A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az elmúlt hét végén tartotta kongresszusát Székelyudvarhelyen. Az előzményekről írta Tibori Szabó Zoltán /a Népszabadság kolozsvári tudósítója/, Szász Jenő kitépte a hatalmat a „rendkívül agresszív”, „kizárólag a hatalom megszerzésében és megtartásában érdekelt, egykoron Reform Tömörülésnek nevezett csoport kezéből”. Tibori szerint Szász Jenő azért teremtette meg az MPSZ-t, mert „politikai céljainak valóra váltásához az RMDSZ-ből önmagát kiszorító Tőkés László püspöknek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácson kívül aktív politikai szerepet is játszó szervezetre volt szüksége”. Tőkés László püspök nem is volt jelen az MPSZ kongresszusán. Tibori felsorolta, milyen ellentétek vannak. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a Reform Tömörülés, illetve a Reform Mozgalom egykori vezetője parlamenti képviselői mandátumát az RMDSZ listáin indulva próbálja meghosszabbítani. Tamás Sándor szintén az RMDSZ listáin indul. Pécsi Ferenc képviselő kilépett az MPSZ-ből, az előválasztásokon sem indul. RMDSZ-listán akar parlamentbe jutni a pécskai Nagy István, aki MPSZ-esként kritizálta eddig az RMDSZ-t. A Kövér László Fidesz-vezető jelenlétében rendezett MPSZ-kongresszus kimondta: a parlamenti választásokon az MPSZ nem az RMDSZ, hanem saját, illetve román pártok listáin vagy pedig függetlenként indítja jelöltjeit. Kovács László külügyminiszter, az MSZP, a magyarországi kormánypárt elnöke az MPSZ kongresszusát levélben üdvözölte. Tibori ezt rossz néven vette. /Tibori Szabó Zoltán: Tőkéstelenül, ám Kovácsosan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szept. 24. és okt. 6. között tartja évi közgyűlését Genfben a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO). Románia küldöttségét e tanácskozáson Varga Gábor, a Román Állami Találmányi és Védjegyhivatal vezérigazgatója vezeti. /Varga Gábor képviseli Romániát Genfben. A szellemi tulajdont védő nemzetközi egyesület közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

A múlt hét végén fórumot szervezett Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke arról beszélt, hogy érdemes-e kereszténydemokrata képviselőnek/szenátornak lenni Romániában, Bárányi Ferenc pedig a parlamenti előválasztásokon megméretkezni óhajtókkal szembeni politikai elvárásokról szólt. /(mózes): Az RMKDM visszautasít minden megosztó szándékot. Kereszténydemokrata fórum Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

Wieser Györgyi aradi származású, Münchenben élő nyugalmazott fogász – édesapja emlékére – évekkel ezelőtt létrehozta a Wieser Tibor Alapot, amely az Alma Mater Alapítvány közvetítésével rendszeresen támogatja az Arad megyei magyar nyelvű oktatást, az anyanyelvű közművelődést. Aggódott, hogy nehogy pénzhiány miatt elkallódjék egy fiatal tehetség. /Balta János: Aradi szívvel Nyugaton. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

Szept. 29-én kezdődött a Határon Túli Irodalom Hete Székesfehérvárt.Erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyarországi írók, költők, irodalomtörténészek gyűltek össze immár negyedik alkalommal, az idei téma: Mítosz és transzcendencia a határon túli magyar irodalomban. Az istenkereséstől az imádságig című bevezető előadásában Pomogáts Béla irodalomtörténész arra kereste a választ, hogy van-e egyáltalán értelme a vallásosságnak, az istenhitnek, kell-e, lehet-e ezzel a fogalommal foglalkozni az irodalom értelmezésekor. Az előadó kitért Balassi, Zrínyi, Vörösmarty, Babits, Juhász, Ady, Áprily, Szabó Lőrinc költészetére, illetve az úgynevezett katolikus irodalomra, amelynek legjelentősebb képviselője Sík Sándor volt. Pécsi Györgyi Határon járok örökké című értekezésében a metafizikai végtelenség és racionális hit problémáját taglalta Szilágyi Domokos költészetében. Szabó Ferenc költő az istenkeresésről értekezett a modern irodalomban. A találkozón az erdélyi irodalmat Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese, Ferences István, a Székelyföld főszerkesztője, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, Lászlóffy Aladár költő, illetve Sebestyén Mihály író képviseli. Láng Gusztáv előadásában a Tamási Áron novelláiban található népi hiedelmek és mitológiai ősképek szerepét emelte ki. Ferenczes István Csíksomlyó, a titok, a mindenség, a csoda címmel értekezik, Bakonyi István Kányádi Sándor költészetéről tart előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Istenhit és irodalom. