a szívszorító történeteket.
Óriási öröm számomra, hogy habár már őszülő halántékkal, de megérhettem azt az időt, amikor szabadon, félelem nélkül lehet olvasni, terjeszteni, megbeszélni, megosztani a felhalmozott, már-már fojtogató, kitörni készülő tudást eleinte csak közelebbi barátainkkal, később mind több ismerősünkkel, odaadni olvasásra féltett, a sok tudásra szomjas baráti kéztől megrongyolódott kincseinket.
Ezért fáj, hogy még most is, szabadnak hitt világunkban megtörténhetnek ilyen szégyenteljes dolgok némely RMDSZ-es vezetők hallgatólagos, talán tudatos beleegyezésével. Megalkuvó politikájuk oda vezetett, hogy maholnap azt is elveszíthetjük, amit kínkeservesen sikerült kiharcolni (lásd: magyar tagozat megszüntetése a marosvásárhelyi orvosi-gyógyszerészeti tanszéken, a Mikó-kollégium, szeretett alma materem visszaszolgáltatásának pere, melyet szégyenszemre magyar ember kezdeményezett telhetetlen kapzsiságában). Ha nem vigyázunk, újra elveszíthetjük megszerzett jogainkat is.
Vigyázzatok, kérlek, honfitársaim! Nemsokára választunk, nagyon gondoljátok meg, hová ütitek a pecsétet! Tudom, vannak kivételek is, és gondolom, megérjük azt is, amikor a polgár nem a pártot nézi, hanem az embert magát. Nekem is van kiválasztottam, aki nagyon sokat tett városunk szebbé, lakhatóbbá, szerethetőbbé tételéért, és emberséges, szavatartó, az egyszerű ember szavára is figyelő vezető. RMDSZ-es színekben indul, de tiszta szívvel fogom támogatni!
Bíró Miklósné Tompa Enikő, Sepsiszentgyörgy. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új elnökség, új feladatok (Romániai Magyar Közgazdász Társaság)
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) június 2-án tartotta országos tisztújító közgyűlését.
A küldöttek a következő két évre hattagú elnökséget választottak, az előző elnökség összetételéhez képest két személyi változás történt – áll az RMKT hétfői közleményében.
Az új elnökség tagjai: Szécsi Kálmán regionális igazgató, Raiffeisen Bank, Csatlós Pál branding- és reklámszakember, Promoteus Advertising, Gyerkó László elnökségi tag, Országos Versenytanács, Pajzos Csaba dékán, Partiumi Keresztény Egyetem, közgazdaságtudományi kar, Debreczeni László adótanácsadó, ContExp Kft., Szilveszter Norbert pénzügyi tanácsadó, OVB Allfinanz. A második elnöki mandátumát megszerző Szécsi Kálmán fontosnak tartja a társaság célkitűzéseinek átgondolását és aktualizálását. A korábbi elnökségnek két fontos célkitűzését sikerült megvalósítania: helyreállította az RMKT működésének gazdasági feltételeit, és szorosabb kapcsolatot épített ki a tagsággal – közölte a régi-új elnök, aki eredménynek tartja, hogy sikerült fenntartaniuk két kiadványukat, újabb könyvet jelentettek meg, két sikeres vándorgyűlést szerveztek, újraalapították az ifjúsági frakciót, amelynek tavalyi sikeres konferenciája után idén júliusban a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdász Találkozót szervezik meg Nagyváradon. A társaság tavaly elnyerte az év civil szervezete címet. Az elnök a sikertelenségek között említi azt, hogy nem sikerült minden szervezetben élénkíteni a társasági életet, és még szorosabb kapcsolatot kialakítani az erdélyi magyar egyetemekkel. Az új elnökség nagyobb figyelmet fordít a tagság és az erdélyi magyarság igényeire, céljuk még aktívabb szervezet építése. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagyvárad: Bolojan szerint nincs szükség az RMDSZ-re
Az RMDSZ nélkül is vezethető lesz Nagyvárad, annak ellenére, hogy az elmúlt húsz évben nem volt példa erre – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan elöljáró, aki a Szociálliberális Unió (USL) színeiben pályázik újabb mandátumra.
„Elégséges szavazatot kap majd a választásokon az USL, így nem lesz szüksége más párt segítségére” – fogalmazott a polgármesterjelölt. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, a választási kampány keretében Bolojan meggondolatlan kijelentést tett.
„Korábban megegyeztünk az USL-vel, hogy 2012–2016 között kölcsönösen támogatjuk egymást. Nem hinném, hogy az elöljáró nem tartja majd a szavát” – szögezte le Szabó. A Bihar megyei RMDSZ-elnök hozzátette, számukra továbbra is az együttműködés lesz a legfontosabb, hiszen a lakosoktól is ezt várják el, így adminisztratív szinten is biztosítani kell a közös tevékenységet. Krónika (Kolozsvár)

Fiataljaink itthonmaradásáért*
Tisztelt Főszerkesztő Úr! Sajnálattal olvastam írását, amelyben engem "jobb sorsra érdemes egyetemalapító"-nak nevez, akiről azt feltételezi, hogy "szétverni, rombolni" akarok "törpepárt" bástyájaként.
Én azért vállaltam vezető szerepet az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezetében, mert nem értek egyet a mai értékrenddel, amelynek legfőbb jellemzője a pénz és a korrupció. Hiszek egy olyan társadalom felépítésében, amely az igazi emberi értékeken, a tisztességen, becsületen, gerincességen, a munkán alapszik. Tudom, hogy ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, de el kell kezdeni. Ha nagyon akarjuk, ha bízunk abban, hogy ez lehetséges, ha a társadalom széles rétegei támogatni fogják ezt az új világnézetet, akkor ez a cél elérhető.
Nem azért iratkoztam be az Erdélyi Magyar Néppártba, mert egy másik pártot szét akarnék verni, sőt… Ha vannak olyan választópolgárok Marosvásárhelyen, akik valamilyen okból nem akarnak a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező pártra szavazni, akkor legyen lehetőségük egy másik olyan párt jelöltjeit támogatniuk, akik az érdekeiket képviselik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt azért alakult, hogy megszólítsa azt a mintegy 600.000 erdélyi magyart, akik 2008-ban távol maradtak a szavazástól. Én magam azért csatlakoztam a Néppárthoz, mert úgy ítéltem meg, hogy tapasztalatommal segíteni tudom ezt a fiatal és lelkes csapatot, akik hisznek Erdélyben, hisznek Marosvásárhelyben. Elutasítom, hogy rombolásnak, szétverésnek minősítse a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és annak egyik alapítóját, és megbélyegezze azt a több ezer erdélyi magyar fiatalt, aki úgy döntött: Erdélyben magyar anyanyelvén kívánja elvégezni felsőfokú tanulmányait. Ezek a fiatalok jelentik a jövőt és a megmaradást erdélyi magyarságunk számára. Ezek a fiatalok érezhetik, hogy idehaza is lehet részük minőségi anyanyelvi oktatásban, és azt is láthatják, hogy ha van akarat és összefogás, akkor – még ha olykor nehéz is – a semmiből egy új egyetemet tudunk teremteni. Biztosíthatom, hogy sem a Néppárt, sem én nem "gaz ellenfelekkel" hadakozunk, hanem az emberek gondjaira próbálunk a lakossággal közösen megoldásokat találni, ehhez pedig csak a lakosság segítségére, támogatására van szükségünk.
Dr. Hollanda Dénes
nyug. professzor emeritus
*Replika a Népújság május 30-i lapszámában megjelent Elveszejtett demokrácia című írásában közöltekre.
Szerkesztői megjegyzés:
Tisztelt Professzor Úr!
Örvendek, hogy jegyzetem válaszadásra ösztönözte. Meggyőződésem, hogy kis közösségünk számára hasznos lehet az őszinte, problémafeltáró vita. Az elmúlt két évtized hibáit, félresiklásait véleményem szerint ennek hiánya is okozhatta. Ugyanakkor csodálkozom, hogy szerény kis jegyzetemet miként érthette ennyire félre. Én nem az Ön pártválasztásáról írtam, ezért számomra érthetetlen a magyarázkodása. Köztudott, hogy a professzor úr nem szimpatizál az RMDSZ-politikusokkal, mivel nem megfelelő időben és mértékben támogatták az Ön egyetemalapító szándékát. Egyébként a Népújság első perctől nagy teret szentelt ennek a kezdeményezésnek. Nemrégiben is egész újságoldalas interjúban méltattuk az Ön érdemeit. Ezt azért említem, hogy emlékeztessem: távolról sem vagyunk elfogultsággal vádolhatóak, és soha nem kérdőjeleztem, kérdőjeleztük meg a Sapientia EMTE létjogosultságát. Mi több, diákjai gyakorlatát mindig támogattuk.
