"Fogyatkozik , apad Torda magyarsága, állapította meg Nagy Albert, az ótordai gyülekezet református lelkésze, egyre több a vegyes házasság, ahol a gyermekek meg alig fognak magyarul tudni. Az 1300 lelkes gyülekezetben 1996-ban 36 temetés és 3 keresztelő volt. Az előző évek gyülekezeti felmérések nyomába eredve a presbitérium megállapíthatta, hogy 300 református hiányzik. Több éves álma a tordai magyarságnak az önálló magyar iskola. Az egyházi ingatlanok visszaadásával az iskola épületének gondja is megoldódna. Keresik a közösségépítés módozatait, az egykor híres Jósika Miklós Kör újjászületőben van. /Fogyatkozó tordai magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./"

"Életműve elismeréséül idén kétszer részesült elismerésben Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Először márc. 15-én, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki. Nemrég pedig Kisvárdán a Tőkés László Alapítványtól vehetett át kitüntetést. Benkő Samu elmondta, hogy a díjjal járó pénzösszeget felajánlotta a közügynek, Bolyai János életműve kutatásának. Szeretné, hogy 2002-re, születésének 200. évfordulójára az olvasó asztalára kerülne a kézirati hagyatékának kimerítő bemutatását tartalmazó kötet. Ehhez lenne szüksége munkaerőkre, hogy az ő 1952-ben kezdett munkáját eredményesen befejezzék. "Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarság jövője két feltételtől függ: egy önálló egyetem visszaállításától és a magyar tudományos élet tevékenységi körének normalizálásától." - vallja. A magyar kultúra örökölt javait az államhatalomnak vissza kellene adnia. - Az EME minden szakosztályában szükséges a fiatal tudósnemzedék felnevelése. Most veszik számba, hogy hány doktorátusra feliratkozott jelöltjük van, akik az EME és az MTA közreműködésével egyéves magyarországi pályázati képzést nyerhetnek el. - Az EME latin nyelvű képzést biztosít a történészeknek, mert az egyetem ezt nem teszi meg. /Ördög I. Béla: Benkő Samu a kutató és szervező kettős szerepében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének június 25-i ülésén a képviselők elfogadták a balkáni aromán közösségekről szóló jelentést, melyet a Luis Maria Depuig spanyol és Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő készített el. A dokumentum szorgalmazza, hogy az aromán nemzeti közösségeket ismerjék el azok az országok, melyek területén élnek, s biztosítsák számukra az európai típusú kisebbségi jogokat identitásuk megőrzése és fejlesztése céljából. A vita során felszólalt Frunda György, az RMDSZ szenátora is, aki támogatásáról biztosította az aromán közösségeket, a balkáni államok számára pedig példaként említette a román kormány viszonyulását a romániai magyarsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./"

"Jún. 24-én nyári missziós gyakorlatra indulnak a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatói a Kárpátokon túli területre, a volt Ókirályságba. Legfontosabb feladatuk az 1992-es népszámlálás adatai alapján felfedezzék, vallási hovatartozásuktól függetlenül, azokat a magyar családokat és személyeket, akik ott élnek. Minden ott élő magyarról nyilvántartási lapot állítanak ki, élettörténeteket rögzítenek. Kérik mindazok jelentkezését, akikhez eljutnak a magyar nyelvű lapok és igénylik a lelki támogatást, jelentkezzenek a megadott címeken. Dr. Csiha Kálmán nyílt levéllel fordult a Kárpátokon kívül élőkhöz, szeretettel üdvözölve őket, és kérve, kapcsolódjanak be az ott működő egyházközségekbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök jún. 25-én, amerikai útjáról megérkezve sajtótájékoztatót tartott a repülőtéren. Ciorbea azt szorgalmazta Washingtonban, hogy amennyiben Romániát nem vennék fel az első körben a NATO-ba, akkor a madridi csúcs zárónyilatkozata szögezze le: lesz második kör és mondja ki, hogy Szlovénia és Románia szerepel ebben a körben a legesélyesebbek között. A kormányfő kifejtette: látogatásával olyan stratégiai partneri viszonyhoz teremtette meg a feltételeket, amely kiterjed a politikai, gazdasági és katonai kapcsolatokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./"