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

,,A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket, gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve olyan cselekvési programot készítsünk, amely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni” – olvasható az Áldás, népesség – Sorskérdés a Kárpát-medencében témájú konferencia meghívójában, amelyre október 1-jén és 2-án Nagyváradon és Félixfürdőn kerül sor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyar­orszá­gért Alapítvány rendezésében, Vizi E. Szilveszter, a ­Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége alatt.  Megnyitóbeszédet Orbán Viktor volt miniszterelnök mond, az Áldás, Népesség Mozgalom célját és működését Csép Sándor ismerteti, Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről Veres Valér beszél. Népesedésünk 1100 esztendeje címmel dr. Für Lajos és Balog Zoltán tart előadást, ezt követően a Kárpát-medencei népesedési helyzetkép bemutatására kerül sor, Lőrincz Csaba a Kárpát-medencei migrációról, Kiss Tamás az erdélyi migrációról beszél. A hasznosítható tapasztalatokat Berszán Lajos (Gyimes), Böjte Csaba (Déva), Gergely István (Csíksomlyó), Lukácsi Szilamér (Erdőcsinád), Márkus András (Sepsiszentgyörgy), dr. Molnár János (Zsobok), Szegedy László (Kőhalom) a konferencia vitaalapjaként terjeszti elő. Október 2-án Mikola István volt egészségügyi miniszter Testi és lelki népesség címmel értekezik, Vasile Ghetau A román és magyar demográfiai jelentések összevetése, Szilágyi N. Sándor Az asszimiláció, vegyes házasságok és terápiák hatékonysága, Lászlóffy Pál Demográfiai szakkérdések az oktatásban és a teendők, a magyar kormány képviselője pedig a Népesedési Kormánybizottság eredményeit taglalja. Vetési László az erdélyi szórványjövőt vázolja, Somai József a Romániai Magyar Közgazdásztársaság programját, Kötő József az EMKE demográfiai programját mutatja be. A konferencián ismertetik az erdélyi történelmi egyházak népesedési programját. A konferencia hat munkacsoportjában gazdaság, településfejlesztés, oktatás és szórvány, család-egészségügy, egyházi-karitatív, a média és a sajtó témakörök szerepelnek.   A kétnapos konferencia tanulságainak összegezését, a zárónyilatkozat és a felhívás előterjesztését Tőkés ­László püspök végzi el.  A résztvevők az első nap Csép Sándor Egyetlenem című filmjét, másnap a jeles újságíró-rendező Áldás, népesség című alkotását tekintik meg.  /Sylvester Lajos: Áldás, népesség konferencia Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 30./

Lezajlottak a vizsgák. A legtöbb csalódás a magyar nyelv és irodalom vizsgához fűződik. A vizsgázók nagy része évek óta úgy látja, hogy ezért bizony nem volt érdemes tanulni. Évente ismétlődnek a botrányok, szögezte le Péntek János professzor. A tételek megfogalmazása és összeállítása külön szakképzettséget igényel. Magyarországon ilyen feladatokat is ellát az Országos Közoktatási Intézet, ennek van a román megfelelője. A romániai magyar oktatásnak ilyen szakmai háttere, intézménye egyáltalán nincs, és ebből ered a bajok zöme. A tételeket társadalmi munkában állítják össze olyan személyek, akiknek nem ez a munkakörük, és erre nincs kellő felkészültségük. Mindezek miatt felelősséget vállaló szakintézményre van szükség. /Péntek János: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Az