Nem szűnik meg az Urmánczy Egyesület
Közölte döntését és indoklását a maroshévízi bíróság: nem kell megszüntetni a Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. A döntésben viszont az is szerepel, hogy az egyesület statútumának azt a cikkelyét, amely a székely önrendelkezési törekvések támogatásáról szól, törölni kell. A kedden kézbesített perdokumentációból derül ki, hogy a hírek ellenére nem szüntetik meg a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesületet. Az indoklásban cikkelyenként elemzik az egyesület célját, tevékenységét, alapszabályzatát, rávilágítva, hogy nem tekinthető törvényellenesnek a névadó szellemi hagyatékának ápolása, az emlékház létrehozása, könyvek, oklevelek megjelentetése, és mivel az egyesület tagja román nemzetiségű személy is lehet, diszkriminálásról sincs szó.
Önrendelkezés: hol maradhat, hol meg nem
„A népi kultúra ápolása, a székelység önszerveződési és önrendelkezési hagyományának megtartása, a székelység kutatása, mint tevékenységi terület semmiképp sem törvényellenes, a szerveződés lehetősége pedig alkotmány adta jog, mint ahogy a kisebbség kulturális hagyományainak őrzése sem tiltott. Ebben a kontextusban az önszerveződés és önrendelkezés sem veszélyezteti az ország egységét, függetlenségét” – olvasható az indoklásban. A statútumban szereplő, a székely önszerveződési és önrendelkezési törekvések támogatása viszont alkotmányellenes. A szövegkörnyezet nem teszi egyértelművé, hogy ez milyen területre vonatkozik, többféle magyarázatra ad lehetőséget, a félreértések pedig előidézhetik a közrend megbontását. Ennek érdekében a bíróság elrendeli az alapszabályzat ezen cikkelyének törlését. Nem lesz statútum-módosítás
„A bejegyzéskor a bíróság törvényesnek találta az egyesület alapszabályzatát. A bejegyzést az ügyészség sem fellebbezte meg, senki sem tett le óvást a törvény által biztosított öt nap alatt. Az egyesület bejegyzését követően csak akkor lehet módosítani az alapszabályzaton, ha a szervezet működése Alkotmányba ütköző. Ezt a vádpontot nem fogalmazta meg senki sem, ezért a törvény által biztosított keretek között nem lehet elrendelni az alapszabály módosítását” – közölte lapunkkal Kincses Előd, az egyesület ügyvédje. A további lépésekről az egyesület ma esti, rendkívüli közgyűlésén születik döntés.
Előzmények, következmények
Amint arról korábban többször beszámoltunk, az Urmánczy egyesület megszüntetését három Hévízen bejegyzett civil szervezet kérte, arra hivatkozva, hogy az egyesület által felvállalt önrendelkezési törekvések támogatása alkotmányellenes, a szervezet névadója pedig horthysta képviselőként nyílt románellenességről tett tanúságot. Utóbbi kijelentést a bíróság előtt vonták vissza a feljelentők, akik a magyar történelem hiányos ismeretére hivatkozva bocsánatot kértek. Czirják Károly, az egyesület elnöke elmondta: a per kezdetétől számos tagfelvételi kérést kaptak, a Magyar Élet Alapítvány pedig jelezte a tervezett 40-50 ezer forint helyett 100 000-rel támogatja a szeptember második szombatjára tervezett Urmánczy-napokat. Közölte azt is, hogy ma Borszéken Urmánczy-versenyt tartanak, amely a névadó tevékenységének jobb megismerését célozza. Balázs Katalin
www.honline.ro

Felelősséget vállalt a kormány
Emil Boc kormánya tegnap a parlamentben felelősséget vállalt két törvénytervezetért, amelyek egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről rendelkeznek. Nem sokkal később benyújtották a Szociáldemokrata Párt (SZDP) bizalmatlansági indítványát a képviselőház és a szenátus elnöki kabinetjeihez. A képviselőház és a szenátus házbizottságai ma reggel ülnek össze, hogy a bizalmatlansági indítvány vitájának ütemtervéről tárgyaljanak.
A bizalmatlansági indítványt — amelynek címe Állítsátok le a szociális népirtást! — Aura Vasile képviselő nyújtotta be 120 SZDP-s honatya nevében. A dokumentumtervezet tizenhét oldalas szövege bírálja a jelenlegi kormányt, és érveket sorakoztat fel a nyugdíj- és bércsökkentés ellen, majd megállapítják: a költségvetés rákfenéje a narancssárga klientúra, utalnak a diktatúrára, a többszörös válságot — gazdasági, szociális és erkölcsi — a Boc-kormány korábbi műveivel példázzák. Kijelentik: a nemzet kormányba vetett bizalma szertefoszlott, a drasztikus megszorítások nem válságellenes intézkedések, hanem mészáros felcserre vallanak. Traian Băsescu államelnököt és Emil Boc kormányfőt Ciomu doktorhoz hasonlították, aki csonkolt a vérzés elállítása érdekében.
Az indítványt a liberális honatyák is megszavazzák. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője közölte: az NLP honatyái jelen lesznek a bizalmatlansági indítvány vitáján, és nyilvánosan szavaznak majd.
Mircea Toader, a Demokrata Liberális Párt képviselőházi frakcióvezetője ugyanakkor kijelentette: a demokrata liberális képviselők hatalmas többséggel a kormány támogatása mellett döntöttek, mindössze két honatya tartózkodott.
Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: a szövetség honatyái fegyelmezetten az indítvány ellen szavaznak, a szövetség vezetője úgy döntött, képviselőik és szenátoraik jelen lesznek a szavazáson.
Ha a törvényhozás elutasítja a bizalmatlansági indítványt, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az alkotmánybíróságon, de egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a testület tagjainak milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazzák a megszorításokat. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie. A kabinet sorsa elvileg 23 szavazaton múlik, a bizalmatlansági indítvány elfogadásához ugyanis 236 szavazat szükséges, az ellenzéknek pedig összesen 213 voksa van.
A bizalmatlansági indítvány benyújtása előtt Emil Boc tegnap a parlamentben felelősséget vállalt két törvénytervezetért, amelyek egyebek mellett az állami alkalmazottak bérének 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentéséről rendelkeznek. „A kormány azért választotta az adóemelés helyett a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését, mivel az első intézkedés tízszázalékos inflációt és több mint ötvenezer magáncég csődjét eredményezte volna" — jelentette ki a miniszterelnök. A becslések szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos csökkenését eredményezi, míg az adóemelés 4,4 százalékos visszaesést jelentene, a munkanélküliek száma pedig meghaladta volna a 850 000-et, amely a jelenlegi becslések szerint 750 000 lesz az év végéig — érvelt Emil Boc. „Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie" — jelentette ki Boc a parlament két házának tegnapi együttes ülésén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felelősségvállalás bizalmatlansági indítvánnyal
Felelősséget vállalt tegnap kormánya nevében Emil Boc miniszterelnök a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A parlament plénuma előtt tartott beszédében a kormányfő elkerülhetetlennek nevezte a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedéseket, sőt leszögezte: ezek gyakorlatba ültetése nélkül fizetésképtelenné válik az ország. Boc közölte azt is: a kormány azért választotta a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését a Nemzetközi Valutaalap javasolta adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna.
Az elmúlt hat évtized legsúlyosabb gazdasági válságának nevezte a jelenleg Romániát sújtó recessziót Emil Boc kormányfő, aki tegnap felelősséget vállalt a parlament plénuma előtt a költségvetési egyensúly helyreállítását és a nyugdíjak újraszámolását célzó jogszabályokat tartalmazó megszorító csomagért. A nagyobbik kormányalakulatot, a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) irányító miniszterelnök drámai hangvételű, Abraham Lincoln-idézettel tűzdelt beszédben érvelt a többek között a közalkalmazotti bérek 25 és a nyugdíjak 15 százalékos lefaragásával járó intézkedések szükségessége mellett.
„Hiszek az emberekben. Ha a nép megismeri az igazságot, akkor segíteni fog bármilyen válság leküzdésében; a kulcs a valóság bemutatásában rejlik” – idézte az egykori amerikai elnök 150 évvel ezelőtt elhangzott beiktatási beszédét Emil Boc, felszólítva a romániai politikai osztályt: ne kendőzze el az igazságot, hanem ismerje be, hogy az elmúlt húsz év valamennyi kormánya „két kézzel osztogatta” a luxus- és speciális nyugdíjakat, valamint az egyéb megkülönböztetett javadalmazásokat. „Azért választotta a kormány a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak csökkentését az adóemelés helyett, mivel ez utóbbi intézkedés 10 százalékos inflációt és több mint 50 ezer magáncég csődjét eredményezte volna” – szögezte le a miniszterelnök. Boc ismertette az Országos Előrejelzési Bizottság által végzett különböző becsléseket, miszerint az egységes adókulcs és az áruforgalmi adó (TVA – áfa) emelése a cégbezárásokon és a két számjegyű infláción (az idei 3,7 százalékos célkitűzéshez képest) kívül jelentősen rontotta volna a lej-euró árfolyamot is.
A kormányfő tovább érvelt amellett, hogy Románia számára nem járható út a Nemzetközi Valutaalap által javasolt adóemelés. Elmondta, miközben számítások szerint a 25, illetve 15 százalékos bér- és nyugdíjcsökkentés a fogyasztás 2,6 százalékos zsugorodását eredményezi, az adóemelés 4,4 százalékos csökkenést eredményezett volna, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 850 ezret; a jelenlegi becslések szerint az állástalanok száma az év végéig 750 ezer lesz. „Az adóemelés 2010-ben 2 százalékos, 2011-ben pedig 1,5 százalékos GDP-csökkenést eredményezett volna, míg a bér- és nyugdíjcsökkentés nyomán idén stagnálást vagy enyhe csökkenést, a jövő évre pedig növekedést hoz” – fejtette ki Emil Boc, újfent azzal vádolva a Călin Popescu-Tăriceanu vezette kormányt, hogy fedezet nélkül növelte a béreket és a nyugdíjakat 2007-ben és 2008-ban, „mérgezett ajándékokat osztogatva” a társadalomnak. „Romániának most eurómilliárdos kölcsönöket kell felvennie. Ha ez a pénz nem folyik be az államkasszába, nincs miből béreket és nyugdíjakat fizetni. Ha most nem alkalmaznánk a megszorításokat, Romániának 11 milliárd eurós hitelt kellene felvennie” – hangsúlyozta Boc a parlament két házának együttes ülésén, arra kérve a honatyákat, hogy támogassák a kormány megszorító intézkedéseit, ellenkező esetben szerinte fizetésképtelenné válik az ország.
Winkler elemez, az MPP akadályoztatna
Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki tegnap Déván Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye.
„Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a bruttó nemzeti össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt.
A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Eközben a Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tegnap elfogadhatatlannak nevezték a „lakosság legkiszolgáltatottabb és a létminimumon tengődő rétegét is érintő” megszorító intézkedéseket, és felszólították az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselőit és szenátorait: szavazatukkal akadályozzák meg a parlamentben a bérek és nyugdíjak „megcsonkítását”.
Pártja bizalmat szavazott Bocnak
A parlamenti vitát és módosítások lehetőségét kizáró felelősségvállalást megelőzően a Boc-kormány tagjai tegnap reggel ismét áttekintették a megszorító intézkedéseket, ám a beérkezett hetven módosító javaslat közül mindössze ötöt iktatott be a megszorító törvénycsomagba – valamennyi a koalíciót alkotó pártok képviselőitől származik. Ennek megfelelően a 25 százalékos bércsökkentést kiterjesztik a parlamenti képviselők és szenátorok működtette kabinetek alkalmazottaira, illetve az Orvostudományi Akadémia tagjaira is, mivel ezek a munkavállalók eddig nem szerepeltek a jogszabályban. Elfogadta a Boc-kabinet azt a javaslatot is, miszerint a megszorító intézkedések nem a korábban tervezett határidőtől, azaz június elsejétől, hanem a jogszabályoknak a Hivatalos Közlönyben történő kihirdetésének időpontjától lépnek érvénybe.
Az eredeti dokumentumban szereplő dátumot többek között Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője kifogásolta, arra figyelmeztetve, hogy egy törvény nem lehet visszamenőleges hatályú. Bekerült a költségvetési egyensúly visszaállítását célzó törvénytervezetbe az a kitétel is, miszerint a 350 lejes minimálnyugdíjra nem vonatkozik a 15 százalékos lefaragás. A nyugdíjak újraszámolásáról szóló jogszabály olyan formában módosul, hogy a hatóságok mindössze egy évre visszamenőleg ellenőrzik a rokkantsági nyugdíjak megállapításának jogosságát, és nem háromra, ahogy az az eredeti tervezetben szerepelt. A kormányülést követően egyébként Emil Bocot arról is faggatták, hogy kiterjesztik-e a 25 százalékos bércsökkentést azokra a kereskedelmi társaságokra is – például CEC Bank, Eximbank vagy Romsilva erdészeti társaság –, ahol az állam többségi vagy kisebbségi részvényes. A miniszterelnök közölte: ez ügyben a kormány felelősségvállalásának sikeressége után születik döntés, és várhatóan újraszámolják az érintett társaságok költségvetését.
Emil Boc különben tegnap bizalmi szavazást is kért pártja parlamenti képviselőitől és szenátoraitól a tervezett megszorító intézkedések támogatására, az ellenzék bizalmatlansági indítványának leszavazására. Kiszivárgott értesülések szerint a tanácskozáson a demokrata-liberális honatyák megszívlelték Traian Băsescu államfő egy nappal korábbi „fejmosását”, és elsöprő többséggel támogatásukról biztosították a pártelnök-kormányfő megszorító csomagját. Mint ismeretes, Băsescu vasárnap felszólította a PDL minisztereit és honatyáit: álljanak ki zokszó nélkül a megszorító intézkedések mellett, vagy vonuljanak ellenzékbe.
Ellentámadásba lendült az ellenzék
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) közvetlenül Emil Boc parlamenti beszéde után benyújtotta a képviselőház elnökének korábban beharangozott bizalmatlansági indítványát, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogat. A törvényhozás várhatóan június 15-én, kedden vitatja meg az indítványt. Victor Ponta PSD-elnök felszólította a kormánypártokat, hogy ne vállaljanak felelősséget a romániai társadalmat „nyomorba taszító” megszorításokért, hanem mondjanak le. A szociáldemokrata politikus egyúttal felszólította Traian Băsescu államfőt, hogy írjon ki referendumot a megszorító intézkedések tárgyában, az ellenzéki alakulat úgy véli ugyanis, hogy a kormány lépései mintegy tizenötmillió lakost érintenek majd közvetlenül, így indokolt a széles körű konzultáció.
A PSD Állítsátok meg a társadalmi tömeggyilkosságot! elnevezésű bizalmatlansági indítványában egyébként a baloldali alakulat vezetői abbéli meggyőződésüket hangoztatják, hogy a Boc-kormány megszorító intézkedései nem jelentenek gyógyírt a jelenlegi gazdasági válságra. Egyébként ha a törvényhozás elutasítja az ellenzék bizalmatlansági indítványát, a törvénytervezetek öt napon belül megtámadhatók az Alkotmánybíróságon, a taláros testület tagjainak azonban egyetlen jogszabály sem írja elő, milyen határidőn belül kell dönteniük. Ha a tervezetek átmennek az alkotmányossági vizsgálaton is, az államfőhöz kerülnek kihirdetésre, aki azonban egyetlen alkalommal visszaküldheti a parlamentnek. Ha a két törvénytervezet életbe lép, attól a pillanattól kezdve alkalmazásra kerülnek a megszorítások. Ha viszont a parlament megszavazza a kezdeményezést, akkor a kormány megbukik, az államfőnek pedig új kormányfőjelöltet kell megneveznie.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Alkotmányellenesnek nyilvánították az átvilágítási törvényt
Alkotmányellenesnek nyilvánította hétfői döntésében az átvilágítási törvényt az Alkotmánybíróság. A testület azokat a kifogásokat vizsgálta meg, amelyeket 29 szenátor és 58 képviselő emelt a jogszabály egyes paragrafusai kapcsán.
„A testület megállapította, hogy a jogszabály alkotmányellenes” – áll a bíróság hétfő délutáni közleményében. A dokumentum szerint a bírósághoz benyújtott kifogások azzal kapcsolatosan fogalmazódtak meg, hogy a törvény alkalmazásával öt évre kizárhatók a közhivatalok gyakorlásából mindazok, akik 1945 március 6. és 1989 december 22. között részesei voltak a kommunista rezsim hatalmi struktúráinak és elnyomó gépezetének.
Május 19-én, húsz évvel a rendszerváltást követően és négy évvel a jogszabály szenátusi elfogadása után szerdán nagy többséggel – 203 igen, 40 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett – megszavazta a képviselőház is az átvilágítási törvényt, amelynek fő célja az, hogy megtisztítsa a politikai és a közéletet a kommunista rendszer működtetőitől és kiszolgálóitól.
A lusztrációs törvényt az 1990 elején elfogadott Temesvári kiáltvány alapján terjesztették be, a kiáltvány nyolcadik pontja ugyanis kimondja, hogy a kommunista hatalomban és elnyomó szerveiben szerepet vállaló személyek tíz évig ne tölthessenek be köztisztségeket. A jogszabály elfogadását Constantin Ticu Dumitrescu és George Şerban kezdeményezte a parlamentben 1994-ben, majd 1997-ben. A Nemzeti Liberális Párt javaslatára a szenátus 2006-ban elfogadta a jogszabályt, amely aztán négy évre elakadt a képviselőházban.

