Kevés az esélye annak, hogy az EP-választásokon új választási törvény szerint szavazzunk – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. Traian Basescu elnök ugyanis referendumot kezdeményezett a jelenlegi választási rendszer módosítására: a listás szavazás helyett az egyéni választókerületek bevezetését szorgalmazza. Az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek listája körül változatlanul ingatag a helyzet, hiszen változatlanul tisztázatlan, hogy Tőkés László RMDSZ-listán indul-e vagy sem. Ha a református püspök RMDSZ-listán indul, elegendő szavazat gyűlhet össze ahhoz, hogy egy harmadik magyar jelöltet is Brüsszelbe juttasson az RMDSZ – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter. /Kiss Bence: Eckstein-Kovács Péter: Tőkés növelné az RMDSZ-lista esélyét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Tavaly március 15-én Budapesten a magyar kormányfőt a Nemzeti Múzeum előtti házak tetején lapító lesipuskások védték a „terroristák támadásától”. Az országgyűlési választási kampányban az illetékesek más fogáshoz folyamodtak: az állították, hogy szlovák terroristák esetleg robbantásos merényletekkel zavarják meg nem csupán a két kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok választási gyűléseit is. Azután ez az egész a feledés homályába merült. A magyarországi parlamenti választásokat a kormányoldal megnyerte. A választók egy részének szeme a balatonőszödi „bátor beszéd” nyilvánosságra kerülése után nyiladozni kezdett. A kormányoldal lezárhatta a Kossuth teret. Az október 23-i durva rendőrterror – amikor az azonosító név és szám nélküli rendőrök békés sétálókat bántalmaztak – a „demokratikusan megválasztott kormány teljességgel jogos önvédelme” volt. Hálából a budapesti rendőrfőkapitányt kitüntették. Az ellenzék a hibás, nem pedig a kormány, amelynek öt év nyakló nélküli pénzszórását adópréssel, tandíjjal, áremeléssel, vizitdíjjal, vasútvonalak felszámolásával, iskolák, kórházak, postahivatalok bezárásával stb. pótolni akaró, munkahely-megszüntető, életszínvonal-csökkentő intézkedései idézik elő a tömeges tiltakozást. A magyar kormány számára életbevágó fontosságúak tehát „a terroristák”. Február 13-án hajnaliban ismeretlenek több sortüzet adtak le az országos rendőr-főkapitányság épületére. Csupán figyelmeztetni akartak, hogy „nekünk is van ám fegyverünk” – így illetékesék. Gyurcsány minden vizsgálat nélkül levonta a következtetést: „a szélsőséges jobboldali erők radikalizálódása vezetett ide”. Az igazságügyi és rendészeti miniszter pedig azonmód a büntetőtörvények szigorítását kérte. /Asztalos Lajos: „Jogállamot” védő acélkorlát és a „terroristák”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Február 18-án tölti be életének kilencvenedik évét dr. Fekete László /Sepsiszentgyörgy/ nyugalmazott bíró, a megyei polgárjogi küzdelmek, a román-magyar megbékélés elkötelezett és következetes harcosa. 1990-ben nagy erővel kapcsolódott be a megye életébe. /(simó): Kilencvenéves dr. Fekete László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./

Kincses Előd életében szerepelni nem kifizetődő, mert maga a főhős állandóan megbukik. Már amikor a győzelmet hatalom, tisztség és elismerés jelentené. Kitúrta magából az erdélyi és a magyar politika. Pedig legszűkebb hazája, Marosvásárhely és legtágabb hazája, a nagyvilág magyarsága is állt már Kincses irányítása alatt. Innen is, onnan is menekülnie kellett, rágalmak és intrikák miatt. Kincses Előd a neves (síkfutó) Balkán-bajnok, majd neves ügyvéd (Tőkés László védője), majd neves politikus, majd neves menekült igazából bűnbakként lett híres, rá akarták fogni, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában magyarellenes pogromra uszította a környékbeli románokat. A forrófejű Kincses mindezeket dermesztő nyugalommal fogadta. Réka lányuk filmes lett és megcsinálta az apja filmjét. A Balkán-bajnok dokumozi, egy életrajzi és egy konfliktusriport elkészítésének riportja. Réka viszont nyer, filmjeihez pénzt, filmjével nagydíjakat, magyart, románt, németet s apjával és anyjával olyan szülőt, akiktől érdemes megszületni. /Füzes Oszkár: Apa, csíkon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

