"Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./"

"Kovács Csaba képviselőházi frakcióalelnök az ún. parlamenti válság kapcsán a mentelmi jog kérdésének jogi vonatkozásait világította meg az európai gyakorlat tükrében, míg Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ellenzéki párt nem talált komolyabb ürügyet a törvényhozási munka megakadályozására, késleltetésére, és teljesen esélytelennek nevezte az SZDRP kísérletét az előrehozott választások kiprovokálására. A dolognak ? mondotta ? pozitív vetülete, hogy a kormánykoalíciónak ebben a helyzetben bizalmi szavazást kell kérnie, azaz vállalnia kell a kormányzati felelősséget. Vida Gyula a Képviselőházban legutóbb elfogadott, a külföldi beruházók jogait bővítő törvénycikkelyt határozott előrelépésnek nevezte, amely vonzóvá teszi a romániai beruházásokat a külföldi tőke számára, bátorítja a külföldi befektetőket egy olyan helyzetben, amikor Romániának nincsenek pénzügyi erőforrásai a beruházásokra, a gazdaság korszerűsítésére. - A kolozsvári utcanév-változtatásokra vonatkozó tervről szólva Takács Csaba elmondotta, hogy tulajdonképpen csak a városi tanács egységpárti tanácsosainak javaslatáról van szó, és nem határozatról, mint azt a sajtó egy része (többek között az Evenimentul Zilei) közölte, a javaslat határozattá válásához a megyei tanács jóváhagyása kell, amire nincs esély, Funarnak ugyanis már nincs elegendő hatalma az utcanevek megváltoztatására, bárhogyan is csomagolná magyarellenes mesterkedéseit. Nem az RMDSZ-t sérti ezzel, hanem a demokratikus államrendet, olyan állampolgárok kultúráját, történelmi hagyományait, akik évszázadok óta élnek a térségben. Takács Csaba hozzátette, hogy az RMDSZ kérni fogja a jeles magyar személyiségek nevét viselő egykori utcanevek visszaállítását. Markó Béla Funar újabb magyarellenes mesterkedéseiről szólva megállapította: puszta politikai ambíciókról van itt szó, amelyek nem az RMDSZ-t érintik, hanem az RNEP meggyengült helyzetére vetnek fényt. Akkor, amikor a román kormányzat az európai dokumentumokkal összhangban az anyanyelvhasználat, a többnyelvű feliratok kérdésének megoldására törekszik, ezek a kísérletek nemcsak anakronsztikusak, hanem rövidesen nevetségesekké is válnak ? mondotta Markó Béla. A kolozsvári állítólagos zászlókitűzés és -bevonás kapcsán egyes lapokban közzétett híradásokat illetően a szövetségi elnök úgy fogalmazott, hogy ezek a március 15-i ünnepségek megzavarását célozták. Arra a kérdésre, történt-e előrelépés, vagy ellenkezőleg, visszalépés a Babes-Bolyai Egyetem kérdésében, Markó Béla elmondotta, az önálló magyar egyetem kérdésében sem előre, sem hátra nem történt elmozdulás az utóbbi hetekben, ezután kell majd előre lépni. Még a tavasz folyamán intézkedéseket kell tenni, hogy az ősztől bővüljön a magyar nyelvű egyetemi oktatás köre, és ebben a tekintetben nincs semmiféle ellentét, nézetkülönbség a szövetség és kormánykoalíciós partnerei között, mint ahogy abban sincs, hogy magyar nyelvű egyetem ? vagy egyetemek ? létesüljenek, csupán a Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni esetleges kettéválása kérdésében vannak eltérő vélemények. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 990. sz./"

"Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél, ahol a város magyarsága a hagyományokhoz híven ünnepelt és koszorúzott márc. 15-én, ismeretlen tettesek márc. 19-én felgyújtottak több, az ünnepség alkalmával elhelyezett, magyar nemzeti színekkel díszített koszorút. Izsák Balázs, az RMDSZ Maros megyei szervezetének megbízott vezetője merényletnek nevezte az incidenst, amelynek elkövetői a román-magyar közeledést szeretnék megzavarni. Az RMDSZ megyei vezetősége az ügyben feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 20., 991. sz./"