Egy gondolat erejéig visszatérnék az inkriminált jegyzetemhez. Abban a "fiatal és lelkes csapat" etikátlan, a névtelenség lövészárkából küldött rágalmazó, közösségünket szétverni, rombolni akaró internetaknáiról, lejárató kampányáról írtam. Az Ön iránti tisztelettel, remélem, nem ezt akarja védelmezni.
Karácsonyi Zsigmond. Népújság (Marosvásárhely)

Beszélgetés a felsőoktatásról
Egyetemi oktatók, illetve hallgatók meghívására mutathatták be június 5-én, kedden a felsőoktatással kapcsolatos terveiket a nagyváradi polgármesteri székért versenyben levő jelöltek.
Az eseményen Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje leszögezte, a választások nyomán megalakuló váradi önkormányzatnak olyan várost kell teremteni e, ahol egyetemistaként és frissen végzett értelmiségiként egyaránt jó élni. Ez azért is fontos, hogy a váradi végzősök ne hagyják el a várost tanulmányaik végeztével, máshol keresve jobb feltételeket, hanem maradjanak itt, kamatoztassák itt tudásukat.
Ezt az élhető Nagyváradot Zatykó Gyula egy olyan városként képzeli el, amely nem drága, ahol a végzettek szakirányuknak megfelelő állást tudnak találni, ahol egy fiatal értelmiségi el tudja tartani családját, s mindemellett szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket is talál.
A néppárt polgármesterjelöltje ismételten leszögezte, hogy a város fenntartható fejlesztésére egy hosszú távú stratégiát kell készíteni, ilyen ugyanis még nem készült az elmúlt 22 esztendőben. Ennek keretében pedig ki kell jelölni egy iparágat, amelyre a város szakosodni szeretne, legyen az az autógyártás, Hi-Tech vagy éppen a könnyűipar, s ennek mentén kell kialakítani az szakoktatást – legyen az egyetem előtti vagy egyetemi –, s ennek mentén kell minél több beruházót a városba és környékére csalogatni.
Jelenleg ugyanis nagy gondot okoz Nagyváradon – hívta fel az egybegyűltek figyelmét Zatykó Gyula –, hogy az egykori gyárak helyén ma plázák állnak, ahol az emberek minimálbérért dolgoznak. Ezzel szemben a termelés jóval jövedelmezőbb, ezért is kell szerinte erre szakosodni.
A hallgatóságból érkező, Nagyvárad identitásának meghatározását célzó, illetve a városbrandre vonatkozó kérdés kapcsán Zatykó Gyula úgy fogalmazott, hogy Nagyváradot az ország nyugati kapujaként kell elképzelni. „Baj azonban az, hogy amikor az emberek nyugati irányból belépnek Nagyváradra, akkor lerobbant ipartelepeket látnak elsőként, ami nem elég hogy csúnya képet nyújt, az egykori timföldgyár környékén felhalmozott vörösiszap révén rendkívül szennyező is” – hangsúlyozta az EMNP jelöltje, aki már több ízben is kiemelte, hogy a vörösiszapot mielőbb el kell onnan szállíttatni, a területet pedig más célokra, például új ipartelepek létesítésére lehet hasznosítani.
A városbrand alakítása kapcsán Zatykó Gyula arról beszélt, hogy Nagyvárad most egy átmeneti időszakban van, keresi leendő brandjét, arculatát. A néppárti polgármesterjelölt szerint a városra jellemző multikulturalitásra épülő turizmus lehetne a jó csapásirány.
A turizmusnépszerűsítés előtt viszont elengedhetetlen a belvárosi ingatlanok felújítása, régi pompájuk visszaállítása. Ezt viszont Zatykó Gyula szerint nem szabad a lakosokra hárítani, hanem az önkormányzatnak kell megtalálnia a megfelelő anyagi erőforrásokat. Ugyanakkor – tette hozzá – a térségnek a jelenlegi elképzeléseivel ellentétben, nem a termálvizeken alapuló gyógyturisztikai egységek számának növelésére kellene összpontosítania. Ez a brand ugyanis már jól bejáratódott Magyarország keleti területein, s amennyiben a határ innenső oldalán konkurencia alakul ki, ahelyett hogy például Bihar megyében beindulna a fellendülés, a fürdőhelyek egymást bevételeit fogják kioltani.
Éppen ezért az Erdélyi Magyar Néppárt programja a hegyvidéki turizmus fejlesztésére, népszerűsítésére helyezi a hangsúlyt, hogy a határ innenső és túlsó oldalát felölelő térségben mindent megtalálhassanak az ide érkező turisták, hiszen ezáltal még több idegent ide lehetne csalogatni.
Az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata. erdon.ro

Kövérre dagadt botrány
Victor Ponta kilátásba helyezte a házelnök nemkívánatos személlyé nyilvánítását
Az eddiginél is feszültebbé tette a román-magyar államközi kapcsolatokat, hogy a bukaresti parlament vezetőinek kérése ellenére Kövér László országgyűlési elnök tegnap Marosvásárhelyre érkezett az MPP kampányát segíteni. A látogatás hírére reagálva Victor Ponta kormányfő kilátásba helyezte a magyar politikus nemkívánatos személlyé nyilvánítását.
Lepergett Kövér Lászlóról a román parlament házelnökeinek az a kérése, hogy maradjon távol a romániai választási kampánytól. A Magyar Országgyűlés elnöke tegnap Marosvásárhelyre érkezett, hogy a kampány finisében segítsen a Magyar Polgári Pártnak (MPP). A Transilvania reptéren összesereglett újságíróknak a politikus elmondta, nem tartott attól, hogy a román hatóságok feltartóztatják, erre ugyanis semmilyen okot nem adott. Mint mondta, azt sem tartotta megalapozottnak, hogy eleget tegyen a két román házelnök levélben megfogalmazott kérésének. Vasile Blaga és Roberta Anastase házelnökök levelét Kövér az RMDSZ-nek tett gesztusként értelmezte. Elmondta, az MPP tiszteletbeli elnökeként vesz részt a kampányban, körútja során mintegy 50 településen áll meg.
Kövér László a marosvásárhelyi repülőtéren. A magyar házelnök nem látott okot arra, hogy elhalassza erdélyi látogatását
A Nyirő József újratemetésére vonatkozó kérdésekre előbb nem akart válaszolni, ám az ismételten elhangzó kérdésekre reagálva mégis elmondta, a hamvak jelenleg Budapesten vannak. A kérdésre, eleget kíván-e tenni Victor Ponta román miniszterelnök bocsánatkérési felszólításának, egyetlen szóval, nemmel válaszolt. „Abban bízom, hogy a kedélyek lenyugszanak. Ha túl vagyunk a választási kampányon, várhatóan mindenki azon munkálkodhat, hogy a román–magyar együttműködés miként térhet viszsza abba a kerékvágásba, amelybe az előző román és a mostani magyar kormány jótékony együttműködése terelte. Remélem, hogy a jognak megfelelően újratemethetjük Nyirő József hamvait, és mindent elfelejtünk, amit kölcsönösen egymás fejéhez vágtunk” – jelentette ki Kövér László.
Ponta „figyelmeztetése”
A kész tények elé állított Victor Ponta kormányfő Tulceán leszögezte, a bukaresti hatóságok nem késlekednek majd intézkedni Kövér Lászlóval szemben abban az esetben, ha a magyar házelnök romániai tartózkodása alatt megsérti a törvényeket. A miniszterelnök „teljességgel nem helyénvalónak” nevezte a magyar politikus erdélyi látogatását. Hozzátette: figyelemmel fogja kísérni, hogy Kövér milyen módon vesz részt a romániai választási kampányban. Reményét fejezte ki, hogy a magyar házelnök tiszteletben tartja majd a román törvényeket, valamint a jóérzés szabályait, és tartózkodni fog a Romániát sértő nyilatkozatoktól. Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a lehetséges intézkedések közé tartozik a nemkívánatos személlyé nyilvánítás is.
Németh: kormányközi párbeszédet szeretnénk
Eközben a Kövér Lászlóval egyszerre, de teljesen más célból Marosvásárhelyre érkező Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár Bukarestet okolja a román–magyar viszony elhidegüléséért. Arra figyelmeztetett, nem lehet sokáig elodázni a romániai magyarság érdekeit sértő bukaresti kormányzati intézkedésekről szóló, a két kormány közötti párbeszéd megkezdését. Hozzátette: Victor Ponta román kormányfő nem kezdeményezte a megbeszélést Orbán Viktor miniszterelnökkel, amikor a magyar kormányfő az európai uniós kohéziós alapokról folytatott június elsejei bukaresti tanácskozáson vett részt, márpedig a házigazda román kormánynak kellett volna ezt megtennie. „Gondolom, hogy a román fél még nem áll készen arra, hogy megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban felmerültek” – jelentette ki Németh Zsolt.