Arad megyei Kisjenő 1777-ben épült katolikus templomának idei templombúcsúján jelen volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök 17, több vallásfelekezetet képviselő pap és egyházi méltóság körében. Pántya Elemér helyi plébános hangsúlyozta, hogy a környék 12 településén már alig ezer katolikus él, de a mostani ünnepség is a szórványközösség élni akarását példázza. A szentmise után az Ifjúsági Házban a Csanádi János magyartanár vezette Körösmente Irodalmi Kör közreműködésével bemutatták Olosz Lajos Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A búcsúi bálon a tetszés szerint hozzájárulásból begyűlt pénzt a templom központi fűtésének felszerelésére fordítják. /Búcsúbál a templom fűtéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A Romániai Református Egyház Zsinata a Kolozsvárt szept. 30-án tartott ülésén a közeledő romániai parlamenti választásokra tekintettel megfogalmazta elvárásait. A református egyház a következő négy évben elvárja, hogy egykor államosított ingatlanjait, elkobzott ingóságait ténylegesen visszaadják, a felekezeti oktatást törvényes úton helyreállítsák. Akik a tárgyalásokat és a megegyezést visszautasítják, azok a nemzeti közösség parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /A Romániai Református Egyház Zsinatának állásfoglalása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében kezdődött okt. 1-jén Nagyváradon az Áldás, Népesség konferencia, amelyen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke, Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az erdélyi magyar oktatás több kiemelkedő személyisége, számos hazai és külföldi előadó. A megnyitó beszédek után a konferencia Félixfürdőn folytatódott. Tőkés László református püspök utalt a levetített Trianon filmre, amelyet Magyarországon letiltottak a közszolgálati tv-adók műsoráról. Kolozsvár magyarsága néhány évtized alatt a mohácsi vésszel megegyező létszámban fogyatkozott. Orbán Viktor beszédében arra kereste a választ, hogy miként lehet megállítani a Kárpát-medencei népességfogyást. Mostanra mindenhol a politikai közgondolkodás középpontjába került a népességfogyás megállítása. A volt magyar miniszterelnök a határon túli magyarság megmaradását, illetve fejlődését autonómiájának megteremtésében látja, amelynek része a teljes körű oktatás biztosítása is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztéséhez elengedhetetlennek tartja az évi 4 milliárd forintos támogatást, amiből versenyképes oktatás biztosítható a romániai magyar fiatalok számára. Ehelyett a határon túli juttatásokat folyamatosan megnyirbálják. Tőkés László püspök nehezményezte, hogy valószínűleg magyarországi sugallatra a Partiumi Egyetem teljes költségvetési támogatását leállították a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén. Tették ezt annak ellenére, hogy jelenleg a nagyváradi magyar egyetem az egyetlen magyar felsőoktatási magánintézmény, amelyet hivatalosan akkreditáltak. Csép Sándor, az Áldás, Népesség mozgalom értelmi szerzőjének előadását követően Veres Valér Erdély demográfiai jelenéről és jövőjéről értekezett, Für Lajos pedig a Kárpát-medencei magyarság elmúlt 1100 esztendejének a népesedési mutatóit vette számba. /Makkay József: Népesedés- és új határon túli magyar támogatáspolitika. Orbán Viktor évi 4 milliárdot adna a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ Tőkés László rossz üzenetnek nevezte azt a "Budapestről eredeztetett" döntést, amely akkor szüntette meg a Sapientia Alapítvány támogatását, amikor sikerült az első magyar egyetemet akkreditáltatni. Tőkés László a helyzet rendezésére levélben fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. Ugyancsak kérte Gyurcsány Ferencet arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet novemberi ülésére hívják meg a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-tanács