"Határozott állásfoglalást fogalmazott meg, összefoglalva az eddig Bolyai-vitát Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, a kolozsvári magyar tanszék tanára. Vita folyik a Bolyai Egyetemről: a Bolyai Társaság az 1959-ben megszüntetett egyetem visszaállítását akarja, a Szabadelvű Kör tagjai pedig - jan. 31-i kolozsvári összejövetelükön - megkérdőjelezték, "részben nyíltan elvetették az önálló magyar egyetem szükségességét." A vitának nem az a valódi tétje, hogy lesz-e önálló Bolyai Egyetem, hanem az, hogy sikerül-e elérni a magyar egyetemi oktatás törvényes rendezését. "Ami fölöttébb kifogásolható az egyetem az egyetem visszaállítását ellenzők írásaiba, az a nyilvánvaló téveszme - netán csúsztatás -, hogy olyan nézeteket tulajdonítanak az önálló egyetem hirdetőinek, amelyeket azok nem vallanak." Elvakult hagyománytiszteletet, tudatlanságot, joggal állítható, hogy némely szerzők fantomokkal vitatkoznak. Ennek a vitának az is lehet a végeredménye, hogy az önálló egyetem visszaállítása a későbbi jövőben is szükségtelen vállalkozás. Ellenzői a szakmai ügyének nevezik az önálló egyetem sorsát, de beérik azzal, hogy elutasítják. "A szakma ügye?" A szakma versus politika beállítás hamis. A szakma ugyanis jellegzetesen hatalmi szóval él. Úgy határolja el magát a politikától, hogy közben keményen politizál. Jellemző, amikor "Törzsök Erika a ?határon túlra? meditálva kifejti, hogy mifelénk ?boldog-boldogtalan? ?önálló egyetemet követelt?, holott jó volna végre belátnunk, hogy az ?érzelgős polihisztorok? ideje lejárt..." A magyar egyetem kérdése politikai ügy, a vele kapcsolatos állásfoglalás egyszerre érinti a magyar nemzeti kultúrában elfoglalt helyet, a magyar közösség jövőképét és megmaradási stratégiáját. "Az önálló Bolyai gondolata a jelen politikai viszonyok közepette próbaköve a román demokráciának." A romániai magyarságnak joga van ahhoz, hogy saját egyeteme legyen. "Tudomásul kell vennünk,hogy ebben a politikai mozgástérben a mai magyar politikai hatalom mindenekelőtt a külpolitikai és gazdasági célok teljesítésére összpontosít - beleértve a szomszédokkal kapcsolatos jó viszony építését -, és ezekhez mérten háttérbe szorul a határokon túli magyarság gondjával való törődés." Mindennél fontosabb a jó viszony ápolása Romániával. "A romániai magyarságban van annyi józanság, hogy ezt belássa. Egyben elvárhatja azonban, hogy az Erdélyre vonatkozó jövőkép ne szorítkozzék ezen tények és körülmények megideologizálására" Ki kell mondani, hogy "a magyar nyelven folyó felsőoktatás jogerős, törvényes rendezése nélkül nem állítható meg értelmiségünk asszimilációja, illetőleg elvándorlása, és ami ebből szükségszerűen következik, a magyar ajkú lakosság műveltségi színvonalának szüntelen romlása." /Horváth Andor: Önálló egyetem - politikai próbakő. = Népszabadság, márc. 22./"

"Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa márc. 9-22. között kéthetes politikai tanulmányúton vett részt az Európa Unió meghívása alapján. Az European Union Visitors Programme égisze alatt Brüsszelben, Madridban és Koppenhágában szervezett tanulmányúton Niculescu Antal elsősorban a szubszidiaritás és a devolúció elvének az alkalmazásáról, azaz a helyi önkormányzatok kompetenciáiról, feladatköréről, működéséről stb. szerzett információkat."