Borbély: költözzön ide, ha annyira tetszik neki
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap lapunknak elmondta, nem foglalkozik Kövér Lászlóval és látogatásával. Szerinte a magyar házelnök tiszte megítélni, mennyire árt, vagy nem árt erdélyi kampányolása a két ország közötti kapcsolatnak. Másrészt ugyancsak mérlegelnie kellene, hogy jogában áll-e magyar országgyűlési elnökként beleszólni abba, hogy ki képviselje a következő négy évben az erdélyi magyarságot. „Mi azt javasoljuk, hogy költözzön ide, Erdélybe, üljön itt velünk akkor is, amikor nehéz és akkor valószínű, többet fog megtudni arról, hogy hogyan intézzük itt a dolgainkat” – mondta el az ÚMSZ-nek Borbély László sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy Kövér László házelnököt saját beleegyezésével Szász Jenő MPP-elnök kampányfogásként használja.
A tegnap Szatmárnémetiben tartózkodó Kelemen Hunor megismételte korábbi kijelentését, miszerint nem tartja helyesnek azt, hogy bárki is beavatkozzék a romániai önkormányzati választások kampányába. A politikus szerint Kövér László jelenléte fölösleges ebben a kampányban. „Sőt a hivatalos román–magyar kapcsolatokban érezhető feszültség nagymértékben miatta történik. Ezt a feszültséget is az erdélyi magyarok érdekképviseletének, az RMDSZ-nek kell majd levezetnie” – jelentette ki szövetségi elnök.
Antal Erika. Új Magyar Szó (Bukarest)

Feszültségkeltés
Egy Trianonnal kapcsolatos ismeretterjesztő DVD borítóján olvastam néhány éve a következő mondatot: „Vajon milyen bűn lehetett az, amiért ilyen rettenetes a bűnhődés?” Íme, hogy lehet félrevezetni a tájékozatlan vagy félig tájékozott érdeklődőt egy történelmi kulcskérdésben, miként lehet hamis logikai látszatot teremteni. Mintha a történelmi bűnök szükségszerűen bűnhődést vonnának maguk után, s nem a győztesek ülnének tort a vesztesek felett.
Mintha Trianon nem a szomszédállamok csillapíthatatlan területszerzési étvágya, a háttérerők mesterkedése és a szűk látókörű nagyhatalmi akarat sajátos ötvözetének lett volna az eredménye, s mintha megtörténésébe belejátszott volna bármiféle korábbi magyar politikai hiba.
Mintha nem lett volna sokkal szélesebb jogkörük az Osztrák–Magyar Monarchiában a kisebbségeknek, mint az utódállamok rabigájába kényszerített magyar nemzetrészeknek bármikor.
Hasonlóan logikátlan, a tényeknek ellentmondó beállítás az, amikor az áldozatot teszik felelőssé a feszültségért, a konfliktusokért. A rendszerváltás után a magyarországi balliberális sajtó szerint Jeszenszkyék „rugalmatlan” külpolitikája miatt volt hűvös a román–magyar viszony, és nem pedig román posztkommunisták magyarellenes politikája okolható ezért. Hornék pedig ugyanezen retorika szerint „békét teremtettek a szomszédokkal”, miközben a valóságban feladták a magyar érdekérvényesítést.
A feszültségeket a sovén szlovák propaganda szerint – amely sajátos módon egybecseng a Híd–Most retorikájával – a Magyar Koalíció Pártja kelti (nyilván a felvidéki magyarság jogos igényeinek artikulálásával), valamint a magyar kormány a nemzetegyesítő politikájával. S persze mifelénk is azt olvashattuk a román újságokban, hogy Nyirő József újratemetése miatt vált feszültté Románia és Magyarország közötti kapcsolat, és nem az új román kormány nyílt magyarellenessége miatt. Ebbe a logikai sorba illeszthető bele Borbély László kijelentése is, miszerint Kövér László részvétele a román választási kampányban (a Magyar Polgári Párt oldalán) feszültséget kelt a két ország között.
A magam részéről sajnálatosnak tartom, hogy a Fidesz meghatározó politikusa olyan erdélyi személyiség mellett áll ki, aki mélyebbre süllyesztett saját pártjában a demokráciát, mint az RMDSZ valaha is. A 2009-es botrányos gyergyószentmiklósi MPP-kongresszussal, a párt egyéves ex lex állapotban való tartásával, majd az elmarasztaló bírósági ítéletet követően a törvényesség mellett fellépők kizárásával jelentős lemaradást okozott pártjának. Ettől függetlenül abszurdnak és európaiatlannak tartom, hogy bárki elvi kifogást emeljen az ellen, hogy egyazon ideológiai táborba tartozó pártok vezetői kampánysegítséget nyújtanak egymásnak. Ezt feszültségkeltésnek nevezni pedig tényszerűen is hamis.
Mert ez az egyébként természetes és európai szinten is bevett gesztus csak akkor kelt feszültséget, ha a román diplomácia így látja önérdekből taktikusnak. Mi sem természetesebb az egységesülő Európában, mint a testvérpárti segítségnyújtás. Élnek ezzel a konzervatív pártok, a szocialisták és a nemzeti radikálisok is. Ne dőljünk hát be az efféle propagandának! Annál is inkább, mivel a Frunda György által Deák Ferencnek tulajdonított – egyébként Szabó Dezsőtől származó – alapállás, miszerint „minden magyar felelős minden magyarért”, eleve értelmetlenné tesz minden olyan beállítást, amely szerint beavatkozás lenne, ha a Kárpát-medence vagy akár a világ bármelyik pontján lakó magyar véleményt nyilvánít egy másik magyar közösség sorsalakításáról. A magyar kormány által meghirdetett Kárpát-medencei nemzetegyesítés programja minden magyar politikai gesztus mércéje kell hogy legyen, és nem pusztán magyarul előadott többségi propaganda.
Borbély Zsolt Attila. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Hajtóvadászat a Néppárt szimpatizánsai ellen
Beszterce-Naszód megyében minden aláírót megkeres a rendőrség
Néhány hete újra több erdélyi megyében is ellenőrzik az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési listáinak hitelességét. Az EMNP tavalyi bejegyzési folyamatával párhuzamosan már ügyészségi eljárás indult a bejegyzéshez szükséges aláírások hitelességének vizsgálatára: előbb Vâlcea megyében nyomoztak, majd tavaly decemberben Hunyad megyében lendült munkába a rendőrség.
, valamint a környékbeli szórványmagyar falvakban zajlanak legnagyobb hévvel a Hunyad, Szeben és Beszterce-Naszód megyei, választás előtt kivizsgálások. Az utóbbi megyében nyilvántartásba vett 714 aláírót felkeresik a rendőrök, győződhettünk meg, amikor Kerekes Zoltán nyugalmazott állatorvos, a Néppárt bejegyzését támogató aláírások Beszterce-Naszód megyei listáinak koordinátora kíséretében bekopogtunk néhány bethleni és magyarberétei családhoz, ahol a napokban fordult meg a rendőrség. Kiderült: minden listán szereplő személyt megkeresnek. Ha valakit nem találnak otthon, a rendőr visszatér – akár többször is –, amíg személyesen találkozik az illetővel.
A rendőrség kiemelt érdeklődését Kerekes annak tulajdonítja, hogy elsőként Beszterce-Naszód megyében végeztek az aláírásgyűjtéssel, ami minden bizonnyal nem csak az RMDSZ-nek, hanem a román államhatalomnak is szemet szúrt. Úgy véli, az aláírók választások előtti zaklatása összefüggésben van a kormányváltással is, hiszen az új román miniszterelnök, Victor Ponta egyértelművé tette: a Néppártot szélsőséges, nemkívánatos pártnak tekinti.
Karhatalmi nyomozás
Zoltán Emese Ildikó nyugalmazott bethleni magyartanárnő nem ijedt meg, ha bekopogott hozzá a rendőr azzal a kérdéssel, hogy ő írta-e alá másfél évvel ezelőtt az inkriminált listát. Elmondja: a nála is házaló fiatal rendőr további negyven aláíróhoz volt hivatalos. Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség legalább 18 beosztottja napokon át vadászott gyanútlan emberekre, hátha akad olyan, aki azt mondja, nem írta alá a listát. Kerekes szerint ilyenről nemigen tudnak, viszont mindenki felháborítónak tartja a rendőrség módszerét.