Szórványbiztosok kellenek
A szórványbiztosi intézmény létrehozását szorgalmazta a hét végén Déván és Vajdahunyadon zajlott háromnapos konferencián Szabó Csaba, a közszolgálati televízió (TVR) kolozsvári munkatársa.
A Hétköznapok a szórványban című rendezvényen újságírók, lelkészek, önkormányzati vezetők és politikusok találkoztak, megoldást keresve az asszimiláció megfékezésére. Szabó Csaba, aki egyben a Szórványtengely alapítója, a szórványfelelősök kinevezésében látja a kérdés nyitját.
Az intézmény nem új keletű; hatvan évvel ezelőtt hasonló megbízást kapott a magyar államtól Kövesdi Kiss Ferenc is, akit hosszú és kitartó munkájának köszönhetően sokan a Mezőség apostolaként emlegettek. A jelenlegi elképzelés szerint a szórványbiztos több lenne a falufelelősnél: a tisztség viselőjére a kisebb vagy nagyobb, elszórványosodott régióban élő magyarság gondjainak megoldása hárulna.
Fizetett szórványfelelősök
Az ötlet a rendezvény házigazdájának, Winkler Gyula EP-képviselőnek is tetszett. Az RMDSZ vajdahunyadi politikusa belátta, hogy az elvándorlás és a beolvadás nemcsak mennyiségi, hanem minőségi romlást is okoz az adott közösségben. Ez annak tudható be, hogy általában az értelmiségiek hagyják el a kilátástalanságra ítélt településeket, régiókat.
„Egy fizetett alkalmazottról lenne szó, aki a környék valamennyi magyarjának az ügyét-baját intézné. Nem muszáj ennek feltétlenül az idős RMDSZ-elnöknek vagy hozzátartozójának lennie, lehet akár egy talpraesett, jóérzésű román ember is” – vázolta elképzeléseit Szabó Csaba. Megítélésében azonban nagyon fontos lenne, hogy a kiválasztott személy ne önkéntes alapon végezze munkáját, így tevékenységéért elszámoltathatóvá válna.
A tévés szakember szerint az erdélyi magyarság sokat tanulhatna az itt maradt szászoktól. Míg Szeben megyében már csak feleannyi német él, mint magyar, a szász közösség csendes, de kitartó munkájának köszönhetően 76 óvodai csoportot indított be. Ezzel szemben a magyar csoportok száma mindössze nyolcra tehető.
A szórványban is vannak sikertörténetek
A háromnapos rendezvényen kiderült: a szórványban is vannak sikertörténetek. Egyike ezeknek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozása és működtetése. Ezt a környék magyarsága a semmiből álmodta meg és hozta létre, a román és a magyar állam mindössze a végső fázisban segédkezett. A tanintézetben ma már több mint 600 helyi és környékbeli diák tanul – óvodától érettségiig. A szűkölködő szülők gyerekein pedig a szintén dévai székhelyű Szent Ferenc Alapítvány segít, melynek munkáját messze földön értékelik és támogatják.
Ehhez viszont Böjte Csaba atyának évi 120 ezer kilométert kell utaznia, míg igazgató kollégájának, Karda Róbertnek 75–85 ezret. Utóbbit a Székelyföldről „importálta” a dél-erdélyi város. Szintén a szórványért hagyta ott a Gyergyói-medencét Balázs Bécsi Attila is, aki a szamosújvári Téka Alapítványt irányítja. „Táncházszervezéssel kezdődött: egy szovjet lemezjátszóval és egy magyar bakelitkoronggal vágtam neki. A táncház viszont csak eszköz volt, nem cél. Ma már öt intézményünk van, művelődési és oktatási központot működtetünk” – mutatta be a mezőségi megvalósításokat Balázs Bécsi.
Megítélésében a szórvány kérdésein akkor lehet hatékonyan segíteni, ha az adott közösséget is meghallgatják. „A lényeg, hogy ne fentről erőltessék ránk a szórványstratégiát. Már csak azért sem, mert a szórványban felvetődő kérdéseket nem lehet egy kaptafára húzni, minden közösségben más” – hangsúlyozta a Szamosújváron tevékenykedő pedagógus.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Felújították a 8 lelkes kackói református gyülekezet templomát
Az 50 ezer lejt adományokból és pályázatokból sikerült összegyűjteni
Tavaly március végén, a Berde Mária írónő születésének 120. és halálának 60. évfordulója alkalmával szülőfalujában, Kackón megrendezett eseményen vetődött fel konkrétan a nyolc református lelket számláló gyülekezet leromlott állapotban levő temploma felújításának szükségessége. Nyeste László Csaba református lelkipásztor adománykérő felhívása nem maradt megválaszolatlanul, így tavaly szeptemberben elkezdődtek a felújítási munkálatok. Az „újjászületett” templom átadására vasárnap került sor. Az ünnepi eseményen Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Berde Mária testvérének leszármazottai is jelen voltak az eseményen. Az 50 ezer lej összértékű befektetés főleg gyülekezetek és magánszemélyek adományaiból valósult meg, de a Kackói Polgármesteri Hivatal, magánszemélyek, továbbá Berde Mária leszármazottai is segítették templommentő törekvésében a kis szórványközösséget.
Feljegyzések szerint a több mint hatszáz éves településen a XIX. század elején már pénzgyűjtés folyt templomépítésre. A mintegy kétszáz éves templom megérett a javításra, első hallásra egy ilyen terv önmagában is igen merésznek számít, annál inkább álomszerűnek hatott a 2009-ben elhangzott templomrestaurálási kezdeményezés az alig nyolc lelket számláló szórványgyülekezetben. A valóság egyenesen csodával határos: alig egy évvel a kezdeményezés elhangzását követően ragyogó fehérséggel fogadta híveit és vendégeit a felújított kackói templom. A templom ezúttal szűknek bizonyult: a hozzávetőlegesen száz ülőhelyes templombelsőt megtöltötték a környékbeliek, de vendégek jöttek Marosvásárhelyről, Nagyenyedről, Székelyudvarhelyről, Debrecenből stb.
Gudor Lajos dési esperes bibliaolvasása után Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, Dániel próféciás könyve 9. részének Jeruzsálem újjáépítésére vonatkozó verssorai alapján. „Újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, mégpedig viszontagságos időkben” hangzott az ószövetségi igerészlet. „Amikor a kackói gyülekezet tagjaiban felvetődött a gondolat, hogy meg kell javíttatni a templomot, sokan gondolhatták: nyolc lélek képes lesz erre? Ám Isten ígéretei igazak és beteljesednek, mert Isten azt akarja, hogy népe számára legyen hajlék. Isten felkínálja népének a vele való közösséget. Ám a megújult templom megújult életet igényel. Nem elégséges megjavítani a templomot, engedni kell, hogy Isten új életet kezdjen el bennünk” hirdette a püspök.
Isten rátekintett a nyolc-lelkes gyülekezetre
Nyeste László Csaba helyi református lelkipásztor beszédében emlékeztetett a tavaly márciusi Berde Mária-emlékünnepélyre, amikor először hangzott el: a közösség fogjon össze, és mentsék meg a templomot. „Ma hálát adunk, mert Isten rátekintett a nyolclelkes gyülekezetre, és megmutatta: nála semmi sem lehetetlen” vélekedett a fiatal lelkipásztor, majd felolvasta az adományozó személyek és gyülekezetek nevét, nem hallgatva el azt sem, hogy a dési egyházmegye – amelyhez Kackó is tartozik – nagy gyülekezetei nem válaszoltak a pap adománykérő levelére. A kackói és a szelecskei ortodox egyház kisebb összeget ajánlott fel a református templom helyrehozatalára. A Kackói Polgármesteri Hivatal 5000 lejjel támogatta a munkálatokat. A művelődés- és vallásügyi minisztériumnál megnyertek egy 8000 lej értékű pályázatot, így sikerült összegyűjteni az 50 ezer lej összértékű befektetéshez a pénzt. Végezetül Nyeste lelkipásztor románul mondott köszönetet a helybeli román lakosoknak és az ortodox papnak a munkálatok lebonyolítása során nyújtott segítségért.
Szilágyi Mátyás: élő közösség a kackói
Berde László székelyudvarhelyi lelkész Isten csodálatos működéséről értekezett. Berde Mária lánytestvérének, Amálnak Debrecenben élő leszármazottai szép régi terítőt és három szál rózsát hoztak, a Kackón megkeresztelt három Berde-gyermek – Sándor, Mária és Amál – emlékére. Ioan Mărginean kackói ortodox pap beszédében kifejtette: Nyeste lelkipásztorral együtt ezután is közösen, békében szolgálják Istent a településen. Szilágyi Mátyás, magyar főkonzul élő közösségnek nevezte a kackóit, amelynek van jövője, majd megköszönte a magyarországi árvízkárosultaknak eddig nyújtott erdélyi segítséget. Adamovits Éva, a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Egyesülettől a tagok által készített terítőket adott át. A nagyenyedi küldöttség tagjai Berde Mária szüleinek emlékét elevenítették fel. Nyeste Csaba egy linómetszetet adományozott a püspöknek, majd a kozárvári gyermekek énekeltek. Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművészek szavalata után a marosvásárhelyi tiszteletes asszony is verset mondott, népdalt énekelt Boros Erzsébet. Az esemény zárásaként Maneszes Márton, a Kolozsvári Magyar Opera tagja és Szilágyi Róbert szentmargitai lelkipásztor vallásos énekeket adtak elő. A Kackón vasárnap begyűlt perselypénz – mintegy 900 lej –, a közeli Szentmargitához tartozó szórványgyülekezethez kerül, amely templomépítésbe kezdett. A főkonzul 600 lejes adománnyal támogatta a kackói gyülekezetet, ennek felét átadják a templomépítésbe kezdő lonkaiaknak.
Szabadság (Kolozsvár)