"Márc. 13-án új vezetőséget választott Gyergyószentmiklóson a területi RMDSZ-szervezet: ügyvezető elnök Kontesveller József, gazdasági alelnök Borsos Géza, ifjúsági alelnök Laczkó Szentmiklósi Endre, kulturális alelnök Szabó Kálmán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök márc. 22-én Kolozsvárra érkezett, kórházban fekvő édesanyját látogatta meg. Ciorbea cáfolta azt a híresztelést, hogy a kormány a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását szorgalmazná. "Egy ilyen döntést az egyetemi szenátusnak kell meghoznia" - mondotta, hozzátéve: a kormány nem avatkozhat be az egyetemi autonómiába. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT). A konferencián részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Seres Dénes szenátor, a Szenátus közigazgatási bizottságának elnöke, Kovács Csaba Tibor brassói képviselő, a Képviselőház közigazgatási bizottságának tagja, Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke, továbbá jelen voltak a koalíciós pártok Kolozs megyei és Kolozsvár városi tanácsosai. Takács Csaba ügyvezető elnök kiemelte az RMDSZ felelősségvállalását a kormánykoalícióban és hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét az új szemléletmód kialakításában. Sántha Pál Vilmos, az OÖT leköszönő elnöke ismertette az OÖT tevékenységét az 1995-1996-os időszakban. Beszámolóját hozzászólások követték. A kormányprogram végrehajtásának meghatározó része az önkormányzatokra hárul, de a helyi tanácsok az elmúlt időszakban háttérbe szorultak ? derült ki a tanácsosok beszámolóiból. Seres Dénes szenátor a helyi tanácsok hatáskörét kibővítő, módosítás előtt álló helyhatósági törvényről beszélt, és kiemelte az OÖT jelentős szerepét a 69-es Törvény módosító javaslatainak kidolgozásában. Kovács Csaba Tibor képviselő hiányolta az önkormányzati tisztviselők kellő megbecsülését, anyagi javadalmazásának alacsony szintjét, ami maga után vonja a szakemberek hiányát a közigazgatás vezető pozícióiban. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy csökkenteni kell az államhatalom helyi képviselőinek, a prefektusoknak a hatáskörét a decentralizáció, a reális önkormányzati reform megvalósításának érdekében. Székely István ügyvezető alelnök javasolta egy önkormányzati hírlevél létrehozását, amely biztosítaná az információ áramoltatását, és kommunikációs lehetőséget jelentene a helyi önkormányzatok között. - Megválasztották az OÖT Elnökségét. Az Elnökség új összetétele: Demeter János - elnök; Takács János, Molnos Lajos, Patka Sándor - titkárok. Az alelnököket területi felosztás szerint választották meg: Málnási László Levente - Háromszék, Brassó; Zsombori Vilmos - Hargita; Szedilek Lenke - Kolozs, Fehér; Jakabffy László - Bihar, Szilágy; Fodor Imre - Maros, Szeben, Beszterce; Murvai Miklós - Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad, valamint Székely István ügyvezető alelnök, az RMDSZ Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztályának vezetője, aki az alapszabályzat értelmében mint az illetékes főosztály vezetője hivatalból tagja az OÖT Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 24., 993. sz./"

"Kiss János fenntartásait fogalmazta meg a közös Babes-Bolyai Egyetemmel kapcsolatban. A magyar nyelvű oktatás nem százalékos arányok, hanem emberi jogok kérdése: igenis szükséges az önálló magyar egyetem. Kiss János emlékeztetett arra, hogy a jogi kar dékánja megakadályozta az évnyitón a magyarul megszólalást, továbbá Funar polgármester provokatív kezdeményezéseire, vagy arra, hogy a városban működő magyar színház és opera nem tehet ki anyanyelvű plakátokat. A kéttagozatos egyetem vezetője csak az egyik tagozat érdekeit képviseli. Ebben a vállalásokban, ígérgetésekben gazdag országban mindenképpen szükség van önálló magyar egyetemre. /Kiss János: A közös ló. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./"