Kolozsváron, a Bulgakov Kávéházban bemutatták Láng Gusztáv Látványok és szövegek c. irodalomtörténeti tanulmányokat és kritikákat tartalmazó kötetét. Láng Gusztáv az erdélyi irodalomkritika veteránja, azok közé sorolható, akik a 70-es, 80-as évek diktatúrájában, a megfélemlítések, korlátozások idejében is merték és vállalták, kimondták véleményüket, „művelték” a magyar kritikai irodalmat – mondta el Orbán János Dénes, az est házigazdája. /Vetési Júlia: Látványok és szövegek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

„Nehéz egy demokráciában annál visszatetszőbb dolgot elképzelni, mint amikor valamely egyház a politikába való közvetlen beleszólási jogot vindikál magának” – fogalmazott Salamon Márton László felelős szerkesztő. Szerinte paradoxon, hogy a civilizált világban az állam az egyházak finanszírozására vállalkozik. Romániában a még mindig államvallási reflexeivel küszködő ortodox a klérus tagjainak megtiltotta a politikai szerepvállalást, közben „a létükben veszélyeztetett kisebbségi közösségek szintjén egyre nyilvánvalóbbak a torzulási folyamatok, és ez kihat a politikai képviselet és a felekezetek viszonyára is”. A cikkíró szerint a Tőkés László érdekében tett református egyházi állásfoglalás ennek a torzulásnak az eddigi legbiztosabb jele. /Salamon Márton László: Torzulásaink. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint sem a Tőkés László püspököt támogató reformátusok döntése, sem pedig a marosvásárhelyi RMDSZ-fórum határozata nem tekinthető eléggé megfontoltnak. Egyik oldal sem tett meg mindent annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság jelentős többsége által szorgalmazott cselekvési egység megvalósuljon. Igaza van az RMDSZ-nek: Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tagjának adott volt a lehetősége, hogy a nyilvánosan meghirdetett jelölési procedúra idején jelezze, a szövetség listáján kíván indulni az EP-választásokon. Igaza van Tőkés Lászlónak: az RMDSZ nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az egység helyreálljon. Igaza van az RMDSZ-nek: a püspökkel nem könnyű a csapatmunka. Igaza van Tőkés Lászlónak: az RMDSZ nem vette komolyan, hogy az egység újrateremtése érdekében tágra nyissa a szövetség kapuit. A református egyház berángatása a politikai iszapbirkózásba nem volt szerencsés döntés. /Tibori Szabó Zoltán: Kinek az igaza igazabb? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Megfélemlítésekkel próbálják kicsikarni a lakosságtól az EP-induláshoz szükséges támogatásokat. Csíkmadarason Bíró László alpolgármester rendőri intézkedést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Tőkés Lászlónak aláírásokat gyűjtő fiatalok nem hagyják el a falut. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében a független jelölt számára aláírásokat gyűjtő fiatalembereknek előzetesen jelentkezniük kellett volna a községházán, véli az RMDSZ-es alpolgármester. „Akkor azt mondtam, van rendőr is a faluban, hiába erősek, atléta termetűek. De nem hívtam ki a rendőröket” – folytatta Bíró László. Erre nyílt levélben reagált Bartis Erika, a Csíkszéki Magyar Ifjak elnöke. „Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Ön szerint Csíkmadaras területére csak önkormányzati engedéllyel mehet be a más településről jött ember” – áll a közleményben. Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az elmúlt napokban többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” – hangsúlyozta. László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe. /Aláírást minden áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