90 év után
Anélkül, hogy patetikusan viszonyulnánk a kérdéshez, elmondhatjuk, hogy Trianon sok esetben jelen van a mindennapokban. Érezzük ezt, amikor az abszurditás és a primitivizmus határát súroló vitákat kell folytatnunk a multikulturalizmus nyelvi megjelenítése érdekében, vagy éppen amikor bonyolult jogi érveléseket és bírósági eljárásokat követően kerül ki a többnyelvű helységnévtábla Aranyosgyéresen, és a példákat még lehetne sorolni. Mindezt egy kis jóindulattal és a Gyulafehérvári Kiáltvány szellemében sokkal könnyebben és ésszerűbben lehetett volna orvosolni…
Trianon egy nagyon komplex kérdés, magyar szempontból pedig – teljesen érthető módón – komoly érzelmi dimenziót tartalmaz, más szóval egy olyan esemény, amelyet elég nehéz racionalizálni, annál is inkább, mert a határok meghúzásánál a szövetségesek még az etnikai elvet sem tartották be, az utódállamok pedig a beígért széleskörű kisebbségi önrendelkezési jogok helyett komoly homogenizáló politikát folytattak. Tehát, a magyarok joggal érezhették igazságtalannak Trianont, amely affektív síkon, hosszútávon meghatározta a kollektív nemzettudatot. Ennek ellenére a magyar történészek egy része – itt kiemelném Romsics Ignácot, akinek a Trianoni békeszerződés című, 2001-ben megjelent könyve mérföldkövet jelent ezen a területen – megtette szakmai kötelességét, és kilépve a romantikus érzelmi viszonyulás által behatárolt kényszerpályáról – a lehetőségekhez mérten – tárgyilagos és kritikai elemzést tárt elénk Trianonról. A kiváltó tényezők között ott találjuk a magyar politikai rövidlátást, a környező népek nemzetállami törekvéseit és a vesztett háború által kiváltott nemzetközi helyzetet, egyaránt.
Az 1947-es párizsi békeszerződéssel tulajdonképpen lezárult az a korszak, amikor még a területi revízió gyakorlati vagy elméleti esélye létezett. Jelen pillanatban a békeszerződés bármilyen felülvizsgálata alaptalan és meggondolatlan ábránd, amely csakis illuzórikus frusztrációk forrása lehet.
Talán 2010-ben eljött az ideje annak, hogy a bagatellizálás és a felejtés veszélye nélkül túllépjünk a Trianon komplexuson, és ennek fényében, a valóság mentén alakítsuk sorsunkat. Határozott és jól kigondolt stratégiára van szükség, hogy nyelvi és kulturális jogainkat érvényesítsük Kolozsváron, amelyben együttműködésre van szükség a politikum és a civil társadalom között, mert már rég elmúlt az az idő, amikor a politikum a „maga bölcsességében” át tudta látni egy bizonyos kérdés minden vetületét.
A meghirdetett nemzeti összetartozást kezdhetnénk egy kis szolidaritással, szűkebb pátriánkban, Erdélyben, a magyar közösségen belül. Ne azon vitatkozzunk, hogy származás szempontjából ki a kolozsvári, és ebből kifolyólag kinek van, vagy nincs joga hozzászólni például a Főtér átalakításához, hanem fogadjuk el azt, hogy az a kolozsvári, aki elsősorban annak érzi magát, és Kolozsváron él, vagy innen ment el.
Nemzeti identitásunkat konstruktív módon őrizzük meg, és ne essünk az elszigetelődés csapdájába, és főleg ne attól legyünk „jó magyarok”, hogy gyengén vagy egyáltalán nem beszélünk románul, mert ezáltal marginalizálódunk, a társadalom peremére sodródunk, és anyagi egzisztenciánk is veszélybe kerülhet, ami ellehetetlenít bennünket közösségként. Ily módon Trianon legsötétebb következményei valósulnának meg…
Csoma Botond
Szabadság (Kolozsvár)

Elkerülhetetlen válságintézkedések
– Románia drámai helyzetben van: ha nincs következetes politikai akarat a kormány által bejelentett intézkedések elfogadásához és alkalmazásához, akkor a gazdasági és szociális helyzet tovább romlik – jelentette ki Winkler Gyula hétfői, dévai sajtótájékoztatóján.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint a jelenlegi drámai helyzet a 2009-es nagykoalíciós kormány gyenge teljesítményének következménye.
„Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az idei első negyedévben a nemzeti bruttó össztermék 0,5 százalékkal növekedett 2009 első negyedévéhez viszonyítva. Ez szerény mértékű növekedés, de mindenképpen pozitív tendenciát mutat. Románia GDP-je az idei első negyedévben 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest – az Eurostat adatai szerint. Ne feledjük azt sem, hogy a tavalyi év jelentette Románia gazdaságának összeomlását, amely a bruttó nemzeti össztermék 7,9 százalékos visszaesésével járt. A mostani adat is drámai helyzetet vetít előre” – fejtette ki Winkler Gyula. Az EP-képviselő úgy vélte, tavaly a nagykoalíciós kormány a választási év ellenére is meg kellett volna hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a gazdasági válságot visszaszoríthatták volna, még akkor is, ha ezek nem lettek volna népszerű döntések. Winkler Magyarország példáját hozta fel, amelynek akkori kormánya – ahogy a Nemzetközi Valutaalappal megkötötte a megállapodást – azonnal életbe léptette a megszorító intézkedéseket, amely részben hozzájárult ahhoz, hogy a volt kormánypárt elvesztette a parlamenti választásokat. „Magyarországon 2010 első negyedévében 0,9 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi értékekhez képest. Mi, egy évvel a Valutaalappal megkötött egyezmény után, 3,2 százalékos mínuszt regisztrálunk a GDP-ben, mert a 2009-es nagykoalíciós kormány halogatta az intézkedések bevezetését a választások miatt” – mutatott rá Winkler Gyula.
Nemcsak az új tagállamok küzdenek a gazdasági válsággal – világított rá az EP-képviselő az európai helyzetre, ahol Görögország mellett Spanyolország, Portugália, Franciaország, Olaszország vezetett be megszorító intézkedéseket, legutóbb pedig Nagy-Britannia kormánya jelentette be, hogy adókat növel, befagyasztja a közalkalmazottak jövedelmét, csökkenti a szociális juttatásokat. Winkler ugyanakkor hozzátette, véleménye szerint Romániában a gazdasági és szociális válság mellett morális válság is kialakult, a társadalom különböző rétegei elvesztették hitelességüket, az elhiteltelenedés ezen folyamata mélyen érinti a hazai társadalmat.
RMDSZ-sajtóiroda
Nyugati Jelen (Arad)

Évadzáró a Stúdió Színházban
A Stúdió Színházban idén is tartanak évadzáró napokat: június 11-13. között a mesteris évfolyamok előadásait tűzik műsorra, közülük néhányat utoljára.
A korábbi években kialakult szokáshoz híven a miniévad jellegű sorozat teremt alkalmat a végzősöknek elbúcsúzni a Köteles utcai közönségtől és az egymás utáni három estén, különböző szerepekben a lehető legtöbb oldalukról megmutatkozni színészként. Dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente végzős, másodéves magiszteris színészhallgatói – az első olyan színészévfolyam, amely három év alap- és két év magiszteri képzésben vett részt – Balikó Tamás rendezésében utolsó alkalommal játssza Molnár Ferenc Az ördög című darabját június 11- én, pénteken 19 órától. Másnap este a két magiszteri évfolyam közös előadása, Kovács Levente rendezése, az Egy asszonygyilkos vallomása című Békeffy-darab kerül műsorra, szintén utoljára. 13-án, vasárnap 11 órától dr. Killár-Kovács Katalin elsőéves magiszteri színészosztálya az Én és a kisöcsémcímű operettet adja elő. Parászka Miklós rendezése jövőre is repertoáron lesz. Vasárnap este a magiszteri másodév Körtánccímű előadása zárja a hétvégét. Kovács Levente Schnitzler- rendezése képviseli a Művészeti Egyetemet június végén a Magyar Színházak XXII. Kisvárdai Fesztiválján.
Az évadzáró előadások alkalmával beszélgetésre hívják az erdélyi színházigazgatókat, akik a "színész- piacon" jelentkező kereslet felmérésében az egyetem legfontosabb tanácsadói, egyszersmind saját majdani társulatuk építésének szempontjából is érdekeltek a színészdiákok képzésében. A tanácskozás célja a színészképző iskola és a színészeket foglalkoztató intézmények közti szorosabb együttműködés, a színjátszás változó esztétikai irányvonalait, intézményi működését, gazdasági helyzetét, a bolognai típusú többlépcsős oktatást illetően felmerülő kérdések közös megválaszolása, áll a Művészeti Egyetem sajtóközleményében.
Népújság (Marosvásárhely)