szervezeteit is /Orbán Viktor és Tőkés László a határon túli magyar felsőoktatás támogatását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Néhányan a szülőföld ízű boldogulás magasztosságát hirdetik a különböző katedrákról közel másfél évtizede a jobb sorsot, létet, az apró lépések kiegyensúlyozatlanságával, írta Szőcs István. A több mint 78 ezer kolozsvári magyarról van szó. Az öregek és nyugdíjasok a legnagyobb réteg, a szegénységbe beletörődve tengődnek, akárcsak román sorstársaik. A családjáról gondoskodó több mint 36 ezer kolozsvári magyar ember legtöbbjének élete siralmas. Ezeknek az embereknek ugyanúgy, mint a friss végzős diplomásoknak vagy érettségizetteknek, nincs munkalehetőségük a mai Kolozsvár adminisztrációjában és intézményeiben. Kolozsváron több mint 28 ezer alkalmazottja van az intézményeknek, közülük az alkalmazott magyarok száma alig haladja meg az 500 személyt. Kolozsvár ipari termelésének összeomlása különösen a magyarságot sújtotta. A kommunista rezsim által elrabolt kolozsvári ingatlanok visszaszolgáltatása alig mozdult el a holtpontról. Az ingatlanok államosítása nagyobbrészt a magyarságot érintette. A kolozsvári magyar történelmi egyházak tulajdonát képező egyházi ingatlanokat az egyházi gazdasági vezetők bérbe adták bankoknak és más kereskedelmi egységeknek. A bérbe adott több mint 32 ezer négyzetméter kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800 alkalmazottat, melyből a magyar nem éri el a 300 főt. /Szőcs István: Van kiút?! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Nagyenyed és Déva után Kisiratoson lépett színpadra a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Füleki László, az együttes vezetője jelezte, 12 éve van a Hargita táncegyüttesnél, de azóta nem jártak itt. Kifejtette, hogy az együttes egyik fő célja a szórványmagyarság felkarolása. Tavaly mezőségi turnét szerveztek, ugyanakkor Aradon is jártak. Az együttesnek jelenleg 43 munkakönyves alkalmazottja van, de sokkal nagyobb számú a bedolgozó csapat. A turnékra általában 27 személyt visznek. /Nagyálmos Ildikó: Fő céljuk: a szórványmagyarság felkarolása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Az 1848–49-es forradalom ereklyéiből nyílt kiállítás okt. 1-jén az Arad Megyei Múzeumban. Az értékes darabok most először kerültek ki a nyilvánosság elé, a múzeum raktárából. A vitrinekben olyan tárgyak láthatók, mint például az aradi vértanúk személyes tárgyai, kitüntetései, fogházbeli feljegyzései, Damjanich olajportréja, a tábornokok nevét tartalmazó 1849–50-es aradi elítélések listája stb. Az intézmény raktárában több mint 17 ezer darab, az 1848–49-es forradalomból fennmaradt tárgy található, ezeket Hügel Péter igazgató szerint időnként cserélik majd a vitrinbeliekkel. Várhatóan a múzeum egy kétnyelvű katalógust is összeállít majd ezekről a tárgyakról. /(Sólya): Kiállították az aradi vértanúk emléktárgyait. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./

Okt. 2-án a városi rendőrjárőr előállította Szőcs Kálmán 63 éves borszéki nyugdíjast, aki Sógor Csaba Hargita megyei szenátor megbízásából az előválasztási plakátokat ragasztotta a nyilvános hirdetőhelyekre. A rendőrbiztos írásbeli nyilatkozatot kért a megbízásról, mert szerinte nincs kampányidő. Sógor Csaba szenátor sérelmezte a méltatlan eljárást és az eset hivatalos kivizsgálását kérte. /Borszéken előállították Sógor Csaba szenátor megbízottját. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Okt. 3-án, vasárnap dr. Szabó Árpád unitárius püspök felszentelte a gyergyószentmiklósi unitárius leányegyházközség imaházát. Igét hirdetett Simén Domokos nyugalmazott lelkipásztor is, aki csíkszeredai lelkipásztorként évtizedeken át vállalta a gyergyói unitáriusok lelki gondozását. Amerikai unitáriusok segítsége mellett sok vállalkozó és a helyi önkormányzat is hozzájárult az imaházhoz. Eljöttek a katolikus, református és evangélikus lelkészek is. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. Unitárius imaházat szenteltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

