Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

Terényi Ede zeneszerző újabb monooperája hangzik el az idei Kolozsvári Zenei Ősz okt. 9-i hangversenyén. Terényi Ede hatodik monooperája a La Divina Commedia. A korábbi öt mű: Nomád éjszakák és nappalok, Kalevala, Mephisto Faust, Új Adam (Brancusi-aforizmákra), és a 2003-as Kolozsvári Zenei Őszön bemutatott Amor Sanctus misztériumdráma. A mostani hangversenyt kiállítás egészíti ki: Terényi Ede 25 színes grafikát tartalmazó Dante-illusztrációja. /Terényi – bemutató. La Divina Commedia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Adatbázis létrehozását kezdeményezi Varga József sepsiszentgyörgyi nyugalmazott mérnök annak érdekében, hogy az 1945 kora tavaszán kiadott, úgynevezett CASBI-rendelet alapján elkobzott javak visszaszolgáltatásáért további lépéseket lehessen tenni, a második világháború végnapjaiban ,,ellenségeknek” nyilvánított magyar és német családok elkobzott vagyonát vissza lehessen igényelni. A CASBI nevet viselő rendelettel a kollektív bűnösség elve alapján Háromszéken is több család vagyonát kobozták el, az ügyben azóta sem történt jóvátétel. Nemrég Puskás Bálint szenátor kijelentette, hogy törvénykezdeményezést nyújt be a károsultak kárpótlása érdekében. /(Ferencz): Adatbázist készítenek (CASBI-ügy) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának munkatársai felkeresték a súlyosan bántalmazott Koncz Jenőt, az RMDSZ szászzsombori szervezetének elnökét. Koncz Jenőt, aki az RMDSZ elnökjelöltje számára gyűjtött támogató aláírásokat október 1-re virradó éjjelen otthonában három személy megtámadta és súlyosan bántalmazta. A hivatal munkatársai átadták Markó Bélának, az RMDSZ elnökének személyes üdvözletét és az RMDSZ teljes támogatásáról biztosították a férfit. Az RMDSZ felszólította a hatóságot, hogy Koncz Jenő és családja számára minden szükséges védelmet biztosítsanak, ugyanakkor az ügy kivizsgálását és a tettesek megbüntetését követelte. /A Szövetségi Elnöki Hivatal munkatársai Koncz Jenőnél. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 8., 2830. sz./

Kiss Kálmán, a Romániai Székelyek Szövetségének elnöke kilépett az Új Generáció Pártjából. Elmondta: a székely etnikum képviselőjeként kíván indulni a parlamenti választásokon, így politikailag nem tartozhat egyik alakulathoz sem. Kiss néhány nappal korábban már fenyegetőzött azzal, hogy kilép az Új Generáció Pártjából, ha a Gigi Becali vezette alakulat együttműködési megállapodást köt a Magyar Polgári Szövetséggel. “Az MPSZ radikális szervezet, amely nem a székelyeket, hanem a magyarokat képviseli” – mondta akkor. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 9./

Okt. 7-én avatták fel a nagyváradi Caritas Catholica szentjobbi árvaházának főépületeit. Az épületek felszentelését Tempfli József, nagyváradi római katolikus püspök végezte. Novemberre megérkezhetnek az első rászoruló fiatalok. A Szivárvány Ifjúsági Otthonba főleg kamasz fiatalokat várnak, akik családalapításig maradhatnak Szentjobbon. Szakmát tanulhatnak és dolgozhatnak is az árvaház gazdasági részlegén. Saját gazdasága lesz az intézménynek. A gazdaság megtervezésében hollandok segítik az árvaházat. A 36 gyermek és fiatal befogadására alkalmas Szivárvány Ifjúsági Ház és a 40 férőhelyes Szent Domokos Tanulmányi Ház két év alatt épült fel Ronald Ehlersa berlini érsek segítségével. A családi gyermekotthon már majd egy esztendeje működik. Kozma Enikő, a tanulmányi ház igazgatója elmondta: tanítás, konferenciák, szemináriumok szervezése lesz az intézmény legfőbb funkciója. Az anyagi támogatást nyújtó négy ország egyetemei, főiskolái között is kapocs kívánnak lenni. /Balla Tünde: Gyermekotthont avattak Szentjobbon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Romániában a holokauszt borzalmaira október 8-án emlékeztek. Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium tanulói előbb a zsidó temetőben emelt emlékműnél emlékeztek, majd a helyi zsinagógában Csergő Tibor történelemtanár, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója és Geller Géza, a zsidó közösség vezetője beszélt a fiataloknak. /Hagyományteremtő megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt a városban élő Novák Ildikó textilművész kiállítása. A művész kiaknázza azt a szabadságot, amelyet a szigorú műfaji határok feloldódása, a műfajok közti átjárhatóság jelent, így gyapjút, gyapotot, bőrt, fémet, kavicsot és fát is alkalmaz. /N. J.: Textiltárlat a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Okt. 10-én tartották Hargita megyében az RMDSZ előválasztásait, ahol az urnáknál megjelent választópolgárok egyetlen kivétellel az eddigi szenátoroknak és képviselőknek szavaztak bizalmat. A szenátorjelölti előválasztásokat Verestóy Attila nyerte meg, akit a második, bejutónak számító helyen a csíki Sógor Csaba követett, Dézsi Zoltán harmadikként, Zsombori Vilmos negyedikként került ki a megmérettetésből, azonban a megyének csupán két szenátora lehet. A képviselőjelöltségért folyó versenyben Udvarhelyszéken Antal István és Asztalos Ferenc eddigi képviselők diadalmaskodtak, ők a területi egyeztetésen a területi szervezetek közt felállított sorrend alapján a megyei választási lista második és negyedik helyét foglalják majd el, az első helyet pedig Kelemen Hunor. Garda Dezső Gyergyóban elért sikerének köszönhetően ismét elfoglalhatja a lista harmadik helyét. A képviselői lista csíki ötödik helyéért folyó versenyben Korodi Attila legyőzte Szondy Zoltánt. /Rédai Attila: A folytonosság mellett voksoltak az RMDSZ-előválasztásokon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./ Az öt képviselőjelölt megmérettetése – a szavazatok összesítése után: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők nyerték el a szavazók többségének bizalmát: Antal István 13.064, Asztalos Ferenc 12.895, Sebestyén Csaba 6.832, Benedek Csaba 4.928 és Ványolós István 2.062 szavazatot kapott. A szenátorjelölteknél megyei szinten Verestóy Attila 23.967 szavazattal lett első. Udvarhelyszéken 13.224-en szavaztak rá. Másodikként Sógor Csaba 22.985 szavazatot összesített. Udvarhelyszéken 9625-en voksoltak rá. Továbbá Udvarhelyszéken Borbáth István szenátorjelöltként 6.475, Zsombori Vilmos 4.538, Dézsi 4.238 és Nagy István 1.021 szavazatot kapott. A megyében több mint 46 ezren járultak az előválasztások urnáihoz. /(bágyi): Magabiztosan nyertek a favoritok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Önállóan indul a Magyar Polgári Szövetség a parlamenti választáson, ha pedig ismét elgáncsolják a szervezetet, valamelyik román párt listáira "kérezkednek fel" – jelentette ki Szász Jenő az MPSZ okt. 8-i országos választmányi ülése után. Az MPSZ bíztató jelet lát az Európai Unió országjelentésében, amelyben tételesen is elmarasztalják Romániát a helyhatósági választáson egyes kisebbségi szervezetek, így a Magyar Polgári Szövetség elgáncsolása miatt. Ezért megpróbál kisebbségi szervezetként 25 ezer aláírás újbóli összegyűjtésével indulni a választáson – döntött a területi elnököket és az elnökség tagjait magában foglaló választmány. Az aláírásgyűjtést már most elkezdik, jóllehet ugyanúgy nem jelent meg a választási törvény végrehajtási utasítása, mint a helyhatósági választások idején, így a Magyar Polgári Szövetég számít arra, hogy néhány nappal határidő előtt hozzák nyilvánosságra az aláírásgyűjtő ívek formáját, amelyről ma még nem lehet tudni, hogy mit kell tartalmaznia. Szász Jenő leszögezte: az RMDSZ előválasztási szabályzata antidemokratikus. Ennek népakarat-ellenes voltát bizonyítja, hogy az ország 16 magyarlakta megyéjéből 13-ban csak RMDSZ-küldöttek választhatják ki a képviselő- és szenátorjelölteket. – Az MPSZ nem indított és nem támogat semmilyen jelöltet az RMDSZ előválasztásain – hangsúlyozta Tőkés László püspök. A püspök ellenzi az MPSZ-jelöltek román pártok listáin való indítását, és minden megtesz annak érdekében, hogy ez ne fordulhasson