Băsescunak megvan a tartalék megoldása
Mircea Geoană, a szenátus elnöke tegnap, a PSD állandó tanácsának ülése előtt kijelentette, meggyőződése, hogy Traian Băsescu, államfőnek megvan a tartalék megoldása arra az esetre, ha a bizalmatlansági indítvány szavazásán megbukik a kormány.
Geoană úgy értékelte, a kormánypártok mindenikében lesznek olyan honatyák, akik megszavazzák a bizalmatlansági indítványt.
„Az ország helyzete igen súlyos, és – úgy gondolom – felelőtlennek vagy politikai öngyilkosnak kell lenned, hogy egy ilyen kormányt támogass. Azt hiszem, jók az esélyek, és minden forgatókönyv szerint a megszavazott bizalmatlansági indítvány csak jó az országnak” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, milyen kormányzati megoldás lenne lehetséges a jelenlegi kabinet bukása esetén Geoană azt mondta: „Traian Băsescu elnök úrról tudjuk, hogy rendkívül rugalmas és találékony, ha politikai megoldásokat kell javasolnia. Meggyőződésem, hogy van tartalék megoldása”.
Kifejtette, első lépés mindenképpen a jelenlegi kormány leváltása.
Geoană kitért azokra a „hangsúlyokra”, amelyeket a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vetett fel egy esetleges kormányzati megoldás esetén, a jelenlegi kabinet bukása után, és elmondta: a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy döntött, csak választások után hajlandó hatalomra lépni.
Mediafax
Nyugati Jelen (Arad)

Kell-e a Jobbik Erdélyben? Irodáját nyitott Szegedi Csanád Marosvásárhelyen
„Ha úgy gondoltam volna, hogy a Jobbik marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar kapcsolatoknak, akkor nem nyitottam volna irodát Marosvásárhelyen” – jelentette ki tegnap a Krónikának Szegedi Csanád EP-képviselői irodájának megnyitóján. A Jobbik alelnökének célja a romániai magyarok anyanyelvhasználatának teljes körű biztosítása, az önrendelkezés elérése. Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar.
A Jobbik felelősséget vállal az „ideiglenesen elszakított nemzetrészekért”, a magyarországi párt számára nem létezik erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság, hanem csak egységes magyar nemzet – jelentette ki tegnap Marosvásárhelyen Szegedi Csanád, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője az első erdélyi irodájának megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón. „A politika a felelős azért, hogy Európa legnagyobb jogfosztott kisebbsége a Kárpát-medencei magyarság. Nemcsak a román, szlovák, hanem az eddigi magyar politikusok is” – vélekedett Szegedi, aki szerint ezért a jelenlegi politikusoknak kell visszaadniuk a határon túli magyarok önbecsülését.
Autonómiát és nyelvhasználatot kérnek
Mint hangoztatta, a Jobbik főleg azért küzd, hogy dél-tiroli mintára megvalósuljon a székely területi autonómia, és kezdeményezni fogják, hogy egész Románia, és főleg Erdély területén hivatalos nyelvvé váljon a magyar. Szeretnék elérni – tette hozzá –, hogy a közigazgatásban, illetve a rendőrség kötelékeiben az etnikai arány tükröződjön, az oktatásban az óvodától az egyetemig magyar nyelven lehessen tanulni.
„Az etnikai összetétel megváltoztatása ma is zajlik egész Erdély területén” – hangoztatta Szegedi, aki szerint ezeket a törekvéseket meg kell akadályozni. Ennek érdekében – fűzte hozzá – a témát uniós szinten is fel kívánják vetni. „Az iroda létrehozásának fő üzenete az, hogy ez nem valaki ellen, hanem valakiért jött létre” – húzta alá a szélsőjobboldali alakulat alelnöke. Mint fogalmazott, a helyszín azért épp Marosvásárhely, mert itt bár a lakosság fele magyar, a város szerinte elvesztette magyar jellegét, nincsenek magyar királyokat, szenteket ábrázoló szobrok, „az utcanevek használata botrányos: Dózsa György neve Gheorghe Dojaként szerepel”.
„Az esemény másik üzenete, hogy elég volt a meghátrálásból – hangsúlyozta a képviselő. – Az szeretnénk, hogy Marosvásárhely ismét a Székelyföld fővárosa, szimbóluma legyen, ahol az emberek szolidaritást és együttműködést vállaljanak egymással.” A határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban kifejtette: azon lesznek, hogy ezzel választójog is járjon, és a Jobbik a gazdasági intézkedésekben is tekintettel lenne az elszakított nemzetrészekre.
Cáfolt szélsőségesség
A Krónika kérdésére, miszerint nem gondolja-e, hogy a szélsőjobboldali alakulat marosvásárhelyi megtelepedése inkább árt, mint használ a román–magyar együttélésnek, leszögezte: ha így gondolta volna, akkor nem nyitotta volna meg az irodát. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság problémáira fel kell hívni a figyelmet. „Az erdélyi magyar EP-képviselők nem látják el azt a szerepet, amelyet el kellene látniuk a magyarság védelmében. A Jobbik nem akarja kisajátítani Erdélyt, a Székelyföldet politikai szinten, de példát kívánunk mutatni. Szeretném látni, hogy a többi magyar párt is irodát nyit Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Kolozsváron, Nagyváradon” – válaszolta. Hozzáfűzte: egyaránt elégedetlen az RMDSZ – személyesen Markó Béla – és Tőkés László tevékenységével, de utóbbival el tudja képzelni az együttműködést; viszont elsősorban az RMDSZ-t tartja felelősnek amiatt, hogy az erdélyi magyarság lélekszáma 200 ezerrel apadt az elmúlt 20 évben. Ugyanakkor azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a Jobbik nem szélsőséges párt, csak a magyarság érdekeit képviseli, határozott, de szalonképes politikát kíván folytatni, úgy, hogy az a magyar és román nép békés együttélését ne veszélyeztesse”.
A sajtótájékoztató végén egyébként számtalan kérdéssel ostromolták meg a magyar és román újságírók az EP-képviselőt. Ezekre válaszolva elmondta: az Új Magyar Gárdával felvállalják az együttműködést. Szegedi közölte, a szervezet főkapitánya, Kiss Róbert a nyár végén Marosvásárhelyre látogat, és tájékoztatja majd célkitűzéseiről a közvéleményt. Szegedi ugyanakkor nyomatékosan leszögezte: a székelységnek politikai úton kell kivívnia önrendelkezését. Szerinte egyébként a határoknak már nincs jelentősége, tehát „eljött az önrendelkezések korszaka, amikor a közösségeknek meg kell adni azt a jogot, hogy referendum útján eldöntsék, melyik országhoz akarnak tartozni”. Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha Szegeden vagy Debrecenben nyitna irodát a nagy-románia párti Corneliu Vadim Tudor, válasza az volt: ha e városok lakosságának az 50 százaléka román lenne, akkor ez természetes lépésnek számítana. Szegedi különben a következő határon túli kirendeltségét Zentán szeretné megnyitni.
Krónika (Kolozsvár)

Református Érmellék, 2. szám
Bihar megye – Megjelent az Érmelléki Református Egyházmegye gyülekezeti lapjának, a Református Érmelléknek második, július–augusztusi száma.
A címlapon Kulcsár Árpád értarcsai lelkész, főszerkesztő szólítja meg az olvasót, egyebek mellett leszögezve, hogy „Az újság egyértelmű céljául a belmissziót tűztük ki. (…) Távol fogunk maradni mind az egyházpolitikától, mind a világi politikától, de keresztyén kulturális élményeknél is sokkal többet szeretnénk nyújtani: az evangéliumot!” Ennek szellemében a lapban olvasható beszámoló egyházmegyei és egyházkerületi eseményekről, gyülekezeti alkalmakról, ismertető Lórántffy Zsuzsanna életéről, bemutatkozik a szolnokházai és a hegyközszentmiklósi gyülekezet, továbbá folytatódik az első lapszámban megkezdett II. Helvét Hitvallás, illetve Gyökössy Endrének az Apostolok Cselekedeteiről írott könyvet magyarázó Amikor erősen fújt a Lélek című munkájának közlése. A lap hozzáférhető az érmelléki lelkészi hivatalokban.
erdon.ro

Szilágyságba várják a diákokat
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség idén is megszervezi a Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemet.
A résztvevőket a Szilágyságba viszik, ahol Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon át a tövisháti táncokig sok élményben lehet részük. A rendezvényt szaktól függetlenül minden érdeklődő hallgatónak ajánlják.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség hagyományos Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetemének helyszíne ez alkalommal a Szilágyság, időpontja 2010. július 28 – augusztus 2. lesz. 
A tábor résztvevői az évek folyamán úgy az erdélyi, mint az anyaországi, és más elszakított területekről érkező fiatalok közül is kerültek ki. Nyári egyetemünket nemcsak néprajz, illetve a társadalomtudományok valamely ágának hallgatói figyelmébe ajánljuk, hanem mindazoknak, akik érdeklődnek a népi kultúra, a hagyományok, az épített örökség és a földrajzi látnivalók iránt. 
A KMDSZ a hat napi szállás, étkezés, utazás és programok ellenértékeként vendégeinek 40, a diákszövetség tagjainak 30 lejes benevezési díjat számol fel. (Átszámolt értéke kb. 2700/2100 forint, illetve 10/7 euró.) A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem elmúlt kilenc éve a tartalmas pihenésről és kikapcsolódásról, az érdekes előadásokról, a tábori hangulatról és kirándulásokról, valamint a népi értékek és magyar kultúra egyhetes leltározásáról szólt. Idén sem lesz másképp, a tizedik kiadás résztvevőit1 Désháza fazakasművészetétől a sámsoni borcsodákon keresztül a tövisháti táncokig több élménnyel is szórakoztatjuk majd. 
A jelentkezéshez a mellékelt regisztrációs ívet, valamint egy motivációs levelet kell legkésőbb 2010. július 19-ig, a következő címek valamelyikére eljuttatni: 
– titkarsag@kmdsz. ro 
– KMDSZ iroda, 400083 Kolozsvár/Cluj- Napoca, Petőfi Sándor/Avram Iancu utca, 21. sz. Személyes leadás esetén kérjük figyelembe venni, hogy a nyitvatartás ideje 10-15 óra. A helyek száma a jelentkezők függvényében korlátozott. A KMDSZ legkésőbb július 21-ig, telefonon értesíti az pályázókat.
erdon.ro

