Tóásó Előd ügyvédjei tagadják, hogy védencük egy szeparatista légióban tevékenykedett volna. Az előzetes letartóztatásba helyezett Tóásó Elődöt április 18-a óta börtönben tartják fogva, és terrorizmussal gyanúsítják a bolíviai hatóságok. A La Prensa című bolíviai napilap úgy fogalmazott, hogy Európából származó információk szerint Tóásó a szélsőjobboldali Székely Légió tagja. Tóásó ügyvédje közölte, hogy a magyar államtól kapott tájékoztatás szerint Tóásó Előd nem részesült katonai kiképzésben és büntetlen előéletű. Tóásó Előd testvére elmondta, hogy a Székely Légió nem félkatonai szervezet, hanem egy erdélyi fiatalok számára szervezett klub, amelynek fő feladata sporttevékenységek szervezése. /Csak sportklub a Székely Légió? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Székelyudvarhely tanácsának feloszlatását kezdeményezte a helyi RMDSZ-frakció. A polgáriak /MPP/ és a zöldek postai értesítésből szereztek tudomást a fejleményekről. A székelyudvarhelyi tanácsban kialakult patthelyzetből az április 24-i tanácsülésen végre elmozdulás látszott: végre dolgozni ültek össze a városatyák, megszületett a város költségvetése és több határozat is. A polgáriak szerint most egyértelművé vált az RMDSZ szándéka, hogy a testületben megszerezze a teljhatalmat, és színjátéknak minősíthető az RMDSZ által korábban indítványozott együttműködési protokollum aláírása. /Lázár Emese: Perre mennek az udvarhelyi tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

„Ismét hagyománnyá kell tenni azt, hogy ne évente egyszer vagy kivételes alkalmakkor találkozzanak csak az RDMSZ-es politikusok és a szövetség oktatásügyi szakértői az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel közös dolgaink megvitatása végett” – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök május 18-án, az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel tartott megbeszélést követően. Két kérdésről tárgyaltak. Az első az egyházak pénzügyi támogatásának problémája volt. A román állami támogatás nem arányos a magyar hívek számával, s a romániai magyarság számarányánál jóval kevesebbet kapnak a történelmi magyar egyházak. A másik az egyházi tulajdonok visszajuttatásának kérdése: papíron 65 százalék körül van a visszakövetelt ingatlanok aránya. A valóságban ennél jóval kevesebb jutott vissza ténylegesen az egyházakhoz, mivel a visszaszolgáltatást az önkormányzatok is gátolhatják, illetve számos restitúciós határozat per alatt van. „Fel kell gyorsítani ezt a folyamatot” hangsúlyozta Markó. Szó volt a felekezeti iskolákról is, de erről külön tanácskozás lesz. Egy-két esetben ugyanis magyar–magyar konfliktus alakult ki felekezeti tanintézet és az állami iskola között. A konfliktusokat úgy kell megoldani, hogy az egyház érdekei érvényesüljenek, de iskolák száma se csökkenjen, fejtette ki Markó. /N. -H. D. : Holtponton az egyházi ingatlanok restitucíója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19.

Máramarosszigetre érkezett az a Feltámadási kereszt, amely húsvétkor indult el Zamárdiból, és amelynek végállomása Csíksomlyó lesz. A jelkép Máramarosszigetnél lépett be Erdély területére, ahova a kárpátaljai Aknaszlatináról hozták át. A kereszt menetének gondolata a 2004. december 5-i népszavazást követően fogalmazódott meg az anyaországi hívekben. Ekkor határozták el Zamárdiban, hogy valahogy ki kell fejezni az együttérzést az elszakított területeken élő magyarokkal. /Csíksomlyó felé vezető útján belépett Erdélybe a Feltámadási kereszt. = Erdély. ma, máj. 19.