Február közepén a szaktárca egy hónapos közvitára bocsátotta a közoktatásra vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ már régóta nyilvánosan hangot adott elképzeléseinek, és érvekkel támasztotta alá a magyar oktatásra vonatkozó elképzeléseit, mindez nem tükröződik a törvénytervezetben. Lakatos András ügyvezető alelnök közölte, nem lehet felfedezni hajlandóságot a romániai magyarságot érintő kérdésekben. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a hét végén egyeztet a törvénytervezetről, javaslataikat pedig eljuttatják a szaktárcához. A törvénytervezet szerint minden marad a régiben: az elemi tagozaton más tanterv, illetve tankönyv alapján oktatják a román nyelvet és irodalmat a magyar gyerekeknek, míg a középiskolában, illetve a líceumban azonos a tanterv, a tankönyvek és természetesen a követelményrendszerek. A törvénytervezet előírja, hogy a katonai, illetve a közrendészeti oktatás nyelve román. /Nagy-Hintós Diana: Kimaradtak a magyar érdekek az oktatási törvénytervezetből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez, és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” – olvasható az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének legújabb nyílt levelében. A Pap Géza püspök és Tonk István egyházkerületi főgondnok által aláírt, Markó Béla RMDSZ-elnököz intézett levélben az egyházvezetők a szövetségi elnök hétvégi SZKT-n tett kijelentéseire reagáltak. Leszögezték, hogy az SZKT-hoz intézett felhívásukban közölt álláspontjuk nem mond ellent az Igazgatótanács idézett 2003/7-es határozatának, és azt kérték, Markó „tájékozódjon pontosabban egyházkerületünk határozatairól, és politikai érdekből ne tévessze meg kiragadott idézetekkel az egyházkerületünkhöz tartozó választópolgárokat”. A levél aláírói szerint az egyházkerület minden nagykorú tagja szavazattal bír az EU-parlamenti választásokon. /Nyílt levél Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A két rektor-helyettes kinevezésével kapcsolatban Hantz Péter volt egyetemi tanársegéd elmondta: nagy hibának tartja a döntést. Emlékeztetett arra, hogy néhány héttel korábban még a magyar oktatók álláspontja az volt, hogy mindaddig nem tárgyalnak a BBTE vezetőségével, amíg nem teljesítik követeléseiket, a magyar feliratok elhelyezését, az önálló magyar karok létrehozását és a menesztett két magyar adjunktus újbóli alkalmazását. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke szerint ezek után senki nem fogja komolyan venni a magyarság bármilyen követelését, ha ilyen könnyen lemondanak mindenről. Hozzáfűzte: teljesen feladták, és eladták a magyar nyelvű felsőoktatás jövőjét. Hantz Péter felháborodását fejezte ki Nagy László újbóli kinevezése miatt. Mint fogalmazott, a régi-új rektor-helyettes egyike azoknak, akik Salat Levente volt rektor-helyettes kollégájával együtt 2004-ben meghiúsították a magyar karok beindítását, jóllehet a magyar tanárok 80 százaléka támogatta a kezdeményezést. /(pam): Hantz: Feladták a magyar felsőoktatás jövőjét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom partiumi és erdélyi szervezetei tiltakoznak a magyarországi karhatalom szándéka ellen, hogy a mozgalmat felszámolja, valamint fiatal magyar honfitársaikat csinált ürüggyel meghurcolja. Reménykednek abban, hogy más magyar szervezetek is csatlakoznak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megmentéséhez. /Lokodi Ferenc Atilla, a HVIM elnökségi tagja, Nagyvárad: Isten és Nemzet előtt változatlanul törvényesek vagyunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Dr. Sólyom László köztársasági elnök romániai látogatása során kitüntetéseket nyújtott át ‘56-osoknak. Az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság elnöke, Józsa Árpád Csaba Constantin Ticu Dumitrescuval, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének országos elnökével együtt a legmagasabb fokú kitüntetést, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét vehette át. Józsa Árpád Csaba baróti kisdiákként barátaival indult el, hogy a zöldhatáron átjutva segítse a magyar hazafiak harcát. A magyar hatóságok visszaadták a román hatóságoknak, majd a nagyváradi katonai bíróság három évre ítélte (mire kijutottak, már leverték a forradalmat) tiltott határátlépés vádjával. Józsát 2005-ben választották meg a társaság elnökének valamennyi magyar többségű és szórványmagyar megye tagságának egyöntetű döntésével. Ritka lelkiismeretességgel végzi megbízatását. /Puskás Attila: Józsa Árpád Csaba kitüntetése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

Mi sem áll távolabb tőlem, mint az, hogy beleszóljak két, különben általam minden feltétel nélkül tisztelt írótársam polémiájába – írta a megrágalmazott Pomogáts Béla. Fejtő Ferenc ugyanis Válasz Bodor Pál barátomnak című írásában (február 20.) „erős szavakkal minősíti annak az Illyés Közalapítványnak (és mellette az Új Kézfogás Alapítványnak) a tevékenységét, amelynek négy esztendeje kuratóriumi elnöke vagyok. ” Fejtő azt írta, információt kapott „a magyar közalapítványok financiális visszaéléseiről, különösen az Illyés és az Új Kézfogás közalapítványt illetően.” Pomogáts leszögezte: „Az Illyés Közalapítvány utóbbi négy esztendejének gazdálkodását a napokban vizsgálta át egy független ellenőrző intézmény, és néhány apróbb (technikai jellegű) szabálytalanságtól eltekintve semmi szóvá tenni valót nem talált. ” Pomogáts mentegetni próbálta Bodor Pált, arra viszont nem tért ki, hogy Fejtő szerint nincs helye a magyarságkutatásnak. /Pomogáts Béla: Fejtő Ferenc bátyámnak. – Olvasói levelek. = Népszabadság, 2007. február 24./ A Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának volt munkatársai /Ablonczy Balázs, Bárdi Nándor, Stefano Bottoni, Czoch Gábor, Erdősi Péter, Fedinec Csilla, Gyurgyík László, Kántor Zoltán, Kovács Éva, Lagzi Gábor, Papp Z. Attila és Sebők László/ közös levelükben szintén visszautasították Fejtő Ferenc írását, aki Szálasi Ferenc működésével állította párhuzamba a Teleki László Intézet húszéves történetét. „A vádak képtelenségéről bárki meggyőződhet a 2006 végén megszüntetett intézetünk honlapján található információk, az ott feltüntetett kiadványaink alapján, amely 2007. február 20-án még elérhető volt a www.telekiintezet.hu címen”. „Annak sugalmazása, hogy a Teleki László Intézetben (és annak jogelődjében, az Országos Széchényi Könyvtár Magyarságkutató Csoportjában) bármiféle kirekesztő szellemiség jegyében folytak volna kutatások, nemcsak valótlan állítás, hanem tudatos negligálása egy kutatói közösség becsületének. E közösség tagjai eltérő világnézetük ellenére példásan tudtak együtt dolgozni – egészen addig, amíg szakmai indokok nélkül és megalázó körülmények között szélnek nem eresztették őket. Fejtő Ferenc tudományos tevékenységünket ért vádjait és szakmai becsületünket sértő állításait a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, és elvárjuk, hogy ezeket nyilvánosan vonja vissza. ” /A tények védelmében – Olvasói levelek. = Népszabadság, 2007. február 24. Előzmény: Bodor Pál (Diurnus): A baloldal nemzeti balfogásai. = Népszabadság, febr. 15./; Fejtő Ferenc: Válasz Bodor Pál barátomnak. = Népszabadság, febr. 20./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa megkérdezte Magyari Tivadar frissen kinevezett rektor-helyettest, hogy a magyar oktatók választott vezetői komolyan gondolták tavaly december 7-én kelt közleményüket, miszerint a tagozati alapszabályzat – többnyelvűség – Hantz és Kovács visszavétele – hármas követelmény