Magyar segély Romániának
Nagyvárad – A Körösök Vízügyi Igazgatóság munkatársai átvették a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Hatóságtól azt a segélyszállítmányt, melyet csütörtökön már el is jutattak a Galac környéki árvíz sújtotta területekre.
Pásztor Sándor igazgató honlapunknak elmondta: tíz darab, 1300 liter/perc kapacítású szivattyúról, tíz darab szivócsőről és húsz darab kivezető csőről, két darab, 4 kilowattos áramfejlesztőről, nyolc darab, 2×500 wattos teljesítményű reflektorról (mellyel a gátat fogják kivilágítani), a hozzátartozó 30 méter hosszú kábelekkel együtt, 5.000 darab fáklyáról (a terület megvilágítására alkalmasak) és két nagy darab, hengercsomagolású, árvíz elleni védekezéskor használatos geotextilanyagról volt szó, közel 8 millió forint összértékben.
Különben a romániai Környezetvédelmi Minisztérium a Körösök Vízügyi Igazgatóságon keresztül folyamatos kapcsolatban áll a budapesti székhelyű Országos Katasztrófavédelmi Hatósággal. Baj esetén Debrecenből 1 óra leforgása alatt megérkezik a szállítmány, vámolás nélkül. A közelmúltban az itteni intézmény 200 ezer darab zsákkal támogatta a magyarországiakat, így most tulajdonképpen az anyaországiak viszonozták ezt.
erdon.ro

Romániának folytatnia kell a reformokat
A romániai reformok folytatását szorgalmazta szerdán a bukaresti parlamentben Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke, aki szerint a politikusoknak akkor is meg kell hozniuk a „helyes döntéseket", ha népszerűségük ezáltal csökken a választók körében.
Az EP elnöke szerdán érkezett Romániába, ahol a parlament vezetőségével találkozott, majd részt vett a törvényhozói testület ünnepi ülésén. Buzek Traian Basescu államfővel és Emil Boc miniszterelnökkel is tárgyal.
Buzek a parlamentben kifejtette, hogy Romániának végre kell hajtania a reformokat. Mint mondta, a gazdasági válság idején nagyon fontos meghozni a helyes döntéseket még akkor is, ha időnként ezért magas politikai árat kell fizetniük a politikusoknak. Rámutatott: ugyanezt mondta el néhány nappal ezelőtt Görögországban, és a következő időszakban ezt az üzenetet továbbítja személyesen a gazdasági válság által erőteljesen sújtott Spanyolországnak és Portugáliának is.
Buzek emlékeztette a román honatyákat arra, hogy tőlük függ a reformintézkedések elfogadása, és arról biztosította őket, hogy az Európai Unió szolidáris lesz Romániával a válság idején is.
A román parlament hamarosan szavaz arról a bizalmatlansági indítványról, amelyet az ellenzéki szociáldemokraták terjesztettek a testület elé a 25 százalékos bércsökkentést és a 15 százalékos nyugdíjcsökkentést tervező Boc-kormány megbuktatása érdekében. Ezen a szavazáson a törvényhozók a kabinet megszorító intézkedéscsomagjának a sorsáról döntenek, mert ha elutasítják az indítványt, akkor az intézkedések automatikusan a parlament által is elfogadottnak tekinthetők.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett indítvány szövegét éppen azon a parlamenti ülésen olvasták fel, amelyen Buzek is jelen volt. Victor Ponta, a PSD elnöke bejelentette, hogy kizárják a pártból azokat a szociáldemokrata honatyákat, akik igazolatlanul hiányoznak a kormány sorsáról döntő ülésről.
A PSD-nek és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 24 voks kell még a kormánybuktatáshoz szükséges 236-hoz, ezért a napokban megpróbálták meggyőzni a kormánykoalíciót támogató honatyákat, utasítsák el a megszorításokat, és szavazzanak a bizalmatlansági indítvány mellett.
Impulzus
Erdély.ma

A tiltakozás folytatódik
Incidens nélkül ért véget kedden Bukarestben a parlament előtti tüntetés, amelyen körülbelül 500 szakszervezeti tag vett részt. A tiltakozók kérték a kormány leváltását és Traian Basescu államelnök lemondását, valamint, hogy ne alkalmazzák a fizetés- és nyugdíjcsökkentő intézkedéseket, amelyekért felelősséget vállalt a kormány.
A szakszervezetek szerdán is tüntetnek a parlament előtt, csütörtöktől szombatig pedig a honatyák parlamenti irodái és a helyi pártszékházak előtt tartanak sztrájkőrséget.
A szakszervezeti szövetség június 15-ére tervez tiltakozó nagygyűlést a parlament előtt, több mint 20.000 ember jelenlétével. A bizalmatlansági indítvány megszavazásának idején élőláncot alkotnak a parlament körül és a költségvetési alkalmazottak általános sztrájkot tartanak aznap.
Népújság (Marosvásárhely)

A hagyományőrzés "végvárai"?
Krizbai Nemes Katalin, nyárádmagyarósi református tiszteletes asszony évtizedek óta népművészettel foglalkozik: csuhézott, szalmát font, varrt, szőtt, fát gravírozott. Termékei – jegyzetei alapján – 37 országba jutottak el. Több kiállítása is volt Marosvásárhelyen, a Nyárádmentén, szerte a világban. A kézügyességet – vallomása szerint – édesanyjától örökölte. Bandi Dezső irányította, okította. Házuk olyan, mint egy múzeum. Amikor Magyarósra kerültek, megpróbált az ismereteiből másoknak is átadni. Kevesen érdeklődnek. Pedig Magyaróson van hagyományos viselet. A 80 éves Csergezán Sándorné még varr eredeti székely ruhákat. Voltak jó tanoncai: Klinger Erzsébet, aki elköltözött az országból, Tőkés Réka, tőle még lehet tanulni. Egy nemzedéknyi távolságra állunk attól, hogy már csak a múzeumok termeit díszítse a sok szép kézimunka.
– Az iskolában a "műhelyórán" ma már számítógép-kezelést tanulnak, a kézimunka nem trendi. A tanárok nagy része ingázik, órák után nincs, aki foglalkozzon a gyerekekkel. A modern lakásokban nincs már igény a hagyományos népi dísztárgyakra – mondta Katalin asszony.
-vagy-
Népújság (Marosvásárhely)

Nyárádszereda várja a kertészmérnökjelölteket
Tizennyolcadik alkalommal indul I. évfolyam a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara nyárádszeredai kihelyezett tagozatán, ahova 50 helyre lehet jelentkezni. Beiratkozás: július 19 – július 31., naponta 11- 17 óra között, a nyárádszeredai művelődési házban. Beiratkozási díj 150 lej, amely tartalmazza az Oktatási Minisztérium A és B nyilvántartási lapjának 6000 Ft ellenértékét is.
Szükséges iratok: – érettségi bizonyítvány és a jegyeket tartalmazó melléklet fénymásolata (Foaia matricola); – születési bizonyítvány fénymásolata; – házassági bizonyítvány (névváltoztatás esetében); – személyazonossági bemutatása – 2 db 3 x 4 cm-es fénykép; – külön lapon lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, születési dátuma, édesanyjának leánykori neve (vezeték- és keresztnév).
Felvételi vizsga nincs. Túljelentkezés esetén az érettségi vizsga eredménye s a jelentkező tetszés szerinti választása alapján a biológia-, kémia- vagy matematikajegy figyelembevételével állapítjuk meg a bejutottak sorrendjét.
Az oktatás időtartama 7 félév, az utolsó a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése.
Az oktatás kéthetenként zajlik, péntek déltől vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Magyarországon egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Az I. évesek szeptember második felében Budapestre utaznak a Corvinus Egyetemre, ahol ünnepélyes keretek között az egyetem polgáraivá avatják őket. Az útiköltséget ezen egyszeri alkalommal a hallgatók fedezik. A magyarországi ellátmány (koszt és szállás) nem a hallgatókat terheli.
A teljes tananyagot a hallgatók, tanulmányuk befejezésekor vagy távozásukkor visszatérítendő garancia lefizetésével,díjmentesen kapják, az egyes félévek illetve tanévek végén visszaszolgáltatási kötelezettséggel. A távolról járó hallgatók részére a hétvégi konzultációk alkalmával a szállás családoknál biztosítható, térítés ellenében. Az oktatás támogatására a hallgatók félévenként 225 lejt fizetnek. Jó tanulmányi eredményt elérő hallgatóink a félévek végén tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, a nehéz anyagi helyzetűek pedig szociális segélyt kapnak.
Felvételre jelentkezhet minden magyarul tudó román állampolgár, életkortól függetlenül, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik, a már gazdálkodó, kertészkedő személyek is jelentkezhetnek. A jó felkészülést a legújabb szakkönyvekkel, jegyzetekkel bőven ellátott könyvtár, valamint a kiváló hazai és budapesti oktatók lelkiismeretes, céltudatos szigora biztosítja.Végzettjeink a Budapesti Corvinus Egyetem diplomáját vehetik kézhez, amelyet az EU valamennyi országában elismernek, és amely egyenértékű a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyetemének kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomájával.
Jól képzett, idegen – elsősorban angol – nyelveket is tudó végzettjeink iránt egyre nagyobb a kereslet, és jó tudni, hogy a különböző pályázati úton megszerezhető támogatások elnyerésénél fontos szempont a pályázó felsőfokú szakvégzettsége.
Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető
Népújság (Marosvásárhely)

Transzszilvanizmus, középútkereséssel
Korunk magyar és világirodalmának legszorítóbb kérdéseit kívánta közönség elé tárni nemrég, egy Felvidékről érkezett alkotócsoport. Az első, ami felmerült, a kulturális hagyományokhoz fűződő „túlzott” kötődésünk. Anakronisztikus manapság az erdélyi magyar irodalom bezárkózottságát folytatni, és ráadásul káros is, mert az utóbbi két évtized alatt épp elég hátrányt jelentett számára önként vállalt „gettósodása” – hangzott el a vitaindító vád. És enyhítő mellékkörülményként tették még hozzá: nem kell figyelmen kívül hagyni, hogy az évszázadok alatt Erdélyben a magyar nyelv gyökerei mélyebbre ereszkedtek, mint más peremvidékeken.
De hamar megszületett rá a frappáns válasz: a hagyomány nem holmi múzeumi tárgy, amit erőszakkal vagy csalafintasággal el lehet tőlünk tulajdonítani, hanem identitásunk része. Ezért kell ragaszkodnunk hozzá, ezért él jelen idejű értékként bennünk. Viszont fontos, hogy vele ne zárjuk ki a kreativitást. A hagyománytisztelet ne váljék merev, szoborszerű fétistárggyá, a megszokás, a sznobok és a politikusok sablonos munkaeszközévé, mert ezzel csak elidegenítő hatást gyakorol épp azokra, akiknek szánják.
Hozzátenném, hogy senkinek sem tartozunk magyarázattal hagyományaink ápolásának kérdésében. Nem valamiféle intellektuális gőggel való szembefordulás kedvéért, inkább önvédelemből. Mert megtagadásuk bárhol a Földön egyenlő a nemzetiségi önfeladással, a beolvadási hajlandósággal. A jelenkori civilizáció amúgy is már jócskán kitermelte a maga tömegbolondító technológiáját, az elektronikus kommunikáció kétélű fegyverként terjeszti az értékest és a giccset. Utóbbit talán nem véletlenül, hanem tudatos politikai stratégiából, egyszerűen, mert a Föld állandóan növekvő számú lakosságának döntő részét, társadalmi rendszertől függetlenül, csak félrevezetéssel, figyelemeltereléssel, a gondolkodásról való következetes leszoktatással lehet kézben tartani, és szükség esetén manipulálni.
Ennek megfelelően a szennysajtó, a portálok és a kereskedelmi tévéadók zöme az olvasásról való leszokásra ösztönöz, mindent képekkel, olcsó, ízléstelen és tartalmatlan bulvárral, idétlen amerikanizálással akar elérni. Anélkül, hogy figyelembe venné: mára befellegzett a fogyasztói társadalom fénykorának. Ha az anyagiakban a takarékosság, a költekezés megfontolása előkelő helyre lépett elő, akkor ugyanezt kell követniük a szellemieknek, sőt, az etikai értékeknek is.
Az erdélyi magyar kulturális hagyományokban pedig a megújulást ésszerűen és mértékletesen kell ötvözni a modernnel, az érdekessel, ami nem jelenti feltétlenül a minőség elhanyagolását, a közhelyes stílus térhódítását. Csupán arról van szó, hogy az alkotást újabb, mai szemmel nézve vonzóbb mederbe kellene terelniük az erre hivatottaknak. Változatlan mércével, de ízléses, emberközeli csomagolással.
ÖRDÖG I. BÉLA
Szabadság (Kolozsvár)