"Jún. 27-én tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ülésükről közleményt adtak ki. Napirenden szerepelt az aktuális gazdasági, szociális, illetve kisebbségi vonatkozású kormányzati és törvényhozási kérdések elemzése, az Ügyvezető Elnökség főosztályai további feladatainak meghatározása. E napirend keretében Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a Bukarestben folytatott koalíciós megbeszélésekről, a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a koalíció e kérdésekben képviselt álláspontjáról, beleértve a NATO-bővítés alternatíváinak elemzését is. A koalíció általános tevékenységével kapcsolatosan elhangzott, hogy minél sürgősebben ki kell küszöbölni a még meglevő működési zavarokat, meg kell teremteni a további reformfolyamathoz szükséges feltételeket, elsősorban a törvényes keretek létrehozásával, az ennek megfelelő struktúrák kialakításával és a reformot politikailag és szakmailag is felvállaló és ennek érdekében cselekvő személyi állomány biztosításával, alsóbb szinteken is. Az Ügyvezető Elnökség további intézkedéseket lát szükségesnek a szövetség kormánytisztviselői, parlamenti frakciói, valamint önkormányzatai közti minél jobb együttműködés érdekében is. Ezen kérdések elemzésére és az idevágó feladatok meghatározására adott alkalmat az a találkozó, amelyen az RMDSZ szövetségi elnöke, ügyvezető elnöke, miniszterek, államtitkárok, prefektusok, alprefektusok vettek részt jún. 21-én. Az Ügyvezető Elnökség tájékoztatót hallgatott meg az államelnökkel, miniszterelnökkel és a kormánykoalíciós pártok elnökeivel folytatott tárgyalásokról a Tanügyi törvény módosítása kapcsán felmerült nézeteltérésekre vonatkozóan. A helyzetet elemezve megállapították, hogy van lehetőség a kérdés jóhiszemű megoldására és a Tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítására. Ez biztosítja az 1997-98-as tanévben a reformok bevezetését, az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozások megszüntetését, úgy, ahogy a Kormányprogramban és a koalíciós megállapodásokban szerepel. Az RMDSZ bízik a koalíció reformpolitikájában, mind a gazdasági, társadalmi, mind a kisebbségi vonatkozású kérdések megoldása iránti elkötelezettségében, és meggyőződésünk, hogy a mostani vitás kérdésekre is meg lehet találni a megoldást az eddigi koalíciós együttműködés fenntartásával. "

"Az időhiányra való tekintettel a kormány jún. 23-án visszavonta a szenátusból az oktatási törvény módosítására tett javaslatát, ehelyett kormányrendelettel akarja életbe léptetni, hogy az új tanévre alkalmazni lehessen. Ezt a kormánykoalíció parasztpárti szenátusi csoportjának 18 tagja jún. 25-én közös nyilatkozatban ellenezte. Ezt követően Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke megbeszélést folytatott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, akik ismét biztosították őt arról, hogy a tanügyi módosítást kormányrendelettel fogják megvalósítani. Markó Béla kijelentette: amennyiben a koalíció nem támogatná a javaslatot, akkor elemezni kell a koalíciós partnerek közötti kapcsolatot. /Oktatási törvénymódosítás kormányrendelettel. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ "

"A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"

"Ugyancsak Tordaszentlászlón, a festő Györkös Mányi Albert születésének 75. évfordulója alkalmából képkiállítást nyitottak meg. A rendezvényt beárnyékolta az, hogy a Művelődési Minisztérium az idén nem tudta biztosítani a szervezőknek az anyagi támogatást, mert úgymond "szegény a kincstár". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30., 1060. sz./"