valóban követelmény volt, és nem csupán eljátszottak egy szerepet, hogy a nyilvánosságot megnyugtassák? Magyari Tivadar szerint az egyetem sokkal bonyolultabb, lényegesen többről van szó, mint a kétnyelvű feliratokról. Az oktatás, a félszáznál is több magyar szak napi igazgatása állandó szervezést, intézkedést kíván, ezért nem halaszthatták tovább a két rektor-helyettes kinevezését. Szerinte „nincs arról szó, hogy követelményeket támasztottak, és azután meghátráltak”. Kívülről nézve azonban ez látszik, tette hozzá az újságíró. A magyar oktatók először csak félig hátráltak meg: a rektor követelésére kinevezték Magyari Tivadart. Bocsan rektor minimális jelét sem adta a jóindulatnak. Ennek ellenére a magyarok tettek közeledő, helyzet-feladó lépést: kinevezték a második rektor-helyettest is, Nagy László személyében. Ő ráadásul úgy lépett vissza a rektor-helyettesi pozícióba, hogy a lemondását követő nyilvános sértegetésekért, becsmérlésért a rektor soha nem kért bocsánatot. Szabad-e ilyen mélyre görnyedni? – kérdezte a publicista. Néhány kivétellel elmagyaráztuk mindenkinek – fogalmazott Magyari. Valóban, az egyedül maradt Egyed Emesének nehéz lehetett volna „elmagyarázni”. Úgyszintén, a megkeseredett Sárkány-Kiss Endrének, aki már Magyari kinevezésekor is elhagyta az ülést. A magyar oktatók amennyire csak lehetett visszavonultak, úgy döntöttek: konzerválják a magyar tagozat jelenlegi lassú kimúlásának állapotát. Egyre kevesebb a magyar fiatal, egyre több lehetőség közül választhatnak, és eljön az idő, amikor a mai divatos szakok, ahol most tolonganak a diákok, ugyanoda jut, ahol jelenleg a reál-szakok egy része tart: öt-hat ember végez egy évben, és a megszűnés veszélye lebeg a fejük felett. Kovács Lehel állást kapott a Sapientia EMTE-n, Hantz Péter pedig hamarosan külföldre utazik, posztdoktori kutatómunkára. Az egyetemen minden készen áll a visszarendeződésre. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadság vagy szendvics? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai idén is részt vettek a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskolán, és bemutattak egy csokrot a legfrissebb diákdolgozatokból. Azokat a diákokat kérték fel a kör képviseletére, akik a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK, Sepsiszentgyörgy, 2006. november 24–26.) maximálisan teljesítettek. Három diáklány hét dolgozattal jelentkezett, és mivel mindegyiket díjazták, továbbjutottak a magyarországi döntőbe, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára (TUDOK, 2007), amely Veszprémben lesz, április elsején. Józsa Miklós, nyugalmazott kollégiumi magyar szakos tanár Berde Mária írói és tanári munkásságáról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákok a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Kubinyi Anna budapesti textilművész vallja, hogy nemzetben gondolkodik, február 15-én nyílt meg a kiállítása a marosvásárhelyi Bernády házban. Az „Erdélyi sorozat” című alkotásai bejárták a világot. A kiállítás anyaga Tokióból érkezett Sepsiszentgyörgyre, az első erdélyi állomásra, majd Bukarestben is bemutatták 2006. novemberében az akkor megnyíló Magyar Kulturális Központ avatása alkalmával. Kubinyi Anna több egy évtizeden át Franciaországban élt, majd hazatért. Ne hagyjuk veszni ősi értékeinket, bíztat Kubinyi Anna, és ő maga is azt teszi, amikor gyűjti és művészien megjeleníti az erdélyi töredékeket. Az „Erdélyi sorozat” nemsokára Székelyudvarhelyre kerül. /Bakó Botond: Erdélyi töredék. Kubinyi Anna kiállítása a Bernády házban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Az Udvarszék Kulturális Egyesület Gondolkodó magyarok elnevezéssel könyvsorozatot indított. Első kötetüket, az aradi Kövér Gábor Eretnek mesék a világról című könyvét február 19-én mutatták be Aradon, a Szövétnek