Törvénytelen határmódosítás Hargita és Neamţ megye között?
Törvénybe ütköző az a ’98-ban kiállított dokumentum, melyet a Neamţ megyei és a gyergyószentmiklósi önkormányzat írt alá a Hargita és Neamţ megye közötti határ módosítására vonatkozóan – hívja fel a figyelmet a székelyföldi megye tanácsa a csíkszeredai törvényszékhez címzett beadványában.
A két megye közötti határvita évek óta húzódó probléma, melyre máig nem sikerült megnyugtató megoldást találni. A vita tárgyát az a több tízhektáros terület képezi, amelyet mindkét megye magáénak vall. A két megye önkormányzati vezetői többször is tárgyalóasztalhoz ültek, 2005-ben közös bizottságot is létrehoztak, amely a határvitában kellett volna döntsön.
Legutóbb tavaly augusztusban zajlott tárgyalás Gyilkostó üdülőtelepen, ahol a felek abban állapodtak meg, hogy a 2005-ben létrehozott közös bizottság döntse el, hol van a tényleges határ a két megye között. Míg Hargita megye és Gyergyószentmiklós elöljárói ragaszkodnak az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt határokhoz, addig Neamţ megye önkormányzatának képviselői és Békás település elöljárói az 1987-ben kiigazított, és 1998-ban gyergyószentmiklósi elöljárók által aláírással is elismert határokat tekintik érvényesnek.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg a Hargita megyei szakemberek a Lapos-pataknak a műúttal való találkozását tekintik határvonalnak, addig a Neamţ megyeiek a Kupás- és a Békás-patak találkozását ismerik el határnak. A Hargita Megyei Tanács törvényszékhez címzett beadványa szerint a 1998/7-es törvény világosan kimondja: a települések adminisztratív határainak megállapítása annak a bizottságnak a hatásköre, amelyet a prefektus rendeletére hoztak létre. Mivel Gyergyószentmiklós és Békás község adminisztratív határa megegyezik a két megye határával, a bizottságban benne kell lennie mindkét megyei önkormányzat illetékeseinek is – olvasható a beadványban.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

Kedden szavaz a parlament az ellenzéki bizalmatlansági indítványról
Ma 10.30 órakor ismerteti az ellenzék a parlament két házának együttes ülésén a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, arról azonban csak jövő kedden szavaznak – döntött tegnap a képviselőház és szenátus állandó bizottsága.
Mint ismeretes, a Boc-kormány tegnap vállalt felelősséget a parlament előtt a költségvetési megszorításokat – köztük a közalkalmazotti bérek 25 százalékos, a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését – tartalmazó két jogszabálycsomagért. Amennyiben jövő kedden a honatyák többsége nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, akkor ezek a megszorító intézkedések rövid időn belül életbe is lépnek, azonban ha az ellenzék megszerzi a voksok többségét, akkor megbukik a kormány, s a megszorítások sem lépnek érvénybe.
Bizakodik a PSD
Alig 20-21 szavazatra van még szükség a bizalmatlansági indítvány elfogadásához – jelentette be tegnap Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A kormánypártok azonban kizártnak tartják, hogy soraikból „árulók” kerüljenek ki. A demokrata-liberálisokat maga Traian Băsescu államfő utasította pártfegyelemre. Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Marian Sârbu, a független honatyákból alakult UNPR elnöke is tegnap úgy nyilatkozott, alakulatuk képviselői, szenátorai a bizalmatlansági indítvány ellen fognak szavazni. Sârbu azonban azt is leszögezte, hogy ha december 31-ét követően a nyugdíjak nem nőnek ismét a jelenlegi szintre, akkor az alakulat kilép a kormányból. Eközben Borbély Károly RMDSZ-es gazdasági államtitkár is leszögezte, jelen pillanatban Romániának politikai stabilitásra, következetességre van szüksége, ezért szerinte sem tudja megbuktatni az ellenzék a kormányt.
Folytatódnak a tiltakozások
Miközben az állandó bizottságok a bizalmatlansági szavazás menetrendjéről döntöttek, mintegy ezer szakszervezetis tüntetett a parlament épülete előtt, azt követelve a képviselőktől és szenátoroktól, hogy ne szavazzák meg a megszorításokat tartalmazó két törvénycsomagot. Hírügynökségi közlések szerint a tiltakozók túlnyomó többsége már most is 1000 lejesnél alacsonyabb fizetéssel rendelkezik.
Mint hangsúlyozták, ha a kormány ebből is lefarag, egyszerűen nem lesz miből megélniük egyik fizetéstől a másikig. A hőség ellenére a tüntetők 11 óráig álltak a parlament előtt, távoztukban pedig közölték, ma is visszatérnek. Csütörtöktől a bejelentések szerint az öt országos szakszervezeti tömb vidékre helyezi át a tiltakozó akciókat, a Bukarestből hétvégére hazatérő honatyák területi irodái előtt fogják követelni , hogy vagy szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt vagy szavazzanak a megszorító intézkedések ellen.
A szakszervezetek vezetői ugyanakkor bejelentették, a bizalmatlansági szavazás napján, azaz június 15-én az Alkotmány téren szerveznek tiltakozó akciót, míg a parlament épülete körül 25 ezer személy részvételével készülnek élőláncot alkotni. A szakszervezetiek ugyanakkor bemennek a parlament két házának együttes ülésére is, hogy lássák, hogy szavaznak a honatyák, hogy ezt a területi szervezeteknek is tudják majd közvetíteni. Az érdekvédelmiek június 15-ére országos általános sztrájkot is hirdettek.
Bércsökkenés: 68 lejtől 2 ezerig
Óriási a különbség a közalkalmazotti bérek között, éppen ezért óriási lesz a különbség a csökkentés mértéke között is. A Realitatea hírtelevízió számításai szerint csökkentések 68 és 2 ezer lej között lesznek. A legnagyobb mértékben a diplomaták bére fog csökkenni, hisz 8 ezer lejes átlagbérükből miután levonják a 25 százalékot, 6 ezer marad.
A katonasági 2 ezer lejes átlagkeresetből 1500 lej marad, igaz, az afganisztáni és iraki hadszíntereken állomásozó román katonák mentesülnek a megszorítások alól.
A tanárok a korábbi 1200 lej helyett 800-at, a tanítók pedig 675 lejt visznek majd haza, az orvosoknak átlag 1050 lejük, a rendőröknek 1262 lejük marad, míg a bírák és ügyészek a jelenlegi 2625 lej helyből 875-öt elveszítenek.
525 lejjel keresnek ezentúl kevesebbet a közigazgatásban dolgozók is. Míg jelenleg 678 lej az átlagnyugdíj, ez az összeg a 15 százalékos csökkentést követően 576 lej lesz. A munkanélküliek is számottevő összeget veszítenek, a havi bevételük 68 lejjel 382 lejre apad.
Vlădescu megnyugtatta a sportfogadó irodákat
Cáfolta Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter azt a hírt, miszerint a kormány megszorító intézkedései között a sportfogadásokból származó, 600 lej alatti nyereményekre is 25 százalékos adót vetnének ki. „A 600 lej alatti nyereményekre nem lesznek adókötelesek” – szögezte le Vlădescu.
Mint ismeretes, tegnap a Romániában működő sportfogadó irodák 96,7 százaléka meghatározatlan ideig zárva maradt, így tiltakozva a kormány terve ellen. A tiltakozók szerint az intézkedés nemhogy pluszbevételt jelentene az államnak, hanem – a cégek üzleti forgalmának drasztikus csökkenése miatt – havonta több millió lejes veszteséget.
Az ACPR – amelynek a sportfogadásokat szervező cégek is tagjai – tegnap találkozót kért Vlădescutól a helyzet mihamarabbi tisztázása érdekében.
Ugyanakkor tegnap Vlădescu arról is beszámolt, hogy az idei év folyamán sem a dohányipari termékek, sem a szeszes italok, sem pedig a kőolajipari termékek jövedéki adóját nem emelik.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)