Kertész László nyugdíjas azt mondta, idős, beteg emberként bizony megijedt, amikor rányitott a rendőr, és olyan esemény felől érdeklődött, amire ő maga is nehezen emlékezett már. Kertész hosszas gondolkodás után aztán rájött, hogy mit is írhatott alá tavaly tavasszal. A férfi elcsukló hangon mondja: mindig becsületes ember volt, ezért is tartja elképesztőnek az ilyesfajta nyomozást. Veres Sándor nyugalmazott értelmiségiként átlát a szitán. Több magyar lap olvasójaként jól tájékozott a közéletben, sok időt tehát nem kellett eltöltenie vele a rendőrnek. A módszert ő is felháborítónak tartja.
A Bethlentől 14 kilométerre fekvő Magyarberétén az RMDSZ-elnökön kívül mindenki aláírta a listát. Ide is ellátogatott a rendőrség, és sorra vette a zömében gazdálkodó, egyszerű embereket. Egy istentisztelet után terjedt el a hír, hogy a faluban házalnak a rendőrök, és mindenkit kihallgatnak. Sokan megijedtek: van, aki azt mondta, hogy gyakran berendelik őket bethleni rendőrségre. Éder Károly – az aláírásügyben a faluba látogató állatorvos ismerőseként – elkísérte Kerekes Zoltánt az emberekhez. Elmondta, Kerekes mindenkinek elmagyarázta részletesen, milyen listáról van szó, aki akarta, odaadta személyazonosságiját, az aláírásgyűjtő pedig ennek alapján töltötte ki az aláíró adatait a listán. Egy idősebb házaspár kivételével valamennyi aláíró elismerte, hogy az ő kézjegye szerepel a listán.
Csak Lakatos Erzsébet nyilatkozta a rendőröknek, hogy már nem emlékszik, aláírta-e, vagy sem. Erzsébet asszony érdeklődésemre azzal mentegetőzött, ő már nem emlékszik, hogy mi volt másfél évvel ezelőtt. A rendőr úgy jegyezte fel, hogy sem ő, sem pedig férje nem írta alá a listát, holott az íven valamennyi személyes adatuk szerepel az aláírásukkal együtt. A férje agyvérzésen esett át, ő meg nem emlékezett a részletekre. Kerekes Zoltán és Éder Károly viszont egyaránt jól emlékeztek, hogy a házaspár is aláírta azt. Kerekes szerint kizárt, hogy olyan ember került volna a listára, aki nem írt alá, az adatokat az illető a lakosok személyi igazolványa alapján vezette fel. Ha valaki nem akarta aláírni, oda sem adta a személyi igazolványát az aláírásgyűjtőnek.
Ifj. Kerekes Zoltán, a Néppárt megyei elnöke szerint egyértelműen megfélemlítésről van szó. Azzal, hogy otthonaikban és munkahelyükön zaklatják az illetékesek a Néppárt szimpatizánsait, eltántoríthatják őket attól, hogy elmenjenek szavazni.
Az EMNP vezetőit nem tájékoztatták
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Toró T. Tibor elfogadhatatlannak tartja a rendőrség megfélemlítő akcióját, és tiltakoznak ellene. Az elnök furcsállja, hogy a több megyében elindított eljárásokról sem a rendőrség, sem pedig az ügyészség nem tájékoztatta a Néppárt vezetőit. Toró szerint azzal is összefüggésbe hozható a mostani sietség, hogy július 1-től változik a büntető törvénykönyv. Az új rendelkezések arra kötelezik a nyomozó szerveket, hogy minden hasonló esetben az érintettek tudomására hozzák, milyen vádak alapján nyomoznak. Valószinüleg ezt akarják most elkerülni a hatóságok, hiszen senkit nem tájékoztatnak az eljárásról. A Néppárt vezetősége azzal szembesül, hogy több megyében is zaklatják szimpatizánsaikat. Toró ügyvédi segítséget ígért a jogtalanul meghurcolt aláírásgyűjtők megsegítésére.
Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése során amúgy előreláthatónak nevezte, hogy a különböző fellebbezések és feljelentések nem érnek véget a helyben hagyó bírósági döntéssel. A több hónapig elhúzódó bírósági pártbejegyzés idején a román hatalom elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok pénzügyi ellenőrzésére összpontosított. Az ellenőrzéseket akkor nem követte elmarasztalás vagy büntetés, az ellenőrzők mindent rendben találtak, erről jegyzőkönyvek is készültek.
Demokrácia Központok: csatolt áru
Miután pénzügyi szempontból nem találtak támadható felületet, a Demokrácia Központok működésének ellenőrzését átvette az ügyészség. A marosvásárhelyi Demokrácia Központ ellen bűnügyi feljelentés érkezett: Bunta Levente ügyészséghez eljuttatott feljelentése azzal vádolta a központ munkatársait, hogy a magyar állampolgárság igénylésére benyújtott dossziéját csak úgy voltak hajlandók kezelni, ha aláírja a Néppárt támogatólistáját. Az ügyészségi eljárás során Kali István, a Demokrácia Központ vezetője egyértelművé tette: nyilvántartásukban nem szerepel Bunta Levente nevére összeállított állampolgársági dosszié, sőt, az Erdélyi Magyar Néppárt listáit sem írta alá ilyen nevű ember, soha nem találkoztak Bunta Leventével. Kali lapunknak elmondta, hogy a temesvári ügyészségtől kapott értesítést arról, hogy bűntény hiányában a nyomozást leállítják.
„Gyanús” aláírások Hunyad megyében
A párt aláíráslistáinak ellenőrzése már a pártbejegyzés során elkezdődött Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd óvása, illetve feljelentése nyomán. Elsőként a Kárpátokon túli listákba nézett bele a rendőrség. A Vâlcea megyei, 792 aláírást tartalmazó lista ügyében értesüléseink szerint Zatykó Gyula partiumi és Pap Előd székelyföldi régióelnököket vádolták meg, a rendőrség azonban még egyiküket sem hallgatta ki, a tavaly elkezdett nyomozásnak nincsenek újabb fejleményei. Sándor József, a Néppárt szilágysági elnöke lapunknak elmondta, kiemelten vigyáztak a Kárpátokon túli megyékben gyűjtött aláírások hitelességére, hiszen várható volt, hogy ezek a térségek szolgáltatják majd az első támadási felületet. Sándor József a Suceava megyei aláírásgyűjtést ellenőrizte, és mivel úgy vélte, hogy az összegyűjtött aláírások között hibás is lehet, a teljes listáról lemondtak.
Adrian Drăghici – illetve a mögötte álló ismeretlen személyek – az erdélyi szervezetek közül elsőként a Hunyad megyeit jelentette fel még júniusban. A rendőrség decemberig pihentette a feljelentést, majd kihallgatásra rendelte be a megyében összegyűjtött 813 aláírás hét intézőjét és hitelesítőjét. Szász Péter, a Néppárt Kolozs megyei szervezetének alelnöke lapunknak elmondta: a dévai kihallgatáson a rendőrök nem tudtak vádat emelni ellenük, ugyanakkor tájékoztatták őket arról is, hogy eljárás indult a listák átvilágítására. Szász szerint a kihallgatáson jelen lévők ezt nehezményezték, és a rendőrök tudomására hozták, hogy alaptalan gyanúsítgatások mentén indítanak eljárást ellenük. A rendőrségről kilépő néppártiak az esetről az intézmény bejáratához összehívott, rögtönzött sajtótájékoztató keretében számoltak be. Szász elmondta: az azóta eltelt több mint hat hónap alatt nem kereste őket a rendőrség, azonban a Néppárt helyi tisztségviselői folyamatosan arról tájékoztatnak, hogy a rendőrség személyesen keresi fel a listát aláíró személyeket, hogy rákérdezzen: tudják-e, mit írtak alá, és valóban ők írták-e alá a listákat? Szász szerint nem véletlen, hogy a rendőrség a szórványmegyék magyarságát próbálja megfélemlíteni és megalázni, ugyanis arra alapoznak, hogy szórványban kiszolgáltatottabb a magyarság, mint a tömbvidékeken.
Az erdélyi Napló által megkérdezett jogi szakértő lapunknak elmondta: mivel a nyomozók nem fogalmaznak meg vádat, az emberek elutasíthatják a rendőrökkel való együttműködést. A rendőrök legtöbbször mézes-mázas szavakkal keresik fel az embereket, azzal pedig, hogy egy közel másfél évvel ezelőtti aláírás hitelessége felől érdeklődnek, megijesztik, zavarba hozzák őket. Ez is a céljuk, hiszen így sokkal könnyebb olyan embereket találniuk, akik azt nyilatkozzák, hogy nem emlékszenek, mihez adták aláírásukat. A nyilatkozatokat később felhasználhatják bűnügyi eljárás keretében az aláírási listákat hitelesítők ellen. Ha sikerül rábizonyítani valakire, hogy aláírást hamisított, két évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A jogász szerint azonban az eljárás későbbi fázisaiban a rendőrök kénytelenek elfogadni a védőügyvéd jelenlétét, aki sokat segíthet védence ártatlanságának bizonyításában.