"Antal István RMDSZ-képviselő Finnországban járt, előadást tartott Finnországi Magyarok Szövetségének felkérésére a Helsinkiben levő Magyar Intézetben. A két évtizedben élő Bendekné Szőke Amália megajándékozta huszonkét évi kutatómunkája eredményét tartalmazó könyvével, melynek címe: Erdély és Fennoskandia 1576-1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./"

"Brüsszelben az Európai Unió és a társult államok külügyminisztereinek ülése után - márc. 24-én megbeszélést tartott Kovács László magyar és Adrian Severin román külügyminiszter. Fenn kell tartani a magyar-román együttműködés jelenlegi lendületét - állapították meg kölcsönösen. Ennek érdekében a két ország további egyezményekre készül. Az alapszerződés után helyzetet értékelve Kovács László úgy fogalmazott, hogy a tettek végre összhangba kerültek a szavakkal, példának márc. 15-e romániai megünneplését hozta fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Romániának egyetlen állammal szemben sincsenek területi követelései, és az ország biztonsága egyebek között Ukrajna területi épségéhez fűződik, olvasható Ukrajna román követségének sajtóközleményében. Az ukrán vezetés kifejtette, hogy Románia visszakozott az alapszerződéssel kapcsolatos legutóbbi tárgyaláson. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter Brüsszelben azt szorgalmazta, hogy ne vegyen fel a NATO tagjai közé olyan államokat, amelyeknek területi vitái vannak szomszédaikkal. A román nagykövetség nyilatkozata szerint egyik ország sem érdekelt elsietett alapszerződés megkötésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Gajdos Balogh Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek pontosan meg kell fogalmazni követeléseit, különben úgy járunk, mint az egyetemmel. Ciorbea miniszterelnök Budapesten még Bolyai Egyetemről beszélt, hazatérése után már csak tagozatról. Ez a hasonlóság 1945-1947-tel, amikor a Magyar Népi Szövetség semmilyen jogi követelményt nem fogalmazott meg. Ez ellen próbáltak fellépni Márton Áron püspök és társai. - Az "analógiák fel nem ismerésével hasonló helyzetek és eredmények megismétlődését kockáztathatjuk." /Gajdos Balogh Attila: Hasonló helyzetek nincsenek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Háromnapos látogatásra márc. 26-án Romániába érkezett Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum küldöttségének élén. Márc. 26-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a MDF Lezsák Sándor pártelnök, országgyűlési képviselő vezette küldöttségét. A küldöttség tagjai voltak Kelemen András országgyűlési képviselő, a párt alelnöke és Herényi Károly szóvivő, a fogadáson jelen voltak Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Szabó Károly frakcióvezető-helyettes, Kovács Csaba, Asztalos Ferenc, a képviselőházi frakció alelnökei, valamint Kónya-Hamar Sándor képviselőházi ÁB-titkár, Mátis Jenő és Szilágyi Zsolt képviselő, továbbá Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. -A találkozó a két szervezet közötti jó kapcsolatok szellemében alkalmat adott a kölcsönös tájékoztatásra és aktuális politikai kérdések megbeszélésére, különös tekintettel a Romániában bekövetkezett, illetve folyamatban lévő változásokra, az RMDSZ kormányzati szerepvállalására. - Bukaresti látogatása első napján az MDF küldöttsége megbeszélést folytatott Gheorghe Anghelescu vallásügyi államtitkárral, majd márc. 27-én több román politikai párt vezetőivel. Ugyancsak márc. 27-én fogadja a magyarországi párt küldöttségét Victor Ciorbea miniszterelnök, márc. 28-án pedig Emil Constantinescu államelnök is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 996. sz./"