Látható különbség
Sportnyelven szólva zongorázni lehet a különbséget a között, ahogyan a második Orbán-kormány, illetve a harmadik Boc-kormány nekiveselkedett a gazdasági-pénzügyi válság legyűrésének. Az áprilisi választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz–KDNP-pártszövetségnek az Orbán-kabinet május 29-i hivatalba lépésétől számítva bő egy hétre volt szüksége ahhoz, hogy konkrét válságellenes lépéseket és gazdaságélénkítő intézkedéseket egyaránt tartalmazó stratégiát tegyen le az asztalra.
Ez a lépés tegnap megtörtént, amikor Orbán Viktor miniszterelnök ismertette 29 pontos gazdasági akciótervét az Országgyűlésben. Persze tudjuk, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sokatmondó azonban, hogy a kormányfő beszéde közben a forint erősödésnek indult, jelezve: a beharangozott intézkedéseket bizalommal fogadták a befektetők, akik máris túltették magukat a Fidesz néhány vezető politikusának a napokban tett, a magyar gazdaság „elgörögösödéséről” szóló nyilatkozatai fölött. Jó jel az is, hogy budapesti és londoni elemzők egybehangzóan pozitívnak nevezték az Orbán-programot, külön kiemelve például az adórendszer átláthatóságát szolgáló vagy a magyarországi vállalkozások versenyképességét erősítő pontokat.
Ehhez képest a román demokrata-liberálisok és az RMDSZ alkotta kormánynak a beiktatása óta eltelt fél év sem volt elegendő a román gazdaság motorjait beindító lépésekre, sőt a költségvetési kiadások visszaszorítása érdekében elengedhetetlen, Traian Băsescu államfő által már május elején beharangozott megszorításokat sem volt képes gyakorlatba ültetni. A bukaresti egy helyben topogásra még az sem mentség, hogy kétharmados többsége révén az Orbán-kormány gyakorlatilag korlátlan lehetőséget kapott az országlásra, hiszen a Boc-kabinet is viszonylag kényelmes parlamenti többséget tudhat maga mögött.
A bökkenő csak az, hogy a bukaresti kormány tagjainak elképzelésük sincs arról, miként húzzák ki a kátyúból az országot, ráadásul tetézi a bajt, hogy a PDL vezető politikusai az elmúlt hetekben ott hátráltak ki pártelnök-kormányfőjük népszerűtlen intézkedései mögül, ahol csak tudtak. Ha igaz a hír, hogy a két kormány ősszel folytatni készül az együttes ülések hagyományát, kölcsön lehetne kérni a magyar akciótervet. Csak ne legyen túl késő.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Trianon miatt forrong a helyi román média
Politikai felhangot kölcsönzött a nagyváradi román sajtó a tegnap délben, az Euro Foto Art Galériában megtartott kiállítás-megnyitónak. A tárlaton a Trianon-emlékév alkalmából a nagyváradi RMDSZ által szerevezett rajzverseny díjnyertes alkotásait mutatták be, ellenben a kultúra háttérbe, míg a politika előtérbe került.
Tóth István galériavezető rövid bevezetőjét követően Biró Rozália, a nagyváradi RMDSZ elnöke szólt a megjelentekhez, ismertette a kiállítás apropóját. Beszédében egy rövid kitérőt tett, abban reagált az egyik helyi napilapban tegnap megjelent, a kiállítás anyagát bíráló, magyarellenes írásra. „A tárlat apropóját a trianoni békediktátum kilencven éves évfordulója szolgáltatta, 21 osztály diákjai vettek részt a versenyen, a teremben a nyertes alkotások láthatók. Fontos, hogy gyermekeinkben kialakítsuk a nemzeti identitást, és hogy megismerjék nemzetük történelmét, hiszen ily módon jobban tudják értékelni a jelent, és egy egészségesebb jövőképet alakíthatunk ki bennük” – mondta Biró, aki szerint ezt a szándékot nem szabad elítélni. Megemlítette, hogy hasonló módon van jelen a Moldovai Köztársaságban vagy az Ukrajnában élő románok életében.
Szinte be sem fejezte mondandóját, amikor a román sajtó két képviselője felháborodásának adott hangot, elsősorban azért, mert szerintük a kiállított alkotások gyűlöletet sugároznak, emellett alig fordul elő rajtuk a román trikolór, viszont annál többször jelenik meg a magyar zászló. Ugyancsak sérelmezték a román újságírók, hogy a tárlatnyitó nem lett egyformán meghirdetve minden sajtóorgánum felé. Érvelésük szerint a szervezők azt szerették volna elérni, hogy csak a magyar újságírók értesüljenek az eseményről. Utóbbi kételyeket Tóth István oszlatta el, míg Biró válaszában viaskodás helyett a tolerancia erősítését hangoztatta. „Egy olyan európai állam polgárai vagyunk, ahol a határok még léteznek ugyan, de már nem kell, hogy elválasszanak. Ezek a rajzok számunkra nem a gyűlöletet, hanem a megbékélést tükrözik” – mondta a váradi RMDSZ elnöke.
Tóth István szintén azt hangsúlyozta, érthetetlen számára az e fajta hangulatkeltés. „Fennállásunk óta mindenkinek teret adtunk, mivel a galéria célja a művészet propagálása, ezért is érthetetlen számomra, hogy egyes médiumok politikai kérdésként kezelik ezt a tárlatot. Az ellen persze egy román újság képviselője sem emelt kifogást, hogy magyar ember létemre én rendeztem meg először a világ minden táján élő román fotográfusok fesztiválját, amelynek megvalósításához a kormány és a művelődési minisztérium csupán ígéretekkel, míg az akkori Bihar megyei tanács, amelynek élén magyar ember volt, pénzzel járult hozzá. Akkor sem emeltek kifogást a románok, amikor elsőként javasoltam Mona Muscă egykori művelődési miniszternek, hogy legyen ünnepe a román kultúrának” – érvelt a Román Fotográfusok Szövetségének elnöke, ám úgy tűnt, csak részben tudta megnyugtatni a román kollégák „sebzett” nemzeti öntudatát.
Zárásként a nyertes alkotást elkészítő osztály tanítónője, Bitte Rozália is szólhatott néhány szót a jelenlévőkhöz, és szerencsére nem alakult át politikai vitává a kiállítás-megnyitó.
Boros Péter
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tízéves a Nobilitas Egyesület
Nagyvárad – Tizedik éve működik Nagyváradon az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek tagjai a keddi találkozó alkalmával elevenítették fel a tíz év eseményeit.
2001 nyarán alakult meg és azóta töretlenül működik Nagyváradon, illetve Bihar megyében az erdélyi és partiumi nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület, melynek elsődleges célja és feladata, a származás méltósággal és jószándékkal történő felvállalása, a nemesi családok sírjainak ápolása, az elkobzott vagyonok törvényes úton való visszaszerzése, valamint a múltőrzés és értékmentés. Széll Katalin alapító tag a keddi találkozón felelevenítette az elmúlt tíz év eseményeit a találkozók jegyzőkönyvi kivonata alapján. A szép számban megjelent tagságot terített asztal fogadta. Széll Katalin részletesen beszámolt nem csak az egyesület megalapításának körülményeiről, hanem minden egyes találkozóról. Erdélyben és Magyarországon már több hasonló egyesület működött, így időszerűvé vált, hogy a Partiumban is egyesületbe tömörüljenek mindazok, akik igazoltan nemesi származásuak. 2001-ben az első előadó Várhegyi Lehr György, a Sárkány Lovagrend elöljárója, a szervezet tiszteletbeli elnöke volt, aki elkészítette az egyesület pecsétjét is.
Tartalmas tíz év
Időközben megkezdték a bejegyeztetést is, mely nem volt akadályoktól mentes. 2003-ban új vezetőtanácsot választottak, így lett az egyesület elnöke Fodor József általános helynök, az ügyvezető elnök Csáky Ferencz és a titkár pedig Széll Kató. A tíz év alatt számos történelmi – többségében a Bihar, illetve Erdély múltjához fűződő – előadás és szavalat hangzott el a találkozók keretében. A tagok rendszeresen koszorúznak a magyar ünnepi megemlékezéseken, ugyanakkor az egyházi ünnepek és más jeles napok alkalmából is ünnepséget tartanak. Halottak napján hagyományos módon a nagyváradi Bazilika kriptájában tartanak ökumenikus gyásszertartást. Fodor József vikárius végül elmondta: “Jó volt végighallgatni mi minden történt az elmúlt tíz év alatt, látható, hogy nem semmittevéssel töltöttük el az időt”.
Mészáros Tímea
erdon.ro

Németh Zsolt Bukarestben
Az Orbán-kormány beiktatása óta ma először lesz román-magyar diplomáciai tárgyalások színhelye Bukarest. Erre Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár romániai látogatása ad alkalmat. A magyarországi politikus Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral találkozik a román fővárosban és Markó Béla kormányfő-helyettest is felkeresi hivatalában.
A Németh–Mazuru tárgyalások központi témája várhatóan a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény alkalmazása lesz, miután a román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni a jogszabályról.
Ennek érdekében a román külügyminisztérium pontosításokat kért Budapesttől, mielőbbi tárgyalást kezdeményezett a magyar féllel, a szenátus külügyi bizottsága pedig a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak. Mindez abból a válaszból derül ki, amit a román külügy a Mediafax és a Rador hírügynökségek érdeklődésére adott a témában.
A tárca azt is jelezte: a román fél teljes mértékben kész a nyílt párbeszédre ebben az ügyben. Mint ismert, a román külügyminisztérium mindeddig nem foglalt hivatalosan állást a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban. Korábban azonban Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak”, ami ellentétes a nemzetközi joggal.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Rossz vért szült a Jobbik
Irodát nyitott Marosvásárhelyen Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő
Aláírásgyűjtésbe kezdtek tegnap marosvásárhelyi értelmiségiek tiltakozásul amiatt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti képviselője, Szegedi Csanád irodát nyitott a városban. „Nem akarom, hogy Erdélyben bárhol a Jobbik akármit is nyisson. Nem akarok fasiszta Európát” – szögezte le lapunknak Spielmann Mihály történész.
„Nem valaki ellen nyílt az iroda, nem is provokációnak szántuk, hanem azért, mert szeretnénk felvállalni az erdélyi magyarság ügyét, az autonómia megvalósítását, a magyar nyelv használatának kiszélesítését egész Erdély területére” – nyilatkozta lapunknak a szélsőjobboldali nézeteiről ismert párt politikusa.
Mint megtudtuk, a képviselő „szíve csücske” Székelyudvarhely, mégis úgy látta jónak, hogy Marosvásárhelyen nagyobb szükség van a jelenlétére, mert itt sokkal nagyobbak a bajok. „Udvarhelynek van egy Csaba királyfi szobra, Vásárhelyen még mindig nincs Kossuth Lajos utca, sem szobor, Dózsa György nevét, a róla elnevezett úton még mindig elrománosítva írják” – sorolta a képviselő. Hozzátette, nemcsak a magyarokat, de románokat is szívesen segít problémájuk orvoslásában, ha felkeresik az irodáját.
A Jobbik Magyarországért képviselője szerint a marosvásárhelyi magyarok és a székelység előtt két út áll: vagy a kolozsvárihoz hasonló helyzetbe jutnak néhány éven belül, vagy – ha megvalósítják a területi autonómiát – Marosvásárhely a Székelyföld fővárosa lesz. Szegedi elveti a kis lépések, a „kettőt előre, hármat hátra” politikáját, mert úgy látja: ha az autonómia nem valósul meg, a szórvány sorsára jut a székelység is.
Szegedi: Tőkésék nem képviselik közösségüket
A tegnapi irodanyitó ünnepségen az Erdélyi Magyar Ifjak, a Hatvannégy Vármegye, a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezeteinek képviselői, valamint egy „gárdista barátunk Szovátáról” vett részt. Többnyire fiatalok, de néhány idősebb személy is tartózkodott az Ifjúsági utca 2. szám alatti épület harmadik emeleti szobájában, ahol a jobbikos képviselő ma délután máris fogadja az ügyfeleket.
A megnyitón elhangzott, eddig egy magyarországi párt sem jött Erdélybe, ezért a Jobbik úgy érezte, kötelessége képviselni az egész Kárpát-medence magyarságának az érdekeit. „Három magyar képviselője van Brüsszelben az erdélyi magyarságnak, de nem az érdekeit képviselik, soha nem beszélnek az autonómiáról, minden egyébbel kapcsolatosan hallatják a hangjukat, csak saját választóikért nem. A Jobbik nem akar politikai tőkét kovácsolni, azért teszi ezt, mert más nem vállalta, holott a többi pártnak is kötelessége volna eljönni Marosvásárhelyre, Szabadkára, Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra” – hangzott el a megnyitón.
Aláírásokkal tiltakoznak
Marosvásárhely magyar polgárainak egy része határozottan elutasítja Szegedi Csanád jelenlétét a városban. Tegnap aláírásgyűjtés is indult a helyi értelmiségiek körében a szélsőséges párti politikus irodájának megnyitása ellen. Értesüléseink szerint a Látó folyóirat szerkesztői és a színművészeti főiskola több tanára csatlakozott a tiltakozáshoz.
„Nincs szükség újabb gyűlölet-technikákra. Én, Sebestyén Spielmann Mihály, marosvásárhelyi lakos, erdélyi magyar író, történész és könyvtáros, az auschwitzi áldozatok nevében, félig kiirtott családom és a tisztesség nevében tiltakozom az ellen, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben bárhol a Jobbik akármit is nyisson. Nem akarok fasiszta Európát” – jelentette ki lapunknak Spielmann Mihály.
Tőkés András, az MPP korábbi alelnöke szerint sincs szükség a Jobbikra a városban. „Káros lesz a jelenlétük. Az autonómiáért folytatott harcot, ha a zászlajukra tűzik, azzal nem használnak, csak ártanak nekünk. Nem jó, ez biztos, szerintem a Jobbiknak nincs Magyarországon hatalma, ezért idejön és itt szervez akciókat” – vélekedett lapunknak Tőkés László európai parlamenti képviselő fivére.
Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke hihetetlennek tartja, hogy a szélsőséges párt irodát nyit Marosvásárhelyen. Szerinte nincs szükség a szélsőjobboldali Noua Dreapta román párt magyar változatára Erdélyben.
„Féltem a Jobbiktól az erdélyi magyar fiatalokat. Arról beszélnek, hogy a kisebbségi jogokat támogatják, holott ez nem igaz. Eddig táborokat szerveztek, ott nyilvánultak meg, most irodájuk lesz. Negatív gesztusnak tartom, szerintem ez egy provokáció is lehet a részükről, hiszen, ha a román hatóságok betiltanák a marosvásárhelyi irodát, akkor tőkét kovácsolhatnának belőle” – mondta lapunkak Enache.
Kelemen Atilla parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint szíve joga mindenkinek, hogy irodát nyisson a városban. „Csak azt nem értem, hogy mit keres Marosvásárhelyen a Jobbik. Azt sem tudom, ki a marosvásárhelyi kontaktembere, kik a támogatói. Furcsa, egyelőre ennyit mondhatok” – jelentette ki az ÚMSZ-nek a politikus.
Antal Erika
Új Magyar Szó (Bukarest)