"A tavaly novemberi elnökválasztás előtt egy hónappal valamiféle romániai ifjúsági keresztyén mozgalom képviselői tiszteletület tették Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöki hivatalában és arra kérték a püspök hiányában ott levő Bustya Dezső főjegyzőt, hogy adja áldását az általuk kiadott Imakalendáriumra, amely egyhónapos ima- és böjtnapokat szorgalmaz a választások előtt, Románia akkori vezetőiért, Iliescu államelnökért és Vacaroiu miniszterelnökért. A nevek a szöveg mélyén rejtőztek a nevek, a figyelmetlen olvasásban valószínűleg észre sem vették, magyarázta Miklós László, így jóváhagyták az egészet, majd körlevél kíséretében eljuttatták az egyházmegyékhez, onnan az esperességekhez, majd a parókiákra. Nem mindegyik egyházmegye küldte tovább az Imakalendáriumot. Lőrincrévére azonban eljutott, ahonnan Lukács Péter november óta küldi az egyházkerület vezetőit és a Romániai Magyar Szót szidalmazó leveleit a szerkesztőségbe. A napilap nem közölte a leveleket, a kolozsvári Szabadság sem, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja azonban igen, Tőkés László püspök állásfoglalásával együtt. A /Romániai Magyar Szó munkatársa, Miklós Péter megírta, hogy elbeszélgettek Csiha Kálmán kolozsvári püspökkel, úgy ítélték meg, hogy nem adják közre a levelet. Megállapították, hogy "politikai strabizmus volt körlevél kíséretében és a román demokrácia alakulása szempontjából valóban sorsdöntő időszakban az ország levitézlő vezetőit imába foglalni, de mindezt a református egyház belső ügyének tartottuk és tartjuk mai s, és nem igazán országos magyar gondnak." /Miklós László: Egy episztola margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ "

"Júl. 2-án Kolozsvárott találkoztak a megye RMDSZ polgármesterei és -alpolgármesterei a megye önkormányzati vezetőségével. A tanácskozáson részt vett Pálffy Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakcióvezetője és Sebesi Karen Attila közművelődési alelnök is. Boros János megyei elnök ismertette a 22-es számú sürgősségi kormányrendeletet, majd megvitatták e jogszabály alkalmazási lehetőségeit, különösképpen ami a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, valamint a helységnévtáblák és a közhivatalok kétnyelvű feliratozását illeti. A szokásos kéthavi tanácskozáson ezenkívül gyakorlati közigazgatási kérdéseket is megvitattak. A polgármesterek által fölvetett problémákat az RMDSZ megyei elnöksége megoldás végett továbbítja a megyei tanácsosokhoz, a prefektúrára, illetve ha központi megoldást kívánnak, a megye parlamenti képviseletéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1062. sz./"

"Veszélyben a román nyelv, írta szitkozódó, szidalmazó cikkében az Adevarul főszerkesztője, Cristian Tudor Popescu, lapjának júl 2-i számában. Kirohant a miniszterelnök ellen, mert engedélyezi Románia földrajzát és történelmét magyarul tanítani. A főszerkesztő szerint "a magyar párt egyetlen, egyre világosabban kirajzolódó stratégiai célja a szeparatizmus. Ha egyelőre Erdélyt nem lehet Magyarországhoz csatolni, emeljünk az erdélyi magyarok és a ?büdös oláhok? közé minél több nyelvi, gazdasági, közigazgatási stb. sorompót". A cikkben szó esik még grófi fölényről, de a helységnévtábláról is. A parasztpárti képviselőket hazafiatlannak minősítette. /Szász János: Veszélyben a román nyelv? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./1"