"Emil Constantinescu államelnök a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megalakulásának hetedik évfordulóján jókívánságait fejezte ki a titkosszolgálat alkalmazottainak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Borbély Imre /sz. Temesvár, 1948/ szülővárosában végezte el a műegyetemet, 1989 előtt már Tőkés László munkatársi köréhez tartozott. 1991-től az RMDSZ elnökségének, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja, 1992-1996 között parlamenti képviselő. Az 1991-es marosvásárhelyi RMDSZ-kongresszusra ő dolgozta ki a társnemzeti koncepciót, majd egyik megfogalmazója az 1992-es kolozsvári autonómia-nyilatkozatnak. "Az egységes magyar nemzetet a trianoni békediktátum szétdarabolta, részeinek szuverenitását megszüntette. Ebből következik, hogy a magyarság létérdeke a politikai, gazdasági és kulturális reintegráció. A mai Európában ez elképzelhető határmódosítás nélkül" - nyilatkozta. Az erdélyi magyarság számára elsődleges az autonómia megszerzése, ugyanúgy létérdekez a diszkriminatív, jogtipró intézkedések megszüntetése. Például az elkobzott egyházi javak visszaadása, magyar egyetemek létesítése. Az "RMDSZ csak olyan politikai alku keretében léphetett volna kormányba, amely mindezeket szavatolja. Ez nem történt meg. " Ezért a "kormányba lépés politikai hiba volt." - Az 1996-os választásokat megelőzően Frunda György, Verestóy Attila és Borbély László koalíciós megbeszéléseket folytatott az akkori nacionálkommunista hatalom képviselőivel. Később emiatt, a demokratikus erőkkel folytatott tárgyalásokon a román liberálisok megvétózták az RMDSZ "kaméleonjainak" tárcához jutását. Ezért lett Magureanu, a titkosrendőrség /SRI/ főnökének vadásztársa, Verestóy Attila helyett a következetes antikommunista Birtalan Ákos miniszter. A kollaborációpárti Frunda Györgyöt nemcsak az RMDSZ támogatta, hanem a magyar média is. A kedvező magyarországi visszhang a jelenlegi magyar kormányt támogató szociálliberális sajtótöbbség részéről volt tapasztalható. Csipor Csaba kérdésére válaszolva Borbély Imre egyetértett azzal, hogy az RMDSZ kormánytagságának óriási néppszichológiai hatása van, de a kényelmes csodavárást nem lehet pozitívnak nevezni. Nem igaz, hogy páratlan méretű ez a hatalomban való részvétel, Groza kormánya idején még nagyobb volt. "A templom és az iskola önállósága nélkül" - zárta a beszélgetést Borbély Imre - "a közösség önállósága sem képzelhető el." /Csipor Csaba: temesvári beszélgetés Borbély Imrével. Magyar létérdekek Erdélyben. = Magyar Fórum, márc. 28./ "

"Beszűkítő jellegű alapszerződést kötöttek, állapította meg Tőkés László püspök, a magyar kormány megelégedett a beszűkített, megnyirbált 1201-es dokumentummal is, behatárolták a romániai magyar kisebbség szervezetének mozgásterét. Az új demokratikus hatalommal jobb szerződést lehetett volna kötni. - Az RMDSZ önmagát korlátozta azzal, hogy belépett a kormányba, amely az alapszerződést tartja irányadónak a magyar kérdések vonatkozásában. "Vigyáznunk kell arra, hogy az új román hatalom nehogy egy pozitív stratégia által törekedjen ugyanarra, amit a megelőző hatalmak tiltó, negatív stratégiával" igyekeztek elérni. A pozitív stratégia "talán a korábbiaknál is veszélyesebb, mert leszerelheti ellenállásunkat, és könnyebben áldozatává válhatunk a magyarellenes politikának." Ezért a konstruktív, építő jellegű magatartás lehet eredményes. A romániai magyarságon belüli megoszlás a román hatalomnak segítene. "Én is ezért vagyok dilemmában. Egyfelől látom a veszélyt, másfelől nem akarok odáig jutni a következtetéseimben, hogy ez az RMDSZ-en belüli szakadáshoz vezessen." - A magyar kormány most már leplezetlenül azt a határon túli magyar politikát támogatja, amelyik egyetért az alapszerződéssel, amelyik "inkább a megalkuvás, mint a kompromisszum oldalán áll." "A magyar kormány a támogatása fejében valósággal elvárja, hogyan politizáljon az RMDSZ." Az előző kormányt bírálták, hogy beavatkozik a határon túli magyarság sorsába. Valójában nagyon szerény volt az a befolyás. A jelenlegi kormány Tabajdi Csaba államtitkár, illetve Lábody László, a HTMH leköszönő elnöke által "már-már leplezetlenül igyekezett érvényesíteni az akaratát, a befolyását, és a végén már nem csinált titkot abból, hogy elvárja tőlünk, miként politizáljunk a Bukaresttel való megegyezés érdekében." "A magyar kormány arra a szintre akar szorítani minket, amelyet már Bukarest is elfogadna, ahelyett, hogy kezdeményező módon tágítaná lehetőségeinket..." /Bánó Attila: Csúnya átverés. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel. = Nyugati Magyarság, márc./ "