„Kultúra” és „civilizáció”
Nyugati partnereinkben azt kell tudatosítanunk, hogy a mi gondjaink az ő gondjaik is. Vagy azokká válhatnak.
Úgy tűnik, az új magyar külpolitika a határon túli magyarok kérdésében is a radikális megoldások útját választja. Ami bizonyos mértékig érthető. Az elmúlt bő fél évszázadban nyilvánvalóvá vált, hogy az egyoldalú engedményekre alapozott politizálás ugyanúgy nem vezethet eredményre, mint ahogyan az irredentizmus sem vezethetett.
Az, hogy a kisebbségi magyarságra vonatkozó döntésekben kizárólag a szomszédos államok többségi népessége lehessen illetékes, látszólag demokratikus ugyan, mélyebb megfontolása azonban ellentmond a demokrácia minden alapelvének. A kisebbségeket teljességgel kiszolgáltathatja a többségi társadalmak önkényének. A kisebbségi állampolgárt az úgynevezett. nemzeti államok jogrendszere másodrendű állampolgárnak, egyrészt megbízhatatlannak, másrészt éretlennek tekinti.
A helyzet felülvizsgálatára azonban a nemzetközi közvélemény beidegzettségein kellene változtatni. Ennek kezdete az lehetne, hogy mi magunk is megpróbálnánk az – egyéb vonatkozásokban már felfüggesztett, de a kisebbségi kérdésben továbbra is érvényben tartott – területiségtől a többes kötődések, az összetett identitások teljes körű fel- és elismerése irányában elmozdulni.
Tény, hogy mi, erdélyi magyarok ugyanúgy rendelkezünk bizonyos mérvű román identitással, mint ahogyan a románok is bizonyos mérvű magyarral (még ha ez gyakran a puszta elutasítás szintjén reked is meg). Az együttélés lehetetlenné teszi, hogy függetlenedjünk egymástól. A megoldás csakis az lehet, hogy mindkét fél vállalja azt, amivel identitását a másikhoz fűződő kapcsolatai gazdagítják.
Szegényíteni egészen bizonyosan egyiket sem szegényítik. Illetve csak akkor, ha a másik identitást az érintett fél nem önként vállalja, hanem mikor az egyik, mikor a másik állam a sajátja helyett próbálja ráerőszakolni.
A kettős kötődések legitimitásának, sőt üdvös voltának elismerése egy csapásra orvosolhatná azokat a problémákat, amelyek manapság nem csak nálunk, de a Közel-Keleten és a világ más tájain is robbanásveszélyes helyzeteket teremtenek.
Norbert Elias a francia és angolszász „civilizáció”- és a német „kultúra”-fogalom elemzése során bizonyította, hogy az egyik a terjeszkedő, a másik a visszaszorulás ellen védekező nemzetek fogalmi eszköze az önmagukhoz és a külvilághoz fűződő viszony elméleti leírására. Németország a középkor vége óta folyamatosan teret veszít, akárcsak Magyarország. Anglia és Franciaország, majd az Amerikai Egyesült Államok viszont a 20. század közepéig folyamatosan terjeszkedik. Ekkor kezdődik el a gyarmatbirodalmak szétesése. Franciaország is elindul a hanyatlás útján, nagyhatalmi státusát ma már Anglia is pusztán az Egyesült Államokhoz fűződő sajátos viszonyának köszönheti.
S a hanyatlás szele mintha magát az Egyesült Államokat is elérte volna. Ha Elias gondolatmenete helyes, ennek a folyamatnak előbb-utóbb a kultúrához és a civilizációhoz, illetve az állampolgári és a kulturális nemzet rájuk alapozott fogalmaihoz való viszonyt is érintenie kell. A befogadó gyanánt aposztrofált állampolgári nemzet az „idegen” kulturális közösségekhez tartozó egyének asszimilálásának eszköze, az elzárkózás fogalmával bélyegzett kulturális nemzet fogalma az asszimiláció elleni védekezésé.
E kettő azonban – a politikában máig érvényes hiedelmekkel ellentétben – nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. Ésszerű keretek közé szoríthatja az asszimilációt, s megteremtheti a feszültségmentes együttélés feltételeit a beolvadásnak kölcsönösen ellenszegülő közösségek között.
Azt a tényt, hogy a két nemzetfogalom ugyanannak az éremnek az eltérő oldalai, ma már a nyugati politikatudomány számos képviselője vallja (hogy csak két nevet említsek: Antony D. Smith és Will Kymlicka). Tekintsem jellemzőnek, hogy magyarra egyikük munkáit sem fordították le...?
A magyar kérdést valóban újszerűen kellene megközelíteni. Ehhez azonban elengedhetetlen a nyugati eredmények ismerete és a rájuk alapozott átgondolt érvelés. Nyugati partnereinkben azt kell tudatosítanunk, hogy a mi gondjaink az ő gondjaik is. Vagy ha még nem azok, előbb-utóbb bizonyosan azokká válhatnak.
Bíró Béla
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kétnyelvű tájékoztatás Hargita megyében a középiskolába készülőknek
Kétnyelvű, magyar-román felvételi tájékoztatót jelentetett meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség azoknak a megyei nyolcadikosoknak, akik még nem döntötték el, hol folytatják tanulmányaikat.
Az információs füzet tartalma az interneten is elérhető.
A tájékozódni vágyók a székelyföldi Hargita Megyei Tanfelügyelőség honlapján, a www.isjhr.eduhr.ro weboldalon az újdonságok között találják a középiskolákról szóló információkat. A tájékoztatón nem csak a következő tanévtől induló osztályokra vonatkozó adatok érhetők el, de követhető az oktatási rendszer átalakítása, a szakoktatás rendszere, és vázlatosan áttekinthetőek a felvételi szempontrendszerek is.
A tanfelügyelőség összesítette a térségben működő líceumok legfontosabb adatait az induló osztályok létszámától az iskolák elérhetőségén át, a meghirdetett szakok kódjáig.
A kiadvány tartalmazza a felvételihez szükséges űrlapokat is - írja internetes oldalán az Új Magyar Szó című bukaresti napilap. MTI

Nem támogatja a kormány a régióátszervezési törvényt abban a formában, ahogyan azt az RMDSZ beterjesztette — ez derül ki Vasile Blaga belügyminiszter válaszából, amelyet Horia Grama Kovászna megyei szociáldemokrata képviselő interpellációjára fogalmazott meg.
A szociáldemokrata politikus a miniszterelnöktől kérte, hogy fejtse ki a kabinet álláspontját a tervezet kapcsán, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott. Emlékeztetett: tavaly szeptemberben az akkori demokrata liberális—szociáldemokrata kormány a régióátszervezési törvény ellen foglalt állást. Azt kérdezte a kormányfőtől, a kabinet kitart-e korábbi, elutasító álláspontja mellett. Arra is választ várt, hogy a kormány az etnikai szempontot érvényes kritériumnak tartja-e a fejlesztési régiók átrajzolása és Románia területi-közigazgatási felosztása során, mivel szerinte az RMDSZ „etnikai alapú autonóm régió létrehozását támogatja" Kovászna, Hargita, Maros megye összevonása révén, ez a kezdeményezés alkotmányellenes, és az európai előírásoknak is ellentmond. Arra is emlékeztet, a tervezetben javasolt V. makrorégió területileg egybeesik a „bécsi diktátum" révén elvett területtel.
Válaszában a miniszterelnök a közigazgatási és belügyminisztérium álláspontját közli. A Vasile Blaga tárcavezető által aláírt dokumentum szerint a minisztérium támogatja a kormány elutasító álláspontját. A belügyminiszter leszögezi: a tárca egy sor észrevételt fogalmazott meg a jogszabály kapcsán, ezek a kormány elutasító véleményezésében is megtalálhatóak.
Farcádi Botond, Háromszék
Erdély.ma

Az igaz könyvet, bűntelenül…
Az, hogy a huszadik század kommunista diktatúrája rengeteg ember életét részlegesen avagy teljesen tönkretette, közismert. Hogy koholt vádak alapján, koncepciós perek következményeként sokuk jutott börtönbe, ítéltetett vagyonelkobzásra, szintén. Közülük sokaknak volt lelkiereje nemcsak túlélni a vészt, hanem megírni, majd meg is jelentetni emlékirataikat, hogy azokból mások, későbbi generációk okulhassanak, írásaikból a történészek kutathassanak. Ilyen kötetet mutattak be a Bolyai téri unitárius templomban – Kisadorjáni Szilágyi Domokos Bűntelenül büntetve című kötetének bemutatójára telt házas közönség volt kíváncsi kedd délután.
A közönség tagjai között öt kötetet sorsoltak ki, a résztvevőket házigazdaként Nagy László püspökhelyetes fogadta, majd Sebestyén Sielmann Mihály olvasta fel Többismeretes egyenlet című méltatását. – Alkalmas pillanat ez az emlékezésre. Egy igaz ember élettörténete, akire rápillant az önkényuralom, a diktatúra. Emlékirataiból a lélektani hadviselés szabályos leírása bontakozik ki a sötét szemüvegtől a magánzárkáig és a vallatásokig. Miként keletkezik a haragból a bosszú, az ölni kész képzelet és a lelki gyarlóság? Miféle jogosítványai vannak a hatalomnak egy diktatúrában arra, hogy emberek életével játsszon? A szerző mégsem csalódott az emberiség egészében. A Szilágyi-ügy a politikai koholmányok sorát gazdagítja, a könyv hiteles látlelete annak, hogy miként válik a megbocsátás politikai szörnyűséggé, a hazugság megélhetési formává a hatalomban lévők számára. A város, a múlt kedélyessége eltűnik, az igazság idő előtti kimondása szigorúan tilos. A börtönévek kívül esnek az emberiesség kategóriáján. Éveken keresztül a szadizmus nagy fesztiválja zajlott, a gyűlölködés rutinja erősebb, mint bármi más. A kötetet tiszta szívvel, a legjobb szándékkal ajánlom.
Nagy Miklós Kund hozzátette: – Szép könyv, amit vaskossága ellenére is együltében el lehet olvasni. Kisadorjáni Szilágyi Domokos ezelőtt negyvenvalahány évvel innen pár méterre egy tárgyaláson szemben ült a riadt közönséggel, és bűntelenül meg kellett tapasztalnia az elnyomó gépezet minden rossz oldalát. Több mint egy évig raboskodott magánzárkában, amikor kiengedték, csak suttogva beszélt. De a börtönben is talált becsületes, jó embereket. Róluk is ír. És mindenkit óva int a bosszúállástól. Az élet furcsaságai közé tartozik, hogy vallatója, az a szekustiszt, aki a legtöbbet ártott neki, a szerzőé mellett kapott sírhelyet Iliescutól...
A könyvbemutató beszélgetéssel ért véget, amelynek során Kisadorjáni Szilágyi Domokos megcsillantotta a maga nagyszerű humorát és elmondta: arra a legbüszkébb, hogy egyedül ült a vádlottak padján. Hogy nem tudták rábírni arra, hogy mást is bemártson. – Mindannyian tudjuk, hogy a szeku meghamisította a vallatási jegyzőkönyveket, így azok nem szolgálhatnak hiteles forrásként a történészek számára. Ennek a könyvnek minden szava igaz. Szeretném, ha ezzel a tudattal olvasnák. És ez a közönség a könyvvel kapcsolatos legnagyobb elégtételem..
Nagy Botond
Népújság (Marosvásárhely)