kulturális folyóirat szervezésében. A 97. életévében járó Kövér Gábor elsősorban műszaki emberként ismert, ezért meglepetés első kötete, amely – Ujj János házigazda megfogalmazása szerint – egy teljes filozófiai rendszert megteremtő munka, a világot, a természetet, a társadalmat és az embert vizsgálja összefüggéseiben. A Bálint Mózes gondozásában Székelyudvarhelyen kiadott kötet figyelmes olvasást és gondolkodást igényel. Nem könnyű olvasmány, közel száz év élettapasztalatát sűríti megállapításokba és megválaszolatlan, nyitott kérdések özönébe. /Kiss Károly: Gondolkodó magyarok (I.) = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Nem köteles meneszteni a kormányfő azon miniszterét, aki ellen bizalmatlansági indítványt fogad el a törvényhozás – döntött az alkotmánybíróság. Eszerint Calin Popescu Tariceanunak nem kell megválnia Monica Macoveitől, noha a szenátusi bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék az igazságügy-miniszter azonnali távozását követelte. Az Alkotmánybíróság döntött arról is: a referendumtörvénynek a képviselőházban elfogadott módosításai alkotmányellenesek. /Alkotmánybíróság: Marad Macovei, bukik a referendumtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A Szülőföld Alap a Magyar Kormány elkülönített pénzalapja. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése. Ez a célja a Szülőföldön magyarul pályázatcsomagnak is. A romániai megbízott az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány. Elnöke Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) elnöke. Sokan panaszkodtak, hogy a pályázati adatlapok kivételekor az RMDSZ-iroda alkalmazottai igyekeztek aláíratni az RMDSZ EP-képviselő-jelöltjeinek támogatási listáját. Sokan suttogták: csatolt áru, csatolt áru… Nem jó, hogy politikai mellékzöngét adnak a támogatásnak, az meg semmiképp, hogy zsarolják is az igénylőket. Persze mindezt mutyiban, nehogy kitudódjon. /Ábrahám Imre: Mutyiban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), febr. 22. – 8. sz. /

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetősége és az önkormányzat kulturális, illetve gazdasági bizottságának tagjai viták után zárt ajtók mögött megegyeztek a színház idei költségvetésének keretösszegében. Az önkormányzat a színház büdzséjének első negyedévre eső részét megnöveli. A sepsiszentgyörgyi tanács eredetileg alig 1,85 millió lejt különített el erre az évre a színház részére, az általuk igényelt 2,63 millió lej helyett. Bocsárdi László színházigazgató szerint az 1,85 millió lejből csak az alkalmazottak béreit és az épület fenntartási költségeit fedezhetik, új produkciókat egyáltalán nem állíthatnak színpadra. Kalamár György tanácstag elmondta: „a színház vezetősége tudomásul vette, hogy a városi önkormányzat idén csak ennyi pénzzel rendelkezik, és a tanács vállalta, hogy az év közben bejövő bevételekből kiegészíti a színház költségvetését”. Pénzhiány miatt a másik sepsiszentgyörgyi társulat, az Andrei Muresanu Színház igazgatója, Horatiu Mihaiu már benyújtotta lemondását. /Kovács Zsolt: Ígéret több pénzre. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Feléled a Farsangtemetés ősrégi szokása Kolozsváron, először rendezték meg a farsang és a tél elmúlásának ünneplését. A Heltai Alapítvány és a Szarkaláb Néptáncegyüttes közösen szervezték meg február 20-án a táncházzal egybekötött vigalmat. Az ünnep kuriózum volt, nemcsak a fiatalok számára, hanem az idősebbeknek is. A farsangvégi hangulatot a Szarkaláb Néptáncegyüttes, Kicsi és bandája (Nagyvárad) és a Csűrös banda (Türe–Méra) zenéje teremtette meg. /Birtalan Ágota: Halotti beszéd a Heltainál. Nagy vigalom közepette temették el Kolozsváron a Farsangot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Romániában továbbra is számolni kell a magyar- és kisebbségellenes retorika