Trianon nemcsak országrészeket szakított le, de a református egyházat is részekre tagolta. Istennek különös kegyelme azonban, hogy elszigeteltségünk ellenére túléltük a történelem viharait, és lelki egységünk sohasem szűnt meg, vallja dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egység megvalósulása hosszú folyamatnak bizonyult. Ennek a betetéződése az alkotmányozó zsinat megalakulása és a közös alkotmány elfogadása. A püspök nem hiszi, hogy a román többség részére ez gondot jelentene, hiszen a Román Ortodox Egyház ugyanilyen struktúrában gondolkozik. Több, határon túli ortodox egyháztest létezik, amely szerves része a Román Ortodox Egyháznak. Dr. Pap Géza számára május 22-e Isten csodája. A püspököt ez Bocskai István végrendeletének beteljesedésére emlékezteti, aki így fogalmazott: „meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind erdélyi és magyarországi híveimet az egymás között való szép egyességre. Atyafiúi szeretetre az erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelmek alatt lennének is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák atyafiaiknak és vérüknek, tagoknak”. /S. B. Á. : Hitélet – Május 22., az egység beteljesedése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

„A határon túli magyar közösségek egyik legfontosabb érdekérvényesítő létfeltétele az anyanyelvű magyar televíziózás fejlesztése” – fogalmazták meg a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Sodalitas Alapítvány által Szabadkán a napokban szervezett nemzetközi tanácskozáson, amelynek témája a magyar nyelvű televíziózás jelene és jövője volt. „Az ilyen jellegű televíziós szolgáltatások megvalósításához pedig szükség van a már működő stúdiók műsoridejének bővítéséhez, a felszerelt, de rendeltetésének csak részben megfelelő stúdiók fejlesztésére” – áll a szabadkai találkozó zárónyilatkozatában, amely az anyaországi és határon túli stúdiók együttműködésével kapcsolatosan kimondta, hogy a budapesti intézmények mellett minél hatékonyabban be kell vonni a magyarországi regionális és lokális stúdiókat is. /Egységes magyar televíziózást szorgalmaztak Szabadkán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

A HC Csíkszereda egyik alapítója és főmecénása, Kurkó János György nem kívánja folytatni munkáját a klubnál. – A lehető legszomorúbban fogadták bejelentésemet a HC Csíkszereda játékosai – nyilatkozta Kurkó János György. Kurkó akkor döntött, amikor megismerte annak az levélnek a tartalmát, amelyet Tánczos Barna írt még áprilisban a sportminiszternek, és amely szerinte tele van hazugsággal. Kurkó „ennyi rosszindulat mellett” nem kívánja tovább folytatni tevékenységét a jégkorongsportban. A főszponzor sérelmezte, hogy a Román Jégkorongszövetség vezetősége súlyos büntetéseket szabott ki a HC Csíkszereda klubra és a játékosaira, ami nagymértékben ellehetetlenítette a csapat munkáját. Kurkó több mint 2 millió eurót áldozott a jégkorongsportra. Nem tűri, hogy munkája és pénze a törtető, karrierista, pozíciókért törekvők áldozata legyen” – áll közleményében. Tánczos Barnát meglepte Kurkó döntése. A Román Jégkorongszövetség elnöke elmondta, nem ismeri azokat az okokat, amiért a HC Csíkszereda főtámogatója megtette lépését. Megpróbálta rábeszélni, hogy maradjon – nyilatkozta Csató Imre, a HC Csíkszereda egyik nagyobb szponzora. Csató szezononként 150 ezer eurót adott a csapatnak, de egyedül nem tudja az anyagi terhet vállalni. A rivális Sportklub megbízott vezérigazgatója, Cseke Szilárd is sajnálná, ha a HC Csíkszereda felbomlana. /Kurkó kiszállt a hokiból. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./ Egy évtizednyi szereplés után Kurkó János György elhagyja a hokiéletet. A jégkorongkedvelők megdöbbentek a hír hallatán. Kurkó alkotott és épített a hokiban, de nyilatkozataival időnként megosztotta a csíki szurkolótábort. A HC első kimagasló eredményét a Magyar-kupában érte el, amikor 2007-ben bejutott a döntőbe. A következő évben két ezüstéremmel zárt a gárda: a magyar és a román bajnokságban is a második helyet szerezték meg. Idén a Románia-kupát elbukták, de a MOL Ligát vitathatatlan fölénnyel nyerték, sőt a csíki hoki fennállásának 80. évfordulójára szervezett tornát is megnyerték, legyőzve az Alba Volánt. /Kopacz Gyula: Egy fejezet vége. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Napokon belül új személyek kerülnek a leváltott Hargita megyei magyar intézményvezetők helyébe. A cserékkel kapcsolatban megfogalmazott levelet kézbesített a képviselőházban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő a kormánypárti honatyáknak. A menesztett igazgatók felháborodva közölték, hogy a megüresedő állásokért rendezett, „versenyvizsgának nevezett csúfolódáson” 50-60 másodperc állt rendelkezésükre, hogy összefoglalják – esetenként több tíz éves – szakmai karrierjük eredményeit. Volt intézményvezető, aki, miután bemutatta menedzseri tervét, azt a választ kapta – ez mind mese! A Megyei Nyugdíjpénztárnál viszont Bán Katalin ügyvezető igazgató sikerrel versenyvizsgázott, és megmarad tisztségében. A Fogyasztóvédelmi Hivatalt Weil Gyula helyett Lázár Emília fogja igazgatni. /Politikai őrségváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Megelégedéssel üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy egyre szélesebb körben sikerül megvalósítani az erdélyi Magyar Összefogást. Az EMNT korteskörútjának eddigi állomásain – a Partiumban, Máramarosban, Székelyföldön egyaránt – az RMDSZ és az MPP képviselői szinte minden esetben együttesen vettek részt, és a helyi önkormányzatokkal, egyházi közösségekkel és civil szervezetekkel együtt támogatásukról biztosítják a magyar EP-jelöltek listáját. Az EMNT arra hívja fel az RMDSZ és az MPP tagjait, szimpatizánsait, hogy emelkedjenek felül a megosztó személyi vagy pártérdekeken, a múltban elszenvedett különféle sérelmeken, és a minél erősebb erdélyi magyar EP-képviselet érdekében támogassák a Magyar Összefogás jelöltjeit. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az MPP hivatalos lapja – a Polgári Élet – vonatkozó írásai az ellenséges román nacionalista sajtó gyakorlatán is túltesznek az EMNT rágalmazásában” – áll az EMNT közleményében. /EMNT: egyre szélesebb körű az összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Május 20-án Kézdivásárhelyen a református templomban tartott európa parlamenti választási kampánygyűlést a Magyar Összefogás (RMDSZ, EMNT), melynek listavezetője, Tőkés László EP-képviselő a romániai magyarság által járható egyetlen útként emlegette az összefogást, és a sérelmek félretevésére, csatlakozásra szólította fel a távol maradt Magyar Polgári Pártot. A kampánygyűlésen részt vett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség küldöttsége (Orbán Viktor elnök, Németh Zsolt és Szijjártó Péter országgyűlési képviselő). Orbán Viktor elmondta: nem pártoskodni jött Erdélybe, hanem a nemzet ügyét kívánja szolgálni. Tudni kell, hogy az utóbbi időben azokban az országokban indult gyors fejlődés, ahol stabil autonómia érvényesült: Spanyolországban és Olaszországban. /Kampányolás magyar összefogással. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A magyar nemzet jövőbeni európai súlya a tét az európai parlamenti választásokon, erős anyaország nélkül nem lehet hatékonyan képviselni a határon túli magyarság ügyét sem – jelentette ki Kézdivásárhelyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Szerinte a következő évtizedekben nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek, mint az országhatároknak. A nemzet lesz ugyanis a legnagyobb felhajtó és alkotó erő a világban, és mindenütt felértékelődik majd az autonómia ügye. Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön úgy fogalmazott: az elmúlt hét évben Magyarország gyenge országgá vált, veszített súlyából, erejéből, befolyásából, de a Kárpát-medencei összmagyarság célja, hogy Magyarország ismét erős állammá, és igazi anyaországgá váljék. Tőkés László református püspök szintén az összefogás szükségességét hangsúlyozta. /Lázár Lehel, Bartos Lóránt: Orbán: a magyar nemzet súlya a tét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Kuszálik Péter kioktatta Tőkés Lászlót, hogy helytelen a püspök megfogalmazása: „figyelmeztessük erdélyi közösségünket: nem csupán Székelyföld mint „Erdély mozdonya” területi autonómiájáról kell beszélnünk, hanem – említette a történelmi példát – a „Kalotaszegi köztársaságról” is, de ugyanúgy küzdenünk kell Szilágyság, Partium, ezen belül Érmellék, valamint más, tömbmagyar vidékek önrendelkezéséért is. Mindezt úgy, hogy a szórványt is óvón védjük. ” Kuszálik Péter elmagyarázta, mit értett Kós Károly kalotaszegi köztársaságon, majd jött Tőkés László kioktatása: nem álmodozni kell, hanem tanulni (akár elődeink elvetélt ötleteiből is), dolgozni és építkezni. /Kuszálik Péter: Három pont … A kalotaszegi példával… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

A határon túli magyar közösségek támogatási rendszere, a státusztörvény nem lezárt téma. Ezeket mind tovább fogják gondolni, a magyarországi pártok között is egyre erősödik a konszenzus ilyen vonatkozásban – nyugtatta meg a Hunyad megyei magyar közösségek képviselőit Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul, aki Barabás János konzul társaságában látogatott Hunyad megyébe. A főkonzul elsőként Böjte Csaba atyával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével találkozott, majd a Téglás Gábor Iskolaközpontot látogatta meg. Varga Károly, a magyar iskolaközpontot megépítő Geszty Ferenc Társaság elnöke szóvá tette: a magyarországi támogatási rendszer kevésbé figyel oda a valóban komoly anyaországi támogatással megépült tanintézmények, szórványkollégiumok fenntartására. – Oda jutottunk, hogy tavaly menesztenünk kellett az összes alkalmazottunkat, akik mind az iskolában dolgoztak és a nehezen megvásárolt iskolabuszaink közül is egyet már el kellett adnunk, mert egyszerűen nincs miből fenntartani ezeket – fogalmazott Varga Károly. Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő a magyar szakképzett tanerők hiányát tette szóvá. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, végigjárta a Mezőséget, az Aranyos völgyét, látta, hogy Erdélyben számos apró közösség megszűnőben van. A szórványbeli oktatási központokat viszont erősíteni kell és ehhez meg kell találni az anyagi forrásokat is – hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan Erdélyben meg kell születnie egy hosszú távú magyar oktatási stratégiának, amely nagyon alapos demográfiai, szociális és gazdasági felmérésre épül. A felsőoktatás terén pedig szintén újra kellene gondolni, hogy melyek azok a szakmák, amelyek az erdélyi magyar fiataloknak hosszú távon megélhetést biztosítanak, ugyanakkor a közösségek fennmaradását is szolgálják – kerekedett ki a Téglás Gáborban folytatott beszélgetésből. A kolozsvári főkonzulátus két képviselője az RMDSZ dévai székházában találkozott a Hunyad megyei magyar civilszervezetek vezetőivel, vidéki tanintézmények képviselőivel is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyében a kolozsvári magyar főkonzul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Megtörtént a hivatalos váltás a Hunyad megyei tanfelügyelőség élén is. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettest is leváltották, bár kiváló szakmai elismertségnek örvendett. Máté Mártát menedzsmenttel foglalkozó tanfelügyelővé nevezték ki. – Az a jó, hogy ebből a pozícióból is meg lesz a rálátásom a magyar oktatási hálózatra és bízom benne, hogy továbbra is támogatni tudom majd ennek fenntartását fejlesztését – fogalmazott Máté Márta. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadi tanfelügyelőség. Leváltották Máté Mártát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Sepsiszentgyörgy az utóbbi másfél évtizedben egyetemi várossá nőtte ki magát. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő, állami akkreditációval rendelkező felsőfokú oktatási intézmény kapott hideget-meleget. Egyesek szerint ezzel az önálló állami magyar egyetem létét torpedózták meg. Fazakas József főigazgató védelmezi az általa vezetett intézményt. Jelenleg 1200 hallgatójuk van, a múlt évben négyszázan szereztek ezen az egyetemen oklevelet. Fazakas rámutatott: anyanyelvükön tanulhatnak a fiatalok. Az itt végzetteknek kell ezt a térséget fejleszteniük, fellendíteniük. Jó a kapcsolatuk a veszprémi egyetemmel: tanárcsere, hallgatói csere... Tavaly nyáron tőlük kaptak egy tizenkétezer tételből álló könyvadományt. A világ legrangosabb vegyipari szakirodalmáról s az ehhez kapcsolódó tudományágakról van szó. Akkreditáltattak négy gazdasági szakot. Ezek: vállalati gazdaságtan, turizmus–szolgáltatás és a kereskedelem gazdaságtana, környezet- és agrártudomány-gazdaságtan és menedzsment. Ezenkívül létezik három mesterképzési szak. Működik a közigazgatástan szak. A két új szak: a környezettudomány területén a környezettudományi mérnöki szak és a biológia területén az ipari biotechnika. Terveink szerint beindul a doktori képzés is. – Most épül a városban és Erdély egyik legkorszerűbb egyetemi épülete lesz. Ősztől szeretnének beköltözni az épület felébe. /Sylvester Lajos: Sepsiszentgyörgy – egyetemi város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

Május 20-án – a Szamos hetilapot megjelentető Scriptor Alapítvány javaslatára – a Szatmár megyei RMDSZ-szervezet megbeszélésre hívta a megye magyar kulturális szervezeteinek képviselőit, illetve a magyar kulturális élet jeles személyiségeit Bura László, a találkozó moderátora megfogalmazta, a cél az identitás megőrzésére irányuló tevékenységek, rendezvények számbavétele volt, továbbá az útkeresés annak érdekében, hogy ezt átadják a fiatalabb nemzedéknek. Több, Kárpát-medencei szintű rendezvény szervezője ugyanis meglehetősen idős már. Csirák Csaba a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, valamint a Gellért Sándor szavalóversenyt, Muzsnay Árpád pedig a Páskándi-megemlékezéseket, a Rákóczi-megemlékezéseket, valamint az Ifjú szívekben élek irodalmi vetélkedőt bocsátotta „kalapács alá“, mondván: mindketten szeretnék, ha fiatalabbak vennék át a rendezvényekkel kapcsolatos teendőket. Szilágyi Ferenc vállalkozó szerint állandó fórumot kellene működtetni, melynek keretében felelős személyek mérlegelnék a megye magyar hagyományőrző és kulturális törekvéseit, ezekből felállítanának egy rangsort. Kovács Jenő nagykárolyi polgármester kifejtette: a magyarságon belül a szatmári identitástudatot kell erősíteni. Konglovits Éva a nagykárolyi Rekettye néptánccsoport képviseletében elmondta: kezdeményezték, hogy néptáncot oktassanak az iskolában, azonban kiderült, hogy nincs erre kapcitásuk. Sok egyesület elakad a pénzszerzés, illetve a támogatások elszámolása terén, mivel túlságosan bürokratikus a rendszer. Többen felvetették azt, hogy fizetett állásokat kellene biztosítani azok számára, akik a magyar kultúrát és hagyományokat széles körben népszerűsítenék. Felmerült az is, hogy a már „bejáratott“ rendezvényeket nem ártana a kulturális intézmények (színház, múzeum stb.) programjaiba építeni, mert így biztosítva lenne a jövőjük. /Babos Krisztina: Mozgósítás a magyarságért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 21./

A kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában megjelent köteteket mutattak be május 19-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. Berszán István, az Irodalomtudományi Tanszék tanára jelezte: a három könyv közül kettő doktori disszertáció továbbfejlesztése, a harmadik pedig az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából a Gyulafehérvári Caritas, a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és a Német Nyelv és Irodalom Tanszék által a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban 2007 novemberében megrendezett kétnapos konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. Az est folyamán elsőként Angi István zeneakadémiai professzor ismertette Bodó Márta teológus és filológus Iskola és színház. Az iskoladráma neveléstörténeti és pedagógiai szerepe című kötetét. Farmati Anna, a Vasárnap című hetilap főszerkesztőjének Más régi ének. A XVII. századi népénekköltészet szövegtípusai és motívumrendszere című kötetét egykori tanítványa, Korondi Ágnes ismertette. A 2007-es emlékünnepség kapcsán kiadott, Gábor Csilla, Knecht Tamás és Tar Gabriella-Nóra által szerkesztett Árpád-házi Szent Erzsébet. Magyar–német kultúrkapcsolatok Kelet-Közép-Európában című tanulmánykötetet Luffy Katalin mutatta be. /F. Zs. : Hármas könyvbemutató a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

A romániai intézmények magyar nemzetiségű tisztségviselőinek elbocsátása ellen emelte fel szavát május 21-én Kolozsváron tartott közös sajtóértekezletén Orbán Viktor és Tőkés László. A két politikusszóvá tette a kolozsvári magyar feliratok ügyét is: Tőkés László szerint tűrhetetlen az, hogy éppen Erdély fővárosában ne szerepeljenek magyar feliratok a műemlékeken. A Fidesz elnöke azért érkezett Erdélybe, hogy elkísérje Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, a Magyar Összefogás listájának vezetőjét az európai parlamenti választási kampányára. A korteskörút négy állomást érintett, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy után május 21-én Illyefalvára és Kolozsvárra érkeztek, majd Szatmárnémetiben zárták a programot. Orbán Viktort elkísérte erdélyi útjára Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes elnöke is. Orbán Viktor kifejtette: kettős minőségében vesz részt a kampánykörúton, egyrészt, mint a legerősebb magyarországi párt elnöke, másrészt az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként. „Mindez nagyon jól bizonyítja az állítást, miszerint az EU-n belül nincsenek külügyek és belügyek, hanem csak közös ügyek” – szögezte le. A Fidesz elnöke köszönetet mondott Tőkés Lászlónak az EP-ben végzett másfél éves munkájáért, de főleg az általa tanúsított kitartásért. „Mindannyian tudjuk, hogy Tőkés Lászlót tárt karokkal várta és várja az Európai Néppárt, de mivel függetlenként jutott be az Európai Parlamentbe, a román delegáció megvétózta a csoporthoz való csatlakozását” – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzáfűzve: a vétó ugyan jogszerű volt, de rövidlátó, eredménytelen és ostoba, s egyáltalán nem tett jót a román–magyar pártkapcsolatoknak sem. A magyarországi politikus gratulált mind az RMDSZ-nek, mind pedig az EMNT-nek az erdélyi magyarságon belül létrejött összefogáshoz. „Természetesen nem vagyok naiv, és a fiatalkori romantikus korszakomat is magam mögött hagytam már, ezért pontosan tudom, hogy ellentétek továbbra is vannak. Ez ténykérdés, és ostobaság lenne eltakarni, de mindennek megvan a maga ideje. Megvan az ideje a vitáknak és a versenynek, és megvan az ideje az összefogásnak is” – mutatott rá Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint két dologban van most egyetértés az erdélyi magyarságon belül: az egyik az autonómia kiépítésére vonatkozó program, a másik pedig a minél erősebb magyar érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Orbán Viktor kifejtette: meg kellett tapasztalnia, hogy továbbra is erős ellenállás van az autonómia gondolatával szemben, ugyanakkor azt is elmondta, hogy az utóbbi időben többen is megkeresték a kolozsvári magyar feliratok ügyében. Magyarország volt miniszterelnöke a magyar nemzetiségű tisztségviselők elbocsátása ellen is tiltakozását fejezte ki, hangsúlyozva egyben, hogy mindez összeegyeztethetetlen az uniós elvekkel. „Azt hittem, hogy az ilyen fajta etnikai és politikai tisztogatás a huszonegyedik században már kiment divatból, de ezek az ügyek olyan benyomást keltenek, mintha nem az Európai Unió területén lennénk” – mondta. Tőkés László emlékeztetett: másfél évvel ezelőtt függetlenként jutott be az EP-be, rajta kívül mandátumot szerzett az RMDSZ két képviselője is. „Akkor a demokratikus verseny eredményes volt, hiszen hárman jutottunk be az erdélyi magyarok részéről, most viszont a Magyar Összefogás Listáján indulunk egyesített erővel. Remélem, éppen olyan eredményes lesz ez a választás is, hiszen most összeadódik az erő nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ezért is korteskedünk együtt Magyarországon, Erdélyben és Felvidéken” – fogalmazott a református püspök. Az EMNT elnöke beszámolt arról is, hogy kortesútjaik során mindenfelé, ahol megfordultak, azt tapasztalták: az összefogás valós a magyarok között, és ez egyre jobban szélesedik, az RMDSZ és az MPP helyi vezetői szinte mindenütt leültek velük egy asztalhoz a fórumok alkalmával. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai tisztogatással kombinált etnikai tisztogatás egyértelműen alátámasztja, hogy miért van szükség autonómiára. Elmondta: május 22-én Csíkszeredában maga is részt vesz azon a tüntetésen, amelyet az etnikai tisztogatások elleni tiltakozásként szerveznek. Tőkés László hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy éppen Erdély fővárosában, amely Erdélyi fejedelemség volt évszázadokon keresztül ne szerepeljenek magyar feliratok. Mint fogalmazott, Romániában közel kilencven év óta asszimilációs és homogenizációs politika folyik, mely vértelen etnikai tisztogatásba torkollott. Míg 1920-ban Erdély lakosságának 45 százaléka tartózott valamely kisebbséghez, ez most 20 százalék alá esett. Újságírói kérdésre, miszerint Románia jelentősen megkönnyítette a kettős állampolgárság megadásának feltételeit a határon túli románoknak, Orbán Viktor kifejtette: a román politika jól ismerte fel az előttünk kibontakozó jövő egyik fontos fejleményét, amikor a román nemzethez tartozóknak megadja az anyaország támogatását, beleértve az állampolgárságot is. /P. A. M. : Összefogás a magyarellenes intézkedések megszüntetéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A Civil Elkötelezettség Mozgalom és a Transindex képviselői május 21-én átadták Sorin Apostunak azt a 22 500 aláírást tartalmazó ívet, amelyet a magyar feliratok műemlékeken való elhelyezésének ügyében gyűjtöttek össze. A kolozsvári polgármester átvette a petíciót annak ellenére, hogy előző nap kijelentette: nem áll szándékában ezt megtenni. Amikor Horvát Ádám, a Civil Elkötelezettség Mozgalom elnöke átadta a dokumentumokat, a városvezető azt ígérte, megtárgyalják az ügyet a helyi tanácsban és a kulturális minisztériummal is egyeztet. /J. J. : Átadták Apostunak az aláírásokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Nem elképzelhetetlen, hogy néhány év vagy évtized múlva sűrített levegővel működő járművek fognak közlekedni az utakon – hangzott el május 21-én Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai kampuszában, ahol az a két győztes csapat mutatta be saját készítésű, sűrített levegővel működő járművét, amely május 8-9-én Egerben a Pneumobil versenyen első és második helyezést szerzett. A gépészmérnöki tanszék harmadéves diákjainak 3-4 hónapos munkájukba telt, amíg megépítették a kerékpárvázra szerelt járműveket. /Antal Erika: Diáktalálmány Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az erdélyi magyar civil szerveteknek össze kell fogniuk annak érdekében, hogy sikeresen pályázhassanak az uniós pénzekre – ez volt az egyik konklúziója annak a marosvásárhelyi tanácskozásnak, amelyet a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZSZ) szervezett május 20-án Marosvásárhelyen. Bodó Barna elnök közölte, országos „turné” keretében tájékozódik a civilek gondjairól. Eddig Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron szólították meg a szervezeteket, hogy az erdélyi civilek közösen döntsék el: kérjék-e a magyar kormánytól azt, hogy a határon túli szervezetek is képviseltessék magukat az anyaországi támogatásokat szétosztó alapítványok kuratóriumaiban. A jelenlevők szerint szükség van arra, hogy az érintettek részvételével szülessenek meg Magyarországon az anyagi támogatásra vonatkozó döntések. Csíki Sándor, a Pro Familia Transilvania Egyesület elnöke különvéleményt fogalmazott meg. Szerinte a jelenlegi, baloldali kormánytól nem érdemes kérni, és nem kell elfogadni tőle semmit. Úgy vélte, az erdélyi magyar civil szervezeteknek meg kell várniuk a jövőre esedékes kormányváltást. A többi jelenlévő azonban úgy gondolta, minél hamarabb be kell indítani a folyamatot. A marosvásárhelyi Biokertész Csoport vezetője, Boross Csaba úgy vélte, az uniós és magyarországi pályázás terén olyan klikk alakult ki, amely nem engedi támogatáshoz jutni a kisebb, újonnan bejegyzett szervezeteket. /Máthé Éva: Titkolózás helyett összefogást! = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Május 14-én a kolozsvári Puck Bábszínházban teltháznak játszott Pályi János magyarországi bábjátékos, Órajáték című előadásával. Az előadás Kovács Ildikó bábrendező emlékére szervezett erdélyi emlékturné része, amelynek színhelyei Kolozsvár mellett Nagyvárad, Marosvásárhely és Szatmárnémeti voltak. Kovács Ildikó Kelet-Európa legnagyobb bábrendezői közé sorolható, nevet és rangot adott a kolozsvári bábjátszásnak. „Valamennyien az ő köpönyege alól bújtunk ki” – fogalmazta meg Rumi László bábrendező, a kecskeméti bábos iskola egyik tehetséges tagja. Pályi János kiváló bábszínészként, de rendezőként, valamint bábos képzések szervezőjeként, oktatójaként is jelen volt a kolozsvári bábos életben. /Sándor-Patka Ildikó: Láthatatlan nyomok… = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Kolozsváron Kőrösi Csoma Sándor születésének 225. évfordulója alkalmával előadóesttel emlékeztek a kiemelkedő személyiségre. Kovács Sándor katolikus főesperes így vélekedett: „Ősök és hősök szent hitére épül a jövő” – majd megáldotta a Szent Mihály egyházközség azon szalagját, amelyet ezt követően a Balaton melletti Zamárdiból származó, feltámadási menet jelvényére (egy Árpád kori szárnyas keresztre) kötöttek fel. A szárnyaskereszt Tordatúrra és Tordára is elérkezett, s a pünkösdszombati búcsúra Csíksomlyóra viszik. Vizi Ildikó, a BBTE megbízott adjunktusa tartott előadást. Megemlítette, hogy édesapja, Debreczy Sándor irodalomtörténész, oldalági leszármazottja volt Kőrösi Csoma Sándornak, s 1938-ban, illetve 1942-ben Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete címmel könyvet is megjelentetett. Vizi Ildikó tagja a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesületnek, s előadásaival minden évben jelen van az egyesület konferenciáin. Vizi Ildikó kitért arra is, hogy ma nem divatos az, aki a múlt után kutat és tiszteli azt, szerinte azonban a múltat ismerni kötelesség. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói közül szép számmal vannak olyanok, akik rendszeresen megjelennek a kovásznai Kőrösi-ünnepségeken. /N. -H. D. : Képzeletbeli utazás egy Kőrösi-leszármazottal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Horváth István magyarózdi születésű író, költő 100. születésnapja alkalmából emléktáblát avattak május 21-én Kolozsváron, a Görögtemplom utcai családi háznál. Az avatáson Dávid Gyula irodalomtörténész a költő verseivel tarkította ünnepi beszédét. „A népi életsors és élettapasztalat legmélyéről bocsátotta fel őket valami titokzatos erő, hogy megszólaltatói legyenek eltemetett, s most újra feltalált kincsekből felragyogó szépségeknek, évszázadokon át lefojtott reményeknek, akarásoknak” –, mondta Dávid Gyula. Az avatás befejezéseképpen Vetési László szórványlelkész megáldotta az emléktáblát. /J. J. : Emléktábla avatás Horváth István századik születésnapján. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Tófalvi Zoltán /sz. 1944. márc. 24./ marosvásárhelyi író, történész Korondról származik, behatóan tanulmányozta a fazekasok életét, munkáját. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakon szerzett képesítést, majd a Kolozsvári BBTE történelem–filozófia szakán tanult. Később A Hét és az Erdélyi Napló hetilapok és a Román Televízió magyar szerkesztőségének munkatársaként dolgozott. Számos riport- és tanulmánykötete jelent meg. Kutatási területe a korondi népi fazekasság, valamint az 1956-os események és azok következményei. 1982. október 30-án tartották nála az első házkutatást. Az irodalmi alkotásnál is súlyosabb bűnnek számított néprajzzal foglalkozni Tófalvi tanulmányt ír a beszervezés „menetrendjéről”. A kiszemelt ügynöknek saját kezűleg kellett megírnia a beszervezési kötelezvényt, azt utána le is gépelték, amit az ügynöknek szintén alá kellett írnia. A jelentések zömét az információk alapján ugyan a tartótiszt – a „forrás” fedőnevét is feltüntetve – összegezte, de a Szekuritáté gondoskodott arról, hogy a dossziéban a saját kézzel írt jelentések is legyenek. Tófalvi úgy érzi, a kommunista diktatúra ellen lázadók történetének megírása, a periratok közzététele a legsürgősebb feladatok közé tartozik. A román történetíráshoz viszonyítva nagy a lemaradás. Eddig több százezer oldal periratot, az 1956 utáni hazai perekhez kapcsolódó dokumentációt olvasott át, fordított románról magyarra. Ezekből látja, milyen meghatározó, központi személyiség volt Márton Áron püspök. Abszolút tekintélynek számított. Dobai István nemzetközi jogász háromszor járt Márton Áron irodájában, hogy kikérje a tanácsát az általa összeállított ENSZ-memorandumról, annak ellenére, hogy református főgondnok volt. A később kivégzett Szoboszlai Aladár plébános is Márton Áronnak akarta megmutatni a Keresztény Dolgozók Pártjának programját, a román–magyar konföderációt meghirdető elképzeléseit. Márton Áron a huszadik század egyik legjelentősebb magyarja volt. Tisztán látta az eseményeket, összefüggéseket. Tófalvi tízkötetesre tervezi az 1956-os eseményekhez kapcsolódó sorozatot, és ebből három jelent meg. A következők: a hazaárulási perekről négy kötet szól: az első a Szoboszlai-, a második az érmihályfalvi, a harmadik a Dobai-csoport, a negyedik a Fodor Pál és Csiha Kálmán és három Ferenc-rendi szerzetes pere, és lesz egy ötödik kötet, amelyben a túlélőket szembesíti a dokumentumokkal. Előkészületben van a negyedik és ötödik kötet. Ez lesz az első sorozat. A második sorozatban a Bolyai Tudományegyetem megszüntetéséhez kapcsolódó peranyagot dolgozza fel. Külön kötet tartalmazza majd Moyses Márton és Szokoly Elek, illetve a határon átszökött két fiatal perét. Tófalvi foglalkozik az unitárius egyház lefejezésével és az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének a perével is. A következő kötet a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének pere, 59 diákot, tanárt ítéltek el. Külön kötet foglalkozik majd a kolozsvári teológiai intézetben lezajlott eseményekkel. Lesz egy összefoglaló kötet a székelyföldi, szovátai, gyulakutai szervezkedésekről, amelyek közvetlenül a forradalom napjaiban, illetve utána zajlottak. 2006. december 17-én éjszaka betörtek Tófalvi lakásába. Feltűnő, hogy egy betörőt miért érdekelnek az 1956-os eseményekhez kapcsolódó levéltári dokumentumok? A megmaradt dokumentumokat, több tízezer oldalt szétszórtak a lakásban. Három hónapig tartott, amíg valamennyire rendszerezni tudta. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el. Most már azért beszél minderről, mert nem tartja otthon az anyagait. /Máthé Éva: Requiem a meghurcoltakért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Domokos Géza /1928-2007/, a Kriterion Könyvkiadó egykori igazgatója, az RMDSZ egyik alapítója és első elnöke emlékére, az általa alapított Kriterion Alapítvány kuratóriuma Domokos Géza-díjat létesített. Az első Domokos Géza-díjat Bálint Lajos kolozsvári műszaki könyvszerkesztő vehette át május 11-én, a csíkszeredai Kriterion Házban. A műszaki könyvszerkesztő rendszerint ott szerepel megbújva valahol a hátsó oldalak egyikén. Barátai vallják, Bálint Lajoson nem fog az idő, pedig 1928-ban született Székelydályán, a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, 1947-ben beiratkozott az akkor még Bolyai Egyetem magyar szakára, ahonnan az osztályharc a kulákgyermeket eltávolította, kolozsvári Világosság szerkesztőségében lett korrektor. Az egyetemet csupán a korszak enyhülésének időszakában, 1972-ben tudta befejezni, a Korunk szerkesztéséről írt államvizsga dolgozatával, de addig már korrektorként, műszaki szerkesztőként dolgozott több lapnál és könyvkiadónál. Domokos Géza fogalmazta meg: “Elsősorban Deák Ferencnek és Bálint Lajosnak köszönhetően, mindkét magyar szerkesztőségben, a bukarestiben és a kolozsváriban is, igazi kultusza alakult ki a betűnek és mindannak, ami az írással – az istenek találmányával – összefüggött. Bálint Lajos nyugodtan odaállhatott volna bármelyik nyomdagép mellé, a könyvnyomtatás minden csínja-bínja, minden módja és szakasza ismert volt előtte. ” Bálint Lajos már több mint ötezer könyvet tekinthetett saját gyermekének, 1992-es nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel a szakmával: 1992-ben a református egyház kérte meg, hogy segítsen a Misztótfalusi Kis Miklós nevére keresztelt nyomdát létrehozni. /Székedi Ferenc: Aki a könyveknek él. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Kányádi Sándort 80. születésnapján köszöntő budapesti rendezvényen Iancu Laura költőnő Kányádi Sándor c. megrázó versével köszöntötte az erdélyi költőfejedelmet, s benne az alábbi súlyos szentenciát mondta ki nyelvünk állapotáról: „ki egyszer lenyelte / a nyelvet / egyetlen egyszer lakhat jól / vele... ”. Hogyan fogalmazná meg csángó voltát? Gyakorlatilag mit jelent ma csángóként élni? Iancu Laura önmagáról: „Moldvában, Magyarfaluban született magyar vagyok. ” Szerinte nincsenek csángók. „A csángóság egy állapot! A 19. századi moldvai magyar folklór, a népköltészet még a Kárpát-medence egyazon nyelvén formálódott. Azóta, bizonyos hiányosságok és hatások miatt, az írásbeliség hiánya és a román nyelv hatása miatt a moldvai magyar tájnyelvek sajátos, „életképtelen” mederbe terelődtek. ” – mondta. Iancu Laura két-három havonta hosszabb időre hazamegy. Számára a felnőtté válás tere már Budapest volt. Nincs pontos adat arról, hogy hány csángó él Budapesten. Az egyetemi tanulmányokat folytatók száma bizonyosan meghaladja a 130-at. – Beke György ragyogóan meg tudta rajzolni a csángó ember lelkét, világképét. Írásai, különösen a riportjai nélkülözhetetlenek a múlt „rekonstruálásához”. Iancu Laura (1978, Magyarfalu – Moldva) csángómagyar író, költő hatgyermekes katolikus családban nőtt fel. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, óvodapedagógusként, majd teológus-hittantanárként diplomázott. A Szegedi Tudományegyetemen néprajzosként végzett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén végzős PHD hallgató. A Moldvai Magyarság c. csíkszeredai folyóirat, illetve az Irodalmi Páholy szerkesztője. Kötetei: Johófiú Jankó. Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek (Velence, 2002); Pár csángó szó (versek, Csíkszereda, 2004); Magyarfalusi emlékek (paraszti fénykép-monográfia, Budapest, 2005); Aranyréce (mesék Moldvából, Budapest, 2005); Karmaiból kihullajt (versek, Budapest, 2007). /Hevesi Mónár József: Kétszeres félnyelvűségen túl. Iancu Laura csángómagyar író, költő szerint a moldvai magyar kisebbség helyzetfelmérése el sem kezdődött. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az Óriáspince-tetőre igazi szekértábor vonul ki, közel harminc háromszéki településről. Az Óriáspince-tetőn az előző évi kísérletekre és eredményekre alapozva hinni merem, a nemzeti önvédelemre alkalmas szekértábor áll össze, írta Sylvester Lajos. Elsősorban a rendes ráffal vasalt szekereket várnak. Más szóval az ősi hagyomány védelme és őrző élesztése a tét. Május 22-én a Rétyi Nyírben volt egy rendhagyó rendezvény is. A kommunista éra alatt majdnem teljes egészében tönkretett – lecsapolt, csatornázott – természeti értéket az országos érdeklődés körébe sikerült vonni. /Sylvester Lajos: Szekértábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

A Budavári Önkormányzat díszpolgárává avatta a nyolcvanéves Kányádi Sándor költőt május 21-én, Buda 1849-es visszafoglalásának évfordulóján, a kerület napján. A nyolcvanéves Kányádi Sándor költőt Nagy Gábor Tamás polgármester köszöntőjében a „kisebbségi lét krónikásának” nevezte, aki „nyolcvan éve kapaszkodik a sors szikláiba”. Kányádi Sándort méltatta Melocco Miklós szobrász is, aki arról beszélt, hogy miként a hívő embernek joga van Istent dicsérni, úgy az olvasó is dicsőítheti a költőt. Az ünnepségen megjelent Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente is, aki „a mi költőnknek” nevezte Kányádit, majd hozzátette, hogy az alkotó előbb Székelyföld, Erdély, majd az egész magyarság költője lett. „Helyettünk fogalmazta meg, ami a szívünkben volt” – tette hozzá. Kányádi Sándor megköszönte az ünnepséget, majd átvette a díszpolgári címmel járó, a kerület címerével díszített aranygyűrűt. Az önkormányzat „aranykönyvébe” pedig a Játszva magyarul című verséből idézett. „Aki megért / s megértet / egy népet / megéltet” – írta. /Budavár díszpolgára Kányádi Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./