Rabló kiált pandúrt?
A Beszterce-Naszód megyei rendőrség szóvivője, Gorgan Antonela lapunknak elmondta: a megyében folyó nyomozás az Erdélyi Magyar Néppárt támogatólistáinak ügyében egy tavaly július elsejei feljelentés alapján indult. A szóvivő szerint egy bukaresti ügyvédi iroda által tett feljelentés szerint a megyében gyűjtött aláírások között vannak hamisak is, ezért indította el rendőrség a nyomozást. Kérdésemre, hogy a feljelentés nyomán miért egy év múlva kezdtek el nyomozni, a szóvivő azt válaszolta, hogy az eljárást már sokkal hamarabb elkezdték, a több száz aláírás ellenőrzése azonban lassan halad. Elmondta: a teljes lista ellenőrzése után a megyei ügyészség dönt arról, hogy történt-e bűncselekmény, vagy sem.
Noha a feljelentő kilétéről a szóvivő nem nyilatkozott, vélhetően ugyanaz az Adrian Drăghici bukaresti ügyvéd áll az ügy mögött, aki már a kezdetektől akadályozta a Néppárt bejegyzését, az aláíráslistákkal kapcsolatban pedig több más feljelentést is tett. A Krónika egyik korábbi cikke szerint Adrian Drăghici jó kapcsolatot ápol több bukaresti RMDSZ-tisztségviselővel: az ő felhatalmazásával Budai Richárd, a szövetség bukaresti szervezetének elnöke és Novák Levente, Kelemen Hunor volt kulturális miniszter tanácsosa hozzájuthatott az EMNP valamennyi támogatólistájához.
A bukaresti román sajtó szerint Adrian Drădhici, a „Termoelectrica-dosszié” vádlottja jelenleg szabadlábon védekezik egy 23 millió eurós korrupciós ügyben: a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint a jogász mintegy 3,8 millió eurós összeghez jutott jogtalanul.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Vasárnap helyhatósági választás lesz
Vasárnap első alkalommal rendeznek egyfordulós önkormányzati választásokat Romániában. A polgármesteri, illetve megyei tanácselnöki tisztségeket a legtöbb szavazatot összesítő jelöltek foglalják el függetlenül attól, hogy megszerezték-e a voksok legalább felét. Bukarestben és Románia 41 megyéjében a települési és megyei önkormányzati testületeket is megválasztják.
Az egyfordulós választások újdonsága, hogy a korábbiakhoz képest akár harminc százalék alatti támogatottsággal is polgármester, vagy megyei közgyűlési elnök lehet egy jelölt, ha ő kapta a legtöbb szavazatot. Második fordulót nem rendeznek. Voksát mindenki csak azon a teleülésen adhatja le, ahol az állandó lakhelye van, vagy ahova legalább három hónapja ideiglenesen bejelentkezett. A választó négy szavazólapot kap és egy pecsétet, hogy a megyei és helyi elöljárójelöltek, illetve pártisták közül válasszon. Érvénytelennek tekintik azokat a szavazólapokat, amelyeken több jelölt nevére is ráütötték a pecsétet.
Országszerte 18 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap reggel hét és este kilenc óra között a polgárokat.
Voksolni érvényes személyi kártyával lehet, a választási kártya nem elegendő.
Az önkormányzati választásokon a Romániában élő Uniós polgárok is szavazhatnak.
A választáson három magyar párt jelöltjeire lehet szavazni, közös jelöltet csak kevés helyen állítottak, abban azonban egyetértenek, hogy fontos elmenni szavazni, mert a magyarságnak most van alkalma képviseletet választani és beleszólni a közügyekbe.
Duna Tv. Erdély.ma

Porlunk, mint a szikla…
Mindössze maroknyi érdeklődő volt jelen Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Margittai Gábor budapesti publicista magyar szórványról és kulturális örökségről szóló előadásán. Az Ázsiában, Afrikában, Európában élő, magyar öntudatú néptöredékekkel foglalkozó beszámoló mindenki számára tanulságos volt, hiszen az ő fogyatkozásukban a mi (esetleges) szomorú jövőnk is felsejlik.
Margittai Gábor a tömbmagyarság melegét nem, támogatását is csak szűkösen érző, az önfeladás határán levő, végóráit élő magyar szórványról beszélt. A Trianoni menyecske című könyvében így fogalmaz: „Trianon óta kilencven év telt el a Kárpát-medencében, s valószínűleg felének sem kell eltelnie ahhoz, hogy ezután soha többé ne leljük fel Árpád-kori templomainkat, reneszánsz főúri kastélyainkat, csatatereink emlékműveit, hősi halottainkat, nemrég még eleven tájnyelvi kincseinket, dédszüleink nyomait a hajdani kisvárosokban, Isonzótól Délvidéken, Dél-Erdélyen, Máramaroson, a Szepességen át egészen a jelenleg ausztriai Őrvidékig.”
Szomorú a magyar szórványok helyzete, hiszen szentélyeiket, „ahol hajdan imádkoztak, ma idegen nyelven énekelt zsoltárok töltik be. Jó esetben… Mert előfordulhat az is, hogy birkapásztorok vették birtokukba, az oltár előtt trágyadomb magasodik, a magyar szenteket ábrázoló freskókon obszcén vésetek, s a falakról levertek, elloptak mindent, ami pásztori otthonok ékessége lehet.”
Az asszimiláció vidékenként változik. Délvidéken a stratégia hasonlít a romániai helyzetre, ott ugyanis a kisebbség kulturális örökségét lebontják, beépítik (néha szó szerint is): a magyar sírkövek járdákban, épületalapban végzik. De Dél-Erdélyben, például Magyarigenben is tűnnek el nemesi temetők vagy magyar feliratú harangokat lovasítanak meg. Igaz, Fehérvízen ez nem sikerült, mert villám csapott a tolvajokba, azóta babonásan tisztelik a harangot – idézte fel Margittai.
Felvidéken a magyarság múltjának megsemmisítése más módszerekkel zajlik: a magyar vonatkozású templomokat, kastélyokat felújítják, így bátran beszélhetnek 11. századi Szlovákiáról. Erre példa az ausztriai Burgenland esete is, ahol meghamisítva a történelmet, 12. századi burgenlandi kerámiáról beszélnek, holott Burgenland csak a 20. században született meg. Ez egy szisztematikus, jól kidolgozott folyamat, aminek vesztesei vagyunk – véleményezte az előadó.
A szórvánnyal kapcsolatban fontosnak tartotta megemlíteni történelmi eseményeket is. Például az 1848–1849-es forradalmat másként élték meg Pesten, és másként Dél-Erdélyben. Az Avram Iancu-felkelés folytán mifelénk genocídiumba torkollt a forradalom – például Zalatnánál, a Gyulafehérvárra vezető út mentén, a buszmegálló mögött lemészárolt magyarok nyugszanak tömegsírokban. Mindezek mellett a szerző vetített képekkel kísért beszámolóban beszélt az általa felkeresett, Európán kívüli, magukat magyar eredetűnek valló népcsoportokról is, így a törökországi Antalya tartományban található Macarköyről, amelyet egyes vélekedések szerint egykoron magyar földről elhurcolt rabszolgák alapítottak. Szintén ilyen egzotikum a Núbiában, a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló, núbiai nyelvű, magyaráb nevű népcsoport is. Mondáik szerint őseik 1517-ben érkeztek Egyiptomba az oszmán-török szultán hódító hadseregével.
Nagy Sz. Attila
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Elmarad az RMDSZ zárórendezvénye (Kampányban)
Tegnap délelőtt kampányzáró sajtótájékoztatót tartott Bokor Tibor szenátor, az RMDSZ kézdivásárhelyi polgármesterjelöltje és István Zoltán jogász, az RMDSZ városi szervezetének elnöke.