Megjelent a 2005-ös Diákévkönyv, az erdélyi magyar középiskolás diákok számára készült tizenkettedik ilyen jellegű hagyományos kiadvány. Néhány olvasmány: Szülővárosom (Marosvásárhely); Cenzor, cenzúra a történelemben; Legnagyobb búcsújáró helyünk, Csíksomlyó; Nemzedékek bölcsője: Alma Mater; A természetgyógyászat; Nemzetközi Kárpát-Koszorú Túramozgalom. /Megjelent a 2005-ös Diákévkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Megjelent A Tapody család krónikája című kötet, melynek szerzője a nyugalmazott közgazdász, Tapody Lukács Ottó. A kis példányszámban megjelent könyv a családi krónikán túl betekintést ad a kor társadalmi-politikai életébe, szellemébe, ismerteti Tasnád közösségi, művelődési életét. /A Tapody család krónikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

Megjelent a közösségi rendőrség létrehozására vonatkozó törvény, mely 2005. jan. 1-jétől lesz hatályos. Városok és a községek szintjén közszolgálatként létrejön a közrendi közösségi rendőrség, mely a polgárőrség átszervezésével alakul meg területi-közigazgatási egységekként. Létrehozásukról a helyi tanácsok határoznak, s a polgármestereknek lesznek alárendelve. A közösségi rendőrség feladatköre között van a helyi tanács által kijelölt létesítmények őrzésének biztosítása, a közrend felügyelete, parkolók, iskolák környékének ellenőrzése, konfliktushelyzetek feloldása, háztartási hulladékok tárolásának ellenőrzése stb. Joguk lesz igazoltatni a vétkes személyeket, feltartóztatni a bűncselekedetek elkövetőit, megállapítani szabálysértéseket és bírságokat alkalmazni stb. Szolgálatteljesítés során kötelesek egyenruhát, fegyvert és jelvényt viselni. /Hecser Zoltán: Közösségi rendőrség alakul. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

Az Európai Unió országjelentésében elismeri Románia átalakulását működő piacgazdasággá, de figyelmeztet, hogy az emberi jogok terén az ország még messze van az uniós normáktól. A jelentés végső szövege még nem készült el. A BBC szerint a működő piacgazdaságként való elismerést elsősorban a folyamatos gazdasági növekedés – az utóbbi öt évben évi 1,8–7 százalék között – biztosítja Romániának. A jelentés elítélően fogalmaz a romániai korrupcióról, pontosabban a jelenség elleni küzdelem eredménytelenségéről. Brüsszelnek szintén elmarasztaló a véleménye a romániai szólásszabadságról. Az utóbbi évben megsokasodtak az újságírók, különösen a helyi sajtó munkatársai elleni támadások. Az okt. 4-én Brüsszelbe látogató Adrian Nastase miniszterelnök szerint az országjelentés számtalan pozitívumot tartalmaz majd, de nem hiányoznak belőle az elmarasztalások sem. /Cs. P. T.: Brüsszel szerint Románia továbbra is hadilábon áll a szólásszabadsággal. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

Nincsenek még magyar tannyelvű könyvek, mivel a minisztérium a magyarul írott könyveket drágának találta a versenytárgyalások során, ezért a román tankönyvek fordítása mellett döntött. A fordított tankönyvek, azonban kétszer is többe kerülnek, mint a magyar nyelven megírt, nagyon jó minősítést kapott könyvek – fogalmazott tájékoztatóján Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az RMPSZ vezetősége Szovátán tartott ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a román szakminisztérium az állampolgári jogokat sérti azzal, hogy az oktatási év kezdetekor nem biztosítja a magyar tannyelvű könyveket. Az RMPSZ elnöke szerint ebben a tanévben december-január előtt nem lesznek államilag támogatott, ingyenes magyar tankönyvek. /(Daczó Dénes): Nincsenek magyar tankönyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Szeptember 30-án Marosvásárhelyen rendkívüli hangversenyen köszöntötték Szalman Lóránt karmestert 75. születésnapján. A művészeti