"A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong "

"Péter Attila nyugalmazott tanár Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban című könyvéből közölt felvételeket a lap. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27., ápr. 1./"

"Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Évekkel ezelőtt kétszázezren írták alá a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő folyamodványt. Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozott: lehet magyar egyetem, de nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem különválasztásával. Mitruly Miklós közölte aggodalmait: az egyetem szenátusában a kisebbségiek számszerű kisebbségben vannak. A kormány az egyetemi autonómiára hivatkozva elhárítja magától a felelősséget. Valójában a magyar egyetem politikai kérdés. - Amennyiben csak tagozat lesz, ki garantálja a teljes egyenjogúságot, amikor olyan egyetemi vezetők vannak, akiknek a fülét sérti a magyar szó. A magyar egyetem ügyében nem az egyetemi vezetőknek kell dönteni, a döntés kizárólag a kormány joga és kötelessége. /Mitruly Miklós: Politikai döntésen múlik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"

"Ezredik számához érkezett az RMDSZ Tájékoztató. A Szövetségi Elnöki Hivatal "napilapja" immár ötödik évfolyamában járva ért el e kerek számhoz, s eközben több ezer hírt, tájékoztatót, számtalan közleményt, nyilatkozatot, állásfoglalást juttatott el érdekvédelmi szövetségünk tagszervezeteihez, az írott és elektronikus sajtó szerkesztőségeihez, bel- és külföldi hírügynökségekhez, valamint hazai és külföldi partnerszervezetekhez, pártokhoz, alapítványokhoz és nemkormányzati szervezetekhez. Munkájában igyekezett ? s ez hitünk szerint nagy mértékben sikerült is ? tárgyilagosan, a napihír szabta szűk korlátok között tudósítani a szövetség életéről, érdekvédelmi tevékenységéről, vezetőinek és vezető testületeinek megnyilatkozásairól, az RMDSZ parlamenti és ? újabban ? kormányzati munkájáról. Ehhez a területi szervezetek, tagszervezetek, társult szervezetek segítségére is számított ? és továbbra is számít. Az ezredik szám megjelenésének alkalmából köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a Tájékoztató napi rendszerességgel való megjelenéséhez hozzájárultak. Ugyanakkor köszönjük a sajtó munkatársainak, bel- és külföldi hírügynökségek tudósítóinak az RMDSZ politikai és érdekvédelmi munkájának népszerűsítésében nyújtott segítségét, közreműködését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./"

"Ápr. 2-án a Magyar Televízióban sugárzott Tanúságtevők című filmben olyan személyiségek szólaltak meg, akik dr. Scheffler János /1887-1952/ szatmári püspök tanítványai voltak, köztük Reizer János szatmári püspök és dr. Bura László, a megindított boldoggáavatási per történész szakértője. A mártír püspök Kálmánd faluból indult el, a szülőfalu mély hite is sokat adott neki. Scheffler János koncepciós per áldozata lett, a börtönben halt meg, elutasította, hogy a rendszer által szorgalmazott pápa nélküli katolikus egyház feje legyen. /Máriás József: Tanúságtevők dr. Scheffler János mártír püspökről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"