Bokor Tibor elmondta: jó néhány héttel ezelőtt írásban kérték a Vigadó igazgatójától a nagytermet június 7-re az RMDSZ kampányzáró rendezvényére, de kérésükre nem érkezett kedvező válasz, ezért nem tartanak kampányzárót, nem akarnak törvénytelenséget elkövetni, és azt sem szeretnék, hogy a főtéren nézeteltérések támadjanak. Tudomásunk szerint a Vigadó közintézmény, és nem egy emberé, hanem a városé – mondotta –, ezért az lett volna a tisztességes, ha mindenki hasznát vehette volna (a néppártnak sem adták oda). Az MPP folyamatosan, minden második nap szabadtéri kampányrendezvényeket tartott, de az RMDSZ-nek a gyermeknap alkalmával sem nyílt lehetősége erre. Bokor azt is elmondta, hogy tisztességes kampányt ígért, és ahhoz is tartotta magát, nem mocskolt másokat, és csapata plakáttépésekkel sem foglalkozott. Provokáció is volt bőven – hangsúlyozta –, valótlan dolgokkal vádolták meg őt és az RMDSZ-t, megpróbálták félrevezetni a város lakóit. István Zoltán az elmondottakhoz még hozzáfűzte: a másik két magyar párt kampányzáró rendezvényére jelentős közéleti személyiségeket, közméltóságokat hívott meg. Pártfogók és pártfogoltjaik mindösszesen egy-másfél órát fognak együtt tölteni, de nem az a lényeg, hogy ki ki mellett áll ki, kinek a pártján fog megjelenni.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ponta: nem indul a bányaprojekt Verespatakon
Victor Ponta miniszterelnök szerint mégsem indul be idén a verespataki aranybányaprojekt. A kormányfő szerint csupán nyelvbotlás volt Daniel Chiţoiu pénteki nyilatkozata, amelyben leszögezte: a projekt megvalósítását már idén elkezdik. Ponta a Green Awards idei díjátadóján kedden este leszögezte: a miniszter tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy nem indul a beruházás, de elfelejtette a „nem” szócskát kimondani. A kormányfő azt mondta, megkérdezte a minisztert az általa pénteken mondottakról, az pedig biztosította őt, hogy csupán nyelvbotlásról van szó.
Victor Ponta ugyanakkor később olyan kijelentést is tett, miszerint Chiţoiu mondandója tulajdonképpen az abrudbányai Cupru Min rézbányára vonatkozott, nem Verespatakra. Néhány környezetvédő szervezet fölvetette, hogy meneszteni kellene Chiţoiut, amire Ponta tréfásan úgy válaszolt: „Nem is lenne rossz ötlet”, de hozzátette: a miniszter megmagyarázta a kijelentésének körülményeit.
Mint arról beszámoltunk, Chiţoiu pénteken Verespatakra látogatott, ahol hírügynökségi jelentések szerint azt mondta: „Meggyőződésem, hogy a verespataki bányaberuházás már az idén elkezdődik.” Kifejtette: az új román kormány vállalta, hogy már az idén döntés születik a verespataki beruházás sorsáról. A tárcavezető megerősítette egy korábbi verespataki látogatás alkalmából tett kijelentését, miszerint az ő jelenléte Verespatakon garancia arra, hogy a bányászat fejlődni fog a régióban. Románia legnagyobb aranylelőhelyén a koncessziós szerződéssel rendelkező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a beruházás heves ellenállásba ütközött környezetvédelmi és egyéb civil szervezetek, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország részéről.
Traian Băsescu államfő is támogatja a beruházás elkezdését. Victor Ponta miniszterelnök többször élesen bírálta amiatt, hogy nyíltan a beruházás mellett foglal állást, és nyilvánosan sürgeti a verespataki bányaprojekt elindítását.
A május eleje óta hivatalába lépett román miniszterelnök korábban kifejtette: az RMGC ciántechnológiás verespataki bányaprojektjéről akkor dönthet a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, ha újratárgyalják az állami részesedést, és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység.
Korodi Attila volt romániai környezetvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy a bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolja a környezetvédelmi tárca jogászai és a minisztérium által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi iroda.
Korodi azt követően kért tőlük szakvéleményt, hogy a Fehér megyei táblabíróság érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot.
Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter kedden közölte: újra átvizsgálják a bányaprojekt környezetvédelmi engedélyét, a folyamatot pedig a lehető legátláthatóbb módon kívánják megszervezni, ezért június 13-ára egyeztetésre hívta a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket. Plumb egyébként kényes helyzetben van, hiszen európai parlamenti képviselőként 2010-ben megszavazta Áder János és Tőkés László határozat-indítványát a ciános bányászat európai betiltásáról.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Frunda: a magyar alkotmányt szegi meg Kövér László és Németh Zsolt
Kövér László és Németh Zsolt megszegi a magyar alaptörvényt, amely kimondja, hogy a magyar kormánynak figyelembe kell vennie a határon túl élő magyar közösségek döntéseit – nyilatkozta szerdán tartott sajtótájékoztatóján Frunda György.
Az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint Kövér László országgyűlési elnök, és Németh Zsolt külügyi államtitkár magatartása a magyar alaptörvény előírásaiba ütközik. Magyarország alkotmánya ugyanis kimondja, hogy a kormánynak és a parlamentnek kötelessége tiszteletben tartani a határon kívül élő magyar közösségek döntéseit, továbbá minden eszközzel támogatniuk kell azt. Mint mondta: ezzel szemben Kövér és Németh látogatása csupán a Fideszen belüli, Erdélyben különböző pártokat támogató frakciók felől érkezett gesztusnak tekinthető.
Az Agerpress tudósítása szerint Frunda úgy fogalmazott: a magyar kormánypárt két képviselőjének magatartása „a magyar közösség megosztására tett próbálkozást jelent, ezt pedig határozottan elutasítjuk”.
A politikus azt mondta: az RMDSZ már számtalan úton próbált kapcsolatot kiépíteni a Fidesszel, ugyanakkor maga Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is arra kérte a magyarországi párt vezetését, hogy ne ossza meg a magyar közösséget. „Kövér Lászlónak tiszteletben kellene tartania az EPP szabályzatát, amely arra kötelezi a tagszervezeteket, hogy támogassák egymást és ne kampányoljanak más pártok mellett. A Fidesz és az RMDSZ is az EPP tagjai, a Magyar Polgári Párt azonban csak Kövér Lászlónak a szövetségese” – magyarázta.
Frunda úgy látja: Marosvásárhely magyar lakossága – akikhez a magyar házelnök szólni szeretne – „sokkal okosabbak, mint amennyire Kövér és barátai tartják őket”, mivel ismerik saját gondjaikat, melyeket képesek egyedül is megoldani.
„Ha annyira gerincesek vagyunk, hogy nem fogadjuk el Bukarest kioktatásait, ugyanúgy azt is visszautasítjuk, hogy Budapest és itteni szolgái minket kioktassanak. Tudjuk, mit kell tennünk” - mondta. Hozzátette: azt javasolja a Tőkés Lászlót és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) támogató Németh Zsoltnak, amikor a kisebbségi közösségeket próbája kioktatni, hogy „jó lenne, ha a magyar parlamentben is jelen lennének a magyarországi kisebbségek képviselői, amit a magyar kormány 1994-ben már felvállalt”.
Frunda hangsúlyozta: Budapest és a Fidesz osztja meg a romániai magyarságot és mindent megtesznek azért, hogy az erdélyi magyar közösség is a szlovákiai magyarok sorsára jusson, és ne legyen képviselete a bukaresti parlamentben. „Nem mi alapítottunk újabb pártokat, mi mindig azt mondtuk, hogy különböző ideológiák mentén ugyan, de együtt kell maradjunk az RMDSZ ernyője alatt.” - mondta az RMDSZ szenátora.
Ezekben a napokban Kövér László magyar országgyűlési elnök a Magyar Polgári Párt több Maros megyei kampányrendezvényén is részt vesz. Ugyancsak Erdélyben tartózkodik Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára, akit az EMNP védnöke, Tőkés László hívott meg. Krónika (Kolozsvár)

Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára
Ösztöndíjprogram indul külhoni magyar joghallgatók számára; a Szász Pál egykori erdélyi országgyűlési képviselő nevét viselő programról szóló megállapodást szerdán írták alá Budapesten. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár újságírók előtt elmondta: a havi ötvenezer forintos ösztöndíjban 25-en részesülhetnek majd. Tízen Erdélyből, öten Felvidékről, hárman-hárman Vajdaságból és Kárpátaljáról, két-két hallgató pedig Szlovéniából és Horvátországból nyerheti el a támogatást. A hallgatókat év közben neves fővárosi ügyvédek segítik, tutorálják majd. Gál András Levente kormánybiztos úgy fogalmazott: Szász Pál kitűnő jogász és kitűnő magyar volt, aki Trianon után is, amikor "átsuhant felette a közigazgatási határ", megmaradt magyarnak. Népújság (Marosvásárhely)

„Nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van Romániában”
Interjú Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével
– Mennyire rajzolja át a politikai palettát a módosított választási törvény, amennyiben e jogszabály előírásai szerint rendezik meg az őszi parlamenti választásokat?