igazgató, Vasile Cazan, a Hunyadi László szobrászművész által készített, a karmester arcmását megörökítő plakettel, Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei osztályának egykori vezetője, ill. a mester volt növendéke, közös stúdióbeli munkájuk eredményeként ott rögzített kórushangfelvétellel ajándékozta meg a 75 éves karmestert. /Járay Fekete Katalin: Rendkívüli hangversenyen Szalman Lórántot köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Bukarestben tüntetett mindegy tízezer pedagógus. A tiltakozás végén Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke Adrian Nastase kormányfőnek címzett dokumentumot nyújtott át a kormánynak. A dokumentum tartalmazza mindazokat a követeléseket és javaslatokat, amelyek a hazai oktatási rendszer európai szintre emelésével kapcsolatosak. /Szabó Csaba: Pedagógustüntetés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Borboly Csaba lett az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Az elnöki tisztségéből távozó Kovács Péter volt MIÉRT-elnök a következő két évben a társelnöki tisztséget tölti be. Borboly hangsúlyozta: a szervezetnek párbeszédet kell folytatnia a felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalokkal. A MIÉRT országos küldöttgyűlése megerősítette tisztségében Benedek Árpád Csabát, Borbély Károlyt és Kereskényi Gábort, ők töltik be a MIÉRT székelyföldi, szórvány-, illetve partiumi alelnöki tisztségét. A 11 tagú elnökség tagjai továbbá Szabó Ödön, Szabó József, Krisztián Zoltán, Lőrincz Csilla, Kovács Attila és Nagy Zoltán. Borboly Csaba kifejtette, hogy a MIÉRT megalakuláskor megfogalmazott célkitűzések nagymértékben megvalósultak. Meg tudták szólítani azokat a kevésbé tevékeny fiatalokat, akik nem vállaltak szerepet egyetlen ifjúsági szervezetben sem. A MIT vezetővel próbáltak tárgyalni, de az csekély eredménnyel végződött. Borboly szerint jó lenne, ha az erdélyi összmagyar ifjúsági struktúra nem fentről kezdeményezett egyezséggel valósulna meg. Borboly Csaba 2001–2003 között az Itthon, Fiatalon mozgalom alelnöke volt, 1999-től Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. 1994-ben lett a Csíki Területi RMDSZ Választmány tagja, 2000-től Hargita megyei tanácsos, 2003-tól az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa Új Erő frakciójának vezetője és az RMDSZ Csíkszéki Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának elnöke. /Borbély Tamás: Borboly és Kovács a MIÉRT élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

Bizonytalan a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös jövője. Az egyetemek akkreditációjáról szóló törvény ugyanis kimondja, az egyesítéssel vagy szétválasztással létrejövő új egyetemeknek kötelező módon román tannyelvű karral is kell rendelkezniük. A PKE tanévnyitója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, a váradi egyetem életre hívója kijelentette: a Sapientia Alapítvány kuratóriuma magyarországi utasításra levágta a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) teljes költségvetését. Kató Béla, az EMTE működését irányító Sapientia Alapítvány elnöke szerint szó sincs arról, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásának a megvonásáról döntöttek volna. Csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségeit húzták le a listáról. Tolnai István, aki mind a PUPA, mind a Sapientia kurátora közölte, levélben kérte Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, változtassa meg a finanszírozással kapcsolatos álláspontját. A Sapientia Alapítvány kimutatása szerint a magyarországi támogatás működési költségekre szánt részének több mint harmadrészét (36 százalékát) küldték Nagyváradra a 2003–2004-es tanévben. Ez az első félévben 235,91 millió forintot, a 2004-es költségvetési évhez tartozó második félévben 345,25 millió forintot tett ki. A PKE a múlt tanévben többet kapott működésre, mint a csíkszeredai vagy a