"Ápr. 5-én Déván ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A kétnaposra tervezett ülés az első napon véget ért, mert megtárgyalták a napirenden levő kérdéseket. Továbbra is Dézs Zoltán az SZKT elnöke. A legégetőbb kérdés az egyetem ügye volt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ arra kérte az SZKT-t, hogy fogadja el az általuk kidolgozott, a Bolyai Egyetem beindításával kapcsolatos határozattervezetet. Markó Béla arra a kérdésre, hogy ősszel szétválasztják-e a Babes-Bolyai Tudományegyetemet, határozott nemmel válaszolt. - A magyar sajtó terjesztése is gondot jelent, nem kifizetődő. Önkéntes terjesztők jelenthetnének megoldást. A kiadott közlemény szerint a képviselők meghallgatták Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatóját az RMDSZ kormányzatban való részvételéről. Az előterjesztést követő vita során nyilvánvalóvá vált, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a szakminisztériumok és központi intézmények megyei kirendeltségeinek a kormányzó erők közötti megállapodások szellemében történő cseréjére. A romániai magyar állami egyetemmel kapcsolatosan folyik szakmai és társadalmi szervezetek szintjén a vélemények megfogalmazása és cseréje. A különböző elképzeléseket és törekvéseket kifejező érdekképviseletek közötti vitát úgy kell lezárni, hogy az eredmény megfeleljen a romániai magyar közösség jogos elvárásainak. Külön napirendi pont keretében foglalkozott a Tanács a szövetség állapotával, amelyről Takács Csaba ügyvezető elnök terjesztett elő beszámolót. A kongresszus előkészítésével kapcsolatban az SZKT elhatározta, hogy a helyszín Marosvásárhely lesz, a tanácskozás időtartama pedig két nap. A SZET után az SZKT is megválasztotta jelöltjeit a kongresszusi dokumentumokat előkészítő bizottságokba, amelyek összetétele a következő: - Program-előkészítő Bizottság: Balázs Sándor, Szabó Árpád (SZET), Toró T. Tibor, Bodó Barna, Antal Attila (SZKT), Birtalan József (az ügyvezető elnök megbízottja), Niculescu Antal (a szövetségi elnök megbízottja). - Alapszabályzat-előkészítő Bizottság: Káli Király István, Gálfalvi Zsolt (SZET), Bakk Miklós, Hajdú Gábor, Ráduly Róbert (SZKT), Székely István (az ügyvezető elnök megbízottja) és Markó Attila (a szövetségi elnök megbízottja). Az SZKT döntése értelmében a kongresszust előkészítő bizottság 7 tagú, ebből 5 tagot a rendező területi szervezet, 1 tagot az Ügyvezető Elnökség és 1 tagot az SZKT ÁB jelöl. - A belső választásokkal kapcsolatosan a testület úgy értékelte, hogy a Kongresszus előtt nem adottak a belső választások megtartásához szükséges politikai és szervezési feltételek. - - A testület megvitatta és elfogadta a Szabályzat-felügyelő Bizottság új működési szabályzatát. A Szövetségi Ellenőrző Bizottságba Neményi József Nándor helyére az SZKT Szedilek Lenkét választotta meg. - Az ülés az őszi kongresszusig megerősítette tisztségében a Szövetségi Képviselők Tanácsának Állandó Bizottságát, és a Muzsnay Árpád SZKT-tagsága megszűnésével megüresedett titkári tisztségre megválasztotta Kozma Sándort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1002. sz./"

"Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ elnöke nyílt levéllel fordult Kántor Lajoshoz, a MÚRE volt elnökéhez, arra kérve, változtassa meg döntését, hogy kilép az egyesületből. Ágoston Hugó kiállt Gáspár Sándor mellett, akit Kántor alkalmatlannak talált arra, hogy a MÚRE ügyveztő elnöke legyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Ápr. 8-án, Antall József néhai miniszterelnök születésének 65. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti társaság emlékülést tartott Budapesten, a Magyarok Házában. A megemlékezés meghívottai voltak: Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Együttélés alelnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik beszédeikben különleges hangsúlyt fektettek a tragikus sorsú államférfi határokon túli magyarság iránti elkötelezett politikájára. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- Eseménynaptár rovat/"