– A választási rendszer módosításával a szándék egyértelmű: teljesen átrendezni a belpolitikai erőviszonyokat. Amennyiben a parlament által elfogadott jogszabály hatályba lép, az olyan pártok, szövetségek, amelyek az urnáknál a szavazatok 45-50 százalékát szerzik meg, a mandátumok csaknem 70 százaléka fölött rendelkezhetnek. A győztes mindent visz elv alapján az a jelölt kerül a parlamentbe, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókörzetében. A módosítás jelen pillanatban az USL-nek kedvez, a szociáldemokrata-liberális pártszövetség akár kétharmados többséget is szerezhet az őszi parlamenti választásokon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármit megtehetnek. Egy olyan párt pedig, mint a PDL, amelynek 20-25 százalékos a támogatottsága, a mandátumok alig 10 százalékát szerezheti meg. Ilyen körülmények közt a választói akarat aligha fog érvényesülni a politikai képviselet tekintetében, számítások szerint másfél-kétmillió szavazó érezheti úgy, hogy nincs reprezentálva a törvényhozásban. Ez az eljárás, egy ilyen erőfölény kockázatos lehet nem csak Romániában, hanem az unió valamennyi keleti országában. Ez a választási rendszer még az évszázados hagyományokkal rendelkező demokráciákban is egyre inkább döcög, Nagy-Britanniában is azt fontolgatják, hogy egy olyan rendszert vezessenek be, amely az arányos képviseletet biztosítja.
– A jelenlegi választási törvény is a szociáldemokrata-liberális szövetségnek kedvez?
– Az USL a jelenleg hatályban lévő törvény szerint is megnyerné a választásokat, bár nem lenne alkotmányozó többségük. Véleményem szerint az az érv, miszerint Romániában a politikai stabilitás megteremtése érdekében van szükség ilyen jogszabályra, butaság. Ha ugyanis ez a szövetség felbomik – és jó esély van erre –, akkor többsége egyetlen politikai alakulatnak sem lesz. Románia még sokáig arra van ítélve, hogy koalíciók kormányozzanak. Jól van ez így, mert olyan országban élünk, ahol nem jó, ha egy pártnak akár egy mandátum erejéig is abszolút többsége van. Nézzük meg az 1990–1992-es, vagy 1992–1996-os időszakot, amikor Iliescuék kormányoztak hatalmas többséggel. Ha nincsenek ellensúlyok a román politikai életben, akkor itt nagyon gyorsan rossz dolgok történhetnek. Az a jó, ha van koalíciós kényszer.
A szociáldemokraták és a liberálisok, akik nem is olyan rég még a vegyes választási rendszer mellett álltak ki, egyik napról a másikra megváltoztatták álláspontjukat ebben a kérdésben, most ugyanis ezt diktálja az érdekük. Elképzelésük szerint a parlamentet két nagy, szövetségben lévő párt uralná, a többi nem számít. Mellesleg én nagyon szkeptikus vagyok az USL sorsát illetően: ha meg is nyerik fölényesen a választásokat, a közös kormányzás nem lesz hosszú életű. Nem hiszem, hogy a szövetség túléli az alkotmánymódosítást és a köztársasági elnökválasztást. Aki figyelmesen hallgatja Ponta miniszterelnök nyilatkozatait, az érezheti, milyen súlyos nézetkülönbségek lappanganak a mélyben. A szociáldemokraták különben sem arról híresek, hogy békében tudnának bárkivel is együttműködni hosszú távon. Véleményem szerint nem lesz hosszú életű ez az együttműködés, a szövetség felbomlik majd két 30-35 százalékos parlamenti támogatottságú pártra, és szükség lesz más politikai alakulatok támogatására ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak.
– Ezek szerint nem készül hosszú távú ellenzékiségre a szövetség?
– Azt a politikust, aki azt mondja, hogy ellenzékben akar politizálni, el lehet felejteni. A politika a döntésekben való részvételről szól. Az RMDSZ is azt szeretné – persze nem minden áron! –, ha ismét kormányzati eszközöket használhatna.
– Mennyire lenne kedvezőtlen ez a jogszabály a magyar képviselet szempontjából?
– A törvény módosítása értelmében azokban a megyékben, ahol egy nemzeti kisebbség aránya eléri a 7 százalékot, de egyetlen jelöltjük sem végez valamely egyéni választókerület első helyén, pótlagos mandátumot kap az a kisebbségi jelölt, aki a megyében a legjobb eredményt érte el. Az RMDSZ számára ez azt jelenti, hogy meg tudja őrizni mandátumainak számát. Mi több, „hivatalból” Temes megyében is jár egy mandátum, hiszen ebben a pillanatban még a 2002-es népszámlálási adatok vannak érvényben. (Ezek szerint a bánsági megyében a magyarság számaránya 7,5 százalék, az ideiglenes népszámlálási adatok szerint a megyében a magyarok számaránya már csak 6 százalék körüli. 2008-tól nincs RMDSZ-es képviselő a megyében – szerk. megj.) A székely megyékben nem csak megőrizni, hanem növelni is lehetne a képviselők számát, számítunk ugyanis arra, hogy Kovászna megyéből, pontosabban Orbaiszékről bejön a negyedik mandátum. (Ebben a választókörzetben 2008-ban az RMDSZ jelöltje került az első helyre, visszaosztáskor azonban román jelölt kapta a mandátumot. Az idén a magyar jelölt kerülhet be a parlamentbe, a helyi románság pedig kap pótlagosan egy képviselői helyet – szerk. megj.) Maros, Szatmár, Bihar és Szilágy megyéken kívül megmaradna Máramaros, Brassó, Arad és Kolozs. Sajnos, a számítások szerint Kolozs megye veszítene egy mandátumot – Pálffy Zoltán körzetéről van szó. Ha pedig Máté András Levente bánffyhunyadi körzetében nem végezne az első helyen, Kolozs megye akkor is kapna egy mandátumot, a megye magyarságának számaránya feljogosítja erre. Hosszú távon viszont elveszítenénk azokat a szavazatokat, amelyeket Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, illetve Temes megyében kapott a szövetség, ami az RMDSZ országos támogatottságának csökkenéséhez vezetne. Választóinknak azzal kell szembesülniük, hogy szavazatuk nem eredményez mandátumot, ezért elkezdenének más ráció mentén szavazni, ami – ezekben a megyékben legalábbis – az etnikai szavazatok végét jelentené. Abban reménykedem, hogy ez a választási rendszer olyannyira rossznak fog bizonyulni, hogy 2016-ban már nem alkalmazzák, hanem egy vegyes rendszer lép életbe, amely kiegyensúlyozza a képviseletet.
– Milyen esély van arra, hogy az Alkotmánybíróság kifogást emeljen a törvény ellen? Mennyire megalapozott a PDL keresete?
– A PDL keresete olyan érveket tartalmaz, amelyeket mi nem tudunk a magunkévá tenni, és ezért nem is írtuk alá. Ők a 2009-es népszavazásra hivatkoznak, amikor az egykamarás törvényhozásról és a parlamenti létszámcsökkentésről írtak ki referendumot, és amelyet az RMDSZ nem támogatott. A PDL óvásában az szerepel, hogy a 7 százalék miatt megnőne a képviselők száma. Ez megint csak azt jelenti, hogy nem értik, nem akarják érteni, miért volt ez fontos számunkra, megint ellenünk beszélnek. Az egyik nyomós érv, aminek alapján az Alkotmánybíróság kifogásokat emelhet a törvénytervezet ellen, az az alkotmány által szavatolt arányos képviselet. Másrészt: amikor az Alkotmánybíróság visszautasította az összevont választásokra vonatkozó kezdeményezést, ezt elsősorban azzal indokolta, hogy nem tartja ajánlatosnak megváltoztatni a játékszabályokat egy évvel a választások előtt. Bízom abban, hogy ha év elején érvényes volt ez az érv, akkor most is az lesz.
Amennyiben az Alkotmánybíróság visszautasítja a törvényt, az a jogszabály marad érvényben, amellyel a mostani parlamentet megválasztották. Ez rossz törvény ugyan, de biztosítja az arányos képviseletet, mert magában foglalja a megyei és országos visszaosztási mechanizmust, tehát minden leadott szavazatból ott lesz mandátum, ahol a szavazatot leadták.
– A parlamenti bejutási küszöb eltörlése előnyös az RMDSZ-szel konkuráló pártok számára. Hogyan látja ezt a helyzetet?