"Matei Boila parasztpárti képviselő, görög katolikus pap törvénytervezetet nyújtott be a görög katolikus templomok visszaszolgáltatásáról. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságot tartalmazta. Jún. 12-én a képviselők elfogadták ezt a tervezetet. A törvény óriási felháborodást váltott ki az ortodox klérusban. Teoctist pátriárka, Ceausescu hűséges kiszolgálója, diktátumnak nevezte a jogszabályt, Erdély ortodox érseke pedig felekezeti összecsapásokkal fenyegetőzött. Szerintük a templomok visszaadása az ortodox egyház és a román nép nemzeti létét fenyegeti. Az ortodoxok türelmetlensége nem első ízben nyilvánul meg, nem támogatják a történelmi magyar egyházak jogos igényeinek kielégítését sem, visszautasították a pápa romániai látogatását. Gabriel Andreescu a 22 hetilapban A román ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt című cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházat eddig nyíltan nem támadta a román sajtó, csupán rejtett célzásokat tett. Andreescu viszont az egyházat vádolta intoleranciával, a kommunista rendszer kiszolgálásával. /Gál Márta /Kolozsvár/: Felekezetközi feszültségek. = Népszava, júl. 2./Ugyanerről: jún. 20., Brassói Lapok."

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozott az oktatási törvény módosításáról. Azért sürgették a módosítást, hogy az új tanévet már az új törvény alapján kezdhessék el, mondta. Románia földrajzának és történelmének magyar nyelvű oktatását már meg lehet kezdeni ősztől. Tankönyvgondok felmerülhetnek, tanárhiánnyal is számolni kell. Az önálló főiskolai-egyetemi intézmény létrehozása nem egyszerű, egyetlen aktussal nem lehet létrehozni intézményt a semmiből. A koalíció csúcsán voltak viták, de meg tudtak egyezni. "Más kérdés az, hogy a koalíción belül voltak próbálkozások, hogy megvétózzák, lelassítsák ezeknek a módosításoknak a megoldását. Biztos, hogy az alkalmazás során is ellenállás lesz sokhelyütt." A módosítások nem pénzügyi, hanem nyelvi kérdést jelentenek, hangsúlyozta Markó Béla. Sokkal nagyobb a hozadéka annak, ha egy kétmilliós közösség jogos igényeit kielégítik, mint a pénzügyileg kimutatható veszteség. Sajnos a szenátusi parasztpárti frakcióban kialakult egy csoport, amely éppen az oktatási bizottság elnökének, Pruteanu szenátornak a sürgetésére nyilatkozatot adott ki. Ez a csoport ellenzi a sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel szemben a miniszterelnök egyértelműen támogatta a módosításokat. Pruteanu szenátor viszont újabb változtatást akar, a módosítás módosítását. Ezt már nem tudja elfogadni az RMDSZ, nyilatkozta Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Júl. 3-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Szabó Károly szenátor, frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Markó Béla bevezetőjében az aktuális politikai helyzetről tartott rövid ismertetőt. A kormánykoalícióban felmerült nézeteltérések és véleménykülönbségek kapcsán a sajtóban megjelent kommentárokra utalva, amelyek a koalíció felbomlásának veszélyét vetítik előre, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a sajtó jó része eltúlozza, illetve felnagyítja a valóban létező nézetkülönbségeket, amelyeket egy többszínű, többpárti koalíció esetében természeteseknek kell tartanunk. A délelőtt folyamán az államfővel tartott cotroceni-i pártvezetői konzultációra utalva, a szövetségi elnök kifejtette: e tanácskozás részvevői, a koalíciós pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykoalíció stabilitása, szolidaritása változatlan, a kormányprogram, a reformfolyamat tekintetében nincsenek megoszló vélemények, a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ez az RMDSZ véleménye is, hiszen a parlamenti többséget alkotó pártok politikai nézeteinek különbözősége ellenére sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott, egységes kormányzási programot kialakítani. Szükség van viszont a koalíciós partnerek közötti kapcsolatok, kommunikáció és folyamatos egyeztetés szabályozására a kormányzati tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásának érdekében, mint ahogy egy ilyen szabályozás működik a koalíciós pártok parlamenti frakciói közötti egyeztetés tekintetében. A szövetségi elnök elmarasztalóan szólt arról, hogy az utóbbi időben ismét ellenséges hangulatot szít a sajtó egy része az RMDSZ-szel, a romániai magyarsággal szemben, a szövetség egyes célkitűzései, igényei kapcsán, amelyek azonban szerepelnek a kormányprogramban. Így például félremagyarázzák, elferdítik a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos RMDSZ-célkitűzéseket, és az ilyen rosszindulatú, hamis kommentárok kedvezőtlen légkört teremtenek a tanügyi reform megvalósításához általában. Markó Béla kihangsúlyozta: a tanügyi törvény több mint 50 módosítása közül csupán 5 vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, és ezek tulajdonképpen a két évvel ezelőtt, 1995-ben elfogadott Tanügyi törvény kisebbségi oktatást sújtó, megszorító rendelkezéseinek a törlésére vonatkoznak, tehát egy korábbi állapot visszaállítását célozzák, olyan jogokat adnak vissza, amelyeket elvettek tőlünk, azaz a normalitáshoz való visszatérést szolgálják. Ugyanilyen eltúlzott és rosszindulatú kommentárok mérgezik a közvéleményt a 69-es törvény módosítása kapcsán is – hangoztatta Markó Béla, és rámutatott, hogy az Alkotmány tételesen és egyértelműen kimondja: a sarkalatos törvények igenis módosíthatók sürgősségi kormányrendelettel. Dr. Bárányi Ferenc a képviselőházban elfogadott egészségügyi társadalombiztosításról szóló törvényt mutatta be /amelynek kidolgozásában cselekvő részt vállalt az RMDSZ Temes megyei képviselője/, külön kiemelve a törvény halaszthatatlanul szükséges voltát /a hazai egészségügy és orvosi ellátás tarthatatlan helyzetére jellemző, hogy Romániát még Albánia is megelőzi e tekintetben!/, a rendszer finanszírozásának módját /mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve a nyugdíjasok és munkanélküliek hozzájárulásából fedezik a nem kis költségeket/, a betegellátás, illetve orvosi szolgáltatás jövőjét és azt, hogy az új rendszer gyakorlatilag csak 1999. január 1-től léphet életbe. Asztalos Ferenc konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy hamis az a sajtóban és ellenzéki politikai körökben hangoztatott állítás, miszerint a tanügyi törvény módosításaival tulajdonképpen az RMDSZ kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetét fogadnák el. Elmondotta, hogy az 59 módosított cikkely közül 14 a főiskolai oktatás reformját, 8 az oktatás struktúráját, 6 a pedagógusoktatást és továbbképzést, 5 az iskolai egységek finanszírozását szabályozza, tehát az oktatás általános reformját célozza, és csupán 5 cikkely módosítása rendelkezik a kisebbségi oktatást korlátozó, megszorító intézkedések lebontásáról. - A kérdések főképp a koalíción belüli nézeteltérésekre, a sajtóban nagy teret kapott két friss “botrányra”: a volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselők lakásügyeire, illetve a külügyminisztérium szóvivőjének vétségére vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy nézetkülönbségek a koalíciós partnerek között vannak és lesznek, ami természetes is, de nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. A kormány ellenőrző szervének lakásügyleteket leleplező listájával kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy Valerian Stannak nem kellett volna korábban már bíróságilag lezárt lakásügyeket ismét előhoznia, ami pedig Gilda Lazar külügyi szóvivőt illeti, ha valóban hibázott, viselnie kell a következményeket, mint az bárhol a világon így történik, és az RMDSZ véleménye szerint az ügyet minél hamarabb tisztázni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./ Ezen a júl. 3-i sajtóértekezleten Verestóy Attila kritikusan szólt a Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkésznek az RMDSZ vezetőségéhet írt nyílt levelét és kifejtette: Bardóczy Csaba “nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. u, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./ "

"Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke júl. 2-i nyilatkozatában amellett szállt síkra, hogy mielőbb fejezzék be a Kolozsvár főterén folyó régészeti ásatásokat, és állítsák vissza a tér eredeti arculatát. Erre vonatkozóan annak kapcsán foglalt állást Boros János megyei RMDSZ-elnök, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum új igazgatója nem látja valószínűnek, hogy a megkezdett főtéri ásatásokat még az idén be tudják fejezni, és visszaállítsák a főtér régi urbanisztikai arculatát, amire egyébként viszont megvan a hajlandóság. Hasonlóképpen sürgette a megyei elnök és városi tanácsos a kétnyelvű utcanevek és helységnévtáblák felállítását Kolozsváron, ahol a lakosság 22,8 százaléka magyar nemzetiségű. Erre a megye prefektusa, Alexadru Farcas ? Funar minden akadékoskodása ellenére ? ígéretet is tett, mihelyt megkapja a helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó illetékes minisztériumi rendelkezéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./"

"Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./"

"A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"A Háromszéki Operatív Tanács /HOK/ júl. 3-i ülésén csupán a sepsiszéki küldöttek jelentek meg. A kézdiszékiek levélben jelezték, hogy nem jönnek, az orbaiszékiek vissza sem jeleztek, az erdővidéki szervezet elnöke végszóra toppant be. Márton Árpád megyei RMDSZ elnök jelen volt. Léteznek a széki szervezetek és a megyei SZET. Komoly gondok adódnak abból, hogy nem tudnak összegyűlni a megyei RMDSZ döntéshozó testületei. Közös stratégiát kellene kidolgozni a fontos törvények ismertetésére, a földtörvény alkalmazásáról tájékoztatni kellene a falvak lakóit. /Szekeres Attila: Szükség van-e megyei RMDSZ-re? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./"

"A szenátus júl. 7-én 65 szavazattal 50 ellenében, 3 tartózkodással ratifikálta a román-ukrán alapszerződést. Ugyanezen az ülésen elutasították azt a javaslatot /57 szenátor 50 ellenében, 10 tartózkodással/, hogy vizsgálóbizottságot alakítsanak a Székelyudvarhelyen épült csereháti épület ügyében. Egy hete megszavazták ugyan a bizottság létrehozását, de mint kiderült, félrevezető információk alapján, ezért többen visszavonták aláírásukat a határozattervezetről. Petre Roman javasolta, hogy ezzel a kérdéssel az emberjogi bizottság foglalkozzon. /Nem lesz Har-Kov bizottság! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./ A kezdeményezők részéről elhangzott egy olyan javaslat, hogy szűkítsék le a vizsgálatokat a csereháti ügyre, és esetleg utalják át azt vagy az emberjogi, vagy a visszaélésekkel és panaszokkal foglalkozó állandó bizottság hatáskörébe. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor ez esetben is alkalmatlannak nevezte a bizottság felállítását, tekintettel arra, hogy kormányszinten körvonalazódóban van a megoldás. Markó Béla szenátor rámutatott arra, hogy a parlamenti kivizsgáló bizottságok hivatása az, hogy országos, általános érdekű jelenségekkel foglalkozzanak, nem pedig egyedi esetekkel. Hangsúlyozta, hogy a pontatlan, tendenciózus információkat hordozó sajtókampány valahol a régi időkre emlékeztet, amikor központi rendelésre folytak hasonló akciók. - A csereháti ügy csak úgy és akkor kerülhet ismét napirendre, ha az említett állandó bizottságok valamelyike saját hatáskörében kifejezetten kéri a kivizsgálást, és magára vállalja adott határidőre a jelentés elkészítését.Júl. 8-án további felszólalások hangzottak el az ügyben, de ezek a szenátus előző napi döntésén nem változtattak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1066. sz./"