elő. A református egyház több alkalommal is kezdeményezte a párbeszédet az MPSZ és az RMDSZ között, de az utóbbi minden próbálkozást visszautasított. /Önállóan indulna a választásokon az MPSZ. Nem zárják ki a román pártlistákra való "felkérezkedést" sem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ Az MPSZ Országos Választmánya okt. 8-án Székelyudvarhelyen tartott alakuló ülésén – ahol a választmány elnökévé Szilágyi Zsoltot választották és megerősítették tisztségében az ügyvezető elnököt, Nagy Pált – úgy határoztak, hogy „tiszteletben tartva a kongresszus döntését, a választás szabadságának megteremtésére a Polgári Szövetség önállóan indul az őszi parlamenti választásokon". /Különúton az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Okt. 9-én Ioan Salajean hargita-kovásznai ortodox püspök és a hadsereg vezérkari főnökének jelenlétében avatták fel a Cekend-tetői katonai alakulat új, ortodox felekezeti kápolnáját. „Senki nem mutathat ujjal a román hadseregre és a román egyházra azért, mert meghódítana más népeket, vagy arrébb tolna más határokat, mint amiket az Isten számunkra megadott” – érintette beszédében az ortodox terjeszkedés témáját a felszólalók által következetesen templomnak nevezett új egyházi hajlék felszentelését követő beszédében Ioan Salajean, aki szerint egyébként az ortodoxia határait nem errefelé, hanem a tengerentúlon kell immár keresni, hisz Amerikában is vannak már szép számmal híveik. Mihail Popescu tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke azt hangsúlyozta, hogy nem táplálnak gyűlöletet senki iránt, akinek más lenne felekezete vagy vallása. „De azt sem akarjuk, hogy ne hagyjanak minket a mi udvarunkban, a mi templomunkban a mi Istenünkhöz imádkozni” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető. /Rédai Attila: Felszentelték a cekendi ortodox hajlékot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./

Aradon a 276 küldött közül 204 jelent meg, tehát adott volt a 2/3-os kvórum. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ képviselőjelöltei közül Király András 104, Horváth Levente 74, Nagy István pedig 26 szavazatot kapott. A szenátorjelöltek közül Cziszter Kálmán 149, Bölöni György 55 voksot gyűjtött be. Király András első számú képviselőjelölt köszönetet mondott a megelőlegezett bizalomért. /Balta János: Régiónkban mindenütt van képviselő- és szenátorjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Megnyílt Nagybányán, a Képzőművészeti Galériában, Véső Ágoston, Munkácsy-díjas festőművész alkotó tevékenységének 50. évfordulója alkalmával rendezett jubileumi kiállítás. Véső Ágoston, a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület elnöke idén immár kilencedik alkalommal rendezte meg a felsőbányai (feketehegyi) nemzetközi festőtábort. /Farkas E. Zoltán: Jubileumi tárlat a nagybányai képzőművészeti galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Megjelent Billédy Hrivnyák Ilona Könnyekből fakadt… /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című, rövid prózai írásokat, esszéket, vallomásokat tartalmazó könyve. A hazatérés, a hazagondolás újabb vallomása, hiszen a szerző már hosszú évek óta Temesvárról a németországi Karlsruhe városába költözött családjával. A hagyományok, a nyelv, az emberi tartás megőrzéséért emel szót. /Pongrácz P. Mária: Billédy Ilona új kötete. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Egy olyan kisebbségi törvényt szeretnénk, amely magába foglalja a kulturális autonómia elemeit is – mondta Markó Béla a képviselőházban tartott sajtóértekezletén a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek csoportjával folytatott megbeszélés után. A kulturális autonómia egyaránt érdeke minden nemzeti kisebbségnek, mert ez lehetővé tenné egy saját intézményrendszer létrehozását és annak teljes felügyeletét – mondta a szövetség államelnök-jelöltje, ezért a választások után egy olyan kisebbségi törvényt fognak a parlament elé