erősödésével – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Christian Zeileissen, Ausztria romániai nagykövetével február 23-án Bukarestben folytatott megbeszélésen. Markó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvénytervezet elakadt a parlamentben, annak ellenére, hogy uniós követelményről van szó, ráadásul a kormánykoalíció megalakításakor, az RMDSZ megegyezett az államelnökkel és a koalíciós pártokkal ennek elfogadásáról, beleértve a kulturális autonómia jogi keretének megteremtését is. /A kisebbségi törvényre kíváncsi az osztrák nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Amióta az Erdélyi Református Egyházkerület meghozta Tőkés Lászlót támogató döntését, a sajtóban, közbeszédben élesen felmerült az egyház közéleti szerepvállalásának problémája. Többnyire negatív, elítélő hangsúllyal, a doktriner liberalizmus kissé vulgarizált tételeire alapozva. Akkor nem volt ilyen felháborodás, amikor például az egyházak az RMDSZ-re való szavazásra buzdították híveiket. Az egyházat a közéletből mindenestül kiutasítók érvelése ellentmondásokat tartalmaz. Egyrészt elvárják, hogy az egyház fosztasson meg minden előjogtól, másrészt viszont felhorkannak, ha a vallási vezetők azzal az alapvető joggal élnek, amely minden magánszemélyt, illetve civil, társadalmi szerveződést és testületet megillet: a véleménynyilvánítás jogával. /Papp Attila Zsolt: Palástjog. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

A kolozsvári egyetemnek új magyar rektor-helyettesei vannak. Nehéz helyzetben vállalták tisztségüket, elhatározásuk már csak ezért is dicséretes, írta Horváth Andor. Szemükre vetik: vállalták a megbízatást, noha a román egyetemi vezetés a két előző rektor-helyettes lemondása után magyar részről megfogalmazott feltételek egyikét sem teljesítette. Hantz Péter és társai a kétnyelvű táblákkal sikeresen mutattak rá ország-világ előtt arra, hogy az egyetemen ellentmondás feszül az elvek és a valóság között. Akciójuk széles körben rokonszenvet ébresztett, de következménye nem lett. A cikkíró szerint a kevésbé rosszat választani nem nagy öröm, de kötelező. /Horváth Andor: Egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A rendőrök képzését, a rendőri azonosítók használatát és a gumilövedékek használatának kiiktatását, az erőszak áldozataivá váltak ügyének kivizsgálását szorgalmazta budapesti látogatásán Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, aki a tavaly őszi utcai zavargásokról folytatott megbeszélést Budapesten a Parlament európai ügyek bizottsága és az emberi jogi bizottság tagjaival. Az igazságügyi EU-biztos meghallgatta a kormány által megbízott bizottság vezetőjének, Gönczöl Katalinnak a beszámolóját a tavalyi utcai rendbontásokról. Petrétei József igazságügyi miniszternek kifejtette: a rendőrség feladata megakadályozni az erőszakos cselekményeket, ezt azonban kizárólag demokratikus eszközök alkalmazásával teheti meg. Franco Frattini kiemelte, ismertetni kell, milyen jogorvoslattal élhetnek a bántalmazott személyek, illetve hol tehetnek panaszt, ha ezt jogosnak érzik. /Frattini: mellőzzék a gumilövedéket. = Krónika (Kolozsvár), febr. 23./

Lobbi-irodát működtet március elsejétől a Magyarok Világszövetsége Brüsszelben. A közlemény szerint az iroda elsődlegesen az elcsatolt területek magyar nemzeti közösségeinek jogvédő harcát hivatott támogatni, s eleinte kéthavonként, később havi rendszerességgel nemzetközi sajtótájékoztatókat is szervez majd. Az iroda létrehozásáról szóló megállapodás aláírását egyébként – mint a közlemény fogalmaz – „zárt körű rendezvény követte, amelyen brüsszeli magyar diplomaták, a belgiumi magyar közösség tagjai és különböző EU intézmények magyar munkatársai vettek részt. /Irodát nyit a Magyarok Világszövetsége Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./