"Júl. 7-én a kolozsvári Stirea című román napilap szerkesztőségének szervezésében rendkívüli kerekasztalvitára került sor a házigazdák moderátori közreműködésével. A részvevők ? Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa, Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere és Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök ? a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kolozsvári, illetve Kolozs megyei alkalmazási lehetőségeiről vitatkoztak. Gheorghe Funar polgármester a sajtóból már jól ismert álláspontját hangoztatta, miszerint várja a mintegy 72 000 kolozsvári magyar írásbeli kérését ahhoz, hogy bevezethesse a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, illetve, hogy kifüggeszthesse a kétnyelvű feliratokat a városban. - A prefektus felszólította a polgármestert a kormányrendelet végrehajtásának megkezdésére, mindazok ellenére, hogy várja e rendelet műszaki jellegű pontosításait a kormányfőtitkárságtól. - Boros János a szerkesztők aggályait eloszlatva, miszerint e rendelet alkalmazása etnikai feszültségeket váltana ki, mesterkéltnek, a média által felfújtnak nevezte a többségi kolozsváriak "felháborodását", amely nem más mint a szélsőséges-nacionalista pártok túl hangos zavarkeltése, ami mögött viszont nincs meg a tömegek támogatása. Rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségnek kedvező rendelkezések jogosságát nemzetközi egyezmények rögzítik, s e dokumentumokat Románia parlamentje is ratifikálta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./"

"Jún. 30.-júl. 1-je között Grazban tartotta 11. nagygyűlését az Európai Egyházak Konferenciája /CEC/ nevű ökumenikus szervezet, amely 122 protestáns és ortodox tagegyházat egyesít magába. Hasonló összejövetel öt évvel ezelőtt volt Prágában. A mostani nagygyűlésen részt vett a két református püspök, Tőkés László és dr. Csiha Kálmán. Sajnos, mind az összejövetelen, mind a következő időszakot meghatározó stratégiai bizottság munkájában méltatlanul háttérbe szorultak a kisebbségi kérdések. Tőkés László püspök átfogó javaslatcsomagot nyújtott be, melyből a zárójelentésbe csak egy-két átfogalmazott javaslat került be. A romániai kisebbségek ügyében beadott Előterjesztést a romániai, magyarországi, hollandiai, svédországi, szlovákiai, szlovéniai, cseh- és lengyelországi testvéregyházak több mint harminc küldöttje aláírásával támogatta, ennek ellenére nem tűzték napirendre. A nagygyűlés megválasztotta negyven tagú, új Központi Bizottságát. Ebbe az ortodoxbarát vezetőség befolyására Romániából csak az ortodoxok kerültek be. Dr. Hegedűs Lóránd püspököt nem jelölték újra, így a kárpát-medencei magyar reformátusság képviselet nélkül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ "

"Júl. 7-én megkezdte munkáját Budapesten a nyári egyetem, amelyen közel száz határon túli fiatal ismerkedhet meg a magyar jogi szakkifejezésekkel és a jogintézmények sajátosságaival és a jog szakirodalmával. Az egyhetes kurzust az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte. A megnyitón Törzsök Erika, a HTMH elnöke elmondta, hogy a korábbinál jóval több felelősség nyugszik a jogászok vállán, sokszor kell olyan döntéseket hozniuk, amelyek hosszabb időre megszabhatják egyes szakterületek életét. - A nyári egyetem jogtudományi és alkotmánytörténeti szekcióban folyik. /Népszava, júl. 8./"

"A lapok ismertetik a Szövetség Romániáért, Melescanu vezette párt szóvivőjének kijelentését, miszerint szervezete lehetségesnek tartja egy kisebbségi kormány támogatását. Corneliu Calota kijelentette, hogy az SZR nem venne részt a kormányzásban, a támogatás pedig feltétlen lenne, mivel szervezete a jelenlegi végrehajtó hatalommal szembeni megértő magatartást szorgalmazza, anélkül, hogy a Demokrata Párt helyét kívánná átvenni. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 7., 126. sz./"