"Eckstein-Kovács Péter nyilatkozott a nép ügyvédje intézményéről. Elmondta, hogy valószínűleg nyárig dönt a hatalom a nép ügyvédje személyéről, aki nem lehet semmilyen párt tagja, de ez a feltétel csak az állás elfoglalása után kell teljesüljön. Az RMDSZ javasolta, hogy legyen egy külön, kisebbségi problémákra szakosodott ombudsman, de a javaslatot nem fogadták el, noha erre van gyakorlat egyes országokban. Romániában egyetlen személy fogja betölteni a nép ügyvédje tisztét és két helyettessel fog dolgozni, de ezek hatásköreit még nem osztották szét. A törvény szerint a nép ügyvédjének nincs döntéshozói joga, rábeszéléssel és presztízzsel tud eredményt elérni. Az RMDSZ-es szenátor fontosnak tartja, hogy korlátlan információszerzési lehetőségei vannak, hiszen az információ megtagadását büntetik, de rá is érvényes a titoktartási kötelezettség. Tájékoztatott, hogy a nép ügyvédjének célja az emberi jogok védelme a hatóságokkal közintézményekkel szemben. Senkinek és semmilyen intézménynek nincs alárendelve, senki nem kötelezheti, hogy alávesse magát utasításainak, rendelkezéseinek. Munkájáról a parlament előtt tesz jelentést évente, vagy bármikor a parlament kérésére. Jelentései törvénymódosító javaslatokat is tartalmazhatnak. A szenátor tájékoztatott, hogy a sérelmezett írásos kérelemben kell feltűntesse, milyen jogait nem tartották tiszteletben és meg kel jelölje e törvénytelenül eljáró hatóságot vagy hivatalt. A jogsérelem megalapozottságának bebizonyosodásával a nép ügyvédje írásban kéri az érintett hatóságot, hogy orvosolja a sérelmet. Amennyiben az a felszólításnak nem tesz eleget, a felsőbb hatóságokhoz fordul, adott esetben értesíti a kormányt és eljuthat egészen a parlamentig. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9/"

"Az ápr. 5-i SZKT-hoz intézett levelében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kérte, hogy a testület fogadjon el határozatot a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyében, továbbá indítványozta, hogy az RMDSZ foglaljon állást a kisebbségben élő balkáni román közösségek helyzetével kapcsolatosan. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke többek között javasolja, hogy a testület vállaljon közösséget a Dunától délre élő kisebbségi román közösségekkel, kezdeményezze helyzetük felmérését, számbavételét, jogsérelmeik orvoslását, szorgalmazza nemzeti identitásuk és kisebbségi státusuk hivatalos elismerését, beleértve a román-jugoszláv alapszerződés felülvizsgálatát. Tőkés László javasolja, hogy az SZKT kezdeményezze az ET közbelépését a balkáni román népcsoportok elismertetése és kisebbségi jogaik biztosítása érdekében./Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 8., 1003. sz., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./"

"Ápr. 4-5-én Parajdon megemlékeztek Áprily Lajos születésének 110. évfordulójáról. A költő Parajdon járt elemi iskolába. Az évforduló nov. 14-én van, magyarázta Csíki Zoltán magyartanár, az Áprily-napok lelkes szervezője, de a tavaszi vakáció alkalmasabb az ünneplésre. Az 1991-ben bejegyezett helyi Áprily Lajos Közművelődési Egyesület szervezte az ünneplést. Csíki Zoltán tartott előadást Áprily költészetéről, Kovács András Ferenc Kötő a költőről című esszéjét olvasta fel, majd bemutatták Kovács András Ferenc Halálpatak című kötetét. Szavaló és Ki mit tud? verseny is volt. Ápr. 5-én író-olvasó találkozót tartottak a Parajdról elszármazott, Sepsiszentgyörgyön élő Bene László, Ráduly János /Kibéd/ és Kovács András Ferenc részvételével. A rendezvény támogatói között volt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 10./"