– Semmilyen előnyt nem jelent a konkurencia számára. Egy dolog egyéni választókerületben mandátumot nyerni, és más dolog szétverni a választókerületet. A kettőt nem lehet egyszerre csinálni. Abban a pillanatban, amikor az önkormányzati választások eredményeit ismerjük, többet tudok majd mondani, milyen támogatottsága van egyiknek, másiknak országos szinten. Ezekből az eredményekből világosan kiderül, milyen esélyei lesznek a versenypártoknak ősszel. Egy biztos, nekünk arra kell összpontosítanunk, hogy olyan jelölteket állítsunk ősszel, akik meg tudják nyerni a választókerületet.
Székely Kriszta. Szabadság (Kolozsvár)

Kezdődnek a könyvhetek
A ma Budapesten kezdődő 83. Ünnepi Könyvhéten 98 kiadó összesen 333 újdonságával találkozhatnak az olvasók, a hétfőig tartó seregszemlén 250 hazai és határon túli könyves cég mintegy 150 pavilonban mutatja be kiadványait a fővárosban. Az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta: a könyvhetet az idén Ferdinandy György író nyitja meg délután négy órakor. Felidézte, hogy a megnyitót hagyományosan egyik évben egy határon túli, a következőben pedig egy hazai alkotó tartja. A megnyitót követően átadják a magyar könyvszakma legjelentősebb elismeréseit, a Szép Magyar Könyv díjakat – ismertette a nyitónap programjait az igazgató. „Örömmel jelenthetem be, hogy esztendőről esztendőre közelebb kerülünk ahhoz az elképzeléshez, hogy az Ünnepi Könyvhét valóban az egész anyanyelvi területre kiterjedjen” – fogalmazott az igazgató, megemlítve, hogy a budapesti könyves seregszemléhez eddig mintegy 60 vidéki település csatlakozott, Kolozsváron pedig már másodszorra rendezik meg a könyvhetet. Új Magyar Szó (Bukarest)

Könyvhét Kolozsvár szívében
Magyar ajkú könyvkedvelők második alkalommal látogathatnak el a Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre. A holnaptól vasárnapig tartó rendezvénysorozat kiadók, szerzők, kötetek tucatjait sorakoztatja fel az érdeklődők előtt, erdélyi és magyarországi területről egyaránt.
A Romániai Magyar Könyves Céh és az RMDSZ Főtitkársága által szervezett rendezvény sokszínű és sűrű kínálattal rukkolt elő ebben az évben: a Mátyás király szülőháza előtti téren felállított színpadon, csütörtökön délután kerül sor a megnyitóra, előtte és utána a Bogáncs néptánccsoport lép fel a Harmadik zenekar kíséretében, hét órától pedig Balázs Fecó és a Korál koncertjén vehetnek részt az érdeklődők. A következő napokban a kolozsvári magyar iskolák kórusai, néptánccsoportjai szintén szerepet kapnak: a Médiabefutó döntősei lépnek fel, a Role és a Bóbita zenekar, a Fűszál együttes, a Kalapos Band. Énekelt versek, szavalatok, felolvasások hangzanak el, Berecz András mesemondó előadását lehet megtekinteni, emellett a Házsongárdi temető látogatását, irodalmi és várostörténeti sétát szerveznek Asztalos Lajos helytörténész vezetésével.
Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben (1919–2011) című kötetét mutatja be Kántor Lajos és Könczey Elemér, Markó Béla Boldog Sziszüphosz című haiku-kötetével lesz jelen. Cseke Péter Védjegyek című könyvét, Gudor Kund Botond Rediviva chartophylax Igeniensis, Az erdély-hegyaljai Magyarigen református közösségének története című munkáját, a Székelyföld szerkesztői a Székely Könyvtár öt kötetét ismertetik.
A rendezvény alkalmával az RMDSZ Főtitkársága újra könyvadományozási akciót szervez a szórványban működő magyar nyelvű iskolák támogatása céljából. Bárki adományozhat könyvet (újat vagy használtat), továbbá különböző eseményekre egy könyv lesz a szimbolikus belépő. A könyvadományokat június 7. és 10. között a Mátyás szülőháza előtti téren felállított Infó Pontnál várják.
H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke hangsúlyozta: mindazokat várják a könyvünnepre, akiknek fontos az erdélyi magyar írott kultúra jelene és jövője, és akiknek elégtételt jelent, hogy Kolozsvár szívét négy napra kisajátítja a magyar könyv.
A kolozsvári könyvünnep őse
Hetvenegy évvel ezelőtt Benedek Marcell, Benedek Elek legidősebb fia, aki egy ideig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára is volt, jött el Erdélybe, hogy előkészítse a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi és a szatmári rendezvényt. 1941. június 9., 10. és 11-e valóságos közönségsiker volt, az érdeklődés minden várakozást felülmúlt. A Kolozsvár főterén felállított kilenc sátor előtt olyan írók ajánlották könyveiket, mint Móricz Zsigmond, Veres Péter, Sinka István, Ignácz Rózsa, Reményik Sándor. Az Ünnepi Könyvhét tiszteletére megjelent könyvek sorában nagy sikere volt a Versekben tündöklő Erdély című versantológiának, amelyet Szentimrei Jenő állított össze, és amelyet olcsó, fűzött és népi szőttesbe kötött amatőr változatban is több száz példányban eladtak. Az eseményekről bőven beszámolt a korabeli sajtó, ennek archívumát bárki végigböngészheti az unnepikonyvhet.ro honlapon.
Kustán Magyari Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)

Lappangó Antonescu-kultusz
Romániában létezik egy lappangó kultusza annak a Ion Antonescunak, aki Horthy Miklóshoz hasonlóan autoriter módon irányította Romániát a második világháború idején, és több százezer romániai zsidó deportálásáért felelős.
rendszerváltás után bizonyos erők megpróbálták rehabilitálni a háborús bűnökért elítélt és 1946-ben kivégzett marsallt. A szélsőjobboldali pártok, mindenekelőtt a Nagy-Románia Párt (PRM) próbálkozásai a Román Ortodox Egyház (BOR) támogatását is élvezték. Országszerte szobrokat állítottak Hitler egykori romániai csatlósának, 25 városban utcákat neveztek el róla. A 2000-es évek elején Marosvásárhelyen az embernek végig kellett menni a Ion Antonescu sugárúton, ha el akart jutni a holokauszt áldozatainak emlékművéhez.
2001. június elsején, a marsall kivégzésének 55. évfordulóján Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök és az egykori vasgárdista Iosif Constantin Drăgan (az első román dollármilliárdos) nagy külsőségek közepette leleplezte Ion Antonescu szobrát egy bukaresti templom udvarán.
Az ügy hatalmas nemzetközi visszhangot kapott, és végül odavezetett, hogy a szociáldemokrata Adrian Nastase kormánya rendeletben betiltotta a fasiszta, fajgyűlölő és xenofób szervezetek működését, jelképeik használatát, valamint az ilyen eszméket valló vagy emberiesség elleni bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását. Antonescu szobrait ledöntötték, a róla elnevezett utcákat átkereszteték.
Ám a lappangó Antonescu-kultusz továbbra is létezik, de ettől a baloldal és – Magyarországtól eltérően – a mérsékelt jobboldal jelentős része is elhatárolódik. (A liberális párt Romániában hagyományosan jobbközép formáció.) A demokratikusnak tartott, parlamenti képviselettel is rendelkező pártok politikusai közül egyedül Traian Basescu államfő bátorítja az Antonescu-kultuszt.
Igaz, ő annyira, hogy tavaly júniusban diplomáciai összetűzésbe keveredett Moszkvával. Besszarábia 1941-es lerohanásának évfordulóján Basescu könnyekkel a szemében kijelentette, hogy Antonescu helyében maga is parancsot adott volna a román hadseregnek a Prut folyó átlépésére.
Antonescu megítélését illetően nincs egyetértés a történészek között sem. Egyesek szerint nemzeti hős, aki megpróbálta visszaszerezni a második bécsi döntés idején Romániától elvett Pruton túli területeket, mások szerint éppen rossz hadvezéri és politikusi képességei folytán rengeteget ártott hazájának.
A mai román közéletben nyíltan beszélnek arról, hogy a Nyugaton legismertebb román írók, a filozófus Emil Cioran és a vallástörténész Mircea Eliade antiszemita ideológusnak számítottak a két világháború között. Vagyis olyannak, aki munkásságával és közéleti megnyilvánulásaival hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági válság által sújtott román társadalom a zsidógyűlöletben élje ki szociális és morális frusztráltságát.
Mindketten támogatták Corneliu Zelea Codreanu Vasgárdáját, és bár műveiket a középiskolában is oktatják, a tananyag teljes mértékben mellőzi munkásságuknak ezt a részét. Mint ahogy a román Petőfiként számon tartott Mihai Eminescunak – a Cioranénál és az Eliadéénál jóval enyhébb - antiszemita írásairól is legfeljebb az internetről szerezhetnek tudomást a diákok. Népszabadság