terjeszteni, amely pontosan meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát, a Romániában élő nemzeti közösségeket, a kisebbségi szervezetek jogi státusát, és intézményi kereteket biztosít kulturális autonómiájuk megteremtésére. Varujan Pambuccian, a kisebbségi szervezeteket tömörítő parlamenti csoport vezetője kiemelten fontosnak tartotta, hogy az etnikumok kulturális önazonosságának megőrzése végett az oktatási és művelődési minisztériumban legalább államtitkári szinten legyenek képviselve a kisebbségek érdekei. /(Szász Attila): Kisebbségi törvényről tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Okt. 12-én a képviselőházban két RMDSZ-képviselő, Borbély László és Kerekes Károly is felemelte szavát iskolaügyben, illetve az egyházak ingatlanjai visszaszolgáltatását előíró törvény alkalmazásának Marosvásárhelyen történő visszásságaira figyelmeztettek. Mindketten felhívják a közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy Marosvásárhelyen törvénytelen módon eltávolították az egyetlen magyar nemzetiségű általános iskolai igazgatót, valamint arra, hogy a majd fele-fele arányban magyarok lakta városban egyetlen általános iskola sem viseli magyar személyiség nevét. A törvénytelenségek bemutatása során mindkét képviselő ugyanarra a következtetésre jutott: a romániai magyar nemzeti közösség problémái megoldásának egyetlen lehetséges módja az autonómia. /Mózes Edith: RMDSZ-politikusok az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Székedi Ferenc, a lap munkatársa a székelyföldi autonómia ellen írt cikket. A balavásáriak kivételével egyetlen székelyföldi település helyi magyar tanácsa sem szavazott úgy, miszerint ki kellene írni helyi népszavazásra az autonómia kérdését. Vajon a Székely Nemzeti Tanács közleményei a mérvadóak, miszerint a hatalom megfélemlítette a tanácsokat? – tette fel Székedi a kérdést. A székelyföldi települések tanácsosai nem gyávák, csupán józanul gondolkodó emberek. Székedi szerint a Székely Nemzeti Tanácsnak „a félresikerült autonómia-tervezeten alapuló népszavazási kezdeményezése alkalmas lehet a fogalom érzelmi megközelítésére, de alkalmatlan az értelmire.” /Székedi Ferenc: Székelyföldi nyuszikák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Az RMDSZ előválasztások alkalmával Hargita megyében több ezer támogató aláírást gyűjtöttek az RMDSZ államfőjelöltje, Markó Béla javára. Csíkban 11 925 aláírás, Gyergyóban mintegy 7000 aláírás gyűlt össze. Udvarhelyszéken a begyűlt aláírások számát 17 000-re becsülték. /Folytatódik a támogató aláírások gyűjtése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) önálló listákkal, etnikai szervezetként vesz részt a novemberi parlamenti választásokon, jelöltjeinek pedig le kell mondaniuk magyarigazolványukról, jelezte Kiss Kálmán, az RSZSZ elnöke. /Kiss: A székelynek ne legyen magyarigazolványa! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Bepereli a román államot a strasbourgi Nemzetközi Emberjogi Bíróságon a Magyar Polgári Szövetség – közölte Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az új választási törvény továbbra is tartalmazza a helyhatósági választásokról szóló jogszabályból átvett előírást, amely korlátozza a nemzeti kisebbségek politikai alakulat-létrehozó kezdeményezését. /Perel az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

Az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya 2004 februárjában egész Erdélyre kiterjedő felmérést kezdeményezett (1200 kérdőívvel, 1000 településen). Minden intézményre vonatkozott, ahol bármilyen szintű magyar tannyelvű oktatás zajlik, a másik pedig azokra a településekre, ahol ezek az iskolák találhatóak. Ez lesz az első olyan adatbázis, amely Erdély minden olyan közoktatási intézményének adatait tartalmazza, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik, valamint a települések paramétereit is megtalálhatók. Az adatok nyomán dolgozzák ki a térségek/kistérségek oktatásának középtávú fejlesztési stratégiáját. A kutatás alapján elkészülő tanulmány és iskolatérkép segítséget nyújthat abban is, hogy az RMDSZ hatékonyan tudja megvédeni az érdekeket az önkormányzatokban, a minisztériumban és a törvényhozás intézményeiben. /Puskai Melinda előadó: Tanári szoba.