"1995. júl. 6-án Kőrösfőn kopjafát állítottak Kalotaszeg határában, a havasnagyfalusi fennsíkon az 1849. júl. 6-án elesett Vasvári Pál és a Rákóczi-csapat több mint négyszáz szabadságharcosra emlékére. A kőrösfői RMDSZ immár harmadik alkalommal rendezte meg a Vasvári Napokat. Idén júl. 5-én Magyarvalkó református templomában kezdődött az ünnepség, majd megkoszorúzták a templom cintermében 1996-ban felállított Vasvári Pál kopjafát. Délután a kőrösfői művelődési házban hangzottak el az előadások, közreműködött a bánffyhunyadi Kós Károly Művelődési Társaság kórusa. Megszervezték a fiatalok számára a Ki tud többet Vasvári Pálról és az 1848-as szabadságharcról? című vetélkedőt. A legeredményesebben szereplő csapatokat tíznapos csáfordjánosi táborozással jutalmazzák. Az első csapatok jelen lesznek jövőre, márc. 15-én Tiszasasváron az ünnepségeken, ahol majd felállítják a kőrösfői és magyarvalkói Vasvári-kopjafák mását. Júl. 6-án emlékeztek Vasvárira és mindazokra, akiket meggyilkoltak és mindazokra, akik a szabadságért és testvériségért harcoltak. A kőrösfői RMDSZ minden évben kitünteti azokat, akik a legtöbbet tettek Vasvári Pál és a Rákóczi-szabadcsapat hagyományainak megőrzéséért. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./"

"Funar polgármester levélben szólította fel Ciorbea kormányfőt, tekintsen el az oktatási törvény módosításától. Szerinte a törvény az erdélyi románok elmagyarosítását és az etnikumközi konfliktusok kirobbantását szolgálja. A kolozsvári RMDSZ tanácsosok harmincnapos haladékot adtak Funarnak a törvény alkalmazására, ezután a polgármester felfüggesztését kérik. /Népszabadság, júl. 8./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Vogel Sándor ismertette a fordításában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel megjelent könyv kálváriáját. Lefordította Georg Kraus Erdélyi krónika 1608-1665 című könyvét. A történészek szerint ez a munka a 17. századi Erdély történetének egyik legjelentősebb forrása, egyben értékes irodalmi alkotás is. A sajtó beszámolt a könyv megjelenéséről /Magyar Nemzet, 1995. márc. 13. stb/, melyet a budapesti Ómagyar Kultúra Baráti Társaság adott ki. A könyv azonban nem kapható, nem jutott el egyetlen erdélyi magyar intézmény könyvtárába sem, így az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárának sincs példánya belőle. A könyv kiadását az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások /OTKA/ 2,5 millió forinttal támogatta. Benda Kálmán az OTKA elnökeként támogatta a könyvet, azonban ő 1994. márc. 13-án váratlanul elhunyt. Ezután az OTKA főtitkára, Bóta László kizárólagos irányítása alá került a könyv kiadása. Bóta csak kétéves késéssel adta ki a munkát, közben összeveszett mindenkivel, Vogel Sándorral is. Bóta visszautasította azt, hogy a könyv könyvesboltokba kerüljön, a 2800 példányban kiadott könyvet csak személyesen tőle lehet megvásárolni. - Georg Kraus krónikájára nagy szükség lenne Erdélyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A kormány júl. 9-i ülésén elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza a kisebbségi anyanyelvi oktatás korlátozásának megszüntetését. A kormány ülése után kiadott közlemény szerint a rendelet értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van rá, hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek minden szinten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A rendelet a parlamenti benyújtás pillanatában lép életbe. /Népszabadság, júl. 10./"