marosvásárhelyi EMTE-karok. A 2000–2002 közötti időszakban építkezésre szánt hárommilliárd forintból 966,4 millió ment Nagyváradra, ahol a református püspökség épületét alakították egyetemmé, valamint az Arany János Kollégiumot újították fel és bővítették ki. 2003-ban és 2004-ben a marosvásárhelyi egyetemi campus vitte el a beruházási támogatások nagyobbik felét. A két intézmény távlati összevonásának alapjait a 2000. ápr. 15-én keltezett megállapodás fektette le. Ebben a PKE vállalta, hogy a leendő magánegyetembe intézményként betagolódik, és az akkreditációs folyamat során azzal egységes szervezetet alakít ki. Tőkés László, a PUPA elnöke úgy látta, az apróbb viták ellenére, nem jelent hátrányt a kétfejűség. Tolnai István szerint elméletileg is csak akkor egyesülhet a két egyetem, ha mindkettőt véglegesen akkreditálták. „A végleges akkreditáció megszerzése legkevesebb hét évbe telik, így a legjobb esetben is csak három év múlva vetődhet fel az egyetemegyesítés kérdése – magyarázta Szilágyi Pál, az EMTE rektora. Azt szeretnék, hogy addig töröljék a jogszabályból a román nyelvű fakultás létesítésének a követelményét. Szilágyi Pál szerint előny is származhat a jelenlegi kétfejűségből, mert elképzelhető, hogy a végleges akkreditáció előtti szakaszban egyes EMTE-szakok diákjai a PKE-n államvizsgázzanak. /Gazda Árpád: Összenőnek vagy szétfejlődnek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Budapesten, okt. 2-án tartotta soros, háromévente összehívott közgyűlését a 897 tagot számláló Magyar Írószövetség. Elnöki beszámolójában Kalász Márton végigvezetett a nehézségeken, szólva a 2004 januárjától beálló rendkívüli állapotról (Döbrentei Kornél beszéde elleni tiltakozásként rendre léptek ki tagok az Írószövetségből), továbbá arról, hogy a kilépések időszakában a székházat is el akarták venni. A vitában megfogalmazták: annak ellenére, hogy működnek más írószervezetek is, a Magyar Írószövetség az egész magyar írótársadalom érdekképviseleti szervezeteként működik tovább. Turcsány Péter szólt a Magyar Írószövetség és az irodalmi társaságok, az ITÁSZ, a Szépírók Társasága stb. közötti kapcsolatokról, kiemelve az együttműködő írótársadalom fontosságát. Végül a választásokon a 40 év fölöttiek listáján a legtöbb szavazatot kapta Kalász Márton leköszönő elnök, őt követi Lászlóffy Aladár, Mezey Katalin, Jókai Anna, Bella István. Lászlóffy Aladáron kívül további erdélyi választmányi tagok Farkas Árpád, Ferenczes István, Gálfalvi György, valamint Beke György, a 40 év alattiak listáján Fekete Vince, György Attila és Király Zoltán kerültek Erdélyből a választmányba. /Gál Éva Emese: A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Koncz Jenő, az RMDSZ szászzsombori szervezetének elnöke, helyi tanácsos az RMDSZ államelnök-jelöltje, Markó Béla számára gyűjtött támogató aláírásokat. Az RMDSZ okt. 6-án kiadott közleményében tiltakozott amiatt, hogy okt. 1-jére virradóan a Beszterce-Naszód megyei Kékes községhez tartozó Szászzsombor településen Koncz Jenőt saját otthonában három személy fejszével, vasvillával támadta meg. Koncz Jenő többszörös fejsérülést és kéztörést szenvedett. A támadók az agresszív cselekedetet az áldozat felesége valamint két és fél éves kisgyereke előtt hajtották végre, mi több, családi házuk felgyújtásával is megfenyegették. Az erőszakos cselekményeket követően, a támadók magukkal vitték az RMDSZ helyi szervezetének elnöke által összegyűjtött, aláírást tartalmazó íveket, távozásuk előtt a Koncz családot létében fenyegették meg. Az RMDSZ elítéli ezt az eseményt, melyet az alkotmányos jogok, a szólásszabadság elleni súlyos merényletként értékel. Felszólították az illetékes hatóságokat, hogy Koncz Jenő és családja számára minden szükséges védelmet biztosítsanak, követelik az ügy kivizsgálását, valamint a tettesek megbüntetését. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6., 2828. sz./