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Erdélyben több mint 600 000 székely szavazópolgár akar autonómiát, jelentette ki Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Nyárádszeredában, egy, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tanácskozáson. Csapó szerint mintegy 613 000 székely szavazópolgár akar autonómiát az identitás és a történelmi Székelyföld etnikai egyensúlyának megmaradása érdekében, ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a térség lakói teljes körű anyanyelvhasználati jogot kapnak a közigazgatásban, az oktatásban és minden intézményben. A magyaroknak, noha történelmi közösséget alkotnak, semmilyen döntési joguk nincs, mondta Csapó. "Nem rabszolgákként akarunk élni, hanem egyenlő jogokat kívánunk. Az autonómia üzenete közösségünk óhaja, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem egyenlőséget és valós jogokat biztosító törvények révén kell megvalósítani. Az autonómia a Székelyföldön többségben lévő közösségünk jogos igénye. Az autonómia mindenki számára jó, a székelyek pedig a térség minden lakójának egyenlőségét akarják", jelentette ki az SZNT elnöke. Úgy vélekedett: az RMDSZ által hirdetett apró lépések politikája nem alkalmas az autonómia megvalósítására. /Csapó: Több mint 600 000 székely akar autonómiát. Nem célravezető az apró lépések politikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

A képviselőház elutasította a sajtószabadságról szóló egyszerű indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) kezdeményezett. Az indítványt a liberálisokon és a demokratákon kívül csak a Nagy-Románia Párt támogatta (NRP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ pedig ellene szavazott. A dokumentum támogatói intézkedéseket kértek a kormánytól a sajtószabadságot korlátozó törvényhozási és intézményi akciók beszüntetésére. Az RMDSZ álláspontját Márton Árpád fogalmazta meg, aki szintén elismerte, hogy sok a gond ezen a téren. A szövetség azonban nem szavazza meg az indítványt, mert az nagyon sok pontatlanságot tartalmaz. /Visszautasították a sajtószabadságról szóló egyszerű indítványt. Az SZDP és az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Okt. 18-án beiktatta választási jelét a Központi Választási Irodánál a Romániai Székelyek Egyesülete, jelezte Kiss Kálmán, az egyesület vezetője. Kiss elmondta: az RMDSZ "a Székelyföld autonómiáját a magyarok javára akarja megteremteni, anélkül, hogy elismerné a székelyek létezését". Hozzáfűzte: "nincs semmi bajunk a radikális, vagy a mérsékelt magyarokkal, csupán annyit akarunk, hogy mi is képviselve legyünk a parlamentben. Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól". Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentette: az RSZE saját listákon való részvétele a parlamenti választásokon törvénytelen, a székely kisebbségnek ugyanis nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. – Benyújtotta a 25 000 tagot igazoló aláírásokat a parlamenti választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). /Parlamenti képviseletet akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Kolozsváron találkoztak a MIT és a MIÉRT vezetői, hogy megbeszéljék a határon túli magyar ifjúsági szervezetek egyeztető testületeként létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) erdélyi képviseletének problémáját. Enyhülni látszik a két rivális ifjúsági szervezet közötti konfliktus. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén úgy döntött, támogatja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. A MIT a MIÉRT országos tagszervezeteként számon tartott Itthon Fiatalon Mozgalom és az Állampolgár Menedzser Egylet felvételét támogatja, az RMDSZ-szel együttműködő ernyőszervezet azonban nem éri be ennyivel, és azt szeretné, ha minden erdélyi régió reprezentatív ifjúsági szervezete tagja lehetne a MIK-nek. A két fél abban is egyetértett, hogy a MIK nem működik jól. Sándor Krisztina, a MIT elnöke azt sérelmezte, hogy a MIK által elkészített javaslatok rendszerint elakadtak a magyar kormány minisztériumaiban. A MIK 1990-ben alakult, évente két alkalommal ülésezik, és az a feladata, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazzon meg a magyar kormánynak. /T. E. – B. T.: MIT? Miért? Csak! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

A Protestáns Teológiai Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület László Dezső /1904-1973/ születésének 100. évfordulója alkalmából konferenciát rendezett Kolozsváron. László Dezső az Erdélyi Fiatalok című folyóirat szerkesztője volt, hatalmas anyag marad fenn tevékenységéről. Az előadások a lelkipásztor, a teológiatanár, a kisebbségpolitikai gondolkodó, az országgyűlési képviselő munkásságát tárták fel. Megemlítették kényszermunkásként való raboskodását a Duna-csatornánál. /Csomafáy Ferenc: Centenáriumi tisztelgés László Dezső emléke előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Nem kapott hivatalos választ a Központi Választási Irodától (KVI) a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azzal kapcsolatban, hogy érvényesnek tekintették-e a kisebbségi szervezetet támogató aláírásokat, vagy sem. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnökének értesülései szerint az RMDSZ kezdeményezésére a KVI az ügyészségre küldte a tagok aláírásait tartalmazó gyűjtőíveket, hogy vizsgálja meg a kézjegyek hitelességét. Az RMDSZ képviselőjének indítványát egyedül a Nagy-Románia Párt támogatta, a liberálisok és a demokraták ellene szavaztak. Az MPSZ közleményben felszólította a KVI-t, derítse ki, milyen körülmények közt juthattak az RMDSZ birtokába az aláírók adatai, ugyanis ezek közül többen arra panaszkodtak, hogy az RMDSZ képviselői telefonon próbálták rávenni őket, hogy másítsák meg döntésüket. Az aláírások hitelességének ellenőrzése egyedül a KVI hatáskörébe tartozik. – A KVI megtagadta a Kiss Kálmán vezette Romániai Székelyek Egyesületétől a választásokon való indulás jogát. /Sz. K.: Ügyészségi vizsgálaton az MPSZ-aláírások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje köszönetet mondott azoknak, akik aláírásukkal támogatták államelnöki-tisztségre való jelölését. Okt. 21-én benyújtották a Központi Választási Irodához a Markó Béla jelölését tartalmazó dossziét, és a 268 ezret támogató aláírást. – Olyan Romániát kell teremteni, amelyben egy magyar ember is betöltheti az államelnöki tisztséget – jelentette ki Markó Béla. Újságírói kérdésre elmondta, sajnálattal értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek ezúttal sem sikerült törvényes úton összegyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást. Hozzátette, hogy azok, akik alternatív politikai szervezet létrehozásán, bejegyeztetésén dolgoznak, egyértelműen a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletét veszélyeztetik. /(Márton Adél-Evelin): Markó Béla hivatalosan is államelnökjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Ilyen címen október 1-jétől immár Andrássy Árpádot, az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű iskolaigazgatót is leváltotta a főtanfelügyelő. Az iskolák összevonásának eredménye: "eltűnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-től nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségről, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezőkben. Mivel az iskola-összevonások nyomán az a helyzet állt elő, hogy egy-egy tanintézmény több épületben működik, amelyeket csak egyszerűen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekről nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét. /(antalfi): Magyar iskolaneveket javasol a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./